15/2025. (IV. 10.) NGM utasítás

1. § (1) Az utasítás személyi hatálya foglalkoztatási jogviszonyának jellegétől függetlenül, a Nemzetgazdasági Minisztériumban (a továbbiakban: NGM) foglalkoztatott munkatársakra (a továbbiakban: munkatárs) terjed ki.

(2) Az utasítás tárgyi hatálya az NGM jogszabályokban, közjogi szervezetszabályozó eszközökben és belső szabályzataiban meghatározott működésével összefüggő integritási és korrupciós kockázatokra vonatkozó, szervezeti integritást sértő esemény bejelentésére (a továbbiakban: integritás bejelentés), kivizsgálására és kezelésére terjed ki.

(3) Az utasítás hatálya nem terjed ki a munkatársak azon magatartásaira, amelyekkel kapcsolatban más jogszabály alapján hatáskörrel rendelkező szerv jogosult és köteles eljárni, így különösen azokra az esetekre, amikor az integritás bejelentések nyomán szabálysértési vagy büntetőeljárás megindításának van helye.

2. § Az utasításban nem szabályozott kérdésekben

3. § Ezen utasítás alkalmazásában

4. § A szervezeti integritást sértő események bekövetkezésének megelőzése érdekében biztosítani szükséges, hogy

5. § A szervezeti integritást sértő eseményekkel összefüggő bejelentések kezelésével, intézésével, kivizsgálásuk koordinálásával összefüggő feladatokat az integritás tanácsadó látja el.

6. § A szervezeti integritást sértő esemény észlelése, kiszűrése történhet különösen

7. § Az NGM-re vonatkozó szervezeti integritást sértő eseménnyel kapcsolatos bejelentés az NGM munkatársától vagy az NGM munkatársának nem minősülő személytől, szervezettől is érkezhet az integritás tanácsadóhoz. Bejelentés az integritás tanácsadónak írásban és szóban is tehető.

8. § Írásbeli bejelentés esetén a bejelentő kitölti az 1. melléklet szerinti bejelentőlapot, amelyet aláírásával ellátva az integritás tanácsadó részére

9. § Az integritás bejelentések fogadására kialakított, a 8. § c) pontja szerinti elektronikus levélcímhez az integritás tanácsadó rendelkezik olvasási és írási jogosultsággal.

10. § Integritási bejelentés az NGM 1011 Budapest, Vám utca 5–7. szám alatti, valamint 1051 Budapest, József nádor tér 2–4. szám alatti épületeinek ügyfélszolgálatán található, írásbeli bejelentések fogadására rendszeresített zárt ládákba helyezett irat útján is tehető. A ládák tartalmának begyűjtéséről az integritás tanácsadó gondoskodik.

11. § Szóbeli bejelentés személyesen az integritás tanácsadó hivatali irodahelyiségében vagy telefonon az integritás tanácsadó hivatali telefonszámán tehető. Szóbeli bejelentés esetén az integritás tanácsadó tölti ki az 1. melléklet szerinti bejelentőlapot.

12. § Ha a bejelentést olyan személy veszi át, aki a bejelentést tartalmazó irat kezelésére nem jogosult, köteles azt haladéktalanul az integritás tanácsadó részére továbbítani. Ha nem az integritás tanácsadónak címzett, de tartalmában az integritás tanácsadó feladatkörébe tartozó irat érkezik az NGM bármely szervezeti egységéhez, azt a szervezeti egység vezetője köteles haladéktalanul átadni az integritás tanácsadó részére.

13. § A szervezeti integritást sértő eseményről az ezt észlelő személy vagy szervezeti egység haladéktalanul tájékoztatja az integritás tanácsadót. Ha az NGM tekintetében ellenőrzést végző szervezet vagy szervezeti egység észleli a szervezeti integritást sértő eseményt, az ellenőrzésben érintett szervezeti egység vezetője az ellenőrzést végző szervezet vagy szervezeti egység ellenőrzési jelentését – annak kézhezvételét követő három munkanapon belül – köteles megküldeni az integritás tanácsadó részére.

14. § Az integritás tanácsadó köteles soron kívül jelezni a közigazgatási államtitkárnak a saját, a bejelentett integritást sértő eseményben való bármely közvetlen vagy közvetett érintettségét. A jelzés alapján a közigazgatási államtitkár dönt az integritás tanácsadónak az adott ügy vizsgálatából való kizárásáról. Az integritás tanácsadó kizárása esetén a vizsgálatot a közigazgatási államtitkár által az adott ügy vizsgálatára kijelölt munkatárs folytatja le.

15. § A szervezeti integritást sértő eseményre vonatkozó vizsgálatot az Integritás Vizsgáló Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) folytatja le. A Bizottság feladat- és hatáskörébe a bejelentett és az NGM-et érintő szervezeti integritást sértő, az utasítás hatálya alá tartozó események kezelésével és vizsgálatával összefüggő feladatok tartoznak.

16. § A Bizottság tagjai

17. § A Bizottság ülését – az integritás tanácsadó szükség szerinti közreműködésével – a Bizottság elnöke hívja össze. A Bizottság ülése elektronikus formában is összehívható, valamint az ülésen – valamennyi napirendi pont tekintetében – a Bizottság tagjai írásban, elektronikusan (kör-e-mail formában) is szavazhatnak, amelynek során biztosítani szükséges, hogy a döntési folyamat átláthatóan és dokumentáltan kerüljön végrehajtásra.

18. § A Bizottság elnöke a Bizottság ülésének napirendjén szereplő egyedi ügy vizsgálatába – indokolt esetben – más, speciális szakértelemmel rendelkező személyt is bevonhat, aki tanácsadói, javaslattételi tevékenységgel segíti a Bizottság munkáját, szavazati joggal nem rendelkezik. A szakértő személy az adott egyedi ügy vizsgálata és tárgyalása során köteles a Bizottság rendelkezésére állni, a Bizottság ülésein megjelenni és az ott felmerülő kérdéseket megválaszolni.

19. § A Bizottság üléseit a Bizottság elnöke hívja össze, a titkársági feladatokat az integritás tanácsadó látja el, aki vezeti a Bizottság üléseinek jegyzőkönyvét. A Bizottság a határozathozatalára, tagjainak delegálására és működésének egyéb részletszabályaira vonatkozó ügyrendjét – az utasításban foglalt rendelkezésekkel összhangban – maga készíti és fogadja el.

20. § A szervezeti integritást sértő eseményre vagy korrupciós cselekmény gyanújára vonatkozó bejelentést a beérkezést követő naptól számított öt munkanapon belül az integritás tanácsadó – a bejelentés előzetes értékelése céljából – a Bizottság elé terjeszti, amely megvizsgálja, hogy

21. § Ha az integritás bejelentés sürgős intézkedést igényel, az integritás tanácsadó – a bejelentés rövid tartalmi összefoglalóját és az ügymenetre vonatkozó javaslatot tartalmazó – feljegyzésben haladéktalanul tájékoztatja a közigazgatási államtitkárt.

22. § Az integritás tanácsadó az integritás bejelentésnek nem minősülő bejelentéseket tartalmuktól függően

23. § Az integritás tanácsadó nem köteles vizsgálni a nyilvánvalóan alaptalan tartalmú, illetve a kizárólag véleményt tartalmazó bejelentést. Az integritás tanácsadó a vizsgálat mellőzéséről – amennyiben személye és elérhetősége ismert – harminc napon belül írásban tájékoztatja a bejelentőt.

24. § Ha a bejelentés a Bizottság döntése alapján további intézkedést nem igényel, az integritás tanácsadó gondoskodik annak irattárba helyezéséről. Ha a bejelentés a Bizottság döntése alapján további intézkedést igényel, a Bizottság elnöke intézkedik a vizsgálat lefolytatásáról és a bejelentés ügyében szükséges etikai, fegyelmi, szabálysértési vagy büntetőeljárás megindításának kezdeményezéséről.

25. § Az etikai, fegyelmi, szabálysértési vagy büntetőeljárás kezdeményezését szükségessé tevő ügyről a Bizottság elnöke haladéktalanul, írásban tájékoztatja a közigazgatási államtitkárt és az eljárás megindítására feladat- és hatáskörrel rendelkező szerv, szervezeti egység vezetőjét.

26. § Az ugyanazon bejelentő által tett, korábbival azonos tartalmú, egy éven belül tett ismételt bejelentés esetén a Bizottság a bejelentés vizsgálatát mellőzi, és erről a bejelentőt – ha személye és elérhetősége ismert – a Bizottság elnöke írásban tájékoztatja.

27. § A bejelentés vizsgálatának lezárását megelőző munkanap végéig a vizsgálat alatt álló bejelentéssel tartalmában megegyező, újabb, eltérő személytől érkező bejelentések egyesíthetőek.

28. § A Bizottság elnöke a szervezeti integritást sértő esemény vizsgálatába az NGM bármely munkatársát bevonhatja, akiről feltételezhető, hogy az adott ügyben olyan információval rendelkezik, ami a vizsgálat eredményét érdemben befolyásolja.

29. § A Bizottság vagy az integritás tanácsadó kérésére az NGM munkatársa köteles együttműködni, valamint a vizsgálat szempontjából lényeges adatot, információt, dokumentumot a Bizottság kérése szerinti szóbeli vagy írásbeli formában, a Bizottság által megállapított határidőben – az adatkezelésre, adatvédelemre és információbiztonságra vonatkozó szabályok betartása mellett – a Bizottság vagy az integritás tanácsadó rendelkezésére bocsátani.

30. § A Bizottság munkájában nem vehet részt az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el. Az érintett személy haladéktalanul köteles írásban bejelenteni elfogultságát a Bizottság elnökének. Ha a Bizottság munkájában részt vevő személyre vonatkozó írásbeli, indokolt elfogultsági kifogást más személy terjeszti elő, az érintett személyt a Bizottság elnöke írásban nyilatkoztatja. Az elfogultsági kifogás és az elfogultsággal érintett személy nyilatkozata alapján a Bizottság elnöke dönt más személynek a Bizottság munkájába történő bevonásáról.

31. § A 20. § szerinti szempontokon felül a Bizottság megvizsgálja, hogy a bejelentés kivizsgálásához szükséges dokumentumok rendelkezésre állnak-e, és ha szükséges, intézkedik további adatok, információk beszerzése iránt. A bejelentéssel összefüggő adatok rendelkezésre bocsátása érdekében megkeresett vezető – akadályoztatása esetén az általa kijelölt munkatárs – köteles a kért információkat az adatvédelemre, az adatkezelésre és az információbiztonságra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően – a Bizottság elnöke által meghatározott határidőig – a Bizottság rendelkezésére bocsátani, és esetleges akadályoztatását a határidő lejárta előtt jelezni. A bejelentéssel összefüggésben kért adatok, információk biztosításának határidejeként legalább tíz munkanap, sürgős intézkedést igénylő ügy esetén legalább három munkanap határozható meg.

32. § Ha a vizsgálat lefolytatása ezt indokolttá teszi, a Bizottság az ügyben érintett vagy arról ismerettel rendelkező munkatársat vagy szakértőt – személyesen vagy írásbeli nyilatkozattétel útján – meghallgathatja. A személyes meghallgatás kezdeményezéséről a Bizottság elnöke az érintett személyt – a meghallgatás időpontja előtt legalább három munkanappal – írásban tájékoztatja. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a bejelentés tárgyát, a meghallgatás helyszínét és időpontját.

33. § A meghallgatni kívánt személy köteles a meghallgatására meghatározott helyen és időben megjelenni. Akadályoztatása esetén a Bizottság ülésének időpontja előtti legkésőbb két munkanappal írásban jelezheti a Bizottság elnöke részére, ha a meghallgatáson indokolt ok miatt – ideértve a külföldi szakmai kiküldetést, a betegséget vagy az egyéb igazolt hivatalos távollétet – nem tud személyesen megjelenni.

34. § Az NGM munkatársa a meghallgatás során nem köteles nyilatkozatot tenni, de ez esetben a Bizottság elnöke vagy az integritás tanácsadó felhívja a figyelmét arra, hogy a vizsgálat a rendelkezésre álló adatok alapján lefolytatható.

35. § A meghallgatásról az integritás tanácsadó jegyzőkönyvet vezet, amely legalább az alábbiakat tartalmazza:

36. § Amennyiben az integritás bejelentés csak úgy vizsgálható ki, hogy az minősített adatot érint, úgy az integritás tanácsadó a közigazgatási államtitkár felé javaslatot tesz a minősítés eseti feloldására. A minősítés eseti feloldása esetében a minősített adat a bejelentés kivizsgálását lezáró összefoglaló jelentésben csak akkor szerepeltethető, ha bizonyítottan integritási sérelem valósult meg.

37. § A vizsgálat ügyintézési határideje nem haladhatja meg a szervezeti integritást sértő esemény bejelentésétől számított harminc munkanapot. A vizsgálat ügyintézési határideje – a Bizottság elnöke vagy az integritás tanácsadó javaslatára – a közigazgatási államtitkár engedélyével, egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható, ha a kivizsgálás körülményei ezt indokolják, és az ügyintézés határidejének meghosszabbítása nem veszélyezteti a vizsgálat eredményes lefolytatását.

38. § Az ügyintézési határidő az integritás bejelentés beérkezését követő munkanapon kezdődik. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele az adatok bekérése érdekében intézett megkeresés megküldésétől, az annak teljesítése beérkezéséig terjedő időtartam.

39. § A szervezeti integritást sértő eseményre vonatkozó vizsgálat eredménye alapján a Bizottság javaslatot tesz a közigazgatási államtitkárnak

40. § Ha a Bizottság megítélése szerint már a folyamatban lévő vizsgálat alatt intézkedés megtételére van szükség, úgy arról a Bizottság elnöke írásban tájékoztatja a közigazgatási államtitkárt.

41. § A vizsgálat lefolytatását követően a Bizottság elnöke összefoglaló vizsgálati jelentést készít, amelyet – az ügyre vonatkozó javaslatával és az eljárás során keletkező dokumentumokkal és a bejelentő vagy az eljárást kezdeményező vezető részére előkészített válaszlevél tervezetével együtt – felterjeszt a közigazgatási államtitkár részére. Az összefoglaló vizsgálati jelentés az alábbiakat tartalmazza:

42. § A közigazgatási államtitkár – a lefolytatott vizsgálat megállapításait és a Bizottság vagy az integritás tanácsadó javaslatát figyelembe véve – döntést hoz

43. § A közigazgatási államtitkár által hozott döntésnek megfelelően a Bizottság elnöke írásban tájékoztatja a bejelentőt – amennyiben személye és elérhetősége ismert – vagy az eljárást kezdeményező vezetőt, legkésőbb a vizsgálat megindításától számított három hónapon belül.

44. § Az NGM állományába tartozó bejelentő – a közigazgatási államtitkár egyedi döntése alapján, a bejelentett ügy kivizsgálását követően – elismerésben részesíthető. Ha a közigazgatási államtitkár az NGM állományába tartozó bejelentő tekintetében elismerésről dönt, az NGM személyügyi feladatok ellátásáért felelős főosztályának főosztályvezetője megteszi a további szükséges intézkedéseket.

45. § Szervezeti integritást sértő magatartás megállapítása esetén alkalmazható intézkedés lehet különösen etikai, fegyelmi, szabálysértési vagy büntetőeljárás megindításának kezdeményezése.

46. § Ha a megállapított szervezeti integritást sértő magatartással kapcsolatban a közigazgatási államtitkár etikai eljárás lefolytatását kezdeményezi, az etikai eljárást az NGM személyügyi feladatok ellátásáért felelős főosztálya folytatja le a Magyar Kormánytisztviselői Kar által kiadott hivatásetikai kódex – etikai eljárás lefolytatásáról szóló – rendelkezései szerint.

47. § Ha a megállapított szervezeti integritást sértő magatartással kapcsolatban a közigazgatási államtitkár fegyelmi eljárás lefolytatását rendeli el, akkor az érintett szervezeti egység vezetője köteles az eljárás lefolytatására kijelölt vizsgálóbiztos részére három munkanapon belül átadni az eseménnyel összefüggésben keletkezett dokumentumok másolatát. A vizsgálóbiztos kijelöléséről a közigazgatási államtitkár dönt, azzal, hogy a vizsgálóbiztos személye nem lehet azonos a Bizottság elnöke vagy az integritás tanácsadó személyével.

48. § Ha a megállapított szervezeti integritást sértő magatartással kapcsolatban a közigazgatási államtitkár szabálysértési vagy büntetőeljárás megindítását kezdeményezi, akkor az érintett szervezeti egység vezetője köteles három munkanapon belül megküldeni az eseménnyel összefüggésben keletkezett dokumentumok másolatát a jogi ügyek ellátásáért felelős főosztály főosztályvezetője részére, aki – az e dokumentumokban és a Bizottság elnöke által megküldött vizsgálati jelentésben foglaltak alapján – intézkedik a szükséges eljárások kezdeményezése érdekében.

49. § A szervezeti integritást sértő esemény megállapítása esetén a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egység vezetője tíz munkanapon belül intézkedési tervet dolgoz ki, amelyet megküld a Bizottság elnöke részére. Ezt követően a Bizottság elnöke az intézkedési tervet haladéktalanul felterjeszti a közigazgatási államtitkár részére, aki jóváhagyja a felterjesztett intézkedési tervet, vagy – a Bizottság elnöke útján – átdolgozásra visszaküldi azt a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egység vezetője részére.

50. § A feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egység vezetője végrehajtja a jóváhagyott intézkedési tervben foglalt intézkedést. Az intézkedések eredményéről az intézkedés tekintetében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egység vezetője írásban tájékoztatja a közigazgatási államtitkárt, a Bizottság elnökét és az integritás tanácsadót.

51. § A Bizottság elnöke vagy az integritás tanácsadó bármikor közvetlen tájékoztatást kérhet a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egység vezetőjétől a megtett intézkedés megvalósításának eredményéről, aki arról öt munkanapon belül köteles írásban tájékoztatni a Bizottság elnökét vagy az integritás tanácsadót.

52. § Ha a Bizottság megállapítása szerint a végrehajtott intézkedés nem csökkentette kellő mértékben a fennálló kockázatot, akkor – a Bizottság javaslatának figyelembevételével – a közigazgatási államtitkár további intézkedés elrendeléséről dönthet.

53. § A szervezeti integritást sértő eseményekkel kapcsolatos intézkedések végrehajtásának nyomon követése érdekében a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egység vezetője köteles az általa észlelt vagy a feladat- és hatáskörébe tartozó szervezeti integritást sértő eseményekhez kapcsolódó dokumentumokat – az adatvédelemre, az adatkezelésre és az információbiztonságra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően – gyűjteni, megőrizni és nyilvántartani.

54. § A szervezeti integritást sértő eseményekkel összefüggésben keletkezett iratokat, adatokat, dokumentumokat a rendes ügymenet során keletkező iratoktól, adatoktól, dokumentumoktól elkülönítetten kell kezelni annál a szervezeti egységnél, ahol a szervezeti integritást sértő esemény bekövetkezett.

55. § A bejelentő kérheti személyes adatainak zártan történő kezelését. Erre vonatkozó kérése esetén a bejelentő személyes adatait az ügy iratai között, az érintett szervezeti egység vezetője vagy az integritás tanácsadó által aláírt lezárt borítékban kell elhelyezni. A bejelentésről – annak tartalmi csorbítása nélkül – az érintett szervezeti egység vezetője vagy az integritás tanácsadó anonimizált másolatot készít, és azt kézjegyével látja el.

56. § Amennyiben a vizsgálat jellege indokolja, személyes adatainak a zártan történő kezelését más meghallgatott is kérheti.

57. § A szervezeti integritást sértő események kezelése során úgy kell eljárni, hogy a bejelentő jogos érdeke ne sérüljön. Erre való tekintettel a bejelentőt nem érheti hátrány a bejelentés megtétele miatt.

58. § Ha a bejelentő szándékosan, rosszhiszeműen, döntő jelentőségű tényről valótlan információkat közölt, és ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, vagy megalapozottan valószínűsíthető, hogy másnak szándékosan és jogellenesen kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek át kell adni.

59. § A bejelentések kapcsán beérkezett iratok, dokumentumok kezelése, nyilvántartása és őrzése – az utasításban foglalt rendelkezések figyelembevételével – az NGM iratkezelési szabályzata szerint történik. Az integritás tanácsadóhoz érkezett bejelentésekkel kapcsolatos iratokat, dokumentumokat az integritás tanácsadó kezeli, melynek keretében gondoskodik arról, hogy a személyes adatokhoz illetéktelen személy ne férjen hozzá.

60. § A bejelentő személyére vonatkozó adatok más szerv részére történő átadásához vagy nyilvánosságra hozatalához a bejelentő önkéntes és előzetes hozzájárulása szükséges. Ha a bejelentő adatainak zártan történő kezelését kéri, akkor neve és adatai nem kerülhetnek felvitelre az iktatórendszer tárgy- vagy ügyféllistájába. Ezekben az esetekben az iktatásban a bejelentő neve csak azonosító kódszám formájában rögzíthető.

61. § A bejelentő személyes adatai, egyértelmű írásbeli hozzájárulása nélkül nem hozhatók nyilvánosságra. Az integritás tanácsadó a vizsgálat során tudomására jutott információkat bizalmasan kezeli, azokat csak az integritás bejelentés kivizsgálásához használhatja fel.

62. § A vizsgálat során keletkezett iratokba az integritás tanácsadó és a közigazgatási államtitkár tekinthet be. Az integritás bejelentés tekintetében a bejelentő, az eljárás során tett nyilatkozata tekintetében a bejelentő és az egyéb meghallgatott rendelkezik betekintési jogosultsággal.

63. § A beérkezett integritás bejelentések és az azokkal kapcsolatos egyéb dokumentumok, iratok érkeztetése, iktatása és kezelése – az NGM hatályos iratkezelési szabályzatában foglalt rendelkezések figyelembevételével – elkülönítetten történik.

64. § Az integritás bejelentéssel kapcsolatos eredeti iratokat az integritás tanácsadó kezeli és őrzi. Az integritás tanácsadó gondoskodik arról, hogy a személyes, illetve védett adatokhoz illetéktelen személy ne férjen hozzá. Az iratok kezelése során figyelemmel kell lenni a bejelentő védelmére, anonimitásának szükség szerinti biztosítására.

65. § A tárgyévet megelőző év integritást sértő bejelentéseiről az integritás tanácsadó a 2. melléklet szerinti tartalommal éves nyilvántartást készít, amelyet február 15. napjáig tájékoztatásul megküld a közigazgatási államtitkár részére.

66. § Az NGM munkatársa az érdekérvényesítők fogadásával kapcsolatosan az Intr. 10. §-ában előírtak alapján jár el.

67. § Az NGM munkatársa – feladatellátása során vagy feladatellátásához kapcsolódóan – érdekérvényesítővel csak felettes vezetője előzetes tájékoztatását követően találkozhat. A munkatárs feladatellátásával összefüggésben, az érdekérvényesítő előre nem jelzett, váratlan megjelenéséről vagy a munkatárs munkahelyen kívüli személyes megkereséséről a felettes vezetőt utólag, soron kívül tájékoztatni kell.

68. § Ha a munkatárs az érdekérvényesítővel történő találkozóval, illetve megbeszéléssel kapcsolatban a szervezeti integritást veszélyeztető kockázatokra vonatkozó információval rendelkezik, azt köteles írásban a felettes vezető tudomására hozni. A felettes vezető jogosult a munkatárs és az érdekérvényesítő személyes találkozását, illetve megbeszélését megtiltani.

69. § Az érdekérvényesítők fogadásának rendjét szabályozó kormányrendelet szerinti érdekérvényesítővel történő személyes találkozón, illetve megbeszélésen – különös tekintettel a közbeszerzésekkel, beszerzésekkel, pályázatokkal és foglalkoztatási jogviszony létesítésével összefüggő, továbbá pénzügyi, fejlesztési tárgyú és európai uniós támogatási forrás kezelésével, elosztásával, felhasználásával kapcsolatos ügyekre – a munkatárs és az érdekérvényesítő mellett a munkatárs felettese vagy annak akadályoztatása esetén a felettes által kijelölt más munkatárs részvétele kötelező.

70. § A közigazgatási államtitkár évente áttekinti a munkatárs érdekérvényesítőkkel való találkozására vonatkozó információkat. Ennek érdekében a szervezeti egység vezetője a saját és az általa irányított munkatársak érdekérvényesítővel történt találkozóit a 3. melléklet szerinti nyilvántartásban rögzíti.

71. § A szervezeti egység vezetője az általa vezetett szervezeti egységre vonatkozóan kitöltött nyilvántartást aláírja, és minden év december 31. napjáig megküldi az integritás tanácsadó részére. A nyilvántartásnak a szervezeti egység vezetője általi aláírása elektronikus aláírással is történhet, amennyiben az adott szervezeti egység vezetője rendelkezik az ezen alkalmazáshoz szükséges technikai feltételekkel és biztonsági jogosultságokkal.

72. § Az integritás tanácsadó áttekinti a beérkezett, érdekérvényesítői találkozókra vonatkozó információkat, amely alapján a tárgyévet követő év január 31. napjáig tájékoztatja a közigazgatási államtitkárt az adott évben kockázatosnak mutatkozó érdekérvényesítői találkozókról.

73. § Az NGM munkatársa vagy szervezeti egysége – munkavégzésével összefüggésben, a 74. §-ban felsoroltak kivételével – tárgyi ajándékot, meghívást, szolgáltatást, szívességet vagy előnyt (a továbbiakban együtt: ajándék) nem kérhet, és nem fogadhat el, ezeket ígéretükkor, felajánlásukkor vagy átadásuk kísérletekor vissza kell utasítani.

74. § Az ajándék elfogadásának tilalma – annak értékének figyelembevételével – nem vonatkozik

75. § Ajándék ígéretének, felajánlásának vagy átadásának kísérletéről, továbbá a külföldi állami szerv képviselőjétől kapott figyelmességi ajándék elfogadásáról a munkatárs köteles tájékoztatni a szervezeti egység vezetőjét, aki erről írásban tájékoztatja az integritás tanácsadót.

76. § Ha az elfogadható ajándék értékét a munkatárs nem tudja megállapítani, erről írásban állásfoglalást kér az integritás tanácsadótól, aki az állásfoglalás beérkezését követő tíz munkanapon belül írásban válaszol. Ha az integritás tanácsadó az ajándék becsült értékét önállóan nem tudja megállapítani, akkor az állásfoglalás elkészítésébe bevonhatja az NGM bármely szervezeti egységének vezetőjét, különösen a pénzügy-gazdálkodási ügyek ellátásáért felelős főosztály főosztályvezetőjét.

77. § Ha az ajándék feladója, kézbesítési címe ismert, az integritás tanácsadó írásban

78. § Ha az ajándékot az átadáskor nem lehetett visszautasítani, mert a feladója ismeretlen, vagy ismeretlen kézbesítési címről érkezett, vagy azt az ajándékozó az NGM épületében hátrahagyta, akkor – az ajándékozás körülményeit ismertető feljegyzéssel – az ajándékot továbbítani kell a közigazgatási államtitkár részére, aki – a biztonsági tevékenységért felelős főosztály főosztályvezetője bevonásával – intézkedik az ajándék megsemmisítéséről vagy karitatív szervezet részére írásban történő jótékonysági célú felajánlásáról.

79. § Az ajándéknak a – biztonsági tevékenységért felelős főosztály főosztályvezetője bevonásával történő – megsemmisítéséről kell intézkedni abban az esetben is, ha az ajándék

80. § Az ajándék megsemmisítésétől a közigazgatási államtitkár abban az esetben tekinthet el, ha

81. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

(2) Jelen utasítás rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.