• Tartalom

18/2025. (VI. 26.) ÉKM rendelet

18/2025. (VI. 26.) ÉKM rendelet

a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet, valamint a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet módosításáról

2025.07.01.

[1] A miniszteri rendelet célja a jogalkalmazói tapasztalatok alapján a gépjárműfenntartó szervezetre vonatkozó rendelkezések felülvizsgálata, a személyi és tárgyi feltételek pontosítása.

[2] A miniszteri rendelet pontosítja a honosítási, valamint a jármű összeépítési egyedi engedélyezési eljárásra vonatkozó szabályokat.

[3] A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés b) pont 12. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 2. alcím és a 3. melléklet tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés b) pont 18. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 95. § 8. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosítása

1. § (1) A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: ER.) 4/C. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A jármű-honosítási eljárás a közlekedési hatóság által üzemeltetett vizsgálóállomáson, az országos lefedettséget biztosító műszaki vizsgálóállomáson, valamint a vizsgálóállomás engedélyezésének részletes eljárási szabályairól szóló kormányrendelet alapján engedélyezett vizsgálóállomáson is elvégezhető.”

„(5a) A közlekedési hatóság által engedélyezett vizsgálóállomás nem jogosult a honosítási eljárás lefolytatására, ha megállapításra kerül, hogy

a) a járművet az EK típusjóváhagyással rendelkező kivitelhez képest a 2. § (3) bekezdésében felsoroltakon kívül átalakították,

b) a műszaki vizsgálati bizonyítvány vagy a vizsgálatot végző tagállam publikusan elérhető informatikai rendszerében a vizsgálatra vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre,

c) a 4/C. § (2) és (3) bekezdése hatálya alá tartozó jármű, és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes államban nyilvántartásba vett azon gépjármű, amely az 1186/2009/EK tanácsi rendelet 3–11. cikke szerint természetes személyhez tartozó személyes vagyontárgynak minősülnek,

d) az 1999. december 31. előtt nyilvántartásba vett járművek esetében a jármű nem rendelkezik COC okmánnyal vagy a járműgyártó által a járművön elhelyezett adattáblával, amely igazolja a járműgyártó teljes járműre vonatkozó EK típusjóváhagyási eljárásnak való megfelelőségét.”

(3) Az ER. 4/C. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A nyilvántartásba vételhez szükséges típusjellemző adatokat az EK típusjóváhagyással rendelkező járműtípus esetén a járműhöz a gyártó által kiadott COC okmány vagy az azon alapuló külföldi forgalmi engedély alapján, az EK típusjóváhagyással nem rendelkező közösségi jármű esetén a származási ország illetékes hatósága által kiadott forgalmi engedély alapján kell megállapítani.”

(4) Az ER. 4/C. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A jármű-honosítási eljárás során végzett szemlén kívül a 12. §-ban meghatározott időszakos vizsgálatot akkor kell elvégezni, ha

a) a származási országban kiadott műszaki vizsgálati bizonyítvány időbeli hatálya lejárt, vagy

b) tulajdonos ezt kéri.”

(5) Az ER. 4/C. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A jármű-honosítási eljárásban kiadott „Műszaki adatlap”-on a következő időszakos vizsgálat határidejét a származási országban megállapított időbeli hatállyal megegyezően, de legfeljebb a 11. § (3) bekezdésében meghatározott időtartamban kell megállapítani.”

2. § (1) Az ER. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A jármű összeépítése esetén – a 9/A. §-ban meghatározott egyedi és kis sorozatú gyártás esetét kivéve – a közlekedési hatóság igazgatási szolgáltatási díj ellenében, kérelemre összeépítési engedélyt ad ki. Az összeépítési engedély időbeli hatálya egy év. Az összeépítési engedély iránti kérelemhez – a muzeális jármű összeépítése célját kivéve – csatolni kell az 1. számú melléklet I. Jármű összeépítéséhez szükséges műszaki dokumentációk részében meghatározott, a közúti közlekedésről szóló törvény (a továbbiakban: Kkt.) szerint szakértői tevékenység folytatására járműtervezés műszaki szakterületen jogosult szakértő által ellenjegyzett műszaki dokumentációt.”

„(1a) Muzeális jármű összeépítésére irányuló eljárás esetében a felhasznált alváz, önhordó karosszéria vagy motorkerékpár váz és – ha a jármű rendelkezik vele – a meghajtómotor származását igazoló dokumentum csatolása szükséges.”

3. § (1) Az ER. 10. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A közlekedési hatóság engedélye alapján nem kell forgalomba helyezés előtti vizsgálatra bemutatni azt az új járművet, amelyet a teljes járműre kiadott EK típusjóváhagyás alapján a gyártója vagy a gyártót képviselő hazai forgalmazó értékesít, ha

a) a típusára vonatkozóan a közlekedési hatóság a 4. § (11) bekezdése szerint a közlekedéshatósági informatikai rendszerben adta ki az általános forgalomba helyezési engedélyt, vagy

b) az M2, M3, N2, N3 és O járműkategóriába tartozó jármű esetében a gyártó COC okmányt adott ki.”

(2) Az ER. 10. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A forgalomba helyezés előtti vizsgálathoz, a honosítási eljáráshoz biztosítandó tárgyi feltételeket, a technológiát és az ügyrendet az 5. számú melléklet tartalmazza.”

4. § Az ER. 12/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12/A. § (1) A járművek honosítását, egyedi forgalomba helyezésének engedélyezését, forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálatát, valamint azok minősítő vizsgálatát csak olyan műszaki vizsgabiztos végezheti, aki alapszintű műszaki vizsgabiztosi képesítéssel rendelkezik.

(2) A 3,5 t megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó járművek honosítását, egyedi forgalomba helyezésének engedélyezését, forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálatát, valamint azok minősítő vizsgálatát csak az a vizsgabiztos végezheti, aki kiegészítő szintű műszaki vizsgabiztosi képesítéssel rendelkezik.

(3) Ha a vizsgált jármű vizsgálóállomáson történő mozgatása nem biztosított a vizsgált jármű vezetésére jogosító vezetői engedéllyel rendelkező vizsgabiztos által, akkor azt a jármű vezetésére jogosító vezetői engedéllyel rendelkező segítő személyzet útján kell biztosítani.

(4) A műszaki vizsgálatok során a vizsgabiztos

a) nem vehet részt olyan jármű vizsgálatában, amely saját vagy a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozója tulajdonában vagy üzemeltetésében van, vagy amely jármű javításában közreműködött,

b) díjazása nem kapcsolódhat az adott műszaki vizsgálat eredményéhez és a vizsgált járművek darabszámához.

(5) A vizsgabiztos részére biztosítani kell a tevékenységéhez kapcsolódó valamennyi adathoz történő folyamatos elektronikus hozzáférést.

(6) A vizsgabiztosok szakmai képzésének szabályait a 12. számú melléklet tartalmazza.”

5. § Az ER. 20/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A trolibuszok jármű-honosítási eljárása során a származási országban forgalomban való részvételre jogosító hatósági engedéllyel, jelzéssel rendelkező jármű „közösségi jármű”-nek minősül.”

(Ez a rendelet)

„11. a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”

(való megfelelést szolgálja.)

7. § (1) Az ER. 5. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(2) Az ER. 12. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

8. § Az ER.

a) 4/A. § (2) bekezdésében a „megfelelőségi nyilatkozatban” szövegrész helyébe a „megfelelőségi nyilatkozatban (a továbbiakban: COC okmány)” szöveg,

b) 4/A. § (5) bekezdésében a „megfelelőségi nyilatkozatban” szövegrész helyébe a „COC okmányban” szöveg,

c) 11/B. § (1) bekezdés b) pontjában a „megfelelőségi nyilatkozatban” szövegrész helyébe a „COC okmányban” szöveg,

d) 5. számú melléklet címében az „az időszakos vizsgálat” szövegrész helyébe az „időszakos vizsgálat, honosítási eljárás” szöveg

lép.

2. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet módosítása

9. § A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet [a továbbiakban: 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet] 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Közúti járművezető és közúti közlekedési szakember képzés – a Kkt. 18. § (18) bekezdése alapján lefolytatásra kerülő képzések kivételével – csak az iskolavezetői névjegyzékben szereplő iskolavezető irányításával folytatható.”

10. § A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 18. § (1) bekezdésében a „Kkt.” szövegrész helyébe a „közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.)” szöveg lép.

3. Záró rendelkezések

12. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

13. § Ez a rendelet a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 18/2025. (VI. 26.) ÉKM rendelethez

„6. Honosítási eljáráshoz kapcsolódó technológiai eljárásrend, ügyrend

6.1. Eljárás megindítási feltételeinek ellenőrzései

6.1.1. A jármű rendelkezik-e származási ország hatósága által kiadott eredeti forgalmi engedéllyel (engedélyekkel), figyelembe véve a közúti közlekedésre vonatkozó közigazgatási hatósági ügyekben alkalmazandó kiegészítő eljárási szabályokról szóló kormányrendelet szerinti, a forgalmi engedélyre vonatkozó feltételeket is.

6.1.2. Első, származási országban történő forgalomba helyezés megállapítása.

6.1.3. A jármű forgalomba helyezés időpontjában hatályos konstrukciós jellemzőinek ellenőrzése.

6.1.4. A jármű és okmányai megfelelnek-e a közúti közlekedésre vonatkozó közigazgatási hatósági ügyekben alkalmazandó kiegészítő eljárási szabályokról szóló kormányrendelet feltételeinek.

6.1.5. A jármű kivitele megegyezik-e a COC okmányban vagy a gyári adattábla szerinti európai típusjóváhagyásban és a származási országban kiállított forgalmi engedélyben, a vizsgálatot végző tagállam publikusan elérhető informatikai rendszerében elérhető adattartalommal.

6.1.6. Fennállnak-e az eljárás megindításának feltételei.

6.2. A jármű vizsgálata

6.2.1. Az alvázszám vagy a másodlagos alvázszám és a 6.1.5. pont szerinti gyári adattábla ellenőrzése, annak képi dokumentálása, rögzítése.

6.2.2. A motorkód megbontás nélküli szemrevételezéses vizsgálata, annak képi dokumentálása, rögzítése, kivéve, ha a járműhöz tartozó dokumentumokból egyértelműen megállapítható a motor típusa és a motorkód.

6.2.3. A jármű vizsgálata során fényképekkel kell dokumentálni legalább az alábbiakat:

6.2.3.1. a járművet a bal első, jobb első, bal hátsó és jobb hátsó átlós irányú külső fényképfelvétellel,

6.2.3.2. az összes világító visszajelző lámpáról – amely magába foglalja a kilométer-számláló állásának rögzítését is – működés közben, bekapcsolt gyújtás mellett, valamint járó motornál kialudt változatban is,

6.2.3.3. a motorteret,

6.2.3.4. az emissziómérés során mért értéket,

6.2.3.5. a sebességváltó fokozat kapcsolóját,

6.2.3.6. a vonóberendezést,

6.2.3.7. a vonóberendezés adattábláját, amennyiben rendelkezésre áll.

6.2.4. A 6.2.3. pont szerinti fényképfelvételeken túl fényképfelvételt kell készíteni

6.2.4.1. vámtarifaszám meghatározásához a válaszfal beépítésről vagy, ha nyitott jellegű, a platóról,

6.2.4.2. az alváz és a felépítmény kapcsolatáról,

6.2.4.3. a felépítményről, amely alkalmas annak beazonosítására.

6.2.5. Autóbusz esetében a 6.2.3. pont szerinti fényképfelvételeken túl fényképfelvételt kell készíteni

6.2.5.1. a szállítható személyek száma elnevezésű tábláról,

6.2.5.2. a vészkijárat feliratokról,

6.2.5.3. a tűzoltó készülékről.

6.2.6. Motorkerékpár esetén a 6.2.3. pont szerinti fényképfelvételeken túl fényképfelvételt kell készíteni a kipufogó jelöléséről.

6.3. További ügyviteli feladat a honosítási eljárás során a honosítási eljárás megindítását megalapozó, 6.1.5. pont szerinti COC okmány vagy a gyári adattábla szerinti európai típusjóváhagyás visszakereshetőségét biztosító oldal rögzítése az informatikai szakrendszerben.”

2. melléklet a 18/2025. (VI. 26.) ÉKM rendelethez

„12. számú melléklet az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez
A vizsgabiztosok szakmai képzése

1. Alapszintű és kiegészítő szintű képzésre az jelentkezhet, aki „B” járműkategóriára érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik.

2. Kiegészítő szintű képzésre az a vizsgabiztos jelentkezhet, akinek vizsgabiztosi tevékenységét a közlekedési hatóság engedélyezte.

3. Az alapszintű, valamint a kiegészítő szintű képzésre jelentkezés feltételeit a tanfolyam megkezdése előtt a képzőszerv ellenőrzi.

4. A műszaki vizsgabiztos tevékenysége folytatásához kétévente köteles szinten tartó továbbképző szaktanfolyamon részt venni, és azt követően sikeres vizsgát tenni.

5. A 4. pont szerinti szinten tartó képzésnek, valamint a vizsga tartalmának a vizsgabiztosok számára legalább a szaktanfolyami alapképzésben meghatározott tantárgyak tekintetében, a szükséges ismeretek és képességek szinten tartását és felfrissítését kell tartalmaznia.”

3. melléklet a 18/2025. (VI. 26.) ÉKM rendelethez

„3.5.1.2. A járművezetési gyakorlat oktatása során – a kétkerekű járművek vezetésének oktatását és a szimulátoron végzett „B” kategóriás vezetési gyakorlatokat kivéve – egy oktató egyidejűleg csak egy tanuló oktatását végezheti. A kétkerekű járművek vezetésének oktatása során egy oktató egyidejűleg az alapoktatási feladatok oktatásánál maximum három főt, a főoktatásnál maximum két főt, a szimulátoron végzett „B” kategóriás vezetési gyakorlat esetén maximum három főt oktathat.”
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére