Magyarország Alaptörvényének tizenötödik módosítása

[1] Az elmúlt években Európában és Észak-Amerikában egyre erőteljesebb tendenciák figyelhetők meg, amelyek alapvető, korábban magától értetődőnek gondolt, a társadalom alapszövetét érintő társadalmi és kulturális értékek és normák átalakítására törekednek. Ezek jogi normává alakulása a társadalmi környezet teljes átalakulásához, értékvesztéshez, a társadalmi működés ma ismert formáinak visszafordíthatatlan lerombolásához vezetnek, melynek jelei más országokban már mutatkoznak.

[2] A nyugati világban megfigyelhető tendenciák közé tartozik a hagyományos intézmények, például a család és a nemzeti identitás szerepének újraértelmezése, valamint az egyéni és közösségi jogok közötti egyensúly eltolódása. Ezek a változások gyakran politikai és ideológiai nyomásgyakorlással társulnak, amely a nemzetállami szuverenitás gyengítését eredményezheti. Magyarország kiemelt célja, hogy megőrizze önazonosságát és biztosítsa, hogy társadalmi rendjének alapjai továbbra is a közösségek, ezen belül is a család és a nemzet érdekeit szolgálják.

[3] A magyar társadalom történelmileg is erős közösségi alapokon nyugszik, amely megteremti az ország stabilitását és biztosítja annak fejlődését. Ennek megfelelően az Alaptörvény módosításával alkotmányos szinten kell meghatározni a társadalmi működés alapvető szabályait, megőrizve alapvető értékeinket a következő generációk számára.

[4] Magyarország Alaptörvényének tizenötödik módosítása megerősíti, hogy az ember születési neme biológiai adottság, amely vagy férfi, vagy nő lehet. Az állam feladata, hogy biztosítsa ennek a természetes rendnek a jogi védelmét, és megakadályozza azokat a törekvéseket, amelyek a születési nem megváltoztatásának lehetőségét sugallják. A biológiai nem rögzítettsége biztosítja a társadalom egészséges fejlődését és az alapvető közösségi normák fennmaradását.

[5] A család, mint a társadalom alapegysége a férfi és nő természetes kapcsolatára épül, amelyből az új nemzedék születik. A gyermekek testi, lelki és szellemi fejlődésének biztosítása érdekében az állam kiemelt felelősséggel tartozik azért, hogy a jövő generációk egyértelmű és kiszámítható jogi és erkölcsi környezetben nőjenek fel. Ennek megfelelően a magyar jogrendszer nem ismeri el a születési nem megváltoztatását, ezzel megőrizve a család intézményének stabilitását és a társadalmi rend biztonságát.

[6] A készpénz olyan törvényes fizetőeszköz, amely fizikai formájában független a digitális rendszerektől, bankoktól és más harmadik felektől. Egyedül a készpénzforgalom fenntartása biztosíthatja, hogy a gazdaság működése ne váljon teljesen kiszolgáltatottá az elektronikus pénzügyi rendszereknek, amelyek technikai vagy piaci okokból sérülékenyek lehetnek. Éppen ezért alkotmányos szinten szükséges rögzíteni azon alapvetést, hogy a készpénzzel történő fizetés lehetősége alapvető jog. E jog alaptörvényi szintű rögzítése garantálja azt is, hogy a készpénzes fizetés lehetősége mindenki számára elérhető marad, ezáltal elkerülve a pénzügyi kirekesztettség lehetőségét. Mindezekre figyelemmel indokolt a készpénzzel történő fizetéshez való jogot a tulajdonhoz való jog mellett, azzal párhuzamosan elhelyezni.

[7] Az Alaptörvény módosítása rögzíti, hogy a gyermeknek a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való joga alapvető jogok ütközése esetén – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz.

[8] A kábítószerek előállítása, használata, terjesztése, népszerűsítése súlyos társadalmi és egészségügyi következményekkel jár. A drogfüggőség nem csupán az egyént érinti, hanem családokat, közösségeket és a nemzet egészét is sújtja. A kábítószerek elterjedése növeli a bűnözést, gyengíti a társadalmi kohéziót és aláássa a munkaképes lakosság egészségét. Ezért határozott fellépés szükséges a kábítószerek terjesztése ellen. Az Alaptörvény módosításával kimondásra kerül, hogy a kábítószer előállítása, használata, terjesztése és népszerűsítése egyaránt tilos, ezzel erősítve az állam elköteleződését a közbiztonság, az egészséges életmód és a társadalmi rend védelme mellett.

[9] A bírói és ügyészi pálya egymástól elválaszthatatlan, és egyenlő módon járul hozzá a jogállamiság és az igazságszolgáltatás működéséhez. Az igazságszolgáltatás stabilitása megköveteli, hogy a tapasztalt, nagy gyakorlattal rendelkező bírák és az ügyészek szolgálati jogviszonya – az életpálya lezárására vonatkozó szabályok tekintetében – hasonló elvek mentén kerüljön szabályozásra. Az Alaptörvény módosítása ezért biztosítja, hogy a legfőbb ügyész kivételével az ügyész szolgálati jogviszonya az ügyész hetvenedik életévének betöltéséig állhasson fenn.

[10] Az Alaptörvény módosítása megteremti annak lehetőségét, hogy a más állam állampolgárságával is rendelkező – ide nem értve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező államok állampolgárait – magyar állampolgárnak a magyar állampolgársága sarkalatos törvényben meghatározottak szerint felfüggeszthető legyen.

[11] Az Országgyűlés mint alkotmányozó hatalom az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörében eljárva az Alaptörvényt a következők szerint módosítja: