14/2025. (VIII. 21.) BM utasítás
14/2025. (VIII. 21.) BM utasítás
a belügyi tudományos kutatói és tudományszervezői munkáról
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következő utasítást adom ki:
1. Az utasítás hatálya
1. § Az utasítás hatálya a Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2022. (VI. 28.) BM utasítás 1. melléklet
a) 2. függelékében foglalt hivatali egységekre és
b) 4. függelék A) és B) pontjában foglalt táblázatban meghatározott minisztériumi szervekre és önálló belügyi szervekre (a továbbiakban együtt: belügyi szerv)
terjed ki.
2. A belügyi tudományos munka célja, alapelvei, területei, feladatai
2. § A belügyi tudományos munka olyan kutató, alkotó, tudományszervező tevékenység, amely a belügyi szakterületek feladatellátásával kapcsolatos új ismeretek szerzésére, meglévő ismeretek alkalmazására, fejlesztésére, a belügyi állomány képzettségi színvonalának emelésére irányul.
3. § A Belügyminisztérium hivatali egységei és a belügyi szervek vezetői biztosítják a tudományos élet szabadságát, ezen belül a tudományos kutatás, a tudományos ismeretek megszerzésének és átadásának szabadságát.
4. § A Belügyminisztérium hivatali egységei és a belügyi szervek vezetői elősegítik a nemzetközi és hazai tudományos munkák nyilvánosságra hozatalát.
5. § A Belügyminisztérium hivatali egységei és a belügyi szervek vezetői lehetőséget biztosítanak a tudományos munka végzésére, aminek érdekében a tudományos munkára vonatkozó kezdeményezéseket érdemben elbírálják, és azokat szervezeti feladatellátásukra, valamint költségvetési keretükre figyelemmel támogatják, azok feltételeit biztosítják.
6. § A tudományos munka fő területei
a) tudományos kutatás,
b) tudományos képzés, továbbképzés, doktori képzés, doktori fokozatszerzés, doktorandusz hallgatók gyakornoki rendszer keretében történő tudományos kutatásainak elősegítése, habilitációs eljárás,
c) tudományszervezői tevékenység, ezen belül:
ca) tudományos pályázati rendszer működtetése,
cb) tudományos eredmények elbírálása, elismerése, díjazása,
cc) tudományos eredmények nyilvántartása, gyakorlati hasznosítása, felhasználása, közvetítése,
cd) információellátás,
ce) tudományos utánpótlás biztosítása, tehetséggondozás.
7. § A tudományos munka fő feladatai
a) a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek tevékenységének tervezése, munkájának előkészítése, hatékonyságának növelése,
b) a belügyi szakmai tevékenység elméleti alapjainak és gyakorlatának vizsgálata, azok fejlesztésével és fenntartásával kapcsolatos feladatok végrehajtásához megoldási változatok kidolgozása,
c) az emberierőforrás-gazdálkodás – különösen a humánpolitika, az oktatás-képzés, az egészségügyi ellátás –, a pénzügyi gazdálkodás és az anyagi-technikai ellátás, valamint a belföldi és nemzetközi kapcsolatok fejlesztése,
d) a belügyi ágazatban foglalkoztatottak oktatásának, képzésének támogatása,
e) a közszolgálati tevékenység minőségének, a szervezeti működés hatékonyságának javítása,
f) a belügyi vezetés tájékoztatása, a tervezés, a döntés-előkészítés és kivitelezés segítése érdekében,
g) a tudományos eredmények kiemelt megjelenítése a belügyi oktatásban, képzésben,
h) a hazai és nemzetközi tudományos konferenciák, rendezvények szervezése,
i) a belügyi ágazat hazai és nemzetközi szakmai együttműködésének fenntartása, fejlesztése,
j) a tudományos információs rendszer kiépítése és működtetése,
k) a tudományos közlemények, publikációk, periodikák közzététele,
l) a tudományterületek figyelemmel kísérése, és a belügyi ágazatot érintő eredmények hasznosítása.
3. A tudományos munka szervezete, irányítása, finanszírozása
8. § A Belügyminisztérium központi tudományos szervezete a Belügyi Tudományos Tanács. A belügyi tudományos munka szakterületi szinten a 9. § szerinti tudományos tanácsokból (a továbbiakban együtt: tudományos tanácsok) áll.
9. § Tudományos tanács működik
a) a Belügyminisztérium Köznevelési Államtitkárságán,
b) a Belügyminisztérium Gondoskodáspolitikáért Felelős Államtitkárságán,
c) a Belügyminisztérium Fogyatékosságügyi Államtitkárságán,
d) a Belügyminisztérium Társadalmi Esélyekért és Roma Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságán,
e) az Országos Rendőr-főkapitányságnál,
f) a Terrorelhárítási Központnál,
g) a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságánál,
h) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságánál,
i) az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnál,
j) a Nemzeti Védelmi Szolgálatnál.
10. § A tudományos tanácsok elnökei – a szakmai feladatokkal összhangban – tervezik, szervezik a tudományos munkát megbízás és az elfogadott munkatervek alapján. A tudományos tanácsok a belügyi szerv vezetőjének feladatellátását a tudományos munka területén segítő véleményező és javaslattevő testületek, amelyek állást foglalnak és ajánlásokat tesznek a belügyi szerv szakterületére vonatkozó, az alkalmazott tudományos kutatások eredményeinek hasznosítását érintő kérdésekben. A tudományos tanácsok munkáját a Belügyi Tudományos Tanács segíti.
11. § A tudományos munka végrehajtása érdekében
a) a belügyminiszter a Belügyi Tudományos Tanács javaslata alapján
aa) meghatározza a tudományos munka irányait, elveit, alapvető célját és a vele szemben támasztott főbb követelményeket,
ab) intézkedik a Belügyminisztérium egészét érintő új tudományos eredmények bevezetésére, rendelkezik a tudományos eredmények alkalmazásáról,
ac) elismeri a tudományos munkában belügyminisztériumi szinten élenjárók munkáját,
ad) megrendeléseket ad belügyminisztériumi és szakágazati szintű kutatások elvégzésére,
ae) jóváhagyja a kutatási főirányokat,
b) a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára – vagy átruházott jogkörben a Tudománystratégiai és -koordinációs Főosztály (a továbbiakban: Főosztály) vezetője – a Főosztály közreműködésével
ba) előkészíti a belügyminiszter tudományos munkára vonatkozó döntéseit,
bb) megrendeléseket ad meghatározott célú és témájú kutatásokra,
bc) működteti a Belügyi Tudományos Tanácsot,
bd) koordinálja a belügyi szervek tudományos tanácsainak tevékenységét,
c) a Főosztály
ca) végzi a belügyi tudományos munka koordinálását, átfogó tervezését, szervezését és a kapcsolódó döntések előkészítését,
cb) figyelemmel kíséri a belügyi tudományos munka irányelvei megvalósulását, a legfontosabb kutatásokat és önkéntes hozzájárulás alapján nyilvántartja a tudományos minősítéssel rendelkező kutatókat és munkatársakat,
cc) összegzi a Belügyi Tudományos Tanács javaslatait,
cd) tervezi és kezeli a Belügyminisztérium tudományos feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi forrásokat,
ce) nyilvántartja a Belügyminisztériumot és a belügyi szerveket érintő tudományos kutatói és tudományos pályázati tevékenységet,
cf) ellátja a Magyar Tudományos Művek Tárával kapcsolatos ágazati feladatokat,
cg) működteti a Kutatáskoordinációs Bizottságot,
ch) működteti a doktori kollégiumot.
12. § A belügyi tudományos munka finanszírozása a Belügyminisztérium költségvetésének terhére, a tudományos tanácsok finanszírozása pedig az érintett belügyi szerv saját költségvetése terhére történik. Az ehhez szükséges kiadásokat a belügyi szerv a tudományos tanáccsal egyeztetve évente tervezi, és elkülönítetten kezeli saját költségvetésükben. A belügyi tudományos munka finanszírozási forrásait különösen
a) a kutatási főirányokba tartozó kutatások kiadásaira, az ágazati stratégiai elképzelések végrehajtását elősegítő egyéb kutatások támogatására,
b) a tudományos pályázati rendszer működtetésére,
c) a hazai és nemzetközi tudományos együttműködés fenntartására,
d) tudományos konferenciák, rendezvények finanszírozására,
e) a belügyi ágazatban foglalkoztatottak tudományos képzésének támogatására,
f) a Belügyi Tudományos Tanács működtetésére,
g) a tudományos információs rendszer kiépítésére és működtetésére,
h) a tudományos munka elismerésére a Kiváló tudományos munkáért, valamint Kiváló tudományszervezői munkáért érmek adományozására
kell fordítani.
4. A Belügyi Tudományos Tanács
13. § A Belügyi Tudományos Tanács – a belügyi ágazat vezetői tevékenységének tudományos megalapozása érdekében – a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára irányításával működik.
14. § A Belügyi Tudományos Tanács véleményező és a Belügyminisztérium egészét érintő tudományos kutatási célkitűzések meghatározása terén javaslattevő testület. A Belügyi Tudományos Tanács alapfeladata a belügyi tudományos értékek feltárásának elősegítése, a tudományos eredmények gyakorlatban történő alkalmazásának szorgalmazása, valamint a belügyi tudományos munka tudományrendszertani helyének és szerepének erősítése, központi szintű összegzése.
15. § A Belügyi Tudományos Tanács
a) állást foglal a belügyi tudományos munkát érintő kérdésekben,
b) javaslatot tesz a belügyi tudományos kutatás irányainak kijelölésére,
c) összesíti a tudományos kutatások eredményeit, ajánlásokat tesz azok hasznosítására,
d) figyelemmel kíséri a belügyi szervek tudományos tanácsainak, munkacsoportjainak működését, kutatási és fejlesztési eredményeit,
e) véleményt nyilvánít a Belügyminisztérium által meghirdetésre kerülő tudományos kutatási és tudományos pályázati témákról, valamint javaslatot tesz azokra, továbbá koordinálja az ágazat tudományos pályázatainak meghirdetését,
f) véleményezi a Belügyminisztérium hosszú és középtávú, valamint éves kutatási tervét, továbbá a Belügyminisztérium ágazati stratégiájának tervezetét,
g) javaslatot tesz a rendelkezésre álló költségvetési keret felhasználására,
h) kapcsolatot tart a Magyar Tudományos Akadémiával és más tudományos intézményekkel, valamint a társminisztériumok tudományos szerveivel,
i) javaslatot tesz a belügyi tudományos és tudományszervező munkát kiemelkedő szinten végzők elismerésére,
j) figyelemmel kíséri a doktori (PhD-) képzésben részt vevők helyzetét.
16. § A Belügyi Tudományos Tanácsot
a) az elnök,
b) a tudományos alelnök,
c) az ügyvezető alelnök,
d) az elnök által felkért tagok (a továbbiakban: tagok),
e) a tanácskozási jogú résztvevők
alkotják.
17. § A Belügyi Tudományos Tanács elnöke a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára, tudományos alelnöke és ügyvezető alelnöke a Belügyminisztérium állományába tartozó munkatárs. Az elnök, a tudományos alelnök és az ügyvezető alelnök feladat- és hatáskörét, jogkörét, valamint a tagok felkérésének rendjét a Belügyi Tudományos Tanács ügyrendje határozza meg.
18. § A Belügyi Tudományos Tanács tagjai a Belügyminisztérium hivatali egységeinek és a belügyi szerveknek a belügyi tudományos életben jelentős eredményeket elért, szakmai megbecsülést élvező képviselői.
19. § A Belügyi Tudományos Tanács tanácskozási jogú résztvevői a tudományos tanácsok elnökei.
20. § A Belügyi Tudományos Tanács tagjainak javaslata alapján a Belügyi Tudományos Tanács elnöke tiszteletbeli elnöki címet adományozhat annak a személynek, aki munkájával a belügyi tudományos életben elévülhetetlen érdemeket ért el. A címmel feladat- és hatáskör nem jár.
21. § A Belügyi Tudományos Tanács ügyrendjét és éves munkatervét maga állapítja meg.
22. § A Belügyi Tudományos Tanács feladat- és hatáskörébe tartozó tevékenységet a Főosztály támogatja a Tanács munkaprogramjainak előkészítésével, az ezzel kapcsolatos szervezéssel és adminisztrációval.
23. § A Belügyi Tudományos Tanács szakterületeknek megfelelő kutatási szekciókat, állandó vagy ad hoc munkacsoportokat hozhat létre.
24. § A belügyi tudományos munka tervezésével és szervezésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, az ehhez szükséges feltételrendszer biztosítása érdekében a belügyi szervek vezetői, tudományos tanácsai együttműködnek a Belügyi Tudományos Tanáccsal.
25. § A Belügyi Tudományos Tanács keretein belül működik a szakterületeken elméleti munkát folytató doktori iskolák hallgatói, doktorjelöltek és tudományos fokozattal rendelkező kutatók közössége, a doktori kollégium. A doktori kollégium tudományos és kulturális programok szervezésével támogatja a kollégium tagjait a szakmai felkészülésben és a tudományos előmenetelben.
26. § A doktori kollégiumba való jelentkezés önkéntes. A tagfelvételről a jelentkező tudományos tevékenysége alapján a kollégium elnöksége dönt.
27. § A doktori kollégium szervezetét és működését a kollégium ügyrendje szabályozza.
28. § A doktori kollégium elnökségi tagja lehet az a személy is, aki nem áll foglalkoztatási jogviszonyban
a) a Belügyminisztériummal és
b) a belügyminiszter irányítása alá tartozó belügyi szervvel.
5. A Kutatáskoordinációs Bizottság
29. § A Belügyminisztériumban Kutatáskoordinációs Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) működik, amely
a) koordinálja és egyezteti a Belügyminisztérium hivatali egységeinél és a belügyi szerveknél folytatott tudományos kutatási témákat,
b) vizsgálja a kutatási kérelmek (a továbbiakban: kérelem) módszertani megfelelőségét,
c) javaslatot tesz a kutatásban érintett belügyminisztériumi hivatali egységnek vagy belügyi szervnek a kérelem befogadása vagy elutasítása tekintetében.
30. § A Bizottságot a Főosztály vezetője vezeti.
31. § A Bizottság tagjait a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára kéri fel. A tagok megbízatása visszavonásig érvényes.
32. § A Bizottság működését az ügyrendje szabályozza.
33. § A Belügyminisztérium hivatali egységeinél és a belügyi szerveknél a tudományos kutatás megkezdése – a 34. §-ban foglaltak kivételével – kérelemhez, engedélyhez kötött. A kérelem a Belügyi Tudományos Tanács w w w . b m- t t.h u megjelölésű weboldalán elektronikus formában érhető el.
34. § Kérelemhez, engedélyhez nem kötött kutatások
a) a Belügyminisztérium és a belügyi szerv vezetője által megrendelt kutatások,
b) a szervezeti felelősségi hatáskörbe tartozó, a szervezeti tevékenységhez, a szervezeti stratégiához és fejlesztési feladatokhoz kapcsolódó alkalmazott kutatások, kísérleti fejlesztések, innovációs folyamatok,
c) a hazai és nemzetközi pályázatok keretében folytatott kutatások.
35. § A Bizottság az empirikus kutatásra vonatkozó kérelem benyújtását követő ülésén kutatásmódszertani szempontok alapján megvizsgálja a kérelmet, és azt a kérelem befogadására vagy elutasítására vonatkozó javaslatával együtt továbbítja a kutatásban érintett belügyminisztériumi hivatali egységnek vagy belügyi szervnek. Ha a kérelem nem közérdekű adat igénylésére vonatkozik, a kérelmet a Bizottság elnöke a beérkezést követően továbbítja a kutatásban érintett belügyminisztériumi hivatali egységnek vagy belügyi szervnek.
36. § A kérelem szakterületi befogadhatóságáról és a kutatás engedélyezéséről érintettség szerint a Belügyminisztérium hivatali egysége vagy a belügyi szerv dönt.
6. A tudományos pályázati rendszer
37. § A szakmai és tudományos munka fejlesztése, színvonalának emelése érdekében belügyi tudományos pályázati rendszer működik.
38. § A pályázat kiírója tudományos pályázati felhívást a belügyi tudományos munka alapelveivel, céljaival, feladataival összhangban írhat ki.
39. § Tudományos pályázatot írhat ki
a) a belügyminiszter,
b) a Belügyminisztérium államtitkárai és helyettes államtitkárai,
c) a belügyi szerv vezetője,
d) a Belügyi Tudományos Tanács,
e) a tudományos tanácsok.
40. § A tudományos pályázat témától függően nyílt vagy zártkörű lehet. A pályázatot hirdető törekszik nyilvános pályázatok meghirdetésére.
41. § A tudományos pályázati felhívás tartalmazza
a) a pályázat kiírójának megnevezését;
b) a tudományos pályázat címét;
c) a pályázati program céljait;
d) a pályázható témakörök megfogalmazását;
e) a pályázói kör meghatározását, a pályázók pályázattal kapcsolatos jogait és kötelezettségeit;
f) a díjazás módját és mértékét;
g) a pályamű formai és terjedelmi követelményeit, a pályázat érvényességének speciális feltételeit;
h) a pályázat benyújtásának módját;
i) a beküldés és elbírálás határidejét;
j) a pályázat elbírálásának speciális szempontjait;
k) a pályázatkezelő nevét, elérhetőségét;
l) a pályázateredmény kihirdetésének idejét, helyét;
m) a pályázattal kapcsolatos további információk forrását;
n) a pályamű hasznosítása esetén a szerzőt megillető jogokat.
42. § Pályázni egyénileg vagy csoportonként, egy vagy több művel lehet. A pályázati felhívás ettől eltérő feltéteket is megállapíthat.
43. § Pályázni – a pályázati felhívásban meghatározott feltételekkel – a pályázati felhívásban feltüntetett témakörökben lehet, amelyek az ágazat színvonalasabb tevékenységét ösztönzik és újszerűek.
44. § A pályaműveket a pályázat kiírója által felkért független, tudományos fokozattal rendelkező személyek szakértői véleményének figyelembevételével bíráló bizottság értékeli, amely dönt a pályaművek helyezéséről, és javaslatot tesz további hasznosításukra.
45. § A pályaművek elbírálásánál alapvető szempont a pályamű belügyi ágazathoz kapcsolódása, a gyakorlati alkalmazhatóság és tudományos igényű feldolgozás.
7. A tudományos munka elismerése
46. § Az elismerések adományozásának célja a Belügyminisztérium tudományos feladatai magas szintű ellátásának ösztönzése, a Belügyminisztériummal foglalkoztatási jogviszonyban álló oktatók, kutatók és más dolgozók kiemelkedő, huzamos ideig tartó magas színvonalú tevékenységének elismerése.
47. § A Belügyi Tudományos Tanács a belügyi tudományos munka elismerésére Prof. Dr. Szabó Andrásról elnevezett érmeket és okleveleket adományoz. A Belügyi Tudományos Tanács által alapított Szabó András-érmek a következők:
a) Kiváló tudományos munkáért érem, amely azoknak az oktatóknak, kutatóknak és más dolgozóknak adományozható, akik a Belügyminisztériumban és a belügyi szerveknél folyó oktató, tudományos kutatómunkát hosszú időn keresztül kiemelkedően, alkotó módon végezték és jelentősen hozzájárultak a Belügyminisztérium hazai, valamint nemzetközi hírnevének erősítéséhez; így különösen azoknak, akik segítették a rendvédelem és közigazgatás fejlesztését, az önálló rendészettudomány megteremtését;
b) Kiváló tudományszervezői munkáért érem, amely azoknak adományozható, akik a tudományszervezői feladatokat hosszú időn keresztül magas színvonalon látták el és munkájukkal jelentősen hozzájárultak a Belügyminisztérium tudományos eredményeihez.
48. § A Belügyi Tudományos Tanács által adományozott Szabó András-oklevelek a következők:
a) Kiváló tudományos munkáért oklevél, amely azoknak az oktatóknak, kutatóknak és más dolgozóknak adományozható, akik a Belügyminisztériumban és a belügyi szerveknél folyó oktató, tudományos kutatómunkát kiemelkedően, alkotó módon végezték; így különösen azoknak, akik segítették a rendvédelem és közigazgatás fejlesztését, az önálló rendészettudomány erősödését;
b) Kiváló tudományszervezői munkáért oklevél, amely azoknak adományozható, akik a tudományszervezői feladatokat magas színvonalon látták el.
49. § Kivételesen – a belügyi ágazattal kapcsolatos szakmai tudományos teljesítménye alapján – a Belügyminisztériummal foglalkoztatási jogviszonyban nem álló személynek is adományozható érem vagy oklevél elismerés.
50. § Az érem előlapján a „Kiváló tudományos munkáért” vagy a „Kiváló tudományszervezői munkáért” felirat és a névadó arcképe áll, a hátlapján pedig az elismerésben részesülő neve és az adományozás ideje látható.
51. § Az oklevélen a „Kiváló tudományos munkáért” vagy a „Kiváló tudományszervezői munkáért” felirat, az elismerésben részesülő neve, az adományozás ideje és a névadó arcképének lenyomata áll.
52. § Évente kategóriánként egy-egy elismerés adományozható. Az érem és az oklevél – kategóriánként – ugyanazon személynek csak egyszer adományozható.
53. § A Belügyi Tudományos Tanács elnöke által a 2000. évtől adományozott a „Rendvédelem Tudományért” és a „Tudományos Munkáért” emlékérmeket ezen utasításban meghatározott érmekkel egyenértékűnek kell tekinteni.
54. § Az érmek és az oklevelek adományozásáról a Belügyminisztérium hivatali egységei és a belügyi szervek vezetőinek véleménye alapján a Belügyi Tudományos Tanács javaslatára, a Belügyi Tudományos Tanács elnöke dönt.
55. § Az érmek és az oklevelek átadására a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából a Belügyminisztérium által szervezett központi rendezvényen kerül sor.
8. A tudományos együttműködés
56. § A tudományos együttműködés célja a Belügyminisztérium hivatali egységeinél és a belügyi szerveknél folyó tudományos munka színvonalának emelése, eredményességének fokozása, valamint az egyes kutatások közötti indokolatlan átfedések kiküszöbölése.
57. § A Belügyminisztérium a nemzetközi megállapodások figyelembevételével, különös tekintettel a tudományos és szakmai információk kölcsönös cseréjére, a tanintézeti hallgatók tudományos munkára való felkészítésére és bevonására, tudományos rendezvények közös megtartására, lehetőség szerint tudományos együttműködést alakít ki és tart fenn
a) más minisztériumokkal, autonóm államigazgatási szervekkel, valamint a kormányhivatalok tudományos szerveivel, testületeivel;
b) a belügyi szervek tudományos tanácsaival;
c) a belügyi szervekkel és a belföldi felsőoktatási intézményekkel, doktori iskolákkal, tudományos intézetekkel;
d) a tevékenységéhez kapcsolódó szervezetekkel, tudományos társaságokkal, alapítványokkal;
e) külföldi államok, elsősorban az EU-tagállamok, valamint a szomszédos országok belügyi tudományos szervezeteivel, közigazgatási, rendvédelmi szerveivel, oktatási és képzési intézményeivel.
58. § A Belügyi Tudományos Tanács ügyvezető alelnöke a 6. § b) pontjában megjelölt doktorandusz hallgatók gyakornoki rendszer keretében történő tudományos kutatásainak elősegítése érdekében, a gyakornoki rendszer működési rendje alapján
a) a doktorandusz gyakornoki rendszerre vonatkozó pályázatokat előkészíti, és jóváhagyásra felterjeszti;
b) az instruktorok kijelölését előkészíti;
c) a Belügyminisztérium és a belügyi szervek, valamint a doktori iskolák közötti összekötők kijelölését előkészíti;
d) a doktorandusz gyakornokok által készített publikációknak a Belügyi Szemlében és a Belügyminisztérium egyéb szakmai folyóirataiban történő megjelentetését előkészíti.
9. A tudományos információellátás rendje
59. § A tudományos információellátás feladata, hogy
a) gyűjtse, feltárja, tárolja és a felhasználók részére biztosítsa a Belügyminisztérium hivatali egységei és a belügyi szervek részére fontos tudományos ismereteket, valamint azok gyakorlati alkalmazását;
b) segítse elő a Belügyminisztérium és a belügyi szervek feladatai végrehajtásának tudományos megalapozását.
60. § A Főosztály a belügyi tudományos munka valamennyi területét átfogó, egységes, a kor színvonalán álló információs rendszert hoz létre, valamint koordinálja a tudományos tájékoztatást és a kutatások nyilvántartását.
61. § A tudományos kutatások átfedésének elkerülése és áttekinthetősége, valamint az ágazat szakmai feladatainak tudományos támogatása céljából, a Főosztály Belügyi Tudományos Adattárat (a továbbiakban: Adattár) működtet.
62. § Az Adattár
a) a Magyar Tudományos Művek Tárába feltöltött és a szervezeti adminisztrátor által rögzített, valamint az intézményi adminisztrátor által ellenőrzött és jóváhagyott tudományos műveket, továbbá a kutatóknak a Magyar Tudományos Művek Tárában megjelenített tudományos tevékenységével kapcsolatos adatait;
b) a belügyi forrásból tudományos mű megírására, létrehozására irányuló szerződés alapján díjazásban részesülő személyek által megjelentetett tudományos műveket és a kutatók szerződésben foglalt tudományos tevékenységével kapcsolatos adatait;
c) a nem belügyi forrásból készült, a kutatók által önkéntesen átadott és közzétenni kívánt tudományos műveket és a kutatók által önkéntesen átadott adatokat;
d) a belügyi szervek által kötött tudományos együttműködési megállapodásokat
tartja nyilván.
63. § A 62. § szerinti kutatások esetében a Belügyminisztérium, valamint a belügyi szervek képzésért és kutatásért felelős vezetői évente egyszer adatot szolgáltatnak az Adattár részére.
64. § Az Adattár a 2022. január 1-jét követően folytatott kutatások tekintetében a felek közötti kutatási szerződésben rögzített megállapodás alapján tartja nyilván a kutatásokat, rendelkezésre állás esetén a kutatási eredmények online elérhetőségét, valamint a kutatók személyes adatait.
65. § Az Adattár a kutatásokat, rendelkezésre állás esetén a kutatási eredmények online elérhetőségét a 2022. január 1-jét megelőzően befejezett vagy folyamatban volt kutatások tekintetében, továbbá a kutatók személyes adatait a kutató előzetes írásbeli hozzájárulása esetén tartja nyilván.
66. § Az Adattár a Belügyi Tudományos Tanács honlapján érhető el.
10. Záró rendelkezések
67. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
68. §1
A 68. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás