13/2025. (VII. 17.) MK rendelet

1. § (1) E rendelet hatálya a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokra, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat hivatásos állományának (a továbbiakban: nemzetbiztonsági állomány) tagjára terjed ki.

(2) E rendeletet a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál a szolgálati lőfegyver, valamint a vegyi eszköz és elektromos sokkoló eszköz rendszeresítésére, viselésére, használatára és tárolására kell alkalmazni.

2. § E rendelet alkalmazásában rendszeresítés: a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok feladatai ellátásához szükséges szolgálati lőfegyver, vegyi eszköz, illetve elektromos sokkoló eszköz felvétele a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok rendszerébe.

3. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok rendszerébe lőfegyver rendszeresítési eljárás lefolytatását követően kerülhet.

(2) A nemzetbiztonsági állomány tagja részére szolgálati használatra félautomata és sorozatlövésre alkalmas rövid- és hosszúlőfegyver, valamint a hozzájuk való lőszer (a továbbiakban együtt: szolgálati lőfegyver) rendszeresíthető.

(3) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat rendszeresítési határozattal rendszeresítheti

(4) A rendszeresítési határozatot a polgári nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatójának (a továbbiakban: főigazgató) javaslatára a polgári nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter (a továbbiakban: miniszter) adja ki.

4. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok rendszerébe vegyi eszköz, illetve elektromos sokkoló eszköz rendszeresítési eljárás lefolytatását követően kerülhet. A nemzetbiztonsági állomány tagja a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál rendszeresített vegyi eszközt vagy elektromos sokkoló eszközt alkalmazhat.

(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat rendszeresítési határozattal rendszeresítheti a rendvédelmi szervek, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, az MH, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országgyűlési Őrség, illetve az Észak-atlanti Szerződés Szervezete tagállamának vagy az Európai Unió tagállamának fegyveres szervei által már rendszeresített vegyi eszközt és elektromos sokkoló eszközt.

(3) A rendszeresítési határozatot a főigazgató javaslatára a miniszter adja ki.

5. § (1) Szolgálati lőfegyverrel kizárólag a nemzetbiztonsági állomány azon tagja látható el, aki a szolgálati lőfegyver kezelésére, viselésére, használatára és tárolására vonatkozó szabályok ismeretéből sikeres elméleti és gyakorlati vizsgát tett. A szolgálati lőfegyver kezelésével, viselésével, használatával és tárolásával kapcsolatos ismeretek szinten tartása érdekében a nemzetbiztonsági állomány tagjának elméleti és gyakorlati továbbképzésen való részvétele kötelező.

(2) A nemzetbiztonsági állomány tagja szolgálati lőfegyverrel történő ellátására a munkáltatói jogkör gyakorlója erre vonatkozó utasítása alapján kerülhet sor. Ha a szolgálati lőfegyver a szolgálati beosztás vagy az előreláthatólag egy napot meghaladó tartamú szolgálati feladat ellátásához szükséges, a nemzetbiztonsági állomány tagja részére történő kiadását a munkáltatói jogkör gyakorlója a szolgálati beosztás betöltésének vagy a szolgálati feladat ellátásának időtartamára állapítja meg.

(3) A nemzetbiztonsági állomány tagja a szolgálati lőfegyvert a szolgálati feladat végrehajtását követően köteles a 14. § (1) bekezdésében meghatározott helyen leadni.

(4) A nemzetbiztonsági állomány polgári ruhát viselő tagja a szolgálati lőfegyvert töltve, a véletlen elsütés ellen biztosítva, rejtve magánál tarthatja vagy magán viselheti.

(5) Az objektumőri szolgálat tagja a szolgálati lőfegyvert töltve, a véletlen elsütés ellen biztosítva, fegyvertokban elhelyezve, nyíltan magán viseli.

(6) A szolgálati lőfegyvere elvesztését, eltulajdonítását a nemzetbiztonsági állomány tagjának tudomására jutásakor haladéktalanul szóban, majd legkésőbb a következő munkanapon írásban is jelentenie kell szolgálati elöljárójának és a polgári nemzetbiztonsági szolgálat ügyelete (a továbbiakban: ügyelet) felé. A szolgálati lőfegyver eltűnését az ügyelet az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek köteles bejelenteni.

(7) A szolgálati lőfegyver kizárólag a főigazgató írásbeli engedélyével, az általa az egyedi esetre meghatározott módon vihető külföldre.

6. § (1) Vegyi eszközzel, illetve elektromos sokkoló eszközzel ellátni kizárólag a használatára kiképzett, valamint a használatára, tárolására és kezelésére vonatkozó szabályok ismeretéből sikeres elméleti és gyakorlati vizsgával rendelkező személyt lehet.

(2) A nemzetbiztonsági állomány tagja a vegyi eszközt, valamint az elektromos sokkoló eszközt szolgálati elöljárójának utasítására a szolgálati ideje alatt magánál tartja.

(3) A nemzetbiztonsági állomány tagja a vegyi eszközt, valamint az elektromos sokkoló eszközt a szolgálati feladat végrehajtását követően köteles a 15. §-ban meghatározott helyen tárolásra leadni.

(4) A vegyi eszköze, valamint az elektromos sokkoló eszköze elvesztését, eltulajdonítását a nemzetbiztonsági állomány tagjának tudomására jutásakor haladéktalanul szóban, majd legkésőbb a következő munkanapon írásban is jelentenie kell szolgálati elöljárójának.

7. § (1) A figyelmeztető lövés leadásának irányát úgy kell megválasztani, hogy a lövedék ember életét, testi épségét ne veszélyeztesse, és lehetőleg ne okozzon anyagi kárt.

(2) A lőfegyverhasználatot, illetve a lőfegyverhasználatnak nem minősülő lövés leadását – annak következményeitől függetlenül – az intézkedést követően haladéktalanul jelenteni kell – a szolgálati elöljáró mellett – az ügyeletnek is.

(3) A lőfegyverhasználat, illetve a lőfegyverhasználatnak nem minősülő lövés során megsérült személy orvosi ellátásáról gondoskodni kell. Az orvos vagy a mentőszolgálat értesítése a szolgálati lőfegyvert használó vagy – ha a lőfegyverhasználat utasításra történt – az utasítást adó személy kötelessége.

(4) A nemzetbiztonsági állomány tagja a lőfegyverhasználatról értesített szolgálati elöljárójának megérkezéséig a helyszínt csak abban az esetben hagyhatja el, ha távozását nemzetbiztonsági érdek vagy a saját testi épségének megóvása indokolja.

(5) A helyszíni szemle lefolytatásáról a szolgálati elöljáró intézkedik, függetlenül attól, hogy történt-e személyi sérülés, vagy keletkezett-e kár. A helyszíni szemléről a szolgálati elöljáró jelentést készít.

(6) A szolgálati elöljáró a helyszíni szemle megállapításaira is figyelemmel, a szolgálati út betartásával haladéktalanul jelentést tesz a főigazgatónak a lőfegyverhasználatról.

8. § (1) A főigazgató három munkanapon belül intézkedik a lőfegyverhasználat jogszerűségének kivizsgálására (a továbbiakban: vizsgálat).

(2) A vizsgálatban nem vehet részt

(3) Ha a főigazgatóval szemben a (2) bekezdés szerinti kizáró ok áll fenn, a vizsgálatot a miniszter folytatja le.

(4) Ha a lőfegyverhasználatnak nem minősülő lövés sérülést vagy kárt okozott, a lőfegyverhasználatra vonatkozó rendelkezések szerint kell a vizsgálatot lefolytatni.

9. § (1) A lőfegyverhasználatról jelentést készít

(2) A lőfegyverhasználatról szóló jelentésben rögzíteni kell:

10. § (1) A vizsgálat során – a helyszíni szemle és a jelentések adatait is figyelembe véve – meg kell hallgatni az érdekelteket, különösen az intézkedés által érintettet, a sérültet és azt, akinek a lőfegyverhasználat anyagi kárt okozott.

(2) A vizsgálatot határozattal kell lezárni. A határozat rendelkező részének tartalmaznia kell a lőfegyverhasználat jogszerű vagy jogellenes minősítését, jogellenes minősítés esetén a felelősségrevonási eljárás megindítására vonatkozó döntést, valamint a jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatást. Az indokolásban a rövid tényállás rögzítésén túl a sérülést, az okozott anyagi kárt, annak nagyságát, mértékét és az érintettek személyes adatait kell feltüntetni.

(3) A (2) bekezdés szerinti határozat egy-egy példányát az érintettek részére kézbesíteni kell, vagy ha az a minősített adat védelmére vonatkozó jogszabály szerint minősítésre került, úgy a jogszabály szerinti mértékben és módon kell biztosítani az érintettek számára a megismerés lehetőségét.

(4) Ha a vizsgálat a lőfegyverhasználat jogellenességét állapítja meg, a főigazgató gondoskodik a szükséges intézkedések megtételéről.

11. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja szolgálati feladatainak ellátása során vegyi eszköz, valamint elektromos sokkoló eszköz használatára – ha annak a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben meghatározott feltételei fennállnak – az e rendeletben meghatározottak szerint jogosult.

(2) Vegyi eszköz, illetve elektromos sokkoló eszköz nem alkalmazható magatehetetlen vagy gyermekkorú személlyel, továbbá terhes nővel szemben, ha e körülményekről az intézkedőnek tudomása van, vagy e körülmények számára nyilvánvalóan felismerhetőek.

(3) Ha műszaki jellemzőiből más nem következik, az elektromos sokkoló eszköz használata elsősorban a végtagokra irányulhat.

12. § (1) A vegyi eszköz, illetve az elektromos sokkoló eszköz alkalmazását meg kell előznie

(2) A vegyi eszköz, illetve az elektromos sokkoló használatát megelőző intézkedések részben vagy egészben teljesen mellőzhetőek, ha az eset összes körülményei folytán a megelőző intézkedésekre már nincs idő, és a késedelem a nemzetbiztonsági állomány tagját vagy más személy életét, testi épségét közvetlenül veszélyezteti.

(3) A vegyi eszköz, illetve az elektromos sokkoló eszköz használata során megsérült személy orvosi ellátásáról gondoskodni kell. Az orvos vagy a mentőszolgálat értesítése a vegyi eszközt, illetve az elektromos sokkoló eszközt használó kötelessége.

13. § (1) A vegyi eszköz, illetve az elektromos sokkoló eszköz használatát – annak következményeitől függetlenül – az intézkedést követően haladéktalanul jelenteni kell a szolgálati elöljárónak és az ügyeletnek.

(2) A vegyi eszköz, illetve elektromos sokkoló eszköz használatáról szóló jelentésben rögzíteni kell:

(3) A vegyi eszközre, illetve az elektromos sokkoló eszközre a 8. § (1)–(3) bekezdésében, a 9. § (1) bekezdés a) és c) pontjában, valamint a 10. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

14. § (1) A kiadott szolgálati lőfegyvert ürített állapotban, a lőszerektől elkülönítve a fegyverszobában vagy más, kijelölt helyiségben, páncélszekrényben, lemezszekrényben, keményfából vagy annak szilárdságával egyenértékű anyagból készített szekrényben vagy fegyvertároló rekeszben kell elhelyezni. Az objektumőri szolgálat lőfegyverei tárolása történhet fegyvertámlán, fegyverállványon vagy fegyvertárolásra alkalmas, biztonsági zárral ellátott ládában is. Fegyvertámla, illetve fegyverállvány esetén a lőfegyvert biztonsági zárral zárható, valamint az illetéktelen személy számára hozzá nem férhető módon kell tárolni.

(2) A nemzetbiztonsági állomány tagja a szolgálati lőfegyvert a főigazgató írásbeli engedélye alapján lakásában, ürített állapotban, a lőszerektől elkülönítve tárolhatja, de kötelessége gondoskodni arról, hogy ahhoz más személy ne férhessen hozzá. A szolgálati lőfegyver szolgálati helyen kívüli tárolása lehet ideiglenes vagy tartós jellegű.

15. § A szolgálati használatra kiadott vegyi eszközt, illetve elektromos sokkoló eszközt a polgári nemzetbiztonsági szolgálat által erre a célra kijelölt helyen kell tárolni.

16. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.