2025. évi CXXXIV. törvény
2025. évi CXXXIV. törvény
a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitel nyújtásáról1
[1] Budapest Főváros főpolgármestere 2025. november 25. napján levélben fordult Magyarország miniszterelnökéhez. A főpolgármester levelében kifejti, hogy „ez év végén Budapest Főváros Önkormányzata nem tudja folyószámla-hitelét a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény rendelkezései szerint nullán zárni”, valamint „a jelenlegi cash-flow előrejelzés szerint –33 milliárd forintos folyószámla-hitel fog fennállni ez év december 31-én”. A főpolgármester felhívta a Miniszterelnök figyelmét arra, hogy a kialakult helyzetben „az önkormányzat dolgozói január elején nem tudnának bért kapni.”
[2] Budapest Főváros közgyűlése a 2025. december 1. napján elfogadott 1083/2025. (XII. 1.) határozata szerint „elengedhetetlennek tartja, hogy Budapest Főváros Önkormányzata 2025. december 31-én az államháztartási jog szempontjából jogszerűen tudja zárni az évet.” A főpolgármester a Miniszterelnöknek írt levelében, a fővárosi önkormányzat pedig határozatában kimondta, hogy a fővárosi önkormányzatot csőd fenyegeti. Ugyanebben a határozatában Budapest Főváros közgyűlése rögzíti, hogy „nyitott minden olyan jogtechnikai megoldásra, ami az önkormányzati autonómia biztosítása mellett, a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságok államosítása vagy állami irányítás alá vonása nélkül, azt kizárva a fővárosi közszolgáltatások és a fővárosi tömegközlekedés zavartalan működését tartósan biztosítja.”
[3] A [2] preambulumbekezdésben foglaltakra tekintettel a törvényalkotó olyan jogi konstrukció megalkotását tűzte ki célul, amely finanszírozási lehetőséget nyújt a fizetési nehézséggel küzdő önkormányzat számára a közszolgáltatások aggálytalan ellátása érdekében. A segélyhitel biztosítja a fővárosi közszolgáltatásokban, ezen belül a fővárosi tömegközlekedésben foglalkoztatott dolgozók munkabérének kifizetését, hiszen a fővárosi közszolgáltatások nem eshetnek áldozatul politikai vitáknak: Budapest működőképességének fenntartása nemzeti érdek. Minden budapesti érdeke, hogy a fővárosi közszolgáltatások – ideértve a közösségi közlekedést – működőképesek maradjanak, még akkor is, ha a főváros fizetésképtelen helyzetbe kerül, hiszen a mi fővárosunk – a nemzet fővárosa – működése nem válhat a mindenkori politikai vezetés hibáinak áldozatává.
[4] A fentiekre tekintettel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.
1. A törvény hatálya
1. § (1) E törvény a fizetési nehézséggel küzdő fővárosi önkormányzat (a továbbiakban: fizetési nehézséggel küzdő önkormányzat) számára nyújtható segélyhitel (a továbbiakban: hitel) szabályait tartalmazza.
(2) E törvény szerinti fizetési nehézséggel küzdő önkormányzatnak minősül
a) a fővárosi önkormányzat, vagy
b) az a gazdasági társaság, amely a fővárosi önkormányzat legalább 50%-os tulajdoni részesedésével működik (a továbbiakban: gazdasági társaság),
ha a közszolgáltatási feladatai ellátásához szükséges, foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggő személyi jellegű kifizetések és a kapcsolódó közterhek – ideértve az önkormányzat irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek és tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok kifizetéseit is – (a továbbiakban együtt: bérek) kifizetésére jogszabályban vagy kollektív szerződésben előírt határidő eltelt vagy a bérek kifizetésének esedékessége lejárt és azokat nem fizették ki.
2. A hitelszerződés létrejötte
2. § (1) A fizetési nehézséggel küzdő önkormányzat a bérek kifizetése érdekében hitelt, kölcsönt, illetve hitelkeret rendelkezésre tartását igényelheti az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaságtól (a továbbiakban: MFB Zrt.), a (6) bekezdés szerinti garancia értékéig.
(2) A hitelre vonatkozó szerződés megkötésének feltétele, hogy az 1. § szerinti fizetési nehézséggel küzdő
a) fővárosi önkormányzat közgyűlése vagy
b) gazdasági társaság erre feljogosított szerve
az 1. § (2) bekezdése szerinti fizetési nehézség tényét megállapítsa és a szerződés megkötését az MFB Zrt.-nél kezdeményezze.
(3) A hitelszerződés megkötését a fővárosi önkormányzat tekintetében a főpolgármester is kezdeményezheti.
(4) A gazdasági társaság a tulajdonos fővárosi önkormányzat hozzájárulása nélkül is jogosult a hitelt igényelni.
(5) A hitelszerződés megkötésének további feltétele, hogy
a) a fővárosi önkormányzat kezdeményezése esetén a főjegyző,
b) a gazdasági társaság kezdeményezése esetén a szervezet vezető tisztségviselője
büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozzon arról, hogy a hitel igénylésekor fennálló, bérekhez kapcsolódó, az 1. § (2) bekezdése szerinti tartozás fedezete nem biztosított.
(6) A hitel kapcsán a követelés 100%-áig az államot visszavonhatatlan készfizető kezesség terheli, amely tekintetében az adós fedezetet biztosít. Az ügylet és az állami kezesség feltételeiről – ideértve a futamidőt, kamatot és a fedezetet is – a Kormány nyilvános, egyedi határozatban dönt.
(7) A hitelszerződés az e § szerinti esetben a fővárosi önkormányzat vagy a gazdasági társaság – mint igénylő –, valamint az MFB Zrt. között jön létre.
3. § (1) Ha a hitelszerződés megkötését a fizetési nehézséggel küzdő önkormányzat nem kezdeményezte, de a 1. § (2) bekezdése szerinti fizetési nehézség fennáll, annak tényét Budapest Főváros Kormányhivatala hatósági határozatban állapítja meg. A határozattal szemben azonnali jogvédelem iránti kérelemnek nincs helye.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárás hivatalból vagy kérelemre indul. Kérelmet az 1. § (2) bekezdése által érintett szervnél vagy szervezetnél foglalkoztatottak munkavállalói érdekképviseleti szervezete nyújthat be.
(3) A hitel nyújtására vonatkozó szerződés az (1) bekezdés szerinti esetben a határozat véglegessé válásával jön létre a fővárosi önkormányzat vagy a gazdasági társaság, valamint az MFB Zrt. között.
(4) A hitelszerződés az e § szerinti esetben – attól függően, hogy mely szerv vagy szervezet munkavállalói érdekképviseleti szervezete kezdeményezte Budapest Főváros Kormányhivatala eljárását – a fővárosi önkormányzat vagy a gazdasági társaság – mint adós –, valamint az MFB Zrt. között jön létre.
(5) A hitel kapcsán a követelés 100%-áig az államot visszavonhatatlan készfizető kezesség terheli, amely tekintetében az adós fedezetet biztosít. Az ügylet és az állami kezesség feltételeiről – ideértve a futamidőt, a kamatot és a fedezetet is – a Kormány nyilvános, egyedi határozatban dönt.
3. A segélyhitel tartalma
4. § (1) A hitel esetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezéseit az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A 2. § (1) bekezdése szerint igényelt hitel esetén a hitelt igénylő főkötelezettségként vállalja a szerződés keretében, hogy
a) a fennálló tartozás összegét, a felszámított díjakat és költségeket megfizeti,
b) a folyósítást megelőzően a 2. § (6) bekezdése szerinti fedezetet nyújt az állam számára a fennálló állami garancia mértékéig azzal, hogy a fedezet kizárólag ingatlan, ingóság vagy vagyoni értékű jog lehet.
(3) A 2. § (1) bekezdése szerint igényelt hitel esetén a hitelt igénylő mellékkötelezettségként vállalja, hogy a hitel rendelkezésre állását vagy a 3. § szerinti esetben a kölcsön folyósítását követő 6 hónapon belül
a) az 1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározottak szerinti konszolidált – a tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaságokra vonatkozó információkat is magában foglaló – költségvetést készít, illetve fogad el,
b) a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározottak szerinti részletes vagyonleltárt készít, valamint
c) irányítási szervezetét és döntési eljárását a gazdálkodás megfelelőségét, átláthatóságát, célszerűségét, gazdaságosságát és hatékonyságát biztosító módon átalakítja, amelyről részletes tájékoztató dokumentumot készít,
amelyet megküld az MFB Zrt. részére.
(4) A 2. § (1) bekezdése szerint igényelt hitel esetén a hitelt igénylő mellékkötelezettségként vállalja azt is, hogy a hitel rendelkezésre állását vagy a 3. § szerinti esetben a kölcsön folyósítását követően kéthetente likviditási tervet készít, illetve fogad el és azt megküldi az MFB Zrt. részére.
(5) A 3. § szerint létrejött szerződés esetén a (2)–(4) bekezdés szerinti kötelezettségeket a hitel első lehívásakor vállalja a fővárosi önkormányzat vagy a gazdasági társaság.
5. § A hitelre való jogosultság megszűnik, ha 12 hónapon keresztül
a) az önkormányzat kötelezettségeinek teljesítésekor az 1. § (2) bekezdése szerinti feltétel már nem áll fenn vagy
b) az adós azt nem hívta le.
4. Lehívás a hitelkeretből
6. § (1) A hitel keretének terhére kifizetést
a) a fővárosi önkormányzat esetében a főpolgármester vagy a főjegyző,
b) gazdasági társaság esetén annak vezető tisztségviselője,
[az a) és b) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: kifizetést igénylő] bérek kifizetésére igényelhet, a kifizetésre vonatkozó teljesítési határidő lejárta előtt legkésőbb öt munkanappal.
(2) A hitel keretének terhére kifizetést igénylő a hitel lehívásakor büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik arról, hogy az (1) bekezdés szerinti bérek kifizetésének fedezete nem biztosított.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti határidő meg nem tartása esetén a kifizetés csak indokolással és a bérfizetésért felelős vezető ellenjegyzésével igényelhető.
(4) A hitel nyújtására vonatkozó szerződés létrejöttekor fennálló tartozásra az (1) bekezdés szerinti határidő nem vonatkozik.
(5) A teljesítés az MFB Zrt. által az 1. § (2) bekezdése által érintett szerv vagy szervezet számára történik azzal, hogy az haladéktalanul átutalja azt a jogosult részére.
7. § (1) A 6. § szerinti kifizetési igény alapján a hitel keretéből kifizetést az MFB Zrt. folyósít. A kifizetési igényt a Kormány határozata szerinti bizottság (a továbbiakban: Bizottság) megvizsgálja.
(2) A Bizottság a vizsgálatába bevonhatja a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt, illetve a Magyar Államkincstárt.
(3) A Bizottság a vizsgálata során a kifizetési igényt formai és tartalmi ellenőrzésnek veti alá. A tartalmi ellenőrzés során különösen
a) vizsgálja az igényelt kifizetés alapjául szolgáló követeléshez kapcsolódó állami garanciavállalás 1. § (2) bekezdése, illetve 6. § (1) bekezdése szerinti céljával való összhangját;
b) vizsgálja a 4. § (2)–(4) bekezdése szerinti kötelezettségek teljesülését;
c) a kifizetési igényt benyújtó szervtől vagy szervezettől az a) és b) pont szerinti vizsgálatok elvégzése érdekében további felvilágosítást, hiánypótlást kérhet, amelyet a kifizetést igénylő köteles megadni.
(4) Ha a kifizetési igény a formai követelményeknek nem felel meg, a Bizottság javaslatot tesz a teljesítés megtagadására.
(5) A Bizottság a kifizetési kérelem tartalmi hibája okán kifogást emelhet. A kifogás a kifizetés teljesítésének nem akadálya. A kifogás tartalmazza a tartalmi hiba megjelölését. A kifogást a Bizottság indokolni köteles.
(6) A Bizottság a kérelem tartalmi hibája miatt elutasítja a kifizetési igény teljesítését, ha a tartalmi hiba fennállására már többször kifogásban figyelmeztetett, vagy a tartalmi hiba jelentős súlyúnak minősül. Súlyos tartalmi hibának tekintendő a hitelkeretet meghaladó kifizetési kérelem benyújtása.
(7) Olyan kifizetési igény teljesítése nem tagadható meg, amely a fővárosi lakosok jelentős tömegét érintő közszolgáltatás működését lehetetlenné teszi.
(8) A Bizottság a kifizetési igénytől függetlenül is vizsgálhatja a 4. § (2)–(4) bekezdése szerinti kötelezettségek teljesülését.
5. Záró rendelkezések
8. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a vagyonleltár tartalmát és összeállításának részletes szabályait,2
b) a konszolidált költségvetés tartalmának és elkészítésének részletes szabályait.3
9. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
10. § E törvény 2. § (3) és (4) bekezdése, 3. § (3) bekezdése és 6. § (1) bekezdése az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
11. §4
12. §5
13. §6
14. §7
15. §8
A törvényt az Országgyűlés a 2025. december 17-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2025. december 23.
Lásd a 441/2025. (XII. 23.) Korm. rendeletet.
Lásd a 441/2025. (XII. 23.) Korm. rendeletet.
A 11. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 12. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 13. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 14. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 15. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás