2025. évi CXXXIV. törvény indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A törvénytervezet szerinti jogintézmény célja egy olyan pénzügyi eszköz jogi kereteinek megadása, amelyet az anyagilag nehéz helyzetben levő, fizetési nehézségekkel küzdő fővárosi önkormányzat tud igénybe venni a fővárosi intézményeknél, a fővárosi közszolgáltatásokban, ezen belül a fővárosi tömegközlekedésben érintett dolgozók munkabérének kifizetéséhez.

Az új jogintézmény megalkotásának indoka, hogy jelenleg jogrendszerünk kizárólag a rendezett gazdálkodást folytató önkormányzatokat, valamint az adósságrendezésre szoruló önkormányzatokat ismeri, de nem ismeri annak a helyzetnek a kezelési módját, amely a fővárosi önkormányzatnál előállt.

A törvény hatálya. Fizetési nehézséggel küzdő önkormányzatnak minősül a fővárosi önkormányzat, valamint a fővárosi önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság (a továbbiakban: gazdasági társaság), ha a közszolgáltatásban dolgozók, valamint az önkormányzat költségvetési szervei feladatellátásához szükséges dolgozók munkabérei kifizetésére előírt határidő lejárt és azokat nem fizették ki.

A rendelkezés szerint a fizetési nehézséggel küzdő önkormányzat az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaságtól (a továbbiakban: MFB Zrt.) segélyhitelt igényelhet, ha megfelel az e törvényben meghatározott kritériumoknak. A segélyhitelt a fővárosi önkormányzat közgyűlése vagy a gazdasági társaság erre feljogosított szerve kezdeményezheti. A fővárosi önkormányzat kapcsán a főpolgármester is kezdeményezheti a hitelszerződés megkötését. A gazdasági társaság a tulajdonos fővárosi önkormányzat hozzájárulása nélkül is jogosult az igénylésre. A hitelszerződés a fővárosi önkormányzat vagy a gazdasági társaság mint igénylő és az MFB Zrt. között jön létre.

A segélyhitel kapcsán az állam készfizető kezességet vállal, amely tekintetében az adós fedezetet biztosít. A hitel további tartalmi elemeit a Kormány nyilvános, egyedi határozatában állapítja meg.

Amennyiben a fővárosi önkormányzat nem kezdeményezi a segélyhitel igénylését, a Fővárosi Kormányhivatal is megállapíthatja a fizetési nehézség törvényi feltételeit. Ebben az esetben a szerződés a határozat véglegessé válásával jön létre. A Fővárosi Kormányhivatal eljárása kérelemre vagy hivatalból indul.

Az eljárás megindításához szükséges kérelmet a fővárosi önkormányzat és a gazdasági társaság munkavállalói érdekképviseleti szervezete nyújthatja be.

A határozattal létrejövő hitelszerződés tekintetében is terheli az államot készfizető kezesség, és az adóst a fedezet biztosításával kapcsolatos kötelezettség. A Kormány nyilvános, egyedi határozatában állapítja meg az ügylet és az állami kezesség feltételeit (ideértve a futamidőt, a kamatot és a fedezetet).

A segélyhitel igénylőjének vállalnia kell olyan feltételeket, amelyekkel egyrészt a hitel visszafizetése, másrészt olyan gazdálkodási feltételek biztosíthatóak, amelyek garantálhatják azt, hogy hasonló fizetési nehézség a jövőben ne forduljon elő. A Fővárosi Kormányhivatal határozatával létrejött szerződés esetén a hitel első lehívásakor vállalja a feltételeket a hitel igénylője.

A mellékkötelezettségek teljesítésére vonatkozó határidő a kormányhivatal határozata által létrejövő szerződés esetében a hitelkeretből történő lehívás időpontjától számítandó.

Ha a fizetési nehézség 12 hónapja már nem áll fenn vagy ugyanennyi idő alatt az adós a hitelt nem vette igénybe, a hitel megszűnik.

A segélyhitelből kifizetést a fővárosi önkormányzat esetében a főpolgármester, a gazdasági társaság esetében a gazdasági társaság vezető tisztségviselője igényelhet, legkésőbb a bérkifizetés teljesítési határidejének lejártát megelőző öt munkanappal. Az igénylőnek nyilatkoznia kell, hogy a hitel rendelkezésre bocsátásakor fennálló tartozásának forrása nem biztosított.

A teljesítést az MFB Zrt. az igénylő számára nyújtja azzal, hogy az haladéktalanul köteles átutalni azt a jogosult részére.

A kifizetési igényt a Kormány határozatában megállapított bizottság vizsgálja tartalmi és formai követelményeknek való megfelelőség szempontjából.

A formai követelmények nem teljesítése vagy nem megfelelő teljesítése esetén a bizottság javaslatot tehet a kifizetés megtagadására.

A kérelem tartalmi hibája esetén a bizottság kifogást emelhet, amely nem akadálya a kifizetésnek. A kifogást a bizottság indokolni köteles.

A kifizetés teljesítése tartalmi hiba miatt elutasítható, ha

1. a hiba fennállására több alkalommal történt figyelmeztetés,

2. a hiba jelentős súlyú (a hitelkeretet meghaladó mértékű fizetési kérelem).

A kifizetés nem tagadható meg, ha annak elmaradása olyan közszolgáltatás működését veszélyeztetné, amely a lakosok jelentős tömegét érinti.

A bizottság vizsgálata során bevonhatja eljárásába a Magyar Államkincstárt és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt, azonban erre vonatkozóan törvényi kötelezettség nem terheli.

Felhatalmazó rendelkezés.

Hatálybaléptető rendelkezés.

Sarkalatossági klauzula.

A törvényjavaslat által bevezetésre kerülő új pénzügyi jogintézmény a hitelt nyújtó MFB Zrt.-re vonatkozó részletszabályainak megállapítása a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvényben.

Az új jogintézmény bevezetésével összhangban a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény által szabályozott működési célú önkormányzati hitelek kormányzati engedélyezésének kiegészítése szükséges egy új kivételi szabállyal.

Az új jogintézmény bevezetéséhez kapcsolódóan szükséges a büntetőjogi felelősség meghatározása.