2025. évi CXXIX. törvény indokolás

Ez az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosításának célja, hogy a törvény a tudomány eredményeinek és a nemzetközi tapasztalatoknak, valamint az atomenergia-felügyeleti szerv felügyeleti tevékenysége során tapasztalt korszerűsítési igényből eredő követelményeknek mindenkor megfeleljen, továbbá, hogy az atomenergia békés célú alkalmazására, az embereknek, valamint az élő és élettelen környezetnek a természetes és mesterséges eredetű ionizáló sugárzás káros hatásai elleni védelme, valamint a nemzetközi kötelezettségek teljesítése biztosított legyen. Az atomenergia alkalmazásával összefüggő tevékenységekre vonatkozó hatósági eljárási szabályok folyamatos felülvizsgálatot igényelnek, e felülvizsgálat eredményét – elősegítve a hatósági eljárás hatékonyságát – a törvény rendelkezései között is meg kell jeleníteni.

A javaslat a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 1. § (3) bekezdésének rendelkezése alapján eltérő szabályokat állapít meg az atomenergia-felügyeleti szervnél közszolgálati jogviszonyban állókra a készenlét ellenértéke tekintetében. Az ellentételezést az atomenergia-felügyeleti szerv szabadidő biztosítása helyett pénzbeli ellentételezéssel biztosítja. A készenléti pótlék mértékét az elnök rendeletben határozza meg.

A módosítás lehetőséget biztosít az atomenergia-felügyeleti szervnek, hogy alaptevékenységéhez kapcsolódóan nemzetközi szervezet (mint pl. a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség) részére, a bevételi forrásából a kiadási előirányzatai terhére hozzájárulást nyújthasson, kifizetést teljesíthessen.

A javaslat célja az ajánlásokat tartalmazó útmutatók végrehajtási rendeleti szintű szabályai mellett, annak törvényi szintű rendelkezésének megteremtése.

Az atomenergia-felügyeleti szerv feladat- és hatáskörében a végrehajtási rendeletekben rögzített követelmények teljesítését azok módszerére vonatkozó ajánlásokkal segíti. Az ajánlásokat az atomenergia-felügyeleti szerv útmutató formájában adja ki és a honlapján közzéteszi. Ezen útmutatók használata, alkalmazása az engedélyesek részéről azzal a hozadékkal jár, hogy ha az engedélyesek az engedély iránti kérelmet az útmutatókban foglaltak szerint terjesztik elő, továbbá, ha a nukleáris biztonsággal, a sugárvédelemmel, valamint az engedéllyel összefüggő tevékenységét az útmutatókban foglaltak szerint végzik, akkor az atomenergia-felügyeleti szerv a választott módszert a nukleáris biztonság követelményei teljesítésének igazolására alkalmasnak tekinti, és az alkalmazott módszer megfelelőségét nem vizsgálja. Az útmutatókban foglaltaktól eltérő módszerek alkalmazása esetén ugyanakkor az atomenergia-felügyeleti szerv az alkalmazott módszer helyességét, megfelelőségét és teljeskörűségét részleteiben vizsgálja. Az útmutatók felülvizsgálatára az atomenergia-felügyeleti szerv által meghatározott időszakonként, vagy az engedélyesek javaslatára soron kívül kerül sor.

A módosítás alapján az atomenergia-felügyeleti szerv a soron kívüli eljárást a jövőben igazgatási szolgáltatási díj megfizetése ellenében folytatja le, figyelemmel arra, hogy a soron kívüli eljárás többlet terhet, munkaidőn túli – jellemzően heti pihenőnapon és munkaszüneti napon – rendelkezésre állással jár. A részletes szabályokat az Országos Atomenergia Hivatal egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló 11/2022. (XII. 29.) OAH rendelet tartalmazza.

Technikai jellegű módosítás, a szakaszban szereplő duplikált rendelkezés elhagyása érdekében.

Az atomenergia-felügyeleti szerv által a sugárvédelmi képzettségről vezetett, a sugárvédelmi képzés és továbbképzés teljesítéséről kiállított bizonyítvány adatait tartalmazó nyilvántartás nem tartalmazza a képzés, továbbképzés szakirányát és a vizsga érvényességi idejét. A gyakorlati tapasztalatok alapján e két adattartalom nyilvántartása vált szükségessé.

Az atomenergia-felügyeleti szerv hatáskörét megállapító rendelkezést pontosítja annak újraszabályozásával. Az atomenergia-felügyeleti szerv részére az egységes hatósági jogalkalmazási gyakorlat érdekében indokolt megállapítani egyrészt a biztonság szempontjából meghatározó munkakörök betöltésére vonatkozó szabályozó dokumentumok jóváhagyására vonatkozó, másrészt a biztonság szempontjából meghatározó munkakörök betöltéséhez szükséges egyetértési jog gyakorlására vonatkozó hatáskört is.

Átmeneti rendelkezés.

A készenléti pótlék mértékét megállapító szabályok megalkotására vonatkozó felhatalmazó rendelkezéssel egészül ki az atomenergia-felügyeleti szerv elnökének jogalkotói hatásköre.

Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 2. melléklete határozza meg az atomenergia-felügyeleti szerv hatósági eljárásaiban közreműködő szakhatóságok bevonásának és közreműködésének feltételeit, a szakkérdést, az eljárás típusát és az eljáró szakhatóságot. A gyakorlati tapasztalatok alapján a javaslat bővíti azon eljárások körét, amelyekben szakhatóság bevonása indokolt.

A nukleáris létesítmény esetében is indokolt a leszerelési engedélyezés során a tűzvédelmi és a polgári védelmi és nukleárisbaleset-elhárítási szakkérdés tekintetében eljáró szakhatóság bevonása, figyelemmel arra, hogy a leszerelési életciklus szakaszra is vonatkoznak tűzvédelmi, polgári védelmi és nukleárisbaleset-elhárítási követelmények.

Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 2. melléklete jelenleg nem írja elő a tűzvédelmi, a polgári védelmi és a baleset-elhárítási szakhatóságok bevonását a radioaktívhulladék-tárolók létesítményszintű engedélyezési eljárásaiba és átalakítási eljárásaiba, holott ezeknek az eljárásoknak is lehet tűzvédelmi, polgári védelmi vagy baleset-elhárítási vonzata.

A radioaktívhulladék-tároló esetében a baleset-elhárítási intézkedési terv az üzemeltetési engedély mellékletét képezi, ezért indokolt, hogy a szakhatóság az üzemeltetési engedély iránti kérelem alapján indult közigazgatási hatósági eljárásban is szakhatósági állásfoglalást adjon ki tűzvédelmi, polgári védelmi és baleset-elhárítási szakkérdésben.

Mivel a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló 1/2022. (IV. 29.) OAH rendelet (a továbbiakban: 1/2022. OAH rendelet) szerint a Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzat (a továbbiakban: MSSz) a nukleáris létesítmények üzembe helyezési, az üzemeltetési, a tervezett üzemidőn túli üzemeltetési, tervezett üzemidőn túli üzemeltetést követő további üzemeltetési, a végleges leállítási és a leszerelési engedélye iránti kérelemnek is része, továbbá mivel a radioaktív hulladékok átmeneti tárolását vagy végleges elhelyezését biztosító tároló létesítmények biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló 9/2022. (XII. 29.) OAH rendelet szerint az MSSz része a radioaktívhulladék-tárolók üzemeltetési engedélye iránti kérelemnek, és így az ezen kérelmekre induló eljárásokban is szükségessé válhat az MSSz módosítása, így az ezen kérelmekre induló eljárásokba is szükséges bevonni az országos tisztifőorvost az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 2. mellékletében foglalt táblázat C:40 mezője szerinti szakkérdés vizsgálata céljából. Ennek megfelelően az országos tisztifőorvos szakhatósági közreműködése tekintetében a módosító rendelkezés két esetkört különböztet meg: egyrészt azt az esetkört azoknak az engedélyezési eljárásoknak a tételes felsorolásával, amelyek keretében az MSSz atomenergia-felügyeleti szerv általi jóváhagyása is megtörténik, másrészt azt, amikor önállóan, kizárólag az MSSz jóváhagyására irányul az atomenergia-felügyeleti szerv hatósági eljárása.

Mivel az 1/2022. OAH rendelet szerint a baleset-elhárítási intézkedési terv az üzembe helyezési, az üzemeltetési, a tervezett üzemidőn túli üzemeltetési, a végleges leállítási és a leszerelési engedély iránti kérelemnek is része, és így az ezen kérelmekre induló eljárásokban is szükséges lehet a baleset-elhárítási intézkedési terv módosítása, ezért az ezen kérelmekre induló eljárásokba is szükséges bevonni a tűzvédelmi és a polgári védelmi és nukleárisbaleset-elhárítási szakhatóságokat az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 2. mellékletében foglalt táblázat C:41 mezője szerinti szakkérdések vizsgálata céljából.

Az atomenergia-felügyeleti szerv hatáskörét meghatározó szabályok és a sarkalatossági záradék technikai pontosítása.

Az a) ponthoz: az atomenergia-felügyeleti szerv szakmagyakorlásra való alkalmasság nyilvántartásba vétele iránti eljárásában valamennyi eljárási cselekmény elektronikusan történik, így a kérelmet és annak mellékleteit is elektronikus úton nyújtja be a kérelmező az elektronikus ügyintézés szabályainak megfelelően. Erre tekintettel indokolt a dokumentumok papír alapon történő benyújtására vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése

A b) ponthoz: a rendelkezést az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 2. mellékletében foglalt táblázat 33. sora is tartalmazza, a hatályon kívül helyezés célja a duplikáció megszüntetése.

Hatályba léptető rendelkezés.

Sarkalatossági záradék.

Jogharmonizációs záradék.

Az Európai Atomenergia-közösség létrehozásáról szóló szerződés 33. cikke szerinti notifikáció tényét deklaráló záradék.