GÜ BH 2025/144

[1] Az I. rendű alperes mint bérbeadó és a II. rendű alperes mint bérlő 2013. január 8-án bérleti szerződést kötött a bérbeadó kizárólagos hasznosítási joga alatt álló központ (a továbbiakban: Szabadidő Központ) meghatározott helyiségeire (a továbbiakban: bérleti szerződés) 2014. január 1. és 2023. december 31. közötti határozott időtartamra.

[2] A felperes és az I. rendű alperes között 2017. november 6-án haszonbérleti szerződés jött létre az időközben kizárólagos felperesi önkormányzati tulajdonba került Szabadidő Központ hasznosítására, a szerződés keltétől számított 15 éves határozott időtartamra (a továbbiakban: haszonbérleti szerződés).

[3] Az I. rendű és a II. rendű alperes 2020. június 30-án akként módosította a bérleti szerződést, hogy a bérleti időszak vége 2035. december 31.

[4] A felperes a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:88. §-ára, 6:96. §-ára, 6:107. §-ára, 6:118. § (3) bekezdésére alapított keresetében az I. rendű és a II. rendű alperes között 2020. június 30-án létrejött bérleti szerződésmódosítás érvénytelenségének, illetve hatálytalanságának megállapítását kérte. Az érvénytelenséget egyrészt arra alapította, hogy a szerződésmódosítás lehetetlen szolgáltatásra irányul, másrészt arra hivatkozott, hogy a szerződésmódosítás a jóerkölcsbe ütközik. A hatálytalanság okát abban jelölte meg, hogy a bérleti szerződés módosításához az Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 9/2018. (III. 26.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Vagyonrendelet) 13. § (6) bekezdése alapján a képviselő-testület hozzájárulására lett volna szükség. Előadta, hogy a keresetében kért megállapításhoz jogi érdeke fűződik, ugyanis a bérleti szerződés módosítása az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonának hosszútávú hasznosítását teszi lehetővé.

[5] Az I. rendű alperes csatlakozott a keresethez, annak teljesítését nem ellenezte.

[6] A II. rendű alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Egyebek mellett vitatta a képviselő-testületi hozzájárulás szükségességét, valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 172. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek fennállását.

[7] Az elsőfokú bíróság kiegészített ítéletével a keresetet elutasította, rendelkezett a perköltség, valamint a le nem rótt eljárási illeték viseléséről.

[8] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével a Pp. 383. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta az elsőfokú ítéletet és megállapította, hogy az I. rendű és a II. rendű alperes között 2020. június 30-án létrejött bérleti szerződést módosító szerződés hatálytalan. Kötelezte a II. rendű alperest az első- és másodfokú perköltség, valamint a meg nem fizetett kereseti és fellebbezési illeték megfizetésére.

[9] Határozatának indokolásában azzal egészítette ki az elsőfokú ítélet tényállását, hogy a felperes képviselő-testülete a bérleti szerződés módosításáról történt tudomásszerzést követően a 226/2021. (XI. 27.) Kt. számú határozatával úgy döntött, nem ad utólagos hozzájárulást a szerződés módosításához.

[10] Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást teljeskörűen lefolytatta, annak eredményeként a tényállást – a fenti kiegészítéssel – helyesen állapította meg. Abban is egyetértett az elsőfokú bírósággal, hogy a Ptk. 6:88. § (3) bekezdése alapján fennállt a felperes kereshetőségi joga, mert az ingaltan tulajdonosaként jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy az álláspontja szerint érvénytelen, illetve hatálytalan szerződéssel kapcsolatban peres eljárást indítson. A vagyontárgy tulajdonosa ugyanis nyilvánvalóan érdekelt az ingatlanával való rendelkezési jogára kiható, azt korlátozó szerződés jogi sorsában, különösen, ha ahhoz az önkormányzat rendelete a képviselő-testület hozzájárulását kívánja meg.

[11] Rámutatott, hogy az elsőfokú ítéletben kifejtett jogi érveléssel ellentétben a Ptk. 6:108. § (2) bekezdése nem korlátozza a kereset előterjesztésére jogosultak körét a szerződést kötő felekre.

[12] A felperes Ptk. 6:107. § (1) bekezdésére és Ptk. 6:69. §-ára alapított érvénytelenségi kereseteit az elsőfokú bírósággal egyezően megalapozatlannak ítélte. A hatálytalansági kereset vonatkozásában azonban a Pp. 369. § (3) bekezdés c) pontja alapján a megállapított tényekből az elsőfokú bíróságtól eltérő jogi következtetést vont le.

[13] Kiemelte: a szerződés hatálytalanságának megállapítása iránti kereset előterjesztése esetén hivatalból vizsgálandó, fennállnak-e a megállapítási kereset előterjesztésének a Pp. 172. § (3) bekezdésében meghatározott feltételei. Álláspontja szerint ezek a feltételek a jelen esetben fennállnak, ugyanis a felperes a szerződésre alapítottan nem kérheti az alperes marasztalását, tulajdonosi jogainak megóvása és az önkormányzat rendeletében foglaltak betartása pedig más módon nem lehetséges.

[14] Rámutatott, hogy a Vagyonrendelet Magyarország Alaptörvénye 1. cikk (2) bekezdése alapján jogszabálynak minősül, a bérleti szerződés tárgyát képező bérlemény pedig a Vagyonrendelet 2. számú melléklete szerint korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyonba tartozó önkormányzati tulajdonban álló vagyonelem. A Vagyonrendelet 13. § (1) bekezdése szerint a korlátozottan forgalomképes vagyon tulajdonjog változással nem járó hasznosítása esetén nettó 10 000 000 forintot meghaladó éves hasznosítási ellenérték esetén a szerződéskötésről a képviselő-testület dönt. Ugyanezen jogszabály (2) bekezdése szerint a korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon hasznosítását az önkormányzat által alapított többségi részesedésű gazdasági társaságok az (1) bekezdés szerinti hatáskörrel rendelkező szervezet jóváhagyása mellett végzik. A Vagyonrendelet 13. § (3) bekezdése tartalmazza, hogy az önkormányzati intézmények, valamint az önkormányzat által alapított többségi részesedésű gazdasági társaságok vezetői a tulajdonjog változásával nem járó hasznosítást a vagyontárgy bérbeadásával végezhetik. Az öt évnél hosszabb határozott idejű szerződés megkötéséhez azonban a Vagyonrendelet 13. § (6) bekezdése a képviselő-testület hozzájárulását írja elő.

[15] A másodfokú bíróság érvelése szerint az önkormányzat, illetve képviselő-testülete a perbeli szerződés tekintetében harmadik személynek minősül, akinek hozzájárulását az alperesek nem vitásan nem szerezték be. A Ptk. 6:118. § (1) bekezdése szerint, ha a szerződés hatályosságához jogszabály harmadik személy beleegyezését vagy hatóság jóváhagyását teszi szükségessé, a beleegyezéssel vagy a jóváhagyással a szerződés megkötésének időpontjára visszamenőleg válik hatályossá. Ugyanezen jogszabályhely (3) bekezdése szerint a szerződés nem válik hatályossá, ha a harmadik személy a beleegyezést vagy a hatóság a jóváhagyást nem adja meg, vagy ha arról a bármelyik fél által a másik féllel közölt megfelelő határidőn belül nem nyilatkozik. A képviselő-testület hozzájárulása a Vagyonrendelet 13. § (6) bekezdése alapján a jelen esetben is szükséges lett volna, ennek hiányában a bérleti szerződést módosító szerződés a Ptk. 6:118. § (3) bekezdése alapján nem vált hatályossá. A felperes harmadlagos keresete mindezekre tekintettel megalapozott volt.

[16] Megjegyezte továbbá a másodfokú bíróság, hogy a hatálytalanságra alapított jogérvényesítésre a Ptk. 6:89. § (3) bekezdése nem irányadó; a hatálytalanság jogkövetkezménye a Ptk. 6:119. § (1) bekezdése alapján az, hogy a bérleti szerződés 2020. június 30-i módosítás szerinti teljesítése nem követelhető.

[17] A II. rendű alperes felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását.

[18] Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Ptk. 6:88. § (3) bekezdését, „a Ptk. 6:188. § (2) bekezdését”, valamint a Pp. 172. § (3) bekezdését.

[19] Rámutatott, hogy a felperes sem a bérleti szerződésben, sem a bérleti szerződés módosításában nem volt szerződő fél, e szerződésekből eredően semmilyen joga vagy kötelezettsége nem keletkezett. A bérlemény hasznosításáról a felperes a haszonbérleti szerződés hatálya alatt nem rendelkezhet. Mindezekre tekintettel a felperesnek nem fűződik jogi érdeke a bérleti szerződés, illetve a szerződésmódosítás érvénytelenségének megállapításához. A Ptk. 6:88. § (3) bekezdésében foglaltakra tekintettel a felperes nem volt jogosult a perbeli szerződésmódosítás érvénytelenségének, illetve hatálytalanságának megállapítására irányuló kereset előterjesztésére.

[20] Felülvizsgálati álláspontja szerint a Ptk.6:188. § (2) bekezdése a kérelem előterjesztésére jogosultak körét a szerződő félre szűkíti, vagyis a felperes e jogszabály alapján sem jogosult a semmisség megállapítása iránti kereset előterjesztésére.

[21] Hivatkozott arra is, hogy önmagában az a tény, hogy a felperes a perbeli ingatlan tulajdonosa, a bérleti szerződés módosításában tetten érhető konkrét jogi érdekeltség nélkül nem alapozza meg a kereshetőségi jogát. A felperes rendelkezési jogát nem a bérleti szerződés módosítása, hanem az I. rendű alperessel kötött haszonbérleti szerződés korlátozza. Álláspontja szerint a Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.025/2021/17. számú (megjelent: ÍH 2021.83.) eseti döntése, valamint a BDT 2005.1145. és a BH 2019.169. számon közzétett eseti döntés alátámasztja az érvelését. A felperes kizárólag vagyoni érdekeire hivatkozott, azonban anyagi jogi érdekeltséget nem bizonyított, ezért a másodfokú bíróság megfelelő jogi alap nélkül vizsgálta érdemben a keresetet.

[22] Az II. érdemi vizsgálat kifogásolása mellett viszont az elsődleges és a másodlagos érvénytelenségi kereset megalapozatlanságát illetően egyetértett a jogerős ítéletben foglaltakkal.

[23] A harmadlagos kereset (a bérleti szerződésmódosítás hatálytalanságának megállapítása) vonatkozásában a jogerős ítéletben foglaltakat arra hivatkozással sérelmezte, hogy álláspontja szerint nem álltak fenn a megállapítási kereset indításának együttes (konjunktív) feltételei. E körben hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság és a Kúria több határozatára.

[24] Érvelése szerint közte és a felperes között semmilyen jogviszony nem áll fenn, jogellenes vagy a felperes érdekeit sértő magatartást nem folytat, ezért a felperesnek nincs olyan joga, amelynek megóvása vele szemben lenne szükséges. A felperes ugyanis arra hivatkozott, hogy tulajdonosi érdekei sérülnek azáltal, hogy az I. rendű alperes a bérleményt hasznosítja. A felperesnek azonban ebből kifolyólag nincs olyan védendő jogi érdeke, amely vele szemben szorulna védelemre, mivel a hasznosítás joga az I. rendű alperest illette meg. Jogi érdeke a Pp. 172. § (3) bekezdése alapján az I. rendű alperesnek állna fenn, de ő nem tekinthető felperesnek, noha csatlakozott a keresethez.

[25] Állította, hogy a megállapítási kereset másik feltétele (marasztalás nem kérhető) sem áll fenn. A felperes ugyanis kérhetett volna marasztalást (pl. eredeti állapot helyreállítást, nyitvatartási idő csökkentést), amely az eredeti bérleti szerződés feltételeinek visszaállítását eredményezte volna. Hangsúlyozta, hogy a jogerős ítéletben foglaltakkal ellentétben szerződésen kívül is kérhető marasztalás, az önkormányzati rendelet betartása pedig nem megállapítási kereset útján érhető el.

[26] A felülvizsgálati kérelem indokait kiegészítő beadványában arra hivatkozott, hogy a felperes a perben rosszhiszemű eljárást tanúsított és olyan nyilatkozatokat tett, amelyek a per eldöntése szempontjából jelentősek, ugyanakkor a valós tények eltorzítására irányultak.

[27] E beadványához mellékelte a Kúria Köf.5027/2021/4. számú határozatát, valamint a Vagyonrendelet módosítását és az ahhoz kapcsolódó előterjesztést. Rámutatott, hogy a bérleti szerződés 2020. június 30-i módosításának időpontjában a Vagyonrendelet még nem rendelkezett a felperes által a perben hivatkozott 2. számú melléklettel, így a perbeli ingatlan sem szerepelt a korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyontárgyak felsorolásában. A 2. számú mellékletet a 38/2022. (IX. 20.) számú önkormányzati rendelet építette be a Vagyonrendeletbe, amelyből az következik, hogy a másodfokú bíróság ezzel ellentétes megállapítása megalapozatlan. Helytelen ezért a jogerős ítéletnek az a levezetése is, amely szerint a bérleti szerződés hatályosságához a képviselő-testület hozzájárulása szükséges. A másodfokú bíróság, amikor a jogerős ítéletben a Vagyonrendeletre hivatkozott, nem vizsgálta meg teljeskörűen a jogi környezetet és megalapozatlan döntést hozott.

[28] Arra is rámutatott, hogy a felperes a perindításkor már ismerte a Kúria hivatkozott határozatát, ennek ellenére nem jelezte a Vagyonrendelet részleges megsemmisítését és arra mint teljes egészében érvényes és hatályos jogszabályra hivatkozott. Rosszhiszemű eljárását támasztja alá az is, hogy a perben állította, de nem bizonyította, hogy anyagilag előnytelen volt számára a bérleti szerződés módosítása. Mellékelte az I. rendű alperes 2021. évi üzleti tervét, kiemelve: abban szerepel a 2035-ös lejáratú bérleti szerződés, ugyanakkor azzal kapcsolatban jogi eljárást nem említenek, amely egyértelművé teszi, hogy 2021 januárjában még mind a felperes, mind az I. rendű alperes elfogadhatónak tartotta a bérleti szerződés módosítását. Szerinte a felperes és az I. rendű alperes a jelen perben arra törekszik, hogy saját rosszhiszemű magatartása következményeit rá hárítsa.

[29] A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.

[30] Jogértelmezése szerint a Ptk. 6:108. § (2) bekezdésében „félként” a peres eljárást kezdeményező és perbeli legitimációval rendelkező peres felet és nem a szerződő felet kell tekinteni, figyelemmel a Ptk. 6:88. § (3) bekezdésére és a Pp. 172. § (3) bekezdésére is.

[31] Állította, hogy a szerződésmódosítás hatálytalanságának megállapítására vonatkozó jogi érdeke tulajdonosi minőségéből egyenesen levezethető, bár az alperes igyekszik összemosni az I. rendű alperes részére átengedett korlátozott hasznosítási jogot azzal a ténnyel, hogy a szerződésmódosítás kizárólag harmadik személy jóváhagyása esetén lép hatályba.

[32] Rámutatott, hogy az érvénytelenségi jogcímeken előterjesztett kereset nem tárgya a felülvizsgálati eljárásnak. A felülvizsgálati kérelem kiegészítése pedig olyan hivatkozásokat tartalmaz, amelyek az eljárás korábbi szakaszaiban nem merültek fel és nem is megalapozottak.

[33] Az I. rendű alperes hatályos felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.

[34] A Kúria a II. rendű alperes felülvizsgálati kérelmének tartalmára tekintettel mindenekelőtt a felülvizsgálati eljárás jogi természetére és annak korlátaira mutat rá.

[35] A felülvizsgálati eljárás nem a per folytatása, hanem szigorú eljárási szabályok szerinti rendkívüli perorvoslat. A felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős ítélet meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt (Pp. 422. §).

[36] A Kúria már több határozatában [például: Pfv.20.513/2023/8., Pfv.20.629/2023/5., Pfv.21.043/2022/11., Gfv.30.143/2026/6.; továbbá egyezően az eljárásjogi tárgyú elvi iránymutatásoknak a Pp. hatályba lépése folytán történő felülvizsgálatáról szóló 1/2017. PJE határozat rendelkezései szerint a jelen ügyben is irányadó, a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/2016. (II. 15.) PK vélemény 3. és 4. pontjában adott értelmezésében] rámutatott, hogy a Pp. 413. § (1) bekezdése értelmében az érdemi felülvizsgálat kereteit meghatározó felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a felülvizsgálattal támadott határozatnak, valamint annak megjelölése, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, és annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis, ha a jogszabálysértésre vonatkozó hivatkozása indokait is ismerteti. Ha a fél a felülvizsgálati kérelmében több egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell az előzőekben meghatározott tartalmi követelményekkel

[37] A felülvizsgálati kérelem központi eleme a megsértett jogszabályhely megjelölése és a jogszabálysértés körülírása, mert ezek határozzák meg a Kúria felülbírálati lehetőségének tartalmi és perjogi kereteit. A Pp. 413. § (1) bekezdése és 423. § (1) bekezdése alapján a Kúria a jogerős határozatot a felülvizsgálati kérelemben megjelölt megsértett jogszabályhelyek, az ott előadott jogszabálysértés, valamint a kérelem jogi indokai által meghatározott keretek között vizsgálhatja felül. A felülvizsgálat tárgya a jogerős ítélet [Pp. 406. § (1) bekezdés], ezért a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő félnek az általa állított jogszabálysértéseket a felülvizsgálattal támadott jogerős ítélettel kell ütköztetnie.

[38] Lényeges továbbá, hogy a jogerős ítélet csak olyan jogi állásponttal összefüggésben támadható felülvizsgálati kérelemmel, amely az első- és a másodfokú eljárásnak is tárgya volt (Kúria Pfv.20.797/2016/11., megjelent: BH2017.232., Gfv.30.373/2022/4.). A felülvizsgálati kérelmet nem lehet olyan körülményre alapítani, amelyre a fél az első- és a másodfokú eljárás során nem hivatkozott (Kúria Pfv.20.179/2023/9.).

[39] Érdemben csak azok a hivatkozások vizsgálhatók, amelyek esetében a fenti követelmények maradéktalanul teljesültek. Az egyéb hivatkozásokat a Kúria figyelmen kívül hagyja.

[40] A II. rendű alperes felülvizsgálati kérelme szempontjából a fentieknek többirányú jelentősége volt az alábbiak szerint.

[41] A Kúria nem vehette figyelembe a II. rendű alperes felülvizsgálati kérelem indokait kiegészítő beadványához mellékelt új okirati bizonyítékokat és az I. rendű alperes 2021. évi üzleti tervének tartalmára vonatkozóan tett felülvizsgálati tényállításokat, mivel azokat az eljárás megelőző szakaszaiban nem csatolta, illetve nem adta elő.

[42] A II. rendű alperes az e beadványában előadott hivatkozásával, miszerint a bérleti szerződés tárgya a szerződésmódosításkor nem tartozott az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonába, azt az I. rendű alperes a képviselő-testület hozzájárulása nélkül hasznosíthatta, tartalmában a jogerős ítélet tényállását vitatta. Ebben a vonatkozásban azonban felülvizsgálati kérelme nem tartalmazott megsértett jogszabályi rendelkezést, a II. rendű alperes nem jelölte meg megsértettként az e körben adekvát jogszabályhelyet, a bizonyítás eredményének mérlegelését szabályozó Pp. 279. § (1) bekezdését. Ezért a Kúria nem vizsgálhatta érdemben az e jogszabálysértésre történt hivatkozását, a jogerős ítélet szerinti tényállás a felülvizsgálati eljárásban is irányadó.

[43] Az így meghatározott felülvizsgálati keretek között eljárva, az érdemben vizsgálható felülvizsgálati hivatkozások kapcsán a Kúria azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet nem jogszabálysértő, a felülvizsgálati kérelem nem alapos.

[44] A Kúria rámutat, hogy a II. rendű alperes állításával ellentétben a felperes a perben nem a Vagyonrendelet 2. számú mellékletére, hanem az önkormányzati ingatlanvagyon-kataszterre hivatkozott annak bizonyítékaként, hogy a perbeli ingatlan korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon. A per irataihoz okirati bizonyítékként az I. rendű alperes az elsőfokú eljárás során 3/A/3. sorszám alatt a vagyonkataszteri kivonatot csatolta. A Kúria Önkormányzati Tanácsa 2021. november 2-án, azaz a bérleti szerződés perbeli módosítását követően és a határozata közzétételének napjával semmisítette meg – a 2021. május 22-i időállapotnak megfelelő szövegváltozatot alapul véve – a Vagyonrendelet 3–6. §-ait, a 3. § (2) bekezdés bevezető szövegének és h) pontjának tartalma kivételével. Mindezekre tekintettel a megsemmisítés tényének a per eldöntése szempontjából nem volt jelentősége.

[45] A Kúria rögzíti továbbá, hogy a felperes érvénytelenségi kereseteit elutasító jogerős ítéleti rendelkezés nem volt tárgya a felülvizsgálati eljárásnak; a II. rendű alperes által hivatkozott Ptk. 6:88. § (3) bekezdésében rögzített semmisségi szabályt, valamint a „Ptk. 6:188. § (2) bekezdéseként” megjelölt, tartalmát tekintve [Pp. 110. § (3) bekezdés] az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonását szabályozó Ptk. 6:108. § (2) bekezdését a felülvizsgálattal érintett hatálytalansági kereset vonatkozásában pedig nem kellett alkalmazni, azt a másodfokú bíróság – helyesen – nem is alkalmazta, ezért azt meg sem sérthette.

[46] A II. rendű alperes felülvizsgálati hivatkozásával ellentétben a jogerős ítélet nem sérti a megállapítási kereseti kérelem előterjesztésének feltételeit szabályozó Pp. 172. § (3) bekezdését.

[47] A Pp. 172. § (3) bekezdésében szabályozott megállapításra irányuló kereseti kérelem előterjeszthetőségének megítélésénél abból kell kiindulni, hogy annak két konjunktív feltétele van. Egyrészt szükséges, hogy a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvására szolgáljon, másrészt a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának a hiányában, vagy valamely más okból marasztalás nem kérhető. A jogvédelmi szükséglet tágabb értelemben azt jelenti, hogy legyen a felperes oldalán olyan anyagi jogi jogosultság, amely védelemre szorul, de szűkebb értelemben azt is, hogy a kért megállapítás egyúttal alkalmas jogvédelmi eszköz is legyen, mert ennek hiányában az nem lehet szükséges (Kúria Gfv.30.540/2021/6.). Marasztalási kereseti kérelem akkor terjeszthető elő, ha a keresettel érintett jogviszonyban a fél a megsértett, vitatott vagy veszélyeztetett anyagi jogának orvoslását vagy abból eredő valamely jogosultságának érvényre juttatását, pozitív vagy negatív kötelezettség teljesítését: azaz amikor a másik fél szolgáltatás nyújtására, teljesítésre, bizonyos magatartás tanúsítására vagy attól való tartózkodásra, illetve tűrésre kötelezését kéri a bíróságtól (2/2025 JEH (Jpe.IV.60.048/2024/10.) [21]).

[48] A Kúria jogértelmezése szerint a II. rendű alperes álláspontjával ellentétben létezik a felperes oldalán olyan, a tulajdonjogából eredő anyagi jogi jogosultság, amely védelemre szorul, és amelynek védelmére a kért megállapítás alkalmas is. A Vagyonrendelet szerint ugyanis a korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon tulajdonjog-változással nem járó hasznosítása – meghatározott esetekben – csak a jóváhagyása mellett történhet: az önkormányzat által alapított többségi részesedésű gazdasági társaságok a vagyontárgy bérbeadására öt évnél hosszabb határozott idejű szerződést a képviselő-testület hozzájárulásával köthetnek [Vagyonrendelet 13. § (6) bekezdés]. A korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon hasznosításának joga tehát az I. rendű alperest megilleti, de csak azzal a feltétellel, hogy – a Vagyonrendeletben meghatározottnál hosszabb időtartamú szerződések esetén – ehhez a képviselő-testület a hozzájárulását adja.

[49] A II. rendű alperes felülvizsgálati kérelmében alaptalanul sérelmezte a másodfokú bíróság jogi álláspontját, miszerint a megállapítási kereseti kérelem előterjesztésének másik feltétele is fennáll, mert a felperes a szerződésre alapítottan nem kérheti az alperes marasztalását. Álláspontja szerint a felperes marasztalást „szerződésen kívül is kérhet”. Ezzel összefüggésben a Kúria rámutat: az alperesek között érvényes bérleti (szerződéses) jogviszony jött létre, és amíg annak alapján a teljesítés követelhető, addig a felperes „szerződésen kívüli” jogalapon – azaz tulajdonosi minőségében – nem kérheti a II. rendű alperes marasztalását. A szerződés (jelen esetben a perbeli szerződésmódosítás) hatálytalanságának joghatásaként áll elő az a helyzet, amelyben a felperes érvényre juttathatja tulajdonosi jogait. A beleegyezéstől vagy jóváhagyástól függő szerződést szabályozó Ptk. rendelkezések nem teszik lehetővé, hogy a semmisséghez hasonlóan a szerződés hatálytalanságára is peres előzmények nélkül lehessen hivatkozni. A hatálytalanság megállapításához ezért külön eljárásra van szükség; azt a bíróság hivatalból nem észleli.

[50] A kifejtettek alapján a felperes hatálytalansági keresete tekintetében a Pp. 172. § (3) bekezdése szerinti megállapítási kereset mindkét eljárásjogi feltétele fennállt, amire tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal támadott részében a Pp. 424. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.