2025. évi CXXXVI. törvény indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdése a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) 2004. március 13-i hatályba lépése óta szolgál hazánkban a szervezett sport háttérjogszabályaként, átfogóan szabályozva a sportolók, a sportszervezetek jogállását, a sportszövetségek működését, a sport versenyrendszerét, a sport szakterülethez kapcsolódó kereskedelmi szerződéseket, a sportköztestületeket, meghatározva az állam és a helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatait, a sport állami támogatási rendszerét, valamint a sportrendezvények szervezéséhez kapcsolódó szabályokat. Az Stv. rendelkezései évről évre kis mértékben módosultak, több alkalommal teljes fejezetek kerültek átalakításra, azonban az Stv. szerkezete és alapvető megállapításai kiállták az idő próbáját, azok a magyar sport szervezetének és működésének biztos alapját jelentik.

A Törvényjavaslatban rendezésre kerülnek az állami sportirányításban bekövetkezett szervezeti változások miatti feladatmegosztással együtt járó adatkezelési, adatvédelmi kérdések, továbbá kialakításra kerül az állami sportcélú támogatások kihelyezési folyamatát kezelő elektronikus ügyintézési rendszer bevezetéséhez szükséges jogszabályi háttér. A Törvényjavaslatban az állami tulajdonú ingatlanok Stv. által szabályozott vagyonkezelési szabályai is módosításra kerülnek, emellett a törvényjavaslat további néhány olyan rendelkezést is tartalmaz, amelyek a gyakorlati alkalmazás szempontjából pontosítást igényelnek.

Az International Testing Agency (továbbiakban: ITA) a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (továbbiakban: NOB) által alapított és égisze alatt működő nemzetközi nonprofit szervezet, lausanne-i székhellyel. Feladata, hogy doppingellenes programokat folytasson sport- és politikai szervezetek befolyásától függetlenül, nagy nemzetközi sportszervezetek és rendezvényszervezők megbízásából. Az ITA több mint 70 olimpiai és nem olimpiai sportág nemzetközi szövetségének partnere, közülük 52 sportszövetséggel van kizárólagosságot biztosító megállapodása az adott sportág nemzetközi versenyeinek doppingellenőrzésére. Míg a mindenki által ismert Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség a nemzetközi doppingszabályok megalkotója, az ITA feladata a konkrét doppingellenes programok és doppingellenőrzések végrehajtása a nemzetközi sportszövetségek vagy a NOB megbízása alapján. Az ITA – a NOB kizárólagos partnereként – végzi valamennyi, a NOB által szervezett eseményen (nyári és téli olimpiai játékok, olimpiai kvalifikációs események), valamint az azokat megelőző három hónapban valamennyi olimpiai sportág esetében a doppingellenőrzéseket.

Az ITA 2022-ben hozta létre budapesti irodáját, és a kedvező magyarországi tapasztalatok, a magasan kvalifikált és megbízható magyar munkavállalók és a Budapesten rendezett nemzetközi sportesemények nagy száma miatt az ITA a magyar fővárosban kívánja létrehozni az első, európai központját, amennyiben ennek jogszabályi lehetőségei biztosítottak.

Az ITA európai központjának megalapításával Magyarország világosan demonstrálja elkötelezettségét a tiszta sport, az olimpiai mozgalom és a sportolók védelme iránt. Ez a lépés amellett, hogy nemzetközi presztízst hoz, új, magas színvonalú munkahelyeket is teremt nemcsak a kezdő sportszakembereknek, hanem a korábbi magyar olimpikonok és élsportolók számára egyaránt. Munkájuk révén egy biztonságos, tiszta sportkörnyezet fenntartását támogatják Magyarországon és világszerte egyaránt, ezzel erősítve a sport integritását és védve a következő generációk egészséges és etikus fejlődését.

Ahhoz, hogy az ITA Budapesten nyissa meg első európai központját, többek között arra van szükség, hogy a nemzetközi sportszövetség mellett a NOB által elismert, nemzetközi sportszervezet, illetve annak európai központja is élvezze a jogalkotó által a nemzetközi sportszövetségeknek már biztosított előnyöket. Mindezekre tekintettel a sportfióktelep, mint új, jogi entitás került létrehozásra az Stv. által. A sportfióktelep létrehozása mellett a bejegyzésre, működésre – különös tekintettel annak adózására – és törlésre vonatkozó jogszabályi környezet megteremtésére tesz javaslatot a Törvényjavaslat.

A rendelkezés megteremti annak a lehetőségét, hogy a sportfióktelep a nemzetközi sportszövetségekhez hasonló adókedvezmények és adómentesség alanya lehessen.

A rendelkezés megteremti annak a lehetőségét, hogy a sportfióktelep által foglalkoztatott személy külföldi kiküldetésére tekintettel fizetett napidíj adómentes jövedelemnek minősüljön.

A nemzeti sportinformációs rendszerrel (a továbbiakban: NSR) összefüggő adatkezelési szabályokhoz kapcsolódóan, a társadalombiztosítási azonosító jel kezelése érdekében szükséges a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása. Az NSR kezelése és működtetése átadásra került a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani intézet részére, erre tekintettel szükséges, hogy az adatkezelői jogosultsága minden adatra kiterjedjen.

A spotfióktelep, mint új jogi entitás meghatározása a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) törvényi fogalmai között megteremti annak a lehetőségét, hogy a sportfióktelep a nemzetközi sportszövetségekhez hasonló adókedvezmények és adómentesség alanya lehessen. A Tao. tv. egyesületre és köztestületre vonatkozó rendelkezéseinek a sportfióktelepre való kiterjesztése biztosítja a már meglévő szabályozás analóg módon történő alkalmazását.

A rendelkezés megteremti annak a lehetőségét, hogy a sportfióktelep mint egyéb szervezet kerüljön meghatározásra a számviteli törvény alkalmazásában az egyesülethez és az alapítványhoz hasonlóan.

A sportszervezetek szakszövetségi tagságához való egyenlő hozzáférésének biztosítása alapvető jogi és sportszakmai érdek, hiszen a tagság megléte számos sportági jogosultság – így különösen a versenyrendszerben való részvétel – előfeltétele. A korábbi törvényi rendelkezés azonban a gyakorlatban olyan körkörös feltételrendszert hozott létre, amelyben a versenyrendszerben való részvétel a tagsághoz, a tagság pedig a versenyrendszerben való részvételhez kötődött. Ez a helyzet lehetőséget adhat a tagsági kör mesterséges szűkítésére és az új sportszervezetek indokolatlan kizárására a sportági közéletből.

Mindez nemcsak a sportban érvényesítendő esélyegyenlőség és diszkriminációmentesség alapelveit sérti, hanem hátráltatja a sportág szakmai fejlődését, a verseny színvonalának emelését és az utánpótlás-nevelés bővítését is. A nyitott, átlátható és objektív tagsági feltételek biztosítása nélkül fennáll annak a veszélye, hogy a sportági versenyrendszer zárttá válik, ami csökkenti a szakmai és versenyképességi potenciált.

A törvénymódosítás ezért a jogbiztonság, a tisztességes eljárás és a sport fejlődésének elősegítése érdekében úgy rendelkezik, hogy minden, feltételeket teljesítő sportszervezet számára a szakszövetségi tagsághoz való hozzáférés szabályai egyértelműek, átláthatóak legyenek, ezáltal megszüntetve a korábbi, visszaélésekre alkalmas ellentmondásos helyzetet.

A látvány-csapatsportágak esetében a gyakorlatban a játékosügynöki tevékenység nem csak a sportolók esetében értelmezhető, hanem számos esetben az edzőnek is van játékosügynöke. Az edzővel kapcsolatos játékosügynöki tevékenységre a törvény eddig nem tartalmazott rendelkezést, ezt pótolja a vonatkozó rendelkezés kiegészítése.

A sportpolitikáért felelős miniszter részéről előkészítés alatt áll egy, az állami sportcélú támogatásokat kezelő elektronikus ügyintéző rendszer bevezetése. A rendszer által lehetővé válik a nagyszámú, jelentős mennyiségű papír alapú okiratok, dokumentumok kezelésével járó folyamatok elektronikus kiváltása, ezzel is csökkentve mind a kedvezményezettek, mind a támogató adminisztrációs terheit, továbbá gyorsítva és egyszerűsítve a támogatási folyamatot. A rendszernek alkalmasnak kell lennie a központi azonosítási ügynök szolgáltatás, az ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatás használatára, és elektronikus aláírással ellátott okiratok létrehozására és kezelésére. A rendszert használók azonosítása és képviseleti joguk igazolása érdekében szükséges hozzáférést biztosítani mind az összerendelési nyilvántartáshoz, mind a rendelkezési nyilvántartáshoz. A rendszert tervezetten a Honvédelmi Minisztérium, valamint az általa megbízott lebonyolító szerv is használná a támogatást nyújtó oldaláról.

A módosítás célja a többségi önkormányzati tulajdonban álló ingatlanok sportcélú fenntartásának, használatának szabályozása annak érdekében, hogy a lakosság számára helyi szinten elérhető legyen a sporttevékenység lehetősége.

A Honvédelmi Minisztérium és a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet által működtetett Sportoló Nemzet Program (a továbbiakban: Program) célja, hogy valamennyi gyermek és felnőtt számára elérhetőbbé tegye a különböző mozgásformákat, szélesebbre tárja a sportegyesületek kapuit, népszerűsítse a sportot. Cél, hogy mindenki megtalálja a hozzá legközelebbi edzőtermet, pályát, sportágat és még többen tapasztalják meg a rendszeres sportolás örömét, a mozgás közvetlen és közvetett előnyeit. A Program célja az élethosszig tartó mozgás és a sport iránti elköteleződés ösztönzése.

A Program kedvezményrendszerének meghatározása miniszteri rendeletben történik, amelyhez szükséges az Stv. kiegészítése a sporthoz kapcsolódó kedvezményrendszer meghatározására vonatkozó feladattal, továbbá az adatkezelési és felhatalmazó rendelkezésekkel.

A sportpolitikáért felelős miniszter által adományozható elismerésekre vonatkozó szabályokat a sport ágazatban a sportpolitikáért felelős miniszter által adományozható elismerésekről szóló 5/2025. (VI. 13.) HM rendelet tartalmazza. Az elismerés bárki által kezdeményezhető, így az elismerésre felterjesztésről a legtöbb esetben az érintett személy nem tud, azt a felterjesztő előre nem egyezteti vele, tekintettel arra, hogy az elismerés odaítélése nem biztos (minden kategóriában csak 3-3 díj osztható ki, de többszörös a jelöltek száma minden évben). Később, amikor az elismerés odaítéléséről miniszteri döntés születik, az érintett személytől bekérésre kerül az adatkezelési nyilatkozat, azonban már ezt megelőzően, a felterjesztési és bírálati folyamat során is történik adatkezelés, amelyhez az érintett személy beleegyezése még nem áll rendelkezésre. Erre tekintettel indokolt az elismerésre vonatkozó döntési folyamat során a miniszter adatkezelése jogalapjának megteremtése, az állami kitüntetésekkel kapcsolatos adatkezelésre vonatkozó törvényi rendelkezés mintájára.

A módosítás célja az NSR működtetésében részt vevő szereplők feladat- és hatásköri viszonyainak pontos meghatározása. A szabályozás értelmében a Kormány rendeletben kijelölt szervezete felel az NSR mindennapi működtetéséhez szükséges szervezési és operatív feladatok ellátásáért, míg a miniszter hatáskörében maradnak a döntés-előkészítést, valamint az állami sportcélú támogatások elosztását támogató adatkezelési tevékenységek. A (3)–(3e) bekezdések a kezelt adatok körének adatkezelőnkénti csoportosításával, az adatkezelési célok részletezésével és a négyévenkénti felülvizsgálati kötelezettség előírásával biztosítják a szükségesség és arányosság követelményének érvényesülését. A rendelkezések a GDPR 89. cikkével összhangban megteremtik az egyes adatkezelések befejezését követően a rendszerben tárolt adatok közérdekű archiválás, tudományos és történelmi kutatási, illetve statisztikai célból történő kezelésének lehetőségét. Az (5) bekezdés a hivatalos statisztikai szolgálat részére történő adatszolgáltatás pontos kereteit rögzíti, ezzel garantálva az adatok jogszerű és egységes hasznosítását.

Módosul a törvény NSR-hez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségeket meghatározó rendelkezéseinek köre. A módosítás indoka, hogy garanciális szempontokra figyelemmel – a sportolói életpálya és a sportszakmai tevékenység átlátható nyomon követése érdekében – törvényi szinten szükséges rendelkezni a nyilvántartásba kerülő személyes adatok köréről, így különösen a sportorvosi engedély adatairól, a sportoló eltiltásáról, válogatottságáról, nevezésekre vonatkozó adatairól, a kiemelt sportprogramban történő szerepléséről, fogyatékkal élő személy esetén ennek tényéről, valamint a sportoló és edző közötti szakmai kapcsolatról. A szabályozás célja, hogy az NSR a sportolói jogosultságokat, a támogatásokhoz kapcsolódó feltételeket és a sportszakmai utánpótlás-nevelést egységes, ellenőrizhető és naprakész módon kezelje, erősítve a sportirányítás átláthatóságát és a jogbiztonságot. Az egyértelműsítés és jobb áttekinthetőség érdekében az adatkezelésben érintett minden – különös tekintettel a versenyengedélyekre, nevezésekre és a sportoló versenyeken való részvételére vonatkozó adatszolgáltatáshoz kapcsolódó – személyes adat egy helyen, felsorolás-szerűen kerül megjelenítésre.

Az állam kiemelt figyelmet szentel azoknak a személycsoportoknak a közvetlen tájékoztatására, amelyek tevékenységét az állami intézkedések jelentős mértékben érintik. Fontos érdek fűződik ugyanis ahhoz, hogy e csoportok az őket érintő állami döntésekről, intézkedésekről hiteles és naprakész információhoz jussanak. A módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy az NSR-ben nyilvántartott kapcsolattartási adatok tájékoztatási célból kezelhetők legyenek. A módosítás megteremti a közvetlen kapcsolattartás feltételeit a feladatkörrel rendelkező állami szerv és az állampolgár között.

Átmeneti rendelkezéseket tartalmaz.

Felhatalmazó rendelkezéseket tartalmaz.

Vagyonkezelői kijelölést tartalmaz.

Szövegcserés módosító rendelkezéseket tartalmaz.

Hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.

Az Stv. 18. § (3) bekezdése olyan jogi formára – a közhasznú társaságra (a továbbiakban: kht.) – hivatkozik, amely több, mint másfél évtizede kivezetésre került a magyar jogrendszerből. A kht. a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) hatálybalépését megelőzően olyan, jogi személyiséggel rendelkező nonprofit gazdasági társaság volt, amely meghatározott közhasznú tevékenység folytatására jött létre. A jogalkotó azonban a társasági jog 2007. július 1-jei reformja során – a gazdasági társaságok szabályozásának egységesítése és egyszerűsítése érdekében – megszüntette a közhasznú társasági formát azzal, hogy 2007. július 1. után kht. már nem volt alapítható; a meglévő kht.-k legfeljebb 2009. június 30-ig működhettek a korábbi szabályok szerint, ezt követően nonprofit korlátolt felelősségű társasággá, vagy más nonprofit gazdasági társasággá kellett átalakulniuk, vagy jogutód nélkül megszűnniük. A jogszabály a határidő elmulasztásához szankciót is kapcsolt: a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében megszűntnek nyilvánította a társaságot.

Ezzel a jogalkotó 2009. június 30. napjától ténylegesen megszüntette a kht.-t, mint társasági jogi formát. Ezt követően a Gt. is hatályát vesztette a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény alapján, összhangban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény – az új Polgári Törvénykönyv – hatálybalépésével. Az új Ptk. már nem nevesíti a kht. intézményét, helyette egységesen a gazdasági társaságok és az egyéb jogi személyek hatályos formáit szabályozza.

A fentiekből következően az Stv. 18. § (3) bekezdése nemcsak jogilag értelmezhetetlen, hanem ellentétes a jogrendszer koherenciájának követelményével is, mivel egy nem létező jogi formára utal. Ez a helyzet jogbizonytalanságot okozhat, valamint azt a téves látszatot keltheti, mintha a kht. továbbra is választható jogi forma lenne sporttevékenység szervezésére. A jogalkalmazói gyakorlat szempontjából különösen fontos, hogy a jogszabályok kizárólag hatályos, ténylegesen alkalmazható jogintézményeket tartalmazzanak, elkerülve ezzel a félreértelmezést és a joghézagokat.

Mindezekre tekintettel indokolt az Stv. 18. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezése, annak érdekében, hogy a sporttevékenységek szervezésére vonatkozó szabályozás kizárólag a hatályos társasági és nonprofit jogi formákat tükrözze. Ez nem csupán a jogszabály korszerűsítését, hanem a jogbiztonság és a jogrendszer belső összhangjának megőrzését is szolgálja.

A rendelkezés a Magyarországon nyilvántartásba vett, nemzetközi sportszövetségekre irányadó szabályozással egyező módon, a sportfióktelep munkavállalói részére is biztosítja a közteherviselési kötelezettségeinek az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény szerint egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás általi teljesítését.

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény rendelkezéseinek módosítása teremti meg az Stv. által létrehozott sportfióktelep, mint új, jogi entitás bejegyzésének, nyilvántartásának és törlésének szabályait.

Kodifikációs pontosítás.

Szövegcserés módosító rendelkezést tartalmaz.

A rendelkezés bővíti az egyes sportszervezetek részére ingyenesen átadott, állami tulajdonban álló ingatlanok körét, emellett rendelkezik egy önkormányzat részére sportingatlan átadásáról, az önkormányzat közfeladatainak elősegítése érdekében. A módosítások tartalmazzák továbbá az ingatlanok tulajdonba adásával összefüggő, a jogrendszer koherenciáját biztosító rendelkezéseket is.

A rendelkezés a sportfióktelep kapcsán átvezeti a még hatályba nem lépett, a cégnyilvántartást felváltó új nyilvántartásra vonatkozó, a jogi személyek nyilvántartásáról szóló 2025. évi LIX. törvényen a szükséges törvényi szintű szabályozást igénylő rendelkezéseket.

Hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.

A rendelkezés megteremti annak a lehetőségét, hogy a sportfióktelep által foglalkoztatott személy külföldi kiküldetésére tekintettel fizetett napidíj adómentes jövedelemnek minősüljön.

A Heraklész-program és az LA10 Program lebonyolításával megbízott Nemzeti Sportfejlesztési Intézet által e két programban szereplő sportolói keret tagjai és edzői részére a felkészülés sikere érdekében biztosított labordiagnosztikai és biztosítási szolgáltatás, valamint mikrobiom-analízis személyi jövedelemadó-mentességének megteremtésére szolgál.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény rendelkezései alapján ezen, személyhez köthető szolgáltatások (biztosítás, labordiagnosztika, mikrobiom-analízis) adóköteles jövedelemnek minősülnek. A módosítással lehetővé válik a Nemzeti Sportfejlesztési Intézetet terhelő személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó megfizetési kötelezettségének mellőzése.

A módosítás a fentieken túl rendelkezik a labdarúgó Bajnokok Ligája 2026 tavaszán Magyarországon megrendezendő döntőjével összefüggő egyes juttatások személyi jövedelemadó kötelezettség alóli mentesítésével kapcsolatos szabályokról is.