BÜ BH 2025/162

[1] A járásbíróság az ügyészség indítványára tárgyalás mellőzésével meghozott büntetővégzésében a fiatalkorú II. r. terheltet csoportosan elkövetett garázdaság bűntettének [Btk. 339. § (1) bek. és (2) bek. a) pont] és testi sértés vétségének [Btk. 164. § (1) bek. és (2) bek.] elkövetése miatt 1 év 6 hónap próbaidőre bocsátotta és megállapította, hogy a próbaidő alatt pártfogó felügyelet alatt áll.

[2] A büntetővégzés fiatalkorú II. r. terhelt vonatkozásában jogerőre emelkedett.

[3] A vármegyei főügyészség felülvizsgálati indítványt terjesztett elő fiatalkorú II. r. terhelt vonatkozásában a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott okból. A felülvizsgálati indítvány lényege az, hogy mivel a büntetővégzésben megállapított történeti tényállás kizárólag a garázdaság bűntettének alapjául szolgáló tényeket tartalmazza, a könnyű testi sértés vétségére vonatkozó tényeket nem, ezért a Be. 608. § (1) bekezdés f) pontjában megállapított abszolút hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, így a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott felülvizsgálati ok állapítható meg. A főügyészség álláspontja szerint ellentét van az ítélet rendelkező része és indokolása között, mert a rendelkező részben foglalt döntésnek nincsen indoklása. Arra figyelemmel, hogy a könnyű testi sértés vétségének alapjául szolgáló tények az ügydöntő határozat indokolásából teljes egészében hiányoznak, nem lehet megállapítani, hogy az elsőfokú bíróság mire alapította a döntését.

[4] Hivatkozott arra, hogy az 1/2021. Büntető jogegységi határozat 1. pontja értelmében az eljárási szabálysértés [Be. 649. § (2) bek.] miatt előterjesztett felülvizsgálati indítványnak nincs iránya, így időbeli korlátja sincs.

[5] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a Be. 663. § (2) bekezdése szerint a büntetővégzést a II. r. terhelt vonatkozásában helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárás lefolytatására.

[6] A Legfőbb Ügyészség átiratában a vármegyei főügyészség felülvizsgálati indítványát eltérő felülvizsgálati okra alapítottan, a Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjára hivatkozással, a II. r. terhelt javára benyújtva tartotta fenn.

[7] Álláspontja szerint valójában a Be. 608. § (1) bekezdés f) pontjában rögzített eljárási szabálysértés az ügyben nem állapítható meg, mert annak megállapítására csak az vezethet, ha a rendelkező rész (jogkövetkeztetés) és a tényálláson kívüli indokolás áll egymással ellentétben. Ha azonban – e főszabály alóli kivételként – a bűnösség kimondásáról szóló rendelkezéshez tartozó tényállás, vagyis a rendelkezés ténybeli alapja teljes egészében hiányzik, az a felülvizsgálati eljárásban szintén az abszolút eljárási szabálysértés körében nyer értékelést. E körben a BH 2021.193. és a BH 2017.324. számon közzétett határozatokra hivatkozott. Eljárási szabálysértés megállapítására vezet a Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint a Kúria BH 2024.77. és BH 2022.319. számon közzétett határozatai indokolására figyelemmel, ha az ellentét a büntetőjogi főkérdések – a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény jogi minősítése vagy a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása – tekintetében áll fenn a rendelkező rész és az indokolás között.

[8] A büntetővégzés ügydöntő határozat, amelyre – ha a törvény másképp nem rendelkezik – a Be. 739. § (2) bekezdésére figyelemmel, az ítéletre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A Be. 741. § (4) bekezdésére hivatkozással a Legfőbb Ügyészség kifejtette, hogy a büntetővégzés indokolása a megállapított tényállást, a vádra és a büntetővégzés feltételeinek fennállására való utalást, valamint az alkalmazott jogszabályok megjelölését tartalmazza; emiatt a tényállás és a rendelkező rész összhangjának hiánya nem az eljárási szabályokat (az indokolási kötelezettséget), hanem a büntető anyagi jogot sérti. Hivatkozott arra, hogy a büntető anyagi jogi szabályok sérelmével jár, ha az ügydöntő határozatban írt rendelkezések helytálló vagy téves mivoltának kérdésében az irányadó tényállás alapulvételével nem lehet megnyugtatóan állást foglalni. Ezért felülvizsgálatban ugyancsak a büntető anyagi jog szabályainak megsértését – és nem az indokolás hibáját – jelenti, ha a jogerős ítéletben megállapított tényállás olyan ellentmondásokat tartalmaz, amelyek miatt a büntetőjogi felelősségre vonás szempontjából jelentős kérdésekben nem állapítható meg, hogy a bíróság milyen tényállásra alapította ítéletének a felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló rendelkezéseit. (Ezzel kapcsolatosan utalt a BH 2021.280., a BH 2024.77. és a BH 2022.319. számon közzétett határozatokra.) A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint jelen ügyben is ez állapítható meg, ezért indítványozta, hogy a Kúria a Be. 660. § (1) bekezdésében írtak szerint tanácsülésen eljárva, a Be. 663. § (1) bekezdés b) pontja alapján a Balassagyarmati Járásbíróság büntetővégzését a II. r. terhelt tekintetében helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárásra.

[9] A Legfőbb Ügyészség utalt arra, hogy a büntetővégzés nem tartalmazza a könnyű testi sértés vétsége tekintetében a magánindítványra, az előterjesztés tényére és időpontjára vonatkozó ténymegállapításokat, ugyanakkor a BH 2015.30. számon közzétett döntésre hivatkozással előadta, hogy ha a magánindítványra nézve az irányadó tényállás adatot nem rögzít, de a magánindítvány megléte vagy hiánya az ügyiratokból megállapítható, önmagában az erre vonatkozó adat mérlegelő tevékenységet nem igényel, ezért a felülvizsgálati eljárásban akkor is figyelembe vehető és pótolható, ha azt az ügydöntő határozat indokolása nem tartalmazza.

[11] A vármegyei főügyészség által előterjesztett, a Legfőbb Ügyészség által más okból és tartalommal fenntartott felülvizsgálati indítvány alaptalan.

[12] A Be. 648. § a) és b) pontjára figyelemmel felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt és eljárási szabálysértés miatt is helye van. A felülvizsgálat okait a Be. 649. §-a tartalmazza, azok köre nem bővíthető.

[13] A Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjára figyelemmel, a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét.

[14] A Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja szerint eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a 607. § (1) bekezdés b) pontjában, vagy a 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg.

[15] A Be. 608. § (1) bekezdés f) pontja alapján feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező szabálysértés az, ha az elsőfokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes.

[16] A Be. 651. § (2) bekezdés a) pontjára figyelemmel a terhelt javára az ügyészség – a Be. 652. § (4) bekezdésében foglaltak szerint határidő nélkül – felülvizsgálati indítványt nyújthat be.

[17] Az 1/2021. Büntető jogegységi határozat 1. pontjára figyelemmel, az eljárási szabálysértés [Be. 649. § (2) bek.] miatt előterjesztett felülvizsgálati indítványnak nincs iránya.

[18] A Be. 652. § (1) bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványban meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati indítvány irányul, valamint az indítvány előterjesztésének okát és célját.

[19] A Be. 659. § (5) bekezdése alapján a Kúria a jogerős ügydöntő határozatot – a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül.

[20] A Be. 659. § (6) bekezdése szerint a Kúria a megtámadott határozatot a 649. § (2) bekezdése alapján akkor is felülbírálja, ha az indítványt nem ebből az okból nyújtották be.

[21] A Be. 739. § (2) bekezdése kimondja, hogy a büntetővégzés ügydöntő határozat. A büntetővégzésre – ha e törvény másképp nem rendelkezik – az ítéletre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

[22] A Be. 741. § (4) bekezdése alapján a büntetővégzés indokolása a megállapított tényállást, a vádra és a büntetővégzés feltételeinek fennállására való utalást, valamint az alkalmazott jogszabályok megjelölését tartalmazza.

[23] A Be. 740. § (2) bekezdés c) pontjára figyelemmel a bíróság a büntetővégzésben egyebek mellett próbára bocsátást, a 741. § (2) bekezdés a) pontja szerint pedig próbára bocsátás esetén pártfogó felügyeletet is alkalmazhat.

[24] A Be. 741. § (3) bekezdés a) pontjára és a Be. 561. § (2) bekezdésére tekintettel a büntetővégzés rendelkező részének tartalmaznia kell a bűncselekmény Btk. szerinti megnevezését az alkalmazott törvényhely feltüntetésével – ideértve a bűncselekmény minősített esetének megállapításakor a bűncselekmény alapesetét meghatározó törvényhelyet is –, a bűncselekmény bűntetti vagy vétségi megjelölését, több rendbeli vagy folytatólagos bűncselekmény esetén ennek megjelölését, gondatlan alakzat esetén ennek megjelölését, továbbá az elkövetői és elkövetési alakzat megjelölését is.

[25] Mindezekre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati indítványt a törvényben meghatározott keretek között, az előterjesztés okára figyelemmel a Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában megjelölt, a büntető anyagi jog szabályának megsértésére alapított, az arra jogosult ügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványnak tekintette, amelyet kizárólag a felülvizsgálati indítványban megjelölt okból vizsgált; emellett a Be. 649. § (2) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéseken alapuló felülvizsgálati okok, így a 649. § (2) bekezdés d) pontján keresztül a 608. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott eljárási szabálysértés fennállását is vizsgálta.

[26] A Legfőbb Ügyészség által megváltoztatott felülvizsgálati indítvány ugyan hatályon kívül helyezésre irányul, az azonban nem eljárási, hanem anyagi jogi alapon előterjesztett, így arra az 1/2021.Büntető jogegységi határozat nem alkalmazható. A felülvizsgálati indítványt tartalma alapján a Kúria a terhelt javára előterjesztett felülvizsgálati indítványnak tekintette.

[27] A felülvizsgálati indítvány elbírálásának alapja annak vizsgálata, hogy a járásbíróság büntetővégzésében megállapított történeti tényállás anyagi jogi értelemben összhangban van-e a II. r. terhelt tekintetében terhére megállapított bűncselekmények miatti büntetőjogi felelősség megállapításával; e körben a Kúria vizsgálta, hogy a büntetőjogi felelősség mely bűncselekmények miatt lett megállapítva, ezen bűncselekmények vonatkozásában a büntetővégzés tartalmaz-e megállapított történeti tényállást, a történeti tényállásban foglaltak alapján a rendelkező részben meghatározott bűncselekmények miatti büntetőjogi felelősség megállapítása az anyagi jogi szabályoknak megfelel-e. A Kúria kiemelkedően vizsgálta magánindítvány, mint a büntetőjogi felelősség megállapításának feltétele fennállását és joghatályosságát, valamint a Legfőbb Ügyészség indítványában foglaltakra figyelemmel azt, hogy a tényállás szenved-e olyan belső ellentmondásban vagy hiányosságban, amely alkalmatlanná teszi a büntetőjogi felelősség kérdésében felülvizsgálat lefolytatására.

[28] A Be. 659. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó.

[29] Az irányadó tényállás szerint az I. és II. r. terhelt között szóváltás, fenyegetőzés alakult ki, majd az I. r. terhelt a könyökén megrúgta a II. r. terheltet, aki pedig ököllel a fején nagy erővel megütötte az I. r. terheltet. Ezt követően az I. r. terhelt két kézzel a mellkasán meglökte a II. r. terheltet, aki a földre esett. Ezt látva a III. r. és IV. r. terhelt odament a verekedőkhöz és az I. r. terhelttel dulakodás alakult ki közöttük, majd a III. r. terhelt ellökte az I. r. terheltet, akit ezután ő is, valamint a IV. r. és a II. r. terhelt is megütött. Valamennyi terhelt a tényállás szerint fiatalkorú volt.

[30] A járásbíróság ezen tényállás alapján a fiatalkorú II. r. terhelt büntetőjogi felelősségét csoportosan elkövetett garázdaság bűntettében [Btk. 339. § (1) bek. és (2) bek. a) pont] és testi sértés vétségében [Btk. 164. § (1) bek. és (2) bek.] állapította meg.

[31] A Btk. 339. § (1) bekezdése szerint, aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

[32] A Btk. 339. § (2) bekezdés a) pontja alapján a büntetés bűntett miatt 3 évig terjedő szabadságvesztés, ha a garázdaságot csoportosan követik el.

[33] A Btk. 459. § (1) bekezdés 3. pontja kimondja, hogy csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább 3 személy vesz részt.

[34] Mindezek értelmében a tényállás alapján a garázdaság bűntette tekintetében a büntetőjogi felelősség megállapítása a csoportos elkövetés minősítő körülményére is figyelemmel megfelel a büntető anyagi jogi szabályoknak, figyelemmel a Btk. 12. és 13. §-ában, valamint 7. §-ában foglaltakra is.

[35] A Btk. 164. § (1) bekezdése szerint, aki más testi épségét vagy egészségét sérti, testi sértést követ el.

[36] A Btk. 164. § (2) bekezdése alapján, ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség 8 napon belül gyógyul, az elkövető könnyű testi sértés vétsége miatt 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

[37] A Btk. 164. § (10) bekezdésére figyelemmel a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető.

[38] A Btk. 164. § (1) és (2) bekezdése szerinti könnyű testi sértés miatti büntetőjogi felelősség megállapításához szükséges, hogy a tényállás tartalmazza a sérülést vagy egészségromlást (betegséget) és azt, hogy az 8 napon belül gyógyul. Arra figyelemmel pedig, hogy a Btk. 30. § a) pontja értelmében a büntetőjogi felelősségre vonást akadályozza a magánindítvány hiánya, a Btk. 31. §-ában szabályozottak alapján a sértett vagy törvényes képviselője által a Be. 378. §-ában meghatározottak szerint és határidőn belül előterjesztett magánindítvánnyal kapcsolatos megállapításokat is tartalmaznia kell.

[39] A Legfőbb Ügyészség helyesen hivatkozott a Kúria Bfv.III.690/2024. számú ügyében született, BH 2025.30. számon közzétett határozatban megjelenő azon érvelésre, hogy azok az adatok, amelyek objektívek, mérlegelő tevékenységet nem, hanem mindössze regisztrációt igényelnek – feltéve, hogy az iratokban fellelhetők lévén, azokról a bíróságnak hivatalos tudomása volt –, a felülvizsgálati eljárásban akkor is figyelembe vehetők és pótolhatók, ha azokat az ügydöntő határozat indokolása nem tartalmazza. A Kúria megállapította, hogy a nyomozás során az I. r. terhelt – mint mások mellett a tényállás alapján a bántalmazását megvalósító II. r. terhelt által elkövetett vizsgálandó esetleges testi sértés sértettje – az elkövetés napján történt kihallgatásakor úgy nyilatkozott, hogy a sérelmére elkövetett könnyű testi sértés miatt kéri az eljárás megindítását a II. r. terhelt ellen. Erre figyelemmel megállapítható, hogy a joghatályos magánindítvány előterjesztése nem volt akadálya annak, hogy a tényállás alapján, amennyiben abból ez a helytálló következtetés vonható le, a bíróság a II. r. terhelt felelősségét a könnyű testi sértés vétségében megállapítsa.

[40] A Kúria megállapította, hogy a büntetővégzés rendelkező részében feltüntetett bűncselekmények tekintetében a járásbíróság állapított meg tényállást, az a büntetővégzésben szerepel; megállapította továbbá, hogy a tényállás alapján a II. r. terhelt büntetőjogi felelősségének kérdésében állást lehet foglalni, a tényállás nem szenved olyan hiányosságban, vagy belső ellentmondásban, amelynek következtében a büntetőjogi felelősség kérdésében ne lehetne döntést hozni, így anyagi jogi sérelem nem állapítható meg. Emiatt ezen okból hatályon kívül helyezésre nem kerülhetett sor.

[41] A Legfőbb Ügyészség helyesen hivatkozott arra, hogy jelen esetben akkor lenne helye a Be. 608. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt eljárási szabálysértés megállapításának, ha a rendelkező részben megállapított bűncselekményekhez tartozó tényállás a büntetővégzésben nem került volna megállapításra. A Legfőbb Ügyészség ebben a körben helytállóan tárta fel a kúriai gyakorlatot, és helyesen hivatkozott a Bfv.III.868/2024/10., a Bfv.II.283/2022/13., a Bfv.II.125/2020/7., a Bfv.II.477/2020/9. számú, valamint a BH 2021.193., BH 2017.324., a BH 2024.77. és a BH 2022.319. számon közzétett határozatokra.

[42] Jelen ügyben nincs helye annak megállapításának, hogy az ítélet indokolása teljes mértékben ellentétes a rendelkező résszel, mert nem áll fenn olyan eset, hogy

– az ítélet nem csupán a tényállást, de a tényálláson kívüli indokolást sem rögzíti, azaz az ítélet írásba foglalása elmaradt;

– a bíróság ítéletének rendelkező része – bár a terhelttel szemben büntetést szab ki – nem tartalmazza a büntetőjogi felelősség megállapítását, a bűncselekmény megnevezését és jogszabályi alapját, noha az indokolás a bűncselekmény elkövetését megállapítja;

– az ítélet rendelkezése nem tartalmaz rendelkezést a vád tárgyává tett bűncselekmények egyikéről, noha az ítélet indokolása szerint a bíróság a terheltet valamennyi bűncselekmény vádja alól felmentette;

– emellett nem áll fenn ellentét a büntetőjogi főkérdések – a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény jogi minősítése vagy a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása – tekintetében a rendelkező rész és az indokolás között.

[43] A Kúria a Bfv.I.1004/2020/13. számú döntésében kifejtette, hogy a tényállás és a rendelkező rész esetleges összhangjának hiánya nem az eljárási szabályokat (az indokolási kötelezettséget), hanem a büntető anyagi jogot sérti. Ennek alapja, hogy az irányadó tényállásnak az alkalmazott Btk. szempontjából jelentős valamennyi tényt tartalmaznia kell. Ehhez képest ítélhető meg, hogy a megtámadott ügydöntő határozat rendelkezései a büntető anyagi jog szabályaival összhangban állnak-e. Mindenképpen a büntető anyagi jogi szabályok sérelmével jár, ha az ügydöntő határozatban írt rendelkezések helytálló vagy téves mivoltának kérdésében az irányadó tényállás alapulvételével nem lehet megnyugtatóan állást foglalni. Ezért felülvizsgálatban ugyancsak a büntető anyagi jog szabályainak megsértését – és nem az indokolás hibáját – jelenti, ha a jogerős ítéletben megállapított felelősségre vonás szempontjából jelentős kérdésekben nem állapítható meg, hogy a bíróság milyen tényállásra alapította ítéletének a felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló rendelkezéseit.

[44] A Legfőbb Ügyészség azonban téved abban, hogy jelen ügyben is ez a helyzet állna fenn. A büntetővégzésben megállapított tényállás alapján valamennyi, a büntetőjogi felelősségre vonás szempontjából jelentős kérdésben megállapítást lehet tenni (kivéve a magánindítvány joghatályosságával kapcsolatosan, ez azonban az iratokból pótolható). Ezért nincs helye a támadott határozat ezen okból történő hatályon kívül helyezésének, hanem az irányadó tényállás tényei alapján kell állást foglalni abban, hogy a II. r. terhelt bűnösségének megállapítására a rendelkező rész szerinti bűncselekményekben törvényesen került sor. A Be. 650. § (2) bekezdésében és a Be. 659. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a felülvizsgálat nem lehet az ügydöntő határozat esetleges ténybeli hiányossága javításának eszköze.

[45] Az irányadó tényállás nem tartalmaz testi sérülést vagy egészségromlást (betegséget) és azok gyógytartamát sem. A bántalmazást is megvalósító cselekmény – amelyben a tényállás alapján négy személy vett részt – kihívó közösségellenessége az elkövetés helyszínére, valamint egymás kölcsönös bántalmazására tekintettel megállapítható. Erre figyelemmel a büntetővégzés a II. r. terhelt büntetőjogi felelősségét törvényesen és a tényállással összhangban állapította meg a Btk. 339. § (1) bekezdésébe ütköző és (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő garázdaság bűntettében, amely csoportosan elkövetett. A Btk. 164. § (1) és (2) bekezdése szerinti könnyű testi sértés vétségében a büntetőjogi felelősség megállapítása azonban törvénysértő, mert a felülvizsgálatban irányadó tényállásban foglaltak alapján sem testi sérülés, sem egészségromlás (betegség) bekövetkezése nem állapítható meg. A különös részi törvényi tényállásban meghatározott egyes tényállási elem – a jelen esetben az eredmény – hiánya pedig azt eredményezi, hogy a büntetőjogi felelősség megállapítására a testi sértés bűncselekményében törvénysértően került sor.

[46] Arra figyelemmel azonban, hogy a garázdaság bűntette és a könnyű testi sértés vétsége ebben az ügyben valóságos alaki és nem valóságos anyagi halmazatban állna, mivel a rendelkező részben megjelölt mindkét bűncselekmény alapjául ugyanaz, a jelen határozatban is ismertetett egységes magatartássor szolgál, ezért az érintett cselekmény tekintetében valójában nem a bűnösség törvénysértő megállapítására, hanem a cselekmény törvénysértő minősítésére került sor.

[47] A garázdaság halmazati kérdéseiről szóló 34/2007. BK véleményre figyelemmel bűnhalmazat létesül, ha az elkövető egy cselekménnyel a garázdaság, valamint a testi sértés vagy a rongálás törvényi tényállását is megvalósítja, feltéve, hogy a testi sértés vagy a rongálás büntetési tétele nem súlyosabb, mint a garázdaságé.

[48] A Legfőbb Ügyészség által megjelölt felülvizsgálati ok helyett ezért annak tartalmára figyelemmel más felülvizsgálati ok vizsgálandó.

[49] A Be. 649. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjának értelmében a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő abban az esetben, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével alkalmazott törvénysértő intézkedést.

[50] A valós alaki halmazat téves megállapítása nem a büntetőjogi felelősség, a terhelt bűnössége megállapításának törvénysértő voltát, hanem a bűncselekmény törvénysértő minősítését jelenti. A bűncselekmény törvénysértő minősítése pedig önmagában nem felülvizsgálati ok, csak abban az esetben, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése törvénysértő büntetés kiszabását, törvénysértő intézkedés alkalmazását eredményezte.

[51] A II. r. terhelt a Btk. 105. § (1) bekezdés alapján fiatalkorúnak minősül, az esetében pedig a Btk. 116. § (1) bekezdése lehetővé teszi azt, hogy őt bármely bűncselekmény esetén a bíróság próbára bocsássa. A Btk. 119. § (1) bekezdés b) pontjára figyelemmel a fiatalkorú a próbára bocsátás próbaideje alatt a törvény erejénél fogva pártfogó felügyelet alatt áll.

[52] Mindezek alapján megállapítható, hogy a tényállásban foglalt cselekmény törvénysértő minősítése – az alaki halmazat téves megállapítása – nem eredményezett törvénysértő intézkedést, ezért a felülvizsgálati indítvány alaptalan.

[53] A Kúria csak utal arra, hogy a BH 2024.58.II. számon közzétett döntés eltérő ténybeli alapon áll, az ott megjelölt ügyben az érintett határozat indokolásban egyáltalán nem szerepelt a terhelt terhére rótt cselekmények történeti tényállása és azok jogi minősítése.

[55] A Kúria mindezekre figyelemmel a Be. 660. § (1) bekezdése alapján tanácsülésen, a Be. 655. § (2) bekezdése szerinti összetételben eljárva, – mivel a Be. 649. § (2) bekezdésében foglalt egyéb felülvizsgálati okot sem állapított meg – a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot nem ügydöntő végzésével a Be. 662. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta, mert a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt.