17/2025. (XI. 4.) MK rendelet

1. § (1) E rendeletet a polgári nemzetbiztonsági szolgálat hivatásos állományának (a továbbiakban: nemzetbiztonsági állomány) tagja és – a (2) bekezdésben meghatározottak szerint – a polgári nemzetbiztonsági szolgálat nemzetbiztonsági alkalmazotti állományának tagja (a továbbiakban: nemzetbiztonsági alkalmazott) fegyelmi felelősségének, valamint érdemtelenségének megállapítása iránt indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) A nemzetbiztonsági alkalmazottra e rendeletet – a 10. § (1) bekezdésében, a 29. alcímben és a 32. § (7)–(9) bekezdésében foglalt rendelkezések kivételével – alkalmazni kell, azzal, hogy

2. § E rendelet alkalmazásában polgári nemzetbiztonsági szolgálat

3. § (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója fegyelemsértésre utaló tények tudomásra jutásakor haladéktalanul megvizsgálja, hogy azok alapján fegyelemsértés megalapozott gyanúja megállapítható-e.

(2) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján fegyelemsértés megalapozott gyanúja egyértelműen nem állapítható meg, a megállapíthatóságának vagy hiányának tisztázására a 4. § (2) bekezdése szerinti előzetes elöljárói tényfeltárás folytatható le.

(3) A cselekmény jellegétől függően az előzetes elöljárói tényfeltárás történhet különösen szolgálati elöljárói ellenőrzéssel, az esemény kivizsgálására tényfeltáró bizottság létrehozásával, cél- vagy témavizsgálattal, költségvetési ellenőrzéssel, iratok bekérésével, beszámoltatással vagy jelentéskéréssel.

(4) Az előzetes elöljárói tényfeltárás célját, terjedelmét és határidejét dokumentálni kell. Az előzetes elöljárói tényfeltárás határideje 30 nap, amelyet a fegyelmi jogkör gyakorlója egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthat.

(5) Az előzetes elöljárói tényfeltárás kizárólag a cselekmény elkövetésének, fegyelemsértő jellegének valószínűsítésére és az elkövetéssel gyanúsítható személy kilétének megállapítására irányulhat.

(6) Az előzetes elöljárói tényfeltárás során a nemzetbiztonsági állomány elkövetőként valószínűsített tagja is meghallgatható, és a szolgálati tevékenysége tényszerű dokumentálása érdekében jelentéstételre kötelezhető.

(7) Ha a fegyelemsértés megalapozott gyanúja az előzetes elöljárói tényfeltárás eredményeként nem állapítható meg, vagy az ügyet korábban már elbírálták, ezt a tényt az alapul szolgáló iratra rá kell vezetni. Az ügyirat nem helyezhető el a fegyelmi iratok közé.

4. § (1) Fegyelmi eljárás – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló 2024. évi LXX. törvény (a továbbiakban: Pnbjt.) 180. § (2) és (3) bekezdésében foglalt eseteken túlmenően – kizárólag fegyelemsértés megalapozott gyanúja esetén indítható. Megalapozott a gyanú, ha a fegyelemsértést a rendelkezésre álló adatok valószínűsítik, és ismert a nemzetbiztonsági állomány tagja, akinek a kötelezettségszegés valószínűsíthetően a terhére róható.

(2) Fegyelemsértésre utaló adat tudomásra jutása esetén, ha fegyelemsértés megalapozott gyanúja valamely feltétel hiányában nem állapítható meg, annak fennállását vagy hiányát a fegyelmi jogkör gyakorlójának előzetes elöljárói tényfeltárás útján kell tisztázni. Ez a vizsgálat nem irányulhat a fegyelmi eljárás szabályainak megkerülésére.

(3) Ha szolgálati tevékenységgel összefüggésben elkövetett cselekmény vagy mulasztás miatt ismert elkövetővel szemben a hatáskörrel rendelkező hatóság már büntető- vagy szabálysértési eljárást rendelt el, a fegyelemsértés megalapozott gyanúját mérlegelés nélkül meg kell állapítani, kivéve, ha elévülés miatt nem indítható fegyelmi eljárás.

5. § (1) Az elévülést az eljárás minden szakaszában hivatalból kell vizsgálni.

(2) A Pnbjt. 183. § (2) bekezdése szerinti elévülési időt attól a naptól kell számítani, amikor a fegyelmi jogkör gyakorlója számára a fegyelemsértés vagy a szabálysértés megállapítására alkalmas cselekmény és az azzal megalapozottan gyanúsítható személy kiléte ismertté vált. A fegyelemsértésről, szabálysértésről való tudomásszerzés akkor valósul meg, ha a fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelemsértés megalapozott gyanújáról, a szabálysértésről más szerv vagy személy hivatalos tájékoztatása, jelentése vagy áttétel, feljelentés alapján tudomást szerzett, vagy azt személyes észlelés alapján megállapította. Kétség esetén a fegyelemsértés megalapozott gyanúját vagy a szabálysértést alátámasztó iratnak a fegyelmi jogkör gyakorlójánál történt hivatali iktatása vagy átvétele napját kell kezdő napnak tekinteni.

(3) Ha az elévülés a fegyelmi eljárás megindítása előtt kétséget kizáróan megállapítható, a fegyelmi jogkör gyakorlója ezt a tényt a fegyelmi eljárást megalapozó iraton vagy az irathoz fűzött feljegyzésben rögzíti. Ha a fegyelmi eljárást elrendelték, az elévülés bekövetkeztét a fegyelmi eljárás megszüntetéséről szóló határozatban kell megállapítani.

6. § (1) A fegyelmi eljárást akkor is el kell rendelni és le kell folytatni, ha az elrendelésekor vagy a vizsgálat közben már megállapítható, hogy a Pnbjt. 182. §-a szerinti valamely fenyíthetőséget kizáró ok áll fenn. A fenyíthetőséget kizáró ok fennállását az érdemi határozatban kell megállapítani.

(2) Ha a szakértői vélemény az eljárás alá vont személy elmeműködésének kóros állapotára rámutat, haladéktalanul el kell rendelni az egészségi alkalmassági vizsgálatot.

(3) Ha a cselekmény miatt büntetőeljárás indult, a fenyíthetőséget kizáró ok tekintetében a büntetőeljárásban hozott intézkedések és azok megállapításai az irányadóak.

7. § (1) Ha a fegyelmi jogkör gyakorlója fegyelmi eljárás mellőzésével figyelmeztetést alkalmaz, azt a vétkes kötelezettségszegést elkövetőnek szóló iratba kell foglalni. A figyelmeztetést tartalmazó iratban meg kell jelölni a vétkes kötelezettségszegést megvalósító cselekményt, tényállást és a megszegett kötelezettséget.

(2) A fegyelmi jogkör gyakorlója az eljárás mellőzésével történő figyelmeztetés alkalmazása előtt a terhére rótt vétkes kötelezettségszegéssel kapcsolatban szóban meghallgathatja a nemzetbiztonsági állomány tagját, vagy írásban kérhet tőle nyilatkozatot. Nem akadályozza a figyelmeztetésről szóló döntés meghozatalát, ha a nemzetbiztonsági állomány tagja a szóbeli vagy írásbeli nyilatkozattételt elmulasztja.

(3) A (2) bekezdés szerinti szóbeli meghallgatás esetén jegyzőkönyvet kell felvenni.

(4) Az eljárás mellőzésével történő figyelmeztetés elleni kifogást annak közlésétől számított 3 munkanapon belül a fegyelmi jogkör gyakorlójához címezve írásban kell benyújtani vagy a figyelmeztetés alkalmazásáról szóló iratra kell feljegyezni. A kifogást nem kell megindokolni.

8. § (1) Egy eljárásban kell elbírálni a nemzetbiztonsági állomány tagja által elkövetett és a fegyelmi jogkör gyakorlójának tudomására jutott, még el nem bírált valamennyi fegyelemsértést.

(2) Ha a fegyelmi eljárás elrendelését követően jut a fegyelmi jogkör gyakorlójának tudomására el nem bírált fegyelemsértés, a fegyelmi eljárást az elrendelő határozat kiegészítésével az el nem bírált fegyelemsértésre is ki kell terjeszteni, vagy ha a másik ügyben a fegyelmi eljárást már elrendelték, az eljárásokat egyesíteni kell. A kiterjesztett vagy egyesített eljárásban a vizsgálat határideje a korábban indult eljárás határidejéhez igazodik.

(3) A kiterjesztés vagy az egyesítés mellőzhető, ha

(4) Nincs helye a fegyelmi eljárás kiterjesztésének vagy egyesítésének, ha a még el nem bírált fegyelemsértés szabálysértésnek vagy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 710. § (1) bekezdése alapján fegyelmi elbírálásra utalt katonai vétségnek minősül.

(5) Az ügyeket el lehet különíteni, ha a különböző tényállást megvalósító fegyelemsértések önállóan elbírálhatóak, és együttes elbírálásuk a felelősségre vonást jelentősen késleltetné.

9. § (1) Az eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárás során személyes adataira, szolgálati beosztására és szolgálati feladataira vonatkozó adatok közlését nem tagadhatja meg. Nem köteles azonban a felelősségét érintő kérdésekre nyilatkozni, vagy olyan nyilatkozatot tenni, amellyel önmagát vagy közeli hozzátartozóját fegyelemsértés, szabálysértés, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés vagy bűncselekmény elkövetésével vádolná. A nyilatkozat megtagadása esetén az ügyet a rendelkezésre álló adatok, iratok alapján kell elbírálni.

(2) Az eljárás alá vont személy – ha betegsége vagy igazolt távolléte ebben nem akadályozza – köteles a meghallgatására kitűzött időpontban szolgálati helyén megjelenni, és eljárási cselekmények lefolytatása érdekében rendelkezésre állni.

(3) Az eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárás elrendelését követően az ügyében keletkezett iratokhoz előzetes bejelentés alapján, a fegyelmi eljárások ügyintézését ellátó szervezeti elem által biztosított helyen és módon, hivatali időben férhet hozzá.

(4) Az eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárás során eljárásjogi helyzetéről, az egyes eljárási cselekményekkel kapcsolatos jogairól és kötelezettségeiről a vizsgálótól bármikor tájékoztatást kérhet. A vizsgálat során a korábban tett nyilatkozatát megváltoztathatja.

(5) Az eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárás során a bizonyítás menetére és tartalmára bármikor indítványt terjeszthet elő, amelyről a vizsgáló dönt.

(6) Az eljárás alá vont személy és jogi képviselője a fegyelmi jogkör gyakorlójánál indítványozhatja az elfogult vizsgáló kizárását, továbbá eljárási jogai korlátozásának kivizsgálását.

10. § (1) A fegyelmi vizsgálattal nem bízható meg az eljárás alá vont személynél alacsonyabb rendfokozati állománycsoportba tartozó személy. E szabály nem vonatkozik arra a személyre, akinek a szolgálati beosztásából eredő feladata a fegyelmi ügyekben eljárni.

(2) A vizsgáló elfogultságát köteles bejelenteni a fegyelmi jogkör gyakorlójának, aki ha annak helyt ad, haladéktalanul intézkedik új vizsgáló kijelölésére.

(3) Ha az elfogultságot az eljárás alá vont személy vagy jogi képviselője jelenti be, arról a fegyelmi jogkör gyakorlója 3 munkanapon belül határozatban dönt, és erről írásban értesíti az eljárás alá vont személyt és jogi képviselőjét.

(4) Ha az eljárás alá vont személy vagy jogi képviselője jelent be elfogultságot, annak elbírálásáig a vizsgáló a vizsgálatot tovább folytathatja.

(5) Az összeférhetetlenség elbírálásáig vagy az új vizsgáló személyének kijelöléséig a vizsgáló eljárási cselekményt halaszthatatlan esetben és csak a fegyelmi jogkör gyakorlójának előzetes jóváhagyásával végezhet.

(6) A fegyelmi eljárás során megállapított elfogultság miatt azokat az eljárási cselekményeket, amelyeken az elfogult vizsgáló részt vett, meg kell ismételni. Ettől eltérni kizárólag az eljárás alá vont személy írásbeli beleegyezésével lehet.

(7) A vizsgáló az elfogulatlanság biztosítása érdekében a vizsgálat vezetése során sem közvetlenül, sem közvetve nem utasítható, eljárási cselekmény végrehajtására vagy mellőzésére nem kötelezhető, javaslatait a teljes eljárás során önállóan teszi meg.

11. § (1) Az eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárás elrendelésétől kezdve jogi képviselőt vehet igénybe.

(2) Nem lehet jogi képviselő, akit az ügyben tanúként vagy szakértőként hallgatnak meg.

(3) A jogi képviselő megbízásáról, illetve annak visszavonásáról az eljárás alá vont személy írásban, teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazással rendelkezik. A jogi képviselő jogait az erről szóló írásbeli meghatalmazás vizsgáló részére történő átadását követően gyakorolhatja.

(4) A képviseleti jogosultságot a vizsgáló ellenőrzi, és visszautasítja azon személy jogi képviselőként történő fellépését, aki az ügyben képviseleti jogosultságát nem igazolja.

(5) A jogi képviselő észrevételtételi és indítványozási joga azonos az eljárás alá vont személyével.

12. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja köteles a fegyelmi ügyben tanúvallomást tenni.

(2) A nemzetbiztonsági állomány tagjának szolgálati elöljárója köteles gondoskodni arról, hogy a nemzetbiztonsági állomány tagja a tanúkénti meghallgatásán megjelenhessen, kivéve, ha a megjelenés fontos szolgálati érdekből nem biztosítható. Az akadályoztatásról a tanú szolgálati elöljárója értesíti a vizsgálót.

(3) Aki foglalkozásánál fogva titoktartásra köteles, a hivatása körében tudomására jutott tényekről csak akkor hallgatható ki tanúként, ha a foglalkozásánál fogva rá kötelező titoktartás alól a jogosult előzetesen felmentette. A felmentéséről a tanú a meghallgatása előtt nyilatkozni köteles.

(4) A tanút a meghallgatása előtt tájékoztatni kell arról, hogy

(5) A tanútól csak olyan személyes adat közlése kérhető, amely a személye azonosításához, illetve elérhetősége rögzítéséhez feltétlen szükséges.

(6) Ha a tanú adatainak zártan kezelését kérte, a személyazonosító és elérhetőségi adatait a fegyelmi iratokhoz csatolt zárt borítékban kell kezelni. A tanú neve helyett a rá vonatkozó iratokban a „TANÚ” szót kell szerepeltetni, több tanú esetén sorszámozással együtt. A zártan kezelt adatokat csak az ügyben eljáró vizsgáló, a fegyelmi jogkör gyakorlója, a panaszt elbíráló elöljáró parancsnok és a kivizsgálásában részt vevő személy, valamint jogvita esetén a bíróság jogosult megismerni.

13. § (1) A vizsgáló javaslatára a fegyelmi jogkör gyakorlója határozatában szakértőt rendel ki, ha a vétkes kötelezettségszegés vagy bizonyítandó tény megállapításához valamely jelentős tény vagy körülmény tekintetében különleges szakértelemre van szükség. A nemzetbiztonsági állomány kellő szakértelemmel rendelkező tagja a szolgálati elöljárója jóváhagyásával szakértőként a fegyelmi eljárásba bevonható. A szakértői tevékenység szolgálati feladat ellátásának minősül.

(2) Igazságügyi szakértő akkor vehető igénybe, ha az ügy elbírálása olyan szakismeretet igényel, amellyel a nemzetbiztonsági állomány egyik tagja sem rendelkezik. Szakértőként kirendelhető a névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértő, szakértői vélemény adására feljogosított gazdasági társaság, szakértői intézmény vagy jogszabályban meghatározott állami szerv, intézmény, szervezet.

(3) A szakértő kirendeléséről, a szakvélemény beérkezéséről és a szakértő meghallgatásáról értesíteni kell az eljárás alá vont személyt és jogi képviselőjét.

(4) A szakértő – a nemzetbiztonsági állomány kellő szakértelemmel rendelkező tagját mint szakértőt ide nem értve – a tevékenységével kapcsolatban felmerült kifizetési igényét (a továbbiakban: szakértői díj) a polgári nemzetbiztonsági szolgálat nevére kiállított számlával igazolja.

(5) A szakértői díj eljárás alá vont személy általi megtérítéséről a fegyelmi eljárást lezáró határozatban kell rendelkezni.

(6) A szakértői díj összegét a határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül kell megfizetni.

(7) A szakértői díj megtérítésére kötelezés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az érintett kérelmére legfeljebb 6 havi részletfizetést vagy halasztást engedélyezhet.

(8) A szakértői díjat, annak meg nem fizetése esetén, a kötelezett illetményéből és egyéb járandóságából kell levonni. A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a szakértői díjat ezt megelőzően is levonhatja, ha ahhoz a kötelezett írásban hozzájárul.

(9) Az igazságügyi szakértő megbízására, díjának és költségeinek elszámolására az igazságügyi szakértőkre vonatkozó jogszabályok szerint kell intézkedni.

14. § A nemzetbiztonsági állomány fegyelmi eljárással nem érintett tagja köteles a fegyelmi eljárásban eseti jelleggel közreműködni, a minősített adat védelmére és a személyes adat kezelésére vonatkozó szabályok figyelembevételével a vizsgáló kérésére adatot szolgáltatni, iratokat átadni, a kért ellenőrzést vagy más vizsgálati cselekményt elvégezni.

15. § (1) A fegyelmi eljárás lefolytatásával összefüggő összes költséget a polgári nemzetbiztonsági szolgálat – a (2) és (3) bekezdés szerinti kivétellel – előlegezi és viseli.

(2) Ha a fegyelmi felelősségét jogerősen megállapították, a nemzetbiztonsági állomány tagja viseli az általa indítványozott eljárási cselekmények és az általa igénybe vett jogi képviselő költségeit, valamint a szakértői díjat.

(3) Az eljárás alá vont személy jogi képviselettel kapcsolatos költségeit az eljárás alá vont személy előlegezi meg, amelyet csak akkor lehet megtéríteni, ha költségeit eredeti, saját nevére kiállított számla bemutatásával igazolja.

(4) A fegyelmi jogkör gyakorlója méltányosságból mérsékelheti vagy elengedheti a nemzetbiztonsági állomány tagját terhelő, a fegyelmi eljárással összefüggő költségeket.

(5) Ügyvédi munkadíjként legfeljebb a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 3. § (3) bekezdésében meghatározott összeget lehet elszámolni.

(6) Ha a fegyelmi eljárás a Pnbjt. 193. § a)–d), f) vagy g) pontja alapján megszüntetésre kerül, az erről szóló határozatban fel kell hívni az eljárás alá vont személy figyelmét a képviselettel kapcsolatos költségek visszatérítésének lehetőségére.

16. § (1) Ha a fegyelemsértést a fegyelmi jogkör gyakorlója a Pnbjt. 192. § (1) bekezdése szerinti egyszerűsített eljárás keretében kívánja elbírálni, az egyszerűsített eljárásban hozott határozat ismertetésekor erről tájékoztatja az eljárás alá vont személyt.

(2) Az egyszerűsített eljárás határideje 30 nap.

(3) A Pnbjt. 192. § (3) bekezdése esetében a fegyelmi jogkör gyakorlója kiegészítő határozatban intézkedik a vizsgálat lefolytatásáról és a vizsgáló személyének kijelöléséről.

17. § (1) A fegyelmi eljárást határozattal kell elrendelni.

(2) A fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelemsértés megalapozott gyanújának megállapítását követően haladéktalanul, de legfeljebb 15 napon belül köteles intézkedni a fegyelmi eljárás elrendelésére, a vizsgáló kijelölésére vagy az eljárás mellőzésével figyelmeztetés alkalmazására. A határidő elmulasztása nem akadálya a fegyelemsértés elévülési időn belüli elbírálásának.

(3) A fegyelmi eljárás lefolytatásához szükséges tárgyi és személyi feltételekről, valamint költségek biztosításáról a fegyelmi jogkör gyakorlója gondoskodik.

(4) A fegyelmi eljárást elrendelő határozat rendelkező része tartalmazza:

(5) A fegyelmi eljárást elrendelő határozatban fel kell tüntetni, hogy az eljárás alá vont személy

(6) A fegyelmi eljárást elrendelő határozat indokolásában röviden meg kell határozni azt a tényállást, amely alapján az eljárás indult, a kötelezettségszegés jellegét, jogi tartalmát és a megalapozott gyanút alátámasztó bizonyítékokat.

(7) Ha a folyamatban lévő fegyelmi eljárásban vizsgált cselekmény egyben katonai vétséget is megvalósít, de azt a Be. 710. § (1) bekezdése szerint az ügyészség fegyelmi eljárásra utalta, a fegyelmi eljárás elrendeléséről szóló határozatot módosítani kell. A módosított határozatban rendelkezni kell arról, hogy a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény vizsgálata a továbbiakban a katonai vétség miatt folytatódik, és tájékoztatni kell az eljárás alá vont személyt a megváltozott eljárási és jogorvoslati szabályokról.

(8) A fegyelmi eljárás elrendeléséről szóló határozatot haladéktalanul, de legkésőbb az eljárás alá vont személy meghallgatásáról szóló értesítéssel egyidejűleg az eljárás alá vont személynek kézbesíteni kell. A kézbesítéskor a Pnbjt. 152. §-a szerint kell eljárni.

18. § (1) Ha az eljárás alá vont személy tartós távolléte vagy egészségi állapota miatt védekezését előterjeszteni nem tudja, eljárási jogait nem gyakorolhatja, a fegyelmi eljárást a távollét vagy akadályoztatás idejére fel kell függeszteni.

(2) A fegyelmi eljárást fel lehet függeszteni, ha

(3) A fegyelmi eljárás felfüggesztését a fegyelmi jogkör gyakorlója határozatban rendeli el, amelyben annak indokát és jogcímét meg kell jelölni. Az eljárás felfüggesztésének tartama alatt bizonyításra irányuló új eljárási cselekményt végezni nem lehet.

(4) Az eljárás folytatását a fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás felfüggesztéséről szóló határozat irattári példányára vezetett záradékban rendeli el.

(5) Az eljárás alá vont személyt és jogi képviselőjét az eljárás felfüggesztéséről és folytatásáról haladéktalanul értesíteni kell.

19. § (1) Az eljárás alá vont személy szolgálati beosztásból történő felfüggesztéséről a vizsgáló javaslatára a fegyelmi jogkör gyakorlója határozatban rendelkezik.

(2) A fegyelemsértés súlyára tekintettel a szolgálati beosztásból felfüggesztésnek akkor lehet helye, ha az ügyben a fegyelmi felelősség megállapítása esetén szolgálati beosztást vagy szolgálati viszonyt érintő fenyítés kiszabása várható.

(3) A fegyelemsértés jellegére tekintettel a szolgálati beosztásból felfüggesztésnek akkor lehet helye, ha

(4) A szolgálati beosztásból történő felfüggesztés indokoltságát a vizsgáló folyamatosan figyelemmel kíséri, és ha az indokolttá vált, javaslatot tesz a fegyelmi jogkör gyakorlójának a megszüntetésre.

(5) A beosztásból történő felfüggesztésről vagy a felfüggesztés megszüntetéséről külön határozatban kell rendelkezni. A Pnbjt. 194. § (3) bekezdése szerinti felfüggesztésről az érdemi határozatban kell rendelkezni.

20. § (1) A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani, amelyet 30 napon belül be kell fejezni. E határidőt az eljárás elrendelője egy alkalommal – legfeljebb 30 nappal – meghosszabbíthatja.

(2) A határidő meghosszabbításáról az eljárást elrendelő határozatra vezetett feljegyzéssel kell rendelkezni, az eljárás alá vont személy és jogi képviselőjének írásbeli értesítése mellett. Az értesítésre a kézbesítés szabályai az irányadóak.

(3) A vizsgáló az eljárás alá vont személyt és jogi képviselőjét, a tanút, a szakértőt, a tervezett eljárási cselekmény helyéről és idejéről írásban értesíti. Az írásbeli értesítés teljesíthető elektronikus úton is, ha a vételét a címzett – vagy a címzettel való közlését annak szolgálati elöljárója – elektronikus úton visszaigazolja.

(4) Az értesítést az érintett személynek úgy kell elküldeni, hogy az az eljárási cselekmény előtt legalább 3 munkanappal kézbesíthető legyen.

(5) Az eljárási cselekményen történő megjelenésről szóló értesítésben meg kell jelölni az ügy tárgyát.

(6) Ha a tanúként meghallgatni kívánt személy nem a nemzetbiztonsági állomány tagja, arról a tényről, hogy tanúként kívánják meghallgatni, írásban, vagy – hozzájárulása mellett – szóban, az ügy tárgyának megjelölésével kell értesíteni. A tanút tájékoztatni kell arról, hogy milyen ügyben és mikor kívánják meghallgatni, valamint arról, hogy a fegyelmi ügyben nem köteles tanúvallomást tenni. A tanúnak fel kell ajánlani, hogy tanúvallomása felvételére – választása szerint – lakhelyén vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálat hivatali helyiségében is sor kerülhet. A tanú nyilatkozatának megfelelően az írásbeli értesítést részére kézbesíteni kell, vagy szóbeli értesítés esetén a hozzájárulását legkésőbb a meghallgatásáról készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(7) Az értesítés szóban történik, ha az írásbeli értesítés kézbesítése az eljárási cselekmény tervezett időpontja előtt már nem biztosítható, és az értesített a szóbeli értesítést elfogadta. A szóbeli értesítésről feljegyzést kell készíteni, melyet az értesítettel az eljárási cselekmény megkezdése előtt alá kell íratni vagy annak elfogadásáról az eljárási cselekményről felvett jegyzőkönyvben kell nyilatkoztatni.

(8) Az írásbeli értesítés akkor is mellőzhető, ha az eljárási cselekményről az eljárás alá vont személyt vagy jogi képviselőjét más eljárási cselekményen való megjelenés során a vizsgáló szóban tájékoztatta, és ezt jegyzőkönyvbe foglalta.

(9) Az eljárás alá vont személyt az értesítésében tájékoztatni kell arról, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételt megtagadhatja, vagy védekezését a meghallgatására kitűzött időpontig írásban is előterjesztheti. Az eljárás alá vont személy kérésére a vizsgáló – méltányolható okból – az írásbeli védekezés előterjesztésére biztosított határidőt legfeljebb 8 nappal meghosszabbíthatja.

(10) A nemzetbiztonsági állomány tagja értesítését a szolgálati elöljárója útján kell teljesíteni. Ha erre az idő rövidsége miatt nincs lehetőség, a meghallgatásának tervezett időpontjáról a szolgálati elöljárót az értesítéssel egyidejűleg tájékoztatni kell.

(11) Az eljárás alá vont személy és a tanú írásos vagy jegyzőkönyvbe vett kérelme vagy egyetértő nyilatkozata esetén a (4) bekezdésben meghatározott időpontnál hamarabb is megtartható a meghallgatása, folytatólagos meghallgatása, illetve a szembesítés.

21. § (1) A fegyelmi eljárás során a tényállást tisztázni kell. Az eljárás alá vont személy javára és terhére szolgáló körülményeket egyaránt fel kell deríteni, ennek keretében be kell szerezni az ügy szempontjából jelentős bizonyítékokat. Bizonyítékként felhasználható más hatósági, valamint a bírósági eljárásban keletkezett irat vagy egyéb bizonyíték is.

(2) A vizsgáló a tényállás tisztázása céljából tanúkat hallgathat meg, iratokat szerezhet be, szakértőt vehet igénybe, valamint szemlét tarthat.

(3) A fegyelmi eljárás alá vont személyt a vizsgálat folyamán a jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatni kell.

(4) A fegyelmi eljárás során az eljárási cselekményeket dokumentálni kell. Az eljárás alá vont személy és a tanú meghallgatását jegyzőkönyvbe kell foglalni, a szemléről és más eljárási cselekményekről jelentés is készülhet.

(5) A fegyelmi eljárás alá vont személy és jogi képviselője a fegyelmi ügy irataiba betekinthet, azokról a minősített adat védelmére vonatkozó jogszabályok és belső rendelkezések szerint feljegyzést készíthet, másolatot kérhet, az eljárással összefüggő indítvánnyal élhet.

(6) A vizsgáló felhívja az eljárás alá vont személy és jogi képviselőjének figyelmét, hogy a tanú és a szakértő meghallgatásán, továbbá a helyszíni szemlén jelen lehet, valamint az eljárási cselekményeken kérdéseket tehet fel, vagy bizonyítási indítványt tehet.

(7) Az eljárás alá vont személy és a tanú meghallgatásáról készült jegyzőkönyv tartalmazza:

(8) A meghallgatás során biztosítani kell, hogy az eljárás alá vont személy védekezését összefüggően előadhassa.

(9) A jegyzőkönyvet géppel írt formában kell elkészíteni. Ha a meghallgatás helye vagy a körülmények nem teszik lehetővé, a jegyzőkönyv kézírással vagy hangfelvétellel is rögzíthető.

(10) A kézzel írott vagy a hangfelvétellel készült jegyzőkönyvet utólag géppel írt formában is le kell jegyezni.

(11) A hangfelvételt digitális adathordozón a jegyzőkönyv mellékleteként, azzal együtt meg kell őrizni.

(12) Az elkészült jegyzőkönyvben javítást – az egyszerű betűhiba kivételével – a hibás szöveg láthatóságának megtartása mellett, áthúzással és a javítás megszámozásával kell elvégezni. A jegyzőkönyv utolsó sora után „javítás” megjelöléssel a számozásnak megfelelően kell a helyes szövegváltozatot lejegyezni. A meghallgatott javítással kapcsolatos nyilatkozatát is rögzíteni kell.

22. § (1) Bizonyítási cselekmény megtartásáról és sorrendjéről a vizsgáló dönt.

(2) Ha az eljárás alá vont személy és a tanú, illetve a tanúk nyilatkozata között ellentmondás van, az ellentmondás feloldása szembesítéssel megkísérelhető, ha megalapozottan feltehető, hogy az eredményre vezet.

(3) A szembesítésre a meghallgatás szabályai az irányadóak, azzal az eltéréssel, hogy a jelenlévők jogaira történt kioktatást követően először a tanú, majd az eljárás alá vont személy korábbi nyilatkozatát fel kell olvasni, és nyilatkoztatni kell őket, hogy fenntartják-e korábbi nyilatkozatukat.

(4) Ha az érintettek korábbi nyilatkozatukat megváltoztatják, akkor annak indokát és a módosított nyilatkozatot jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(5) Ha nyilatkozatukat fenntartják, a vizsgáló a meghallgatottakat az ellentmondásban lévő nyilatkozatok rövid megismétlésére, majd a másik felet az ezzel kapcsolatos nyilatkozatra szólítja fel.

(6) Ha az eljárás alá vont személy meghallgatása során nem tesz nyilatkozatot, őt szembesíteni nem lehet.

(7) Szükség esetén a szakértői vélemény tisztázására meghallgatást kell kitűzni. A meghallgatás eredményétől függően a vizsgáló kezdeményezi a szakértői vélemény kiegészítését vagy más szakértő kirendelését.

(8) A vizsgáló a fegyelmi eljárás során a polgári nemzetbiztonsági szolgálat valamely szervezeti eleme, más szerv vagy magánszemély birtokában lévő dolgot, iratot, tárgyi bizonyítékként csak visszaszolgáltatási kötelezettség mellett, átvételi elismervény ellenében vehet át.

(9) Szemlét kell tartani, ha a vizsgáló megítélése szerint a bizonyítás szempontjából fontos információk beszerzése csak valamely helyszín vagy tárgy megtekintésével biztosítható.

(10) Helyszíni szemlét kell tartani, ha az elkövetés helyszínén a fegyelemsértő magatartással összefüggésbe hozható nyomok, anyagok, anyagmaradványok, egyéb tárgyi bizonyítékok lelhetők fel, vagy fellelésük valószínűsíthető.

(11) Szemléről, helyszíni szemléről a körülmények figyelembevételével jegyzőkönyvet vagy jelentést kell készíteni. A jelentésnek tartalmaznia kell minden olyan lényeges információt, amelyet az eljárási cselekményen rögzítettek, megállapítottak, és nyilatkoztak, azzal, hogy a jelenlévők nyilatkozatát egyes szám harmadik személyben, azok lényegének összefoglalásával kell lejegyezni, és a jelentést csak a vizsgáló írja alá.

(12) A szemle, a helyszíni szemle folyamatát a jegyzőkönyv vagy jelentés készítése mellett lehetőség szerint fénykép- vagy videofelvétellel is rögzíteni kell, amelyet a jegyzőkönyvhöz vagy jelentéshez mellékelve kell az iratokhoz csatolni. Nyom, anyagmaradvány rögzítését és leírását úgy kell elvégezni, hogy annak hitelessége utóbb ne legyen vitatható.

(13) Szemlét, helyszíni szemlét legalább kettő, az ügyben nem érintett személy (a továbbiakban: eljárási tanú) jelenlétében kell foganatosítani. A szemlén, a helyszíni szemlén az eljárás alá vont személy és jogi képviselője is jelen lehet, annak időpontjáról a vizsgáló értesíti az érintetteket. Az értesítettek távolmaradása az eljárási cselekmény végrehajtását nem akadályozza. A jelen lévő eljárás alá vont személy és jogi képviselője egyetértése esetén az eljárási tanú bevonása mellőzhető.

(14) Egyéb eljárási cselekményekről a vizsgáló feljegyzést készít.

(15) Az eljárási cselekményt, ha azon a vizsgálón kívül más részvétele is szükséges, vagy más is jogosult a részvételre, az érintett ettől eltérő kérésének teljesítését kivéve, csak az általános heti szolgálatteljesítési időben lehet elvégezni, vagy hivatali munkaidő alatti időpontra kitűzni.

23. § (1) A vizsgáló, ha a fegyelmi vizsgálat határideje lejárt, vagy ha már ezt megelőzően a tényállást tisztázta, az eljárás alá vont személy javára, illetve terhére szolgáló körülményeket felderítette, a fegyelemsértés elbírálásához szükséges bizonyítékokat beszerezte, a vizsgálatot lezárja, és kitűzi az iratismertetés időpontját. A vizsgáló az iratismertetés időpontjáról az eljárás alá vont személyt és jogi képviselőjét értesíti. Az iratismertetés mellőzhető, ha az eljárás alá vont személy annak mellőzését írásban kérte.

(2) Az eljárás alá vont személy vagy jogi képviselője haladéktalanul közli a vizsgálóval, ha önhibáján kívül olyan ok merül fel, amely az iratismertetésen való megjelenést akadályozza. Ebben az esetben az eljárás alá vont személy vagy jogi képviselője kérésére az iratismertetés egyszeri alkalommal elhalasztható.

(3) Ha a vizsgáló az eljárás alá vont személy meghallgatása előtt a fegyelemsértés elbírálásához szükséges bizonyítékokat beszerezte, az iratismertetés az eljárás alá vont személy meghallgatását követően közvetlenül is megtartható, feltéve, hogy erről a körülményről a meghallgatásról szóló értesítésben előzetesen tájékoztatta az eljárás alá vont személyt és jogi képviselőjét.

(4) Az eljárás befejezését nem akadályozza, ha az eljárás alá vont személy és jogi képviselője az iratismertetésről alapos ok nélkül vagy a (2) bekezdés szerint elhalasztott iratismertetésről távol marad.

(5) A vizsgálat befejezésének napja az iratismertetés napja vagy a kitűzött, de az eljárás alá vont személy által elmulasztott iratismertetés napja.

(6) Az iratismertetésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben meg kell jelölni

(7) Az iratismertetésen az eljárás alá vont személy és a jogi képviselő bizonyítási indítványt tehet. A bizonyítás felvételéről vagy mellőzéséről a vizsgáló dönt.

(8) Ha az iratismertetésen előterjesztett bizonyítási indítványnak a vizsgáló helyt ad, a bizonyítás kiegészítését el kell végezni, és ezt követően újabb iratismertetést kell tartani. További bizonyítás-kiegészítésnek nincs helye.

(9) A vizsgáló az iratismertetés kitűzött időpontját követően összefoglaló jelentést készít, amelyben meg kell jelölni

(10) A vizsgáló a keletkezett iratokat és a (9) bekezdés szerinti összefoglaló jelentését az iratismertetést követő 3 munkanapon belül átadja a fegyelmi jogkör gyakorlójának.

24. § (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója az iratok kézhezvételétől számított 3 munkanapon belül, a kézhezvételtől számított 15 napon belüli időpontra személyes meghallgatást tűz ki, amelyen az eljárás alá vont személy és jogi képviselője, valamint a vizsgáló lehet jelen.

(2) A fegyelmi jogkör gyakorlója a személyes meghallgatás időpontjáról az eljárás alá vont személyt és jogi képviselőjét, valamint a vizsgálót értesíti.

(3) A személyes meghallgatásról szóló értesítésben tájékoztatni kell az eljárás alá vont személyt, hogy a kitűzött időpontig védekezését írásban is előterjesztheti a fegyelmi jogkör gyakorlójánál. Az értesítésben az eljárás alá vont személy figyelmét fel kell hívni arra, hogy a személyes meghallgatásról alapos ok nélküli távolmaradása vagy írásbeli védekezésének a személyes meghallgatás időpontjáig történő előterjesztésének elmulasztása a fegyelmi határozat meghozatalát nem akadályozza.

(4) A fegyelmi határozat meghozatalát nem akadályozza, ha az eljárás alá vont személy a személyes meghallgatáson alapos ok nélkül nem jelent meg, vagy írásbeli védekezését a megjelölt határidőn belül nem terjesztette elő.

(5) A személyes meghallgatáson az eljárás alá vont személy és jogi képviselője nyilatkozhat az eljárás menetéről, a cselekménnyel kapcsolatos felelősségéről, a bizonyítékokról és azok tartalmáról, indítványozhatja további bizonyítékok beszerzését.

(6) A személyes meghallgatásról a 23. § (6) bekezdése szerinti adattartalommal jegyzőkönyvet kell felvenni. Ha az eljárás alá vont személy a személyes meghallgatáson nem jelent meg, e tényről feljegyzést kell készíteni, amelyben rögzíteni kell a távolmaradás ismert okát és azt, hogy az eljárás alá vont személy előterjesztett-e írásbeli védekezést.

(7) A személyes meghallgatás kitűzése mellőzhető, ha

25. § (1) Ha a fegyelmi jogkör gyakorlója az iratok áttanulmányozása során, illetve az eljárás alá vont személy és jogi képviselője személyes meghallgatáson tett nyilatkozata alapján úgy ítéli meg, hogy a vizsgálat a tényállást, illetve a fegyelmi felelősség megállapítása szempontjából fontos körülményeket az érdemi elbíráláshoz szükséges mértékben nem derítette fel, vagy az ügy elbírálása szempontjából lényeges, de orvosolható eljárási hiba történt, póteljárást rendel el. A póteljárás tartama nem haladhatja meg a 15 napot.

(2) A póteljárásról szóló határozatban meg kell jelölni az elvégzendő eljárási cselekményeket, a szükséges bizonyítás körét és a póteljárás lefolytatásának határidejét.

(3) A póteljárás befejezését követően kiegészítő iratismertetést kell tartani, és kiegészítő összefoglaló jelentést készíteni. Az újabb személyes meghallgatás tárgyában a 24. § szerint kell eljárni.

(4) A vizsgálatot elfogultságra hivatkozással nem lehet póteljárásra utalni, ha a vizsgálat lezárása után előterjesztett elfogultsági okról az eljárás alá vont személynek vagy jogi képviselőjének a vizsgálat tartama alatt már tudomása volt, vagy tudomása kellett, hogy legyen.

(5) A póteljárás lefolytatását követően újabb személyes meghallgatást csak az eljárás alá vont személy kérelmére kell kitűzni.

26. § (1) A fegyelmi jogkör gyakorlójának a személyes meghallgatást követő, ha pedig az eljárás alá vont személy előzetesen a személyes meghallgatás mellőzését kérte, az erről szóló nyilatkozat fegyelmi jogkör gyakorlója általi kézhezvételétől számított 15 napon belül kell az ügyet elbírálnia, az érdemi határozat rendelkező részét képező döntést meghoznia. Ennek keretében a fegyelmi jogkör gyakorlója figyelmeztetést alkalmaz, vagy fenyítést szab ki, vagy – ha a Pnbjt. 193. §-ában meghatározott eset áll fenn – az eljárást megszünteti.

(2) Fenyítést kiszabni csak a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekménnyel elkövetett és kétséget kizáróan bizonyított tényeken alapuló vétkes kötelezettségszegés miatt, a fegyelemsértés tárgyi súlyának, a vétkesség fokának, valamint az enyhítő és súlyosító körülményeknek együttes értékelése alapján lehet.

(3) A fegyelemsértés tárgyi súlyának megítélésénél súlyosító körülményként kell figyelembe venni, ha

(4) Ha az eljárás alá vont személy fenyítés hatálya alatt áll, a hatályban lévő fenyítéssel azonos vagy enyhébb fenyítést kiszabni csak akkor lehet, ha az elbírált cselekmény tárgyi súlya a korábbinál lényegesen kisebb, vagy az egyéni körülmények, különösen a fegyelemsértést megelőző 3 év teljesítményértékelése, azt kivételesen indokolják.

27. § (1) A fegyelmi ügyben indokolt határozatot kell hozni, amelyet az eljárás alá vont személy előtt ki kell hirdetni.

(2) A fegyelmi ügyben hozott érdemi határozat rendelkező része tartalmazza az ügy számát, az eljárás alá vont személy nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, – ha van – rendfokozatát, szolgálati helyét, szolgálati beosztását, a terhére rótt fegyelemsértés megnevezését, a fenyítés nemét, – ha van – mértékét, a végrehajtással kapcsolatos rendelkezést, valamint a jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatást.

(3) A fegyelmi ügyben hozott érdemi határozat indokolásában kell összefoglalni a megállapított tényállást, annak bizonyítékait, az eljárás alá vont személy védekezésével kapcsolatos álláspontot, a fenyítés kiszabásánál figyelembe vett, az eljárás alá vont személy javára és terhére értékelt körülményeket, továbbá ki kell tűnnie a vétkes kötelezettségszegés fennállását és a kiszabott fenyítés azzal arányban állóságát alátámasztó indokoknak.

28. § (1) A fegyelmi ügyben hozott érdemi határozatot annak keltétől számított 15 munkanapon belül, a fegyelmi jogkör gyakorlója vagy megbízása alapján az eljárás alá vont személy szolgálati elöljárója hirdeti ki. A kihirdetésen jelen lehet a fegyelmi eljárás központi ügyintézésére létrehozott szervezeti elem vezetője, annak kijelölt munkatársa, valamint az eljárás alá vont személy szolgálati elöljárója is. A kihirdetést követően az eljárás alá vont személynek a határozat őt illető példányát dokumentált módon át kell adni.

(2) Ha az eljárás alá vont személy a kihirdetésen nem jelenik meg, vele a határozatot a kézbesítésre vonatkozó szabályok szerint közölni kell.

(3) Ha a kézbesítésre a Pnbjt. 153. § (5) bekezdésének alkalmazásával kerül sor, a határozatot tértivevénnyel kell a nemzetbiztonsági állomány tagja részére megküldeni. Ha ebben az esetben az újra megkísérelt kézbesítés is eredménytelen, az erről szóló feljegyzést, valamint a tértivevényt és a borítékot a fegyelmi iratokhoz kell csatolni.

(4) Ha a kézbesítés eredménytelensége nem róható az eljárás alá vont személy terhére, az akadály elhárulta, illetve a határozat eredménytelen kézbesítéséről való tudomásszerzést követő 8 napon belül tett bejelentése alapján a határozatot részére újból kézbesíteni kell, és a fenyítés végrehajtására addig megtett intézkedéseket felül kell vizsgálni, szükség esetén vissza kell vonni.

29. § (1) Az eljárás alá vont személy vagy beleegyezésével a jogi képviselője az érdemi határozattal szembeni panaszát az elöljáró parancsnokhoz címezve írásban vagy szóban a fegyelmi jogkör gyakorlójánál terjesztheti elő. A szóban előadott panaszt írásba kell foglalni, amelynek az írásba foglalásáról a fegyelmi jogkör gyakorlója gondoskodik.

(2) Ha az írásos panaszt nem a fegyelmi jogkör gyakorlójához nyújtották be, a nemzetbiztonsági állomány panaszt kézhez kapó tagja köteles azt haladéktalanul továbbítani a fegyelmi jogkör gyakorlójához.

(3) Az érdemi határozat ellen benyújtott panaszt a fegyelmi jogkör gyakorlója megvizsgálja, és ha az az ügy érdemét, illetve a rendelkezés tartalmát nem érintő hiba, így különösen elírás, számítási hiba, hibás jogszabályi hivatkozás kijavítására irányul, intézkedik a határozat kijavítására. A kijavító határozat közlésével az érdemi határozat jogerőre emelkedik.

(4) Ha a panasz a határozat megalapozottságát vagy jogszerűségét vagy a fenyítés mértékét vitatja, vagy ha indokolást nem tartalmaz, továbbá ha a határozat kijavításának nem adott helyt, a fegyelmi jogkör gyakorlója a panaszt, a fegyelmi eljárás iratait egy példányban, a panaszban foglaltakkal kapcsolatos álláspontját, az eljárás alá vont személyről készített legutóbbi teljesítményértékelést, továbbá rendfokozatot, szolgálati beosztást, valamint szolgálati viszonyt érintő fenyítés kiszabása esetén a személyi anyagát 5 munkanapon belül felterjeszti a panasz elbírálására jogosult elöljáró parancsnokhoz. A főigazgató által hozott érdemi határozat elleni panasz esetén az iratokat a miniszternek kell megküldeni.

(5) A panasz elbírálásában nem vehet részt,

(6) A felülvizsgálat során lefolytatott bizonyításkiegészítés nem irányulhat az eljárás megismétlésére. Az ügyben már meghallgatott tanút, szakértőt, illetve az eljárás alá vont személyt csak akkor lehet ismételten meghallgatni, ha azzal az ügyre vonatkozó lényeges új adat, bizonyíték szerezhető be, vagy meghallgatásuk az eljárási szabályok lényeges megsértésével történt.

(7) A bizonyításkiegészítés során keletkezett iratok egy példányát a fegyelmi eljárás felterjesztett irataihoz csatolni kell.

30. § (1) Az elöljáró parancsnok az iratok alapján az egész eljárást felülvizsgálja. Ha indokoltnak tartja, a lefolytatott bizonyítást kiegészíti, és az iratok felterjesztésétől számított 15 napon belül – amely határidőt szükség esetén további 15 nappal meghosszabbíthatja –, az elsőfokú fegyelmi határozatot

(2) Az elöljáró parancsnok határozatának egy példányát megküldi a fegyelmi jogkör gyakorlójának, az eljárás alá vont személynek és a jogi képviselőjének.

31. § (1) A fegyelmi ügyben hozott érdemi határozat jogerőre emelkedésének ténye az érdemi határozatra záradékként rávezetésre kerül. A fenyítés végrehajtására a fegyelmi jogkör gyakorlója intézkedik.

(2) A fenyítést az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől, a miniszter által hozott határozat közlésétől számított 30 napon belül végre kell hajtani.

(3) A fegyelmi ügyben hozott érdemi határozat jogerős, ha

(4) A másodfokú vagy a miniszter által hozott határozat végrehajtására nyitva álló (2) bekezdés szerinti határidő – a szolgálati viszony megszüntetés alkalmazását kivéve – a keresetindítási határidő leteltével kezdődik.

(5) Fegyelmi felelősség megállapítása esetén a Pnbjt. 184. § d)–f) pontjában meghatározott fenyítés végrehajtásáról a fegyelmi felelősséget megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül munkáltatói intézkedésben kell rendelkezni.

(6) Fenyítés végrehajtására kiadott munkáltatói intézkedés ellen benyújtott szolgálati panaszban a jogerőre emelkedett fegyelmi határozat rendelkezései nem vitathatóak.

(7) A Pnbjt. 184. § d)–f) pontjában meghatározott fenyítések végrehajtásának tartama alatt kiszabott újabb, azonos tartalmú fenyítéssel a már megállapított alacsonyabb rendfokozatban eltöltött idő vagy a rendfokozati várakozási idő az újabb fenyítés tartamával meghosszabbodik.

(8) Az eggyel alacsonyabb rendfokozatba visszavetés fenyítés időtartama az eredeti rendfokozat várakozási idejébe nem számít be.

(9) A Pnbjt. 184. § f) pontja szerinti alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés fenyítés jogerőre emelkedését követően a nemzetbiztonsági állomány tagját a beosztásából fel kell menteni, és szolgálati helyén, ennek hiányában más szervezeti egységnél a besorolási osztályán belüli, képzettségének megfelelő alacsonyabb szolgálati beosztásba kell áthelyezni.

32. § (1) Ha a nemzetbiztonsági állomány tagja a nemzetbiztonsági állományhoz tartozását a szolgálati érdek sérelme nélkül felfedheti, azt az eljáró szabálysértési hatósággal az eljárás megindításakor közölni köteles, ha a szabálysértésnek minősített magatartását szolgálattal összefüggésben vagy szolgálati helyen követte el.

(2) A fegyelmi jogkör gyakorlója a szabálysértési hatóság megkeresése alapján állást foglal abban, hogy a szabálysértésnek minősített cselekmény a szolgálattal összefüggött-e, vagy a szabálysértés szolgálati helyen történt-e, és ha igen, kezdeményezi a fegyelmi jogkörben elbírálható szabálysértési ügy áttételét.

(3) Szolgálati helyen vagy szolgálattal összefüggésben elkövetett szabálysértést – a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés kivételével – a fegyelmi jogkör gyakorlója a szabálysértési hatóság áttétele vagy hozzá címzett feljelentés vagy egyéb módon való tudomásszerzés alapján fegyelmi eljárás keretében bírálja el.

(4) A fegyelmi jogkör gyakorlója a tudomására jutott, a nemzetbiztonsági állomány tagjának szolgálattal össze nem függő szabálysértési ügye iratanyagát megküldi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szabálysértési hatósághoz.

(5) A fegyelmi jogkör gyakorlója elzárással is büntethető szabálysértés esetében az ügy iratanyagát haladéktalanul megküldi az előkészítő eljárás lefolytatására illetékes rendőri szervnek.

(6) Ha a fegyelmi eljárásban vizsgált cselekmény fegyelmi hatáskörben el nem bírálható szabálysértés, vagy ha a fegyelmi eljárás szabálysértés miatt indult, de az elkövető szolgálati viszonya időközben megszűnt, az eljárás iratait a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szabálysértési hatósághoz kell áttenni, vagy az ügy lezárására kell intézkedni.

(7) Ha a fegyelmi jogkör gyakorlója a szabálysértésről nem a szabálysértési hatóság áttétele alapján szerez tudomást, és az ügyben polgári személlyel szemben is szabálysértési eljárást kell indítani, vagy a polgári személy a szabálysértés sértettje, és az ügy elkülönítésére nincs lehetőség, a rendelkezésre álló iratokat meg kell küldeni az illetékes szabálysértési hatóságnak. Fegyelmi eljárást csak a szabálysértési hatóság felelősségi arányok tekintetében hozott jogerős határozatának kézhezvételét követően lehet indítani.

(8) A fenyítettnek az eljárás során, de legfeljebb a fenyítés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül előterjesztett kérelmére a fegyelmi jogkör gyakorlója engedélyezheti a pénzbírság legfeljebb 6 havi részletben történő befizetését vagy a befizetés legfeljebb 6 hónappal történő elhalasztását. A kérelem elbírálásáról szóló határozat ellen panasz előterjesztésének nincs helye. Meg kell vonni a részletfizetést attól, aki a befizetési kötelezettségének a részlet esedékességétől számított 15 napon belül nem tesz eleget.

(9) A pénzbírságot a polgári nemzetbiztonsági szolgálat előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell befizetni.

33. § (1) Ha a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény alkalmas katonai vétség megállapítására is, az elrendelt fegyelmi eljárást fel kell függeszteni, amíg a katonai ügyész nem dönt arról, hogy a Be. 710. § (1) bekezdése szerint az iratokat fegyelmi eljárásra megküldi, vagy a nyomozás folytatására intézkedik.

(2) Ha a katonai ügyész a feljelentést elutasítja, vagy az eljárást megszünteti, és az ügyet a katonai vétség fegyelmi hatáskörben történő elbírálása céljából a fegyelmi jogkör gyakorlójának megküldi, a már ugyanazon ügyben elrendelt fegyelmi eljárást elrendelő határozatot módosítani kell. A módosító határozatban meg kell jelölni az annak alapjául szolgáló katonai ügyészi határozatot, a katonai vétség megnevezését és minősítését, valamint azt a tényt, hogy a továbbiakban – a tényállás változatlanul hagyása mellett – a fegyelmi eljárás a Pnbjt. 180. § (1) bekezdése szerinti fegyelemsértés helyett katonai vétség miatt folyik.

(3) A fegyelmi eljárást a Pnbjt. és e rendelet fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályai szerint kell lefolytatni, és a vizsgálat során a katonai vétség törvényi tényállásának megvalósítását kell bizonyítani. Ha a fegyelmi hatáskörbe utalás a nyomozás megszüntetésével történt, a nyomozás során lefolytatott bizonyítási cselekményeket nem kell megismételni.

34. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a tudomására jutott információk és a rendelkezésre álló adatok, tények alapján mérlegeli, hogy a nemzetbiztonsági állomány tagja szolgálaton kívüli, érdemtelenség gyanújával érintett magatartása vagy a nem megfelelő szolgálatteljesítése alkalmas-e a Pnbjt. 197. § (2) bekezdésében meghatározott érdemtelenségi ok megállapítására.

(2) Nincs helye az érdemtelenségi eljárás megindításának, ha a cselekményt korábbi érdemtelenségi eljárás során már elbírálták vagy a cselekmény elévült. A cselekmény elévülésére a fegyelmi eljárás elévülési szabályait kell alkalmazni.

(3) Szabálysértés vagy bűncselekmény szándékos elkövetése esetén a szolgálati viszony fenntartására érdemtelenné válás megállapíthatóságának feltételeit – ha a szükséges bizonyítékok már rendelkezésre állnak – minden esetben vizsgálni kell, ha fegyelmi eljárás lefolytatására nem került sor.

(4) A nemzetbiztonsági állomány tagja a munkáltatói jogkör gyakorlójának köteles írásban bejelenteni azt a tényt, ha vele szemben közvádra üldözendő bűncselekmény megalapozott gyanúját közölték.

(5) A nemzetbiztonsági állomány tagja a megalapozott gyanú közlését követő 15 napon belül köteles a (4) bekezdés szerinti kötelezettségének eleget tenni, e határidő elmulasztása esetén a nemzetbiztonsági állomány tagja igazolással élhet.

(6) Igazolásnak nincs helye akkor, ha a büntetőeljárásról a munkáltatói jogkör gyakorlója tudomást szerzett, kivéve, ha a nemzetbiztonsági állomány tagja tájékoztatási kötelezettségének önhibáján kívül nem tud eleget tenni, ez esetben az (5) bekezdésben foglalt határidőt az akadály elhárultát követő naptól kell számítani.

(7) A vizsgálat elrendelésére, lefolytatására, valamint a résztvevők jogaira és kötelezettségeire e rendelet fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy

(8) A Pnbjt. 197. § (2) bekezdés b) pontja alapján nemzetbiztonsági szolgálatra érdemtelenné válás megállapításának kizárólag a szakmai elhivatottság hiánya gyanújának felmerülése okán a polgári nemzetbiztonsági szolgálat által a 37. § (1) bekezdése szerint megtett előzetes intézkedések eredménytelensége esetén kerülhet sor.

35. § (1) Az érdemtelenségi eljárás elrendeléséről a munkáltatói jogkör gyakorlója az arra okot adó cselekményről való tudomásszerzést követően haladéktalanul intézkedik.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója felelős a tényállás megállapítása és az érdemtelenséget vagy az annak hiányát megalapozó körülmények tisztázásához szükséges bizonyítékok beszerzéséért.

(3) A beszerzett bizonyítékokat tényfeltáró vizsgálat keretében kell értékelni, amelyet a munkáltatói jogkör gyakorlója által – az eljárás elrendeléséről szóló határozat meghozatalával egyidejűleg – megbízott vizsgáló folytat le.

(4) A vizsgálatban nem vehet részt az, aki az ügyben érdekelt, vagy akitől egyéb okból elfogulatlanság nem várható.

(5) A vizsgálat határideje 15 nap, amelyet a munkáltatói jogkör gyakorlójának a vizsgálatot megalapozó tényről való tudomásszerzésétől kell számítani. Ez a határidő egy alkalommal, legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható.

(6) A vizsgálat tényéről és a Pnbjt. 197. § (3) bekezdése szerinti határidőről a nemzetbiztonsági állomány tagját a vizsgálat elrendelésekor haladéktalanul, írásban tájékoztatni kell.

(7) A vizsgálat során a vizsgáló – a Pnbjt. 197. § (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – kitűzi a nemzetbiztonsági állomány tagja meghallgatását, amelyen az eljárás alá vont személy és jogi képviselője, a vizsgáló, a munkáltatói jogkör gyakorlója vagy az általa megbízott személy vehet részt. A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(8) A meghallgatás során tájékoztatni kell a nemzetbiztonsági állomány tagját, hogy a meghallgatás napjától számított 15 napon belül van lehetősége további védekezés vagy bizonyíték előterjesztésére.

(9) A vizsgáló a (8) bekezdésben meghatározott határidőt követően, haladéktalanul küldi meg jelentését a munkáltatói jogkör gyakorlója részére. A jelentésben a vizsgáló összefoglalja a keletkezett iratokat, megállapításait, a kifogásolt magatartás elkövetését, valamint a Pnbjt. 197. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállását vagy kizárását bizonyító tényeket, következtetéseket, és ezek alapján javaslatot tesz a döntésre.

36. § (1) A Pnbjt. 197. § (2) bekezdés a) pontja alapján nemzetbiztonsági szolgálatra érdemtelenné válás kimondásának különösen akkor van helye, ha a nemzetbiztonsági állomány tagjának cselekménye

(2) Az érdemtelenség megítélésénél nyomatékosan kell figyelembe venni, ha a kifogásolt magatartás a szervezeti egység működési területén, vagy a nemzetbiztonsági állomány tagja lakókörnyezetében közfelháborodást, erős visszatetszést keltett.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a vizsgálat befejezésétől számított 5 napon belül – a vizsgáló javaslata alapján – dönt az érdemtelenség fennállásáról vagy hiányáról. Az érdemtelenséget megalapozó magatartás hiányában a munkáltatói jogkör gyakorlója az eljárást megszünteti.

(4) Az érdemtelenségi eljárást meg kell szüntetni, ha

(5) Az eljárás megszüntetéséről vagy az érdemtelenség megállapításáról a munkáltatói jogkör gyakorlója határozattal dönt. A határozat tartalmazza az érdemtelenné válás kérdésében hozott döntést, az azt megalapozó tényállást és a döntés indokait, valamint a jogorvoslati lehetőséget.

(6) Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója döntése alapján a nemzetbiztonsági állomány tagja a szolgálati viszony fenntartására érdemtelenné vált, a munkáltatói jogkör gyakorlója 5 munkanapon belül köteles a szolgálati viszony Pnbjt. 64. § (2) bekezdés b) pontja szerinti megszüntetése érdekében intézkedni.

37. § (1) A Pnbjt. 197. § (2) bekezdés b) pontja szerinti szakmai elhivatottság hiánya gyanújának felmerülése esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója haladéktalanul, a fokozatosság elvét betartva, határidő tűzésével dokumentáltan tájékoztatja a nemzetbiztonsági állomány tagját arról, hogy feladat-végrehajtásában hosszabb ideje mely tények mutatnak arra, hogy szolgálati feladatait nem a szakmai elvárásoknak megfelelően, az elvárható szakmai elhivatottsággal látja el. A nemzetbiztonsági állomány tagja részére lehetőséget kell biztosítani a dokumentáltan jelzett hiányosságok orvoslására határidő szabásával. Ebből a célból a munkáltatói jogkör gyakorlója legalább 2 alkalommal írásban értékeli a nemzetbiztonsági állomány tagjának feladat-végrehajtását, továbbá hogy mutat-e az elvárásoknak megfelelő hajlandóságot és elhivatottságot szolgálati feladatai végrehajtása során.

(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat által az (1) bekezdés szerint megtett előzetes intézkedések eredménytelensége esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója az utolsó értékelést követően haladéktalanul intézkedik a Pnbjt. 197. § (2) bekezdés b) pontja szerinti érdemtelenségi eljárás elrendeléséről.

(3) A Pnbjt. 197. § (2) bekezdés b) pontja szerinti érdemtelenségi eljárás esetén a 35. § (2)–(9) bekezdését, valamint a 36. § (3)–(6) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(4) A Pnbjt. 197. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a nemzetbiztonsági állomány tagja meghallgatásán a munkáltatói jogkör gyakorlója tájékoztatja a nemzetbiztonsági állomány tagját arról, hogy feladat-végrehajtásában mely tények mutatnak arra, hogy szolgálati feladatait nem a szakmai elvárásoknak megfelelően, és nem az elvárható szakmai elhivatottsággal látja el.

(5) A Pnbjt. 197. § (2) bekezdés b) pontja alapján a nemzetbiztonsági szolgálatra érdemtelenné válás kimondásának akkor van helye, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója az (1) bekezdés szerint lehetőséget biztosított a dokumentáltan jelzett hiányosságok orvoslására, az elvárható szakmai elhivatottság igazolására és ezen előzetes intézkedések eredménytelenül zárultak.

38. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

39. § E rendeletet a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

40. § (1) Hatályát veszti a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai Fegyelmi Szabályzatáról szóló 11/2006. (III. 14.) BM rendelet

(2) Hatályát veszti