18/2025. (XII. 11.) KTM utasítás
18/2025. (XII. 11.) KTM utasítás
a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium gazdálkodási szabályzatáról
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott hatáskörömben eljárva, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 10. § (5) bekezdésére, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdés a) pontjára figyelemmel a következő utasítást adom ki:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Az utasítás hatálya
1. § (1) Az utasítás szabályozza a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) igazgatásának tervezéssel, gazdálkodással – a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítés igazolása, érvényesítés, utalványozás gyakorlásának módjával, eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével –, valamint az ellenőrzési, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok teljesítésével kapcsolatos belső eljárásrendjét.
(2) Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed a minisztérium igazgatásához tartozó eredeti és módosított előirányzatokkal való gazdálkodás rendjére, valamint a minisztérium képviseletében kezdeményezett valamennyi kötelezettségvállalásra, amennyiben ezek a kötelezettségvállalások az eredeti vagy módosított kiadási előirányzatai terhére történő fizetési kötelezettséggel járnak.
(3) Az utasítás hatálya nem terjed ki azokra a feladatokra, amelyeket a minisztérium számára
a) a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságról szóló 250/2014. (X. 2.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja alapján, valamint
b) a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló 341/2024. (XI. 14.) Korm. rendelet 2. §-a alapján kötelezően igénybe veendő, alkalmazáshoz kapcsolódó, norma szerinti alapszintű közszolgáltatások alapján
lát el.
(4) Az utasítás hatálya nem terjed ki
a) a közbeszerzési, valamint a beszerzési eljárások lebonyolítására,
b) a kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők, munkavállalók jogviszonyának létesítésére,
c) a kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők, munkavállalók kiküldetésére,
d) a reprezentációs kiadásokra,
amelyekről külön szabályzat rendelkezik.
(5) A minisztérium igazgatása vonatkozásában a minisztérium működéséhez kapcsolódó gazdálkodással közvetlenül összefüggő tevékenységek részletes szabályait jogszabály kötelező rendelkezése szerint, illetve a minisztérium működési sajátosságaiból eredően
a) a számviteli politika és az annak keretében elkészítendő szabályzatok,
b) a számlarend és
c) a minisztérium gazdálkodásáról rendelkező egyéb szabályzatok és egyedi utasítások
tartalmazzák.
(6) Az utasítás személyi hatálya – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – kiterjed
a) a minisztériummal a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) alapján kormányzati szolgálati jogviszonyban álló,
aa) a Kit. 3. § (7) bekezdés a)–b) és e)–f) pontja szerinti szakmai felsővezetőre,
ab) a Kit. 3. § (8) bekezdés c)–d) pontja szerinti szakmai vezetőre,
ac) a Kit. 3. § (5) bekezdés c) pontja szerinti miniszteri biztosra,
b) a minisztériummal politikai szolgálati jogviszonyban álló,
ba) a Kit. 3. § (3) bekezdés b) és e) pontja szerinti politikai felsővezetőre,
bb) a Kit. 3. § (2) bekezdés c) pontja szerinti kabinetfőnökre, politikai főtanácsadóra és politikai tanácsadóra,
c) a minisztériummal a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerinti munkaviszonyban álló munkavállalóra,
d) a minisztériumban kirendelés, vezénylés, illetve foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személyre, továbbá
e) a Kit. 88. § (5) bekezdése szerinti ösztöndíjas jogviszonyban álló személyre [az a)–e) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: munkatárs].
(7) Kötelezettségvállalás kezdeményezésekor a 6. §-t nem kell alkalmazni
a) a közigazgatási és tanulmányi ösztöndíjasokkal kötendő ösztöndíjas szerződésekre,
b) a célfeladat-megállapodásokra,
c) politikai felsővezetői kinevezésekre, szakmai felsővezetői kinevezésekre,
d) testületi tagok megbízólevéllel történő kinevezésére.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E szabályzat alkalmazásában
1. érvényesítés: ellenőrzési tevékenység, amelyben teljesítés igazolása alapján a minisztériumi érvényesítő ellenőrzi az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző ügymenetben a költségvetési gazdálkodási és számviteli előírásokat, továbbá a belső szabályzatokban foglaltakat betartották-e,
2. Forrás.NET program: a minisztérium igazgatása cím előirányzatai és vagyonelemei tekintetében alkalmazott pénzügyi-számviteli integrált informatikai rendszer,
3. gazdasági vezető: a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény XXV. Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 1. Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium igazgatása cím tekintetében a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában kijelölt szakmai vezető,
4. költségvetés: a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény XXV. Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 1. Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium igazgatása címen az elemi költségvetésben megtervezett és a költségvetési évben a minisztériumhoz mint központi költségvetési szervhez átcsoportosított előirányzatok, valamint az egyéb bevételek és kiadások miatti előirányzat-változások összege, azaz a módosított kiadási és bevételi előirányzatok összege,
5. kötelezettségvállalás: a minisztérium költségvetésének kiadási előirányzatai terhére tett, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 1. § 15. pontja szerinti jognyilatkozat,
6. okirati ellenjegyzés: az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ügyvédi törvény) 43–45/A. §-a szerinti ügyvédi vagy kamarai jogtanácsosi ellenjegyzés, amelynek esetleges részletszabályait az okiratra vonatkozó jogszabály határozza meg,
7. szakmai kezdeményező: a minisztérium azon szervezeti egységének vezetője, amely szervezeti egységnél a kötelezettségvállalási igény felmerül,
8. szakmai záradékolás: a kötelezettségvállalás előkészítő folyamatában eljáró szakterület részéről tett, a szakmai indokoltságot alátámasztó záró nyilatkozat,
9. pénzügyi ellenjegyzés: az Áht. 37. §-a szerinti, a kötelezettségvállalást megelőző jognyilatkozat,
10. szakmai vezető: a Kit. 3. § (8) bekezdés c)–d) pontja szerinti személy,
11. projektgazda: a projekt tervezését és/vagy megvalósítását irányító szervezeti egység vezetője.
RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK
3. A költségvetés tervezése és a kötelezettségvállalás
3. § (1) A költségvetés tervezési feladatainak ellátásáért a Pénzügyi és Számviteli Főosztály (a továbbiakban: PSZF) vezetője a felelős.
(2) A tervezés az Áht., az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) és az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) hatályos előírásai, valamint az államháztartásért felelős miniszter által évente kiadott tervezési tájékoztatóban foglaltak alapján – a tervezési feladatok, adatszolgáltatási és együttműködési kötelezettségek gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár által történő meghatározásával – történik.
(3) Az éves költségvetés a minisztérium alapfeladatainak ellátásához szükséges eredeti működési (személyi juttatások, járulék, dologi, ellátottak pénzbeli juttatásai, egyéb működési célú kiadások) és felhalmozási (beruházási, felújítási) kiadási előirányzatait, valamint a kiadások fedezetét képező támogatásokat és bevételi előirányzatokat tartalmazza.
(4) A minisztérium költségvetési gazdálkodása egységes elvek alapján került kialakításra, az egyes szervezeti egységek önálló költségvetési keretekkel nem rendelkeznek. A költségvetés kiadási és bevételi előirányzatai, megtakarítása tekintetében a kötelezettségvállalásra jogosult személyek döntenek.
(5) Az Országgyűlés által elfogadott éves költségvetési törvény alapján az intézményi bevételi és kiadási előirányzatokról az egységes rovatrend szerinti részletezésben az Ávr.-ben és az Áhsz.-ben meghatározottak szerint a PSZF elkészíti az elemi költségvetést, és rögzíti a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: MÁK) Központi Költségvetés Végrehajtását Támogató Rendszerében (a továbbiakban: KKVTR). Azt a KF ellenőrzi, a gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár pedig aláírását követően jóváhagyásra felterjeszti a közigazgatási és területfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) részére.
4. § (1) A minisztérium igazgatása kiadási előirányzatai terhére történő kötelezettségvállalásokra a jelen szabályzatot, a jelen szabályzatban nem szabályozott kérdésekben az Áht. 36. §-ában és az Ávr. 45–46. §-ában és 50–52. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
(2) Az Áht. 37. § (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban – a (6) bekezdésben és az Ávr. 53–54. §-ában meghatározott kivételekkel – a minisztérium nevében kötelezettséget vállalni kizárólag írásban,
a) amennyiben a kötelezettségvállaló és a szakmai kezdeményező nem azonos szervezeti egységhez tartozik, szakmai záradékolást,
b) jogi ellenőrzés tényének tanúsítását (a továbbiakban: jogi ellenőrzés) vagy – ha jogszabály előírja, és az Ügyvédi törvényben meghatározott feltételek fennállnak – okirati ellenjegyzést (a továbbiakban: okirati ellenjegyzés), valamint
c) pénzügyi ellenjegyzést
követően, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően lehet.
(3) Nem szükséges jogi ellenőrzés tanúsítása, illetve jogtanácsosi ellenjegyzés az (5) bekezdés szerinti kötelezettségvállalások esetében.
(4) A kötelezettségvállalás dokumentuma nem látható el okirati ellenjegyzéssel különösen, ha
a) az okiratra nem a magyar jog az irányadó,
b) az okiratot a szerződő fél vagy a szerződő fél jogi képviselője készítette, ide nem értve az Ügyvédi törvény 44. § (6) bekezdésében foglaltakat.
(5) A költségvetés terhére történő következő kötelezettségvállalások megtételéhez nincs szükség a (2) bekezdés b) pontja szerinti jogi ellenőrzésre vagy okirati ellenjegyzésre, továbbá a (2) bekezdés a) pontja szerinti szakmai záradékolásra:
a) az illetmény, bér, járulékok,
b) a cafetéria-juttatás,
c) a munkába járás és hazautazás költségtérítése,
d) a reprezentációs keret felhasználása,
e) az általános forgalmi adó, vám-, illeték- és egyéb adójellegű kötelezettség, igazgatási szolgáltatási díj,
f) az adományozott díjakhoz, kitüntetésekhez kapcsolódó pénzbeli juttatások,
g) a dologi kiadások közül:
ga) a minisztérium által fizetendő kötbér,
gb) a bírság,
gc) a késedelmi kamat,
gd) a perköltség,
ge) a közbeszerzési hirdetmények díja,
gf) a közjegyzői díj, közzétételi díj,
gg) a végrehajtási díj,
gh) a felszámolási regisztrációs díj,
h) a maradványok, az Áht. 47. §-a szerinti befizetési kötelezettségek, zárolások miatti befizetések,
i) a fizetési kötelezettség a pénzügyi szolgáltatások igénybevétele esetén,
j) a normatív és normatív jellegű hozzájárulásokhoz, nemzetközi kötelezettséggel kapcsolatos hozzájárulásokhoz, tagdíjakhoz, kártalanítási, kártérítési és megtérítési kötelezettségekhez, a csőd-, felszámolási és végelszámolási eljáráshoz kapcsolódó regisztrációs díjak és költségátalány fizetése esetén, ha a fizetési kötelezettség összegét vagy az összeg megállapításának módját, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét jogszabály, nemzetközi szervezetben való tagsági viszony vagy jogerős, illetve fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, hatósági döntés teljeskörűen meghatározza.
(6) Az (5) bekezdés a)–c), e), f), i) és j) pontjában meghatározott fizetési kötelezettség pénzügyi teljesítése során a 13–15. § szabályait kell alkalmazni.
(7) A kötelezettségvállalás során az összeférhetetlenségre az Ávr. 60. §-a szerinti összeférhetetlenségi szabályok az irányadók.
5. § (1) A minisztérium képviseletében a költségvetés terhére kötelezettségvállalásra jogosult
a) a miniszter és a közigazgatási államtitkár értékhatár nélkül;
b) a miniszter által felhatalmazással írásban kijelölt politikai felsővezető, szakmai felsővezető vagy szakmai vezető munkatárs a felhatalmazásban meghatározott értékhatárig és körben.
(2) A miniszter a minisztérium erre rendszeresített nyomtatványán ad felhatalmazást a kötelezettségvállalásra, amelynek elkészítését írásban kell kezdeményezni a PSZF-en.
(3) A kötelezettségvállalásra jogosultak köréről és aláírásmintájukról a PSZF, az Ávr. 60. § (3) bekezdése alapján teljes körű, naprakész nyilvántartást vezet.
6. § (1) A kötelezettségvállalás kezdeményezésére
a) politikai felsővezető, szakmai felsővezető,
b) miniszteri biztos,
c) kabinetfőnök,
d) projektgazda,
e) a tevékenységét irányító politikai felsővezető, szakmai felsővezető jóváhagyásával az önálló szervezeti egység vezetője
jogosult.
(2) A helyettes államtitkár, a kabinetfőnök vagy projektgazda által kezdeményezett kötelezettségvállalás esetén a gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár bekérheti a felettes államtitkár jóváhagyását is.
(3) A kötelezettségvállalás szakmai kezdeményezője felelős
a) a kötelezettségvállalás szükségességéért, indokoltságáért,
b) a kötelezettségvállalás megfelelő időben történő kezdeményezéséért,
c) a kezdeményezés szakmai tartalmáért, megalapozottságáért,
d) a kötelezettségvállalás előkészítése során, az azt megelőző eljárásban a minisztérium szakmai érdekeinek érvényesítéséért,
e) a színlelt szerződés tilalmának a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:92. § (2) bekezdésének betartásáért,
f) azért, hogy az általa javasolt szerződő fél jogosult a kötelezettségvállalás tárgyát képező feladat ellátására, illetve szolgáltatás nyújtására,
g) a piaci ár alátámasztásáért és szükség esetén a becsült érték meghatározásáért, valamint
h) az európai uniós vagy egyéb projekt terhére kezdeményezett kötelezettségvállalás esetén a projekt terhére történő elszámolhatóságért.
(4) Kötelezettségvállalás a következő esetekben kezdeményezhető:
a) alkalmazási javaslatban a közszolgálati jogviszony vagy munkaviszony létesítése esetén a Közszolgálati Szabályzatban foglaltak figyelembevételével,
b) beszerzés vagy közbeszerzés esetén a Beszerzési és Közbeszerzési Szabályzatban foglaltak szerint,
c) az a) és a b) pontot nem érintő esetekben fizetési kötelezettség vállalásáról tett egyéb jognyilatkozatban.
(5) A szakmai kezdeményező a fizetési kötelezettség vállalásáról tett egyéb jognyilatkozatban kéri a PSZF vezetőjétől a fedezet előzetes igazolását, aki annak rendelkezésre állását vagy annak hiányát a kezdeményező feljegyzésre történő rávezetéssel igazolja.
(6) A fizetési kötelezettségvállalásról tett egyéb jognyilatkozatban rendelkezni kell a kötelezettségvállalás céljáról – melynek összhangban kell lennie a minisztérium átfogó céljaival és annak az előirányzatnak a rendeltetésével, valamint projektek esetén a projekt szakmai tartalmával, amelyből a finanszírozás megvalósul –, indokáról, szükségességéről.
7. § (1) Az Ávr. 53. (1) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettségvállalás (a továbbiakban: kisértékű kötelezettségvállalás) esetében nem szükséges az 5. § (1) bekezdésében foglalt személy általi írásbeli kötelezettségvállalás és a 11. §-ban foglalt pénzügyi ellenjegyzés megtétele.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben a szakmai kezdeményező a gazdálkodásért felelős helyettes államtitkárnak és másolatban a PSZF vezetőjének címzett e-mailben – kérve a kisértékű kötelezettségvállalás engedélyezését – megküldi a kötelezettségvállalás következő adatait:
a) tárgya,
b) nettó, bruttó összege,
c) kifizetés várható időpontja,
d) kifizetés módja.
(3) A gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár dönt a kisértékű kötelezettségvállalás elindíthatóságáról, mely döntéséről e-mailben tájékoztatja a szakmai javaslattevőt és a PSZF vezetőjét. A PSZF a kisértékű kötelezettségvállalást nyilvántartásba veszi.
(4) Ha vis maior helyzet a (2)–(3) bekezdés szerinti eljárás lefolytatását nem teszi lehetővé, úgy a (2) bekezdésben foglalt bejelentést utólagosan szükséges megtenni. A vis maior helyzetet az utólagos engedélyeztetés során igazolni kell.
4. A kötelezettségvállaláshoz kapcsolódó jogi ellenőrzés és ellenjegyzés
8. § A 6. § (4) bekezdés b) pontja esetén a kötelezettségvállalás létrejöttét megelőzően a Közbeszerzési és Társaságfelügyeleti Főosztály közbeszerzési szempontú vizsgálatot folytat le, és a Beszerzési és Közbeszerzési Szabályzatban foglaltak szerint jár el.
9. § (1) A kötelezettségvállalást megelőzően vizsgálni kell, hogy a szerződő fél a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény értelmében átlátható szervezetnek minősül-e.
(2) A szerződés dokumentumának jogi ellenőrzését igazoló aláírás annak tanúsítása, hogy a szerződés és annak mellékletei nem ellentétesek a vonatkozó jogszabályokkal, azzal, hogy a szakmai jogszabályoknak való megfelelőségért a szakmai kezdeményező felelős. A jogi ellenőrzés nem terjed ki annak igazolására, hogy a megjelölt felek vagy képviselőik az okiratot a jogi ellenőrzést végző előtt írták alá. A jogi ellenőrzést végző aláírásra nem utasítható.
(3) A jogi ellenőrzést igazoló aláírás során az aláíró igazolja, hogy a szerződés végleges – annak véleményezése során a minisztérium szervezeti egységei által tett valamennyi észrevételt tartalmazó – változata kerül aláírásra.
(4) A Jogi Szolgáltatási és Perképviseleti Főosztály (a továbbiakban: JSZPF) által jogilag felülvizsgált vagy az általa készített szerződést a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár vagy a JSZPF jogász végzettségű munkatársa látja el jogi ellenőrzést tanúsító aláírással.
10. § (1) Ha jogszabály az okirati ellenjegyzést előírja, azt az Ügyvédi törvényben és az erre vonatkozó kamarai szabályzatban meghatározottak szerint kell előkészíteni.
(2) A JSZPF kamarai jogtanácsosa – vagy a JSZPF hatáskörében eljáró megbízott ügyvéd – az okiratot a szakmai záradékolást és pénzügyi ellenjegyzést követően – a kötelezettségvállalóval és a szerződő féllel előre egyeztetett időpontban, azok jelenlétében – ellenjegyzi, vagy – a Magyar Ügyvédi Kamara által meghatározott feltételeknek megfelelő módon történő távazonosítást követően – elektronikus hírközlő eszköz útján, okirati ellenjegyzéssel látja el.
(3) Az ellenjegyzéssel a kamarai jogtanácsos – vagy a JSZPF hatáskörében eljáró megbízott ügyvéd – az Ügyvédi törvényben meghatározottakat tanúsítja.
5. Pénzügyi ellenjegyzés
11. § (1) A pénzügyi ellenjegyzés nélkül vállalt kötelezettség nem minősül kötelezettségvállalásnak, az ilyen dokumentum alapján kifizetés nem teljesíthető.
(2) Pénzügyi ellenjegyzésre a gazdasági vezető vagy az általa írásban kijelölt, az Ávr. 55. § (3) bekezdése szerinti végzettséggel rendelkező személy jogosult.
(3) A pénzügyi ellenjegyzés tényét a pénzügyi ellenjegyző a kötelezettségvállalás dokumentuma valamennyi példányának aláírásával igazolja, és egyidejűleg keltezéssel látja el.
(4) A gazdasági vezető a minisztérium erre rendszeresített nyomtatványán ad felhatalmazást pénzügyi ellenjegyzésre, amelyet írásban kell kezdeményezni a PSZF-en.
(5) A pénzügyi ellenjegyzésre jogosultak köréről és felvett aláírásmintájukról a PSZF teljes körű, naprakész nyilvántartást vezet.
6. Teljesítésigazolás
12. § (1) Teljesítés igazolására
a) a miniszter, a közigazgatási államtitkár és a gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár értékhatár nélkül,
b) a miniszter által adott felhatalmazással írásban kijelölt személy a felhatalmazásban meghatározottak szerint
jogosult.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti dokumentum elkészítését írásban kell kezdeményezni a PSZF-en.
(3) A teljesítés igazolása során az Ávr. 57. §-ának megfelelően kell eljárni, és az okiratok alapján meg kell győződni arról, hogy a feladat elvégzése előírásszerűen, a megrendelésben, szerződésben foglaltak szerint megtörtént, illetve az ellenérték kifizetése és annak összegszerűsége jogos.
(4) A teljesítésigazoló felelős
a) a teljesítés megfelelő ellenőrzéséért és dokumentálásáért,
b) a szerződéstől eltérő teljesítés elfogadása esetén a teljesítés elfogadási okainak dokumentálásáért,
c) a teljesítésigazolásban foglalt megállapításokért,
d) a teljesítés hiányossága esetén a szükséges intézkedések megtételéért,
e) a teljesítésigazolás kiadásának határidőben történő megtagadásáért, a megtagadás indokoltságáért, valamint a szerződésen alapuló igény érvényesítése iránti intézkedések megtételéért.
(5) Amennyiben a teljesítéssel kapcsolatban kifogás nem merül fel, a teljesítésigazolásra jogosult személy a teljesítésről teljesítésigazolást állít ki.
(6) A teljesítésigazolás határidőben történő kiállításának kezdeményezéséért és a teljesítésigazolás egy példányának szerződésben vagy megrendelésben érintett partner részére történő eljuttatásáért a szerződés vagy megrendelés szakmai kezdeményezője felelős.
(7) A teljesítésigazoló igénybe vehet a teljesítés igazolását megelőzően a gazdasági esemény teljesítéséről szélesebb körű információval rendelkező személyt, szakmai igazolót. A szakmai igazoló ugyancsak felelős a (4) bekezdés a)–e) pontja teljesüléséért.
(8) A teljesítésigazolásra jogosultak köréről és felvett aláírásmintájukról a PSZF teljes körű, naprakész nyilvántartást vezet.
(9) Az egyes teljesítésigazolási célokhoz igazított formanyomtatványok a minisztérium intranetoldalán érhetőek el.
7. Érvényesítés, számviteli ellenjegyzés és utalványozás
13. § (1) Érvényesítést csak a gazdasági vezető vagy az általa írásban megbízott, az Ávr. 55. § (3) bekezdése szerinti szakképzettséggel, végzettséggel és képesítéssel rendelkező munkatárs végezhet.
(2) Az Ávr. 58. § (1) bekezdésével összhangban az érvényesítéssel megbízott személy e feladat keretében köteles meggyőződni arról, hogy
a) rendelkezésre áll a teljesítésigazolás, és az összhangban áll a kötelezettségvállalás dokumentumával,
b) a számla megfelel az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 169. §-a szerinti alaki és tartalmi követelményeknek,
c) a számla összegszerűsége megfelelő, a számlát a teljesítésigazolás és a kötelezettségvállalás dokumentumával összhangban állították ki,
d) a befektetett eszközök, készletek, anyagok bevételezése vagy átvétele megtörtént,
e) a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll, és
f) a kifizetés nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.
(3) Az érvényesítő feladata annak ellenőrzése, hogy a Forrás.NET program analitikus nyilvántartásában rögzített számla, bizonylat vagy egyéb elszámolás nyilvántartásba vétele helyesen történt-e.
(4) Ha a kifizetés bármely okból nem engedélyezhető, a PSZF munkatársa gondoskodik a számla kiállítójának tájékoztatásáról, és a szakmai kezdeményező tájékoztatása mellett intézkedik a szükséges hiánypótlás iránt.
(5) Ha az érvényesítő az Áht., az Ávr., az Áhsz. vagy belső szabályzatok megsértését észleli, köteles ezt jelezni az utalványozónak. Ha ezt követően az utalványozó az érvényesítőt írásban érvényesítésre utasítja, az érvényesítés az Ávr. 58. § (2) bekezdésével összhangban nem tagadható meg. Ez esetben az érvényesítő az utalványrendeletet az „Az utalvány érvényesítése utasításra történt.” záradékkal köteles ellátni. Az utasítás tényéről és a záradékolásról az érvényesítőnek haladéktalanul értesítenie kell a gazdasági vezetőt és a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjét. Az érvényesítésre még utasítás esetén sem kerülhet sor, amennyiben a Kit. 94. § (1) bekezdésében foglalt valamelyik eset fennáll.
(6) A gazdasági vezető írásban ad felhatalmazást érvényesítésre, amelynek elkészítését a PSZF-en kell kezdeményezni.
(7) Az érvényesítésre jogosultak köréről és felvett aláírásmintájukról a PSZF teljes körű, naprakész nyilvántartást vezet.
14. § (1) Az utalvány számviteli ellenjegyzése során meg kell győződni arról, hogy az utalvány megfelelően tartalmazza-e a kötelezettségvállalás nyilvántartásba-vételi sorszámát, a főkönyvi számla számát, az egységes rovatrend szerinti rovatkódját, valamint az egyéb számviteli nyilvántartási dimenzió azonosítókat (ügyletkódot, szervezeti egységet, egyedi gyűjtőt, pénzforrást és a szakfeladat-részletezőt).
(2) Utalvány számviteli ellenjegyzését csak a gazdasági vezető vagy az általa írásban megbízott, az Ávr. 55. § (3) bekezdése szerinti szakképzettséggel, végzettséggel és képesítéssel rendelkező munkatárs végezhet.
(3) Az utalvány számviteli ellenjegyzése az utalványlapon történik, melyet a Forrás.NET program állít elő.
(4) Az utalvány számviteli ellenjegyzésére jogosultak köréről és aláírásmintájukról a PSZF teljes körű, naprakész nyilvántartást vezet.
15. § (1) Az utalványozó köteles ellenőrizni, hogy a teljesítésigazolás, az érvényesítés és a számviteli ellenjegyzés megtörtént-e.
(2) A minisztérium képviseletében utalványozásra jogosult
a) a miniszter;
b) a miniszter által írásban kijelölt, a minisztérium alkalmazásában álló személy.
(3) A bevételek és a kiadások utalványozására jogosult személyeket a gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár javaslatára a miniszter jelöli ki az Ávr. 59. § (1) bekezdésében és 60. §-ában foglaltakra figyelemmel.
(4) Az Ávr. 59. § (5) bekezdésével összhangban nem kell utalványozni
a) a közigazgatási hatósági határozaton alapuló, az egységes rovatrend „B3. Közhatalmi bevételek” rovatain elszámolandó költségvetési bevételek beszedését, az egységes rovatrend „B401. Készletértékesítés ellenértéke”, „B402. Szolgáltatások ellenértéke”, „B403. Közvetített szolgáltatások ellenértéke” és „B406. Kiszámlázott általános forgalmi adó” rovatain elszámolandó költségvetési bevételeket,
b) a fizetési számla vezetésével és az azon végzett műveletekkel kapcsolatban a számlavezető által felszámított díjakkal, költségekkel kapcsolatos költségvetési kiadásokat és kamatbevételeket,
c) az egységes rovatrend „B813. Maradvány igénybevétele” rovatain elszámolandó finanszírozási bevételek teljesítését, azzal, hogy a minisztérium minden bevétel esetében utalványrendeletet állít ki.
(5) Az utalványozás utalványlapon történik, melyet a Forrás.NET program állít elő.
(6) Átutalást indítani csak az érvényesítési és utalványozási folyamat maradéktalan végrehajtását követően lehet.
(7) Az utalványozásra jogosultak köréről és aláírásmintájukról a PSZF teljes körű, naprakész nyilvántartást vezet.
8. A kiadások teljesítése
16. § (1) Kiadás teljesíthető készpénzzel, átutalással, VIP és Intézményi kártya használatával és uniós projektek esetében szállítói finanszírozással.
(2) Átutalási megbízás aláírására a miniszter vagy a közigazgatási államtitkár által – amennyiben erre felhatalmazást kapott – a MÁK felé – számlaszámonként – bejelentett személyek jogosultak.
(3) Az átutalás történhet papíralapú átutalási megbízáson, illetve elektronikusan, a MÁK által működtetett Számlavezető Rendszer Ügyfél Front-end felületén keresztül. Az átutalások rendjéről a minisztérium pénzkezelési szabályzata rendelkezik.
(4) A minisztérium házipénztárt nem működtet.
(5) A VIP és az Intézményi kártya használatával kapcsolatos szabályokat külön utasítás tartalmazza.
(6) A szállítói finanszírozású projektek esetén az alábbiak szerint történik a kifizetés:
a) projektgazdák a kifizetést alátámasztó dokumentumokat az elszámolás benyújtásához előkészítik,
b) a kifizetést alátámasztó teljes dokumentációt megküldik elektronikusan a PSZF részére előzetes ellenőrzésre,
c) a projektgazdák az elszámolást a PSZF visszajelzését követően a projekt elszámolását biztosító informatikai rendszerben benyújtják a projekt elszámolását végző szervezet részére jóváhagyásra,
d) a projekt elszámolását végző szervezet jóváhagyását követően a projekt elszámolását végző szervezet által pénzforgalmilag teljesített szállítói számlát a teljes eredeti kifizetési dokumentációval együtt a projektgazda megküldi a PSZF részére,
e) a PSZF a kifizetési dokumentumok alapján rögzíti a Forrás.NET programban pénzforgalom nélküli tételként a bevételi és kiadási teljesítési adatokat.
17. § (1) Ha a kötelezettségvállalás meghiúsult, ellehetetlenült, a teljesítés részben vagy egészben elmaradt, illetve, ha az abban foglalt időpont lejárta előtti megszüntetése szükséges, a szakmai kezdeményező köteles haladéktalanul a kötelezettségvállalás lezárásáról, törléséről, a fel nem használt összegről írásban nyilatkozni a PSZF felé. A kötelezettségvállalás zárását a Forrás.NET programban a PSZF munkatársa rögzíti.
(2) A kötelezettségvállalás aktuális egyenlegéről a PSZF a Forrás.NET programban rendelkezésre álló adatok alapján a szakmai kezdeményező részére tárgyév június 30-ig és november 15-ig tájékoztatást nyújt.
9. Az állami vagyonnal kapcsolatos feladatok
18. § (1) A minisztérium vagyonkezelésében vagy használatában álló ingatlanokkal vagy ingóságokkal kapcsolatban a vagyonkezelőt jogszabály vagy szerződés alapján terhelő vagyonnyilvántartással kapcsolatos pénzügyi, számviteli nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatokat a PSZF látja el.
(2) A minisztérium vagyonkezelési szerződésének megkötése és módosítása – a szerződéskötés általános rendjéről eltérően – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) által megküldött szerződéstervezet alapján történik.
(3) Amennyiben az MNV Zrt. a szerződéstervezetet nem a JSZPF részére küldi meg, az azt átvevő szervezeti egység köteles a JSZPF részére véleményezés céljából megküldeni.
(4) A gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi, illetve alapítói jogok gyakorlásának rendjéről, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettségről külön szabályzat rendelkezik.
19. § A PSZF felelős a vagyonelemek vonatkozásában a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, az Áhsz., az Ávr. és az Áht. szerinti könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettség teljesítéséért.
20. § A Működéstámogatási Főosztály a gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár jóváhagyásával – szükség esetén az MNV Zrt. közreműködésével – kezdeményezi a minisztérium szervezeti egységeinek elhelyezésére, valamint a minisztérium működését vagy feladatellátását szolgáló vagyontárgyak működtetéséhez, állagmegóvásához, karbantartásához szükséges szerződések, megállapodások megkötését.
10. A bevételek kezelése
21. § (1) A minisztérium a központi költségvetési támogatás mellett az Európai Unió alapjaiból, illetve egyéb hazai és nemzetközi forrásokból, továbbá egyéb, eseti jellegű bevételekből gazdálkodik. Ilyen bevételek különösen a következők:
a) az Európai Unió támogatásával az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+), Kohéziós Alap (KA) és Igazságos Átmenet Alap (IÁA) finanszírozású fejlesztési programok fejezeti kezelésű előirányzataiból kapott működési és felhalmozási célú támogatás értékű bevételek,
b) az európai területi együttműködési célkitűzés keretében megvalósuló transznacionális és interregionális együttműködési programok bevételei,
c) az államháztartáson kívülről kapott pénzeszközök,
d) a költségvetési maradvány átvétele fejezeti kezelésű előirányzatoktól, intézményektől,
e) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 9. §-ában szabályozott költségtérítés összege,
f) a kötbérek, az egyéb kártérítések és a bánatpénz,
g) a devizaszámlán lévő deviza forintra történő átváltásakor elszámolt árfolyamnyereség- és kamatbevételek,
h) különféle egyéb bevételek (pl. perköltségek, költség-visszatérítések) és
i) igazgatási szolgáltatási díjak.
(2) A minisztérium minden bevétel esetében utalványrendeletet állít ki.
(3) Amennyiben a minisztériumnak számla vagy számlával egy tekintet alá eső bizonylat kiállítási kötelezettsége keletkezik, azt a PSZF Pénzügyi Osztálya végzi el a Forrás.NET programból generálva.
11. A belső kontrollrendszer szabályai, a beszámoltatás
22. § (1) A belső kontrollrendszer a minisztériumon belül az intézményi előirányzatok felhasználásával összefüggésben a gazdálkodásért felelős szakmai vezetők, a szakmai felügyeletet gyakorló felsővezetők, a KF és a PSZF által működtetett elsőszintű rendszer, amelynek célja a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználásának biztosítása. Az irányítási és kontrollrendszer magában foglalja
a) a pénzügyi döntések és dokumentumok elkészítését a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, megrendelések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizetések dokumentumait,
b) az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését,
c) a gazdasági események hatályos jogszabályoknak megfelelő elszámolását (könyvvezetés és beszámolás),
az a)–c) pontban szereplő feladatkörök elkülönítése mellett.
(2) A belső kontrollrendszernek az előirányzatok felhasználásával összefüggésben biztosítania kell, hogy
a) a minisztérium igazgatásának valamennyi, gazdálkodással kapcsolatos tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűség, szabályozottság és a megbízható gazdálkodás elveivel,
b) az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra,
c) a költségvetési szerv intézményi előirányzat-gazdálkodásával kapcsolatosan megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre,
d) a belső kontrollrendszer harmonizációjára és összehangolására vonatkozó irányelvek végrehajtásra kerüljenek, valamint
e) a rendelkezésre álló eszközök és források a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel összhangban kerüljenek felhasználásra.
(3) Az irányítási és kontrollfeladatok ellátása a következők szerint történik:
a) a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését és ellenőrzését illetően
aa) a költségvetési tervezés a szakmai vezetők bevonásával a PSZF feladata, amit a KF koordinál,
ab) a kötelezettségvállalás szabályszerű előkészítése, kezdeményezése, a teljesítések szakmai igazolása a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység feladata, amelyet a szakmai felügyeletet gyakorló felsővezető ellenőriz,
ac) a szerződés tartalmi előkészítése a szakmai kezdeményező feladata,
ad) a szerződés jogi ellenőrzést tanúsító aláírása, valamint az okirati ellenjegyzés lebonyolítása a JSZPF feladata,
ae) a kötelezettségvállalások nyilvántartása, a kötelezettségvállalás teljesítéséhez szükséges forrás rendelkezésre állásának és a kifizetés kezdeményezéséhez kapcsolódó dokumentumok teljességének ellenőrzése a PSZF Pénzügyi Osztály feladata, amit a PSZF vezetője ellenőriz,
af) az európai uniós és egyéb finanszírozású projektekkel, programokkal kapcsolatos kötelezettségvállalások nyilvántartása, a kötelezettségvállalás teljesítéséhez szükséges forrás rendelkezésre állásának és a kifizetés kezdeményezéséhez kapcsolódó dokumentumok teljességének ellenőrzése – a projekt szakmai lebonyolítását végző szakmai szervezeti egység aktív támogatásával – a PSZF Pénzügyi Osztály feladata, amit a PSZF vezetője ellenőriz,
ag) az előirányzatok analitikus és főkönyvi nyilvántartása, a kötelezettségvállalások fedezetének rovatok szerinti előirányzata a PSZF Számviteli Osztály feladata, amit a PSZF vezetője ellenőriz;
b) a gazdasági események számviteli elszámolását biztosító feladatokat, a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetést, valamint az éves költségvetési beszámoló összeállítását a PSZF Számviteli Osztálya végzi, és a PSZF vezetője ellenőrzi. A költségvetési beszámolót a KF ellenőrzi.
12. A kötelezettségvállalásokhoz és előirányzatokhoz kapcsolódó nyilvántartási kötelezettség
23. § (1) A jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár vagy a JSZPF jogász végzettségű munkatársa által jogi ellenőrzést igazoló aláírással vagy okirati ellenjegyzéssel ellátott, a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény szerinti minősítéssel nem érintett szerződéseket – a Beszerzési és Közbeszerzési Szabályzatban foglaltak szerinti megküldést követően – a JSZPF tartja nyilván.
(2) A kötelezettségvállalások és a fedezetigazolások pénzügyi és számviteli analitikus és főkönyvi nyilvántartását a Forrás.NET programban a PSZF vezeti.
24. § (1) A minisztérium engedélyezett alap- és központosított álláshelyeiről, a besorolási bérekről és a kapcsolódó adatokról a Humánerőforrás Főosztály (a továbbiakban: HEFO) részletes nyilvántartást vezet (állománytábla). A PSZF ezen nyilvántartás alapján az álláshelyek személyi juttatás előirányzati fedezetéről pénzforrás és ügyletkód szerinti bontásban kimutatást vezet a Forrás.NET programban.
(2) Az álláshelyek számának változásáról, illetve a besorolási bérek álláshelyenkénti alakulásáról a HEFO és a PSZF egymást kölcsönösen, haladéktalanul tájékoztatja.
25. § (1) A költségvetés terhére történő kötelezettségvállalások analitikus és főkönyvi nyilvántartását a PSZF vezeti. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból a kötelezettségvállalás halmozott összege és annak évenkénti bontása is megállapítható legyen.
(2) A kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek részletező, analitikus nyilvántartására az Áhsz. 14. melléklet II. pontjában rögzített tartalmi előírásokat kell alkalmazni.
26. § (1) Az előirányzatok részletező analitikus nyilvántartását az Áhsz. 14. melléklet I. pontjában rögzített tartalmi előírások figyelembevételével kell vezetni, amelyben az előirányzatok bármely okból történő változását azonnal fel kell jegyezni.
(2) Az előirányzatok nyilvántartásának tartalmaznia kell legalább
a) a megállapított, jóváhagyott eredeti előirányzatot,
b) az eredeti előirányzatok módosításainak, átcsoportosításainak jogcímét, összegét, dátumát, hatáskörét, az azt elrendelő dokumentum azonosításához szükséges adatokat,
c) kincstári kör esetén az előirányzat módosítása, átcsoportosítása MÁK-hoz történő bejelentésének azonosításához szükséges adatokat,
d) az előirányzatok zárolása esetén a zárolás megszüntetésére vagy törlésére vonatkozó adatokat és
e) az előirányzatok – más költségvetési szervhez, fejezeti kezelésű előirányzathoz stb. – átcsoportosítása esetén a kötelezettségek nyilvántartásával való esetleges kapcsolatok leírását, az átcsoportosítást megalapozó dokumentumra való hivatkozást.
(3) Az előirányzatok analitikus nyilvántartását – a rovatrendnek megfelelő részletezettségben – a KKVTR-ből havi rendszerességgel letöltött kimutatással egyeztetni szükséges.
(4) Az előirányzatok nyilvántartása és könyvelése a minisztérium Igazgatás Számlarendjében rögzített módon a Forrás.NET programban a PSZF Számviteli Osztály feladata.
27. § (1) A minisztérium eredeti kiadási és bevételi előirányzatai év közben országgyűlési, Kormány, irányító szervi, illetve intézményi (a továbbiakban: saját) hatáskörben módosulhatnak. Az eredeti előirányzat és az évközi előirányzat-módosítások együttes összege a módosított előirányzat.
(2) A minisztérium kiadási és bevételi előirányzatai
a) országgyűlési hatáskörben az Országgyűlés döntése alapján módosulhatnak,
b) Kormány hatáskörben az előirányzat-átcsoportosításról rendelkező kormányhatározatban vagy az államháztartásért felelős miniszter intézkedő levelében foglaltak szerint módosulhatnak, amelynek végrehajtása a KF feladata,
c) irányító szervi hatáskörben módosíthatók, ha a kiadási előirányzaton megtakarítás keletkezik vagy közfeladat-változás miatt, illetve költségvetési szerv átalakításával vagy megszüntetésével kapcsolatban, valamint a többletbevételek engedélyezése okán,
d) saját hatáskörben a költségvetési maradvány összegével vagy az Ávr. 34/A. és 34/B. §-a szerint a bevételi előirányzatok növelésével egyidejűleg változhatnak, vagy a jogszabályi előírások figyelembevételével a kiemelt előirányzatok között, illetve a kiemelt előirányzaton belül átcsoportosítás hajtható végre.
28. § (1) A saját hatáskörben kezdeményezett előirányzat-módosításokat a PSZF vezetője hagyja jóvá.
(2) A céljelleggel meghatározott szakmai feladatra más fejezetnek átadott vagy más fejezettől átvett előirányzatok felhasználásának kormányhatározaton vagy az államháztartásért felelős miniszter engedélyén és a hozzá kapcsolódó megállapodáson kell alapulnia. Az átvett előirányzatokat csak a célnak megfelelően, a kormányhatározatban vagy megállapodásban rögzített időszakban és – előírás esetén – elszámolási kötelezettség mellett lehet felhasználni.
29. § (1) Az előirányzatok módosítása az erre rendszeresített kincstári űrlapon történik. Az űrlapok kitöltése és rögzítése a KKVTR-ben történik. A MÁK felé az előirányzat-módosítás bejelentése hatáskörtől függően a PSZF (saját hatáskör) és a KF (országgyűlési, Kormány, irányító szervi hatáskör) feladata.
(2) Év végén és a kincstári korrekciós időszakban az előirányzatok módosításakor a MÁK által kiadott, az év végi kincstári zárással, következő évi nyitó műveletekkel és pénzügyi tranzakciókkal kapcsolatos költségvetési gazdálkodási teendőkről szóló tájékoztatóban rögzített ütemtervnek, valamint a KF által körlevélben meghatározott szempontoknak és határidőknek megfelelően kell eljárni.
13. A költségvetési beszámolók és adatszolgáltatások készítése
30. § (1) A PSZF vezetője felelős a következő számviteli és költségvetési adatszolgáltatások, beszámolók elkészítéséért:
a) elemi költségvetés,
b) időközi költségvetési jelentés,
c) időközi mérlegjelentés,
d) éves költségvetési beszámoló,
e) költségvetési maradvány elszámolás,
f) a minisztérium igazgatását érintő felhasználási terv adatszolgáltatás a bevételek és kiadások várható alakulásáról,
g) Miniszterelnöki Kormányiroda részére a nem rendszeres személyi juttatásokkal kapcsolatos adatszolgáltatás,
h) AT-01 adatszolgáltatás a tartozásállományra vonatkozó adatokról.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásokat, beszámolókat az Áht., az Ávr. és az Áhsz., a vonatkozó jogszabályok, valamint a MÁK és az államháztartásért felelős miniszter utasításaiban meghatározott tartalommal, formában és határidőre kell elkészíteni.
(3) Belső adatszolgáltatás keretében a PSZF a következő jelentéseket készíti el:
a) eseti jelleggel a költségvetési módosított előirányzatok terhére vállalt kötelezettségvállalásokról és a rendelkezésre álló szabad előirányzati keretekről a gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár részére,
b) a szervezeti egység vezetőjének kérésére a költségvetésben kimutatott elkülönített előirányzati keret felhasználásának mértékéről, a még rendelkezésre álló szabad előirányzati keretről,
c) rendkívüli adatszolgáltatás a felmerülő vezetői igények alapján.
(4) Ha a pénzügyi jelentésben a jóváhagyott előirányzati keretek tervtől eltérő szerkezetű vagy időben nem arányos felhasználása állapítható meg, a gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár a szakmai felelőstől és a PSZF-től indokolást kérhet.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
31. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
32. §1
A 32. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás