• Tartalom

179/2025. (VI. 30.) Korm. rendelet

179/2025. (VI. 30.) Korm. rendelet

egyes gyermekvédelmi, szociális és fogyatékosságügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról

2025.07.01.

[1] E rendelet célja, hogy elősegítse a gyermekvédelmi és a szociális szolgáltatást nyújtó fenntartók feladatainak hatékony ellátását az egységes, világos, egyértelmű jogszabályi környezet megteremtésével, figyelembe véve az e fenntartóktól, valamint a gyermekvédelmi és a szociális ágazat egyéb jogalkalmazóitól érkező tapasztalatokat. Emellett célja, hogy növelje a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeinek értékállóságát, és hatékonyabbá tegye a támogatások felhasználását.

[2] A Kormány továbbra is elkötelezett a gyermekek védelme mellett, ezért a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a gyámhivatal feladat- és hatáskörét bővíti.

[3] A gyermek születését megelőző, új gyámhatósági eljárások eredményeként az újszülött gyermek sorsa rövid távon rendeződhet.

[4] A Kormány

a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés d), q) és sz) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 2. alcím tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés g) és gy) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 3. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 4. alcím tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés d) és n) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az 5. alcím tekintetében a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 86. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 6. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,

a 7. alcím tekintetében a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 28. § (1) bekezdés a) pontjában és 28. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 8. alcím tekintetében a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 28. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 9. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés f) pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 10. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés z) pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés zs) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 11. alcím tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 12. alcím és az 1. melléklet tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés j) pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés o) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 13. alcím tekintetében az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 15. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 14. alcím tekintetében a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 28. § (1) bekezdés k) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 15. alcím és a 2. melléklet tekintetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 139. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 16. alcím tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1a) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet módosítása

1. § A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 26/A. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyámhivatal)

„a) a Ptk. 4:159. § a) pontjának alkalmazása során a szociális vetítési alap összegének ötszörösét meghaladó összeget tekinti úgy, hogy azt a rendes vagyonkezelés szabályai szerint készen tartani nem kell,”

2. § A Gyer. 26/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kiskorú gyámhatóságnak át nem adott vagyonáról való rendelkezést érintő, a Ptk. 2:15. § (1) bekezdés e) pontja szerinti szülői jognyilatkozathoz abban az esetben szükséges a gyámhivatal jóváhagyása, ha a szülői rendelkezéssel érintett vagyon értéke meghaladja a szociális vetítési alap összegének hatvanszorosát.”

3. § A Gyer. 44/C. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4a) A gyámhivatal soron kívül, de legkésőbb az a)–c) pont szerinti eljárási cselekmények bekövetkeztétől számított három napon belül értesíti a gyermek születési helye szerint kijelölt gyámhivatalt, valamint azt az egészségügyi intézményt, ahol a gyermek született,

a) a jegyzőkönyv megküldésével a nyilatkozattételről, ha a hathetes időtartam alatt a szülő vagy a gyermek hozzátartozója nyilatkozatában kifejezi, hogy a gyermeket saját családjában nevelni szeretné,

b) a 83/B. § és a 130/E. § szerinti döntéséről vagy

c) az eljárása megindításáról, ha a hathetes időtartam alatt a gyámhivatal eljárást indít a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése vagy nevelésbe vétele iránt.”

4. § A Gyer. a következő XI/B. Fejezettel egészül ki:

„XI/B. Fejezet

A SZÜLETENDŐ GYERMEK HAZA NEM ADHATÓSÁGÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA

83/B. § (1) A gyermekjóléti alapellátás eredménytelensége esetén a család- és gyermekjóléti szolgálat legkésőbb a válsághelyzetben lévő várandós anya terhességének 31. hetében hatósági intézkedés megtételét javasolja a család- és gyermekjóléti központnál.

(2) A család- és gyermekjóléti központ a haza nem adhatóság megállapítása iránti eljárás megindítása érdekében legkésőbb a válsághelyzetben lévő várandós anya terhességének 32. hetében javaslatot tesz a gyámhivatalnak.

(3) A család- és gyermekjóléti központ a haza nem adhatóság megállapítása iránti eljárás megindítására irányuló javaslatában

a) részletesen feltárja az alapellátási előzményeket és az alapellátási tevékenység eredménytelenségének okait, a szülők együttműködési készségét,

b) megküldi a gyermekjóléti alapellátás során felvett környezettanulmányt és cselekvési tervet, valamint a rendelkezésére álló valamennyi releváns dokumentumot,

c) véleményt nyilvánít a születendő gyermek haza nem adhatóságának a szülőkkel összefüggő személyi és életkörülménybeli okairól, valamint arról, hogy mindezek mennyiben alapozzák meg közvetlenül a születendő gyermek súlyos veszélyeztetettségét, és

d) javaslatot tesz a születendő gyermek számára kirendelhető gyám személyére, vagy a gyámkeresés eredménytelensége esetén tájékoztatást nyújt annak okairól.

(4) A gyámhivatal a születendő gyermek haza nem adhatósága megállapítása iránti eljárásban hivatalból jár el.

(5) A születendő gyermek haza nem adhatóságának megállapítása iránti eljárásban az ügyintézési határidő negyvenöt nap.”

5. § A Gyer. 94. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A családbafogadó gyám éves jelentésének és számadásának elbírálásával egyidejűleg vagy a gyermek veszélyeztetettségére vonatkozó jelzés alapján a gyámhivatal hivatalból vizsgálja, hogy a családbafogadás fenntartása a gyermek érdekében továbbra is indokolt-e. A gyermek érdekében – a feltételek fennállása esetén – a gyámhivatal elrendelheti a gyermek védelembe vételét vagy a gyermek védelembe vételével együtt a megelőző pártfogását.”

(A fiatal felnőtt az utógondozói ellátásra irányuló kérelméhez csatolja)

„e) a külső férőhelyet működtető fenntartó nyilatkozatát az ellátás pénzügyi fedezetének biztosításáról, ha a fiatal felnőtt utógondozói ellátására a saját tulajdonát vagy bérleményét képező ingatlanban kerül sor.”

(Az utógondozói ellátásról szóló határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza

a fiatal felnőtt számára meghatározott magatartási szabályokat, így különösen felhívást)

„ci) a külső férőhelyen biztosított ellátás pénzügyi fedezetének az intézménnyel kötött megállapodásban foglaltak szerinti felhasználására és az ettől eltérő gyakorlat jogkövetkezményeire;”

8. § A Gyer. a 130/D. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:

A gyám kirendelését megelőző eljárás

130/E. § (1) A gyermek haza nem adhatóságának megállapítása iránti eljárásban a gyámhivatal a gyám kirendelése előtt hivatalból vizsgálja a gyámnak jelölt személy alkalmasságát.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárás során a gyámhivatal vizsgálja

a) a gyámrendelés okát,

b) a szülő által megnevezett vagy a család- és gyermekjóléti szolgálat által javasolt gyámnak jelölt személy (a továbbiakban: gyámnak jelölt személy) körülményeit, alkalmasságát a gyermek ellátására és azt, hogy a gyámság viselését vállalja-e, valamint

c) a gyámnak jelölt személlyel szemben felmerülő kizáró körülményeket.

(3) A gyámnak jelölt személy alkalmasságáról szóló határozat rendelkező része tartalmazza a gyámi tisztséggel járó jogokról és kötelezettségekről szóló tájékoztatást és a felhívást arra vonatkozóan, hogy az alkalmasnak minősített személy az élveszületést követően a határozatot hozó gyámhivatalnál haladéktalanul jelentkezzen.

(4) A gyermek élveszületését követő 5 munkanapon belül a gyámhivatal nyilatkozattételre hívja fel a gyám kirendelését megelőző eljárásban alkalmasnak minősített személyt, és a nyilatkozata alapján 3 munkanapon belül gyámnak rendeli. A gyámhivatal a gyámrendelő határozatot közli a vér szerinti anya lakóhelye szerint illetékes, Társadalombiztosítási Azonosító Jelet igazoló hatósági igazolvány kiállításáért felelős egészségbiztosítási szervvel.

(5) A gyámnak jelölt személy alkalmasságának megállapítása és a 83/B. § szerinti eljárásban keletkezett bizonyítékokat a gyámhatóság a gyámrendelési eljárás során felhasználja.”

9. § A Gyer. 139. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés szerinti tanúsítvány tartalmazza

a megbízáson alapuló vagy munkaköri kötelesség alapján eljáró gyám vagy gondnok]

„ba) természetes személyazonosító adatait,”

10. § (1) A Gyer. 159. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A családbafogadó gyám nem köteles éves számadásra, ha a gyámoltnak nincsen vagyona és bevételeinek havi összege nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének háromszorosát. Nem köteles éves számadásra a gyermekvédelmi gyám, ha a gyámolt nem rendelkezik vagyonnal, és utána kizárólag családtámogatási ellátást folyósítanak.”

(2) A Gyer. 159. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Bizonylat nélkül fogadhatók el az élelmezéssel és háztartással kapcsolatos költségek, feltéve, hogy azok havonkénti összege nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének négyszeresét.”

11. § (1) A Gyer. 159/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A gyámhivatal nem kötelezi évenkénti rendes vagy egyszerűsített számadásra a gondnokot, ha a gondnokoltnak nincs vagyona, és rendszeres jövedelmének havi összege nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének

a) nyolcszorosát, feltéve, hogy a gondnok a gondnokolt házastársa vagy szülője, ideértve a nevelő-, mostoha- és örökbefogadó szülőt is, vagy

b) ötszörösét az a) pont alá nem tartozó esetben.”

(2) A Gyer. 159/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Bizonylat nélkül fogadhatók el az élelmezéssel és a háztartással kapcsolatos költségek, feltéve, hogy ezen költségek havonta nem haladják meg a szociális vetítési alap összegének hatszorosát.”

12. § A Gyer. a következő 177. §-sal egészül ki:

„177. § (1) E rendeletnek az egyes gyermekvédelmi, szociális és fogyatékosságügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 179/2025. (VI. 30.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr4.) megállapított, illetve módosított 94. § (1) bekezdését, 118. § (2) bekezdését, 124. § (1) bekezdés e) pontját, 125. § c) pont ci) alpontját, 126/A. § (8) bekezdését, 139. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontját és 158/A. § (5) bekezdését a Módr4. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendeletnek a Módr4.-gyel módosított 26/A. § (6) bekezdés a) pontját, 26/B. § (3) bekezdését, 146. § (1a) bekezdését, 159. § (1) és (3) bekezdését, valamint 159/A. § (3) és (6) bekezdését a Módr4. hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.”

13. § A Gyer.

a) 44/C. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „gyermekvédelmi jelzés miatt” szövegrész helyébe az „a születendő gyermek haza nem adhatóságát megállapító gyámhatósági döntés alapján, illetve gyermekvédelmi jelzés miatt” szöveg,

b) 118. § (2) bekezdésében az „évente megküldi” szövegrész helyébe a „gyámhivatal megkeresésére megküldi” szöveg,

c) 126/A. § (8) bekezdés c) pontjában a „nevét” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait” szöveg,

d) 146. § (1a) bekezdésében a „szociális vetítési alap összegét” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap összegének háromszorosát” szöveg,

e) 158/A. § (5) bekezdésében a „végszámadással” szövegrész helyébe a „számadással és végszámadással” szöveg, valamint a „végszámadás” szövegrész helyébe a „számadás és a végszámadás” szöveg

lép.

2. A gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet módosítása

14. § A gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ar.) 11/N. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A nevelőszülői hálózat fenntartójának 11/O. § (2) bekezdése szerinti e-képviselője a GYVR nevelőszülői alkalmassági alrendszerében állítja össze a keretmegállapodásra vonatkozóan a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzési és az adatmódosítási kérelmet, valamint a GYVR nevelőszülői alkalmassági alrendszeréből adja át azokat a szolgáltatói nyilvántartást vezető, működést engedélyező szerv részére.”

15. § (1) Az Ar. 11/O. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Központ – a honlapján közzétett kijelölő okirat formanyomtatvány beküldését követően – jóváhagyja)

„d) a gyámhivatal vezetőjének”

(regisztrációját.)

„(3a) A miniszter által vezetett minisztérium e-képviselője – a Központ honlapján közzétett kijelölő okirat formanyomtatvány beküldését követően – jóváhagyja

a) a fővárosi és vármegyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró szervezeti egysége ügyintézőjének és

b) a gyermekjogi képviselőnek

regisztrációját.”

16. § Az Ar. 11/O. § (2) bekezdés záró szövegrészében és (6) bekezdésében az „ügyfélkapu belépési jogosultsággal rendelkező” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatással rendelkező” szöveg lép.

3. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet módosítása

17. § (1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Pr.) 20. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(A gyermekek otthongondozási díja iránti kérelmet az arra rendszeresített kérelemnyomtatványon kell benyújtani. A kérelemnyomtatvány tartalmazza)

„k) az Szt. 39. § (1) bekezdés c) pont ca) és cb) alpontja esetén
ka) a gyermek ápolása révén korábban az ellátásban részesült szülőt azonosító adatot vagy
kb) az Szt. 39. § (1b) bekezdésének alkalmazása esetén az arra vonatkozó adatot, hogy az ápolt gyermek a 18. életévének betöltése előtt került a hozzátartozó gondozásába.”

(A gyermekek otthongondozási díja iránti kérelemhez mellékelni kell)

„d) az (1) bekezdés k) pont kb) alpontja esetén az ápolt gyermek befogadása, elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése, valamint a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági, illetve gyámhatósági döntést.”

(3) A Pr. 20. §-a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az Szt. 39. § (1b) bekezdése esetén a gyermekek otthongondozási díját megállapító szerv, ha nem áll rendelkezésre, beszerzi a gyámrendelő határozat másolatát vagy a gyámhatósági nyilvántartásban a gyámrendelés tényéről megtalálható adatot.”

18. § A Pr. 21. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A (8b) bekezdés alapján felkért szakfelügyelő főorvos az egészségügyi szolgáltatók szakfelügyeletéről szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerinti díjazás ellenében, eseti megbízási szerződés alapján végzi a felülvizsgálatot.”

19. § A Pr. 23. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A szülőn kívüli más hozzátartozó a gyermekek otthongondozási díja megállapítása iránti kérelmet az Szt. 39. § (1) bekezdés c) pontja szerinti körülmények – ide nem értve az Szt. 39. § (1) bekezdés c) pont cc) alpontja és 39. § (1b) bekezdése szerinti esetet – bekövetkezésétől számított három hónapon belül nyújthatja be.”

20. § A Pr.

a) 20. § (3) bekezdés c) pontjában az „igazolását.” szövegrész helyébe az „igazolását és” szöveg,

b) 40. § (1) bekezdésében a „jogosultság kezdő időpontjáig” szövegrész helyébe a „jogosultságot megállapító határozat meghozatalát követő 15 napon belül” szöveg,

c) 1. számú melléklet 1. pontjában az „a 4. és az 5., illetve a 9. és a 10. sor nem tölthető ki” szövegrész helyébe a „nem tölthető ki diabétesz diagnózis esetén a 4. és az 5. pont, autizmus diagnózis esetén a 9. és a 10. pont” szöveg

lép.

21. § Hatályát veszti a Pr.

a) 1. § (3) bekezdésében az „Az ügyfél a kérelemnyomtatványon nyilatkozik arról, hogy a hatóság vele a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti módon, elektronikus úton tarthat-e kapcsolatot.” szövegrész,

b) 20. § (1) bekezdés i) pontjában az „a gyermek ápolása révén korábban az ellátásban részesült szülőt azonosító adatot és” szövegrész,

c) 20. § (3) bekezdés b) pontjában az „és” szövegrész.

4. A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

22. § A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyár.) 4. §-a a következő t) ponttal egészül ki:

(A gyámhivatal a gyermekek védelme érdekében)

„t) dönt a születendő gyermek haza nem adhatóságának megállapításáról,”

23. § A Gyár. 22. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az illetékesség nem változik a gondnokság alá helyezés iránti per, a gondnokság alá helyezés módosítása iránti per, a gondnokság alá helyezés megszüntetése iránti per és a gondnokság felülvizsgálata iránti per befejezéséig.”

24. § A Gyár. 23. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a gyermeket a gyámhivatal ideiglenes hatállyal)

„a) a különélő másik szülőnél, másik hozzátartozónál vagy arra alkalmas más személynél helyezte el, a gyermek ügyében – a gyermek elhelyezésére irányuló per jogerős befejezéséig – az a gyámhivatal jár el, amelynél az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálatára irányuló eljárás indult,”

25. § A Gyár. a következő 27/B. §-sal egészül ki:

„27/B. § E rendeletnek az egyes gyermekvédelmi, szociális és fogyatékosságügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 179/2025. (VI. 30.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr1.) módosított 22. § (3) és (5) bekezdését, valamint 23. § (2) bekezdés a) pontját a Módr1. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”

26. § A Gyár.

a) 13. § e) pontjában a „43/B. §-a” szövegrész helyébe a „42. § (13) bekezdése” szöveg,

b) 22. § (3) bekezdésében az „ügyei vitelében akadályozott” szövegrész helyébe az „ismeretlen, az ügyei vitelében akadályozott” szöveg

lép.

5. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 113/2007. (V. 24.) Korm. rendelet módosítása

27. § Hatályát veszti a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 113/2007. (V. 24.) Korm. rendelet

6.1

28. §

29. §

7. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

30. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mmr.)

a) 2. § (3) bekezdésében az „Az Mmtv.” szövegrész helyébe az „A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.)” szöveg,

b) 6. § (6) bekezdés d) pontjában a „ha a kérelmező foglalkoztatott” szövegrész helyébe a „ha a kérelmező foglalkoztatott, és a dokumentum rendelkezésre áll” szöveg,

c) 16. § (3) és (4) bekezdésében a „60 napi” szövegrész helyébe a „90 napi” szöveg

lép.

31. § Hatályát veszti az Mmr.

8. A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet módosítása

32. § A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 20/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A 31. § (1) bekezdés c) pontja szerinti egyéni támogatás egy főre jutó tervezett éves keretösszege – a miniszter által meghatározott támogatási elvekben kialakított kategóriák szerint – a munkáltatók között differenciáltan is megállapítható.”

9. A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet módosítása

33. §2

34. § A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet 1. § h) pont záró szövegrészében a „lakhatási forma” szövegrész helyébe a „lakhatási forma, továbbá a he) alpont alkalmazásában az utógondozói ellátást igénybe vevő fiatal felnőtt tulajdona vagy bérleménye;” szöveg lép.

10. A szociális és gyermekvédelmi ellátások országos nyilvántartásáról szóló 392/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet módosítása

35. § A szociális és gyermekvédelmi ellátások országos nyilvántartásáról szóló 392/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A szolgálati időre jogosító ellátások esetében a jogosultra irányadó nyugdíjkorhatár betöltését, vagy ha az ellátásra való jogosultság a nyugdíjkorhatár betöltését követően szűnik meg, a megszűnés dátumát követő öt év elteltével kell törölni az adatokat a Nyilvántartásból.”

11. A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló 513/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

36. § A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló 513/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nszr.) 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A nevelőszülői hálózat a nevelőszülőnek jelentkező személy eredményes meghallgatása esetén a meghallgatástól számított tizenöt napon belül környezettanulmányt végez, amelynek mellékletét képezik az ingatlanról, annak külső homlokzatáról, a lakószobákról, a konyháról, a fürdőszobáról, az illemhelyről, az udvarról és a melléképületekről készült fényképek.”

37. § Hatályát veszti az Nszr. 6. § (3) bekezdés a) pontja.

12.3

38. §

39. §

13. A fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 385/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosítása

40. § Hatályát veszti a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 385/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdés d) pont da) és dc) alpontja.

14. A rehabilitációs orvosszakértői névjegyzékről és a foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzékről szóló 401/2017. (XII. 15.) Korm. rendelet módosítása

41. § Hatályát veszti a rehabilitációs orvosszakértői névjegyzékről és a foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzékről szóló 401/2017. (XII. 15.) Korm. rendelet

b) 1. § c) pontjában az „és az egészségbiztosítási szakképesítés” szövegrész.

15. Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

42. § Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

16. A gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott személyek pszichológiai alkalmassági vizsgálatáról szóló 191/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet módosítása

43. § A gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott személyek pszichológiai alkalmassági vizsgálatáról szóló 191/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Pavr.) 3. § a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Gyvt. 10/C. §-a szerinti személyek (a továbbiakban: vizsgált személy) körében

szakmai alkalmasságvizsgálatot kell lefolytatni]

„aa) a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet (a továbbiakban: Nmr.) 1. számú melléklet II. alcím 1. és 2. pontjában felsorolt szakmai munkakörökben történő foglalkoztatás esetén és”

44. § (1) A Pavr. 27. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az alkalmasságvizsgálat eredményéről készült dokumentum (a továbbiakban: minősítő dokumentum) tartalmazza]

„b) a vizsgálatot kezdeményező intézmény nevét és címét, a vizsgált személy jelenlegi vagy tervezett munkakörének megnevezését,”

(2) A Pavr. 27. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az alkalmasságvizsgálat eredményéről készült dokumentum (a továbbiakban: minősítő dokumentum) tartalmazza]

„f) „korlátozottan alkalmas” minősítés esetén a korlátozás fajtáját.”

(3) A Pavr. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) „Alkalmatlan” és „korlátozottan alkalmas” minősítés esetén a minősítő dokumentum külön íven tartalmazza a minősítést megalapozó okok 1., 2., illetve 3. melléklet érintett pontjára hivatkozással történő megjelölését.”

„(3) A vizsgálatot végző szerv

a) az (1) bekezdés szerinti minősítő dokumentum egy példányát a vizsgált személy részére, egy példányát a munkáltatói jogkör gyakorlója részére,

b) a (2) bekezdés szerinti dokumentum egy példányát a vizsgált személy részére

adja át.

(4) A vizsgált személy részére a kézbesítés személyesen vagy elektronikus kézbesítési szolgáltatás útján történik.”

45. § A Pavr.

a) 17. § (2) bekezdés a) pontjában a „két” szövegrész helyébe az „egy” szöveg,

b) 17. § (2) bekezdés b) pontjában a „két” szövegrész helyébe a „három” szöveg

lép.

46. § Hatályát veszti a Pavr. 27. § (1) bekezdés g) pontja.

17. Záró rendelkezések

47. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2025. július 1-jén lép hatályba.

(2) A 6. alcím, a 33. §, a 12. alcím és az 1. melléklet 2026. január 1-jén lép hatályba.

48. § E rendelet 8. alcíme az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

1. melléklet a 179/2025. (VI. 30.) Korm. rendelethez4

2. melléklet a 179/2025. (VI. 30.) Korm. rendelethez

1. Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 15. pontjában foglalt táblázat D:9 mezője helyébe a következő mező lép:

(D)

(9.)

Gyermekek napközbeni ellátása esetén a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter,
gyermekvédelmi szakellátás esetén a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter,
egyéb szolgáltatás esetén a szociálpolitikáért felelős miniszter

2. Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 15. pontjában foglalt táblázat D:10 mezője helyébe a következő mező lép:

(D)

(10.)

Gyermekek napközbeni ellátása esetén a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter,
gyermekvédelmi szakellátás esetén a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter,
egyéb szolgáltatás esetén a szociálpolitikáért felelős miniszter

1

A 6. alcím a 47. § (2) bekezdése alapján 2026. január 1-jén lép hatályba.

2

A 33. § a 47. § (2) bekezdése alapján 2026. január 1-jén lép hatályba.

3

A 12. alcím a 47. § (2) bekezdése alapján 2026. január 1-jén lép hatályba.

4

Az 1. melléklet a 47. § (2) bekezdése alapján 2026. január 1-jén lép hatályba.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére