PK ÍH 2025/13.

I. A bíróság illetékességének megállapítása szempontjából a fél lakóhelyének az a hely minősül, ahol életvitelszerűen él.

II. A közhiteles személyi adat- és lakcímnyilvántartásban szereplő címről vélelmezni kell, hogy az a polgár lakóhelye, azonban ezzel szemben a fél igazolhatja, hogy életvitelszerűen más bíróság illetékességi területén él [1992. évi LXVI. törvény (Nyvtv.) 5. § (2) bekezdés; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 24. § (1) bekezdés, 30. § (1), (2) bekezdés].

A felperes a házasság felbontása iránt az Sz.-i Járásbíróságon 2024. augusztus 26. napján benyújtott keresetlevelében az alperes lakóhelyeként a T., D. tér 12. szám alatti címet jelölte meg. Az Sz.-i Járásbíróság illetékességét a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 25. § (1) bekezdésére hivatkozással az alperes lakóhelyére alapította.

Az alperes a 2024. október 23. napján az Sz.-i Járásbíróságon benyújtott beadványában kérte, hogy a bíróság a keresetlevelet elsődlegesen az N.-i Járásbíróságra, másodlagosan a munkahelye szerint illetékes V.-i Járásbíróságra tegye át. Előadta, hogy több mint tíz éve nem lakik T.-n, a felperessel S.-ből költözött N.-re, az életközösség megszűnését követően rövid ideig szívességi lakáshasználóként élt egy N.-i ingatlanban, majd 2024. október 16. napján bérleti szerződést kötött az N., Cs. utca 13. I/7. szám alatti ingatlanra, és azóta életvitelszerűen ott lakik.

Az Sz.-i Járásbíróság a 2024. november 28. napján jogerőre emelkedett végzésével megállapította illetékességének hiányát, és elrendelte a keresetlevél áttételét az N.-i Járásbíróságra. A Pp. 25. § (1) bekezdését és 454. § (1) bekezdését idézve rámutatott, hogy a házassági perre illetékes lehet egyrészt az a bíróság, amelynek a területén az alperes lakik, másrészt az, amelynek területén a házastársak utolsó közös lakóhelye volt. Tekintettel arra, hogy a házastársak utolsó közös lakóhelye, illetve az alperes jelenlegi lakóhelye is N., az Sz.-i Járásbíróság a perre illetékességgel nem rendelkezik.

Az N.-i Járásbíróság ugyancsak megállapította illetékességének hiányát, és az ügyet felterjesztette az ítélőtáblához az eljáró bíróság kijelölése végett. Hangsúlyozta, hogy a felperes az alperes lakóhelyére szerinti bíróság előtt kívánt pert indítani, erre alapította az eljáró bíróság illetékességét, az alperes lakcímeként a T., D. tér 12. szám alatti címet jelölte meg, amely az alperes érvényes bejelentett lakcíme. A lakcímnyilvántartásban tartózkodási helyként feltüntetésre került az S., D. tér 49. I. emelet 5. ajtó cím is, de az alperes a perben maga nyilatkozott arról, hogy S.-ből elköltözött. A 2024. október 16. napján kelt lakásbérleti szerződésben megjelölt N., Cs. utca 13. I/7. címre az alperes nem jelentkezett be, és az sem állapítható meg, hogy jelenleg ott lakik-e.

Az ítélőtábla a negatív illetékességi összeütközést az N.-i Járásbíróság kijelölésével szüntette meg az alábbi indokokra figyelemmel.

A Pp. 24. § (1) bekezdése, valamint 30. § (2) bekezdése értelmében a bíróság a hatáskörét, valamint az illetékességét hivatalból vizsgálja, és a Pp. 174. § (1) bekezdése szerint hivatalból rendelkezik a keresetlevél áttételéről, ha a keresetlevél alapján megállapítható, hogy a per elbírálása valamely más bíróság hatáskörébe vagy illetékességébe tartozik.

Arra mindkét eljárt bíróság helyesen utalt, hogy a felperes a Pp. 25. § (1) bekezdésében meghatározott általános illetékességi ok (az alperes lakóhelye) szerinti bíróság előtt kívánt pert indítani, a járásbíróságok álláspontja abban tért el egymástól, hogy az alperes lakóhelye ténylegesen melyik bíróság illetékességi területén található.

A Pp. a lakóhely fogalmát nem határozza meg, a bírói gyakorlat lakóhely alatt azt a helyet érti, ahol a fél az állandó ottmaradás szándékával letelepedik, ahol az otthonának tekintett lakásban életvitelszerűen lakik, azt a helyet (lakást) pedig, amelyet a lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül használ, tartózkodási helynek minősíti.

A Pp.-től eltérően a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nyvtv.) 2022. január 1. napjától hatályos rendelkezései – a Nyvtv. alkalmazása során – pontos fogalommeghatározást adnak mind a lakóhelyre, mind a tartózkodási helyre nézve. Az Nyvtv. 5. § (2) bekezdése értelmében a lakóhely annak a lakásnak vagy szállásnak a címe, amely a polgár állammal, továbbá a természetes és jogi személyekkel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel való hivatalos kapcsolattartása, valamint lakóhelyhez kötött jogai és kötelezettségei megalapozásául szolgál, míg az Nyvtv. 5. § (3) bekezdése szerint a tartózkodási helye annak a lakásnak a címe, ahol a polgár – a lakóhely-változtatás szándéka nélkül – három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik. Az Nyvtv. 26. § (1) bekezdése előírja, hogy a Magyarország területén élő, e törvény hatálya alá tartozó polgár köteles lakóhelyének címét nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni, a tartózkodási hely címe pedig bejelenthető.

Az Nyvtv. fenti rendelkezéseit megállapító 2021. évi CXIX. törvény indokolása szerint a megváltozott társadalmi és gazdasági viszonyokra, a társadalmi mobilitás erősödésére figyelemmel indokolt volt a korábbi szabályozáshoz képest megszüntetni azt a követelményt, amely arra vonatkozott, hogy a polgárnak életvitelszerűen a lakóhelyként bejelentett lakásban kell élnie. Erre tekintettel a polgár szabadon megválaszthatja azt a helyet, amelyet az otthonának tekint, ahová kötődik, anélkül, hogy a folyamatos, illetve életvitelszerű ottlakás követelményét teljesítenie kellene. Ennek megfelelően a módosítás értelmében a lakóhely az a lakás, amelyet a polgár és az állam közötti kapcsolattartás érdekében ekként bejelentenek, nem fogalmi eleme viszont a lakóhelynek az életvitelszerű ottlakás.

A Pp. lakóhely fogalmának értelmezése körében azok a jogpolitikai indokok, amelyekre figyelemmel a lakcímnyilvántartás szempontjából nem az életvitelszerű ottlakás, hanem a lakcímbejelentés dönti el, hogy mit kell a természetes személy lakóhelyének tekinteni, a Pp. lakóhelyre vonatkozó rendelkezéseinek értelmezése során a bíróságot nem kötik. A Pp. fél lakóhelyére alapított illetékességi szabályai azt hivatottak biztosítani, hogy a jogvitát az a bíróság bírálja el, amely a szükséges perbeli cselekményeket – mindenekelőtt a tanúk meghallgatását, a szakértői bizonyításhoz szükséges vizsgálatokat, a szemlét – a leggyorsabban, legegyszerűbben el tudja végezni. Emellett figyelembe kell venni a jogkereső felek azon elismerhető érdekét is, hogy a bíróság elé vitt ügyeiket lehetőleg lakóhelyükhöz közel bírálják el. Ennek a szabályozási célnak viszont az a bírói gyakorlat és jogértelmezés felel meg, amely lakóhelynek továbbra is azt a helyet tekinti, ahol a fél az állandó ottmaradás szándékával letelepedik, ahol életvitelszerűen él. Ez a hely többnyire megegyezik a fél bejelentett lakcímével, de nem szükségszerűen azonos azzal.

Az ítélkezési gyakorlat alapján a közhiteles személyi adat- és lakcímnyilvántartásban szereplő cím vélelmet keletkeztet, miszerint a polgár lakóhelye megegyezik a bejelentett lakcímével; ez a vélelem azonban megdönthető (Kúria Pkk.I.24.829/2022/2., Pkk.III.24.878/2022/2.).

A jelen esetben a felperes keresetlevelében az alperes lakóhelyeként a lakcímnyilvántartásba bejelentett T.-i ingatlan címét tüntette fel. Az alperes által az áttétel iránti kérelmében előadottakból, és az ahhoz csatolt, a szerződő felek teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt bérleti szerződéséből azonban egyértelműen kitűnik, hogy a házassági életközösség alatt lakott n.-i bérleményből az alperes ugyan elköltözött, de az életközösség megszűnését követően, 2024. október 16. napjától a 2025. szeptember 25. napjáig tartó határozott időre bérbe vett egy másik n.-i lakásingatlant. Mindezek alapján az állapítható meg, hogy az alperes saját nyilatkozata és a per adatai szerint is a bérbe vett n.-i ingatlanban él életvitelszerűen, következésképpen 2024. október 16. napjától ez az ingatlan a lakóhelye.

A fentiekre figyelemmel az ítélőtábla a Pp. 31. § (2) bekezdés c) pontja alapján eljárva az alperes N., Cs. utca 13. I. emelet 7. ajtószám alatti lakóhelye, mint a Pp. 25. § (1) bekezdése szerinti illetékességi ok alapján illetékes N.-i Járásbíróságot jelölte ki az eljárásra.