2025. évi CXXXIV. törvény
2025. évi CXXXIV. törvény
a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitel nyújtásáról1
[1] Budapest Főváros főpolgármestere 2025. november 25. napján levélben fordult Magyarország miniszterelnökéhez. A főpolgármester levelében kifejti, hogy „ez év végén Budapest Főváros Önkormányzata nem tudja folyószámla-hitelét a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény rendelkezései szerint nullán zárni”, valamint „a jelenlegi cash-flow előrejelzés szerint –33 milliárd forintos folyószámla-hitel fog fennállni ez év december 31-én”. A főpolgármester felhívta a Miniszterelnök figyelmét arra, hogy a kialakult helyzetben „az önkormányzat dolgozói január elején nem tudnának bért kapni.”
[2] Budapest Főváros közgyűlése a 2025. december 1. napján elfogadott 1083/2025. (XII. 1.) határozata szerint „elengedhetetlennek tartja, hogy Budapest Főváros Önkormányzata 2025. december 31-én az államháztartási jog szempontjából jogszerűen tudja zárni az évet.” A főpolgármester a Miniszterelnöknek írt levelében, a fővárosi önkormányzat pedig határozatában kimondta, hogy a fővárosi önkormányzatot csőd fenyegeti. Ugyanebben a határozatában Budapest Főváros közgyűlése rögzíti, hogy „nyitott minden olyan jogtechnikai megoldásra, ami az önkormányzati autonómia biztosítása mellett, a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságok államosítása vagy állami irányítás alá vonása nélkül, azt kizárva a fővárosi közszolgáltatások és a fővárosi tömegközlekedés zavartalan működését tartósan biztosítja.”
[3] A [2] preambulumbekezdésben foglaltakra tekintettel a törvényalkotó olyan jogi konstrukció megalkotását tűzte ki célul, amely finanszírozási lehetőséget nyújt a fizetési nehézséggel küzdő önkormányzat számára a közszolgáltatások aggálytalan ellátása érdekében. A segélyhitel biztosítja a fővárosi közszolgáltatásokban, ezen belül a fővárosi tömegközlekedésben foglalkoztatott dolgozók munkabérének kifizetését, hiszen a fővárosi közszolgáltatások nem eshetnek áldozatul politikai vitáknak: Budapest működőképességének fenntartása nemzeti érdek. Minden budapesti érdeke, hogy a fővárosi közszolgáltatások – ideértve a közösségi közlekedést – működőképesek maradjanak, még akkor is, ha a főváros fizetésképtelen helyzetbe kerül, hiszen a mi fővárosunk – a nemzet fővárosa – működése nem válhat a mindenkori politikai vezetés hibáinak áldozatává.
[4] A fentiekre tekintettel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.
1. A törvény hatálya
1. § (1) E törvény a fizetési nehézséggel küzdő fővárosi önkormányzat (a továbbiakban: fizetési nehézséggel küzdő önkormányzat) számára nyújtható segélyhitel (a továbbiakban: hitel) szabályait tartalmazza.
(2) E törvény szerinti fizetési nehézséggel küzdő önkormányzatnak minősül
a) a fővárosi önkormányzat, vagy
b) az a gazdasági társaság, amely a fővárosi önkormányzat legalább 50%-os tulajdoni részesedésével működik (a továbbiakban: gazdasági társaság),
ha a közszolgáltatási feladatai ellátásához szükséges, foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggő személyi jellegű kifizetések és a kapcsolódó közterhek – ideértve az önkormányzat irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek és tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok kifizetéseit is – (a továbbiakban együtt: bérek) kifizetésére jogszabályban vagy kollektív szerződésben előírt határidő eltelt vagy a bérek kifizetésének esedékessége lejárt és azokat nem fizették ki.
2. A hitelszerződés létrejötte
2. § (1) A fizetési nehézséggel küzdő önkormányzat a bérek kifizetése érdekében hitelt, kölcsönt, illetve hitelkeret rendelkezésre tartását igényelheti az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaságtól (a továbbiakban: MFB Zrt.), a (6) bekezdés szerinti garancia értékéig.
(2) A hitelre vonatkozó szerződés megkötésének feltétele, hogy az 1. § szerinti fizetési nehézséggel küzdő
a) fővárosi önkormányzat közgyűlése vagy
b) gazdasági társaság erre feljogosított szerve
az 1. § (2) bekezdése szerinti fizetési nehézség tényét megállapítsa és a szerződés megkötését az MFB Zrt.-nél kezdeményezze.
(3) A hitelszerződés megkötését a fővárosi önkormányzat tekintetében a főpolgármester is kezdeményezheti.
(4) A gazdasági társaság a tulajdonos fővárosi önkormányzat hozzájárulása nélkül is jogosult a hitelt igényelni.
(5) A hitelszerződés megkötésének további feltétele, hogy
a) a fővárosi önkormányzat kezdeményezése esetén a főjegyző,
b) a gazdasági társaság kezdeményezése esetén a szervezet vezető tisztségviselője
büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozzon arról, hogy a hitel igénylésekor fennálló, bérekhez kapcsolódó, az 1. § (2) bekezdése szerinti tartozás fedezete nem biztosított.
(6) A hitel kapcsán a követelés 100%-áig az államot visszavonhatatlan készfizető kezesség terheli, amely tekintetében az adós fedezetet biztosít. Az ügylet és az állami kezesség feltételeiről – ideértve a futamidőt, kamatot és a fedezetet is – a Kormány nyilvános, egyedi határozatban dönt.
(7) A hitelszerződés az e § szerinti esetben a fővárosi önkormányzat vagy a gazdasági társaság – mint igénylő –, valamint az MFB Zrt. között jön létre.
3. § (1) Ha a hitelszerződés megkötését a fizetési nehézséggel küzdő önkormányzat nem kezdeményezte, de a 1. § (2) bekezdése szerinti fizetési nehézség fennáll, annak tényét Budapest Főváros Kormányhivatala hatósági határozatban állapítja meg. A határozattal szemben azonnali jogvédelem iránti kérelemnek nincs helye.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárás hivatalból vagy kérelemre indul. Kérelmet az 1. § (2) bekezdése által érintett szervnél vagy szervezetnél foglalkoztatottak munkavállalói érdekképviseleti szervezete nyújthat be.
(3) A hitel nyújtására vonatkozó szerződés az (1) bekezdés szerinti esetben a határozat véglegessé válásával jön létre a fővárosi önkormányzat vagy a gazdasági társaság, valamint az MFB Zrt. között.
(4) A hitelszerződés az e § szerinti esetben – attól függően, hogy mely szerv vagy szervezet munkavállalói érdekképviseleti szervezete kezdeményezte Budapest Főváros Kormányhivatala eljárását – a fővárosi önkormányzat vagy a gazdasági társaság – mint adós –, valamint az MFB Zrt. között jön létre.
(5) A hitel kapcsán a követelés 100%-áig az államot visszavonhatatlan készfizető kezesség terheli, amely tekintetében az adós fedezetet biztosít. Az ügylet és az állami kezesség feltételeiről – ideértve a futamidőt, a kamatot és a fedezetet is – a Kormány nyilvános, egyedi határozatban dönt.
3. A segélyhitel tartalma
4. § (1) A hitel esetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezéseit az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A 2. § (1) bekezdése szerint igényelt hitel esetén a hitelt igénylő főkötelezettségként vállalja a szerződés keretében, hogy
a) a fennálló tartozás összegét, a felszámított díjakat és költségeket megfizeti,
b) a folyósítást megelőzően a 2. § (6) bekezdése szerinti fedezetet nyújt az állam számára a fennálló állami garancia mértékéig azzal, hogy a fedezet kizárólag ingatlan, ingóság vagy vagyoni értékű jog lehet.
(3) A 2. § (1) bekezdése szerint igényelt hitel esetén a hitelt igénylő mellékkötelezettségként vállalja, hogy a hitel rendelkezésre állását vagy a 3. § szerinti esetben a kölcsön folyósítását követő 6 hónapon belül
a) az 1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározottak szerinti konszolidált – a tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaságokra vonatkozó információkat is magában foglaló – költségvetést készít, illetve fogad el,
b) a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározottak szerinti részletes vagyonleltárt készít, valamint
c) irányítási szervezetét és döntési eljárását a gazdálkodás megfelelőségét, átláthatóságát, célszerűségét, gazdaságosságát és hatékonyságát biztosító módon átalakítja, amelyről részletes tájékoztató dokumentumot készít,
amelyet megküld az MFB Zrt. részére.
(4) A 2. § (1) bekezdése szerint igényelt hitel esetén a hitelt igénylő mellékkötelezettségként vállalja azt is, hogy a hitel rendelkezésre állását vagy a 3. § szerinti esetben a kölcsön folyósítását követően kéthetente likviditási tervet készít, illetve fogad el és azt megküldi az MFB Zrt. részére.
(5) A 3. § szerint létrejött szerződés esetén a (2)–(4) bekezdés szerinti kötelezettségeket a hitel első lehívásakor vállalja a fővárosi önkormányzat vagy a gazdasági társaság.
5. § A hitelre való jogosultság megszűnik, ha 12 hónapon keresztül
a) az önkormányzat kötelezettségeinek teljesítésekor az 1. § (2) bekezdése szerinti feltétel már nem áll fenn vagy
b) az adós azt nem hívta le.
4. Lehívás a hitelkeretből
6. § (1) A hitel keretének terhére kifizetést
a) a fővárosi önkormányzat esetében a főpolgármester vagy a főjegyző,
b) gazdasági társaság esetén annak vezető tisztségviselője,
[az a) és b) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: kifizetést igénylő] bérek kifizetésére igényelhet, a kifizetésre vonatkozó teljesítési határidő lejárta előtt legkésőbb öt munkanappal.
(2) A hitel keretének terhére kifizetést igénylő a hitel lehívásakor büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik arról, hogy az (1) bekezdés szerinti bérek kifizetésének fedezete nem biztosított.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti határidő meg nem tartása esetén a kifizetés csak indokolással és a bérfizetésért felelős vezető ellenjegyzésével igényelhető.
(4) A hitel nyújtására vonatkozó szerződés létrejöttekor fennálló tartozásra az (1) bekezdés szerinti határidő nem vonatkozik.
(5) A teljesítés az MFB Zrt. által az 1. § (2) bekezdése által érintett szerv vagy szervezet számára történik azzal, hogy az haladéktalanul átutalja azt a jogosult részére.
7. § (1) A 6. § szerinti kifizetési igény alapján a hitel keretéből kifizetést az MFB Zrt. folyósít. A kifizetési igényt a Kormány határozata szerinti bizottság (a továbbiakban: Bizottság) megvizsgálja.
(2) A Bizottság a vizsgálatába bevonhatja a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt, illetve a Magyar Államkincstárt.
(3) A Bizottság a vizsgálata során a kifizetési igényt formai és tartalmi ellenőrzésnek veti alá. A tartalmi ellenőrzés során különösen
a) vizsgálja az igényelt kifizetés alapjául szolgáló követeléshez kapcsolódó állami garanciavállalás 1. § (2) bekezdése, illetve 6. § (1) bekezdése szerinti céljával való összhangját;
b) vizsgálja a 4. § (2)–(4) bekezdése szerinti kötelezettségek teljesülését;
c) a kifizetési igényt benyújtó szervtől vagy szervezettől az a) és b) pont szerinti vizsgálatok elvégzése érdekében további felvilágosítást, hiánypótlást kérhet, amelyet a kifizetést igénylő köteles megadni.
(4) Ha a kifizetési igény a formai követelményeknek nem felel meg, a Bizottság javaslatot tesz a teljesítés megtagadására.
(5) A Bizottság a kifizetési kérelem tartalmi hibája okán kifogást emelhet. A kifogás a kifizetés teljesítésének nem akadálya. A kifogás tartalmazza a tartalmi hiba megjelölését. A kifogást a Bizottság indokolni köteles.
(6) A Bizottság a kérelem tartalmi hibája miatt elutasítja a kifizetési igény teljesítését, ha a tartalmi hiba fennállására már többször kifogásban figyelmeztetett, vagy a tartalmi hiba jelentős súlyúnak minősül. Súlyos tartalmi hibának tekintendő a hitelkeretet meghaladó kifizetési kérelem benyújtása.
(7) Olyan kifizetési igény teljesítése nem tagadható meg, amely a fővárosi lakosok jelentős tömegét érintő közszolgáltatás működését lehetetlenné teszi.
(8) A Bizottság a kifizetési igénytől függetlenül is vizsgálhatja a 4. § (2)–(4) bekezdése szerinti kötelezettségek teljesülését.
5. Záró rendelkezések
8. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a vagyonleltár tartalmát és összeállításának részletes szabályait,
b) a konszolidált költségvetés tartalmának és elkészítésének részletes szabályait.
9. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
10. § E törvény 2. § (3) és (4) bekezdése, 3. § (3) bekezdése és 6. § (1) bekezdése az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
11. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFBtv.) 2. §-a a következő n) ponttal egészül ki:
(Az MFB Zrt. feladata, hogy a 3. §-ban meghatározott tevékenységi körében – az átláthatóság, a célszerűség, a gazdaságosság, a hatékonyság és a prudencia követelményeinek megfelelően – a Kormány közép- és hosszú távú gazdaságstratégiája által meghatározott gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges fejlesztési források biztosítása érdekében, részben önállóan, részben más hazai és nemzetközi szervezetekkel közösen részt vegyen)
12. § Az MFBtv. 5. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:
„(10a) Az állam a központi költségvetés terhére a (11) bekezdésben meghatározott megállapodás szerint biztosítja a 2. § szerint nyújtott hitelek vagy kölcsönök kamatai, valamint az e célt szolgáló finanszírozási költségek különbözetét (a továbbiakban: kamatkiegyenlítés) az MFB Zrt. részére.”
13. § Az MFBtv.
a) 2. §-ában a „gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges fejlesztési források biztosítása érdekében” szövegrész helyébe a „gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges fejlesztési források, a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitel nyújtásáról szóló törvény szerinti források biztosítása érdekében”,
b) 5. § (11) bekezdésében a „tőkekiegyenlítés” szövegrész helyébe a „tőke- és kamatkiegyenlítés”
szöveg lép.
14. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10/A. § (1) Az önkormányzat a Kormány előzetes hozzájárulásával kizárólag
a) jogerős és végrehajtható bírósági határozatban, vagy fizetési meghagyásban foglalt fizetési kötelezettségének teljesítésére,
b) a központi költségvetésből nyújtott európai uniós vagy más nemzetközi szervezettől elnyert, nem fejlesztési célú pályázata önrészének biztosítására, és
c) a 8. § (2) bekezdés f) pontja szerinti ügylet esetén a közvetlenül vagy közvetetten, legalább kisebbségi állami tulajdonban álló gazdasági társaság felé fennálló tartozása kiegyenlítésére
köthet naptári éven túli futamidejű működési célú adósságot keletkeztető ügyletet.
(2) A fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitel nyújtásáról szóló törvény (a továbbiakban: segélyhiteltörvény) szerinti, fizetési nehézséggel küzdő önkormányzat a Kormány előzetes hozzájárulása nélkül köthet a segélyhiteltörvény szerinti adósságot keletkeztető ügyletet.”
15. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény a 404/A. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„Önkormányzati segélyhitellel összefüggésben elkövetett bűncselekmény
404/B. § (1) Aki a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitel nyújtásáról szóló törvényben meghatározott hitellel (e § alkalmazásában a továbbiakban: segélyhitel) összefüggésben
a) a konszolidált költségvetés készítésével,
b) a vagyonleltár készítésével,
c) az irányítási szervezetének és döntési eljárásának átalakításával, vagy
d) likviditási terv készítésével
kapcsolatos kötelezettségét önhibájából megszegi, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitel nyújtásáról szóló törvényben meghatározott segélyhitellel kapcsolatos kötelezettségeit a pénzeszközök jogosulatlan megszerzése érdekében, a bizonylatok felhasználásával önhibájából megszegi.”
|
Dr. Sulyok Tamás s. k., |
Kövér László s. k., |
A törvényt az Országgyűlés a 2025. december 17-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2025. december 23.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás