142/2025. (VI. 19.) Korm. rendelet indokolás

Az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) a műemléki értékek, a régészeti örökség és a kulturális javak szabályozását együttesen kezelte. Az Országgyűlés az építésügyi szabályozás egységesítése jegyében új építészeti törvényt fogadott el, amelynek célja az életminőség- és az értékvédelem alapvető igényén túl, hogy méltóképp képviselje minden magyar állampolgár, a helyi közösségek és az építész szakma érdekeit, óvja a zöldterületeket és a meglévő épített örökségünket, elősegítse a gazdaság energiatudatos átalakítását, valamint ösztönözze a minőségi és fenntartható építészetet. A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) a műemlékvédelem területén is újításokat vezetett be. A műemléki értékek szabályozását 2024. október 1-jétől a Méptv. tartalmazza. Emiatt szükségessé vált a Kötv. felhatalmazása alapján kiadott 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban Övr.) régészeti örökséget, kulturális javakat és a hadtörténeti örökséget érintő részeinek módosítása.

A kormányrendelet négy főbb szabályozási területet érint, a hadtörténeti örökség korábban elmaradt részletesebb szabályozási kereteit, a kulturális javak és régészeti örökség vonatkozó szabályozási irányelveit, valamint az egyes hatóságok fenti szabályozási területekre vonatkozó örökségvédelmi feladatait. A hatályos Kötv.-ben szereplő, de törvényi szintet nem igénylő kérdéseket az Övr. szabályozza.

A kormányrendelet további célja a hadtörténeti és régészeti örökség, illetve a kulturális javak védelme és az ehhez szükséges keretrendszer szabályozásának pontosítása.

Sor kerül a hadtörténeti örökség elemeinek részletes szabályozására, amely jelentős előrelépést jelent, hiszen a hadtörténeti örökség már 2014-től része a hazai kulturális örökségvédelem keretrendszerének. A hadtörténeti kutatás a régészet egyik dinamikusan fejlődő, figyelemre méltó tudományos eredményeket felvonultató ága, így nélkülözhetetlen a területre vonatkozó, megfelelő jogi szabályozás kialakítása. A módosítás a jelenlegi gyakorlatot egységesíti, egyúttal harmonizálja a hazai kulturális örökségvédelmi jogalkotásnak a régészeti örökség szabályozására vonatkozó irányelveivel, valamint segíti a nemzeti és az egyetemes hadtörténeti múlt szempontjából jelentős, régészeti védettség alatt nem álló lelőhelyek (csataterek, összecsapások helyszínei és védelmi létesítmények) jogi védelmét.

A kormányrendelet tartalmazza a régészeti kutatás egyre elismertebb és népszerűbb módszerének, a víz alatti régészetnek törvényi és rendeleti szabályozását, amelyre 2014 óta nem került sor.

Az elmúlt időszak terepi és hatósági tapasztalatai, kutatómunkái, szakmai egyeztetései, valamint tudományos szakmai konferenciáinak tapasztalatai alapján a régészeti örökség védelmének árnyaltabb szabályozása szükségessé vált. A rendeletmódosítás célja az ügyfélbarát hivatali ügyintézés megvalósítása, ennek érdekében a szabályozás részeként az eljárások egyszerűsödnek, így például az új kormányzati örökségvédelmi információs tájékoztató rendszerek elindulásával és megújulásával összhangban a nyilvántartási adatszolgáltatás ingyenessé válik.

A kulturális javak védelméről szóló részek módosításai megállapítják a méltányosságból kérelmezett ideiglenes kiviteli engedély iránti kérelemhez szükséges benyújtandó dokumentumok körét. Az Övr.-ből dereguláció alapján kikerülnek az elmúlt évtizedek szakmai tapasztalata szerint felesleges, a társadalmi igény hiánya miatt ritkán alkalmazott szövegrészek (a nemzeti érdekű nyilvános gyűjtemény és a közérdekű kulturális érték jogintézményeinek hatályon kívül helyezése). Pontosításra, modernizálásra kerültek azon szakmai szempontok, amelyek a védettség fenntartásának, megszüntetésének alapját képezik.