15/2025. (VIII. 28.) BM utasítás

1. § (1) A Belügyminisztérium (a továbbiakban: BM) Beszerzési Szabályzatát (a továbbiakban: szabályzat) a BM szervezeti és működési szabályzatáról szóló BM utasításban meghatározott szervezeti egységek alkalmazzák.

(2) E szabályzatot kell alkalmazni

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában eljárásnak kell tekinteni a közvetlen megrendelés, az írásbeli konzultáció és a versenyújranyitás alkalmazását is, tekintet nélkül arra, hogy azt a BM vagy központi beszerző szerv által megkötött keretmegállapodás alapján valósítják meg.

(4) Ha a (2)–(3) bekezdés szerinti eljárást nem a BM bonyolítja le, a szabályzat azon rendelkezése nem alkalmazható, amely nem egyeztethető össze az eljárást lebonyolító központi beszerző szerv vagy egyéb kijelölt szerv eljárására vonatkozó – jogszabályban, e szerv által alkalmazott közjogi szervezetszabályozó eszközben, általános szerződési feltételekben vagy egyéb szabályozóban meghatározott – rendelkezéssel.

(5) A II–III., V–VIII., X. és XIII. Fejezetet nem kell alkalmazni

2. § A szabályzat alkalmazásában

3. § (1) A közbeszerzési vagy beszerzési eljárás előkészítését és lefolytatását – a (2)–(6) bekezdésben meghatározottak szerint – a Vagyongazdálkodási, Beruházási és Beszerzési Főosztály Beszerzési Osztály (a továbbiakban: BEO) vagy az Európai Uniós és Nemzetközi Projektek Főosztálya (a továbbiakban: EUNPFO) koordinálja (a továbbiakban: eljárást koordináló szervezeti egység).

(2) Ha a közbeszerzési vagy beszerzési eljárás fedezetét

(3) Egyedi esetben a BEO és az EUNPFO egyeztetést tarthat, melynek alapján maguk közül a (2) bekezdés a)–b) pontjától eltérően is kijelölhetik az eljárást koordináló szervezeti egységet.

(4) Ha a BEO és az EUNPFO ügykörében azonos vagy hasonló tárgyú közbeszerzési vagy beszerzési igények merülnek fel, azok egy eljárásban történő megvalósíthatóságáról a BEO vagy az EUNPFO egymás között egyeztetést kezdeményezhet. Ha ezen igények egy eljárásban történő megvalósításáról állapodnak meg, a BEO és az EUNPFO maguk közül kijelölik az eljárást koordináló szervezeti egységet.

(5) Ha az EUNPFO az eljárást koordináló szervezeti egység, a koordináció során együttműködik az Európai Uniós Fejlesztések Koordinációjáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkársággal.

(6) A Belügyi Támogatások Főosztálya a saját kezelésében álló forrás technikai segítségnyújtás költségkeretének terhére közbeszerzési vagy beszerzési eljárást folytathat le az EUNPFO-val együttműködve.

(7) A Nemzetközi Főosztály a nemzetközi utazásszervezési igényt a Központi Kormányzati Utaztatási Portálon (a továbbiakban: Utaztatási Portál), a Humánerőforrás-fejlesztési és Stratégiai Főosztály a képzési igényt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által működtetett Kormányzati Képzésszervezési Központ központosított közbeszerzési portálon (a továbbiakban: NKE portál) önállóan is megvalósíthatja, feltéve, hogy az igény önmagában vett becsült értékéről és megrendelés szerinti értékéről az eljárást koordináló szervezeti egységet tájékoztatja.

4. § (1) A BEO a Kbt. 42. § (1) bekezdése szerinti éves összesített közbeszerzési terv (a továbbiakban: közbeszerzési terv) elkészítéséhez, valamint a beszerzési terv elkészítéséhez adatszolgáltatásra hívja fel a BM hivatali egységeit. A felhívott hivatali egység az adatszolgáltatást – ha az az EUNPFO által koordinált eljárást érint, az EUNPFO-n keresztül – teljesíti a BEO részére a felhívásban megjelölt határidő lejáratáig, azzal, hogy a BEO a felhívásban eltérő határidőt tűzhet a közvetlen és az EUNPFO-n keresztül teljesítendő adatszolgáltatásra.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatások alapján a BEO a közbeszerzési tervet a 3. melléklet, a beszerzési tervet a 4. melléklet szerinti formanyomtatvány alkalmazásával – legkésőbb a tárgyév március 20. napjáig – készíti el.

(3) A közbeszerzési tervet – a BEO felterjesztése alapján és a gazdasági helyettes államtitkár egyetértésével – a közigazgatási államtitkár a 3. melléklet szerinti formanyomtatványon, legkésőbb a tárgyév március 30. napján hagyja jóvá.

(4) A beszerzési tervet – a BEO felterjesztése alapján – a Vagyongazdálkodási, Beruházási és Beszerzési Főosztály főosztályvezetője a 4. melléklet szerinti formanyomtatványon, legkésőbb a tárgyév március 30. napján hagyja jóvá.

(5) A BEO gondoskodik

(6) Ha a közbeszerzési vagy beszerzési terv elkészítését követően az abban nem szereplő igény merül fel, vagy az abban feltüntetett igény megváltozik, a kezdeményező a közbeszerzési terv módosítását az eljárás megindításáig, a beszerzési terv módosítását az eljárás alapján való szerződéskötésig – a módosítás tartalmának és indokainak ismertetésével – írásban kezdeményezi. A közbeszerzési vagy beszerzési tervben feltüntetett igény megszűnése miatti tervmódosítást a kezdeményező azon naptári negyedév utolsó napjáig kezdeményezi, melynek során az igény megszűnt. A tervmódosítást – ha az az EUNPFO által koordinált eljárást érint, az EUNPFO-n keresztül – a BEO-nál kell kezdeményezni.

(7) A közbeszerzési vagy beszerzési terv módosításának (6) bekezdés szerinti kezdeményezése esetén a módosított tervet a BEO készíti elő, és terjeszti fel jóváhagyásra a (3)–(4) bekezdésben meghatározott úton.

(8) A közbeszerzési eljárás a közbeszerzési terv, a beszerzési eljárás a beszerzési terv elkészítését megelőzően is kezdeményezhető, és az eljárás megindítható, azzal, hogy az eljárást a tervben – annak összeállítása során –

fel kell tüntetni.

(9) A (6) bekezdés szerinti esetben a beszerzési eljárás a beszerzési terv módosítását megelőzően is kezdeményezhető, megindítható, és annak eredménye kihirdethető.

(10) A közbeszerzési vagy beszerzési terv tartalma az abban meghatározott közbeszerzési vagy beszerzési eljárás lefolytatására vonatkozó kötelezettséggel abban az esetben sem jár, ha a terv módosításának (6) bekezdés szerinti kezdeményezését késedelmesen teljesítik, vagy azt elmulasztják.

5. § (1) Az országosan kiemelt termékekre vonatkozó állami normatívákról szóló 6/2022. (VIII. 31.) PM utasítás, valamint a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KEF rendelet) szerinti kiemelt termékre vonatkozó igény esetén a hatálya alá tartozó közbeszerzés és beszerzés tekintetében a BEO – a KEF rendeletben meghatározott formában és határidőben – készíti el a KEF rendelet 17. § (2)–(3) bekezdése szerinti éves összesített közbeszerzési tervet (a továbbiakban: KEF rendelet szerinti közbeszerzési terv).

(2) A BEO gondoskodik – a gazdasági helyettes államtitkár egyetértését követően felterjesztett és a közigazgatási államtitkár által jóváhagyott – KEF rendelet szerinti közbeszerzési terv rögzítéséről a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság által működtetett központosított közbeszerzési portálon (a továbbiakban: KEF portál).

(3) A KEF rendelet szerinti közbeszerzési terv elkészítéséhez szükséges adatszolgáltatásokra a 4. § (1) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

6. § (1) Kommunikációs és szervezetfejlesztési igény esetén a Nemzeti Kommunikációs Hivatal jogállásáról és a kormányzati kommunikációs beszerzésekről szóló 162/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: NKoH rendelet) hatálya alá tartozó közbeszerzés és beszerzés (a továbbiakban együtt: NKoH rendelet szerinti beszerzés) tekintetében a BEO – az NKoH rendeletben meghatározott formában és határidőben – készíti el az éves kommunikációs tervet és az éves szervezetfejlesztési tervet.

(2) A BEO gondoskodik – a gazdasági helyettes államtitkár egyetértését követően felterjesztett és a közigazgatási államtitkár által jóváhagyott – éves kommunikációs terv és éves szervezetfejlesztési terv rögzítéséről a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (a továbbiakban: NKoH) által működtetett központosított közbeszerzési portálon (a továbbiakban: NKoH portál).

(3) Az éves kommunikációs terv és az éves szervezetfejlesztési terv elkészítéséhez szükséges adatszolgáltatásokra a 4. § (1) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

7. § (1) Informatikai tárgyú és kapcsolódó beszerzési igény esetén a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: DKÜ rendelet) hatálya alá tartozó közbeszerzés és beszerzés (a továbbiakban együtt: DKÜ rendelet szerinti beszerzés) tekintetében a BEO – a DKÜ rendeletben meghatározott formában és határidőben – készíti el a DKÜ rendelet 7. § a) pontja szerinti éves informatikai beszerzési tervet és éves informatikai fejlesztési tervet.

(2) A BEO gondoskodik – a gazdasági helyettes államtitkár egyetértését követően felterjesztett és a közigazgatási államtitkár által jóváhagyott – éves informatikai beszerzési terv és éves informatikai fejlesztési terv rögzítéséről a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság által működtetett központosított közbeszerzési portálon (a továbbiakban: DKÜ portál).

(3) Az éves informatikai beszerzési terv és az éves informatikai fejlesztési terv elkészítéséhez szükséges adatszolgáltatásokra a 4. § (1) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

8. § (1) A központi beszerző szerv kijelöléséről, a védelmi és biztonsági feladatokkal összefüggő beszerzések körének meghatározásáról és a védelmi és biztonsági feladatokkal összefüggő beszerzések központosított rendszeréről szóló 329/2019. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: VBÜ rendelet) hatálya alá tartozó közbeszerzés és beszerzés (a továbbiakban együtt: VBÜ rendelet szerinti beszerzés) tekintetében a BEO – a VBÜ rendeletben meghatározott formában és határidőben – elkészíti a VBÜ rendelet 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti éves védelmi beszerzési tervet.

(2) A BEO gondoskodik – a gazdasági helyettes államtitkár egyetértését követően felterjesztett és a közigazgatási államtitkár által jóváhagyott – védelmi beszerzési terv rögzítéséről a Védelmi Beszerzési Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: VBÜ) által működtetett központosított közbeszerzési portálon (a továbbiakban: VBÜ portál).

(3) A védelmi beszerzési terv elkészítéséhez szükséges adatszolgáltatásokra a 4. § (1) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

9. § (1) A kormányzati képzési és oktatási beszerzésekről szóló 396/2023. (VIII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: NKE rendelet) hatálya alá tartozó közbeszerzés és beszerzés tekintetében a Humánerőforrás-fejlesztési és Stratégiai Főosztály – az NKE rendeletben meghatározott formában és határidőben – elkészíti az NKE rendelet 3. § 5. pontja és 9. § (1) bekezdés a) pontja szerinti éves képzési tervet.

(2) A Humánerőforrás-fejlesztési és Stratégiai Főosztály gondoskodik – a gazdasági helyettes államtitkár egyetértését követően felterjesztett és a közigazgatási államtitkár által jóváhagyott – éves képzési terv rögzítéséről az NKE portálon.

(3) Az éves képzési terv elkészítéséhez a Humánerőforrás-fejlesztési és Stratégiai Főosztály adatszolgáltatásra hívja fel a kezdeményezőket. A kezdeményező az adatszolgáltatást – ha az az EUNPFO által koordinált eljárást érint, az EUNPFO-n keresztül – küldi meg a Humánerőforrás-fejlesztési és Stratégiai Főosztálynak a felhívásban megjelölt határidő lejáratáig.

10. § (1) A Vbt. 171. §-a szerinti adatszolgáltatás teljesítése a Szakmai Koordinációs és Védelmi Igazgatási Főosztály feladata.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feladat teljesítése érdekében a Szakmai Koordinációs és Védelmi Igazgatási Főosztály a BM más hivatali egységét, valamint a BM irányítása vagy felügyelete alatt álló szervet közvetlenül megkeresheti.

11. § (1) Az adminisztrátori feladatokat

(2) Ha a BM szervezeti egységének állományába tartozó természetes személy vagy e szervezeti egység által megbízott személy számára – munkaköri vagy megbízása keretében ellátandó feladata teljesítéséhez – az (1) bekezdés szerinti portálhoz hozzáférési jogosultság szükséges, erről e szervezeti egység vezetője vagy annak helyettese írásban értesíti az adminisztrátori feladatokat ellátó szervezeti egységet.

(3) Ha a BM szervezeti egységének állományába tartozó természetes személy vagy e szervezeti egység által megbízott más személy az (1) bekezdés szerinti portálhoz hozzáférési jogosultsággal rendelkezik (a továbbiakban: BM felhasználó), és a hozzáférési jogosultság módosítása vagy megszüntetése válik szükségessé, erről e szervezeti egység vezetője vagy annak helyettese írásban értesíti az adminisztrátori feladatokat ellátó szervezeti egységet.

(4) Az adminisztrátori feladatokat ellátó szervezeti egység az (1) bekezdés szerinti portálhoz kapcsolódó hozzáférési jogosultság létesítésére, módosítására vagy megszüntetésére irányuló igényt a portálon maga teljesíti, azzal, hogy az igényt – ha a portál a jogosultságkezelést a BM számára nem teszi lehetővé – a portálon jogosultságkezelést végző szervezet számára továbbítja.

(5) A BM felhasználó az (1) bekezdés szerinti portálon rögzített kapcsolattartási és egyéb személyes adatában bekövetkezett változást a portálon maga vezeti át, azzal, hogy – ha a portál ezt a számára nem teszi lehetővé – az adatváltozás kezelésére a (3)–(4) bekezdést kell megfelelően alkalmazni.

(6) Ha a BM – (1) bekezdés szerinti portálon rögzített – szervezeti adatában változás következik be, azt az adminisztrátori feladatokat ellátó szervezeti egység – a jogszabályban meghatározott módon és határidőben – jelenti be.

(7) Ha az (1) bekezdés szerinti portál vonatkozásában a superuser személye megváltozik, vagy azon a BM-hez új szervezeti csatlakozás jóváhagyására kerül sor, erről az adminisztrátori feladatokat ellátó szervezeti egység írásban értesíti a RERIFO-t.

(8) Az (1) bekezdés szerinti portálon közbeszerzési és beszerzési eljárás megindítására, lebonyolítására, közvetlen megrendeléssel és szerződésmódosítással kapcsolatos adatrögzítésre kizárólag az erre kijelölt BM felhasználó és – akadályoztatásának tartama alatt – kijelölt helyettese jogosult.

(9) Az EKR-ben kezelt közbeszerzési és beszerzési eljáráshoz való hozzáférési jogosultságot – a (4) bekezdéstől eltérően – BM felhasználó is biztosíthatja, ha ez – munkaköri vagy megbízása keretében ellátandó feladatának teljesítése céljából – másik BM felhasználó számára vagy – az eljárás dokumentumaiba való betekintés vagy az eljárás lebonyolítása céljából – az erre feljogosított személy vagy szervezet számára szükséges.

12. § (1) A RERIFO feladata – a KEF rendelet 16. § (1) bekezdése szerint – a KEF portálon bejelentkezni, azon az intézményi és felhasználói adatokban bekövetkezett változásokat öt munkanapon belül átvezetni, valamint gondoskodni a KEF rendelet 16. § (3) bekezdése szerinti éves felülvizsgálat elvégzéséről.

(2) A BEO feladata az 5. § (2) bekezdése szerinti adatrögzítés a KEF portálon.

(3) Nemzetközi utazásszervezési igény esetén a Nemzetközi Főosztály, egyéb igény esetén az eljárást koordináló szervezeti egység feladata

(4) A Nemzetközi Főosztály feladata az Utaztatási Portálon teljesítendő adatrögzítés.

13. § (1) A BEO feladata a 6. § (2) bekezdése szerinti adatrögzítés az NKoH portálon.

(2) Az NKoH rendelet szerinti beszerzés tekintetében az eljárást koordináló szervezeti egység feladata

14. § (1) A BEO feladata a 7. § (2) bekezdése szerinti adatrögzítés a DKÜ portálon.

(2) A DKÜ rendelet szerinti beszerzés tekintetében az eljárást koordináló szervezeti egység feladata a DKÜ rendelet 7. § b) pontja szerinti igény összeállítása, annak DKÜ portálon való rögzítése, továbbá a DKÜ rendelet 13. § (8)–(9) bekezdése szerinti adatszolgáltatások teljesítése.

(3) A közbeszerzési és beszerzési eljárást – a 38. § (1) bekezdése szerinti kivétellel – az eljárást koordináló szervezeti egység bonyolítja le az e célból működtetett DKÜ portálon.

(4) A BEO – a RERIFO által szolgáltatott adatok alapján – minden év január 30. napjáig gondoskodik a DKÜ rendelet 5. § (10) bekezdése szerinti aktuális informatikai környezetről és az előző év informatikai fejlesztéseinek és beszerzéseinek tapasztalatairól készített beszámoló DKÜ portálon történő benyújtásáról.

15. § (1) A BEO feladata a 8. § (2) bekezdése szerinti adatrögzítés a VBÜ portálon.

(2) A VBÜ rendelet szerinti beszerzés tekintetében – a kezdeményező által megküldött adatok alapján – az eljárást koordináló szervezeti egység feladata a VBÜ rendelet 6. § (1) bekezdés b)–c) pontja szerinti igény összeállítása, valamint annak VBÜ portálon való rögzítése.

(3) A BEO a VBÜ rendelet 4. § (2) bekezdése alapján minden év január 30. napjáig tájékoztatja a VBÜ-t – a VBÜ portálon meghatározott struktúra és adattartalom szerint részletezve – az előző év védelmi és biztonsági feladatokkal összefüggő beszerzéseinek tapasztalatairól.

16. § (1) A Humánerőforrás-fejlesztési és Stratégiai Főosztály feladata

(2) A Humánerőforrás-fejlesztési és Stratégiai Főosztály az (1) bekezdés c) pontja szerinti feladat ellátásához szükséges adatok szolgáltatása vagy szakmai támogatás nyújtása érdekében megkeresheti a kezdeményezőt, a BEO-t és – ha az eljárást koordináló szervezeti egység az EUNPFO – az EUNPFO-t.

17. § (1) A közbeszerzési és beszerzési eljárással kapcsolatos valamennyi cselekményt – az eljárás előkészítésétől az annak alapján megkötött szerződés teljesítéséig – dokumentálni kell.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség az értékelés körében figyelembe vett szerződéses kötelezettségek teljesítésére, a szerződésben foglaltaktól eltérő teljesítés tényére és annak okaira, valamint a szerződésszegéssel kapcsolatos igény érvényesítésére is kiterjed.

(3) Az eljárást koordináló szervezeti egység az (1) bekezdés szerinti dokumentumokat – a BM egyedi iratkezelési szabályzatának kiadásáról szóló BM utasítás előírásainak betartásával – kezelheti, valamint szükség esetén e dokumentumok tartalma alapján adatszolgáltatást teljesíthet.

(4) Ha a szabályzat arról rendelkezik, hogy a közbeszerzési vagy beszerzési eljárás előkészítésével vagy lefolytatásával kapcsolatban keletkezett dokumentumot az eljárást koordináló szervezeti egység mellett egyéb szervezeti egységnek is meg kell küldeni, és e dokumentum eredeti példánya a szükséges számban nem áll rendelkezésre, az eredeti példányt az eljárást koordináló szervezeti egységnek, az arról készített másolatot az egyéb szervezeti egységnek kell megküldeni.

(5) A közbeszerzési és egyéb beszerzési eljárás előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatban keletkezett iratokat az eljárás lezárulásától, az ennek eredményeként megkötött szerződés, keretszerződés vagy keretmegállapodás teljesítésével kapcsolatban keletkezett iratokat az annak teljesítésétől számított öt évig, a Vbt. szerinti beszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával és a szerződés teljesítésével kapcsolatban keletkezett iratokat a Vbt. 26. § (2) bekezdésében meghatározott ideig meg kell őrizni. Az e bekezdés szerinti iratmegőrzési határidő a Kbt. VI. része vagy a Vbt. VII. része szerinti jogorvoslati eljárás megindítása esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának megtámadására nyitva álló határidő elteltéig, közigazgatási per esetén a közigazgatási per jogerős befejezéséig, európai uniós forrás felhasználásával megvalósított közbeszerzés vagy beszerzés esetén e forrásra vonatkozó szabályban előírt iratmegőrzési határidő elteltéig nem telik le.

18. § (1) A kezdeményező

(2) Európai uniós forrás felhasználásával megvalósításra kerülő közbeszerzés és beszerzés esetén az eljárás előkészítéséhez és lefolytatásához, valamint az eljárás alapján a szerződéskötéshez és e szerződés módosításához kapcsolódó közbeszerzési-elszámolhatósági tanúsítványt és az irányító hatóság nyilatkozatát – ha ez e forrás elszámolásához szükséges – az EUNPFO szerzi be.

(3) Ha jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz a közbeszerzés vagy beszerzés szakmai megvalósításához kapcsolódó – különösen az annak tárgyára vonatkozó építési vagy más hatósági – engedély, egyéb határozat, tanúsítvány vagy nyilatkozat beszerzését írja elő, azt – BM utasítás eltérő rendelkezése hiányában – a kezdeményező szerzi be.

(4) Ha jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz a közbeszerzés vagy beszerzés eljárási szempontú megvalósításához kapcsolódó – az (1)–(3) bekezdésben nem említett – engedély, egyéb határozat, tanúsítvány vagy nyilatkozat beszerzését írja elő, azt – BM utasítás eltérő rendelkezése hiányában – az eljárást koordináló szervezeti egység szerzi be.

(5) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kezdeményező a mentesítés iránti kérelmet és a miniszteri előterjesztés tervezetét szakmai véleményezés céljából előzetesen megküldi a rendészeti államtitkár, a gazdasági helyettes államtitkár, valamint a jogi és koordinációs helyettes államtitkár részére. A szakmai véleményezésre – a mentesítés iránti kérelem előterjesztését megelőzően – legalább három munkanapot kell biztosítani.

(6) Ha e § rendelkezése alapján az engedélyt, egyéb határozatot, tanúsítványt, nyilatkozatot, szakmai állásfoglalást vagy véleményt nem az eljárást koordináló szervezeti egység szerzi be, azt – papíralapú kiállítása esetén annak eredeti példányát – az eljárást koordináló szervezeti egységnek kell megküldeni.

19. § (1) A közbeszerzés és beszerzés műszaki leírását a kezdeményező készíti elő. Ha önálló műszaki leírás nem készül, a szabályzat műszaki leírásra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a közbeszerzés vagy beszerzés pontos tárgyát és mennyiségét tartalmazó leírásra.

(2) Az informatikai tárgyú áru beszerzésére vagy szolgáltatás megrendelésére vonatkozó műszaki leírást a kezdeményező véleményezés céljából – a 28. § (2) bekezdése alkalmazásával – megküldi az Informatikai Helyettes Államtitkárság (a továbbiakban: IHÁT) részére. Az IHÁT a műszaki leírással kapcsolatban észrevételt tehet.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti észrevétel tartalmára tekintettel a műszaki leírást módosítani vagy pontosítani szükséges, a kezdeményező e változtatásokat átvezeti, és a módosított vagy pontosított műszaki leírást az IHÁT részére visszamutatás céljából megküldi. Az IHÁT a visszamutatott műszaki leírással kapcsolatban további észrevételt tehet.

(4) Ha a (3) bekezdés szerint visszamutatott műszaki leírás tartalmával kapcsolatban az IHÁT további észrevételt tesz, az észrevételre a (3) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.

(5) A műszaki leírás – (2)–(4) bekezdés szerinti – véleményezése lezárul, ha az IHÁT a kezdeményezőt arról tájékoztatja, hogy észrevételt vagy további észrevételt nem tesz. A kezdeményező a közbeszerzést vagy beszerzést – a (9) bekezdés kivételével – a véleményezés lezárulását követően kezdeményezheti.

(6) A kezdeményező az új EIR beszerzésére vonatkozó műszaki leírásban rögzíti annak biztonsági osztályát és információbiztonsági követelményeit. A meglévő EIR továbbfejlesztése a szabályzat alkalmazásában nem minősül új EIR-nek.

(7) A (6) bekezdés szerinti biztonsági osztályt és információbiztonsági követelményeket a kezdeményező – az IHÁT közreműködésével, a (2)–(4) bekezdés szerinti véleményezés során – határozza meg, a biztonsági osztályba sorolás követelményeiről, valamint az egyes biztonsági osztályok esetében alkalmazandó konkrét védelmi intézkedésekről szóló jogszabályban és a BM Informatikai Biztonsági Szabályzatáról szóló BM utasításban foglaltak szerint.

(8) A (6) bekezdés szerinti műszaki leírásban a kezdeményező előírja, hogy a nyertes ajánlattevő eredménytermékként köteles benyújtani

(9) Ha a (2) bekezdés szerinti műszaki leírás a BM feladat- és hatáskörébe tartozó informatikai alkalmazásfejlesztések rendjéről szóló BM utasítás hatálya alá tartozó alkalmazásfejlesztésre vonatkozik, a kezdeményező – legkésőbb a (2) bekezdés szerinti megküldéssel egyidejűleg – megküldi az IHÁT részére az utasítás szerinti igénybejelentő lapot is. Az e bekezdés szerinti esetben a kezdeményező a közbeszerzést vagy beszerzést – az (5) bekezdéstől eltérően – azután kezdeményezheti, hogy a műszaki leírás (2)–(4) bekezdés szerinti véleményezése lezárul, és az IHÁT a fejlesztést az igénybejelentő lapon engedélyezi.

20. § (1) A kezdeményező a közbeszerzést és beszerzést – az 5. melléklet szerinti adatlap és a műszaki leírás megküldésével – eljárásonként külön kezdeményezi az eljárást koordináló szervezeti egységnél. A beszerzésre irányuló kezdeményezésben indítványozható, hogy az eljárást koordináló szervezeti egység a kezdeményezőt jelölje ki annak lebonyolítására.

(2) A kezdeményező a közbeszerzést és beszerzést olyan időben kezdeményezi, hogy a szerződéskötés tervezett időpontjáig – az eljárás és a szerződéskötés előkészítésének, koordinálásának, valamint lebonyolításának várható időigényére tekintettel – megfelelő idő álljon rendelkezésre.

(3) A kezdeményezőt nem mentesíti az (1) bekezdés szerinti kötelezettség alól, ha a közbeszerzés a közbeszerzési tervben vagy a beszerzés a beszerzési tervben korábban feltüntetésre került.

(4) Az eljárást koordináló szervezeti egység az (1) bekezdés szerint megküldött adatlap és műszaki leírás tartalmával kapcsolatban észrevételt tehet, valamint a beszerzési eljárás lebonyolítására kijelölheti a kezdeményezőt abban az esetben is, ha ezt a kezdeményező nem indítványozta.

(5) Ha a (4) bekezdés szerinti észrevétel tartalmára tekintettel az adatlapot vagy a műszaki leírást módosítani vagy pontosítani szükséges, a kezdeményező e változtatásokat átvezeti, és a módosított vagy pontosított adatlapot vagy műszaki leírást az eljárást koordináló szervezeti egység részére megküldi.

(6) Ha az (5) bekezdés szerint megküldött adatlap vagy műszaki leírás tartalmával kapcsolatban az eljárást koordináló szervezeti egység további észrevételt tesz, ennek alapján a kezdeményező az (5) bekezdés megfelelő alkalmazásával jár el.

(7) Az 5. melléklet szerinti adatlap és műszaki leírás – (4)–(6) bekezdés szerinti – véleményezése lezárul, ha az eljárást koordináló szervezeti egység a kezdeményezőt arról tájékoztatja, hogy észrevételt vagy további észrevételt nem tesz.

21. § (1) A közbeszerzés és beszerzés – önmagában vett és egybeszámított – becsült értékét a kezdeményező határozza meg.

(2) A kezdeményező az (1) bekezdés szerinti vizsgálatot az 5. melléklet szerinti adatlap és műszaki leírás véleményezésének – 20. § (7) bekezdése szerinti – lezárulását követően kezdi meg.

22. § (1) A közbeszerzés és beszerzés önmagában vett becsült értékének meghatározására irányuló vizsgálat során a kezdeményező a Kbt. 28. § (2) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

(2) Ha a kezdeményező az önmagában vett becsült érték meghatározására indikatív ajánlatot kíván bekérni, az eljárást koordináló szervezeti egység előírhatja, hogy a kezdeményező az indikatív ajánlatkérést küldje meg a számára véleményezésre. Az indikatív ajánlatkérés e bekezdés szerinti véleményezésére a 20. § (4)–(7) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(3) Építési beruházás esetén a kezdeményező – az aktuális piaci-kereskedelmi árviszonyoknak való megfelelés és a beruházás pénzügyi fedezetének biztosítása érdekében – az (1) bekezdés szerinti vizsgálat során a közbeszerzés vagy beszerzés megindítását megelőző tizenkettő hónapnál régebben készített tervezői költségvetést egyezteti a tervezővel.

23. § (1) A közbeszerzés és beszerzés egybeszámított becsült értékének meghatározása során a kezdeményező

(2) A közbeszerzés és beszerzés egybeszámított becsült értékének meghatározása során a kezdeményező

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti megkeresés teljesítéséhez – ideértve az abban ismertetett tényállás megítélését – további adat, információ vagy dokumentum szükséges, a megkeresés címzettje annak szolgáltatására hívja fel a kezdeményezőt.

(4) A (2) bekezdés szerinti megkeresés címzettje – a (3) bekezdés szerinti esetben a felhívás teljesítését követően – támogatást nyújt a kezdeményezőnek a közbeszerzés és beszerzés egybeszámított becsült értékének meghatározásához.

24. § (1) A kezdeményező a 21. § (1) bekezdése szerinti vizsgálatot követően – a 6. melléklet szerinti tartalommal – elkészíti a becsült érték meghatározásáról szóló nyilatkozat tervezetét.

(2) A kezdeményező az (1) bekezdés szerinti tervezetet és annak mellékleteként az alapját képező dokumentumokat véleményezés céljából megküldi az eljárást koordináló szervezeti egységnek.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti dokumentum tartalma nem megfelelő, vagy a megküldött dokumentumok nem alkalmasak az önmagában vett és az egybeszámított becsült érték alátámasztására, az eljárást koordináló szervezeti egység szükség szerint a megküldött dokumentumok kijavítására vagy kiegészítésére – ennek részeként további vagy ismételt indikatív ajánlatkérésre – hívja fel a kezdeményezőt.

(4) Ha a (2) bekezdés alapján megküldött dokumentumok – a (3) bekezdés szerinti felhívás esetén e felhívás, többszöri felhívás esetén az utolsóként megküldött felhívás teljesítését követően – megfelelő tartalmúak, valamint alkalmasak az önmagában vett és az egybeszámított becsült érték alátámasztására, az eljárást koordináló szervezeti egység a dokumentumok elfogadásáról értesíti a kezdeményezőt.

(5) A kezdeményező a becsült érték meghatározásáról szóló nyilatkozatot – a (4) bekezdés szerint elfogadott tartalommal – állítja ki, és azt megküldi a BEO-nak, valamint – ha az eljárást koordináló szervezeti egység az EUNPFO – az EUNPFO-nak is.

25. § (1) Egyedi esetben az eljárást koordináló szervezeti egység vezetőjének döntése szerint – a kezdeményező helyett – az eljárást koordináló szervezeti egység végzi el a közbeszerzés vagy beszerzés önmagában vett és egybeszámított becsült értékének meghatározását vagy annak a döntésben meghatározott folyamatát.

(2) Az (1) bekezdés szerinti döntés esetén az eljárást koordináló szervezeti egység a 21–23. §, valamint a 24. § (1) bekezdése kezdeményezőre vonatkozó rendelkezései szerint jár el.

(3) Az (1) bekezdés szerinti döntés esetén – az annak végrehajtásához szükséges kérdésben – az eljárást koordináló szervezeti egység a kezdeményezőt is megkeresheti. A kezdeményező a megkeresésnek soron kívül tesz eleget.

(4) Ha az (1) bekezdés szerinti döntés alapján a becsült érték meghatározásáról szóló nyilatkozat tervezetét az eljárást koordináló szervezeti egység készíti el, azt megküldi a kezdeményezőnek.

(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a kezdeményező a becsült érték meghatározásáról szóló nyilatkozatot az eljárást koordináló szervezeti egység által elkészített tervezetnek megfelelő tartalommal állítja ki és küldi meg a 24. § (5) bekezdésében meghatározottak részére.

26. § (1) A közbeszerzés és beszerzés fedezetigazolás vagy feltételes fedezetigazolás alapján indítható meg.

(2) A kezdeményező – a fedezet rendelkezésre állása esetén az 1. melléklet, a fedezet feltételes rendelkezésre állása esetén a 2. melléklet szerinti tartalommal – készíti elő a fedezetigazolást.

(3) A kezdeményező intézkedik a (2) bekezdés szerinti fedezetigazolás kötelezettségvállaló általi aláíratása, valamint pénzügyi ellenjegyzése vagy – feltételes fedezetigazolás esetén – a PEF pénzügyi ellenjegyzésre jogosult munkatársa általi záradékolása iránt.

(4) A kezdeményező – a kötelezettségvállaló által aláírt és a PEF által pénzügyi ellenjegyzéssel ellátott – fedezetigazolást vagy – a kötelezettségvállaló által aláírt és a PEF pénzügyi ellenjegyzésre jogosult munkatársa által záradékkal ellátott – feltételes fedezetigazolást megküldi az eljárást koordináló szervezeti egységnek.

(5) Egyedi esetben az eljárást koordináló szervezeti egység vezetőjének döntése szerint – a kezdeményező helyett – az eljárást koordináló szervezeti egység végzi el a (2) vagy (3) bekezdésben meghatározottakat.

(6) Ha az (5) bekezdés szerinti döntés alapján az eljárást koordináló szervezeti egység végzi el a (3) bekezdésben meghatározottakat, a (4) bekezdést nem lehet alkalmazni.

(7) A kezdeményező az új EIR beszerzésére irányuló közbeszerzés és beszerzés előkészítése során az információbiztonsági követelmények megvalósításához szükséges emberi és anyagi erőforrások rendelkezésre állását is ellenőrzi.

27. § Az eljárást koordináló szervezeti egység a 24. § (5) bekezdése szerinti nyilatkozat, valamint a 26. § (1) bekezdése szerinti fedezetigazolás tartalmára tekintettel határoz közbeszerzés vagy beszerzés lefolytatásáról, közbeszerzés esetén az alkalmazandó eljárásrendről és -fajtáról, valamint közbeszerzés és beszerzés esetén az előírásra kerülő eljárási szabályokról.

28. § (1) A közbeszerzési és beszerzési eljárás résztvevője

(2) A közbeszerzési és beszerzési eljárás előkészítésébe, lebonyolításába vagy a döntéshozatalba az (1) bekezdés a)–e) pontjában nem említett – a BM-mel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló – személy is bevonható, ha ez az eljárással vagy annak tárgyával érintett másik BM szervezeti egység tájékoztatása, az eljárás során felmerült szakkérdés tisztázása vagy az eljáráshoz kapcsolódó adminisztrációs feladatok ellátása érdekében indokolt (a továbbiakban: eljárásba bevont egyéb személy).

(3) Az eljárásba bevont egyéb személy a szabályzat alkalmazásában nem minősül a közbeszerzési vagy beszerzési eljárás résztvevőjének.

(4) Az eljárásba bevont egyéb személy a (2) bekezdés szerinti megkeresésnek olyan időben köteles eleget tenni, hogy az a közbeszerzési vagy beszerzési eljárás megindítását és eredményének határidőben való kihirdetését – a megkeresés eredménye alapján szükségessé váló eljárási cselekmények várható időigényét is figyelembe véve – ne akadályozza.

(5) A közbeszerzési vagy beszerzési eljárás résztvevője és az eljárásba bevont egyéb személy e minőségében nem utasítható, eljárása során álláspontját önállóan és legjobb szakmai tudása szerint – a közbeszerzési vagy beszerzési dokumentumokban meghatározottak, a szakterületére vonatkozó és egyéb jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök és belső normák, valamint az általánosan elfogadott szakmai szokások figyelembevételével – alakítja ki.

(6) Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének

(7) A bírálóbizottság szavazati joggal rendelkező tagját vagy annak helyettesét delegáló szervezeti egység vezetője a delegálást, az egyszemélyi bírálót vagy annak helyettesét kijelölő szervezeti egység vezetője a kijelölést megelőzően meggyőződik arról, hogy az általa delegálni vagy kijelölni kívánt személy kinevezési okirata vagy munkaszerződése tartalmaz-e évenkénti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó előírást.

(8) Ha a kinevezési okirat vagy munkaszerződés a (7) bekezdés szerinti előírást nem tartalmaz, a delegáló vagy kijelölő szervezeti egység vezetője a delegálás vagy kijelölés tényéről, valamint az ezzel járó évenkénti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről – a delegálással vagy kijelöléssel egyidejűleg, írásban – értesíti a Személyügyi Főosztályt az erre tekintettel szükségessé váló intézkedések megtétele érdekében.

(9) A delegáló szervezeti egység vezetője abban az esetben is a (8) bekezdés szerint jár el, ha a bírálóbizottság szavazati joggal rendelkező tagjaként vagy annak helyetteseként olyan személyt kíván delegálni, aki a BM-mel nem áll foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban.

29. § (1) A döntéshozó irányítja a közbeszerzési vagy beszerzési eljárást, ennek részeként

(2) A döntéshozó az ajánlatkérő nevében eljárhat, ennek részeként jogosult az eljárás során ajánlatkérői nyilatkozat megtételére, valamint eljárási cselekmény jóváhagyására, ideértve a kiegészítő tájékoztatás, az ajánlati kötöttség meghosszabbítására vonatkozó felhívás, a hiánypótlási felhívás, a felvilágosítás kérés, a számítási hiba javítására való felhívás, az indokoláskérés és kiegészítőindokolás-kérés, valamint az igazolások benyújtására való felhívás aláírását.

(3) A döntéshozó nem lehet bírálóbizottsági tag, egyszemélyi bíráló vagy a 39. § (2) bekezdése szerinti munkacsoport tagja.

30. § (1) A döntéshozó az ajánlatkérő nevében eljáró személyként a felelősségi rendben kijelölheti az eljárást koordináló szervezeti egység vezetőjét vagy az eljárásba bevont állami közbeszerzési szaktanácsadót.

(2) Az ajánlatkérő nevében eljáró személy – a 29. § (1) bekezdése szerinti kizárólagos döntéshozói hatáskörök érintése és a döntéshozó külön tájékoztatása nélkül – jogosult a 29. § (2) bekezdésében foglaltakra.

(3) Akadályoztatásának tartama alatt az eljárást koordináló szervezeti egység vezetője helyett szervezeti szintű helyettese, az eljárásba bevont állami közbeszerzési szaktanácsadó helyett a felelősségi rendben kijelölt helyettese jár el – az (1) bekezdés szerinti – ajánlatkérő nevében eljáró személyként.

31. § (1) Ha a közbeszerzést vagy beszerzést a BM saját hatáskörben valósítja meg, az eljárás előkészítésére és lefolytatására – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – bírálóbizottságot kell alakítani.

(2) Ha a BM egyéb beszerzési eljárást folytat le, vagy központi beszerző szerv által megkötött keretmegállapodás alapján közvetlen megrendelést alkalmaz, bírálóbizottság alakítása helyett egyszemélyi bírálót kell kijelölni, feltéve, hogy az eljárást koordináló szervezeti egység vezetője nem dönt bírálóbizottság megalakításáról.

(3) Bírálóbizottság tagja és egyszemélyi bíráló kizárólag természetes személy lehet.

(4) Az eljárást koordináló szervezeti egység koordinálja a bírálóbizottsági tagok kijelölését, valamint e személyek munkáját, továbbá a rendelkezésükre bocsátja az 5. melléklet szerinti adatlapot, a műszaki leírást, a 24. § (5) bekezdése szerinti nyilatkozatot és az annak alapjául szolgáló dokumentumokat, valamint a 26. § szerint kiállított fedezetigazolást vagy feltételes fedezetigazolást.

(5) A döntéshozó – közbeszerzés esetén a 7. melléklet, beszerzés esetén a 8. melléklet szerinti felelősségi rendben – jelöli ki a bírálóbizottság tagjait, és határozza meg az egyes bírálóbizottsági tagok által ellátandó feladatokat. A felelősségi rend kiadása során a 7. és 8. mellékletben meghatározott szövegtől el lehet térni, ha ezt az adott közbeszerzés vagy beszerzés sajátosságai indokolják. A bírálóbizottsági tag kijelölésének visszavonására a döntéshozó jogosult. A bírálóbizottsági tag kijelölése visszavonásának kell tekinteni a módosított felelősségi rend kibocsátását is, feltéve, hogy az a tagot e minőségében már nem nevezi meg.

(6) Az egyszemélyi bírálót az általa ellátandó feladatok részletes meghatározása nélkül az eljárást koordináló szervezeti egység vezetője vagy – ha a beszerzés lebonyolítására a kezdeményező került kijelölésre – a kezdeményező vezetője jelöli ki, és bocsátja rendelkezésére a (4) bekezdés szerinti dokumentumokat, feltéve, hogy azokkal még nem rendelkezik. Az egyszemélyi bírálót kijelölő szervezeti egység vezetője a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megfelelő érvényesítése érdekében a 28. § (7)–(9) bekezdése szerint jár el. Az egyszemélyi bíráló kijelölésének visszavonására az őt kijelölő szervezeti egység vezetője jogosult.

(7) A bírálóbizottsági tag és az egyszemélyi bíráló megbízása kijelölésének elfogadásával jön létre, és annak visszavonásáig vagy – ha annak visszavonására nem kerül sor – a közbeszerzési vagy beszerzési eljárás lezárulásáig tart.

32. § (1) Közbeszerzés esetén a bírálóbizottság – a helyettes tagok és megfigyelők figyelmen kívül hagyásával számított – legalább öt tagból áll, és annak tagjai együttesen rendelkeznek a közbeszerzés tárgya szerinti szakmai, közbeszerzési, jogi és pénzügyi, valamint informatikai tárgyú áru beszerzésére vagy szolgáltatás megrendelésére vonatkozó közbeszerzési igény esetén informatikai és – ha ezen igény információbiztonságot is érint – információbiztonsági szakértelemmel.

(2) Közbeszerzés esetén a bírálóbizottság

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti bírálóbizottsági tagok közül legalább egy rendelkezik a közbeszerzés tárgya szerinti szakértelemmel.

(4) Beszerzés esetén a bírálóbizottság – a helyettes tagok és megfigyelők figyelmen kívül hagyásával számított – legalább három tagból áll, és annak tagjai együttesen rendelkeznek a beszerzés tárgya szerinti szakmai, beszerzési, jogi és pénzügyi, valamint informatikai tárgyú áru beszerzésére vagy szolgáltatás megrendelésére vonatkozó beszerzési igény esetén informatikai és – ha ezen igény információbiztonságot is érint – információbiztonsági szakértelemmel.

(5) Beszerzés esetén a bírálóbizottság

(6) Az eljárást koordináló szervezeti egység vezetőjének ilyen döntése esetén – az (5) bekezdés c)–d) pontjától eltérően – az eljárást koordináló szervezeti egység delegálja a bírálóbizottság jogi és pénzügyi szakértelemmel rendelkező tagját is, azzal, hogy ilyen esetben az eljárást koordináló szervezeti egység – a 28. § (2) bekezdése alkalmazásával – megküldi a JAFO és a PEF részére

(7) A (2), (5) és (6) bekezdés nem zárja ki, hogy a bírálóbizottságba több szakterületet érintő szakértelemmel rendelkező tagot delegáljanak e szakterületek képviseletének együttes ellátására.

(8) A (2), (5) és (6) bekezdés szerinti szervezeti egység az általa delegált bírálóbizottsági tag mellé legalább egy helyettest delegál.

(9) Közbeszerzés esetén a (2)–(3) és (7)–(8) bekezdésben, beszerzés esetén az (5)–(8) bekezdésben meghatározottak mellett a bírálóbizottságba további – szavazati joggal rendelkező vagy megfigyelő – tag is delegálható.

(10) A bírálóbizottság szavazati joggal rendelkező tagját delegáló szervezeti egység vezetője a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megfelelő érvényesítése érdekében a 28. § (7)–(9) bekezdése szerint jár el.

33. § (1) A döntéshozó a bírálóbizottságba – közbeszerzési vagy beszerzési szakértelmet ellátó tagként – állami közbeszerzési szaktanácsadót jelöl ki, ha az eljárásba való bevonása jogszabály rendelkezése alapján kötelező, vagy ez egyébként indokolt.

(2) Az állami közbeszerzési szaktanácsadó a bírálóbizottság szavazati joggal rendelkező tagja, e tag helyettese vagy megfigyelő tagja lehet. Az állami közbeszerzési szaktanácsadó megfigyelő tagként akkor jelölhető ki, ha a bírálóbizottságba közbeszerzés esetén a közbeszerzési, beszerzés esetén a beszerzési szakértelem ellátására szavazati joggal rendelkező tag egyébként kijelölésre kerül.

(3) Állami közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységet az állami közbeszerzési szaktanácsadói névjegyzékben szereplő – a BM állományába tartozó vagy megbízott – természetes személy láthat el. A szükséges fedezet rendelkezésre állása esetén állami közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység ellátására megbízás – megbízási szerződés megkötésével vagy megbízási keretszerződés alapján egyedi megrendelés kibocsátásával – adható.

(4) Ha az állami közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység ellátására tervezetten megbízás útján kerül sor, az eljárást koordináló szervezeti egység megvizsgálja az ehhez igénybe vehető megbízási keretszerződés rendelkezésre állását, és ennek eredménye szerint – megbízási szerződés vagy megbízási keretszerződés megkötése vagy egyedi megrendelés kibocsátása iránt – intézkedik.

(5) Az állami közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység ellátására irányuló megbízási szerződésben és megbízási keretszerződésben ki kell kötni, hogy az állami közbeszerzési szaktanácsadó

34. § (1) A döntéshozó a bírálóbizottságba tagként a BM-mel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem álló természetes személyt (a továbbiakban: szakértő) is kijelölhet, ha szakértelmére tekintettel a közbeszerzési vagy beszerzési eljárásba való bevonása indokolt.

(2) A szakértő a bírálóbizottság szavazati joggal rendelkező tagja, e személy helyettese vagy megfigyelő tagja lehet.

(3) A szükséges fedezet rendelkezésre állása esetén a szakértői tevékenység ellátása megbízási szerződés megkötése, megbízási keretszerződés alapján egyedi megrendelés kibocsátása vagy céljuttatás megállapítása útján biztosítható.

(4) Szakértői tevékenység ellátására adott megbízás esetén a nem természetes személy megbízott kijelöli a közbeszerzési vagy beszerzési eljárásban közreműködő szakértőt.

35. § A bírálóbizottság feladata

36. § (1) A bírálóbizottság a határozatait szavazás útján – egyszerű szavazattöbbséggel – hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a bírálóbizottság elnökének szavazata dönt. Nem egyhangú szavazás esetén a bírálóbizottság a különvéleményről a 37. § (1) bekezdése szerinti jegyzőkönyvben vagy annak mellékletében tájékoztatja a döntéshozót.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szavazás során a bírálóbizottság elnöke és – a felelősségi rend szerint szavazati joggal rendelkező – egyéb tagja egy-egy szavazattal rendelkezik.

(3) A (2) bekezdés szerinti bírálóbizottsági tag akadályoztatásának – különösen szabadságának, betegségének, egyéb távollétének, valamint a vele szemben felmerült összeférhetetlenség kivizsgálásának – tartama alatt a helyettese jár el, és ennek részeként gyakorolja a helyettesített tagot megillető szavazati jogot. A több helyettessel is rendelkező bírálóbizottsági tag akadályoztatásának tartama alatt a nem akadályozott helyettese, több ilyen helyettes rendelkezésre állása esetén a maguk közül erre kijelölt helyettes jár el.

(4) A megfigyelő tanácskozási joggal vesz részt a bírálóbizottság munkájában.

(5) Az (1) bekezdés szerinti szavazás írásban vagy – a bírálóbizottság ülésén – szóban tartható meg.

(6) Az (1) bekezdés szerinti szavazás írásbeli megtartása esetén a bírálóbizottság tagjainak e-mailben megküldött határozati javaslatról a bírálóbizottság szavazati joggal rendelkező tagja – a (3) bekezdés szerinti esetben helyettese – az e-mailre adott válaszüzenetben szavaz.

(7) A (6) bekezdés szerinti írásbeli szavazás eredményes, ha annak során – közbeszerzés esetén a 32. § (1) bekezdése, beszerzés esetén a 32. § (4) bekezdése szerinti – valamennyi szakértelem részéről legalább egy-egy szavazat határidőben beérkezett. Az írásbeli szavazás eredménytelensége esetén újabb írásbeli szavazást kell tartani, vagy bírálóbizottsági ülést kell összehívni.

(8) A bírálóbizottság ülése megtartható olyan formában is, hogy azon valamennyi tag vagy a tagok egy része elektronikus hírközlő hálózat vagy más – kép, illetve hang elektronikus továbbítására alkalmas – eszköz útján vesz részt.

(9) A bírálóbizottsági ülés határozatképes, ha azon – közbeszerzés esetén a 32. § (1) bekezdése, beszerzés esetén a 32. § (4) bekezdése szerinti – valamennyi szakértelem képviselve van. Határozatképtelenség esetén újabb bírálóbizottsági ülést kell összehívni, vagy – a (6) bekezdés szerinti – írásbeli szavazást kell tartani.

37. § (1) A bírálóbizottság munkájáról olyan részletezettségű jegyzőkönyvet kell készíteni, hogy annak – több jegyzőkönyv készítése esetén azoknak együttes – tartalma alkalmas legyen a közbeszerzési vagy beszerzési eljárás teljes körű rekonstruálására, valamint jogszerűségének megállapítására.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jegyzőkönyvben ismertetni kell az abban foglalt javaslat részletes indokolását. A bírálóbizottsági tag erre irányuló indítványa esetén különvéleményét a közbenső vagy eljárást lezáró döntési javaslatot tartalmazó jegyzőkönyvbe kell foglalni, vagy ahhoz mellékletként kell csatolni, valamint erre irányuló indítványa esetén a bírálóbizottsági tagok indokolással ellátott bírálati lapjait a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti jegyzőkönyv elfogadásáról a bírálóbizottság határozatot hoz.

(4) Közbenső vagy eljárást lezáró döntési javaslatot tartalmazó jegyzőkönyv elfogadása esetén annak tartalmát a bírálóbizottság valamennyi szavazati joggal rendelkező tagja együttesen, egyéb jegyzőkönyv elfogadása esetén annak tartalmát a bírálóbizottság elnöke vagy az állami közbeszerzési szaktanácsadó tanúsítja a (3) bekezdés szerint elfogadott jegyzőkönyv aláírásával.

(5) Ha a jegyzőkönyvet a bírálóbizottság legalább egy, szavazati joggal rendelkező tagja aláírásával látja el, tartalmának együttes tanúsítása során az egyéb szavazati joggal rendelkező tag – a (4) bekezdéstől eltérően – a jegyzőkönyv aláírása helyett az annak elfogadásáról szóló aláírt nyilatkozatot is benyújthat.

(6) A (4)–(5) bekezdés alkalmazásában aláírásnak kell tekinteni azt is, ha az aláíró a jegyzőkönyvet elektronikus okiratként – a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 325. § (1) bekezdés f)–h) vagy j) pontjában meghatározott módon – elektronikus aláírással látja el vagy hitelesíti.

(7) A 36. § (3) bekezdése szerinti esetben az akadályoztatott bírálóbizottsági tag helyett a helyettese végzi el

a (4)–(6) bekezdés szerinti tanúsítást.

(8) Ha a jegyzőkönyv – a 29. § (1) bekezdése szerinti – kizárólagos döntéshozói hatáskörbe tartozó javaslatot tartalmaz, azt a bírálóbizottság – az eljárást koordináló szervezeti egység útján – a döntéshozónak küldi meg. Ha a jegyzőkönyv kizárólag a 29. § (2) bekezdése szerinti ajánlatkérői nyilatkozat megtételére vagy eljárási cselekmény jóváhagyására vonatkozó javaslatot tartalmaz, azt a bírálóbizottság az ajánlatkérő nevében eljáró személynek küldi meg, feltéve, hogy az nem tagja a bírálóbizottságnak.

38. § (1) Ha az egyszemélyi bíráló kijelölése – központi beszerző szerv által megkötött keretmegállapodás alapján – közvetlen megrendelés alkalmazására vonatkozik, az egyszemélyi bíráló a (2) bekezdésben meghatározottak szerint elemzést és döntési javaslatot készít, egyéb tárgyú kijelölése esetén a 35. § a)–g) pontjában meghatározott feladatokat látja el.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott keretmegállapodás több gazdasági szereplő vagy konzorcium árlistáját tartalmazza, az egyszemélyi bíráló az igénynek megfelelő cikkszám – több cikkszámból álló igény esetén az ezekből képzett kosár – ellenértékét árlistánként veti össze egymással, és az így elvégzett elemzés eredménye szerint döntési javaslatot tesz arra a gazdasági szereplőre vagy konzorciumra vonatkozóan, amelytől az igény tárgya szerinti áru vagy szolgáltatás a legalacsonyabb áron megrendelhető.

(3) Ha az egyszemélyi bíráló kijelölése nem az (1) bekezdés szerinti közvetlen megrendelés alkalmazására vonatkozik, az egyszemélyi bíráló – a 28. § (2) bekezdése alkalmazásával – megküldi a JAFO és a PEF részére

(4) Az eljárása során felmerülő – jogi, pénzügyi vagy egyéb tárgyú – szakkérdés tisztázása érdekében az egyszemélyi bíráló az eljárásba egyéb személyt is bevonhat, a 28. § (2) bekezdésében foglaltak szerint.

(5) Eljárásáról – több szakaszból álló eljárás esetén annak egyes szakaszairól – az egyszemélyi bíráló a 37. § (1) bekezdésének megfelelő tartalommal jegyzőkönyvet készít. A (2) bekezdésben meghatározott elemzést és döntési javaslatot a jegyzőkönyvben vagy annak mellékletében kell ismertetni. Az egyszemélyi bíráló a jegyzőkönyvet – papír alapon vagy a 37. § (6) bekezdése szerint – aláírásával látja el, majd azt – a 37. § (8) bekezdésének megfelelő alkalmazásával – a döntéshozónak vagy az ajánlatkérő nevében eljáró személynek küldi meg.

39. § (1) Ha a közbeszerzési vagy beszerzési eljárást a BM javára más szervezet folytatja le, a BM e szervezettel együttműködik az eljárás előkészítése és lefolytatása, valamint szükség szerint a döntéshozatal, továbbá az eljárás alapján a szerződés, keretszerződés vagy keretmegállapodás megkötése és annak módosítása során.

(2) A BM az (1) bekezdés szerinti eljárás nyomon követése és támogatása céljából munkacsoportot alakíthat, valamint – az (1) bekezdés szerinti szervezet megkeresése szerint – az általa alakítandó bírálóbizottságba szavazati joggal rendelkező vagy megfigyelő tagot delegál, vagy adminisztratív és szakmai kapcsolattartót jelöl ki.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat az eljárást koordináló szervezeti egység koordinálja, és annak eredményéről – a bírálóbizottságba delegált tag, az adminisztratív és szakmai kapcsolattartó vagy a munkacsoport tagjai nevének és hivatali kapcsolattartási adatainak továbbításával – tájékoztatja az (1) bekezdés szerinti szervezetet.

(4) A (2) bekezdés szerinti munkacsoport tagjai együttesen rendelkeznek jogi és pénzügyi, közbeszerzés esetén a közbeszerzés tárgya szerinti szakmai és közbeszerzési, beszerzés esetén a beszerzés tárgya szerinti szakmai és beszerzési, valamint – európai uniós forrás felhasználásával megvalósításra kerülő közbeszerzés vagy beszerzés esetén – a projekthez kapcsolódó, továbbá informatikai tárgyú áru beszerzésére vagy szolgáltatás megrendelésére vonatkozó közbeszerzési vagy beszerzési igény esetén informatikai és – ha ezen igény információbiztonságot is érint – információbiztonsági szakértelemmel.

(5) A (2) bekezdés szerinti munkacsoport

(6) Az (5) bekezdés nem zárja ki, hogy a munkacsoportba több szakterületet érintő szakértelemmel rendelkező tagot delegáljanak e szakterületek képviseletének együttes ellátására.

(7) A (2) bekezdés szerinti adminisztratív kapcsolattartót az eljárást koordináló szervezeti egység, a szakmai kapcsolattartót a kezdeményező delegálja.

(8) A munkacsoport tagja, valamint az adminisztratív és a szakmai kapcsolattartó (2) bekezdés szerinti kijelölésére és annak visszavonására a döntéshozó vagy – ha az eljárás döntéshozóját az (1) bekezdés szerinti szervezet biztosítja – a BM azon állami vezetője vagy önálló hivatali egységének vezetője jogosult, aki az eljárás saját hatáskörben való megvalósítása esetén döntéshozóként járna el.

(9) Az eljárása során felmerülő – jogi, pénzügyi vagy egyéb tárgyú – szakkérdés tisztázása érdekében a (2) bekezdésben meghatározott személy vagy a munkacsoport az eljárásába egyéb személyt is bevonhat a 28. § (2) bekezdésében foglaltak szerint.

(10) Az eljárással kapcsolatos észrevételeit a munkacsoport tagja a kapcsolattartó útján, a (2) bekezdésben meghatározott egyéb személy közvetlenül továbbítja az (1) bekezdés szerinti szervezetnek.

40. § (1) A közbeszerzési és beszerzési eljárás résztvevője írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy – a Kbt. 25. §-a, Vbt. szerinti beszerzési eljárás esetén a Vbt. 9. §-a rendelkezéseire tekintettel – a személyével kapcsolatban összeférhetetlenség vagy annak kockázata nem merül fel (a továbbiakban: összeférhetetlenségi nyilatkozat).

(2) Ha a közbeszerzési vagy beszerzési eljárás résztvevője az eljárás több folyamatában (eljárás előkészítése, ajánlatok és részvételi jelentkezések bírálata, az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatala) is részt vesz, e folyamatokhoz kapcsolódóan – folyamatonként egy alkalommal – különálló összeférhetetlenségi nyilatkozatot tesz.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában a központi beszerző szerv által megkötött keretmegállapodás alapján közvetlen megrendelést előkészítő egyszemélyi bíráló eljárását kizárólag az eljárás előkészítése folyamatban való részvételnek kell tekinteni. Ha kijelölése folytán az egyszemélyi bíráló a központi beszerző szerv által megkötött egyazon keretmegállapodás alapján több közvetlen megrendelés előkészítését is ellátja, nem köteles közvetlen megrendelésenként önálló összeférhetetlenségi nyilatkozatot tenni, feltéve, hogy korábban e keretmegállapodás alapján alkalmazandó valamennyi közvetlen megrendelésre kiterjedő összeférhetetlenségi nyilatkozatot tett.

(4) A közbeszerzési és beszerzési eljárás résztvevője az összeférhetetlenségi nyilatkozat részeként titoktartási és távolmaradási nyilatkozatot is tesz.

(5) A (4) bekezdés szerinti távolmaradási nyilatkozatban a közbeszerzési és beszerzési eljárás résztvevője arra vállal kötelezettséget, hogy az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként és alvállalkozóként nem vesz részt, továbbá az eljárás alapján kötendő szerződés, keretszerződés vagy keretmegállapodás, valamint az ennek alapján kiadásra kerülő megrendelés teljesítésében alvállalkozóként, gyártóként, forgalmazóként, valamint alkatrész-, alapanyag- és építőanyag-eladóként nem működik közre.

(6) Az összeférhetetlenségi nyilatkozatot az egyszemélyi bíráló a 9. melléklet, az eljárás más részvevője közbeszerzés esetén a 10. melléklet, beszerzés esetén a 11. melléklet szerinti tartalommal teszi meg, azzal, hogy az eljárás előkészítésének folyamatához kapcsolódó összeférhetetlenségi nyilatkozat a felelősségi rendbe foglaltan is megtehető.

(7) Az összeférhetetlenségi nyilatkozat elektronikus okiratként is megtehető, ha azt a nyilatkozó – a Pp. 325. § (1) bekezdés f)–h) vagy j) pontjában meghatározott módon – elektronikus aláírással látja el vagy hitelesíti.

41. § (1) A döntéshozó az összeférhetetlenségi nyilatkozatot

(2) Az (1) bekezdés b)–c) pontja alkalmazásában eljárási cselekménynek kell tekinteni a közbenső döntés, valamint az ajánlattevőnek vagy részvételre jelentkezőnek címzett egyéb ajánlatkérői közlés – ideértve a hiánypótlási felhívás, a felvilágosítás kérés, a számítási hiba javítására való felhívás, az indokolás kérés és kiegészítő indokolás kérés, valamint az igazolások benyújtására való felhívás – aláírását.

(3) A közbeszerzési vagy beszerzési eljárás 28. § (1) bekezdés b)–e) pontja szerinti résztvevője (a továbbiakban: az eljárás egyéb résztvevője) az összeférhetetlenségi nyilatkozatot

(4) Ha akadályoztatása miatt a döntéshozó az (1) bekezdés, az eljárás egyéb résztvevője a (3) bekezdés szerinti határidőben nem képes megtenni az adott folyamathoz kapcsolódó összeférhetetlenségi nyilatkozatát, ezt az akadályoztatás megszűnését követő észszerű határidőn belül teszi meg. E rendelkezés alkalmazásában akadályoztatásnak kell tekinteni különösen az eljárás résztvevőjének szabadságát, betegségét, egyéb távollétét, valamint a vele szemben felmerült összeférhetetlenség vagy annak kockázata kivizsgálását.

(5) Ha érdemi bevonására olyan időpontban kerül sor, amely miatt a döntéshozó az (1) bekezdés, az eljárás egyéb résztvevője a (3) bekezdés szerinti határidőben nem képes megtenni az adott folyamathoz kapcsolódó összeférhetetlenségi nyilatkozatát, ezt a bevonását követő észszerű határidőn belül teszi meg.

(6) Ha a közbeszerzési vagy beszerzési eljárás résztvevője az (1)–(5) bekezdés szerinti határidőben nem teszi meg az eljárás adott folyamatára vonatkozó összeférhetetlenségi nyilatkozatát, vagy – a 42. § (1) bekezdése szerinti – saját bejelentését, az eljárást koordináló szervezeti egység vezetője hívja fel nyilatkozattételi kötelezettségének – haladéktalan, de legkésőbb a felhívás vele való közlését követő három munkanapon belüli – teljesítésére.

(7) Az eljárást koordináló szervezeti egység megállapítja a nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztását, és erről írásban értesíti a (8) bekezdés a)–c) pontja szerinti intézkedés megtételére jogosultat, ha a közbeszerzési vagy beszerzési eljárás résztvevője az eljárást koordináló szervezeti egységnek az eljárás adott folyamatára vonatkozó összeférhetetlenségi nyilatkozatát a (6) bekezdés szerinti felhívásban tűzött határidő lejáratáig nem nyújtja be, vagy annak megtételét – az (1)–(5) bekezdés szerinti határidő lejáratát vagy a (6) bekezdés szerinti felhívás esetén az abban tűzött határidő lejáratát megelőzően – kifejezetten megtagadja. A nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása nem állapítható meg, ha a közbeszerzési vagy beszerzési eljárás résztvevője – a 42. § (1) bekezdése szerinti – saját bejelentést tett.

(8) Nyilatkozattételi kötelezettségének elmulasztása esetén

(9) Ha a nyilatkozattételi kötelezettségét elmulasztó személy a (8) bekezdés a)–c) pontja szerinti intézkedés megtételéig – a közbeszerzési vagy beszerzési eljárással kapcsolatos – olyan információ birtokába jutott vagy juthatott, amely alkalmas lehet vele szemben összeférhetetlenség vagy annak kockázata megállapítására, a BM közigazgatási államtitkára a 44. § (1) bekezdése, a döntéshozó és az egyszemélyi bírálót kijelölő szervezeti egység vezetője a 43. § (4) bekezdése szerint jár el.

(10) Ha a beszerzés lebonyolítására a kezdeményező kerül kijelölésre, a (6)–(7) bekezdés alkalmazása során – az eljárást koordináló szervezeti egység és annak vezetője helyett – a kezdeményező és annak vezetője jár el.

42. § (1) Ha álláspontja szerint a személyével kapcsolatban összeférhetetlenség vagy annak kockázata merül fel, ezt a döntéshozó a BM közigazgatási államtitkárának, az egyszemélyi bíráló az őt kijelölő szervezeti egység vezetőjének, az eljárás egyéb résztvevője a döntéshozónak – az annak alapjául szolgáló körülmények részletes ismertetésével – haladéktalanul írásban bejelenti (a továbbiakban: saját bejelentés). A BM közigazgatási államtitkárának vagy a döntéshozónak címzett saját bejelentést az eljárást koordináló szervezeti egységen keresztül kell előterjeszteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a bejelentő – ha kijelölését még nem fogadta el – annak elfogadását, valamint – ha az eljárás adott folyamatához kapcsolódó összeférhetetlenségi nyilatkozatát még nem tette meg – annak megtételét megtagadja.

(3) A saját bejelentés megtételétől kezdve a bejelentő az érintett közbeszerzési vagy beszerzési eljárásban nem járhat el.

(4) Saját bejelentésének tényéről – annak tartalmi ismertetése nélkül – a bejelentő a bejelentés megtételével egyidejűleg írásban értesíti az érintett közbeszerzési vagy beszerzési eljárás résztvevőit.

(5) A (4) bekezdés szerinti értesítés közlését követően a közbeszerzési vagy beszerzési eljárás résztvevője az eljárással kapcsolatos további egyeztetésekbe a bejelentőt nem vonhatja be, és részére az eljárásra vonatkozó dokumentumokat sem továbbíthat.

(6) A döntéshozó saját bejelentése esetén a BM közigazgatási államtitkára helyettes döntéshozót, az egyszemélyi bíráló saját bejelentése esetén az őt kijelölő szervezeti egység vezetője helyettes egyszemélyi bírálót jelöl ki. Az eljárás egyéb résztvevőjének saját bejelentése esetén helyette a felelősségi rendben kijelölt helyettese jár el.

43. § (1) A döntéshozó saját bejelentése esetén a BM közigazgatási államtitkára, az egyszemélyi bíráló saját bejelentése esetén az őt kijelölő szervezeti egység vezetője, az eljárás más résztvevőjének saját bejelentése esetén a döntéshozó dönt a bejelentés kivizsgálásáról vagy annak mellőzéséről.

(2) A saját bejelentés kivizsgálása mellőzhető, ha azt

(3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti döntésről a bejelentőt írásban tájékoztatni kell.

(4) Ha a döntéshozó vagy az egyszemélyi bírálót kijelölő szervezeti egység vezetője az (1)–(2) bekezdés alapján a saját bejelentés kivizsgálásáról dönt, megkeresi a BM közigazgatási államtitkárát a kivizsgálást lefolytató bizottság (a továbbiakban: vizsgálóbizottság) kijelölése érdekében.

44. § (1) A BM közigazgatási államtitkára kijelöli a vizsgálóbizottság tagjait, ha a 43. § (1) bekezdése alapján a saját bejelentés kivizsgálásáról dönt, vagy hozzá a 41. § (7) bekezdése vagy a 43. § (4) bekezdése szerinti megkeresés érkezik.

(2) A vizsgálóbizottság három tagból áll. A vizsgálóbizottság tagja kizárólag a BM-mel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy lehet. A vizsgálóbizottság tagjai együttesen rendelkeznek jogi és közbeszerzési szakértelemmel, valamint lehetőség szerint versenyjogi jártassággal.

(3) A vizsgálóbizottság tagja nem lehet olyan személy, akivel szemben – az érintett közbeszerzési vagy beszerzési eljárás vagy a kivizsgálással érintett személy vonatkozásában – összeférhetetlenség vagy annak kockázata merül fel.

(4) A (3) bekezdés szerinti körülmény fennállását vagy bekövetkezését a vizsgálóbizottság tagja haladéktalanul írásban bejelenti a BM közigazgatási államtitkárának. A bejelentés alapján a BM közigazgatási államtitkára másik személyt jelöl ki vizsgálóbizottsági tagként.

45. § (1) A vizsgálóbizottság tagja e funkciójának ellátása körében nem utasítható.

(2) Feladatának ellátása során a vizsgálóbizottság a határozatait szavazás útján – egyszerű szavazattöbbséggel – hozza meg. A vizsgálóbizottság minden tagja egy-egy szavazattal rendelkezik. A vizsgálóbizottsági ülés határozatképes, ha azon minden tag részt veszt.

(3) A vizsgálóbizottság ülése megtartható olyan formában is, hogy azon valamennyi tag vagy a tagok egy része elektronikus hírközlő hálózat vagy más – kép, illetve hang elektronikus továbbítására alkalmas – eszköz útján vesz részt.

(4) A vizsgálóbizottság a bejelentés tartalmát érdemben megvizsgálja, és – ha ez szükséges – a tényállás tisztázására alkalmas egyéb bizonyítási eszközt vesz igénybe, ideértve a kivizsgálással érintett személy és az érintett közbeszerzési vagy beszerzési eljárás résztvevőjének meghallgatását, írásbeli nyilatkozattételre felhívását, az eljárás dokumentumainak megvizsgálását, valamint a bejelentés tartalmának más információforrásokkal – különösen a nyilvánosan elérhető cégnyilvántartási adatokkal – való összevetését.

(5) A kivizsgálással érintett személy, valamint az érintett közbeszerzési vagy beszerzési eljárás résztvevője együttműködik a vizsgálóbizottsággal, ennek részeként – a vizsgálóbizottság (4) bekezdés szerinti felhívása alapján – meghallgatáson vesz részt, írásbeli nyilatkozatot tesz, valamint az eljárás dokumentumait a vizsgálóbizottság rendelkezésére bocsátja.

(6) Ha az érintett közbeszerzési vagy beszerzési eljárás résztvevője az (5) bekezdés szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, a vizsgálóbizottság rá is kiterjeszti a vizsgálatát, és erről – az 54. § (3) bekezdése szerint – e személyt tájékoztatja, valamint kivizsgálással érintett személyként nyilatkozattételre hívja fel.

(7) A vizsgálóbizottság a rendelkezésére álló bizonyítékokat szabadon mérlegeli, azzal, hogy a más személytől vagy szervezettől származó vagy a médiában megjelent információ önmagában nem tekinthető bizonyítéknak.

46. § (1) A vizsgálóbizottság a kivizsgálásról – a kivizsgálás során figyelembe vett tények és körülmények, valamint az igénybe vett bizonyítási eszközök ismertetését, továbbá döntési javaslatot tartalmazó – jegyzőkönyvet készít, amelyet megküld a BM közigazgatási államtitkárának.

(2) A kivizsgálás eredményére vonatkozó döntési javaslat tartalma szerint az összeférhetetlenség vagy annak kockázata

(3) A vizsgálóbizottság külön mérlegelés nélkül a (2) bekezdés a) pontja szerinti döntésre tesz javaslatot a kivizsgálással érintett személy vonatkozásában, ha a kivizsgálást – a 41. § (7) bekezdése alapján – nyilatkozattételi kötelezettségének elmulasztása miatt kezdeményezték, vagy a kivizsgálással érintett személy – a 45. § (5) bekezdése szerinti – együttműködési kötelezettségének nem tett eleget.

(4) Ha a (3) bekezdés szerinti személy a közbeszerzési vagy beszerzési eljárás érdemében eljárt, a (2) bekezdés a) pontja szerinti döntési javaslatban meg kell határozni, hogy összeférhetetlenség vagy annak kockázata mely gazdasági szereplő vonatkozásában mely időponttól kezdődően állapítható meg.

(5) Ha annak gyanúja merül fel, hogy a kivizsgálással érintett személy – szándékosan vagy súlyos gondatlanságból – valótlan tartalmú összeférhetetlenségi nyilatkozatot tett, vagy a személyét érintő összeférhetetlenség vagy annak kockázata alapjául szolgáló körülményt az arról való tudomásszerzést követően haladéktalanul nem jelentette be, a döntési javaslat e körülményt is tartalmazza.

(6) Az (1) bekezdés szerinti jegyzőkönyvben vagy annak mellékletében a vizsgálóbizottság valamennyi tagja nyilatkozatot tesz a 44. § (3) bekezdésében foglaltak fenn nem állásáról.

47. § (1) A 46. § szerinti jegyzőkönyv alapján a BM közigazgatási államtitkára a kivizsgálás eredményéről indokolással ellátott döntést hoz. A döntés tartalmazza a kivizsgálás 46. § (2) bekezdése szerinti eredményét, valamint a 46. § (4)–(5) bekezdése szerint tett megállapításokat.

(2) A kivizsgálás eredményéről szóló döntést a kivizsgálással érintett személlyel és – ha az a 46. § (5) bekezdése szerinti megállapítást tartalmaz – szervezeti szintű felettesével írásban közölni kell. E személyek a 46. § szerinti jegyzőkönyvbe betekinthetnek, és arról másolati példányt igényelhetnek.

(3) A kivizsgálás 46. § (2) bekezdése szerinti eredményéről, valamint a 46. § (4)–(5) bekezdése szerint tett megállapítások tartalmáról a döntéshozót és az eljárás egyéb résztvevőit, valamint egyszemélyi bírálat esetén az egyszemélyi bírálót kijelölő szervezeti egység vezetőjét – a (2) bekezdés szerinti közléssel egyidejűleg – írásban tájékoztatni kell. Nem kell írásban tájékoztatni azt, akivel a kivizsgálás eredményéről szóló döntést a (2) bekezdés alapján közlik. Írásbeli tájékoztatásként a kivizsgálás eredményéről szóló teljes döntés nem továbbítható.

48. § (1) A vizsgálóbizottság a kivizsgálást – a tényállás összetettségére és a szükséges bizonyítás terjedelmére tekintettel – észszerű időtartam alatt végzi el.

(2) A kivizsgálás eredményéről szóló döntést olyan időben kell meghozni, hogy az az érintett közbeszerzési vagy beszerzési eljárás eredményének határidőben való kihirdetését – az 50. § szerinti eljárási cselekmények várható időigényére tekintettel – ne akadályozza.

(3) A BM az érintett közbeszerzési vagy beszerzési eljárás eredményét a kivizsgálás eredményéről szóló döntés meghozatalát és az 50. § alapján szükséges eljárási cselekmények elvégzését követően hirdeti ki. Az eredmény ennél korábbi időpontban csak akkor hirdethető ki, ha a döntéshozó kifejezett nyilatkozata szerint az ajánlatkérő vállalja az ebből adódó jogorvoslati, illetve elszámolhatósági kockázatokat.

49. § Ha a kivizsgálás eredményéről szóló döntés szerint összeférhetetlenség vagy annak kockázata

50. § (1) A 49. § a)–c) pontja szerinti esetben a bírálóbizottság – egyszemélyi bírálat esetén a kijelölt új egyszemélyi bíráló – megvizsgálja, hogy a verseny tisztasága és az egyenlő bánásmód követelménye érvényesült-e az érintett közbeszerzési vagy beszerzési eljárás során, és annak jogszerűsége helyreállítható-e.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálat kiterjed arra, hogy

(3) A (2) bekezdés e) pontja szerinti intézkedés különösen a közbeszerzési vagy beszerzési dokumentumok módosítása, az eljárás visszavonása, a korábban elvégzett bírálati cselekmények ismételt elvégzése, további bírálati cselekmények – jellemzően hiánypótlás vagy felvilágosítás kérés – alkalmazása, gazdasági szereplő kizárása, jogorvoslati eljárás kezdeményezése a Közbeszerzési Döntőbizottságnál és az eljárás eredménytelenné nyilvánítása lehet.

(4) A (2) bekezdés e) pontja szerinti intézkedés meghatározása esetén azt a bírálóbizottság – egyszemélyi bírálat esetén a kijelölt új egyszemélyi bíráló – hajtja végre, vagy – ha az intézkedés döntéshozói hatáskörbe tartozik – annak megtételére javaslatot tesz a döntéshozónak.

51. § (1) Ha a kivizsgálás eredményéről szóló döntést – a 47. § (2) bekezdése szerint – a kivizsgálással érintett személy szervezeti szintű felettesével is közlik, a felettes megvizsgálja a 46. § (5) bekezdése szerinti gyanút, és indokolt esetben kezdeményezi a kivizsgálással érintett személy felelősségre vonását.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a felelősségre vonás nem indokolt, ha a kivizsgálással érintett személy az összeférhetetlenség vagy annak kockázata megállapítása alapjául szolgáló körülményről nem tudott, és arról a kellő gondosság tanúsítása mellett sem kellett tudnia.

(3) A (2) bekezdés szerinti körülménynek kell tekinteni a kivizsgálással érintett személy külön háztartásban élő hozzátartozójának foglalkoztatójára, megbízójára, valamint e hozzátartozó egyéb pénzügyi vagy gazdasági érdekeltségére vonatkozó információt, ha a kivizsgálással érintett személy és a hozzátartozója egymással nem tartanak fenn kapcsolatot, vagy a közöttük fenntartott kapcsolat jellegére és intenzitására tekintettel ezen információ ismerete észszerűen nem volt elvárható.

52. § (1) Ha a kivizsgálás eredményéről szóló döntés szerint a kivizsgálással érintett személlyel szemben összeférhetetlenség vagy annak kockázata nem állapítható meg, e személy a döntés vele való – 47. § (2) bekezdése szerinti – közlésétől részt vesz az eljárásban, és a 42. § (3) bekezdését nem alkalmazza.

(2) Az érintett közbeszerzési vagy beszerzési eljárás résztvevője az (1) bekezdés szerinti döntésről szóló írásbeli tájékoztatás vele való – 47. § (3) bekezdése szerinti – közlésétől a kivizsgálással érintett személyt bevonja az eljárással kapcsolatos további egyeztetésekbe, és továbbítja részére az eljárásra vonatkozó korábbi dokumentumokat, valamint a 42. § (5) bekezdését nem alkalmazza.

53. § (1) A BM közigazgatási államtitkára – saját bejelentés hiányában is – döntést hoz az összeférhetetlenség vagy annak kockázata kivizsgálásáról, ha ez a rendelkezésére álló információk alapján indokolt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kivizsgálás alapjául szolgálhat a BM által észlelt – összeférhetetlenséget vagy annak kockázatát érintő – bármely információ, ideértve a bejelentésből vagy egyébként harmadik személytől vagy szervezettől származó vagy médiában megjelent információt is.

(3) Aki a közbeszerzési vagy beszerzési eljárás tisztaságát veszélyeztető cselekményt, mulasztást vagy egyéb körülményt észlel, azt haladéktalanul írásban bejelenti a szervezeti szintű felettesének és a bírálóbizottság elnökének. Az összeférhetetlenséget vagy annak kockázatát érintő bejelentést továbbítani kell a BM közigazgatási államtitkárának.

(4) A bejelentés vagy egyéb értesülés (1) bekezdés szerinti kivizsgálása mellőzhető, ha annak tartalma korábban kivizsgálásra került, vagy az nyilvánvalóan alaptalan.

54. § (1) Az 53. § (1) bekezdése szerinti kivizsgálásra a 44–51. §-t a (2)–(9) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ha a rendelkezésre álló információkból a kivizsgálással érintett személyek köre vagy az érintett közbeszerzési vagy beszerzési eljárás nem azonosítható, a kivizsgálás elsődlegesen ezt tisztázza.

(3) A vizsgálóbizottság a kivizsgálással érintett személyt – ha személye ismert vagy a (2) bekezdés szerint azonosításra kerül – írásban tájékoztatja a kivizsgálás tényéről és az alapját képező információkról, valamint felhívja írásbeli nyilatkozat tételére. A kivizsgálással érintett személy e nyilatkozatban fejti ki a tájékoztatásban szereplő információkkal, valamint az összeférhetetlenség vagy annak kockázata fennállásával kapcsolatos álláspontját.

(4) A (3) bekezdés szerinti felhívás vele való közlésétől a kivizsgálással érintett személy az érintett közbeszerzési vagy beszerzési eljárásban nem járhat el.

(5) A személyét érintő kivizsgálás tartama alatt a döntéshozó helyett a BM közigazgatási államtitkára által kijelölt helyettes döntéshozó, az egyszemélyi bíráló helyett az őt kijelölő szervezeti egység vezetője által kijelölt helyettes egyszemélyi bíráló, az eljárás más résztvevője helyett a felelősségi rendben meghatározott helyettes jár el.

(6) A (3) bekezdés szerinti felhívás megküldésével egyidejűleg a vizsgálóbizottság – a kivizsgálás tartalmi ismertetése nélkül – írásban értesíti az érintett közbeszerzési vagy beszerzési eljárás résztvevőit a kivizsgálás tényéről, valamint a kivizsgálással érintett személyek köréről.

(7) A (6) bekezdés szerinti értesítés vele való közlését követően az érintett közbeszerzési vagy beszerzési eljárás résztvevője az eljárással kapcsolatos további egyeztetésekbe nem vonhatja be a kivizsgálással érintett személyt, és a részére az eljárásra vonatkozó dokumentumokat sem továbbíthat.

(8) Ha a kivizsgálás eredményéről szóló döntés szerint a kivizsgálással érintett személlyel szemben összeférhetetlenség vagy annak kockázata nem állapítható meg, e személy a döntés vele való – 47. § (2) bekezdése szerinti – közlésétől részt vesz az eljárásban, és a (4) bekezdést nem alkalmazza.

(9) Az érintett közbeszerzési vagy beszerzési eljárás résztvevője a (8) bekezdés szerinti döntésről szóló írásbeli tájékoztatás vele való – 47. § (3) bekezdése szerinti – közlésétől a kivizsgálással érintett személyt bevonja az eljárással kapcsolatos további egyeztetésekbe, és továbbítja részére az eljárásra vonatkozó korábbi dokumentumokat, valamint a (7) bekezdést nem alkalmazza.

55. § (1) A közbeszerzési vagy beszerzési eljárásba való – 28. § (2) bekezdése szerinti – bevonását köteles megtagadni az, aki szerint e bevonás vele szemben összeférhetetlenség vagy annak kockázata megállapítására vezetne.

(2) E fejezetnek az eljárás egyéb résztvevőjére vonatkozó rendelkezéseit – a (4)–(6) bekezdésben meghatározott eltéréssekkel – az eljárásba bevont egyéb személyre is alkalmazni kell attól kezdve, hogy a 28. § (2) bekezdése szerinti bevonása során – a közbeszerzési vagy beszerzési eljárással kapcsolatos – olyan információ birtokába jutott vagy juthat, amely alkalmas lehet vele szemben összeférhetetlenség vagy annak kockázata megállapítására.

(3) A (2) bekezdés szerinti feltétel nem valósul meg azáltal, hogy az eljárásba bevont egyéb személy részt vesz a közbeszerzési vagy beszerzési eljáráshoz kapcsolódó dokumentum elkészítésében vagy adminisztratív kezelésében, vagy a részére ilyen dokumentumot továbbítanak, feltéve, hogy az a (2) bekezdés szerinti információt nem tartalmaz.

(4) A 41. § (8) bekezdés c) pontja és a 49. § c) pontja szerinti esetben a döntéshozó – a kijelölés visszavonása és másik személy kijelölése helyett – az eljárásba bevont egyéb személyt írásban tiltja el a közbeszerzési vagy beszerzési eljárásban való további közreműködéstől.

(5) Az 52. § (2) bekezdése és az 54. § (9) bekezdése rendelkezéseitől eltérően az eljárásba bevont egyéb személy az eljárással kapcsolatos további egyeztetésekbe csak a szükséges esetben kerül bevonásra, és az eljárásra vonatkozó korábbi dokumentum is csak ilyen esetben kerül a részére továbbításra.

(6) Az eljárásba bevont egyéb személyre a 42. § (2) és (6) bekezdése, valamint az 54. § (5) és (8) bekezdése nem alkalmazható.

56. § (1) A 29. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti döntésre vagy intézkedésre az eljárást koordináló szervezeti egység, a 29. § (1) bekezdés d)–e) pontja szerinti döntésre a bírálóbizottság, egyszemélyi bírálat esetén az egyszemélyi bíráló – az eljárást koordináló szervezeti egységen keresztül – tehet javaslatot a döntéshozónak.

(2) Az (1) bekezdés szerinti javaslat indokait abban vagy az ahhoz mellékelt – 37. § (1) bekezdése szerinti, egyszemélyi bírálat esetén a 38. § (5) bekezdése szerinti – jegyzőkönyvben ismertetni kell. A 29. § (1) bekezdés d) pont da) alpontja szerinti javaslat a közbeszerzési vagy beszerzési dokumentumokat, a 29. § (1) bekezdés d) pont dc) alpontja szerinti javaslat a közbeszerzési vagy beszerzési dokumentumok módosítását mellékletként tartalmazza. Ha az eljárás ajánlattételi felhívással vagy ajánlatkéréssel indul, a 29. § (1) bekezdés d) pont da) alpontja szerinti javaslatban meg kell jelölni valamennyi ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplő megnevezését és székhelyét is.

(3) A döntéshozó az (1) bekezdés szerinti javaslat elfogadásáról vagy elutasításáról dönt, valamint annak kiegészítésére vagy kijavítására adhat utasítást.

(4) A döntéshozó önálló dokumentumba foglalja vagy az (1) bekezdés szerinti javaslatra vezeti rá a (3) bekezdésben foglaltakat, és azt keltezéssel, valamint aláírásával látja el. Ha az (1) bekezdés szerinti javaslat tartalmazza a döntéshozó számára előrenyomott „Jóváhagyom.”, „Elfogadom.” vagy a javaslat elfogadását egyébként egyértelműen kifejező szöveget, a döntéshozó – e szövegnél elhelyezett keltezéssel és aláírásával – a (3) bekezdésben foglaltak rávezetése nélkül is elfogadhatja a javaslatot.

(5) A döntéshozó a (4) bekezdés szerinti dokumentumot az eljárást koordináló szervezeti egységnek küldi meg. Ha az (1) bekezdés szerinti javaslatot a bírálóbizottság vagy az egyszemélyi bíráló tette, annak az eljárást koordináló szervezeti egység továbbítja a (4) bekezdés szerinti dokumentumot.

(6) A 29. § (1) bekezdés d) pont da)–dc) alpontja szerinti eljárási cselekmény végrehajtható, a 29. § (1) bekezdés d) pont dd)–dh) alpontja szerinti döntés kihirdethető, valamint a 29. § (1) bekezdés e) pontja szerinti megrendelés kibocsátható, ha azt a döntéshozó – a (4) bekezdés szerinti dokumentum tartalma szerint – elfogadta.

57. § (1) A beérkezett ajánlatok felbontását – ha a bontás nem elektronikusan történik – a bírálóbizottság kijelölt tagja, egyszemélyi bírálat esetén az egyszemélyi bíráló végzi.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti bontás nyilvános, az annak lebonyolításához szükséges technikai feltételekről – különösen az épületbe való beléptetésről, a helyszín biztosításáról, valamint a jelenléti ív és a bontási jegyzőkönyv elkészítéséről és megküldéséről – az (1) bekezdés szerinti személy gondoskodik.

(3) A beérkezett ajánlatok bontását követően azokat az (1) bekezdés szerinti bírálóbizottsági tag – papíralapú ajánlattétel esetén másolati példányként – továbbítja a bírálóbizottság többi tagjának.

(4) A közbeszerzési eljárás során beérkező részvételi jelentkezések bontására és továbbítására az (1)–(3) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.

58. § A közbeszerzési vagy beszerzési eljárás megindításához, lefolytatásához és lezárásához, valamint az eljárás alapján a szerződés megkötéséhez, módosításához és teljesítéséhez kapcsolódó közzétételi és nyilvánosságra vonatkozó jogszabályi kötelezettségeknek az eljárást koordináló szervezeti egység tesz eleget.

59. § (1) Az építési beruházás tervezésére vonatkozó szerződésben ki kell kötni, hogy az annak teljesítését követő huszonnégy hónapon belül a BM a tervezőt egy alkalommal felhívhatja – a tervezési szerződés teljesítésekor a BM részére átadott – árazott tervezői költségvetés térítésmentes felülvizsgálatára és ennek részeként a költségvetés szükséges változtatásokat tartalmazó, ismételt megállapítására.

(2) Ha a közbeszerzést vagy beszerzést egyéb beszerző folytatja le, a vele kötött megbízási szerződésben vagy megbízási keretszerződésben kell meghatározni a felelősségére és feladataira vonatkozó rendelkezéseket.

(3) Az új EIR beszerzésére irányuló szerződésben ki kell kötni, hogy a BM az átadás-átvételi eljárás részeként az EIR jogszabályban meghatározott sérülékenységvizsgálatát és – szükség szerint – jogszabályban meghatározott utóvizsgálatát kezdeményezi, valamint e vizsgálatok eredménye alapján az eredménytermékek kijavítását vagy kiegészítését több alkalommal is kérheti a vele szerződő féltől. Az ilyen szerződésben azt is ki kell kötni, hogy az új EIR átvételére és használatbavételére csak akkor kerülhet sor, ha annak vonatkozásában – az e bekezdés szerinti vizsgálat vagy vizsgálatok eredménye alapján – sérülékenység nem áll fenn.

(4) A (3) bekezdés szerinti vizsgálatokat az adatgazda / EIR felelős a RERIFO közreműködésével kezdeményezi a Nemzeti Kibervédelmi Intézetnél.

(5) Az új EIR beszerzésére vonatkozó szerződésben rögzíteni kell a BM információbiztonsági felelősének nevét és hivatali elérhetőségeit.

(6) Ha a szerződés olyan alkalmazásfejlesztésre irányul, melynek vonatkozásában – a BM feladat- és hatáskörébe tartozó informatikai alkalmazásfejlesztések rendjéről szóló BM utasítás alapján – fejlesztési feladatlap alkalmazása kerül előírásra, a szerződésben ki kell kötni, hogy a feladatlap módosításának BM általi elfogadása kizárólag szakmai állásfoglalásnak minősül, amely önmagában nem értelmezhető a szerződés módosításaként.

(7) A (6) bekezdés szerinti szerződésben azt is ki kell kötni, hogy a feladatlap módosítása esetén a felek megvizsgálják a szerződés ezzel járó módosításának szükségességét, valamint, hogy szerződésmódosítás szükségessége esetén a felek – a módosított fejlesztési feladatlap tartalmával összhangban, alakszerű szerződésmódosítás útján – akkor módosíthatják a közöttük fennálló szerződést, ha annak jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak, ideértve a módosítás jogalapját, valamint – európai uniós forrás felhasználásával megvalósításra kerülő közbeszerzés és beszerzés esetén – a szerződés módosításához szükséges közbeszerzési-elszámolhatósági tanúsítvány és irányító hatósági nyilatkozat rendelkezésre állását.

60. § (1) Ha a közbeszerzési vagy beszerzési eljárásban nyertes kerül kihirdetésre, ezt követően az eljárást koordináló szervezeti egység vagy – e szervezeti egység döntése szerint – a kezdeményező készíti elő az eljárás alapján megkötendő szerződés tervezetét, és intézkedik annak pénzügyi és jogi, valamint – ha ezt a BM hivatali szervezetei kötelezettségvállalási, utalványozási és ellenjegyzési, valamint érvényesítési rendjéről szóló BM utasítás előírja – szakmai ellenjegyzése érdekében, továbbá gondoskodik annak aláíratásáról.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása során a szerződést a nyertest követő második legkedvezőbb érvényes ajánlatot tevő gazdasági szereplő vagy – közös ajánlattétel esetén – gazdasági szereplők részére kell előkészíteni, feltéve, hogy a nyertes a szerződéskötéstől visszalépett, és a nyertest követő második legkedvezőbb érvényes ajánlatot tevő az eljárás során kihirdetésre került.

(3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti szerződést a nyertes ajánlatnak – a nyertest követő második legkedvezőbb érvényes ajánlatot tevővel való szerződéskötés esetén az általa tett ajánlatnak – megfelelő tartalommal kell előkészíteni és megkötni.

(4) Az (1)–(3) bekezdés szerződésre vonatkozó rendelkezéseit a keretszerződésre és a keretmegállapodásra is alkalmazni kell.

(5) Egyedi megrendelés kibocsátása esetén annak tervezetét az eljárást koordináló szervezeti egység vagy – e szervezeti egység döntése szerint – a kezdeményező készíti elő, és intézkedik annak pénzügyi, valamint – ha ezt a BM hivatali szervezetei kötelezettségvállalási, utalványozási és ellenjegyzési, valamint érvényesítési rendjéről szóló BM utasítás előírja – jogi, illetve szakmai ellenjegyzése érdekében, továbbá gondoskodik annak aláíratásáról.

(6) Ha az (5) bekezdés szerinti egyedi megrendelés kibocsátására ajánlattétel alapján kerül sor, arra a (2)–(3) bekezdés szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Az egyedi megrendelést – a BM vagy más szerv által megkötött keretmegállapodás alapján alkalmazott – közvetlen megrendelés esetén az eljárást lezáró döntésnek, keretszerződés alapján kibocsátásra kerülő egyedi megrendelés esetén e keretszerződésnek megfelelő tartalommal kell előkészíteni és kibocsátani.

61. § (1) A közbeszerzési vagy beszerzési eljárás alapján a BM-mel szerződő fél szerződésszegéséről a kezdeményező – haladéktalanul és írásban – értesíti az eljárást koordináló szervezeti egységet és a JAFO-t.

(2) Az (1) bekezdés szerinti értesítés esetén a kezdeményező a szerződésszegéssel kapcsolatban rendelkezésére álló információkról és további fejleményekről folyamatosan tájékoztatja az eljárást koordináló szervezeti egységet és a JAFO-t, valamint továbbítja részükre az ehhez kapcsolódó dokumentumokat.

(3) Az eljárást koordináló szervezeti egység jelenti be a Közbeszerzési Hatóságnak a Kbt. 142. § (5)–(6) bekezdése szerinti szerződésszegést, valamint a nyertes ajánlattevőként szerződő félnek a szerződés részleges vagy teljes lehetetlenülését okozó olyan magatartását, amelyért felelős.

(4) Az (1)–(3) bekezdés alkalmazásában szerződésszegésnek kell tekinteni a szerződésből, keretszerződésből vagy keretmegállapodásból, valamint a BM által kibocsátott és a megrendelés címzettje által visszaigazolt megrendelésből folyó bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradását is.

62. § (1) Egyéb beszerzés esetén az ajánlattételre felhívandó valamennyi gazdasági szereplőt a kezdeményező jelöli ki.

(2) Az (1) bekezdés alapján kizárólag potenciális gazdasági szereplő jelölhető ki.

(3) Ha az (1) bekezdés alapján több gazdasági szereplő kerül kijelölésre, vonatkozásukban a kezdeményező összefonódás-vizsgálatot végez. Ennek során a kezdeményező az interneten ingyenesen elérhető cégnyilvántartási adatok, valamint a rendelkezésére álló egyéb információk alapján győződik meg arról, hogy az ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők egymástól függetlenek. Európai uniós forrás felhasználásával megvalósításra kerülő egyéb beszerzés esetén a kezdeményező azt is vizsgálja, hogy az ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplő az ajánlatkérőtől független.

(4) A kezdeményező az egyéb beszerzés megindítását megelőzően a bírálóbizottságnak, egyszemélyi bírálat esetén az egyszemélyi bírálónak megküldi az (1) bekezdés szerinti valamennyi gazdasági szereplő megnevezését, székhelyét, a potenciális gazdasági szereplői minőségét alátámasztó adatokat és dokumentumokat, valamint a (3) bekezdés szerinti összefonódás-vizsgálat dokumentumait és eredményét.

(5) Ha a (4) bekezdés szerint részére megküldött adat vagy dokumentum tartalma nem megfelelő, a bírálóbizottság vagy az egyszemélyi bíráló annak kijavítására vagy kiegészítésére – ennek részeként szükség szerint más vagy további potenciális gazdasági szereplő kijelölésére és az összefonódás-vizsgálat ismételt elvégzésére – hívja fel a kezdeményezőt.

(6) A kezdeményező az (5) bekezdés szerinti felhívásnak eleget tesz, és a kijavított vagy kiegészített adatot vagy dokumentumot megküldi a bírálóbizottságnak, egyszemélyi bírálat esetén az egyszemélyi bírálónak.

(7) A (6) bekezdés szerint részére megküldött adat vagy dokumentum vonatkozásában a bírálóbizottság vagy egyszemélyi bíráló az (5) bekezdés, az ennek alapján kibocsátott újabb felhívás esetén a kezdeményező a (6) bekezdés szerint jár el.

(8) A bírálóbizottság, egyszemélyi bírálat esetén az egyszemélyi bíráló a (4)–(7) bekezdés szerint megküldött adatok és dokumentumok megfelelőségének megállapítását követően teszi meg – az 56. § (1) bekezdése alapján – a 29. § (1) bekezdés d) pont da) alpontja szerinti javaslatát.

63. § (1) Ha az egyéb beszerzés egybeszámított becsült értéke eléri vagy meghaladja a nettó – természetes személlyel megkötendő megbízási szerződés esetén a bruttó – egymillió-ötszázezer forintot, annak teljesítésére legalább három, egymástól független potenciális gazdasági szereplőtől kell egyidejűleg és írásban ajánlatot kérni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell legalább három potenciális gazdasági szereplőtől ajánlatot bekérni, ha

(3) Nem kell írásbeli ajánlatot bekérni, ha az árubeszerzésre vagy szolgáltatás-megrendelésre irányuló beszerzés értéke nem éri el az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben a kötelező előzetes írásbeli kötelezettségvállalásra vonatkozóan meghatározott értékhatárt.

(4) Az európai uniós forrás felhasználásával megvalósításra kerülő egyéb beszerzést e forrásra – több európai uniós forrásból megvalósításra kerülő egyéb beszerzés esetén az érintett forrásokra – vonatkozó valamennyi előírásnak megfelelő módon kell megvalósítani.

(5) Ha a (4) bekezdés szerinti esetben az európai uniós forrásra vonatkozó elszámolhatósági szabály

(6) Ha a (4) bekezdés szerinti esetben az európai uniós forrásra vonatkozó elszámolhatósági szabály – az abban meghatározott módszer alkalmazásával – lehetővé teszi a szokásos piaci ár ajánlatkérés nélküli alátámasztását, a beszerzés e módszer alkalmazásával ajánlatkérés nélkül is megvalósítható.

(7) Az (5)–(6) bekezdés szerinti esetben az (1)–(2) bekezdést nem kell alkalmazni.

(8) E § nem zárja ki, hogy az ajánlatkérő igényének megvalósítására – egyéb beszerzési eljárás helyett – közbeszerzési eljárást folytasson le.

64. § (1) Az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elve alapján

(2) A verseny tisztaságának elve alapján az ajánlatkérő biztosítja, hogy az egyéb beszerzési eljárás illetéktelen befolyástól mentes, pártatlan és tárgyilagos legyen, valamint a Kbt. 25. §-át megfelelően alkalmazza az összeférhetetlenséggel vagy annak kockázatával járó helyzetekre, továbbá e helyzetek megelőzése érdekében és kezelése során a szabályzatban foglaltak szerint jár el.

(3) Az ajánlatkérő az egyéb beszerzés során biztosítja az általa kezelt közpénzek költséghatékony és felelős módon való felhasználását.

(4) Az ajánlatkérő az egyéb beszerzési eljárás során a jóhiszeműség és tisztesség követelményeinek megfelelően jár el. A joggal való visszaélés tilos.

(5) Az ajánlatkérő az e § szerinti alapelveket a beszerzési eljárás előkészítése és lefolytatása, a döntéshozatal, valamint a szerződés, keretszerződés vagy keretmegállapodás megkötése, a megrendelés kiadása, ezek módosítása és a teljesítés ellenőrzése során is érvényesíti.

65. § Az ajánlatkérés tartalmazza

66. § (1) A papíralapú ajánlattételt előíró ajánlatkérés tartalmazza, hogy

(2) Az elektronikus úton való ajánlattételt előíró ajánlatkérés tartalmazza, hogy az ajánlatot

(3) Az ajánlattevő választása szerint papíralapú vagy elektronikus úton történő ajánlattételt lehetővé tevő ajánlatkérés az (1)–(2) bekezdésben foglaltak mellett tartalmazza azt is, hogy az ajánlattétel során a választott benyújtási módra vonatkozó előírásoknak megfelelően kell eljárni.

67. § (1) Az ajánlattételi határidőt és az ajánlatkérés egyéb tartalmát úgy kell meghatározni, hogy annak alapján a gazdasági szereplők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek, és az előírásoknak megfelelően benyújtott ajánlatok egymással összehasonlíthatóak legyenek.

(2) Az ajánlatkérő az eredményhirdetés időpontját – választása szerint – dátum vagy a döntéshozatal időpontjától számított határidő tűzésével határozza meg az ajánlatkérésben. Ha az ajánlatkérő az eredményhirdetés időpontját határidő tűzésével határozza meg, az ajánlatkérés tartalmazza az ajánlattételi határidő lejáratától számított azon határidőt is, amelynek lejáratáig az eljárást lezáró döntését meghozza.

(3) Az ajánlatkérésben műszaki minimumkövetelményként olyan objektív kritérium írható elő, amely a beszerzéssel megvalósítani kívánt cél érdekében indokolt.

(4) Ha az egyéb beszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása szükségessé teszi a meghatározott gyártmányú, eredetű vagy típusú termékre, eljárásra, tevékenységre, személyre, szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást, az ajánlatkérés tartalmazza

(5) Az ajánlatkérő az ajánlatkérésben előírhat az ajánlat érvényessé nyilvánításához egy vagy több érvényességi feltételt.

68. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlatkérésben meghatározza, hogy az érvényes ajánlatok közül milyen értékelési szempont vagy szempontok alapján választja ki a nyertes ajánlatot.

(2) Értékelési szempontrendszerként a legalacsonyabb ár, a legalacsonyabb költség vagy a legjobb ár-érték arány alkalmazható. A legjobb ár-érték arány értékelési szempontrendszer előírása esetén – az ár szempont mellett – legalább egy minőségi értékelési szempontot kell meghatározni.

(3) Értékelési szempontként – a szerződés teljesítésével és a teljesítés minőségével összefüggő – objektív kritérium határozható meg.

69. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlatkérésben előírhat egy vagy több alkalmassági feltételt.

(2) Alkalmassági feltétel az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód és a verseny tisztasága alapelvi követelményeinek figyelembevételével, a beszerzés tárgyára korlátozva és – az egyéb beszerzés becsült értékére is tekintettel – legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig írható elő.

(3) Alkalmassági feltételként – a szerződés teljesítésével és a teljesítés minőségével összefüggő – objektív kritérium határozható meg.

(4) Alkalmassági feltétel lehet különösen a beszerzési igényhez kapcsolódó és azzal arányos mértékű referenciával rendelkezés, valamint a szerződés teljesítésébe bevonásra kerülő szakember minimálisan elvárt végzettsége, szakirányú képzettsége vagy szakmai tapasztalata.

70. § (1) Az ajánlattételi határidő lejáratáig az ajánlatkérésben meghatározott feltételek módosíthatóak, és az ajánlatkérés visszavonható.

(2) Ha az ajánlatkérés módosítására tekintettel a megfelelő ajánlattételhez szükséges időtartam az ajánlattételi határidő lejáratáig nem biztosított, az ajánlatkérés módosításában az ajánlattételi határidő megfelelő meghosszabbításáról is rendelkezni kell.

(3) Az ajánlatkérés módosítása esetén a módosított feltételekről valamennyi gazdasági szereplőt egyidejűleg értesíteni kell.

71. § (1) Az ajánlatot az ajánlatkérésben előírtak szerint kell benyújtani.

(2) Ha ajánlatát személyesen nyújtja be, az ajánlat átvételéről az ajánlattevő részére elismervényt kell adni, amely tartalmazza az átvétel tényét, helyét, óra és perc pontossággal meghatározott időpontját, valamint az átadó és az átvevő személy nevét és kézjegyét.

72. § (1) Egyszemélyi bírálat esetén az egyszemélyi bíráló a kezdeményezővel egyezteti a beérkezett ajánlatok műszaki megfelelőségét. Ha a műszaki megfelelőség megállapításához egyenértékűség vizsgálata szükséges, ezt a kezdeményező végzi el.

(2) Ha az ajánlat érvényességének megállapításához vagy érvényessé tételéhez bírálati cselekmény alkalmazása szükséges, ezt az ajánlatkérő – az ajánlatkérésben előírt keretek között – végzi el.

(3) Ha az ajánlatkérés eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a (2) bekezdés szerinti esetben

(4) A bírálatot az ajánlati kötöttség fennállása alatt kell elvégezni. Ha a bírálat elhúzódására tekintettel az ajánlati kötöttség lejárna, az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevőket ajánlati kötöttségük meghatározott időpontig való meghosszabbítására. Ha az ajánlattevő ajánlati kötöttségét nem tartja fenn, ajánlatát a bírálat és értékelés további részében figyelmen kívül kell hagyni.

(5) A bírálóbizottság – egyszemélyi bírálat esetén az egyszemélyi bíráló – a bírálat alapján döntési javaslatot fogalmaz meg a beérkezett ajánlat érvényessé vagy érvénytelenné nyilvánítására vonatkozóan.

(6) A bírálóbizottság – egyszemélyi bírálat esetén az egyszemélyi bíráló – a bírálatot követően felállítja az érvényessé nyilvánítani javasolt ajánlatok közötti értékelési sorrendet.

(7) A (6) bekezdés szerinti értékelést az ajánlatkérésben rögzített értékelési szempontok szerint kell elvégezni.

73. § (1) A bírálóbizottság, egyszemélyi bírálat esetén az egyszemélyi bíráló arról rendelkezhet, hogy – a 72. § (6) bekezdésétől eltérően – az ajánlatok bírálatát azok értékelését követően végzi el (a továbbiakban: fordított bírálat).

(2) Fordított bírálat esetén

74. § (1) Érvénytelen az ajánlat, ha

(2) Ha az egyik ajánlatban szereplő ajánlattevő vagy közös ajánlattevő – ugyanabban az egyéb beszerzésben benyújtott – másik ajánlatban ajánlattevőként, közös ajánlattevőként, alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként vagy alvállalkozóként szerepel, ezen ajánlatok többszörös megjelenéssel érintett ajánlatnak minősülnek. E bekezdés alkalmazásának ajánlatkérésben való előírása esetén – az (1) bekezdésben meghatározottak mellett – a többszörös megjelenéssel érintett ajánlatok is érvénytelenek.

75. § (1) Eredménytelen az egyéb beszerzési eljárás, ha

(2) Az európai uniós forrás felhasználásával megvalósításra kerülő egyéb beszerzés – az (1) bekezdésben foglalt eseteken kívül – eredménytelenné nyilvánítható akkor is, ha annak során e forrásra vonatkozó elszámolhatósági szabályban előírt számú – egymástól és az ajánlatkérőtől független, potenciális gazdasági szereplőtől származó – érvényes ajánlat nem érkezik be.

76. § (1) Ha a döntéshozó az egyéb beszerzés eredményére vonatkozó döntését meghozta, és erről a bírálóbizottságot, egyszemélyi bírálat esetén az egyszemélyi bírálót – az 56. § (5) bekezdése szerint – tájékoztatta, az eljárás eredményéről annak valamennyi ajánlattevőjét, továbbá a szerződéskötés tervezett időpontjáról a nyertes ajánlattevőjét az eljárást koordináló szervezeti egység értesíti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti értesítést az eljárást koordináló szervezeti egység – az 56. § (5) bekezdése szerinti tájékoztatás vele való közlésétől számított nyolc napon belül – írásban küldi meg.

77. § A BM közbeszerzéseinek és beszerzéseinek belső ellenőrzését – az éves ellenőrzési terv vagy a miniszter külön utasítása alapján – az Ellenőrzési Főosztály végzi.

78. § (1) A Kbt. Hatodik része vagy a Vbt. VII. része szerinti jogorvoslat vagy az azzal összefüggő közigazgatási per esetén az érintett közbeszerzési vagy beszerzési eljárást koordináló szervezeti egység és a JAFO – az általános és közbeszerzési jogi szakértelem megfelelő biztosítása érdekében – egymással kölcsönösen együttműködve járnak el a BM jogi álláspontjának kialakítása, beadványainak összeállítása és képviseletének ellátása során.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének ellátása érdekében az érintett eljárást koordináló szervezeti egység egy vagy több – lehetőség szerint az érintett eljárásba korábban bevont – állami közbeszerzési szaktanácsadót jelöl ki.

(3) Az (1) bekezdés szerinti esetben az érintett eljárást koordináló szervezeti egység és a kezdeményező haladéktalanul intézkedik annak érdekében, hogy az eljárás dokumentumai a JAFO és a (2) bekezdés szerint kijelölt valamennyi állami közbeszerzési szaktanácsadó számára teljeskörűen rendelkezésre álljanak.

(4) Az (1) bekezdés szerinti esetben a JAFO és az érintett eljárást koordináló szervezeti egység – a beszerzés tárgya szerinti szakértelem biztosítása, valamint az eredményes védekezéshez szükséges adat, információ vagy dokumentum szolgáltatása érdekében – közvetlenül megkeresheti a bírálóbizottság tagját, az egyszemélyi bírálót, a kezdeményezőt vagy a BM egyéb hivatali egységét. A megkeresést a megkeresett személy vagy hivatali egység soron kívül teljesíti.

(5) Az (1) bekezdés szerinti esetben a BM – Közbeszerzési Döntőbizottság és bíróság előtti – képviseletét a BM közigazgatási államtitkára által erre meghatalmazott személy látja el, azzal, hogy több személy meghatalmazása esetén e személyek egymással együttműködve látják el a képviseletet. Meghatalmazás olyan személynek adható, aki jogszabály rendelkezése szerint a képviseletet elláthatja.

79. § (1) A döntéshozó a bírálóbizottságba közbeszerzési szakértelmet ellátó tagként – állami közbeszerzési szaktanácsadó helyett – felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót jelölhet ki, ha ezt a közbeszerzés tárgyára és lebonyolításának időpontjára tekintettel a Kbt. megengedi.

(2) A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadóra megfelelően alkalmazni kell a szabályzat állami közbeszerzési szaktanácsadóra vonatkozó rendelkezéseit.

(3) Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység ellátására nem természetes személy megbízottnak adott megbízás esetén a megbízott kijelöli a közbeszerzési eljárásban közreműködő felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót.

80. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

(2) Az utasítást a hatálybalépését követően megindításra kerülő közbeszerzési és beszerzési eljárásokra, az utasítás hatálybalépését követően megkötésre kerülő, valamint az utasítás hatálybalépését megelőzően megkötött – az utasítás hatálybalépése napján hatályos vagy az utasítás hatálybalépéséig még hatályba nem lépett – szerződésekre, keretszerződésekre és keretmegállapodásokra kell alkalmazni.

(3) A (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó közbeszerzési és beszerzési eljárásokra, valamint az utasítás hatálybalépése napján már nem hatályos szerződésekre, keretszerződésekre és keretmegállapodásokra az utasítás VIII. és XII. Fejezetét, valamint a Belügyminisztérium Beszerzési Szabályzatáról szóló 21/2022. (XII. 16.) BM utasításnak – a jelen utasítás hatálybalépését megelőző napon hatályos – I–VIII. Fejezetét kell alkalmazni.

(4) A (2)–(3) bekezdés alkalmazásában a BM által kibocsátott és a megrendelés címzettje által visszaigazolt megrendelést is megkötött szerződésnek kell tekinteni.