14/2025. (XII. 22.) SZTFH rendelet indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A játékkaszinót, kártyatermet működtetők, távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást, távszerencsejátékot és online kaszinójátékot szervezők részére a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény végrehajtásának, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény szerinti szűrőrendszer kidolgozásának és működtetése minimumkövetelményeinek részletes szabályairól szóló 4/2021. (X. 21.) SZTFH rendelet (a továbbiakban: Felügyeleti útmutató) módosítását a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: SZTFH) elnöke részére a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 77. § (3a) bekezdés i) pontja által a szolgáltatók által alkalmazandó, az ügyfél és a tényleges tulajdonos vonatkozásában a kiemelt közszereplői minőség megállapításával kapcsolatos kockázatkezelési rendszer kialakítására vonatkozó részletszabályok megalkotására adott felhatalmazás indokolja.

Erre figyelemmel szükségessé vált az SZTFH által felügyelt szolgáltatóknak szóló szektorális Felügyeleti útmutató felülvizsgálata, illetve módosítása a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni hatékonyabb fellépés érdekében.

A Pmt. 2025. január 1-jétől hatályos 9/A. § (1) bekezdése előírja, hogy a szolgáltató köteles olyan kockázatkezelési rendszert kialakítani és fenntartani, amely alapján képes annak folyamatos megállapítására, hogy az ügyfél vagy a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek, kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül-e. E rendelkezéshez kapcsolódóan a Pmt. szintén 2025. január 1-jei hatállyal az SZTFH elnökének címzett új felhatalmazó rendelkezéssel bővült [Pmt. 77. § (3a) bekezdés i) pontja]. E felhatalmazó rendelkezés alapján a Felügyeleti útmutató módosításával sor kerül az ügyfél és a tényleges tulajdonos vonatkozásában a kiemelt közszereplői minőség megállapításával kapcsolatos kockázatkezelési rendszer kialakításának részletszabályai megállapítására, a Pmt. 9/A. § (1) bekezdésében meghatározott új kötelezettséghez kapcsolódóan.

A Pmt. 9/A. § (1) bekezdéséhez képest szektorális kiegészítő szabályként a tervezet előírja, hogy a szolgáltatók a kiemelt közszereplői minőség megállapításához gyakorlatilag bármilyen elérhető nyilvános, vagy egyéb, számukra elérhető adatbázist, internetes kereső által felhozott nyilvántartást, weboldalt, alkalmazást, elektronikus megoldást, vagy piaci szereplő által biztosított adatbázist alkalmazhatnak. Ugyanakkor a szolgáltatónak elsősorban olyan adatbázis(oka)t szükséges használnia az ügyfél által tett kiemelt közszereplő nyilatkozat tartalmának igazoló ellenőrzése érdekében, amelyben található adatok, információk megbízhatóak és naprakészek, tehát alkalmasak annak megállapítására, hogy az ügyfél vagy a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek, kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül-e.

A Módosítás célja, hogy az esetleges korrupcióból származó pénzösszegek felhasználását a szolgáltató detektálja, ami kockázatérzékenységi alapon indokolja, hogy bizonyos összeghatár alatt ne kelljen minden egyes kiemelt közszereplői nyilatkozat [azaz a Pmt. 9/A. § (1a) bekezdése szerinti nyilatkozat] igazoló ellenőrzését elvégezni. Egyes szerencsejáték szervezők esetében ugyanis ez több százezer ügyfelet érinthet. A szolgáltatók az ügyfelek által tett kiemelt közszereplői nyilatkozatok igazoló ellenőrzését kockázatérzékenységi alapon végzik el, azzal, hogy az egy naptári vagy játéknapon belül kétmillió forintot elérő vagy meghaladó értékű pénzügyi műveletet végző ügyfelek esetében kötelesek elvégezni az igazoló ellenőrzést. A Módosítás meghatározza az igazoló ellenőrzés szolgáltató általi végrehajtásának elvárt határidejét: a 2 millió forintos értékhatár elérését követő 48 órán belül, illetve ha az értékhatár elérését követő napon a szervező nem tart nyitva akkor a következő nyitvatartási napon a nyitvatartási idő lejártáig (számos olyan szervező van ugyanis, amely nem tart nyitva folyamatosan).

A Módosítás új kötelezettségként írja elő az igazoló ellenőrzés érdekében megtett intézkedések (az igazoló ellenőrzés eszköze, időpontja és eredménye) utólag visszakereshető, intézkedésenként elkülönített módon történő dokumentálását, továbbá meghatározza a kockázatkezelési rendszer vonatkozásában a belső szabályzat legfőbb tartalmi elemeit.

A Módosítás a felelős játékszervezés részletes szabályairól szóló 5/2021. (X. 21.) SZTFH rendelet (a továbbiakban: Játékosvédelmi rendelet) módosítása tekintetében a szerencsejáték-szervezők túlzásba vitt szerencsejáték ártalmaira, a szenvedélybetegség kialakulásának veszélyeire vonatkozó figyelmeztetési kötelezettségének végrehajtása tekintetében tartalmaz kivételeket a szervező által folytatott szponzorációs tevékenység egyes eseteire vonatkozóan, a figyelmeztetés kihelyezésének gyakorlati megvalósíthatósága alapján.

A Játékosvédelmi rendelet módosításának tárgya nem kifejezetten a szerencsejáték-szolgáltatás mint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás szabályozása. A Módosítás az információs társadalommal összefüggő szolgáltatási tevékenységre csak közvetetten van hatással, különös figyelemmel arra, hogy a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény jelenleg hatályos 29/I. § (1) bekezdése és 29/U. §-a rendelkezései alapján a szervezőnek a távszerencsejáték- és online kaszinójáték szervezéshez használt honlapjánfel kell tüntetnie a jelzett figyelmeztetéseket.

A Módosítás szerinti kiegészítés a Játékosvédelmi rendelet 1. § (1) bekezdése szerinti figyelmeztetés alkalmazása alóli mentesítések körét állapítja meg a szerencsejáték szervező azon tevékenységére vonatkozóan, amely esetben szponzorként vagy szponzorációs tevékenységben együttműködő partnerként jelenik meg olyan módon, hogy kizárólag a szerencsejáték-szervező neve, illetve logója jelenik meg, vagy hangzik el. Mellőzhető továbbá a figyelmeztetés olyan promóciós termékek (pl. promóciós toll, ajándéktárgy, mez, bemelegítő ruházat) esetében is, amely a szervező nevét, illetve logóját vagy az általa szervezett szerencsejáték nevét, illetve logóját jeleníti meg, amely esetekben ugyanis fizikai korlátok miatt nem lehetséges vagy nem indokolt a Játékosvédelmi rendelet 1. § (1) bekezdése szerinti figyelmeztetések feltüntetése.

A Módosítás szerinti hatályon kívül helyező rendelkezés a szerencsejáték kereskedelmi kommunikációjával érintett rendezvények helyének és idejének SZTFH-hoz történő előzetes bejelentési kötelezettségéhez kapcsolódik. A Játékosvédelmi rendelet 1. § (1b) bekezdésére utaló kivételi szabály hatályon kívül helyezése lehetővé teszi, hogy az SZTFH a helyszínen szúrópróbaszerűen ellenőrizze a kereskedelmi kommunikációra vonatkozó szabályok betartását azon rendezvények esetében is, amelyeken a szervező értelmezése szerint nem kell figyelmeztetést kihelyezni.

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 230. § (1) bekezdése alapján a végrehajtási szervezet feletti általános felügyeletet az SZTFH látja el. E körben – egyebek mellett – az SZTFH elnöke kapott felhatalmazást arra is, hogy az önálló bírósági végrehajtói állások számát meghatározza.

A bírósági végrehajtás szervezetéről szóló 6/2021. (X. 29.) SZTFH rendelet 2. § (1) bekezdése alapján, az SZTFH elnöke a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar Hivatali szervének javaslata alapján – ha az adott bíróság illetékességi területén indult és befejezett végrehajtási ügyek száma indokolttá teszi – megszüntethet végrehajtói álláshelyet. Nem szüntethető meg önálló bírósági végrehajtói álláshely, ha

a) az önálló bírósági végrehajtói álláshely betöltött, vagy

b) a járásbíróság mellett a megszüntetést követően nem maradna önálló bírósági végrehajtói álláshely.

A Módosítás a bírósági végrehajtói álláshelyek racionalizálása és az ügyelosztási teher egységesítése érdekében két járásbíróság esetében egy-egy önálló bírósági végrehajtói álláshely megszüntetését tartalmazza.

Az álláshelyek módosítását minden esetben az adott bíróság illetékességi területén indult végrehajtási ügyek alacsony száma indokolja.

A Módosítás által érintett álláshelyeken az álláshely megszüntetése lehetséges, mivel korábban már megüresedett az álláshely, a szolgálatot az érintett álláshelyen állandó helyettes látja el, valamint minden esetben a járásbíróság mellett legalább egy további álláshely fennmarad.

A Módosítás a felszámolók névjegyzékéről szóló 14/2021. (X. 29.) SZTFH rendelet esetében a felszámolók névjegyzékbe történő felvételével összefüggő rendelkezés jogalkalmazást segítő pontosító módosításait tartalmazza.

A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó engedélyezés és ellenőrzés egyes szabályairól szóló 18/2021. (X. 29.) SZTFH rendelet módosításának célja, hogy a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvénynek (a továbbiakban: Fdvtv.) – a közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről szóló 2024. évi LXXXII. törvénnyel összefüggő törvények módosításáról szóló 2025. évi LXXX. törvénnyel megállapított – 26. § i) pontja szerinti felhatalmazás alapján megállapítsa a dohánytermék-kiskereskedőkről vezetett, valamint az Fdvtv. 10. § (1) bekezdése szerinti, a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság gyakorlására külön feljogosított személyekről vezetett – közhitelesnek minősülő – nyilvántartások vezetésére vonatkozó szabályokat, valamint azok személyes adatnak nem minősülő adattartalmát.

A Módosítás alapján a dohánytermék-kiskereskedőkről vezetett nyilvántartás a dohánytermék-kiskereskedelmi engedélyezési eljárás során benyújtandó kérelemben foglalt adatokat, az Fdvtv. 10. § (1) bekezdése szerinti személyekről vezetett nyilvántartás pedig a kijelölési okiratban foglalt adatokat tartalmazza.

Az Fdvtv. 15/H. §-a alapján a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személy a készletéről, illetve annak forgalmáról az SZTFH elnökének rendeletében meghatározottak szerint – személyes adatot nem tartalmazó adattartalommal – nyilvántartást vezet és adatot szolgáltat. Az SZTFH az Fdvtv. 15/J. § (1) bekezdése alapján a fenti adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett termékekről – személyes adatot nem tartalmazó adattartalommal – közhitelesnek minősülő hatósági nyilvántartást vezet.

A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó nyilvántartás-vezetési és adatszolgáltatási kötelezettségről, valamint a dohánygyártmányok árbejelentésének és árközzétételének részletes szabályairól szóló 22/2021. (XII. 28.) SZTFH rendelet [a továbbiakban: 22/2021. (XII. 28.) SZTFH rendelet] módosításának célja, hogy az Fdvtv.-nek – a közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről szóló 2024. évi LXXXII. törvénnyel összefüggő törvények módosításáról szóló 2025. évi LXXX. törvénnyel megállapított – 26. § i) pontja szerinti felhatalmazás alapján megállapítsa az Fdvtv. 15/H. §-a szerinti adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett termékek nyilvántartásának személyes adatnak nem minősülő adattartalmát.

A Módosítás alapján a nyilvántartás a 22/2021. (XII. 28.) SZTFH rendelet 3. melléklete szerinti bejelentésben foglalt adatokat tartalmazza.

Számos esetben előfordul, hogy a bányafelügyelet építésügyi hatósági engedélyéhez kötött sajátos építmény használatával felhagynak, azonban az építmény működőképes, vagy azzá tehető állapotban marad meg.

A Módosítás az ezen építmények használatbavételére határoz meg szabályokat, mivel nemzetgazdasági érdek, hogy a még hasznosítható, de korábban felhagyott sajátos építmények újra használatba vehetők legyenek, amellyel az új sajátos építmény megépítése elkerülhető.

A 12/2022. (I. 28.) SZTFH rendelet 3. melléklete sorolja fel a bányafelügyelet engedélye nélkül, bejelentés alapján végezhető építési tevékenységeket. E körbe tartozik – egyebek mellett –

– a szénhidrogén termelésben, továbbfeldolgozásban vagy továbbfelhasználásban használt technológiai építményi csővezeték és ezek tartozékainak a meglévő biztonsági övezeten belüli, többlet szolgalmi jogot vagy vezetékjogot nem igénylő azonos vagy alacsonyabb nyomásfokozatúra történő kiváltása, ha az engedélyezettel azonos vagy korszerűbb műszaki jellemzőkkel és paraméterekkel bír; valamint

– a szénhidrogén termelésben, továbbfeldolgozásban vagy továbbfelhasználásban, szállításban használt technológiai rendszeren történő felújítás, átalakítás, módosítás.

A Módosítás a föld alatti gáztárolás létesítményei tekintetében egészíti ki a fenti szabályozást tekintettel arra, hogy a gáztárolás létesítményei hasonlóak, sok esetben azonosak a szénhidrogén kitermelés létesítményeivel, illetve a gáztárolás is a kitárolási ciklusban kitermelésnek minősül.

A hatályos szabályozás alapján nem engedélyezhető nyílt területen a kutatás, ha a tervezett kutatási terület már megállapított kutatási terület vagy bányatelek alatt vagy felett helyezkedne el. A szabályozás az egymással konkuráló bányászati jogszerzéseket zárja ki, viszont meglévő bányatelek esetében a bányatelek vertikális bővítését is akadályozza, ami ásványvagyon-gazdálkodási szempontból kontraproduktív.

A Módosítás ezt szünteti meg azzal, hogy kimondja, nyílt területen a bányafelügyelet a kutatást engedélyezheti a kérelmezett kutatási terület azon részére is, amely már megállapított kutatási területtel vagy bányatelekkel átfedésben lenne, továbbá már megállapított kutatási terület vagy bányatelek alatt vagy felett helyezkedne el, ha a kutatás meglévő bányatelek vertikális bővítésére irányul.

A bányafelügyelet 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 30. § (3) bekezdése alapján az ásványvagyon-gazdálkodási célokat szolgáló, a szénhidrogén kutatása és kitermelése során alkalmazott rétegrepesztést, gázbesajtolást, rétegenergia-pótlást, valamint a rétegrepesztési technológia és rétegenergia pótlás céljából alkalmazott vízbesajtolást a szénhidrogének feltárására, kitermelésére készített műszaki üzemi terv jóváhagyása során engedélyezi. A 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendeletből – 2025. április 18-tól – kikerült az a rendelkezés, hogy a bányafelügyelet az ásványvagyon-gazdálkodási célokat szolgáló szénhidrogén kutatás és kitermelése során a műszaki üzemi terv jóváhagyása keretében – egyebek mellett – rétegsavazást is engedélyezhet. Erre figyelemmel a Módosítás a belső koherencia megteremtése érdekében a műszaki üzemi tervet jóváhagyó bányafelügyeleti határozat tartalmi elemeinek felsorolásából – a 30. § (2) bekezdés g) pontjából – is hatályon kívül helyezi a rétegsavazást.

A 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 30. § (3) bekezdése alapján a bányafelügyelet – egyebek mellett – a szénhidrogén kutatása során a feltárási, kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyása során engedélyezi a fenti technológiákat. Ebből következően a hatályos szabályozás alapján csak a bányaüzemi kutatás során lehetne ezeket a technológiákat alkalmazni.

Mivel a nem hagyományos szénhidrogén-előfordulások kutatása során is szükség lehet rétegrepesztésre, hogy megállapítsák a fellelt szénhidrogén előfordulás termeltethetősége fennáll-e, a Módosítás pontosítja, és kiegészíti a hatályos szabályozást azzal, hogy a kutatási műszaki üzemi terv – és így az azt jóváhagyó határozat – is tartalmazhat rétegrepesztést. A bányafelügyelet a kutatás során alkalmazott rétegrepesztést akkor engedélyezi, ha

a) komplex értékelésre támaszkodó vizsgálatokkal bizonyított, hogy a mélyszinti injektálás, a mélyszinti besajtolás vagy a visszasajtolás más célra tartósan alkalmatlan földtani képződménybe történik, amely a szennyező anyagok továbbterjedése szempontjából zártnak tekinthető szénhidrogén tároló,

b) a műveletből eredően a felszín alatti vízre vonatkozó minőségromlás veszélye kizárt,

c) a művelet nem veszélyezteti a környezeti elemek – különösen a felszín alatti vizek – mennyiségi és minőségi viszonyait, valamint

d) a b) és c) pontban foglaltak teljesülése a bányavállalkozó által folyamatosan ellenőrzött, és az ellenőrzés dokumentált.

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 22. § (14) bekezdése szabályozza a kutatási terület visszaadását. A bányavállalkozó a kutatási területet vagy annak egy részét a bányatelek-megállapítási kérelem, vagy geotermikus energia kutatására vonatkozó koncesszió esetén a geotermikus védőidom kijelölési kérelem benyújtásáig visszaadhatja. A bányafelügyelet a terület-visszaadást akkor fogadja el, ha a visszaadásra bejelentett területen a bányakárokat megtérítették, továbbá a tájrendezési, a környezetvédelmi, a földvédelmi és talajvédelmi kötelezettségeket teljesítették. A visszaadott területen a határozat véglegessé válásának napján az adományozott kutatási joga megszűnik vagy a jogosult kutatási engedélye hatályát veszti.

Az eljárás kérelemre indul, azonban a hatályos szabályozásban a kérelemmel kapcsolatos rendelkezések nem szerepelnek, így nem rendezett, hogy a bányavállalkozó milyen tartalmú kérelmet nyújtson be. A Módosítás erre figyelemmel rendezi a kérelem tartalmát. A Módosítás ezzel párhuzamosan tartalmazza a bányafelügyelet engedélye alapján végzett geotermikus energia kutatás esetén történő bányavállalkozó általi kutatási területet visszaadási szabályait, utalva a fenti rendelkezésekre.

A bányafelügyeletnek a kijelölt védőidomot hatévente felül kell vizsgálnia. A hivatalból történő felülvizsgálati kötelezettség mellett azonban megjelenhet az a bányavállalkozói igény – főleg, ha a védőidom környezetében más termálvíz kitermelés nincs –, hogy a védőidom a bővítését kezdeményezze, mert további fogyasztó ellátása válna lehetségessé, de a kijelölés alapján a kitermelésre engedélyezett termálvíz mennyisége nem elégséges.

A kijelölt védőidomból kitermelésre engedélyezett mennyiség a védőidom módosítása (kubatúra növelése) nélkül nem lehetséges. A védőidom bővítése viszont a hatályos szabályok alapján csak kutatási tevékenység alapján lehetséges, tekintettel arra, hogy a védőidomot a geotermikus kutatási engedély szerinti kutatási területen belül lehet kijelölni, és a kijelölést követően a kutatási terület megszűnik, a védőidom maga lesz a jogi határ. Hatósági engedély nélkül viszont a védőidomon kívül kutatási tevékenység nem végezhető.

A Módosítás rögzíti, hogy a védőidom bővítését célzó geotermikus kutatásra az általános szabályokat kell alkalmazni, tekintettel arra, hogy a geotermikus védőidom bővítése történhet meg, azonban ehhez ugyanolyan kutatási eredmények és vizsgálatok szükségesek, mint a védőidom kijelöléséhez.

A 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 15/B. §-a alapján a geotermikus védőidom határait a kijelölést követően a bányafelügyelet legalább hatévente – a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendelettel összhangban – felülvizsgálja.

A geotermikus védőidom kijelöléséhez megalkotott vízföldtani modell a tényleges vízhasználat alapján a feltételezett állapothoz képest módosulhat. Előfordulhat, hogy a feltételezett vízhasználatok egymásra hatása nem a feltételezéseknek, illetve a számított modellnek megfelelően történnek.

A valós állapotok lehetővé tehetik, hogy a geotermikus védőidom kijelölésénél engedélyezett kitermelhető termálvíz mennyisége növelhető legyen, a geotermikus védőidom térbeli kiterjedésének növelése nélkül (ehhez a jelenlegi szabályozás alapján újabb geotermikus kutatás lenne szükséges). Erre tekintettel a Módosítás lehetővé teszi, hogy a geotermikus védőidom, a hivatalból történő felülvizsgálat mellett, kérelemre is felülvizsgálható és a kitermelésre engedélyezett termálvíz mennyisége tekintetében módosítható legyen. Erre az eljárásra az általános szabályokat megfelelően alkalmazni lehet, ezért külön eljárásrend megalkotására nincs szükség.

Az egyes gazdaságszabályozási tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLII. törvény – egyebek mellett – megteremtette a feltáró kutatás új jogintézményét. A törvénymódosítás a hazai ipar, valamint a bányászati feltárás és kitermelés támogatása érdekében előírta az állam számára, hogy a hazai ásványvagyon tekintetében olyan feltáró jellegű alapkutatásokat végezzen, amelyekkel a hazai ásványkincs-előfordulásokra vonatkozó ismeretek növelhetőek, ezzel biztosítva a piac számára a beruházások megkezdéséhez szükséges információkat.

A Módosítás a törvényi felhatalmazás alapján a feltáró kutatás részletszabályait teremti meg. A feltáró kutatás tartalmában, kivitelezésében a földtani kutatásnak feleltethető meg, ezért indokolt a földtani kutatás szabályait alkalmazni rá, a feltáró kutatás sajátosságai tekintetében szükséges kivételekkel. Ilyen a kutatási terület mérete, biztosítva a nagyobb területtel az állami kutatási célok jobb teljesíthetőségét, az összefoglaló földtani jelentés tartalma, tekintettel a kutatás részben eltérő céljaira a földtani kutatáshoz képest (pl. földtani kutatással ásványi nyersanyag nem kutatható), vagy a földtani szakértői ellenjegyzés eltérő szabálya (az állami földtani feladatokat ellátó szerv által végzett feltáró kutatás esetében szükségtelen az ellenjegyzés, figyelemmel a szervezeten belül rendelkezésre álló szakmai kompetenciára).

A föld alatti energiahordozó-tárolással, valamint a földgáz biztonsági készletezéssel összefüggő törvények módosításáról szóló 2025. évi LXXXI. törvény a földgáz esetében kiegészítette, hidrogén esetében pedig megteremtette a föld alatti tárolás alapvető szabályait, a bányafelügyelet engedélyezési hatáskörét, és a föld alatti hidrogéntárolás tekintetében a bányafelügyeletet jelölte ki engedélyező hatóságként. Ezzel egyidejűleg az SZTFH elnöke felhatalmazást kapott arra, hogy a földgáz, illetve hidrogén tárolására alkalmas földtani szerkezetek kutatására, kiképzésére, tárolásra történő hasznosítására és bezárására vonatkozó részletes szabályokat rendeletben megállapítása.

A Módosítás a törvényi felhatalmazás alapján a földgáz, illetve hidrogén földtani szerkezetben történő tárolásának részletszabályait teremti meg. A részletszabályok kiterjednek a földgáz, illetve hidrogén tárolással érintett földtani szerkezet és annak környezetének földtani leírására, a földtani szerkezet alapállapot-leírására, a tárolással érintett földtani szerkezet alkalmasságának igazolására.

A 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 29. § (2) bekezdése módosításának célja a feltárási műszaki üzemi terv tartalmának pontosítása, továbbá a kitermelés szabályozása tekintetében egyszerűsítés. Új szabály, hogy a műszaki üzemi terv a földgáztárolás esetében a földtani szerkezetben történő földgáz, illetve hidrogén tárolása során végzett megfigyelési és ellenőrzési tevékenység részletes műszaki leírását, azaz a monitoring tervet is kell, hogy tartalmazza. A monitoring (illetve monitoring terv) a földtani szerkezetben történő földgáz, illetve hidrogén tárolásának biztonságát garantálja, ugyanis a monitoring során észlelt rendellenességek esetén azonnali beavatkozásra nyílik lehetőség, továbbá a folyamatos ellenőrzés a nem kívánt események megelőzését is szolgálja.

A fentiekhez kapcsolódva a Módosítás kiegészíti a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendeletet a mezőfejlesztés fogalmával. A Bt. 49. § 9. pontja alapján a „Feltárás” az ásványi nyersanyag kitermelésének megkezdésére irányuló bányászati tevékenység, ami a szénhidrogén-bányászatban és a geotermikus energiahordozó hasznosításában a mező fejlesztése. A mezőfejlesztésre a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendeletben nincs fogalom, ami megnehezíti a jogalkalmazást. A kiegészítés ezt a hiányt pótolja.

A hatályos szabályozás alapján, ha más nyomvonalas létesítmény üzemzavarának elhárítása szükséges, az üzemzavarral érintett nyomvonalas létesítmény üzemeltetője az egységes elektronikus közműnyilvántartás adatai alapján meggyőződik, hogy az üzemzavar elhárítás érint-e keresztezett létesítményt.

Az üzemzavarral érintett nyomvonalas létesítmény üzemeltetője érintettség esetén az üzemzavar-elhárítás megkezdése előtt a keresztezett létesítmény üzemeltetőjével a tervezett munkálatokról és azok helyéről egyeztet. Az üzemzavar-elhárítás minél gyorsabb beavatkozást igényel, azonban ez a kényszer sem adhat felmentést a más, nyomvonalas létesítmény kijelölése, a gépi földmunkavégzés tiltott övezetének kijelölése tekintetében – azaz gépi földmunkát a keresztezett létesítmény feltárásához szükséges szilárd burkolatú út felbontása kivételével, a létesítmény szélső alkotóitól számított 1-1 méteres övezeten belül végezni nem lehet.

Az üzemzavar-elhárítás során történt gázvezeték-rongálások száma indokolatlanul magas, amelyet döntően a más nyomvonalas létesítmény tekintetében történő kijelölések hiánya okoz. A Módosítás célja ezen rongálások számának csökkentése.

A Bt. 22/A. § (4) és (5) bekezdése szerinti kutatás speciális szénhidrogénkutatás, mert a bányafelügyelet engedélyével végezhető. Tekintettel arra, hogy a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 5. §-ának rendelkezései szénhidrogén ásványi nyersanyagra nem vonatkoznak, szükséges a kivételi szabály megalkotása a bányafelügyeleti engedély alapján gyakorolt szénhidrogénkutatás tekintetében.

A Bt. 3. § (2) bekezdésének és 8. § (1) bekezdés b) pontjának hatályon kívül helyezésével megszűnt a kőolaj, a kőolajtermék, továbbá – a földgáz kivételével – az egyéb szénhidrogén-gáz szállítóvezetékek létesítésére és üzemben tartására vonatkozó koncessziós kötelezettség. Erre figyelemmel a hatályos szabályozásban szereplő, a szénhidrogén-szállítóvezeték építése, valamint bővítése tekintetében a szénhidrogén szállítására vonatkozó jogosultság igazolási kötelezettség megszűnt, ezért a Módosítás hatályon kívül helyezi a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 21. § (2) bekezdését.

A föld alatti gáztárolásra megállapítandó bányatelek tekintetében az előterjesztés 25/A. §-ában találhatók a részletszabályok, ezért a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 25. § (3) bekezdés f) pontjában lévő szabályozást hatályon kívül helyezi a Módosítás.

A közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről szóló 2024. évi LXXXII. törvénnyel összefüggő törvények módosításáról szóló 2025. évi LXXX. törvény hatályon kívül helyezi 2026. január 1-től a Bt. 44. § (2a) bekezdéséből a felelős személy nevét és lakcímét szövegrészt. Erre tekintettel szükséges a kodifikációs pontosítás a 28/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet tekintetében.

A Módosítás megállapítja az ESG tanúsítónak a Tanúsítók Névjegyzékébe történő felvételére irányuló eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét.