155/2025. (VI. 23.) Korm. rendelet

„(2a) A kérelemhez a (2) bekezdés a) pontjában foglalt, az EESZT rendszerben rögzített kórtörténeti összefoglalót nem kell csatolni.”

„(3a) Ugyanazon gyógyszerre, gyógyászati segédeszközre vonatkozó ismételt méltányossági kérelem esetén a (2a) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy csak a megelőző kérelem benyújtása óta eltelt időszakban bekövetkezett állapotváltozást dokumentáló, az EESZT rendszerben nem rögzített leleteket szükséges csatolni.”

„(1a) A kérelem elbírálása során a NEAK az EESZT rendszerben rögzített, a kérelem elbírálásához szükséges egészségügyi adathoz hozzáférhet.”

„(4a) Az adott elszámolási időszakban kizárólag azok a tárgyi elszámolási időszak alatt beváltott és kiszolgált elektronikus vények számolhatók el, amelyek kiadásakor a gyógyszer kiadója az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló rendelet, a gyógyászati segédeszközök javítása, kölcsönzése kivételével, a gyógyászati segédeszköz kiadója, a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásról, támogatással történő rendeléséről, forgalmazásáról, javításáról és kölcsönzéséről szóló rendelet szerinti kötelező adatrögzítést elvégezte. Ha az EESZT nem elérhető, a rendelt terméket átvevő személy aláírását, valamint a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány számát tartalmazó kiadási igazolás is szükséges az elszámoláshoz.”

„(8) Ha a tartási engedély jogosultja természetes személy, akkor a tartást – az e rendeletben meghatározott kivétellel – személyesen látja el.”

„(3) Solymászati célra – a (4a) bekezdésben meghatározott kivétellel – tartási, hasznosítási, bemutatási engedély kultúrtörténeti hagyományápolás céljából természetes személynek csak héjára (Accipiter gentilis), karvalyra (Accipiter nisus), szirti sasra (Aquila chrysaetos), szalagos álölyvre (Parabuteo unicinctus), északi sólyomra (Falco rusticolus), Feldegg-sólyomra (Falco biarmicus), valamint vándorsólyomra (Falco peregrinus) adható. Vadon élő állományból történő befogásra és solymászati célra történő hasznosításra engedély – a (3a) bekezdésben foglalt kivétellel – nem adható.

(3a) Karvaly (Accipiter nisus) vadon élő állományból történő befogására és solymászati célra történő hasznosítására jogosító engedélyhez be kell szerezni a tervezett befogás helye szerint illetékes nemzeti park igazgatóság írásos véleményét arra vonatkozóan, hogy az egyedek befogása vagy természetből történő begyűjtése nem befolyásolja-e hátrányosan a faj természetvédelmi helyzetét vagy a faj érintett populációja által elfoglalt területek kiterjedését.”

„(6) A solymászati célra tartási engedély iránti kérelmet benyújtó természetes személy akadályoztatása esetére az engedélyezési eljárásban általános helyettest jelölhet. Általános helyettesként olyan személy jelölhető, aki rendelkezik a védelemben részesülő állatfaj élő egyedének tartására vonatkozó engedéllyel, vagy ilyen engedéllyel rendelkező nem természetes személy által kijelölt felelős személy. Általános helyettes jelölése esetén a 6. § (8) bekezdésétől eltérően a tartási engedély jogosultja helyett az általános helyettesként kijelölt személy is elláthatja az egyed tartását.”

„(2) A solymászmadár-tartási engedély kiadásának feltétele – a (2a) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a minisztérium honlapján közzétett mikroszatellita markerek alapján meghatározott genetikai profil benyújtása a természetvédelmi hatósághoz. A szalagos álölyv (Parabuteo unicinctus) tartási engedélyéhez genetikai profil benyújtása nem szükséges. Solymászmadár esetén a genetikai profilt külföldről történő behozatal esetén a behozatal napjától számított legfeljebb 60 napon belül, belföldi tenyésztésből származó egyed esetén a tartási engedély iránti kérelem benyújtásától számított 60 napon belül kell benyújtani. Nemzetközi solymásztalálkozó megrendezése céljából kérelmezett solymászmadár-tartási engedélyhez genetikai profil benyújtása nem szükséges.

(2a) Amennyiben a kérelmező a jogszabályban meghatározott egyéb feltételeknek megfelel, a genetikai profil hiányában, kérelemre a természetvédelmi hatóság legfeljebb a solymászmadár egyedének tartását engedélyező határozat meghozataláig, ideiglenes jelleggel engedélyezheti a belföldi tenyésztésből származó solymászmadár tartását.

(2b) A természetvédelmi hatóság a (2a) bekezdés szerinti ideiglenes tartási engedélyt haladéktalanul visszavonja, ha a kérelmező a kérelem benyújtását követő 60 napon belül nem nyújtja be a genetikai profilt a természetvédelmi hatósághoz.”

„(4) A tartás, hasznosítás, bemutatás iránti kérelem benyújtásakor a kérelmező megjelölhet a kérelemben olyan személyt, aki akadályoztatása esetén, általános helyettesként felel az egyed gondozásáért.

(5) A kérelemben olyan személy jelölhető meg, aki az 1. számú mellékletben meghatározott felelős személyre vonatkozó képesítési előírásoknak megfelel.”

„(4) A kormányhivatal illetékességi területéhez tartozó azon természetes fürdőhelyek esetén, amelyeknél a fürdési idény tartama a naptári évvel egyező, továbbá a fürdőzők számának napi átlaga legalább 8 egybefüggő naptári héten várhatóan meghaladja a 100 főt, valamint megvannak a fürdőzés e rendelet szerint szükséges közegészségügyi követelményei, a kormányhivatal – hivatalból indított eljárásban –

(4a) A fürdővíz minőségének ellenőrzését szolgáló mintavételek ütemterve évente kerül a kormányhivatal által jóváhagyásra, melyet a tárgyév január 1-ig szükséges benyújtani a kormányhivatalhoz.”

„3/A. § A 3. § (4) bekezdése szerinti fürdőhelyek fürdővízhasználatra vonatkozó engedélye határozatlan időre szól. Új eljárást kell lefolytatni, ha a fürdőhely területe, üzemeltetője vagy üzemvitele módosul.”

„(2a) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően olyan fürdővíz esetében, amelynél a fürdési idény tartama a naptári évvel egyezik meg, az első mintavételre legfeljebb 3 héttel a fürdési idény kezdete előtt sort kell keríteni, majd ezt követően havonta legalább egy alkalommal szükséges mintát venni.”

„(2) A fürdővíz-mintavételeket a kormányhivatal által a 3. § (1) és (4) bekezdése, valamint a 4. § (1) bekezdése szerint meghatározott minőségellenőrzési ütemterv szerint kell elvégezni. Az egyes mintavételeket legkésőbb az ütemtervben meghatározott időpontot követő 4 napon belül kell elvégezni. Az első mintavételre legfeljebb 3 héttel a fürdési idény kezdete előtt sort kell keríteni, majd további, legalább 3 mintát kell venni a fürdési idény folyamán, azzal, hogy az egyes mintavételek között nem telhet el egy hónapnál hosszabb idő.”

„(1a) A 16. § (1) bekezdés a) pontja, valamint az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti, beavatkozással nem járó vizsgálat esetén a kérelemhez mellékelni kell az egészségügyi szolgáltató vezetőjének befogadó nyilatkozatát arról, hogy az egészségügyi szolgáltatónál végezhető a beavatkozással nem járó vizsgálat. Az (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti vizsgálat esetén a kérelemhez mellékelni kell a koordináló vizsgálatvezető nyilatkozatát arról, hogy a vizsgálatvezetők a vizsgálatról az egészségügyért felelős miniszter emberen végzett orvostudományi kutatásokról szóló rendelete szerinti bejelentést megtették a vizsgálatot végző egészségügyi szolgáltatók vezetőinek.

(1b) Az (1) bekezdés a) pont ab) alpontja alkalmazásában, ha a vizsgálóhely az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet szerint egy egészségügyi szolgáltató telephelye, akkor az RKEB illetékességének megállapításakor az egészségügyi szolgáltató székhelyét kell figyelembe venni.

(1c) Az adatbázisokon végzett, beavatkozással nem járó vizsgálatok közül az RKEB engedélyezési hatáskörébe tartozik az a nem kereskedelmi vizsgálat, amelyet ugyanannak az RKEB-nek az emberen végzett orvostudományi kutatásokról szóló miniszteri rendelet szerinti illetékességi területén található egy vagy több vizsgálóhely adatbázisán végeznek. Az ETT TUKEB engedélyezési hatáskörébe tartozik az a vizsgálat, amelyet több RKEB-nek az emberen végzett orvostudományi kutatásokról szóló miniszteri rendelet szerinti illetékességi területén található vizsgálóhelyek adatbázisain végeznek vagy amelyet országos adatbázison végeznek.”

„(2) Kiskorúakon tervezett, beavatkozással nem járó vizsgálat esetén az ETT TUKEB vagy az RKEB gyermekgyógyász szakorvos véleményének birtokában hoz döntést.”

„(3) Amennyiben a fellebbezést törvény nem zárja ki, az ETT TUKEB vagy az RKEB engedélyezési eljárása esetén a másodfokú eljárást az ETT Elnöksége folytatja le.”

„(1) A 16. § a) pontjában említett vizsgálatok és kutatások esetében a megbízó az engedély iránti kérelmet az emberen végzett orvostudományi kutatásokról szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerint nyújtja be a 17. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti esetben az országos tisztifőorvoshoz, a 17. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti esetben az emberen végzett orvostudományi kutatásokról szóló miniszteri rendelet szerint illetékes RKEB-hez, a 17. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti esetben az ETT TUKEB-hez.”

„(2) A 17. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában említett vizsgálatok és kutatások esetében az RKEB, az ac) alpontjában említett vizsgálatok és kutatások esetében az ETT TUKEB az engedély iránti kérelem elbírálása során értékeli, hogy

„20. § A 17. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában említett vizsgálatok és kutatások esetében az országos tisztifőorvos, a 17. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában említett vizsgálatok és kutatások esetében az RKEB, a 17. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjában említett vizsgálatok és kutatások esetében az ETT TUKEB, a 16. § b) és c) pontjában említett vizsgálat esetében az NNGYK a vizsgálat időtartama alatt ellenőrizheti, hogy a beavatkozással nem járó vizsgálatot az Európai Unió közvetlen hatályú jogi aktusainak, a jogszabályoknak és a szakmai szabályoknak megfelelően, az engedélyben, illetve a bejelentésben és a vizsgálati tervben foglaltaknak megfelelően végzik-e.”

„(1) Ha az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a beavatkozással nem járó vizsgálat folytatása nem felel meg az engedélyben, illetve a bejelentésben, a vizsgálati tervben, illetve az emberen végzett orvostudományi kutatásokról szóló miniszteri rendeletben foglalt feltételeknek, a 17. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában említett vizsgálatok és kutatások esetében az országos tisztifőorvos, a 17. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában említett vizsgálatok és kutatások esetében az RKEB, a 17. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjában említett vizsgálatok és kutatások esetében az ETT TUKEB, a 16. § b) és c) pontjában említett vizsgálat esetében az NNGYK a beavatkozással nem járó vizsgálatot haladéktalanul felfüggeszti vagy megszünteti.

(2) A felfüggesztést követően, a megszüntető határozat meghozatala előtt az országos tisztifőorvos, az RKEB, az ETT TUKEB vagy az NNGYK hétnapos határidő tűzésével kikéri a kérelmező, illetve a bejelentő, a vizsgálatvezető, orvostechnikai eszközzel végzett beavatkozással nem járó vizsgálat esetén a vizsgáló, illetve a beavatkozással nem járó vizsgálatban közreműködők véleményét, továbbá felhívja az érintetteket a hiányosságok megszüntetésére, és javaslatot tesz arra, hogy a hiányosság milyen módon küszöbölhető ki. Amennyiben határidőn belül nem érkezik vélemény, vagy a hiányosságot az e bekezdés szerint meghatározott határidőn belül nem szüntetik meg, az országos tisztifőorvos, az RKEB, az ETT TUKEB vagy az NNGYK a beavatkozással nem járó vizsgálatot határozatával megszünteti.”

„(7) A szakmai irányítóknak 10 évente továbbképzésen kell részt venniük. A szakmai irányítók részére továbbképzést szervezni a közlekedési hatóság engedélye alapján lehet. A továbbképzés célja a szabályozásban időközben bekövetkezett változások megismertetése. A továbbképzést követő vizsgáztatást a közlekedési hatóság végzi, az előírt vizsgakötelezettségek sikeres teljesítéséről a közlekedési hatóság igazolást (továbbiakban: továbbképzési igazolás) ad ki. A továbbképzési kötelezettség sikeres teljesítésén túlmenően a szakmai alkalmasság követelményének való megfelelés a továbbiakban – a szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítvány nélkül – a 10 évnél nem régebben kiállított továbbképzési igazolással is igazolható. A továbbképzés tan- és vizsgakövetelményeit a 3. melléklet tartalmazza.”

„(2) A megfelelő pénzügyi helyzet tanúsítására szolgáló (3)–(5) bekezdés szerinti dokumentumok elektronikus úton is benyújthatók a közlekedési hatóság részre.”

„(3a) A megfelelő pénzügyi helyzet az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra vonatkozóan harminc napnál nem régebbi, az állami adó- és vámhatóság által kiállított köztartozásmentes adózói minőségről szóló igazolással és a székhely szerinti helyi önkormányzati adóhatóság által kiállított nemleges adóigazolással igazolható.”

„(8) E rendeletnek a Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 155/2025. (VI. 23.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód.R.) módosított 12. § (3a) bekezdését a Mód.R. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárások során is alkalmazni kell.”

„6. § A praxisengedélyre vonatkozó határozatot közölni kell a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel és a működési engedély kiadására hatáskörrel rendelkező egészségügyi államigazgatási szervvel.”

„(5) A közlekedési hatóság a jármű műszaki érvényességének határidejét a forgalmi engedélybe a Nyilvántartó elektronikus úton történő egyidejű értesítése mellett bejegyezheti. A jármű azonosító és műszaki adatainak, valamint motorjának kódjában és a műszaki vizsga záradék változásának esetén a közlekedési hatóság által kiadott, elektronikus úton megküldött „Műszaki Adatlap” alapján végzi el a közlekedési igazgatási hatóság az adatváltozás járműnyilvántartásba történő bejegyzését.”

„120/K. § A Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 155/2025. (VI. 23.) Korm. rendelet által megállapított 89. § (5) bekezdése, valamint a módosított 15. melléklet hatálybalépése előtt kiadott, járműkereskedőnél lévő járműkísérő lapok a rendelkezések hatálybalépését követően is érvényesek.”

„(3) A közút és a közforgalom elől el nem zárt magánút kezelőjének hozzájáruló nyilatkozatát az építtető köteles beszerezni az engedély iránti kérelem benyújtása előtt az e rendelet szerinti engedélyezési eljárásokban.

(3a) Ha az útkezelő a nyilatkozat megadását arra való hivatkozással tagadja meg, hogy a tervezett úttal érintett ingatlan nem áll az engedélyezési eljárás idején a tulajdonában, akkor a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.”

„(1) Az építtetőnek az építési engedély iránti kérelméhez mellékelnie kell

„(3) Az építési engedély időbeli hatályát a hatóság – az időbeli hatály lejárta előtt az építtető kérelmére – legfeljebb két alkalommal, alkalmanként három évvel meghosszabbíthatja, ha az engedély megadásának időpontjában a körülmények – ide nem értve a jogszabályok változását – nem változtak meg, vagy a változás az engedély tartalmát érdemben nem érinti. Amennyiben az építési engedély megadása és a meghosszabbítására való kérelem benyújtása közötti időben a jogszabályi környezet megváltozott, úgy az építési hatóság az engedély meghosszabbítását tartalmazó határozatban felhívja az építtető figyelmet arra, hogy a megváltozott jogszabályi előírásoknak a kivitelezés során köteles eleget tenni. Az építési engedély időbeli hatályának meghosszabbításához tervkorszerűségi felülvizsgálat vagy tervezői nyilatkozat kérhető.”

„(5) Ha a választott egészségügyi szolgáltatónál az ellátás minősége és biztonsága nem vet fel aggályokat, és az a költséghatékonysági szempontoknak is megfelel, a NEAK tájékozódik az intézmény fogadókészségéről és a gyógykezelés lehetséges időpontjáról. A NEAK annak megállapításától számított 8 napon belül, hogy a külföldi gyógykezelésre jogosult személy magyarországi közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónál nem látható el – figyelemmel az Ebtv. 27. § (3) bekezdésére is –, kiadja az uniós rendeletek szerinti jogosultság-igazolást.”

„(1) Ha a külföldi gyógykezelésre jogosult személy a külföldi gyógykezelést az uniós rendeletek hatálya alá nem tartozó szolgáltatónál, illetve bármilyen más okból nem az uniós rendeletek szabályai szerint kívánja igénybe venni, vagy olyan engedélyt kér, amely kizárólag az ellátás igénybevételére jogosít az egészségügyi szolgáltató megjelölése nélkül, erről kérelmében nyilatkoznia kell. A NEAK az 5. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott eljárást folytatja le, figyelembe véve a sürgősséget és az egyéb egyedi körülményeket. A jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő kérelmet a NEAK abban az esetben utasíthatja el, ha az ellátás orvosilag indokolt időn belül hazai közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónál biztosítható. Ha ez a feltétel nem áll fenn, a NEAK a külföldi gyógykezelést engedélyezi.”

„(7) A NEAK – ha hiánypótlás nem szükséges – az 5. mellékletnek megfelelően kiadott javaslat beérkezésétől számított 8 napon belül dönt a külföldi gyógykezelés engedélyezéséről és a finanszírozás mértékéről – ide nem értve az önrészt – az eset valamennyi körülményének figyelembevételével. Az utazás és szükség esetén a kísérő utazási költségei tekintetében a NEAK – a beteg kérésének és a kezelőorvos javaslatának a figyelembevételével – méltányosságból támogatást nyújthat.”

„(9) Természetes halál esetén, ha a holttest boncolására nem került sor, fekvőbeteg-gyógyintézetben elhunyt személy esetében a fekvőbeteg-gyógyintézet (egyetemi klinika) orvos igazgatója engedélyezi a holttest elhamvaszthatóságát. Az erre vonatkozó adatot megadja a halottvizsgálati bizonyítványon, és lezárja a halottvizsgálati bizonyítványt.

(9a) Természetes halál esetén a holttest elhamvaszthatóságát a halottvizsgálatot végző orvos, a mentőtiszt által végzett helyszíni halottvizsgálat esetén a 3/A. § (7) bekezdése szerinti felülvizsgálatot végző orvos engedélyezi, ha a holttest boncolására nem került sor, és a személy nem fekvőbeteg-gyógyintézetben hunyt el.”

„16. § E rendeletnek Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 155/2025. (VI. 23.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód.R.) megállapított 4. § (3) bekezdés d) pontját a Mód.R. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárások során is alkalmazni kell.”

„12/B. § E rendeletnek a Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 155/2025. (VI. 23.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr7.) módosított 1. mellékletét a Módr7. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”

„78/D. § E rendeletnek a Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 155/2025. (VI. 23.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.4.) megállapított 8. § (1) bekezdés d) pontját a Mód. Kr.4. hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.”

„(1) Az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési munkákhoz a jogosulti adatokkal kiegészített földkönyv szerinti személyes adatok kezelésére törvényi felhatalmazással rendelkező földmérő, kisajátítás esetén a kisajátítást kérő vagy a megbízásából eljáró személy, valamint az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló jogszabály szerinti építtető vagy a megbízásából eljáró személy részére az ingatlanügyi hatóság elektronikusan szerkeszthető formában jogosulti adatokkal kiegészített földkönyvet szolgáltat.”