15/2025. (XII. 10.) IM rendelet indokolás

A tervezethez fűzött indokolás a Magyar Közlöny mellékletét képező Indokolások Tárában a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján közzétételre kerül.

Az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvény a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény, valamint a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításával 2026. január 1. napjával bevezeti a polgári és közigazgatási perrend, valamint a büntetőeljárás szabályozásába a tárgyalások online nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezéseket.

Jelen rendelet a törvényi szintű szabályokhoz kapcsolódó rendeleti szintű végrehajtási szabályokat tartalmazza.

Ennek megfelelően a szabályozás kiterjed az online tárgyaláshallgatáshoz szükséges technikai alapkövetelmények meghatározására, az online kapcsolatot biztosító informatikai rendszer működtetésével összefüggő alapvető szabályokra (üzemszünet, üzemzavar), az általános jelleggel igénybe vehető és – a tanulmányi, oktatási, illetve kutatási célú – elsőbbségi regisztráció szabályaira, a tárgyalásra történő bejelentkezés és az adatfeldolgozói jogviszony alapvető rendelkezéseire.

Alapvető követelmény, hogy az online hallgatóságnak jelentkező személy által alkalmazott eszköz rendelkezzen internetkapcsolattal, amely támogatja a kétirányú kép- és hangátvitelt, valamint fel legyen szerelve például webkamerával, mikrofonnal és hangszóróval. Alapvetően egyirányú összeköttetésre van szükség ahhoz, hogy az online hallgatóság a tárgyaláson történteket követhesse, azonban felmerülhet olyan körülmény, amely valószínűsítheti, hogy az online hallgatóság érintett tagja a tárgyaláson mégsem vehet részt. Ilyen esetekben lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a bíróság és az érintett online hallgató közötti kétirányú kapcsolatfelvétel megtörténhessen, annak érdekében, hogy tisztázni lehessen az esetleges érintettséget. Magának a rendszernek és a hallgatóság informatikai eszközének is alkalmasnak kell lennie ezért a kétirányú kapcsolatfelvételre.

Indokolt kiemelni, hogy a felsőoktatási intézmény jogi vagy államtudományi képzési területén tanuló hallgatót, valamint a felsőoktatási intézmény e képzési területeken képzést folytató oktatóját vagy kutatóját elsőbbségi regisztrációs jog illeti meg. Ennek indoka, hogy az online nyilvánosság megteremtése nemcsak a társadalmi kontroll kiteljesedését szolgálja, hanem a jogi oktatás és tudományos kutatás korszerűsítésében is jelentős szerepet tölthet be.

Az elsőbbségi regisztrációs jog érvényesíthető előzetes vagy utólagos regisztráció keretében. Az előzetes regisztráció azt jelenti, hogy a kedvezményezetti kör az adott tárgyalás vonatkozásában a regisztrációra biztosított időintervallumot megelőzően is regisztrálhat a tárgyalásra. Az utólagos regisztráció pedig azt jelenti, hogy ha a regisztrációra előírt – főszabály szerinti – határidő letelt, de maradtak még szabad helyek, a kedvezményezetti kör a tárgyalást megelőzően további lehetőséget kap, hogy ezeket a helyeket lefoglalja.

A felsőoktatásban részt vevő hallgatók előzetes regisztráció keretében önállóan is regisztrálhatnak egy tárgyalásra, azonban annak sincs akadálya, hogy az oktatóval együtt csoportos regisztráció keretében vegyenek részt („tanóra” keretében) a tárgyaláson. Ez utóbbi esetben is szükséges azonban az elektronikus felületen történő egyéni regisztráció az oktató által lefoglalt helyek vonatkozásában, mert az online hallgatóság valamennyi tagjának személyesen azonosíthatónak kell lennie. Csoportos előzetes regisztráció esetén tehát az oktató az, aki meghatározott számú helyet lefoglalhat, majd a csoporttagnak meghívott hallgatók az egyéni regisztrációjuk során, az oktató által megküldött egyedi azonosító megadásával foglalhatják le a saját helyüket a csoportban. Ugyanakkor ebben az esetben a regisztrált csoport tagjai az oktató által biztosított felületen nézhetik majd csak meg közösen a tárgyalást. Ennek azért van jelentősége, mert ha a tárgyaláshallgatás megkezdését követően megállapítást nyer, hogy az eljáró bíró valamely csoporttag hallgató részvételét a tárgyalásról érintettség miatt kizárja, az oktatónak kell gondoskodnia arról, hogy az érintett hallgató a tantermet elhagyja. A regisztrált csoporttag hallgató jogsértő cselekményéért (például tiltott felvétel készítése a tárgyalásról) ugyanakkor az oktatót felelősség nem terheli, ilyen esetben a jogkövetkezmények az érintett hallgatót terhelik.

A regisztráció folyamata egyebekben a megtekinteni kívánt tárgyalás kiválasztásával a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény szerinti eAzonosítással – tanulói, oktatói, illetve kutatói célú regisztráció esetén az eAzonosítást követően a hallgatói, oktatói, illetve kutatói minőség Felsőoktatási Információs Rendszerben történő ellenőrzésével –, valamint az online hallgatóságként történő részvétel szabályairól szóló tájékoztató és a személyes adatok védelmére vonatkozó adatkezelési tájékoztató tartalmát elfogadó nyilatkozat megtételével valósul meg.

Az adatfeldolgozói jogviszony szabályozása hivatott biztosítani, hogy az online tárgyaláshallgatással összefüggő feladatellátás során az érintettek személyes adatainak védelme a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek teljeskörűen megfeleljen.