13/2025. (VII. 31.) MEKH rendelet
13/2025. (VII. 31.) MEKH rendelet
a villamos energia csatlakozási díjak alkalmazási szabályairól
[1] A közcélú villamos energia hálózathoz való csatlakozási igények pontosabb megfogalmazhatósága, az igények kapcsán szükségessé váló hálózatfejlesztések hatékonyságának elősegítése, az általános csatlakozási feltételek áttekinthetőbbé tétele és a fizetendő csatlakozási díjak egységes alkalmazása érdekében szükséges a villamos energia csatlakozási díjak alkalmazási szabályainak újrafogalmazása és önálló rendeletben történő kiadása.
[2] A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (5) bekezdés 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján – a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet alkalmazási köre
1. § E rendeletet kell alkalmazni a közcélú hálózathoz történő csatlakozásért fizetendő díjak (a továbbiakban: csatlakozási díjak) alkalmazása során.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában
1. alállomás: zárt területen belüli olyan közcélú villamos hálózati csomópont, amelyben különböző feszültségszintek közötti transzformáció is történik;
2. befogadó hálózati engedélyes: az a hálózati engedélyes, akinek a hálózatához az adott csatlakozást igénylő csatlakozik;
3. csatlakozást igénylő: a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 2. számú melléklete szerint igénybejelentést benyújtó,
a) a közcélú hálózatra vonatkozó új csatlakozást igénylő, leendő rendszerhasználó (a továbbiakban: új csatlakozást igénylő) vagy
b) a közcélú hálózaton már rendelkezésére álló teljesítményen felül többletteljesítményt igénylő rendszerhasználó (a továbbiakban: többletteljesítményt igénylő);
4. egyéb érintett hálózati engedélyes: a befogadó hálózati engedélyesen kívüli azon hálózati engedélyes, akinek a hálózatán az adott csatlakozási igény kielégítése érdekében beruházást kell végezni;
5. elosztói tápponti körzet: az elosztóhálózat azon összefüggő, nagyfeszültségű hálózati elemeket tartalmazó része, melyet
a) átviteli alállomások,
b) átviteli nagyfeszültségű hálózattal megtáplált elosztói alállomások,
c) átviteli nagyfeszültségű hálózattal megtáplált elosztói kapcsolóállomások vagy
d) az üzemi szabályzat szerinti normál kapcsolási állapothoz tartozó bontási pontok
határolnak;
6. ideiglenes csatlakozást kérő: az a leendő rendszerhasználó, aki ideiglenes csatlakozás megvalósítására határozott idejű, legfeljebb 12 hónapos időtartamra vonatkozó hálózathasználati szerződést kíván kötni;
7. kapcsolóállomás: zárt területen belüli olyan közcélú villamos hálózati csomópont, amelyben nem történik különböző feszültségszintek közötti transzformáció;
8. kapcsolóállomási csatlakozási beruházás: közcélú hálózati csatlakozást biztosító kapcsolóállomás létesítésére irányuló beruházás, ideértve a kapcsolóállomás közcélú hálózati kapcsolatának megteremtését is, de nem ideértve a nem közcélú vezetéket fogadó mezők kialakítására irányuló beruházást;
9. kisfeszültségű csatlakozás: az a közcélú hálózatra történő csatlakozás, amelyiknél a csatlakozási pont 1 kV-ot meg nem haladó névleges feszültségen van, de nem minősül közép/kisfeszültségű csatlakozásnak;
10. közép/kisfeszültségű csatlakozás: az a csatlakozás, amelyiknél az 1 kV-ot meg nem haladó névleges feszültségű csatlakozási pont
a) a közép/kisfeszültségű transzformátor kapcsain,
b) a közép/kisfeszültségű transzformátor kapcsairól közvetlenül ellátott, a transzformátorállomás részét képező kisfeszültségű kapcsoló- vagy elosztóberendezésben vagy
c) technikai okokból a közép/kisfeszültségű transzformátorállomástól a vezetéknyomvonal vízszintes vetületére vetítve 3 méteren belül elhelyezett fogyasztásmérő szekrényben
található;
11. középfeszültségű csatlakozás: az a közcélú hálózatra történő csatlakozás, amelyiknél a csatlakozási pont 1 kV-nál nagyobb, de 35 kV-ot meg nem haladó névleges feszültségen van, de nem minősül nagy/középfeszültségű csatlakozásnak;
12. közvetlen csatlakozási beruházás: a közcélú hálózaton megvalósított beruházás azon része, amely az üzemi és az elosztói szabályzatban rögzített minimális műszaki követelmények figyelembevételével kizárólag az adott csatlakozást igénylő csatlakozását teszi lehetővé, nem ideértve a csatlakozást lehetővé tevő kapcsolóállomási csatlakozási beruházást, de ideértve a nem közcélú vezetéket fogadó kapcsolóállomási mezők kialakítására irányuló beruházást;
13. közvetett csatlakozási beruházás: a közcélú hálózaton megvalósított beruházás azon része, amely az üzemi és az elosztói szabályzatban rögzített minimális műszaki követelmények figyelembevételével nem kizárólag az adott csatlakozást igénylő csatlakozását teszi lehetővé, nem ideértve a csatlakozást lehetővé tevő kapcsolóállomási csatlakozási beruházást;
14. nagy/középfeszültségű csatlakozás: az a csatlakozás, amelyiknél az 1 kV-nál nagyobb, de 35 kV-ot meg nem haladó névleges feszültségű csatlakozási pont a nagy/középfeszültségű transzformátorállomásban a transzformátorkapcsokon vagy a kapcsokról közvetlenül ellátott kapcsoló- vagy elosztóberendezésben található;
15. nagyfeszültségű csatlakozás: az a közcélú hálózatra történő csatlakozás, amelyiknél a csatlakozási pont 35 kV-nál nagyobb névleges feszültségen van;
16. névleges áramerősség: az az áramerősség, amellyel az olvadóbiztosító kiolvadás nélkül, a túláram-korlátozóval rendelkező megszakító leoldás nélkül tartósan terhelhető;
17. teljesítményarány: a betáplálásra vagy vételezésre igényelt, csatlakozási pontokon egyidejűleg igénybe vehető csatlakozási teljesítmény és a csatlakozási beruházással létrejött hálózati eszközök névleges teljesítménynövekményének százalékos, két tizedesjegyre kerekített aránya.
3. A csatlakozási díjakra vonatkozó általános szabályok
3. § (1) A csatlakozási díjakra vonatkozó rendelkezéseket – az e rendeletben foglalt kivételekkel – csatlakozási pontonként önállóan kell alkalmazni.
(2) A hálózati engedélyesek egymás hálózatára történő csatlakozásánál csatlakozási díjat nem fizetnek.
(3) A csatlakozási díjat a csatlakozást igénylő a befogadó hálózati engedélyes részére fizeti meg.
(4) Ha a csatlakozási díj összege nem kizárólag a befogadó hálózati engedélyesnek a csatlakozáshoz szükséges beruházásai alapján kerül meghatározásra, a befogadó hálózati engedélyes és az egyéb érintett hálózati engedélyes egymás között külön megállapodást kötnek az egyéb érintett hálózati engedélyes által megvalósított csatlakozási beruházás csatlakozási díjjal – a díj kiszámítására vonatkozó módszer szerint – fedezett költségeinek a befogadó hálózati engedélyes által kapott csatlakozási díjból történő megtérítéséről.
(5) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a csatlakozást igénylő az egyéb érintett hálózati engedélyes közvetett csatlakozási beruházása után fizetendő csatlakozási díjat közvetlenül az egyéb érintett hálózati engedélyesnek fizeti meg, ha erről
a) a befogadó hálózati engedélyes és az egyéb érintett hálózati engedélyes kölcsönösen egyetértően nyilatkozik, és
b) az egyéb érintett hálózati engedélyes és a csatlakozást igénylő közvetlenül megállapodnak.
(6) Az (5) bekezdés b) pontja szerinti megállapodásban rögzített kötelezettségek a csatlakozási szerződésben foglalt kötelezettségekkel esnek egy tekintet alá.
(7) A (4)–(6) bekezdés nem alkalmazható a csatlakozást igénylő által fizetendő díj azon részére, amely nem közvetlenül a hálózati engedélyesek szükséges beruházásai alapján került meghatározásra.
(8) A hálózati engedélyes a csatlakozást igénylőtől a közcélú hálózatra történő új csatlakozáshoz igényelt villamos teljesítmény, valamint a közcélú hálózaton már rendelkezésre álló teljesítményen felüli többletteljesítmény nyújtásáért az e rendeletben foglalt díjon kívül más díjat nem kérhet.
(9) Ha a csatlakozási igény kielégítése érdekében beruházás szükséges a közcélú hálózaton, akkor a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) 27. § (5) bekezdése szerinti megállapodás hiányában azt az érintett hálózati engedélyes valósítja meg.
(10) Ha a hálózati engedélyes igénye miatt van szükség a legkisebb költség elvének megfelelő, a jogszabályi előírásokat is figyelembe vevő csatlakozás költségénél magasabb költséggel megvalósítható csatlakozásra, akkor a csatlakozást igénylővel szemben a legkisebb költség elvének megfelelően létesíthető csatlakozáshoz tartozó díjfizetési szabályokat kell alkalmazni.
(11) A csatlakozást igénylő által megfizetett csatlakozási díjak összegét a hálózati engedélyes csatlakozási igényenként, továbbá a csatlakozások érdekében megvalósított beruházásokhoz hozzárendelve tartja nyilván, és azt kizárólag
a) hálózatfejlesztésre, ideértve a (4) bekezdés szerinti egyéb érintett hálózati engedélyes által végzett beruházást is,
b) a 8. § (1), (2), (4) és (5) bekezdése szerinti elszámolásra vagy
c) a 12. § (14) bekezdése szerinti visszatérítésre
használhatja fel.
(12) Az elosztói tápponti körzetek meghatározásának és nyilvántartásának részletszabályait az üzemi szabályzat tartalmazza.
A NEM TÉTELESEN MEGÁLLAPÍTOTT CSATLAKOZÁSI DÍJ
4. A betáplálási irányú csatlakozást nem háztartási méretű kiserőmű létesítésével kapcsolatban igénylő és a nagyfeszültségű hálózaton vételezési irányú csatlakozást igénylő által fizetendő csatlakozási díjak alkalmazásának szabályai
4. § (1) Betáplálási irányú csatlakozást nem háztartási méretű kiserőmű létesítésével kapcsolatban igénylő, továbbá nagyfeszültségű hálózaton vételezési irányú teljesítményt igénylő esetében a befogadó hálózati engedélyes és az egyéb érintett hálózati engedélyes által a csatlakoztatáshoz a közcélú hálózaton szükséges beruházás műszaki tartalma alapján készített költségbecslés a csatlakozási díj előzetes számításának és megfizetésének alapja. A hálózati engedélyes a költségbecslést a csatlakozáshoz szükséges
a) közvetlen csatlakozási beruházás,
b) közvetett csatlakozási beruházás és
c) kapcsolóállomásban történő csatlakozás esetén a kapcsolóállomási csatlakozási beruházás
együttes figyelembevételével végzi el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti költségbecslést a befogadó hálózati engedélyes állítja össze az egyéb érintett hálózati engedélyesek bevonásával a csatlakozási igény benyújtásának időpontjára vonatkozóan, figyelembe véve a (3) bekezdésben, az 5–7. §-ban, valamint a 16. §-ban foglaltakat is.
(3) Az (1) bekezdés szerinti költségbecsléshez kapcsolódó előzetes csatlakozásidíj-számítást a befogadó hálózati engedélyes úgy végzi el, hogy az 5–7. § alkalmazása során csökkentő tételként veszi figyelembe azon támogatási szerződésben vagy támogatói okiratban szereplő, az adott csatlakozási igény kielégítését lehetővé tevő nevesített beruházásokhoz tartozó, vissza nem térítendő támogatási összeget, amely a hálózati engedélyes részére a műszaki és gazdasági tájékoztató kiadásának időpontja előtti 30. napig véglegesen kifizetésre került.
5. § (1) A befogadó hálózati engedélyes a 4. § (1) bekezdése szerinti költségbecslés elkészítése során a közcélú hálózaton történő közvetlen csatlakozási beruházás és a kapcsolóállomási csatlakozási beruházás teljes értékét veszi számításba.
(2) Ha a hálózati engedélyes több csatlakozási igényt egy közös kapcsolóállomásban a 3. § (9) bekezdésében foglaltaknak megfelelően elégít ki, akkor az ehhez szükséges kapcsolóállomási csatlakozási beruházás értéke az egyes igénybejelentők által igényelt csatlakozási teljesítmények egymáshoz viszonyított arányában terheli a csatlakozást igénylőket. Ha valamelyik csatlakozást igénylő egyidejűleg kér betáplálási és vételezési csatlakozási teljesítményt, akkor az igényelt teljesítmények közül a magasabbat kell figyelembe venni.
(3) Ha egy, a 3. § (9) bekezdése szerint megvalósuló kapcsolóállomási csatlakozási beruházás
a) aktiválásáig vagy
b) aktiválásától számított 5 éven belül
olyan újabb csatlakozási igény merül fel, amit a hálózati engedélyes az általa előzetesen összeállított műszaki és gazdasági tájékoztató alapján ugyanebben a kapcsolóállomásban tervez kielégíteni, akkor az új csatlakozási igény szerinti csatlakozási teljesítmény figyelembevételével újra elvégzi a (2) bekezdés szerinti megosztást, és ennek eredménye szerint állapítja meg az új csatlakozást igénylő csatlakozási díjának a kapcsolóállomáshoz tartozó részét.
(4) A (3) bekezdés szerinti esetben az átviteli rendszerirányító az új csatlakozást igénylő csatlakozási díjának utólagos elszámolását követő 30 napon belül visszafizeti a beruházás tekintetében korábban megfizetett csatlakozási díj és a (3) bekezdés szerinti újraszámított csatlakozási díjak különbözetét azon csatlakozást igénylők számára, akiknek a csatlakozási igényét az átviteli rendszerirányító korábban ugyanabban a kapcsolóállomásban elégítette ki.
(5) Ha a csatlakozást igénylő és a hálózati engedélyes a VET 27. § (5) bekezdése szerint olyan csatlakozási szerződést köt, mely szerint a közcélú hálózaton történő közvetlen csatlakozási beruházást, illetve kapcsolóállomásban történő csatlakozás esetén a kapcsolóállomási csatlakozási beruházást a csatlakozást igénylő saját beruházásában végzi el, akkor a csatlakozást igénylő
a)1
b) az általa megvalósított beruházást térítés nélkül köteles átadni
a hálózati engedélyes részére.
(6) Ha egy, az (5) bekezdés szerint megvalósuló kapcsolóállomási csatlakozási beruházás aktiválásától számított 5 éven belül olyan újabb csatlakozási igény merül fel, amit az átviteli rendszerirányító az ehhez általa előzetesen összeállított műszaki és gazdasági tájékoztató alapján ugyanebben a kapcsolóállomásban tervez kielégíteni, akkor az új csatlakozást igénylő csatlakozási díjának megállapításánál a kapcsolóállomási csatlakozási beruházás aktiválási értéke
a) az újonnan igényelt csatlakozási teljesítmény és
b) a kapcsolóállomási csatlakozási beruházással korábban kielégített csatlakozási teljesítmény
egymáshoz viszonyított aránya szerint kerül figyelembevételre.
6. § (1) A közvetett csatlakozási beruházásokhoz kapcsolódó, e § szerinti teljesítményarányos díjszámítások során az egyes részarányok összege nem haladhatja meg a 100%-ot.
(2) Több csatlakozási ponton keresztüli csatlakozás esetén egy adott közvetett csatlakozási beruházás kizárólag egyszer, a nagyobb teljesítményaránnyal vehető figyelembe a csatlakozási díj számítása során.
(3) Ha a csatlakozási pont elosztói tápponti körzetben vagy ahhoz kapcsolódó közép- vagy kisfeszültségű hálózaton kerül kijelölésre, akkor a 4. § (1) bekezdése szerinti költségbecslés részét képezi
a) a kijelölt csatlakozási pont szerinti elosztói tápponti körzetben megvalósuló közvetett csatlakozási beruházás teljes összegének teljesítményarányos része,
b) a kijelölt csatlakozási pont szerinti elosztói tápponti körzetet határoló átviteli alállomásokban az átviteli és elosztóhálózat közötti kapcsolat érdekében megvalósuló közvetett csatlakozási beruházás összegzett értékének teljesítményarányos része és
c) az átviteli alállomásokban nem az átviteli és elosztóhálózat közötti kapcsolat érdekében, valamint az átviteli hálózat részét képező vezetékrendszeren megvalósuló közvetett csatlakozási beruházás összegzett értékének teljesítményarányos része.
(4) Ha a (3) bekezdés szerinti csatlakozási pont
a) középfeszültségen van, akkor a kijelölt csatlakozási ponttal érintett középfeszültségű hálózaton, valamint nagy/középfeszültségű transzformátoron megvalósuló közvetett csatlakozási beruházás teljes összegének teljesítményarányos részét,
b) kisfeszültségen van, akkor a kijelölt csatlakozási ponttal érintett kisfeszültségű hálózaton, közép/kisfeszültségű transzformátoron, középfeszültségű hálózaton, valamint nagy/középfeszültségű transzformátoron megvalósuló közvetett csatlakozási beruházás teljes összegének teljesítményarányos részét
is figyelembe kell venni a 4. § (1) bekezdése szerinti költségbecslés során.
(5) Ha a csatlakozási pont az átviteli alállomás gyűjtősínjéről közvetlenül ellátott elosztói hálózaton vagy az átviteli alállomásból közvetlenül ellátott elosztói nagy/középfeszültségű transzformátoron keresztül kerül kijelölésre, akkor a 4. § (1) bekezdés szerinti költségbecslés részét képezi
a) a csatlakozással érintett átviteli alállomásból ellátott elosztói tápponti körzetekben megvalósuló közvetett csatlakozási beruházás teljes összegének teljesítményarányos része aggregáltan egy tápponti körzetként kezelve,
b) a csatlakozással érintett átviteli alállomásban az átviteli és elosztóhálózat közötti csatlakozás érdekében megvalósuló közvetett csatlakozási beruházás teljes összegének teljesítményarányos része és
c) az átviteli alállomásokban nem az átviteli és elosztóhálózat közötti kapcsolat érdekében, valamint az átviteli hálózat részét képező vezetékrendszeren megvalósuló közvetett csatlakozási beruházás teljes összegének teljesítményarányos része.
(6) Ha az (5) bekezdés szerinti csatlakozási pont
a) középfeszültségen van, akkor a kijelölt csatlakozási ponttal érintett középfeszültségű hálózaton, valamint nagy/középfeszültségű transzformátoron megvalósuló közvetett csatlakozási beruházás teljes összegének teljesítményarányos részét,
b) kisfeszültségen van, akkor a kijelölt csatlakozási ponttal érintett kisfeszültségű hálózaton, közép/kisfeszültségű transzformátoron, középfeszültségű hálózaton, valamint nagy/középfeszültségű transzformátoron megvalósuló közvetett csatlakozási beruházás teljes összegének teljesítményarányos részét
is figyelembe kell venni a 4. § (1) bekezdése szerinti költségbecslés során.
(7) Ha a csatlakozási pont elosztói tápponti körzeteket határoló átviteli alállomásban kerül kijelölésre, akkor a 4. § (1) bekezdése szerinti költségbecslés részét képezi
a) a csatlakozással érintett átviteli alállomásban az átviteli és elosztóhálózat közötti csatlakozás érdekében megvalósuló közvetett csatlakozási beruházás – ide nem értve a nagy/középfeszültségű transzformátoron megvalósuló közvetett csatlakozási beruházást – teljes összegének teljesítményarányos része,
b) az átviteli alállomásokban nem az átviteli és elosztóhálózat közötti kapcsolat érdekében, valamint az átviteli hálózat részét képező vezetékrendszeren megvalósuló közvetett csatlakozási beruházás teljes összegének teljesítményarányos része és
c) a csatlakozással érintett átviteli alállomásból ellátott elosztói tápponti körzetekben megvalósuló közvetett csatlakozási beruházás teljes összegének teljesítményarányos része, melynek meghatározása során az elosztói tápponti körzeteket együttesen, egy tápponti körzetként kell figyelembe venni.
(8) Ha a (7) bekezdés szerinti csatlakozási pont középfeszültségen van, a hálózati engedélyes a kijelölt csatlakozási ponttal közvetlenül érintett nagy/középfeszültségű transzformátoron megvalósuló közvetett csatlakozási beruházás teljes összegének teljesítményarányos részét is figyelembe veszi a költségbecslés során.
(9) Ha a csatlakozási pont átviteli hálózati kapcsolóállomásban kerül kijelölésre, akkor a 4. § (1) bekezdése szerinti költségbecslés részét képezi
a) a kijelölt csatlakozási ponttal szomszédos átviteli alállomásokban az átviteli és elosztóhálózat közötti csatlakozás érdekében megvalósuló közvetett csatlakozási beruházások teljes összegének teljesítményarányos része, melynek meghatározása során az egyes beruházások egyetlen beruházáshalmazként vannak figyelembe véve,
b) az átviteli alállomásokban nem az átviteli és elosztóhálózat közötti kapcsolat érdekében, valamint az átviteli hálózat részét képező vezetékrendszeren megvalósuló közvetett csatlakozási beruházás teljes összegének teljesítményarányos része és
c) a kijelölt csatlakozási ponttal szomszédos átviteli alállomásból ellátott elosztói tápponti körzetekben megvalósuló közvetett csatlakozási beruházás teljes összegének teljesítményarányos része, melynek meghatározása során az elosztói tápponti körzetek beruházásait együttesen, egy tápponti körzetként kell figyelembe venni.
(10) A (3)–(9) bekezdés alkalmazásában a teljesítményarányt
a) nagyfeszültségű csatlakozás esetében az igényelt vételezési és betáplálási irányú csatlakozási teljesítmények alapján, irányonként külön-külön,
b) közép- és kisfeszültségű csatlakozás esetében az igényelt betáplálási irányú csatlakozási teljesítmény alapján
kell kiszámítani.
7. § (1) Az 5. és 6. § szerinti számításokban a csatlakozási igény benyújtásához képest 5 évnél nem régebben aktivált hálózati beruházások általános forgalmi adó nélkül számított értékét is figyelembe kell venni.
(2) A csatlakozási díj alapjának meghatározása során a 6. § (3)–(9) bekezdése szerinti teljesítményarányokat külön-külön kell megállapítani a csatlakoztatáshoz a közcélú hálózaton megvalósuló új és az (1) bekezdés szerinti, 5 évnél nem régebben aktivált hálózati beruházások esetében.
8. § (1) Ha az 5. § (1) bekezdése szerinti közvetlen és kapcsolóállomási csatlakozási beruházások tényleges aktiválási értéke eltér a 4. § (1) bekezdése szerinti költségbecslésben szereplő várható beruházási költségtől, akkor az 5. § (1) bekezdése szerint figyelembe vett létesítmények üzembe helyezésétől számított 12 hónapon belül a rendszerhasználó és a befogadó hálózati engedélyes között utólagos elszámolásnak van helye.
(2) Ha a 4. § (1) bekezdése szerinti költségbecslésben figyelembe vett bármely közvetett csatlakozási beruházás megvalósítása – másik közvetett csatlakozási beruházással történő kiváltás nélkül – elvetésre kerül a 8. § (1) bekezdése szerinti utólagos elszámolás időpontjáig, akkor a 8. § (1) bekezdése szerinti utólagos elszámolással egyidejűleg az elvetett közvetett csatlakozási beruházásra jutó csatlakozási díjrész tekintetében a rendszerhasználó és a befogadó hálózati engedélyes között külön elszámolásnak is helye van.
(3) A csatlakozást igénylő és a befogadó hálózati engedélyes, illetve a befogadó hálózati engedélyes és az egyéb érintett hálózati engedélyes közötti esetleges – a 7. § (1) bekezdéséhez és az (1) bekezdéshez kapcsolódó – vita esetén a hálózati engedélyesek feladata független műszaki-gazdasági szakvélemény beszerzése.
(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti elszámolással egyidejűleg a rendszerhasználó és a befogadó hálózati engedélyes közt további elszámolásnak van helye a 4. § (1) bekezdése szerinti költségbecslésben figyelembe nem vett, de a csatlakozási igény kielégítéséhez szükséges beruházásokhoz kapcsolódó, a támogatási szerződésben vagy támogatói okiratban nevesített, a hálózati engedélyes részére vissza nem térítendő támogatásként az utólagos elszámolás időpontjáig véglegesen kifizetésre került összegek vonatkozásában.
(5) Ha
a) a csatlakozási beruházásnak a költségbecslésben figyelembe vett, a költségbecslésig véglegesen kifizetett támogatással csökkentett értéke és
b) a csatlakozási beruházásnak az utólagos elszámolásakor ismert – támogatási szerződés szerinti –, az addig véglegesen kifizetett támogatással csökkentett értéke
közötti különbözet pozitív előjelű, akkor azt a (4) bekezdés szerinti elszámolás során a csatlakozási díj számításának alapját csökkentő tételként kell figyelembe venni.
5. A háztartási méretű kiserőmű csatlakozási díjára vonatkozó szabályok
9. § (1) Háztartási méretű kiserőmű csatlakozása esetén – figyelembe véve a Vhr. 5. § (2) bekezdését is – a vételezésre és a betáplálásra igényelt teljesítmény közül a nagyobbik alapulvételével, de minden esetben a 12. és 13. §-ban foglalt szabályok szerint kell a csatlakozási díjat megfizetni, amely teljesítmény vételezésre és betáplálásra is igénybe vehető.
(2) A vételezésre rendelkezésre álló teljesítménynél nem nagyobb betáplálási teljesítményigény esetén nem kell csatlakozási díjat fizetni.
6. Az ideiglenes csatlakozást kérő csatlakozási díjához kapcsolódó szabályok
10. § Az ideiglenes csatlakozási ponton túli – nem közcélú – vezetékek létesítése és bontása az ideiglenes csatlakozást kérő feladata, ezek költségeit az ideiglenes csatlakozást kérő viseli.
A KÖZÉP- VAGY KISFESZÜLTSÉGŰ KÖZCÉLÚ HÁLÓZATON VÉTELEZÉSI IRÁNYÚ CSATLAKOZÁST IGÉNYLŐ ÁLTAL FIZETENDŐ CSATLAKOZÁSI DÍJ ALKALMAZÁSÁNAK SZABÁLYAI
7. Csatlakozási alapdíj
11. § (1) Csatlakozási alapdíjat fizet a csatlakozást igénylő a közcélú hálózaton általa igényelt csatlakozási teljesítménynek megfelelően, a (2)–(4) bekezdésben foglaltakat is figyelembe véve.
(2) Ha a csatlakozást igénylő által igényelt teljesítmény meghaladja a (4) bekezdés szerinti teljesítményhatárokat, a csatlakozási alapdíjat kizárólag az ezek feletti teljesítmény után kell megfizetni.
(3) A közcélú hálózaton már rendelkezésre álló teljesítményen felüli többletteljesítmény-igény esetén a csatlakozási alapdíjat a többletteljesítményt igénylő az igényelt többletteljesítménynek megfelelően fizeti meg, figyelembe véve a (2) és (4) bekezdésben foglaltakat is.
(4) Csatlakozási alapdíjat nem fizet
a) a kisfeszültségű vételezés céljából csatlakozást igénylő felhasználási helyenként egy csatlakozási pont esetén, ha annál a csatlakozási pontnál a fázisonként igényelt névleges áramerősségek összege – az új csatlakozási igény alapján vagy a már meglévő szerződésben szereplő érték és a többletigény együttes figyelembevétele alapján számítva – nem haladja meg a 32 A-t, ideértve a VET 146/A. § (9) bekezdése szerint meghatározott, összesen legfeljebb 32 A áramerősségű kisfeszültségű csatlakozást igénylőt is, és
b) a betáplálási irányú csatlakozási teljesítményigénye után az a csatlakozást igénylő, aki vételezési és betáplálási irányú csatlakozást egyidejűleg igényel.
8. A közcélú vezeték díja
12. § (1) Ha a csatlakozást igénylő igényének kielégítése érdekében kisfeszültségű közcélú elosztóhálózat kiépítése szükséges, és a létesítést a hálózati engedélyes végzi, ehhez kapcsolódóan a csatlakozást igénylőnek – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – közcélú vezeték díjat kell fizetnie.
(2) A csatlakozást igénylőnek nem kell közcélú vezeték díjat fizetnie
a) a VET 146/A. § (9) bekezdésének megfelelően az összesen legfeljebb 32 A áramerősségű kisfeszültségű csatlakozási igény esetén
aa) szabadvezetéknél – ideértve a szigetelt szabadvezetéket is – 100 méterig,
ab) földkábelnél 50 méterig,
b) az összesen 32 A áramerősségűnél nagyobb kisfeszültségű csatlakozási igény esetén
ba) szabadvezetéknél – ideértve a szigetelt szabadvezetéket is – 50 méterig,
bb) földkábelnél 25 méterig,
c) nem háztartási méretű kiserőmű csatlakozásához egyidejűleg igényelt vételezési és betáplálási irányú csatlakozás esetében.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott vezetékhosszakat minden kisfeszültségű vételezés céljából csatlakozást igénylő esetén felhasználási helyenként legfeljebb egy csatlakozási pontra vonatkoztatva kell számításba venni.
(4) Több lakást vagy lakóházat és a hozzájuk tartozó több, nem lakás céljára szolgáló helyiséget vagy épületet magában foglaló ingatlan létesítésekor – a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a VET 146/A. § (12) bekezdésével összhangban – a (2) bekezdésben meghatározott vezetékhosszakat kisfeszültségű vételezés céljából csatlakozást igénylő esetében az egyes, elszámolási méréssel külön mért lakások, lakóházak és nem lakás céljára szolgáló helyiségek, épületek számával megszorozva kell számításba venni.
(5) Ha a csatlakozást igénylő igényének kielégítése érdekében középfeszültségű közcélú elosztóhálózat kiépítése szükséges, és a létesítést a hálózati engedélyes végzi, akkor ehhez kapcsolódóan a csatlakozást igénylőnek – a (6) bekezdésben foglaltak kivételével – közcélú vezeték díjat kell fizetnie.
(6) A csatlakozást igénylőnek nem kell közcélú vezeték díjat fizetnie
a) a VET 146/A. § (9) bekezdésének megfelelően az összesen legfeljebb 32 A áramerősségű kisfeszültségű csatlakozási igény esetén
aa) középfeszültségű szabadvezetéknél – ideértve a szigetelt szabadvezetéket is – 500 méterig,
ab) középfeszültségű földkábelnél 250 méterig,
b) az összesen 32 A áramerősségűnél nagyobb kisfeszültségű csatlakozási igény és a középfeszültségű csatlakozási igény esetén
ba) középfeszültségű szabadvezetéknél – ideértve a szigetelt szabadvezetéket is – 250 méterig,
bb) középfeszültségű földkábelnél 125 méterig.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott vezetékhosszakat a kisfeszültségű vételezés céljából csatlakozást igénylő esetében új közép/kisfeszültségű transzformátorállomásonként egyszer, a középfeszültségű vételezés céljából csatlakozást igénylő esetében felhasználási helyenként legfeljebb egy csatlakozási pontra vonatkoztatva kell számításba venni.
(8) Több lakást vagy lakóházat és a hozzájuk tartozó több, nem lakás céljára szolgáló helyiséget vagy épületet magában foglaló ingatlan létesítésekor – a (7) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a VET 146/A. § (12) bekezdésével összhangban – a (6) bekezdésben meghatározott vezetékhosszakat kisfeszültségű vételezés céljából csatlakozást igénylő esetében az egyes, elszámolási méréssel külön mért lakások, lakóházak és nem lakás céljára szolgáló helyiségek, épületek számával megszorozva kell számításba venni.
(9) Közcélú vezeték díjat a (2) és (6) bekezdésben meghatározottakon felüli vezetékhosszak után kell fizetni.
(10) Ha a (2) bekezdés a) pontja vagy a (6) bekezdés a) pontja szerinti csatlakozás létrejöttét követő 5 éven belül az adott felhasználási helyre vonatkozóan a csatlakozást igénylő többletigénye kapcsán a fázisonként igényelt névleges áramerősségek összege nagyobb, mint 32 A, akkor a csatlakozást igénylő köteles a (2) bekezdés a) pontja vagy a (6) bekezdés a) pontja szerinti elsődleges igényhez kapcsolódó, de a (2) bekezdés b) pontja vagy a (6) bekezdés b) pontja szerint számított közcélú vezeték díjat megfizetni.
(11) A Vhr. 1. § (1) bekezdés 2c. pontja szerinti kiindulási ponttól mért teljes vezetékhosszon, valamint a közcélú vezeték díjának megállapítása szempontjából számításba vehető, a (2) és (6) bekezdésben meghatározottakon felüli vezetékhosszon a csatlakozási pontig megvalósítandó nyomvonal földfelszínre vetített hossza értendő.
(12) A magánvezeték csatlakozási pontjáig kiépítendő közcélú hálózat esetében a közcélú vezeték díjának több rendszerhasználó közötti megosztására vonatkozó megállapodást a beruházó vagy a magánvezeték üzemeltetője is megkötheti a hálózati engedélyessel. A közcélú vezeték díjának megfizetésével, visszatérítésével kapcsolatos további részletes szabályokat az elosztói szabályzat határozza meg.
(13) Ha a csatlakozási díjfizetés alapján létesült közcélú vezetékre annak üzembe helyezésétől számított 5 éven belül újabb rendszerhasználó kíván csatlakozni, akkor az újonnan csatlakozó leendő rendszerhasználó által fizetendő közcélú vezeték díj megegyezik az adott közcélú vezeték építése kapcsán az érintett rendszerhasználók által addig fizetett közcélú vezeték díj egy rendszerhasználóra – beleértve az új csatlakozást igénylőt is – eső értékével.
(14) A hálózati engedélyes a (13) bekezdés szerint az új csatlakozást igénylőtől beszedett közcélú vezeték díjat – eltérő megállapodás hiányában – egyenlő arányban visszatéríti az adott közcélú vezeték létesítése kapcsán vagy a létesítést követően csatlakozási díjat fizető rendszerhasználók részére.
(15) Ha a hálózati engedélyes saját kockázatára a már ismert rendszerhasználók igényét meghaladó hosszúságú közcélú vezetéket létesít, akkor az erre a vezetékszakaszra később csatlakozó rendszerhasználóktól a közcélú vezeték díját az (1)–(9) és (11) bekezdés e vezetékszakaszra történő alkalmazásával kérheti, a létesítés évétől számított 5 évig.
9. Egyéb díjalkalmazási szabályok
13. § Ha a kis- vagy a középfeszültségű hálózatra csatlakozást igénylő a legkisebb költség elvének megfelelő – de az egyéb jogszabályi előírásokat is figyelembe vevő – csatlakozáshoz képest az igényelt
a) vezetékhosszak,
b) műszaki megoldás vagy
c) hatósági vagy szakhatósági eljárás
miatt magasabb költséggel megvalósítható csatlakozást kér, akkor a csatlakozást igénylő – az elosztói szabályzatban foglaltakra is figyelemmel – a hálózati engedélyes részére a 11. és 12. § szerinti csatlakozási díjakon felül a ténylegesen megvalósuló beruházás aktivált értéke és a legkisebb költségű változatnak megfelelő beruházás elosztói szabályzat szerinti, elméletileg meghatározott aktiválási értéke közötti különbség 70%-át is megfizeti.
14. § Ha a közép- vagy kisfeszültségre csatlakozó felhasználó betáplálási irányú teljesítményt igényel, akkor az igényelt betáplálási csatlakozási teljesítmény biztosításáért a 4–7. §, háztartási méretű kiserőmű esetén a 9. § szerint kiszámított csatlakozási díjat fizeti meg.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
15. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) Az 5. § (5) bekezdés a) pontja és a 16. § (2) bekezdése 2026. január 1-jén lép hatályba.
(3)2
16. § (1) A VET 35/A. §-a szerinti pályázati eljárásban nyertes pályázatok alapján tett igénybejelentések vonatkozásában a közép- és nagyfeszültségű hálózaton elérhető szabad kapacitások kiosztására irányuló pályázati eljárásról szóló 11/2025. (IV. 10.) EM rendelet 4. § (4) bekezdése szerinti elemzés az irányadó a 4. § (1) bekezdése szerinti költségbecsléshez kapcsolódó előzetes csatlakozási díj számítására.
(2)3
17. § (1) Az 1–14. § szerinti rendelkezések abban a csatlakozási eljárásban alkalmazandók, melyben a műszaki és gazdasági tájékoztató első alkalommal e rendelet hatálybalépését követően kerül kiadásra.
(2) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott műszaki és gazdasági tájékoztatóval érintett csatlakozási eljárásban (a továbbiakban: Korábbi csatlakozási eljárás) a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak alkalmazási szabályairól szóló 10/2016. (XI. 14.) MEKH rendeletnek (a továbbiakban: R.) a műszaki és gazdasági tájékoztató – megvalósíthatósági tanulmány készítésére vonatkozó felhívással érintett hálózati csatlakozási igények esetén a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére vonatkozó felhívás – kiadásának napján hatályos rendelkezései alkalmazandók, a (3) és (4) bekezdésben foglalt eltéréssel.
(3) A Korábbi csatlakozási eljárásban megkötött csatlakozási szerződés esetén az R. 27. § (6) bekezdése szerinti utólagos elszámolásnak a csatlakozási pont üzembe helyezését – vagy amennyiben a csatlakozási szerződés a garantált csatlakozási kapacitás rendelkezésre állását későbbi időponttól biztosítja, úgy ezen időpontot – követő 12 hónapon belül van helye a csatlakozási díj alapjául szolgáló költségbecslésben figyelembe vett, az utólagos elszámolás időpontjáig üzembe helyezett és aktivált beruházások tekintetében, ha a beruházások tényleges aktiválási értéke eltér a beruházásnak a csatlakozási díj alapjául szolgáló költségbecslésben szereplő értékétől.
(4) A (3) bekezdés szerinti utólagos elszámolás keretében figyelembe kell venni azokat az összegeket, amelyeket a hálózati engedélyes a csatlakozási igény kielégítéséhez szükséges beruházásokhoz azonosítható módon kapcsolódó támogatási szerződés vagy egyéb támogatói okirat alapján vissza nem térítendő támogatásként véglegesen kapott. Az R.-nek az e rendelet kihirdetésének napján hatályos 45. §-a szerinti csatlakozási eljárásban kizárólag olyan támogatási összegeket kell figyelembe venni, amelyeket a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak alkalmazási szabályairól szóló 10/2016. (XI. 14.) MEKH rendelet módosításáról szóló 7/2023. (V. 8.) MEKH rendelet hatálybalépését megelőző napig kiadott kormányhatározat – vagy kormányhatározat hiányában az ezen időpontot megelőzően megkötött támogatási szerződés – alapján a hálózati engedélyes véglegesen megkapott.
Az 5. § (5) bekezdés a) pontja a 15. § (2) bekezdése alapján 2026. január 1-jén lép hatályba.
A 15. § (3) bekezdése a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 16. § (2) bekezdése a 15. § (2) bekezdése alapján 2026. január 1-jén lép hatályba.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás