PK ÍH 2025/14.

Bírósági ügyintéző önálló aláírási joggal nem hozhat a perfeljegyzés törlése iránti kérelmet elbíráló végzést [1952. évi III. törvény (régi Pp.) 12/A. § (4) bekezdés; 56/2008. (III. 26.) Korm. rendelet 7–11. §].

Az ingatlanügyi hatóság az elsőfokú bíróság végzése alapján feljegyezte a perindítás tényét az ingatlan tulajdoni lapjára. A per a Fővárosi Ítélőtábla 2016. június 23. napján kelt, 5.Pf.20 030/2016/7-II. számú jogerős ítéletével befejeződött.

Az alperes az ingatlan tulajdonosaként kérelmet nyújtott be az elsőfokú bírósághoz a perben elrendelt perfeljegyzés törlésének elrendelése iránt.

Az elsőfokú bíróság a bírósági ügyintéző által meghozott végzésével elutasította az alperes perfeljegyzés törlésének elrendelése iránti kérelmét. Végzésének indokolása szerint nem áll fenn a perfeljegyzés törlésének egyik, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (régi Inytv.) 64. § (3) bekezdésében, illetve 65. § (2) bekezdésében meghatározott esete sem. Kifejtette, hogy a bíróság a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (régi Pp.) 227. § (1) bekezdése értelmében a perben kötve van a perfeljegyzést elrendelő végzéséhez, azt a saját hatáskörében nem változtathatja meg, és a perfeljegyzést elrendelő végzést másodfokú jogerős végzés nem helyezte hatályon kívül. Kifejtette továbbá, hogy a per megszüntetése vagy a kereset elutasítása esetén az érdekelt az ingatlan-nyilvántartási hatóságtól kérheti a perfeljegyzés törlését, a törlést azonban a bíróság nem rendelheti el.

Az elsőfokú bíróság végzése ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az elsőfokú végzés megváltoztatását, és a perfeljegyzés törlésének az elrendelését kérte. Hivatkozott arra, hogy az a per, amelynek a feljegyzését a bíróság elrendelte, jogerős határozattal befejeződött, eldőlt az ingatlan tulajdonjogának a kérdése, ezért nincs olyan peres eljárás, amelyben vitás lenne az ingatlan tulajdonjoga, és nincs olyan jog, amelynek a megóvása érdekében fenn kellene tartani a perfeljegyzést. Álláspontja szerint azáltal, hogy a bíróság elutasította a keresetet, megszűnt a perfeljegyzés oka, és a perfeljegyzést törölni kell az ingatlan-nyilvántartásból. Kifejtette, hogy a perfeljegyzés törléséről annak a bíróságnak kell rendelkeznie, amelyik elrendelte a perfeljegyzést. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság végzésének indokolása nem tartalmazza a kérelem elutasításának jogszabályi alapját. Külön sérelmezte, hogy bírósági ügyintéző döntött a kérelméről.

A felperes a fellebbezésre nem tett észrevételt.

A fellebbezés megalapozott.

A per 2012. május 2-án, a polgári perendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (új Pp.) hatálybalépése, 2018 január 1. előtt indult, ezért az új Pp. 630. § (1) bekezdése alapján a perben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (régi Pp.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

A régi Pp. 12/A. § (4) bekezdése szerint külön jogszabályban meghatározott esetekben, önálló aláírási joggal, tárgyaláson kívül – a bíró irányítása és felügyelete mellett – bírósági ügyintéző is eljárhat. A bíróság eljárására irányadó, törvényben meghatározott rendelkezéseket ilyen esetben a bírósági ügyintéző eljárására kell alkalmazni.

Ennek a törvényi rendelkezésnek az értelmében bírósági ügyintéző kizárólag a külön jogszabályban meghatározott esetekben járhat el önálló aláírási joggal. A perfeljegyzés törlése iránti kérelmet elbíráló végzés meghozatalát sem a régi Pp., sem a bírósági ügyintézők által ellátható egyes feladatokról szóló 56/2008. (III. 26.) Korm. rendelet, sem más jogszabály nem határozza meg bírósági ügyintéző által önálló aláírási joggal ellátható feladatként. Ennek következtében – kifejezett jogszabályi felhatalmazás hiányában – bírósági ügyintéző nem hozhat önálló aláírási joggal végzést a perfeljegyzés törlése iránti kérelem tárgyában; az ilyen kérelem tárgyában bíró vagy bírósági titkár hozhat határozatot.

Az elsőfokú bíróság megsértette a régi Pp. 12/A. § (4) bekezdését azzal, hogy az alperes perfeljegyzés törlése iránti kérelmét önálló aláírási joggal eljáró bírósági ügyintéző által meghozott végzéssel bírálta el. Ezért a Fővárosi Ítélőtábla a régi Pp. 258. § (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte az elsőfokú bíróság jogszabálysértő végzését, és az elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára utasította.

Az elsőfokú bíróságnak bíró vagy bírósági titkár által meghozott végzéssel kell határoznia az alperes perfeljegyzés törlése iránti kérelméről.