BÜ BH 2025/181

II. A részesség járulékos jellegéből nem következik, hogy a bűnsegéd büntetőjogi felelősségének előfeltétele lenne a tettes bűnösségének megállapítása. Amennyiben az irányadó tényállásban a tettes által megvalósított alapcselekmény szerepel, a bűnsegéd önálló büntetőjogi felelőssége megállapításának nem akadálya, ha a tettes felelősségre vonására azért nem került sor, mert a res iudicata ennek akadályát képezi [Btk. 12. § (1) és (3) bek.; Be. 561. § (2) és (3) bek.].

[1] A törvényszék ítéletével a XIX. r. terheltet bűnösnek mondta ki 1 rendbeli bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettében (II/3. vádpont) [Btk. 319. § (1) bek. és (3) bek. b) pont, 12. § (2) bek., 21. § (2) bek.]. Ezért őt 10 hónap börtönbüntetésre és 100 000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés-büntetés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett a pénzmellékbüntetés meg nem fizetése esetére annak átváltoztatásáról. Kötelezte a XIX. r. terheltet, hogy a II. r. terhelttel egyetemlegesen fizessen meg 9 704 714 forint kártérítést, a magánfélnek. Döntött a lefoglalt tárgyakról és a bűnügyi költség viseléséről.

[2] Az ellentétes irányú fellebbezések alapján eljárt ítélőtábla mint másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a XIX. r. terhelt tekintetében megváltoztatta; pontosította a pénzmellékbüntetés meg nem fizetésre esetére irányadó szabályokat, valamint a II. r. terhelttel egyetemlegesen fizetendő kártérítés összegét 12 759 860 forintra, az illeték mértékét 765 600 forintra felemelte. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a XIX. r. terhelt tekintetében helybenhagyta azzal, hogy a terhére megállapított bűncselekmény megnevezése helyesen bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette [korábbi Btk. 319. § (1) bek., (3) bek. b) pont].

[3] A jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozat ellen a XIX. r. terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 648. § a) és d) pontjára, valamint a 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjára alapítottan.

[4] Indokolásában – mivel a XIX. r. terheltre vonatkozó érvelése ezen alapul – részletesen bemutatta a jelen ügy II. r. terheltjével szemben folyamatban volt eljárásokat. Hivatkozott arra, hogy a törvényszék és a megismételt másodfokú eljárásban az ítélőtábla által a II. r. terhelt bűnösségét megállapító ítélettel szemben a II. r. terhelt védője perújítási indítványt terjesztett elő. Ezt az ítélőtábla a végzésével elutasította, a Kúria a határozatával e végzést megváltoztatta akként, hogy II. r. terheltnek a fenti jogerős ítélettel elbírált cselekménye vonatkozásában a perújítást elrendelte, ezeket az ítéleteket a terhelt tekintetében hatályon kívül helyezte, és a terheltnek a hatályon kívül helyezéssel érintett – jelen ügyben a II/1., 2., 3., 4., 5. tényállási pontban írt – cselekménye miatt a büntetőeljárást megszüntette. A Kúria döntésének indokolása szerint a folytatólagosság egységébe tartozó valamennyi részcselekmény egybetartozó, a hibás elbírálás pedig res iudicatát eredményezett.

[5] Kitért arra is, hogy a res iudicata alapja a járásbíróság ítélete – mely a törvényszék végzésével emelkedett jogerőre – volt, mely II. r. terheltet felmentette a folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettének vádja alól. Ezt követően a főügyészségnek a terhelt terhére benyújtott perújítási indítványa folytán megismételt eljárásban a járásbíróság az ítéletével – mely a törvényszék határozatával jogerőre emelkedett – a felmentő ítéletet hatályon kívül helyezte és II. r. terhelt bűnösségét folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettében megállapította. Az ügydöntő határozat ellen a terhelt felülvizsgálati indítványt terjesztett elő, amelyet elbírálva a Kúria a végzésével a fenti jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és II. r. terhelttel szemben a perújítási eljárást megszüntette.

[6] Rámutatott arra, hogy a II. r. terhelt tekintetében hozott felmentő ítélet res iudicata okán érintette a II/3. számú tényállásban írt részcselekményt is, mely miatt XIX. r. terhelt bűnösségét a felülvizsgálati indítvánnyal támadott ítélet bűnsegédi minőségben megállapította.

[7] Hangsúlyozta, hogy – a Kúria Bfv.I.1757/2016/7., Bfv.I.397/2021/16. és Bfv.591/2021/7. számú határozatai, a BH 2000.186. számon közzétett eseti döntés és a 3/2011. (X. 14.) számú Büntető jogegységi határozat alapján – a részesi felróhatóság feltételezi a tettesi alapcselekmény meglétét, ténybeli adottságát, csakis azzal összefüggésben valósulhat meg. Tettes nélkül nincs bűnrészes, a részesség járulékosságából adódóan a részes cselekményének jogi minősítése a tettes cselekményéhez igazodik.

[8] Mindezek alapján azt indítványozta, hogy a Kúria az ítélőtábla ítéletét változtassa meg, a XIX. r. terhelttel szemben a büntetőeljárást szüntesse meg, és a magánfél részére megítélt kártérítés és járulékai megfizetése iránt folytatott végrehajtási eljárást – soron kívül eljárva – függessze fel.

[9] A Legfőbb Ügyészség átiratában a XIX. r. terhelt védőjének felülvizsgálati indítványát részben a törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta.

[10] Indokai szerint a XIX. r. terhelt védője által hivatkozott, a Kúria felülvizsgálati eljárásban meghozott határozatában megfogalmazott megszüntetési ok, a res iudicata megállapítására kizárólag II. r. terhelt személyével összefüggésben került sor, mely XIX. r. terhelttel szemben nem állapítható meg. A tettesi és a részesi cselekmények összességükben lényegesen eltértek egymástól, azok kizárólag a II/3. tényállási pont tekintetében találkoztak.

[11] Kiemelte, hogy a Kúria 8/2024. számú Büntető jogegységi határozata tükrében a XIX. r. terhelt, mint bűnsegéd és a II. r. terhelt, mint tettes által megvalósított II/3. pontban foglalt cselekmény kapcsán a tettes jelenleg nincs elmarasztalva.

[12] Rámutatott arra is, hogy a Kúria II. r. terhelt vonatkozásában meghozott felülvizsgálati határozatában nem tett olyan megállapítást, amely szerint a II. r. terhelt a tettesi alapcselekményt ne követte volna el.

[13] Kifejtette továbbá, hogy a részesség járulékos jellegének ellenére a részes felelőssége önállóan is megállapítható, ha a tettes felelősségre vonására valamilyen okból nem kerülhet sor, a részesség szempontjából ugyanis közömbös, hogy a szándékos bűncselekmény miatt a tettes felelősségre vonható-e vagy azt bármely körülmény – például a res iudicata – akadályozza. A részesek, bár cselekményük járulékos jellegű, mégis önálló büntetőjogi felelősséggel tartoznak, melynek megállapításához – egyéb feltételek mellett – annak tényszerű megállapítása szükséges és egyben elégséges is, hogy a tettes megvalósította a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását.

[14] A felülvizsgálati indítványt a Be. 648. § d) pontjára alapított részében a törvényben kizártnak tartotta, mivel annak egyik feltétele, hogy a felülvizsgálati indítvánnyal támadott jogerős ügydöntő határozatot a bíróság 2020. július 1. napján vagy azt követően hozta meg, ez pedig a jelen esetben nem áll fenn. Kitért arra is, hogy a védő által hivatkozott kúriai határozatok a jelenlegitől lényegesen eltérő tényállásra, illetve eljárásjogi helyzetre vonatkoznak.

[15] Mindezek alapján arra tett indítványt, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal támadott jogerős ítéletet a XIX. r. terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn.

[16] A Legfőbb Ügyészség átiratában foglaltakra XIX. r. terhelt észrevételt tett.

[17] Rámutatott arra, hogy ebben a felülvizsgálati eljárásban arról a jogkérdésről kell döntést hozni, hogy lehet-e tettes nélkül részesi felelősséget megállapítani. Nem vitatta, hogy a részesek akkor is felelősségre vonhatók, amennyiben a büntetőeljárás során a tettes kiléte nem volt megállapítható, azonban ezesetben a tettesi cselekménnyel vádolt II. r. terhelt bizonyosan nem ismeretlen elkövető és az is nyilvánvaló, hogy felmentésére nem büntethetőséget kizáró vagy büntethetőséget megszüntető ok miatt került sor. Álláspontja szerint a felmentés következménye az, hogy a tettes részéről nem valósult meg szándékos bűncselekmény törvényi tényállása, vagyis nincs tettesi elkövetési magatartás.

[18] Kiemelte, hogy a részes büntethetősége kérdésében a bírói gyakorlat egyértelmű és teljesen más álláspontot képvisel, mint amit a Legfőbb Ügyészség, melynek alátámasztásaként a felülvizsgálati indítványban már hivatkozott eseti döntések és jogegységi határozat lényegét ismételte meg.

[19] Sérelmezte a Legfőbb Ügyészség átiratának a jogerős felmentő határozatot figyelmen kívül hagyó azon kitételét, miszerint a II/3. tényállásban leírt cselekmény kapcsán a „tettes jelenleg nincs elmarasztalva”, és iratellenesnek minősített minden olyan ténymegállapítást, mely II. r. terheltet tettesként jelöli meg.

[20] Kitért arra is, hogy a pertörténet szempontjából nincs jelentősége a Kúria 8/2024. Büntető jogegységi határozatának, mert a jogegységi határozat nem érintette a Bfv.III.296/2022/19. számú határozathoz fűződő joghatásokat, a végzéssel kapcsolatban a Kúria a Bszi. 41. §-a alapján sem kasszatórius, sem pedig reformatórius jogkörrel nem élt és nem is élhetett. Álláspontja szerint a jogkérdés eldöntésénél kizárólag a tények vehetők figyelembe, így a döntés nem tehető függővé attól, hogy az ügyészség a felmentett terhelt bűnössége megállapítását újabb rendkívüli jogorvoslati eljárásban kezdeményezni fogja-e.

[21] Végül a védőjével egyezően maga is kérte a végrehajtás felfüggesztését, mivel bármikor sor kerülhet a saját és családja lakóhelyére vonatkozó árverés kitűzésére.

[22] A XIX. r. terhelt védőjének felülvizsgálati indítványa részben a törvényben kizárt, részben alaptalan.

[23] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely Be. 648. §-a alapján a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen terjeszthető elő. Az eljárási törvény a Be. 649. §-ában tételesen megjelöli azokat az okokat, amelyekre hivatkozással e rendkívüli jogorvoslat igénybe vehető; a felülvizsgálatot megalapozó büntető anyagi jogsértéseket a Be. 649. § (1) bekezdése, az eljárási szabálysértéseket e törvényhely (2) bekezdése határozza meg.

[24] Felülvizsgálati ok, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét [Be. 649. § (1) bek. a) pont aa) alpont].

[25] A felülvizsgálatra irányadó jogszabályi rendelkezések kimondják, hogy a felülvizsgálati indítványban a jogerős ítéletben megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. § (2) bek.]. A Be. 659. § (1) bekezdése alapján e rendkívüli jogorvoslat során nincs helye a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének; a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó.

[26] Az eljárt bíróságok által levont jogi következtetések – így a bűnösség megállapításának és a cselekmény jogi minősítésének helyessége – tehát kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével bírálható el (BH 2004.102.).

[27] Amennyiben az irányadó tényállásban a tudattartalomra vonatkozó ténymegállapítások is szerepelnek, azok a felülvizsgálati eljárásban szintén nem vitathatók (BH 2011.3., BH 2021.157.).

[28] A XIX. r. terhelt indítványában foglaltakra tekintettel szükséges rögzíteni a II. r. terhelt ellen indított büntetőeljárásokban eddig meghozott határozatok lényegét.

[29] A törvényszék ítéletében a II. r. terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettében (II/1., 2., 3., 6. tényállási pont) [korábbi Btk. 319. § (1) és (3) bek. b) pont], 5 rendbeli hivatali visszaélés bűntettében (korábbi Btk. 225. §) és 3 rendbeli, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége (korábbi Btk. 276. §). Ezért őt 1 év 6 hónap börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A II. r. terheltet 1 rendbeli bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett csalás bűntette [korábbi Btk. 318. § (1) és (7) bek. a) pont], 1 rendbeli vesztegetés bűntette [korábbi Btk. 253. § (1) bek. és 258/A. § 2. pont], 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége (korábbi Btk. 276. §) miatt emelt vád alól felmentette.

[30] Az ítélőtábla az ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a II. r. terhelt tekintetében megváltoztatta, őt 3 rendbeli hivatali visszaélés bűntette (korábbi Btk. 225. §) miatt emelt vád alól felmentette. Egyebekben az elsőfokú ítéletet e terhelt tekintetében helybenhagyta.

[31] A II/3. tényállásban írt cselekmény jogerős elbírálására XIX. r. terhelt tekintetében a fenti ítéletekkel sor került.

[32] A II. r. terhelt vonatkozásában megnyílt harmadfokú eljárásban a Kúria a Bhar.III.47/2014. számon folyamatban volt ügyben meghozott végzésével a II. rendű terheltnek a vádirat és az elsőfokú ítélet tényállásának II/1., II/2., II/3., II/6. és II/7. pontban írt, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettének és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségének minősített cselekményeit illetően az eljárást elkülönítette.

[33] Az elkülönített ügyben a Kúria végzésével a másodfokú bíróság ítéletét II. r. terheltnek a vádirat és az elsőfokú ítéleti tényállás II/1., II/2., II/3., II/6. és II/7. pontjában írt cselekményére vonatkozó részében hatályon kívül helyezte és az ítélőtáblát új eljárás lefolytatására utasította. A megismételt eljárásra vonatkozó iránymutatásban szerepelt, hogy az ítélőtáblának – a folytatólagosság törvényi egységére figyelemmel – az előtte folyamatban lévő megismételt eljáráshoz célszerű egyesítenie a járásbíróságon II. r. terhelttel szemben hűtlen kezelés bűntette miatt indult, a hatályon kívül helyező határozat meghozatalakor a törvényszéken másodfokon folyamatban volt büntetőügyet.

[34] A megismételt másodfokú eljárásban az ítélőtábla az ügyeket nem egyesítette, majd az ezt követően meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének terheltre vonatkozó és felülbírálattal érintett részét megváltoztatta, és a terhelt börtönbüntetésének tartamát 2 év 6 hónapra súlyosította.

[35] A II. r. terhelt védője az ügydöntő határozattal szemben perújítási indítványt nyújtott be, melyet az ítélőtábla a végzésével elutasított. A fellebbezés alapján eljáró Kúria a végzést megváltoztatta, a terhelt jogerős ítélettel elbírált cselekménye vonatkozásában a perújítást elrendelte, ezeket az ítéleteket a terhelt tekintetében hatályon kívül helyezte, és a terheltnek a hatályon kívül helyezéssel érintett – mely a II/1., 2., 3., 4., 5. tényállási pont – cselekménye miatt a büntetőeljárást megszüntette.

[36] Az indokolás szerint a terhelttel szemben hozott mindkét jogerős határozat rögzíti, hogy az adott terhelt az érintett bűncselekmények vád szerinti elkövetési időpontjában polgármester volt, s a cselekmények sértettje egyaránt ez az önkormányzat. Ehhez képest a két jogerős ítélet szerint külön-külön egyaránt folytatólagos egységként értékelt hűtlen kezelés bűntette esetében valamennyi részcselekmény – értelemszerűen – egybetartozó, a Btk. 6. § (2) bekezdése szerinti folytatólagos egységbe. A törvényi egység követelményének sérelme, megsértése nem akadálya az ítélet jogerőre emelkedésének. Ekként a törvényi egység esetleges hibás elbírálása, illetve jogerős elbíráltsága – a tettazonosság, a cselekmény, illetve törvényi egység kapcsán már kifejtettek szerint – res iudicata hatást eredményez. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: korábbi Be.) 408. § (1) bekezdés b) pontjának I. fordulata szerint pedig épp ez perújítási ok. Ehhez az okhoz – értelemszerűen – kapcsolódik a Be. 413. § (1) bekezdés zárófordulata szerinti döntési jogkör, miszerint ilyenkor a perújítást elrendelő bíróság egyben az alapeljárást is megszüntetheti (Kúria végzésének [64]–[66] bekezdés). A megszüntetés oka a korábbi Be. 332. § (1) bekezdés c) pontja volt.

[37] Azt is rögzíteni szükséges, hogy a fenti elsőfokú ítélet kihirdetését követően II. r. terhelttel szemben újabb vádiratot nyújtott be folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette miatt. Ennek az ügynek XIX. r. terhelt nem volt vádlottja.

[38] A járásbíróság az ítéletével – mely a törvényszék végzésével jogerőre emelkedett – II. r. terheltet az ellene folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette [korábbi Btk. 319. § (1) és (3) bek. b) pont] miatt emelt vád alól – a korábbi Be. 331. § (1) bekezdése alapján, figyelemmel a korábbi Be. 6. § (3) bekezdés b) pontjára is, bizonyítottság hiánya okán – felmentette.

[39] Az ítélet 1/a)–c) pontjában írt cselekmények elkövetési ideje 2007. április 1. és 2010. november 30. napja közötti, sértettje az önkormányzat.

[40] E jogerős ügydöntő határozattal szemben a főügyészség II. r. terhelt terhére a korábbi Be. 408. § (1) bekezdés a/2. pontjában foglalt okból perújítási indítványt terjesztett elő. A perújítást a törvényszék elrendelte. A perújítás folytán megismételt eljárásban a járásbíróság ítéletével (továbbiakban: járásbíróság 2. számú ítélete) a fenti ítéletet hatályon kívül helyezte, és II. r. terheltet folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette [1978. évi IV. tv. 319. § (1) bek., (3) bek. b) pont] miatt 1 év börtönbüntetésre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte. A másodfokon eljárt törvényszék ítéletével (továbbiakban törvényszék 2. számú ítélete) az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a terhelt terhére megállapított bűncselekményt 3 rendbeli folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségének (Btk. 276. §) is minősítette.

[41] Ennek az ítéletnek a II/3. számú tényállása lényegében megegyezik a járásbíróság ítéletében megállapított tényállással, melyben a XIX. r. terhelt cselekvősége is szerepel.

[42] Az ügydöntő határozat ellen a II. r. terhelt felülvizsgálati indítványt terjesztett elő, amelyet elbírálva a Kúria a járásbíróság 2. számú ítéletét és a törvényszék 2. számú ítéletét hatályon kívül helyezte és a II. r. terhelttel szemben a perújítási eljárást megszüntette.

[43] A Kúria a bűncselekmény egységébe tartozó részcselekmények esetén folytatandó perújításról szóló 8/2024. Jogegységi határozata (Jpe.IV.60.036/2023/7.) szerint amennyiben a bűncselekmény egységébe tartozó részcselekmények elbírálására több jogerős ítéletben került sor, a legkorábban jogerőre emelkedett ítélettel szemben Be. 637. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja alapján, a terhelt terhére lehet, a későbbi ítélettel vagy ítéletekkel szemben pedig a 637. § (1) bekezdés b) pontja alapján a terhelt javára van helye perújításnak. A perújítást minden jogerős ítélet ellen külön kell kezdeményezni és azok önállóan bírálandók el. Megállapította azt is, hogy a Be. 637. § (1) bekezdés b) pontján alapuló perújítás – alapossága esetén – kizárólag a jogerős ítélet hatályon kívül helyezéséhez és az eljárás megszüntetéséhez vezethet, ami nem akadálya az azzal érintett cselekmények miatti büntetőigény Be. 637. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja alapján elrendelt perújítás keretében való érvényesítésének. Ebben az esetben az ügyész nem vádirat, hanem a perújítás lefolytatását célzó perújítási indítvány előterjesztésével kezdeményezi a bíróság eljárását.

[45] A bírósági integrált információs rendszer (BIIR) adatai alapján rögzíthető az is, hogy a főügyészhelyettes II. r. terhelt terhére a Be. 637. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja alapján perújítási indítványt terjesztett elő azzal az indokkal, hogy a cselekmények elkövetési ideje, a sértett azonossága, az elkövetés körülményei alapján megállapítható, hogy a törvényszéken első fokon folyamatban volt ügyben a hűtlen kezelésként vád tárgyává tett cselekmény a járásbíróság ítéletével jogerősen elbírált cselekménnyel folytatólagos egységet alkot és az új bizonyítékok valószínűsítik, hogy II. r. terhelt bűnösségét a hűtlen kezelés bűntettében meg kell állapítani és vele szemben büntetést kell kiszabni.

[46] A törvényszék ez alapján perújítást rendelt el és az ügy iratait a megismételt eljárás lefolytatására a járásbíróságnak küldte meg.

[48] Végül azt is rögzíteni szükséges, hogy a jogerős, ügydöntő határozattal szemben a XIX. r. terhelt által – a felülvizsgálati indítványban foglaltakkal lényegében megegyező érvek indokokkal – benyújtott perújítási indítványt az ítélőtábla végzésével elutasította, melyet a Kúria a végzésével helybenhagyott.

[49] A felülvizsgálati indítvánnyal támadott jogerős, ügydöntő határozat XIX. r. terhelt cselekményét megállapító II/3. tényállás lényege az alábbi.

[50] A II. r. terhelt barátját, a XIX. r. terheltet, mivel előző munkahelye megszűnt, segítségképpen programszervezői munkakörben alkalmazta munkaszerződéssel, anélkül azonban, hogy a XIX. r. terhelttől munkát várt volna, ebben előzetesen megállapodtak.

[51] A polgármester II. r. terhelt feladatként határozta meg a hivatal személyügyekért felelős vezetője számára, hogy törvényesen oldják meg a külföldi állampolgár XIX. r. terhelt munkáltatását. Megoldásképpen a kerületi jegyző – aki nem tudott a mögöttes megállapodásról színlelt munkaszerződést kötött a XIX. r. terhelttel. A munkaszerződés szövege szerint a XIX. r. terhelt a polgármesteri kabinet szervezeti egységében, programszervező munkakörben, heti negyven órás munkarendben, 400 000 forint személyi alapbérrel 2007. május 1. napjától 2010. december 31. napjáig került alkalmazásra. A szerződést munkáltatóként aláíró jegyző feladatokat nem határozott meg a munkavállalónak, nem ellenőrizte, mivel a polgármesteri kabinet tagjai a II. r. terhelt közvetlen irányítása alá tartoztak.

[52] A XIX. r. terhelt – aki a munkahelyének az épületében irodahelyiségben elhelyezve nem lett, munkaviszonyának közös megegyezéssel történt megszűnéséig – a munkaszerződése szerinti és egyéb, a polgármestert vagy a hivatalt segítő munkát nem végzett, egyetlen testvérvárosi szerződés létrehozásában, előkészítésében, programszervezésben nem működött közre. A munkahelyén akkor jelent meg, amikor tájékoztatták, hogy havi étkezési jegyeit és a munkaviszonyban álló munkavállalóknak járó egyéb juttatásokat átveheti.

[53] A XIX. r. terhelt részére –munkabérként, valamint nem rendszeres kifizetések címén – bruttó 9 704 714 forint került kifizetésre, mely összeg után a munkáltatója összesen 3 055 146 forint közterhet fizetett.

[54] A II. r. terhelt az önkormányzati vagyonnal való felelős, rendeltetésszerű gazdálkodás államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 104. § (3) bekezdése szerinti szabályaival ellentétesen barátja, a XIX. r. terhelt részére a színlelt munkaszerződés jogtalan megkötésével jogtalan előnyt adott, tényleges munkavégzés nélkül a II. r. terhelt döntése alapján az önkormányzat összesen bruttó 9 704 714 forint kifizetést teljesített.

[55] A II. r. terhelt a XIX. r. terhelt szándékos segítségével az önkormányzatnak – a kifizetett közterekre is tekintettel – 12 759 860 forint vagyoni hátrányt okozott.

[56] Az eljárt bíróságok e tényállás alapján XIX. r. terhelt bűnsegédi felelősségét a korábbi Btk. 319. § (1) bekezdésében meghatározott és a (3) bekezdés b) pontja szerint minősülő hűtlen kezelés bűntettéhez kapcsolódóan állapították meg.

[57] Az elkövetéskor hatályos korábbi Btk. 319. § (1) bekezdése szerint hűtlen kezelést az követi el, akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz.

[58] A korábbi Btk. 21. § (2) bekezdése szerint bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez másnak szándékosan segítséget nyújt.

[59] A hűtlen kezelés bűnsegéde olyan kívülálló személy is lehet, akinek nincs vagyonkezelői kötelezettsége, a vagyonkezelői megbízatás csak a tettesi elkövetői alakzat nélkülözhetetlen feltétele (EBH 2015.B.15.II).

[60] A 3/2011. (X.14.) Büntető jogegységi határozat III. pontja szerint a bűnrészes a bűncselekménynek az olyan elkövetője, aki a törvényi tényállás megvalósításában közvetlenül nem vesz részt, ám a tettessel szándékegységben jár el, és a törvényi tényállás megvalósítása nélkül is oksági [felbujtás esetében egyenes oksági, bűnsegély esetében concausalis] kapcsolatba hozható a cselekvősége a legalább kísérleti szakba eljutott tettesi cselekménnyel, mégpedig annak befejezettsége előtt. A részes cselekménye a tettesi, társtettesi cselekménnyel szemben alárendelt, mert tettesi bűncselekményt feltételez. Nem lehet részességről beszélni, ha nincs legalább kísérleti szakba eljutott tettesi alapcselekmény.

[61] A részesi bűncselekmény járulékos jellegére tekintettel a részesi cselekmény

– csak annyiban büntethető, amennyiben az alapcselekmény is büntethető,

– a jogi minősítés tekintetében is osztja a tettesi alapcselekmény sorsát, és végezetül

– a részesi cselekményre is a tettesi bűncselekmény büntetési tétele vonatkozik.

[62] A bűnsegédi bűnrészes a tényállásszerű cselekményt nem megvalósítja, hanem ahhoz hozzájárul. A részes tettesekhez társulása a tettesek szándékával történik. A részesi szándék a tettesi szándékkal mutat egyezőséget, azt kiváltja vagy véghezvitel végett erősíti (BH 2019.155.II., BH 2021.246.I., BH 2023.237., [53] bekezdés). Ugyanakkor a részes esetén is irányadó, hogy bűnösség nélkül – azaz alanyi okozatosság nélkül – nincs tényállásszerűség, nincs felróhatóság.

[63] Az elkövető tudatának – a tettes és a bűnsegéd esetében is – a bűncselekmény törvényi tényállási elemeire kell kiterjednie, a cselekményt ezek ismeretében, szándékosan kell megvalósítania. Emellett a bűnsegéd tudatának arra is ki kell terjednie, hogy magatartása alkalmas e cselekmény elősegítésére.

[64] A szándékegységre vont következtetés alapja, hogy az irányadó tényállás kellő pontossággal rögzítse mind a tettesi cselekményt, mind a részesi magatartást, illetve megismerhetően tartalmazza a tettesi és részesi magatartás közötti oksági kapcsolatot (EBH 2015.B.14.II.).

[65] A hivatkozott jogegységi határozat kiemeli azt is: a részes büntethetőségét nem érinti, ha a tettesi alapcselekmény elkövetőjének a kiléte ismeretlen, vagy ez a személy meg nem vádolt vagy vele kapcsolatban büntethetőséget megszüntető ok (pl. halál, elévülés, kegyelem) következik be.

[66] A bírói gyakorlat tehát egységes abban, hogy a részes büntetőjogi felelőssége akkor is fennáll, ha a tettes felelősségre vonására nem kerül sor, a feltétel a tettesi alapcselekmény megvalósulása. A részesek, bár a cselekményük járulékos jellegű, mégis önálló büntetőjogi felelősséggel tartoznak. Önálló büntetőjogi felelősségük megállapításához – egyéb feltételek mellett – annak tényszerű megállapítása szükséges és egyben elégséges is, hogy a tettes megvalósította a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását, vagy legalábbis a tényállásszerű elkövetési magatartás kifejtését megkezdte (BH 2014. 38.).

[67] A részesi felróhatóság feltételezi a tettesi alapcselekmény meglétét, ténybeli adottságát. Amennyiben viszont a tettesi alapcselekmény konkrét alanyra vonatkozóan jogerősen eldöntött, akkor a tettesi elkövetőre vonatkozó res iudicata hatás érvényének fennállása alatt a részesi elkövető felróhatóságának vizsgálata kizárólag az adott bűncselekmény törvényi tényállásán kívüli elkövetői – ekként tehát a részesi – magatartás alapján vizsgálható. E vizsgálat nem terjedhet ki a törvényi tényálláson belüli magatartás megvalósultságára, illetve nem léphet be a törvényi tényállás körébe. Ez következik egyrészt a tettesi-részesi kapcsolat anyagi jogi, másrészt a felülvizsgálat alanyi jogosultsághoz kötődő felülbírálati terjedelmének eljárási jogi szabályozásából, illetve azok együttállásából, összhangjából (BH 2017.109.II., BH 2017.220. [57]–[59] bekezdés, BH 2022.67. [96]–[97] bekezdés, BH 2024.78. [24] bekezdés).

[68] A részesi tudattartalom önálló, önmagában vett bűnösségvizsgálat tárgya, e szempontból a járulékosság közömbös; a részesi tudat tartalma pedig nem a törvényi tényálláson belüli magatartáshoz feltétlen szükségesség, hanem az ilyen magatartás bárminemű előmozdítása, (egyidejű) könnyítése, azaz a segítés (BH 2021.96. [28] bekezdés).

[69] Az irányadó tényállás rögzíti, hogy

– a polgármesteri tisztséget betöltő II. r. terhelt megállapodott a XIX. r. terhelttel abban, hogy az önkormányzatnál úgy alkalmazza, hogy munkát nem vár tőle;

– ennek érdekében a XIX. r. terhelt színlelt munkaszerződést írt alá, mely szerint a polgármesteri kabinet szervezeti egységében programszervező munkakörben 400 000 forint személyi alapbérrel határozott ideig alkalmazzák;

– a XIX. r. terhelt munkaviszonya megszűnéséig sem a munkaszerződése szerinti, sem pedig egyéb, a polgármestert vagy a hivatalt segítő munkát nem végzett;

– a XIX. r. terhelt a jogviszony fennállása alatt 9 704 714 forint kifizetésben részesült;

– a XIX. r. terhelt – a közterhekre is figyelemmel – összesen 12 759 860 forint vagyoni hátrány okozásában nyújtott szándékosan segítséget a II. r. terheltnek.

[70] Jelen esetben az irányadó tényállás tartalmazza a vagyonkezelői kötelezettségek megszegésében megnyilvánuló tettesi alapcselekményt és annak eredményét, magában foglalja mindazon tényeket, melyek a jogi minősítés szerinti bűncselekmény megállapítását megalapozzák.

[71] Kétségtelen, hogy a Kúria a már hivatkozott felülvizsgálati eljárásban meghozott végzésével a II. r. terheltnek a járásbíróság jogerős 2. számú ítéletével és a törvényszék 2. számú ítéletével elbírált cselekménye vonatkozásában ezeket az ítéleteket hatályon kívül helyezte és a terheltnek a hatályon kívül helyezéssel érintett cselekménye miatt a büntetőeljárást megszüntette. Nem vitatható ugyanakkor, hogy ez a határozat kizárólag II. r. terheltre vonatkozik, az ítélt dolog (res iudicata) címén történt eljárásmegszüntetés is csak őt érinti. Helyesen utalt a Legfőbb Ügyészség arra is, hogy a Kúria végzése olyan megállapítást nem tartalmaz, miszerint a tettesi alapcselekmény elkövetésére nem került sor és nyilvánvalóan nem tér ki az ügyben terheltként szereplő más személyek, így a XIX. r. terhelt cselekvőségére sem.

[72] A tényállásból kiolvasható a bűnsegédnek a tettes cselekményét szándékosan segítő, de tényállási elemet meg nem valósító magatartásának leírása is.

[73] A XIX. r. terhelt a tényállás alapján egyértelműen azzal a tudattal írta alá a színlelt munkaszerződést, hogy annak kizárólagos célja fiktív foglalkoztatási jogviszony létesítése, melynek alapján részére munkavégzés nélküli jövedelem kifizetésére kerül sor a sértetti önkormányzat vagyonának terhére.

[74] A korábban kifejtetteknek megfelelően a részesség járulékos jellegéből nem következik, hogy a bűnsegéd büntetőjogi felelősségének előfeltétele lenne a tettes bűnösségének megállapítása. Amennyiben az irányadó tényállásban a tettes által megvalósított alapcselekmény szerepel, a bűnsegéd önálló büntetőjogi felelőssége megállapításának nem akadálya, ha a tettes felelősségre vonására azért nem került sor, mert a res iudicata ennek akadályát képezi.

[75] Erre tekintettel a XIX. r. terhelt részesi felelősségének megállapítása törvényes, lévén az irányadó tényállás mind a terhelti alapcselekmény törvényi tényállási elemeit, mind az ehhez kapcsolódó bűnsegédi felelősség megállapítását megalapozó tényeket is tartalmazza.

[76] Mindezek alapján a XIX. r. terhelt védőjének felülvizsgálati indítványa a Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjára hivatkozó részében alaptalan.

[77] A védő által megjelölt Be. 648. § d) pontja alapján a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától való eltérés esetén. További törvényi feltétel azonban, hogy a felülvizsgálati indítvány – ezen okra hivatkozással – csak akkor terjeszthető elő, ha az eltérés a büntető anyagi jog szabályainak a Be. 649. § (1) bekezdésében meghatározott megsértését eredményezte vagy a Be. 649. § (2) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértést eredményezett [Be. 649. § (6) bek.].

[78] A Kúria jogértelmezésétől való indokolatlan – és a Be. 649. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott eljárásjogi vagy anyagi jogi szabálysértést eredményező – eltérést új felülvizsgálati okként a Be. 2021. április 1. napján hatályba lépett módosítása teremtette meg, összhangban az új jogorvoslati formaként létrehozott, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 41/B. §-ában szabályozott jogegységi panasz eljárással.

[79] A Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától való eltérésre alapított felülvizsgálati okra történő hivatkozásnak csak az alábbi feltételek együttes fennállása esetén van lehetőség:

– a felülvizsgálati indítvánnyal támadott jogerős ügydöntő határozatot a bíróság 2020. július 1-jén vagy azt követően hozta,

– a felülvizsgálattal támadott határozattól való eltérést megalapozó határozatot a Kúria hozta és az 2012. január 1-jét követően a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétételre került,

– valamint a felülvizsgálati indítvány tartalmazza annak megjelölését, hogy az állított eltérés a büntető anyagi jog mely szabályának (1) bekezdésében meghatározott megsértését eredményezte, vagy a 649. § (2) bekezdésében meghatározott mely eljárási szabálysértést eredményezett (BH 2022.289.).

[80] Mivel jelen ügyben a felülvizsgálati indítvánnyal támadott jogerős, ügydöntő határozat meghozatalára 2020. július 1. napját megelőzően került sor, az indítvány a Be. 649. § (6) bekezdésére alapított részében a törvényben kizárt.

[81] Mindezek alapján a Kúria – a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat – a Be. 660. § (1) bekezdése szerint tanácsülésen, a Be. 655. § (2) bekezdése szerinti összetételben eljárva – a Be. 662. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.