PK ÍH 2025/17.

I. A perfelvételi szakban a felperes keresetváltoztatást tartalmazó nyilatkozatában a korábbi kereseti kérelmeinek megtartása mellett további keresetet is előterjeszthet akként, hogy az a korábbi kereseti kérelmeivel valódi tárgyi keresethalmazatot képez.

II. Ha a perfelvételi szakban előterjesztett keresetváltoztatást tartalmazó nyilatkozat meg nem engedett keresethalmazatot keletkeztetne, annak következménye – eredménytelen hiánypótlási felhívást követően – a keresetváltoztatást tartalmazó nyilatkozat visszautasítása, míg a keresetváltoztatás feltétele hiányának a következménye a keresetváltoztatást tartalmazó nyilatkozat elutasítása [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 173. § (1) bekezdés, 176. § (2) bekezdés c) pont, 185. § (3) bekezdés].

A H. belterület 12787 helyrajzi számú, természetben H., P. utca 6. szám alatti ingatlan 1/1 arányban az alperesi önkormányzat tulajdonában áll. Az ingatlanon lévő épületben működik a Sz. B. R. Általános Iskola. Az épületből az általános iskola összesen 785,49 m²-t, az alperes 738,68 m²-t használ, míg a többi terület közös használatban van.

A felperesi egyház az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (továbbiakban: Eftv.) – a 2022. december 22. napjától hatályos – 11/A. § (1) bekezdése alapján igényt jelentett be a fenti ingatlan részére való tulajdonba adása iránt, azonban az alperes a tulajdonjog átruházására vonatkozó szerződés megkötésétől elzárkózott.

Az alperes ezt követően a fenti ingatlanon a 2023. december 11. napján kelt alapító okirattal társasházat alapított.

A felperes a keresetlevelében feltüntetett keresete szerint elsődlegesen a fenti ingatlan 1/1 arányú, másodlagosan ugyanezen ingatlan 78549/151957 arányú tulajdonjogának ingyenes átruházására vonatkozó szerződés létrehozását kérte az alperes mint átruházó és a felperes mint tulajdonjogot szerző fél között, az általa meghatározott tartalommal. Érvényesíteni kívánt jogként az Eftv. 11/A. §-át és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 6:71. § (1) bekezdését jelölte meg.

A perfelvételi szakban a felperes keresetváltoztatást tartalmazó nyilatkozatot terjesztett elő, amelyben annak megállapítását kérte, hogy a fenti ingatlanon társasházat alapító okirat érvénytelen. Álláspontja szerint a társasház alapításának az volt a célja, hogy az Alaptörvény és az Eftv. rendelkezéseit megkerülje, kijátssza annak érdekében, hogy az alperes az Alaptörvényben és az Eftv.-ben szabályozott szerződéskötési kötelezettsége alól mentesüljön. Nyilatkozott arról, e kereseti kérelme a korábbi kereseti kérelmeivel valódi tárgyi keresethalmazatot képez. A korábbi és az újabb kereset alapját képező jogviszonyok ténybeli és jogi összefüggése kapcsán előadta, a tulajdoni igénye az általa 2022. december 22. napján használt vagyonelemekre vonatkozik. Ezen vagyonelemek akár fizikai, akár jogi jellegű utólagos megváltoztatása sérti a jogszabályban biztosított tulajdoni igényeket. Társasház esetében ugyanis kizárólag az egyes társasházi ingatlanok tulajdonjogának megszerzésére van lehetőség, így a társasház alapítása elvonja tulajdoni igénye elől az ingatlannak azon részeit, amelyek a társasházi közös tulajdonban vannak. Emiatt a társasház alapító okirata érvénytelenségének megállapítása iránti kereset elbírálását a korábbi keresete előkérdésének is tartotta.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult, amely mellett a keresetváltoztatással keletkezett keresethalmazatot meg nem engedettnek tartotta. Hivatkozott tovább arra, a keresetváltoztatást tartalmazó nyilatkozatot vissza kellett volna utasítani a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 176. § (1) bekezdés g) pontja alapján, mivel a felperesnek nem áll fenn olyan jogi érdeke, amelyre figyelemmel a társasházi alapító okirat érvénytelenségének megállapítását kérheti.

Az elsőfokú bíróság – a perfelvételi szakban meghozott – végzésével az eljárást megszüntette. Határozatának indokolása szerint a keresetváltoztatást megelőzően előterjesztett elsődleges és másodlagos kereseti kérelem körében vizsgálandó tényállás lényeges elemei azok, hogy a perrel érintett ingatlanban működő köznevelési vagy szakképző intézmény fenntartói joga a felperesé legyen, az ingatlan állami vagy helyi önkormányzati tulajdonban álljon, a felperes az Eftv. 13. § (3) bekezdésében rögzített határidőig az alakszerűségek betartásával bejelentette tulajdoni igényét a tulajdonosnak az ingatlanra. Az érvénytelenség körében vizsgálandó tényállás lényegi elemei pedig azok, hogy az alperes által készített alapító okirat jogszabályba ütközik-e, azt jogszabály megkerülésével kötötték-e és jóerkölcsbe ütközik-e. Mindezekből azt a következtetést vonta le, hogy a tényállások kis részben fedik egymást, nagyobb részben eltérőek és egymástól függetlenek. A keresetlevélben előterjesztett keresetek, valamint a keresetváltoztatás szerinti kereset teljesen eltérő tényállások vizsgálatát igényli, nincs olyan bizonyítás, amelynek lefolytatása a keresetváltoztatást tartalmazó nyilatkozatban foglalt kereseti kérelem elbírálásához is szükséges lenne. Nem találta így megállapíthatónak a valódi tárgyi keresethalmazatként elbírálandó keresetek ténybeli és jogi alapon való összefüggést, és ezért a keresethalmazatot meg nem engedettnek tekintette, a Pp. 240. § (1) bekezdés b) pontjára utalással rendelkezett az eljárás megszüntetéséről.

A végzés ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, elsődlegesen annak megváltoztatását és az eljárás megszüntetésének mellőzését, másodlagosan hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új határozat hozatalára utasítását kérte. Megismételte a korábbi és az újabb kereset alapját képező jogviszonyok ténybeli és jogi összefüggése kapcsán az elsőfokú eljárásban általa előadottakat. Kiemelte, a keresetei tárgyát ugyanaz az ingatlan és annak tulajdoni viszonyai képezik. Álláspontja szerint a keresetek között a ténybeli és jogi összefüggés fennáll, mivel a tulajdonjog átruházására irányuló szerződés létrehozása iránti per ideje alatt, a perfeljegyzés elrendelését, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzését követően, ezek megkerülése, a keresettel érvényesített tulajdoni igény ellehetetlenítése érdekében döntött az alperes az ingatlan társasházzá való alakításáról.

Hivatkozott arra, a vélhetően elírás folytán megjelölt jogszabályi rendelkezéssel szemben az eljárás megszüntetése a Pp. 240. § (1) bekezdés a) pontján alapul, amely jogszabályi rendelkezésben az eljárás megszüntetése okaként megjelölt esetek közül az elsőfokú bíróság a Pp. 176. § (2) bekezdés c) pontját kívánta alkalmazni. Ebben az esetben azonban a keresetlevél visszautasítására, illetve az eljárás megszüntetésére akkor van lehetőség, ha a bíróság előzetesen hiánypótlási felhívást bocsátott ki arra vonatkozóan, hogy a felperes terjesszen elő a Pp. rendelkezéseinek megfelelő keresetlevelet. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a bíróság úgy ítéli meg, hogy a kereset meg nem engedett keresethalmazatot tartalmaz, erről a felperest tájékoztatnia kell, és hiánypótlási felhívás keretén belül lehetőséget kell adnia a kereset megváltoztatására.

Az alperes észrevétele az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyására irányult. Hangsúlyozta, a keresetváltoztatást a Pp. 176. § (1) bekezdés g) pontja alapján vissza kellett volna utasítania, mivel a Ptk. 6:88. § (3) bekezdése által a semmisség megállapításához megkövetelt jogi érdeke nincs a felperesnek, így perlési jogosultsággal nem rendelkezik. A keresetváltoztatás visszautasításának elmaradása miatt ezért az eljárás megszüntetését indokoltnak tartotta. Megítélése szerint a keresetváltoztatás nem ugyanabból a jogviszonyból ered, mint az eredeti kereset, és bár ténybeli alapon ugyanazon ingatlanhoz kapcsolódik, azzal jogi alapon nem függ össze, erre vonatkozó jogi érvelést a felperes sem adott elő.

A fellebbezés alapos.

A Pp. 370. § (1) bekezdése szerint a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét az erre irányuló fellebbezési kérelemre, csatlakozó fellebbezésre, ellenkérelemre azok korlátai között gyakorolja. Ilyen korlátnak minősülnek a fellebbezés Pp. 371. § (1) bekezdésben megjelölt tartalmi követelményei körében előadottak. E jogszabályi rendelkezésből következik, hogy korlátot nemcsak az képez, hogy a fellebbező fél milyen tartalmú másodfokú döntést kér, hanem az is, hogy azt milyen indokkal teszi, milyen eljárási vagy anyagi jogszabály megsértésére hivatkozik.

Ennek megfelelően a felülbírálat keretében – figyelemmel a fellebbezés indokaira – az ítélőtábla azt vizsgálta, hogy a keresetváltoztatást tartalmazó nyilatkozatban előterjesztett további kereset miatt az eljárás megszüntetésének helye van-e.

A perfelvételi szakban a felperes keresetváltoztatást tartalmazó nyilatkozatában a korábbi kereseti kérelmeinek megtartása mellett további keresetet terjesztett elő akként, hogy az a korábbi kereseti kérelmeivel valódi tárgyi keresethalmazatot képez. A Pp. 173. § (1) bekezdése alapján több kereset (valódi tárgyi keresethalmazat) akkor terjeszthető elő, ha a keresetek ugyanabból vagy – ténybeli és jogi alapon – összefüggő jogviszonyból erednek és a keresetek között nincs olyan, amelynek elbírálása más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozik. E jogszabályi rendelkezés alapján a valódi tárgyi keresethalmazat keletkezésének egyik feltétele, hogy a kereseteknek ugyanabból vagy – ténybeli és jogi alapon – összefüggő jogviszonyból kell eredniük. Ez egyben a Pp. 185. § (1) bekezdése értelmében a keresetváltoztatás feltétele is.

Ha a keresetváltoztatást tartalmazó nyilatkozat meg nem engedett keresethalmazatot keletkeztetne, annak következménye – eredménytelen hiánypótlási felhívást követően – a Pp. 185. § (3) bekezdés első mondatának utaló rendelkezése alapján a Pp. 176. § (2) bekezdés c) pontjára figyelemmel a keresetváltoztatást tartalmazó nyilatkozat visszautasítása, míg a keresetváltoztatás feltétele hiányának a következménye a Pp. 185. § (3) bekezdésének második mondata alapján a keresetváltoztatást tartalmazó nyilatkozat elutasítása.

A valódi tárgyi keresethalmazat keletkezését eredményező keresetváltoztatás esetén tehát a jogviszony azonosságának vagy a ténybeli és jogi alapon való összefüggésének hiánya két különböző jogkövetkezmény alkalmazását is felveti. A keresetváltoztatás megengedhetősége kapcsán ugyanakkor más feltétel fennállta nem szükséges, ezért a keresetváltoztatás esetén elsődlegesen azt kell vizsgálni, hogy fennáll-e a keresetváltoztatás Pp. 185. § (1) bekezdésében meghatározott feltétele, azaz megállapítható-e, hogy a megváltoztatott kereset ugyanabból vagy – ténybeli és jogi alapon – összefüggő jogviszonyból ered, mint a korábbi kereset. Amennyiben ez a feltétel fennáll, akkor kell vizsgálni, hogy a valódi tárgyi keresethalmazat a Pp. 173. § (1) bekezdésében írt további feltétel, azaz az illetékesség szempontjából megfelelő-e. Ha nem felel meg a Pp. 173. § (1) bekezdésében foglaltaknak – azaz a keresetek között van olyan, amelynek elbírálása más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozik –, ekkor kell felhívni a felet, hogy valamelyik keresetét ejtse.

Következésképpen, amennyiben a megváltoztatott kereset nem ugyanabból vagy – ténybeli és jogi alapon – összefüggő jogviszonyból ered, mint a korábbi kereset, a keresetváltoztatást tartalmazó nyilatkozat Pp. 185. § (3) bekezdésének második mondata szerinti elutasításának van helye. A keresetváltoztatást tartalmazó nyilatkozat elutasításának további következménye az, hogy marad a korábbi kereset, azaz a változtatás figyelmen kívül hagyásával a változtatást megelőző keresetet kell elbírálni.

A Pp. nem tartalmaz kifejezett rendelkezést arra nézve, hogy mi a következménye annak, ha a keresetváltoztatás feltételének hiányát a bíróság a keresetváltoztatás alperessel való közlését követően észleli. Nem szabályoz továbbá a Pp. 185. § (1) bekezdése szerinti feltételnek nem megfelelő, össze nem függő jogviszonyból eredő keresetváltoztatás esetének megfeleltethető eljárásmegszüntetési okot sem.

Lényeges, a Pp. 185. § (3) bekezdése a keresetváltoztatás feltételének hiányában nem a meg nem engedett kereset, hanem a keresetváltoztatást tartalmazó nyilatkozat elutasítását írja elő, amely kapcsán ugyanakkor nincs rendelkezés arra vonatkozóan, hogy az elutasításra meddig kerülhet sor. Miután pedig a keresetváltoztatást tartalmazó nyilatkozat elutasítására vonatkozó rendelkezés a perfelvételi szakra vonatkozó szabályok között található, a keresetváltoztatást tartalmazó nyilatkozat elutasítására a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig lehetőség van. Ezért eddig az időpontig a keresetváltoztatást tartalmazó nyilatkozat elutasításának van helye, amennyiben a megváltoztatott kereset nem ugyanabból vagy – ténybeli és jogi alapon – nem összefüggő jogviszonyból ered, mint a korábbi kereset. (Ezt az értelmezést támasztja alá a Civilisztikai Kollégiumvezetők 2019. április 15-i Országos Tanácskozásának 10. állásfoglalása, és a Nagykommentár a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényhez jogtár formátumú kiadásának a Pp. 185. §-ához fűzött magyarázatának 12. pontja is.)

Mindezek alapján jelen esetben a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát megelőzően nem volt lehetősége az elsőfokú bíróságnak az eljárás megszüntetésére azon okból, hogy esetlegesen hiányzik a valódi tárgyi keresethalmazatnak a keresetváltoztatással egyező azon feltétele, miszerint a megváltozatott kereset ugyanabból vagy – ténybeli és jogi alapon – összefüggő jogviszonyból ered, mint a korábbi kereset. Emiatt a másodfokú eljárásban szükségtelen volt annak vizsgálata, hogy a perben a megváltoztatott kereset a korábbi keresettel ténybeli és jogi alapon összefüggő jogviszonyból ered-e, az eljárás megszüntetését ugyanis a pernek ebben a szakaszában a jogviszonyok összefüggésének hiánya sem eredményezhette volna.

A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 389. §-a folytán alkalmazandó Pp. 383. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és az eljárás megszüntetését mellőzte.