2025. évi CXXVIII. törvény indokolás

A törvény alapvetően a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) nemzetbiztonsági ellenőrzés átalakításával összefüggő módosításával kapcsolatosan tartalmazza a nemzetbiztonsági ellenőrzésre, legfőképp a biztonsági szakvéleményre vonatkozó koherens módosításokat az egyes ágazati törvényekben.

A nemzetbiztonsági ellenőrzések vonatkozásában átalakításra kerül a teljes nemzetbiztonsági ellenőrzés rendszere, amely eredményeként a továbbiakban – a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső bírák kivételével – kizárólag az Nbtv.-ben kerülnek meghatározásra a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörök. A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörök felsorolását az Nbtv. fogja tartalmazni, így az Nbtv. 69. § (1) bekezdése alapján a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkaköröket az Nbtv. 74. § i) pontja, valamint a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső bírók tekintetében a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény határozza meg.

Az átfogó nemzetbiztonsági ellenőrzést nem igénylő munkakörök vonatkozásában a szenzitív munkakörök esetében bevezetésre kerül egy új jogintézmény, az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés. A foglalkoztatónál az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosult jelölheti ki az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alapját képező munkaköröket a nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter által egyedi döntésében megállapított keretszámon belül.

A nemzetbiztonsági ellenőrzés rendszerének átalakításával összhangban – a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény kivételével – más ágazati törvény a jövőben nem írhat elő nemzetbiztonsági ellenőrzést olyan munkakör esetében, amelyet nem tartalmaz az Nbtv. Az Nbtv. nemzetbiztonsági ellenőrzéssel összefüggő módosításához kapcsolódóan szükséges tehát azon ágazati törvények módosítása is, amelyek tartalmaznak nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör meghatározást, felsorolást. Ezen ágazati törvénymódosítások biztosítják, hogy a jövőben a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörök – a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső bírák kivételével – felsorolását kizárólag az Nbtv. tartalmazza.

A módosítás a koherens módosításokon túl tartalmazza

a) a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítását a nemzeti minősített adatok kötelező öt évenkénti felülvizsgálatának megszüntetése érdekében, valamint

b) igazgatási szolgáltatási díj megállapítására vonatkozó rendelkezést, amely a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény szerinti, az Alkotmányvédelmi Hivatal által vezetett jegyzékre és a minősített piaci jegyzékre kerüléshez szükséges előzetes minősítési eljárás, a beszerzési eljáráshoz kötődő minősítés, a jegyzéken és a minősített piaci szereplők jegyzékén tartással összefüggő eljárásainak lefolytatásáért kerül megállapításra.

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) nemzetbiztonsági ellenőrzéssel összefüggő módosításáról szóló tervezet tartalmazza a nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezett munkakörök újragondolására, illetve ehhez igazodva a nemzetbiztonsági ellenőrzés rendszerének átalakítására vonatkozó szabályozást. Az új szabályozása alapján – a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény kivételével – más ágazati törvény a jövőben nem írhat elő nemzetbiztonsági ellenőrzést olyan munkakör esetében, amelyet nem tartalmaz az Nbtv. 69. § (1) bekezdése.

A rendelkezés értelmében hatályon kívül helyezésre kerülnek – fentiekben hivatkozott szabályozási céllal összhangban – az egyes ágazati törvényekbe foglalt, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörökre vonatkozó meghatározások, felsorolások.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal kijelölésével összhangban szükséges módosítani a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény érintett, hatásköri szabályait, annak érdekében, hogy a kifogástalan életvitel végrehajtása tekintetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal mellett az Országgyűlési Őrség is megjelenítésre kerüljön.

Az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról szóló, 2018. szeptember 12-i (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: ETIAS rendelet) kimondja, hogy a kérelmekben szereplő személyes adatok összehasonlításra kerülnek többek között az Interpol adatbázisaiban. Ha az automatikus rendszer találatot jelez, úgy a kérelmet az ETIAS központi egysége manuális ellenőrzés keretében vizsgálja. Amennyiben a kérelemfájlban szereplő adatok megfelelnek a találatot eredményező adatoknak, vagy ha az egyezés kétséges, a kérelmet továbbítja az érintett tagállamnak, ahol a felelős tagállam ETIAS nemzeti egységének kell manuálisan feldolgoznia. Figyelemmel arra, hogy a tagállami nemzeti egységeknek a manuális feldolgozás során a központi rendszer által elért találatokat megerősítenie, validálnia kell, szükséges, hogy a magyar ETIAS nemzeti egység hozzáféréssel rendelkezzen az Interpol adatbázisához a feladat elvégzése érdekében. Ehhez az ETIAS nemzeti egységének törvényben szabályozott felhatalmazásra van szüksége.

A kormányzati struktúra változásából fakadóan indokolt felülvizsgálni a jogorvoslat szabályozását, amely szerint a fellebbezés lehetősége törvényi szinten legyen kizárt, arra csak bírói úton – közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított per keretében – legyen lehetőség. Ez a megoldás megfelel az ETIAS-rendelet 37. cikk (3) bekezdésének. Az eljárás sajátosságaira tekintettel nem célszerű az Nbtv. 52/P. § (2) bekezdésében említett hatósági döntésekkel kapcsolatos jogorvoslati rendszerbe egy, a Nemzeti Információs Központtól eltérő szerv bevonása. A határozat bírósági felülvizsgálata jogorvoslati szempontból elegendő és megfelelő lehetőséget biztosít a kérelmezők számára. Fontos továbbá, hogy a kommunikáció a bírósági eljárás során a peres iratok útján közvetlenül a szakértelemmel rendelkező Nemzeti Információs Központ és a bíróság között történjen.

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 13. § (1) bekezdés e) pontja alapján – figyelemmel a Kp. 4. § (3) bekezdés a) pontjára – az említett határozatok felülvizsgálatára irányuló peres eljárásban a Budapest Környéki Törvényszék rendelkezik illetékességgel.

Az Európai Határregisztrációs Rendszerrel, valamint az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerrel összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi XCVI. törvény 15. §-a által végrehajtandó Nbtv. felhatalmazó rendelkezés kiegészítése előre meg nem határozható időpontban, feltételhez kötötten fog hatályba lépni. Időközben érintett rendelkezés már kiegészítésre került egy a jövőbeni módosítással azonos jelzésű ponttal, ezért a később hatályba léptetendő pont számozásának pontosítása.

Szükségessé vált az ingatlan-nyilvántartás részére a polgár lakóhelye és tartózkodási helye megváltoztatásának átadása is rendszeres adatszolgáltatás keretében.

Az egyes ágazati törvényekben a nemzetbiztonsági ellenőrzés mellett szükséges megjeleníteni az új jogintézményként bevezetésre kerülő egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést is. A kiegészítés egyben megteremti – a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel azonos módon – a jogalapot, hogy a nyilvántartásokból az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés végrehajtása érdekében is lehessen adatot igényelni.

Az egyes ágazati törvényekben a nemzetbiztonsági ellenőrzés mellett szükséges megjeleníteni az új jogintézményként bevezetésre kerülő egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést is.

A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Mavtv.) előírja, hogy a minősítő – ha törvény rövidebb határidőt nem állapít meg – köteles a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzeti minősített adatok felülvizsgálatát legkésőbb öt évenként elvégezni. A gyakorlati tapasztalatok alapján a felülvizsgálat eredményeként a meglévő minősítés a legtöbb esetben fenntartásra kerül, figyelemmel arra, hogy a minősítés feltételeiben nem következik be változás.

A fenti tapasztalatokra figyelemmel a módosítás célja, hogy a kötelező, öt évenkénti felülvizsgálatra vonatkozó előírást mérsékelje oly módon, hogy a felülvizsgálat a minősítés feltételeiben bekövetkező változás esetén válik kötelezővé a minősítő részére. Így a minősítés tekintetében nem lesz változás, hiszen a felülvizsgálatot ugyan nem kell elvégezni kötelezően akkor, ha a minősítés feltételeiben egyébként nem következett be változás, de ebben az esetben egyébként sem nyúl a minősítő a minősítéshez, csupán fenntartja azt. A módosítás alapján azonban a minősítő – a minősítés feltételeiben bekövetkező változás esetén – haladéktalanul köteles felülvizsgálni az általa, a jogelődje vagy más minősítő által készített és a felülvizsgálat időpontjában feladat- és hatáskörébe tartozó nemzeti minősített adatot. Ezen túl, garanciális szabályként kerül rögzítésre, hogy egyrészt a minősített adatra vonatkozó közérdekű adat vagy közérdekből nyilvános adat megismerése iránti igény benyújtása esetén, másrészt akkor is el kell végezni a minősített adat felülvizsgálatát, ha az érintett az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 17. §-a szerinti tájékoztatáshoz való joga érvényesítése iránti kérelmet nyújt be.

A Mavtv. és ezzel kapcsolatban az Infotv. módosítása csak arra az esetre írja elő a minősített adat felülvizsgálatát, ha az érintett személyes adata olyan minősített adat részét képezi, amelynek nem az adatkezelő minősítője. Abban az esetben ugyanis, ha az adatkezelő a minősítő is, akkor az Infotv. 17. §-a szerinti eljárás során az adatkezelő egyébként is összeveti a védendő közérdeket a magánérdekkel és ezek mérlegelése alapján dönt arról, hogy megadja-e a tájékoztatást az adatkezelésről, vagy azt korlátozottan adja meg, esetleg megtagadja a válaszadást. A korlátozás és a megtagadás Infotv.-beli okai alapvetően lefedik a Mavtv. szerinti, a minősítéssel védendő közérdeket, így felesleges a külön felülvizsgálat előírása, hiszen az Infotv. szerinti eljárás során is ugyanaz a magán- és közérdek kerül ütköztetésre, amely a Mavtv. szerinti felülvizsgálat során. Ha pedig az érdekek mérlegelése során az adatkezelő (a minősítő) úgy dönt, hogy a döntés pillanatában a magánérdek érvényesítése nem veszélyezteti a közérdeket az egyben azt is jelenti, hogy a minősítés feltételeiben változás állt be, így ezen okból el kell végeznie a felülvizsgálatot is. Ha viszont az adatkezelő és a minősítő személye különbözik, akkor az adatkezelő az Infotv. szerinti eljárás során nem tudja ugyanúgy ütköztetni a minősítéssel védendő közérdeket a magánérdekkel, mint a minősítő – ezt nem is tehet meg a minősítő helyett –, ezért ekkor intézkedni kell, hogy a minősítő (is) végezze el az érdekütköztetést a minősített adat felülvizsgálata során és döntsön a minősítésről.

Nem kell azonban a nemzeti minősített adatot ismételten felülvizsgálni közérdekű adat vagy közérdekből nyilvános adat megismerése iránti igény vagy az Infotv. 17. §-a szerinti tájékoztatáshoz való jog érvényesítése iránti kérelem benyújtása esetében, ha annak felülvizsgálatára 1 éven belül ezen okokból már sor került és nem következett be változás a minősítés feltételeiben. Ha a minősítés feltételeiben változás következik be, akkor ezen egy éven belül is, a Mavtv. 8. § (1) bekezdés a) pontja alapján haladéktalanul felül kell vizsgálni a minősített adatot.

Az Infotv. 27. § (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy egyes speciális célokra tekintettel a jogalkotó törvényi szinten korlátozhassa a közérdekű adatok megismerhetőségét. Hivatkozott bekezdés maga felsorolja azon, közérdekkel szembenálló érdekeket, amelyek tekintetében törvény korlátozhatja a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jogot. A módosítás a jogszerű korlátozást engedő célok körét kibővíti a kiberbiztonsági érdekkel.

Technikai módosítás.

A módosítás értelmében a Mavtv.-ben rögzítésre kerül, hogy csak akkor állíthat ki minősített adat kezelésére jogosító személyi biztonsági tanúsítványt az adott szerv, ha nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat által az Nbtv. 69. § (7) bekezdése alapján vezetett listájára felvetette az érintettet. A rendelkezésben foglalt módosítással biztosítható, hogy ha olyan személyeket vesz fel az adott szerv, akik más által kezdeményezett ellenőrzés alapján biztonsági szakvéleménnyel rendelkeznek már, az adott szerv keretszáma szerinti ellenőrzésekbe beszámításra kerüljenek, így nem eredményezi a felvétel az adott szerv részére megállapított keretszám túllépését.

Az Nbtv. módosításával összhangban kiegészítésre kerül a Mavtv., annak megjelenítése érdekében, hogy a jövőben biztonsági szakvélemény helyett tájékoztató is kerülhet kiállításra. Amennyiben a nemzetbiztonsági ellenőrzés eredménye alapján nemzetbiztonsági kockázat nem került megállapításra, biztonsági szakvélemény kerül kiállításra, azonban – az Nbtv. módosítása alapján –, ha nemzetbiztonsági kockázat került megállapításra, akkor biztonsági szakvéleményt nem állít ki a nemzetbiztonsági szolgálat, ehelyett tájékoztatja a kezdeményezőt a nemzetbiztonsági kockázat felmerüléséről és emiatt a biztonsági szakvélemény kiállításának hiányáról.

A módosítás szerint jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör – a foglalkoztató mérlegelése alapján – az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatását megelőzően, valamint abban az esetben is betölthető, ha az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés során a foglalkoztatást nemzetbiztonsági szempontból befolyásoló információ merült fel. Ezzel szemben a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony – ha az Nbtv. eltérően nem rendelkezik – csak a nemzetbiztonsági ellenőrzést követően, abban az esetben hozható létre, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés nemzetbiztonsági kockázatot nem állapított meg. A kivételszabályokat az Nbtv. 71. § (2) és (4) bekezdése rögzíti.

A rendelkezés – fenntartva az Nbtv. által rögzítendő különbségeket – módosítja a jogállási törvényeket arra vonatkozóan, hogy mi a teendő, ha az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzéshez nem járul hozzá az érintett, vagy az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés során a foglalkoztatást nemzetbiztonsági szempontból befolyásoló információ merül fel. A nemzetbiztonsági ellenőrzés Nbtv. szerinti kötött rendszeréhez képest az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés minden esetkörének szabályozása során szükséges fenntartani a foglalkoztató mérlegelési jogát. A jogállási törvények egységes koncepció mentén történő módosítása alábbiak szerint történik:

A jogállási törvényekben azon esetkörök kerülnek megjelenítésre – hozzájuk fűződő opcionális szankcióval –, amikor a jogviszony már fennáll és ezalatt tervezik az érintettet olyan új, egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörbe / álláshelyre / szolgálati beosztásba stb. helyezni, azonban a foglalkoztatott az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzéshez nem járul hozzá, vagy az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés során, vagy az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés felülvizsgálati eljárása során a foglalkoztatást nemzetbiztonsági szempontból befolyásoló információ merül fel. Ezen esetekben a foglalkoztató – a foglalkoztatást nemzetbiztonsági szempontból befolyásoló információ ismeretében – szabadon mérlegelhet, hogy

a) másik, egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső munkakört ajánl fel az érintettnek (ha nem fogadja el, akkor azonnali hatállyal meg kell szüntetni a jogviszonyt),

b) megszünteti a jogviszonyt, vagy

c) – foglalkoztatást nemzetbiztonsági szempontból befolyásoló információ nem olyan mértékű – meghagyja az érintettet az eredeti, egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörében, mert pl. az ügyek szignálásánál elegendő figyelnie arra, hogy nem minden ügyet kaphat meg az érintett, de a foglalkoztatása még ezen munkakörben is fenntartható.

A fenti eljárásrendtől a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) és a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Hajtv.) esetében eltérés van, figyelemmel arra, hogy ezen törvények még a nemzetbiztonsági ellenőrzés során feltárt nemzetbiztonsági alkalmatlanság esetén sem tették lehetővé automatikusan a felmentést.

Meghagyva ezt a logikát, a foglalkoztató mérlegelése alapján csak arról dönthet, hogy meghagyja-e az érintettet az eredeti egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörében, vagy másik, egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső munkakört ajánl fel részére. Csak akkor szüntethető meg felmentéssel a jogviszony (akkor viszont kötelezően meg kell szüntetni), ha a felajánlott munkakört nem fogadta el az érintett, vagy – a Hszt.-nél – megfelelő szolgálati beosztás nem ajánlható fel és a rendelkezési állományban tartás egy éves maximális ideje letelt.

A munkáltatónak biztosított döntési jogosultság mellett valamennyi jogállási törvényben az alábbiak szerinti módosítások kerültek átvezetésre:

a) a Hszt.-nél az alacsonyabb szolgálati beosztás felajánlása lehetőségének biztosítása,

b) mérlegelésen alapuló felmentési jogcím megalkotása az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzéssel összefüggésben (kivéve: Hszt. és Hajtv.),

c) a felmentési védelem, a felmentési idő és végkielégítés kizárása az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzéssel összefüggő felmentés esetén.

Az érintett jogállási törvényekben is szükséges a nemzetbiztonsági ellenőrzés mellett megjeleníteni az új jogintézményként bevezetésre kerülő egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést, valamint az Nbtv. módosításával összhangban módosításra kerül, hogy a jövőben biztonsági szakvélemény helyett tájékoztató kerül kiállításra. Amennyiben a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapján nemzetbiztonsági kockázat nem került megállapításra, biztonsági szakvélemény kerül kiállításra, azonban – az Nbtv. módosítása alapján –, ha nemzetbiztonsági kockázat került megállapításra, akkor biztonsági szakvéleményt nem állít ki a nemzetbiztonsági szolgálat, ehelyett tájékoztatja a kezdeményezőt a nemzetbiztonsági kockázat felmerüléséről és emiatt a biztonsági szakvélemény kiállításának hiányáról.

Szükséges a Hszt. módosítása, figyelemmel arra, hogy az Országgyűlési Őrség tekintetében a nemzetbiztonsági ellenőrzés új rendszere alapvető változást eredményez, az Nbtv. módosításának hatálybalépését követően az Országgyűlési Őrség szűkebb személyi állománya, így – a jogellenes befolyásolási szándéknak, leplezett támadásnak vagy fenyegetésnek fokozottan kitett, kiemelt munkakört betöltő – parancsnok, parancsnok-helyettesek, valamint a minősített adatot kezelők fognak nemzetbiztonsági ellenőrzés alá esni. A jogellenes befolyásolási szándéknak, leplezett támadásnak vagy fenyegetésnek ugyan nem fokozott mértékben, de kitett, szenzitív munkaköröket betöltő személyek esetében a meghatározott keretszámon belül egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatására lesz lehetőség. Az Országgyűlési Őrségre – a jelenlegi teljes ellenőrzöttség miatti kivételszabály helyett – a Hszt. nemzetbiztonsági ellenőrzésre vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni a jövőben, ezzel egyidejűleg pedig „feléled” a kifogástalan életvitel ellenőrzésének jogintézménye is. Az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés tekintetében a Hszt. általános szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy kifogástalan életvitel ellenőrzésre nem kerül sor, ha az Országgyűlési Őrséghez jelentkező tervezett beosztása vagy a hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztása egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső szolgálati beosztásnak minősül. Erre tekintettel szükséges a Hszt. módosítása.

Mivel a kifogástalan életvitel ellenőrzése az Országgyűlési Őrség esetében a teljes nemzetbiztonsági ellenőrzöttség miatt nem történt, szükséges annak meghatározása is, hogy mely szerv végezze a kifogástalan életvitel ellenőrzést az Országgyűlési Őrség személyi állománya esetében. A módosítási javaslat az Alkotmányvédelmi Hivatal részére határozza meg ezen hatáskört.

A rendelkezés a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény tekintetében pontosítja a kezdeményező személyét és időpontját, önmagában jogalapot nem ad a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez.

A rendelkezés értelmében a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Vbt.) szerinti, az Alkotmányvédelmi Hivatal által vezetett jegyzékre kerüléshez szükséges előzetes minősítési eljárás, a beszerzési eljáráshoz kötődő minősítés, a jegyzéken és a minősített piaci szereplők jegyzékén tartással összefüggő eljárásainak lefolytatásáért igazgatási szolgáltatási díj kerül megállapítása. Az igazgatási szolgáltatási díj bevezetését indokolja, hogy ezen eljárások olyan, időigényes, önmagukban is komplex, személy- és cégellenőrzést, illetve a minősített piaci szereplők jegyzéke esetén a gazdasági szereplők tevékenységi területének vizsgálatát is magukban foglaló eljárások, amelyek kezdeményezése a gazdasági szereplők számára nem kötelezőek – többlet szolgáltatást eredményezve –, ugyanakkor a védelmi és biztonsági beszerzési eljárásokban való részvétel feltételét képezik. A módosítás révén feloldásra kerül az az ellentmondásos helyzet, amely szerint a Mavtv. szerinti telephely biztonsági tanúsítvánnyal (amely a Nemzeti Biztonsági Felügyelet által térítés ellenében lefolytatott eljárásban kerül kiadásra) rendelkező gazdálkodó szervezetek a Vbt. alapján automatikusan felkerültek a jegyzékre, míg erre – a Vbt. módosításáig – az Alkotmányvédelmi Hivatal vonatkozó eljárásai által térítés nélkül lehetőség volt.

A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvényben hatályon kívül helyezésre kerül a szakdiplomata vonatkozásában nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére vonatkozó rendelkezés, amely jogalapot eddig sem biztosított a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatására.

A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény további módosítása javasolt az Nbtv.-módosítás szabályozási céljának megfelelően. Ennek keretében egyrészt szükséges a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény kiegészítése az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés bevezetésének lehetőségével, másrészt az Nbtv. módosítása következtében az Nbtv. 69. §-a alapján nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörnek kizárólag az Nbtv. 74. § i) pontja alapján minősülhet egy munkakör, álláshely, beosztás vagy tisztség. Ennek megfelelően az ágazati törvényekből az Nbtv.-módosítás hatályon kívül helyezte valamennyi olyan rendelkezést, amely az Nbtv.-ben szabályozottakon túl valamely munkakört, álláshelyet, beosztást vagy tisztséget nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörré minősített. Erre figyelemmel szükséges a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény további módosítása a jogrendszeri koherencia megteremtése érdekében.

A módosításokban már végrehajtásra került rendelkezések kerülnek hatályon kívül helyezésre, mivel a végrehajtottságra tekintettel hatályban tartásuk nem indokolt a jövőben.

Az Nbtv. fogalomhasználatával összhangban a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvényben módosításra kerül a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony helyett nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy/munkakör.

A rendelkezések a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló 2024. évi LXX. törvény vonatkozásában az alábbi tárgykörökben tartalmaznak módosító javaslatot:

a) az Nbtv. fogalomhasználatával összhangban módosításra kerül a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony helyett nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör, valamint

b) az Nbtv. módosításával összhangban módosításra kerül, hogy a jövőben biztonsági szakvélemény helyett tájékoztató kerül kiállításra. Amennyiben a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapján nemzetbiztonsági kockázat nem került megállapításra, biztonsági szakvélemény kerül kiállításra, azonban – az Nbtv. módosítása alapján –, ha nemzetbiztonsági kockázat került megállapításra, akkor biztonsági szakvéleményt nem állít ki a nemzetbiztonsági szolgálat, ehelyett tájékoztatja a kezdeményezőt a nemzetbiztonsági kockázat felmerüléséről és emiatt a biztonsági szakvélemény kiállításának hiányáról.

Hatályba léptető rendelkezéseket, valamint sarkalatossági rendelkezéseket és jogharmonizációszáradékot tartalmaz.