KÜ BH 2025/149

[1] A felperes gimnáziumi tanulmányait 4 évfolyamos rendszerben végezte 2019 és 2023 között az Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium, Szakközépiskola, Készségfejlesztő Iskola és Kollégium intézményben. A 10. évfolyamtól, azaz a 2020/2021. tanévtől kezdődően kötelező tantárgyként biológia-egészségtan elnevezésű tantárgyat tanult, a nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet (a nemzeti alaptanterv a továbbiakban: NAT), valamint a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. melléklete alapján meghatározott, 2012. szeptember 1. napjától hatályos helyi tanterv szerint, alapszinten heti 2 óraszámban, emelt szinten a 11. és 12. évfolyamon további heti 2 óraszámban, valamint a 11. és 12. évfolyamon fakultáció formájában szintén heti 2 óraszámban.

[2] A NAT részévé a 2020-ban bekövetkezett módosítás folytán vált a biológia tantárgy, amelyet fokozatosan, felmenő rendszerben vezettek be, először a 2020/2021. tanévben az iskolák 9. évfolyamán. A 2012-es NAT alapján a felperesnek biológia-egészségtan elnevezésű tantárgyat volt lehetősége tanulni.

[3] A felperes a 2024. évi általános felsőoktatási felvételi eljárás során felsőoktatási felvételi jelentkezési kérelmet nyújtott be, amelyben 1. helyen a II. rendű alperes által indított állatorvosi, nappali, államilag finanszírozott, 2. helyen a II. rendű alperes által indított állatorvosi, nappali, önköltséges képzést jelölte meg. 3. helyen a ménesgazda felsőoktatási szakképzést rögzítette, 4. helyen a természetvédelmi mérnöki képzésre jelentkezett.

[4] A II. rendű alperes az általa indított állatorvosi, nappali, önköltséges képzés vonatkozásában előzetesen a kémia, biológia és fizika tantárgyak figyelembevételét hirdette meg a középiskolai eredmények tekintetében a tanulmányi pontok meghatározása során figyelembe vehető ötödik tantárgyként. A felperes a felvételi jelentkezési kérelemben 2. helyen megjelölt képzés tekintetében a középiskolai tanulmányai során biológia tantárgyból elért osztályzatait kérte figyelembe venni.

[5] Az I. rendű alperes a besorolási határozatában a felperest a felvételi eljárásban elért eredményei alapján a jelentkezési kérelemben 3. helyen megjelölt ménesgazda képzésre sorolta be. Rögzítette, hogy a felperes által 2. helyen megjelölt állatorvosi, önköltséges, nappali képzésre a felperes nem érte el a felvételi ponthatárt. Az I. rendű alperes a tanulmányi pontok meghatározása során - biológia tantárgyból igazolt tantárgyi eredmény hiányában - a felperes kémia tantárgyból elért osztályzatait vette figyelembe a tanulmányi pontok körében a középiskolai eredmények részeként, mivel a II. rendű alperes a biológia-egészségtan tantárgyat nem nevesítette figyelembe vehető tantárgyi eredményként.

[6] A besorolási határozat rögzíti, hogy az I. rendű alperes a felperes kérelmét a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 40. § (1)–(4) bekezdésében, valamint a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fkr.) 14–24. §-ában, 25–26. §-ában, valamint 32–35. §-ában foglaltak alkalmazásával bírálta el.

[7] A felperes keresetében vitatta a besorolási határozat jogszerűségét, kérte elsődlegesen a besorolási határozat megsemmisítését, másodlagosan annak hatályon kívül helyezését a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 92. § (1) bekezdés b) és d) pontja alapján, és mindkét esetben a Kp. 89. § (1) bekezdés b) pontja alapján az I. rendű alperes új eljárás lefolytatására kötelezését.

[8] A felperes jogsérelemként hivatkozott arra, hogy a 2. helyen megjelölt képzésre összességében elegendő lett volna a pontja, ha az I. rendű alperes a tanulmányi pontok összegénél a középiskolai eredmények között a biológia-egészségtan eredményét veszi figyelembe. A felperes álláspontja szerint a 2012-es és a 2020-as NAT alapján a két megnevezés tartalma egyenértékű, az I. rendű alperes az általa alkalmazott pontszámítással nem tett eleget az Nftv. szerint alkalmazandó, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 3. §-a és 62. §-a szerinti tényállástisztázási kötelezettségének, továbbá eljárása sérti az Alaptörvény XV. cikke szerinti jogegyenlőséget és az alapvető jogokra is kiterjedő megkülönböztetés tilalmát, ezzel összefüggésben az Ákr. 2. § (2) bekezdés b) pontját is.

[9] Az I. rendű alperes védiratában kérte a kereset elutasítását, a besorolási határozatban foglaltakat fenntartotta.

[11] Az elsőfokú bíróság a jogerős ítéletével az I. rendű alperes besorolási határozatát megsemmisítette és az I. rendű alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Megállapította, hogy a felperes középiskolai tanulmányai idején a biológia tantárgyat biológia-egészségtan tantárgynak nevezték, így a felperes értelemszerűen biológia-egészségtan tantárgyat tanult, kizárólag annak az elnevezése nem egyezett meg a 2020-tól hatályos jogszabályok szerinti biológia elnevezéssel.

[12] Az elsőfokú bíróság iránymutatásként előírta, hogy az I. rendű alperesnek figyelembe kell venni a felperes felvételi eljárása során a felvételi pontok számításakor a kémia tantárgy helyett a felperes biológia-egészségtan tárgyból szerzett évvégi érdemjegyeit és ez alapján kell megállapítania felvételi összpontszámát és besorolni a felperest az általa megjelölt és a felvételi összpontszám alapján elért képzésre.

[14] Az alperes felülvizsgálati kérelmében kérte a Kp. 121. § (1) bekezdés a) pontja alapján a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és szükség szerint az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását, mivel álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Nftv. 41/A. § (1) bekezdésének, valamint az Fkr. 16. § (1) bekezdés a) pontjának a rendelkezését.

[15] Rámutatott, hogy az Nftv. nem rendelkezik arról, hogy az Ákr. 62. §-ában foglalt tényállástisztázási kötelezettséget alkalmazni kellene a felsőoktatási felvételi eljárásban, amely egy speciális jellegű eljárás. Emellett az Nftv. és az Fkr. sem rendelkezik arról, hogy a felsőoktatási intézményi hatáskörbe került [Fkr. 16. § (1) bekezdés a) pont], a tanulmányi pontok kiszámításához szükséges ötödik középiskolai tantárgy meghatározását felülbírálhatná azzal, hogy más tantárgyakat egyenértékűnek fogad el.

[16] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős ítélet hatályában fenntartását.

[19] A II. rendű alperes a felülvizsgálati eljárásban nyilatkozatot nem tett.

[20] Az I. rendű alperes felülvizsgálati kérelme - a következők szerint - nem alapos.

[22] Az I. rendű alperes az Nftv. 41/A. § (1) bekezdésének rendelkezése tekintetében helytállóan mutatott rá arra, hogy az Ákr. alkalmazhatósága nem általános érvényű, továbbá hogy a felősoktatási eljárás speciális jellegű, nem egy általános közigazgatási hatósági eljárás. Ezzel összefüggésben helyesen idézte az Nftv. 41/A. § (1) bekezdését, amely értelmében a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv által lebonyolított központi felsőoktatási felvételi eljárásra más, az ügyintézés módjára vonatkozó jogszabályi rendelkezés alkalmazásának csak az Nftv. rendelkezése esetén van helye, s a központi felsőoktatási felvételi eljárás során a nyelvhasználat tekintetében az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.

[23] A Kúria kiemeli, hogy az I. rendű alperes által hivatkozott Nftv. 41/A. § (1) bekezdése mellett jelentőséggel bír a felperes felülvizsgálati ellenkérelmében nevesített Nftv. 41/A. § (1a) bekezdésének rendelkezése is. Ez utóbbi értelmében a központi felsőoktatási felvételi eljárás során az Ákr. alapelveit alkalmazni kell. További, az ügy érdemi megítélése szempontjából releváns körülmény, hogy a felperes a kereseti kérelmében az Ákr. 3. §-a és 62. §-a alapján egyaránt vitatta az I. rendű alperes tényállás tisztázási kötelezettségének teljesítését.

[24] Az Nftv. 41/A. § szabályozásából adódóan az Ákr. alkalmazása nem teljes egészében kizárt, ennélfogva ügyenként vizsgálandó, hogy az Nftv. 41/A. § (1) vagy (1a) bekezdéséből adódóan az Ákr. perben vitatott rendelkezésének alkalmazhatósága fennáll-e.

[25] A Kúria az I. rendű alperes által precedensképesként nevesített BH 2021.319. számon kiadott, Kfv.37.062/2021/5. számú határozatot – figyelemmel az ügyazonosság körében a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa határozataiban kifejtett követelményekre [Jpe.I.60.002/2021/7., Jpe.II.60.050/2023/7.] – több okból sem tartja precedensképesnek. A Kfv.37.062/2021/5. számú határozat tényállása szerint az érettségi eredményből megállapított felvételi pont vitatott azáltal, hogy a felvételiző nem magyar érettségi vizsgarendszerben, hanem egy Magyarországon működő külföldi rendszerű köznevelési intézményben szerzett érettségit, míg jelen perbeli esetben ötödik tantárgy évvégi eredményéből számított felvételi pont vitatott, mivel a biológiai ismeretek elsajátítására szolgáló tantárgyat a 2012-es NAT biológia-egészségtanként, míg a 2020-as NAT biológiaként nevesítette. Az I. rendű alperes által hivatkozott ügyben az Ákr. 81. § (1) bekezdése szerinti indokolási kötelezettség, míg jelen perbeli esetben az Ákr. 3. §-a szerinti hivatalból történő tényállás tisztázás és az Ákr. 62. §-a szerinti tényállástisztázási kötelezettség volt vizsgálandó.

[27] Jelen perbeli esetben az I. rendű alperes a felülvizsgálati kérelemben kellő alappal hivatkozott arra, hogy az Nftv. nem rendelkezik az Ákr. 62. §-ában foglalt tényállástisztázási kötelezettség központi felsőoktatási felvételi eljárásban történő alkalmazhatóságáról, így a jogerős ítéletben az Ákr. 62. §-a megsértésének megállapítása az Nftv. 41/A. § (1) bekezdését sérti. A Kúria úgy ítélte meg, hogy az egyedi ügy konkrét körülményeire tekintettel az Ákr. 62. §-a megsértésének elsőfokú bíróság általi megállapítása nem eredményez az ügy érdemi elbírálására kiható jogszabálysértést, ezért nem vezethet a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére. Ennélfogva a Kúria a jogerős ítélet indokolását akként pontosítja, hogy az Ákr. 62. §-a megsértésének megállapítását mellőzi, mivel az Nftv. 41/A. § (1) és (1a) bekezdéséből fakadón az I. rendű alperes tényállástisztázási kötelezettségének teljesítése az Ákr. alapelvi rendelkezései alapján értékelhető, így konkrétan a felperes keresetében hivatkozott Ákr. 3. § rendelkezése alapján az vizsgálható, hogy mennyiben terhelte az I. rendű alperest a tényállás hivatalból való megállapításának kötelezettsége. A Kúria konkrét – Nftv., Ákr. és más oktatási – jogszabályi rendelkezés hiányában látott lehetőséget az Ákr. 3. §-ban foglalt alapelvi rendelkezés közvetlen alkalmazására.

[28] A Kúria nem fogadta el az I. rendű alperes arra vonatkozó felülvizsgálati érvelését, hogy az Nftv., valamint az Fkr. vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően tisztázta a tényállást, ezzel eleget téve az Ákr. 3. §-a szerinti alapelvnek is, azaz kiszámította a felperes felvételi pontszámát, a tanulmányi pontokat is beleértve. Felülvizsgálati kérelmének azon okfejtése is helytálló, hogy az Fkr. 16. § (1) bekezdés a) pontja szerint a felsőoktatási intézmény autonóm döntése, hogy a tanulmányi pontokba ötödik tantárgyként mely tantárgy utolsó két (tanult) év végi osztályzatát fogadja el. A Kúria megítélése szerint az I. rendű alperes által hivatkozott felsőoktatási intézményi autonómia nem értelmezhető akként, hogy a felsőoktatási intézmény az azonos ismeretekre kiterjedő, de eltérő megnevezésű tantárgyak alapján differenciálva, az egymásnak megfeleltethető tantárgyak valamelyikének figyelembevételét kizárja a pontszámításból, ha az adott tantárgynak a 2012-es NAT 2020. évi módosításából fakadóan mindössze a megnevezése változott. A felsőoktatási intézmény az ötödik tantárgy meghatározásával nem alaki, hanem tartalmi követelményeket ír elő, így az adott ismereteket magában foglaló tantárgy pontszámításba való figyelembevétele nem a tantárgy aktuális elnevezésétől, hanem a tantárgyhoz tartozó ismeretanyagtól függ. Ebből következően pedig a tantárgyak nevén alapuló, de a megfeleltetést nélkülöző algoritmus alkalmazásával az I. rendű alperes nem teljesíti a hivatalbóli tényállástisztázási kötelezettségét.

[29] A Kúria hangsúlyozza, hogy a központi felsőoktatási felvételi eljárás menetéből, a felsőoktatási felvételi tájékoztatóból, valamint az ahhoz kapcsolódó közleményekből kitűnően különbséget kell tenni a felvételi pontszámításhoz figyelembe vehető ötödik tantárgy meghatározása, valamint az egyes közismereti tantárgyak megfeleltetése között. Ez két külön döntés, amely nem ugyanazon szerv vagy intézmény hatásköre, ennélfogva az I. rendű alperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy a megfeleltetéssel a felsőoktatási felvételi tájékoztatóban közzétett, a tanulmányi pontokba beszámítható ötödik középiskolai tantárgy meghatározását bírálná felül.

[30] Az Nftv. 40. § (3) bekezdés a) pontja értelmében a felvételi eljárást megelőzően legalább két évvel a felsőoktatásért felelős miniszter a Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítőben közzéteszi a felsőoktatási intézménybe történő felvételhez egyes alapszakok és osztatlan mesterképzések esetében a felsőoktatási intézmények meghirdetései során figyelembe vehető felvételi pontszámítás alapjául szolgáló tantárgyak és az érettségi vizsgatárgyak körét.

[32] Az Fkr. 6. § (1) bekezdés a), b) és c) pontjának a felperes felvételi időszakára irányadó rendelkezése értelmében a felsőoktatási felvételi tájékoztató az adott intézmény által meghirdetett alapképzésre, osztatlan képzésre vonatkozóan tartalmazza az adott évi felvételi eljárásokat legalább két évvel megelőzően a felsőoktatási intézmény által meghatározott tantárgyak és érettségi vizsgatárgyak körét (tanulmányi pont), érettségi vizsgatárgyak körét (érettségi pont), valamint intézményi pont feltételeit.

[33] A felperes a 2024. szeptemberben induló képzésekre jelentkezett. A Kulturális és Innovációs Minisztérium KIM közleménye (OKK 2022/19.) a 2024. évi felsőoktatási felvételi eljárások során a pontszámítás feltételéül meghatározott tantárgyak és érettségi vizsgatárgyak tekintetében (a továbbiakban: KIM közlemény) az Nftv. 40. § (3) bekezdése és az Fkr. 6. § (1) bekezdése adott felvételi időszakra irányadó rendelkezése alapján került kiadásra. A KIM közlemény 1. táblázata „A tanulmányi pontok számításához szükséges ötödik tantárgy felsőoktatási intézmény általi megjelölését szolgáló tantárgyi lista”. Az 1. táblázat tartalmazza mind a biológia-egészségtan, mind pedig a biológia tantárgyat. Az 1. táblázat nem utal arra, hogy a 2012-es és a 2020-as NAT alapján egyes tantárgyi ismeretek eltérő tantárgyi néven kerültek oktatásra. Ugyanakkor az 1. táblázathoz lábjegyzet tartozik, amely rögzíti, hogy „A közismereti tantárgyi lista a 2012-es és a 2020-as Nemzeti alaptanterv és az azokhoz tartozó kerettantervek alapján azon tantárgyak felsorolását tartalmazza, amelyeket a tanulók középfokú tanulmányaik alatt tanulhattak. A tantárgyak szerinti korábban tanult tantárgyak megfeleltetését a jövőben továbbra is az Oktatási Hivatal végzi.” A felsőoktatási felvételi eljárás rendjéhez kapcsolódóan közzétett KIM közleményből tehát kétséget kizáróan kitűnik, hogy a felsőoktatási intézmény által megjelölt ötödik tantárgy tekintetében a megfeleltetést az I. rendű alperesnek kell elvégeznie.

[34] A KIM közlemény 2012-es és 2020-as NAT alapján tartalmazza a tantárgyi listát, a közismereti tantárgyi megfeleltetés azonban nem értelmezhető akként, hogy az kizárólag a 2012. előtt tanult tantárgyak esetében áll fenn. Annak jogszabályi alapja és ésszerű indoka sincs, hogy amennyiben a 2012-es és a 2020-as NAT az egyes tantárgyi ismeretek oktatását megváltozott tantárgyi elnevezésekhez rendelte, azok tekintetében a megfeleltetést ne kellene elvégezni. A megfeleltetés hiánya a konkrét esetben, azaz a biológiai ismeretekre nézve azt eredményezné, hogy az ötödik tantárgyként a biológia tantárgyat pontszámításhoz megjelölt felsőoktatási intézményekben azoknak a felvételre jelentkezőknek, akik a 2012-es NAT hatálya alatt biológia-egészségtan tantárgyként tanultak biológia ismereteket, az így elért eredménye évvégi eredményként nem lenne figyelembe vehető. Ezzel szemben ugyanaz a biológia-egészségtan tantárgy feljogosít emelt szintű biológia érettségi letételére, azaz a biológia-egészségtan tantárgy teljesítése mint bemeneti követelmény alapján letett emelt szintű biológia érettségi a pontszámítás alapját képezi, míg a tantárgy teljesítését – pusztán a tantárgy megváltozott neve miatt – nem vette figyelembe a tanulmányi pontok számításakor ötödik tantárgyként az I. rendű alperes.

[35] A Kúria utal a Kulturális és Innovációs Minisztérium VI/1466-1/2023/FEKF iktatószámú Közleményére (a továbbiakban: KIM közlemény II.), amely a 2025. évi felsőoktatási felvételi eljárások során a pontszámítás feltételéül meghatározott tantárgyakról és vizsgatárgyakról szól, s amelynek 1. táblázata ugyancsak a tanulmányi pontok számításához szükséges ötödik tantárgy felsőoktatási intézmény általi megjelölését szolgáló tantárgyi listát tartalmazza. A KIM közlemény II. 1. táblázatához – a KIM közleményben megjelent lábjegyzettel azonos tartalmú – lábjegyzet tartozik, amely szerint a tantárgyak megfeleltetését továbbra is az Oktatási Hivatal végzi. A 2025. évi felsőoktatási felvételi eljárás során az Oktatási Hivatal ezt a tantárgyi megfeleltetést ténylegesen el is végezte. A felvi.hu honlapon közzétette, hogy „A tanulmányi pontok számításakor figyelembe vehető középiskolai tantárgyak megfeleltetését az alábbi táblázat (pdf) (2012 utáni tantárgyak megfeleltetési táblázata) tartalmazza. Azon 2012 előtti tantárgymegnevezések esetében, amelyek nem szerepelnek a fenti, 2012 utáni tantárgyakat tartalmazó megfeleltetési táblázatban, a középiskolai bizonyítványt kiállító intézménytől (fejlécet, aláírást, pecsétet, dátumot tartalmazó) igazolást szükséges kérni. Az igazolásban az intézményvezető nyilatkozik, hogy a középiskolai bizonyítványban szereplő, megfeleltetni kívánt tantárgy mely, a pontszámítás során figyelembe vehető tantárggyal egyezik meg.” A felvi.hu honlapon FFT_2025A_tantargyak_megfeleltetese.pdf címen közzétett, az „Egyes középiskolai tantárgyak megfeleltetése a tanulmányi pontok számításához” című táblázat tartalmazza a 2020-as NAT szerinti tantárgyakat és az azoknak megfeleltetett tantárgyakat, így a 2020-as NAT szerinti biológia tantárgynak – egyebek mellett – megfelelteti a biológia-egészségtan elnevezésű tantárgyat is.

[36] A felvételi eljárásban közzétett közleményekből kitűnően kétségtelen, hogy amennyiben felmerül a közismereti tantárgyak megfeleltetése, azt nem a felsőoktatási intézmény, hanem az Oktatási Hivatal végzi. A tényállás ezirányú tisztázásának kötelezettsége az Ákr. 3. §-a szerinti garanciális jellegű eljárási alapelv folytán áll fenn, ezért nem foghatott helyt az I. rendű alperes azon hivatkozása, hogy a felperes felvételi pontszámának – beleérve a tanulmányi pontokat is – kiszámításával az Ákr. 3. §-a szerinti alapelvnek megfelelően a tényállást tisztázta. A megfeleltetés elvégzésének hiánya az I. rendű alperes tényállástisztázási kötelezettsége körében fennálló, a besorolási határozat érdemére kiható jogszabálysértés, amelynél fogva – a jogerős ítélet indokolásában foglaltaktól eltérően nem az Ákr. 62. §-ában, hanem – az Ákr. 3. §-ában előírt, a tényállás hivatalbóli tisztázása nem teljesült.

[38] A Kúria a fentiekre figyelemmel az érdemben helyes jogerős ítéletet a Kp. 121. § (2) bekezdése alapján – az indokolás pontosításával – hatályában fenntartotta.