177/2025. (VI. 30.) Korm. rendelet indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A Nemzet Sportolója Címről szóló 40/2004. (III. 12.) Korm. rendelet módosításával egyrészt jogszabályi keretek között lehetővé válik a sportpolitikáért felelős honvédelmi miniszter (a továbbiakban: miniszter) számára az elhunyt Nemzet Sportolóját a Honvédelmi Minisztérium saját halottjává nyilvánítani, és hozzájárulni az érintett temetési költségeihez, másrészt a módosítás a Nemzet Sportolójának járó járadék havi összegét az előző évi átlagkereset összegével egyezően rögzíti. A Nemzet Sportolóját e címére tekintettel ugyanis eddig havonta 630 000 Ft járadék illette meg, míg az olimpiai járadék a mindenkori, a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) által az előző évre vonatkozóan a Hivatalos Értesítőben közzétett átlagkeresethez viszonyítva van megállapítva. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az olimpiai járadék havi összege minden évben 10–13%-kal növekszik. A 2024. évre vonatkozó átlagkereset a KSH által a Hivatalos Értesítőben közzétett adatai alapján 667 365 Ft volt, azaz ennyi jár az olimpiai járadékra jogosult személy részére egy aranyérem után 2025-ben, amely összeg magasabb, mint a Nemzet Sportolója címmel járó járadék. Ez méltánytalan helyzetet teremt, ezért indokolt – az egyébként 2015 óta változatlan – Nemzet Sportolója címmel járó járadék összegét az egy aranyérem után járó mindenkori olimpiai járadékkal (előző évi átlagbér) egyező mértékben meghatározni.

Az olimpiai járadékról szóló 41/2004. (III. 12.) Korm. rendelet módosítása által jogszabályi keretek között lehetővé válik a miniszter számára az elhunyt olimpiai járadékban részesült sportolót és edzőt a Honvédelmi Minisztérium saját halottjává nyilvánítani, és hozzájárulni az érintett temetési költségeihez.

A sportorvoslás szabályairól és a sportegészségügyi hálózatról szóló 215/2004. (VII. 13.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése megjelöli azokat a sportágakat, amelyek esetében a versenyzéshez nem szükséges sportorvosi engedély, illetve az e sportágakban tevékenykedők sportorvosi vizsgálaton sem kötelesek részt venni. E sportágak között a petanque is szerepel, amely a golyósportok körébe tartozik. Hazánkban a golyósportokban két országos sportági szakszövetség működik, a petanque-ot felügyelő Magyar Petanque Szövetség, valamint a Magyar Golyósportok Szövetsége, amely a raffa bocce, a volo bocce és a bowls szakágat foglalja magában.

A golyósportok egyik szakága sem tekinthető a valóságban a sportoló szervezetét olyan mértékben megterhelő tevékenységnek, amely kifejezetten sportorvosi felügyeletet indokolna, ezért javasolt az összes golyósport mentesítése a sportorvosi ellenőrzés kötelezettsége alól.

Számos szakszövetség törekszik ügyvitelét minél szélesebb körben digitalizálni, e körbe tartozik a szakszövetség által kiadható versenyengedélyhez szükséges sportorvosi engedély meglétének, érvényességének lekérdezése is. A módosítással lehetővé válna, hogy az Országos Sportegészségügyi Intézet (a továbbiakban: OSEI) ügyviteli rendszerébe rögzített sportorvosi vizsgálatok eredménye (véglegesen eltiltott, eltiltott, alkalmas, nem alkalmas, versenyezhet, a sportolónak nincs érvényes sportorvosi engedélye) a szakszövetség ügyviteli rendszere számára igény esetén elektronikus úton kerüljön átadásra, kiváltva ezzel a papíralapú sportorvosi engedélyek ellenőrzését. Az OSEI és több szakszövetség között évek óta interfészkapcsolat működik a sportorvosi engedélyek elektronikus elérése érdekében, a technikai feltételek tehát adottak.

Az egyes kimagasló sporteredmények állami jutalmáról szóló 200/2013. (VI. 13.) Korm. rendelet módosítása több kérdést is érint:

a) Nevelőedzők egy alkalommal történő megjelölése:

A felnőtt sportoló nevelőedzőjének személye tény, ezért nem indokolt a sportolót minden jutalomra jogosító eredménye esetén a nevelőedzőjéről nyilatkoztatni, hiszen a nevelőedző(k) személye – felnőtt korosztályba lépve – már nem változik (ellentétben a felkészítő edzővel, aki a különböző eredmények esetén eltérő lehet). Erre tekintettel az állami jutalom és az eredményességi támogatás (a továbbiakban együtt: jutalom) tekintetében a nevelőedző(k) egy alkalommal kerülnek megjelölésre, és az irányadó a sportoló minden további eredménye esetén. Az így megjelölt nevelőedző a sportoló további – jutalomra jogosító – eredményének elérésekor jogosulttá válik a nevelőedzőnek járó jutalomra. A sportoló megjelölheti a jutalom több nevelőedző közötti megosztásának arányát is, ennek hiányában a jutalom egyenlően oszlik meg a megjelölt nevelőedzők között.

A fentiek alól kivételt képez az az esetkör, ha a sportoló utánpótlás korosztályban tette a nevelőedzőre vonatkozó nyilatkozatát, mert ebben az esetben előfordulhat, hogy a felnőtt korosztály eléréséig másik nevelőedző is foglalkozik vele, ezért számukra a kiegészítési lehetőséget (további nevelőedző megjelölésének lehetősége felnőtt korosztályba lépésig) biztosítani kell.

b) Világjátékokon szereplő versenyszámok Európa-bajnokságán, világbajnokságán szerzett 1–3. helyezés után eredményességi támogatás kifizetése:

Az állami jutalmazási rendszer egyrészt jutalmazza a legnagyobb sportvilágeseményeken elért 1–8. helyezést, másrészt a sportági Európa-bajnokságon, világbajnokságon elért 1–3. helyezést. Ez utóbbira a Nemzetközi Világjátékok Szövetsége (IWGA) által szervezett Világjátékokon szereplő sportágak esetében eddig nem volt lehetőség, ezért az a módosítással bevezetésre kerül.

Az intézkedés célja, hogy ösztönözze azokat a sportolókat, akik eddig kizárólag a négyévente megrendezésre kerülő Világjátékokra koncentráltak, hogy vegyenek részt a sportág Európa-bajnokságain és világbajnokságain, amelyekre korábban – közvetlen érdekeltség hiányában – nem fordítottak megfelelő hangsúlyt. Az új szabályozás révén e sportolók érdekeltté válnak abban, hogy ezeken a rangos nemzetközi versenyeken is elinduljanak, amely így – a sporteredményességi mutatók javulásán keresztül – hozzájárul az országos sportági szakszövetség nemzetközi szereplésének erősítéséhez, eredményességének növeléséhez.

c) A siketek sakkolimpiájának a Siketlimpia programjába történt beolvadása:

A siketek sakkolimpiája már a Siketlimpiával együtt, annak keretében kerül megszervezésre, így ezt az eseményt külön nem szükséges nevesíteni a jogszabály szövegében.

d) Egységesített elvek szerinti jutalomszámítás:

A módosítás az állami jutalom és eredményességi támogatás összegeit egy egységes, átlátható és követhető rendszerben határozza meg. A módosítás során kialakított új szempontrendszer alapját az olimpiai eredményekért járó állami jutalom képezi, amely a számítási rendszerben a 100%-os viszonyítási alapot jelenti.

A fentiek miatt

– az állami jutalom összege csak a Világjátékok esetében változott, kis mértékben,

– az eredményességi támogatás összege

– az olimpiai versenyszámban rendezett Európa-bajnokság, világbajnokság tekintetében kis mértékben emelkedett,

– a paralimpiai versenyszámban rendezett Európa-bajnokság és világbajnokság tekintetében jelentősen (kb. háromszorosára) megemelkedett.

A módosított kalkulációs rendszer bevezetése elősegíti a méltányos és arányos megbecsülést, figyelembe véve a különböző versenyrendszerek eltérő nemzetközi presztízsét és szakmai jelentőségét. A százalékos alapú megközelítés lehetővé teszi az egyes sportesemények közötti differenciálást úgy, hogy közben biztosítja az egyenlő elvek mentén történő megítélést.

e) Az állami jutalom és az eredményességi támogatás szóhasználat helyett egységesen a jutalom kifejezés használata (állami jutalom, eredményességi jutalom):

A módosítás az egységes szemlélet kialakítását szolgálja, hiszen az elért eredményt jutalmazni indokolt, a támogatást sem a köznyelv, sem az általános hivatali gyakorlat nem erre az esetkörre használja.

Az állami sport célú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló 474/2016. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása:

A nem olimpiai sportágak költségvetési támogatásának összege az olimpiai sportági szakszövetségek részére előírt indikátorrendszerhez közelítve kerül meghatározásra olyan adatok alapján, amelyek a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium nyilvántartásaiból ellenőrizhetőek. Az egyes szövetségi költségvetési támogatások meghatározása az egyes kategóriákhoz rendelt éves forráskerethez viszonyítva a versenyengedélyek száma, a felnőtt korosztályos sportolók eredményessége, az igazolt sportolói létszám és tagszervezetek száma alapján történik. Annak érdekében, hogy a fenti elvek következetesen alkalmazhatóak legyenek, a nem olimpiai sportágak korábbi támogatási elveire vonatkozó rendelkezéseket az állami sport célú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló 474/2016. (XII. 27.) Korm. rendeletből elhagyni szükséges, azok belső szabályozóban kerülnek rögzítésre. E rendelkezések hatályon kívül helyezésének költségvetési hatása nincs.