2025. évi XIX. törvény
2025. évi XIX. törvény
a kábítószer előállításának, használatának, terjesztésének, népszerűsítésének tilalmával összefüggő törvénymódosításokról1
[1] A kormány zéró toleranciát hirdetett a kábítószerek ellen. Az illegális tudatmódosító szerek terjedése egyre több embert, egyre fiatalabb korosztályt, akár gyermekeket is veszélyeztet. A kábítószer súlyosan károsítja az egészséget, megöli az embereket, bűncselekményekhez, balesetekhez, a közbiztonság általános romlásához, tragédiákhoz vezet.
[2] A cél a kábítószer és az illegális tudatmódosító szerek használatának, terjesztésének és népszerűsítésének teljes felszámolása.
[3] Az elítélt a bűncselekmény elkövetésével a társadalom egésze részére okozott sérelem helyreállítása érdekében – a reintegrációs tevékenység részeként – egy adott közösség, a települési önkormányzat részére jóvátételi munka végzésével rendezi a társadalom irányában fennálló tartozását.
[4] Az alábbi törvénymódosítások a kábítószer-kereskedelem, -terjesztés és -fogyasztás elleni hatékonyabb fellépés jogszabályi környezetét teremtik meg, többek között a rendészeti és büntetőjogi intézkedésekhez, valamint a kiskorúak védelméhez szükséges jogszabályok szigorításával.
[5] E célkitűzések megvalósítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása
1. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény I. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„Elektronikus adat hozzáférhetetlenné tétele
3. § (1) A rendőrség határozatban elrendeli a hozzáférhetetlenné tételét annak a Magyarországon elérhető, elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adatnak (a továbbiakban: elektronikus adat), amelynek hozzáférhetővé tétele vagy közzététele lehetőséget teremt a kábítószerként kínált terméknek a külföldről Magyarország területére irányuló szolgáltatásnyújtás keretében történő megszerzésére.
(2) Az elektronikus adat (1) bekezdés szerinti hozzáférhetetlenné tételét a rendőrség határozatlan időtartamra rendeli el. Az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét elrendelő határozat azonnal végrehajtható.
(3) Az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét elrendelő határozatot a rendőrség hirdetményi úton közli. A hirdetményt 3 napig kell a rendőrség honlapján közzétenni. A határozat közlésének napja a hirdetmény közzétételét követő 3. nap.
(4) Ha a rendőrség az (1) bekezdés szerinti tevékenység megvalósulását észleli és a tevékenység folytatásának megszakítása érdekében az szükséges, a hatósági eljárás befejezéséig hatósági intézkedésként végzésben az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét rendeli el. Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét elrendelő végzést a rendőrség hirdetményi úton közli. A hirdetményt 3 napig kell a rendőrség honlapján közzétenni. A végzés közlésének napja a hirdetmény közzétételét követő 3. nap. A végzés az (1) bekezdés szerinti jogsértő tevékenységet végzővel történő közlésére való tekintet nélkül, azonnal végrehajtható.
(5) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt elrendelő végzés közigazgatási perben támadható meg.
(6) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt elrendelő végzés hatályát veszti az eljárást befejező döntés véglegessé válásával.
3/A. § (1) A rendőrség 3. § (1) és (4) bekezdése szerinti döntésének kötelezettje – annak a döntésben történő megjelölése nélkül – valamennyi elektronikus hírközlési szolgáltató.
(2) A hozzáférhetetlenné tétel és az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel végrehajtását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) az elektronikus hírközlésről szóló törvény alapján szervezi és ellenőrzi.
(3) A rendőrség 1 millió forinttól 5 millió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújthatja azt az elektronikus hírközlési szolgáltatót, amely a 3. § és az e § szerinti kötelezettségének nem tesz eleget. A közigazgatási bírság a kötelezettség nemteljesítésének időtartama alatt ismételten is kiszabható.
(4) A rendőrséget, az NMHH-t és az elektronikus hírközlési szolgáltatót nem terheli felelősség azért a kárért, amely abból származik, hogy a hozzáférhetetlenné tett elektronikus adat a 3. § (1) bekezdésében foglaltak mellett olyan egyéb tartalmat is magában foglal, amelynek technikai elválasztására nincs lehetőség, vagy nem várható el a hozzáférhetetlenné tétel végrehajtása során.
3/B. § (1) A hozzáférhetetlenné tételt, illetve az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt a rendőrség megszünteti, ha
a) az elrendelés oka megszűnt,
b) a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság, illetve az NMHH tájékoztatása alapján az elektronikus adattal kapcsolatban elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele kényszerintézkedés, illetve elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele intézkedés elrendelésre került vagy végrehajtása van folyamatban, vagy
c) a rendelkezés elektronikus hírközlési szolgáltatók általi végrehajtása a megadott adattartalommal kétséges lehet.
(2) A megszüntető döntésre a 3. § (2)–(4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
3/C. § Ezen alcím alkalmazásában kábítószer az ellenőrzött anyagokról szóló 78/2022. (XII. 28.) BM rendelet 1. mellékletében a kábítószerek 1. vagy 2. jegyzékén szereplő anyag, 2. mellékletében a pszichotróp anyagok 1. vagy 2. jegyzékén szereplő anyag, valamint 3. mellékletében meghatározott új pszichoaktív anyag.”
2. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„37. § (1) A rendőr az önveszélyes állapot vagy a személyeket, illetve az anyagi javakat közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet megszüntetése, továbbá az államhatár védelme érdekében
a) megteszi a veszélyhelyzet elhárításához, megszüntetéséhez haladéktalanul szükséges, a feladatkörébe tartozó intézkedéseket;
b) intézkedik az önmagát vagy mást veszélyeztető állapotban lévő személy orvosi vizsgálatára, és közreműködik az egészségügyi intézetbe történő szállíttatásában;
c) intézkedik az öngyilkosság lehetőség szerinti megakadályozására;
d) közterületen vagy nyilvános helyen – ha az élet vagy a testi épség védelme megkívánja – intézkedik a magatehetetlen személynek a lakására, kijózanító állomásra vagy egészségügyi intézetbe kíséréséről, illetve szállíttatásáról;
e) területet lezárhat, és megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen vagy onnan távozzék, illetve az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti.
(2) A rendőr az érintett élete, testi épsége, illetve egészsége megóvása érdekében, továbbá az önveszélyes állapot vagy a személyeket, illetve az anyagi javakat közvetlenül fenyegető helyzet megszüntetése érdekében intézkedik a közterületen vagy nyilvános helyen tartózkodó, másokat zaklató vagy a köznyugalmat más módon sértő, az önkívületben lévő, erősen ittas, bódult, illetve módosult tudatállapotban lévő személynek a lakására, kijózanító állomásra vagy egészségügyi intézetbe kíséréséről, illetve szállíttatásáról.
(3) A rendőrség az (1) bekezdés b) vagy d) pontja, illetve a (2) bekezdés szerinti esetben az intézkedéssel érintett személy egészségügyi intézetbe vagy kijózanító állomásra szállítását követően – az intézményekkel és az egészségügyi személyzettel együttműködve – az egészségügyi személyzet kérésére biztosítani köteles a rend fenntartását, ha az az intézkedéssel érintett személy állapotára tekintettel indokolt. A rendőrség a rend fenntartásával össze nem függő kérdésben nem tehet javaslatot és nem hozhat döntést.”
3. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény „Közbiztonsági őrizet” alcíme a következő 38/A. és 38/B. §-sal egészül ki:
„38/A. § (1) A rendőrség a 37. § (1) bekezdés b) vagy d) pontja, illetve a 37. § (2) bekezdése alapján foganatosított biztonsági intézkedéssel érintett személyt legfeljebb 72 óra időtartamra őrizetbe veheti, ha az az érintett személy élete, testi épsége, egészsége vagy a közbiztonság megőrzése érdekében szükséges, így különösen abban az esetben, ha
a) az érintett személy másokat súlyosan zaklató vagy a köznyugalmat más módon súlyosan sértő magatartást tanúsított,
b) az érintett személlyel szemben visszatérően kellett a 37. § (1) bekezdés b) vagy d) pontja, illetve a 37. § (2) bekezdése alapján biztonsági intézkedést foganatosítani, vagy
c) a korábban elrendelt, kijózanító állomásra vagy egészségügyi intézménybe történő beszállítását követően az érintett személy az egészségügyi személyzettel nem volt együttműködő, illetve az egészségügyi intézményt a gyógyító tevékenység félbeszakításával elhagyta.
(2) Az (1) bekezdés alapján elrendelt közbiztonsági őrizetet rendőrségi fogdán, illetve kijózanító állomáson vagy egészségügyi intézetben kell végrehajtani.
(3) Az (1) bekezdés alapján elrendelt közbiztonsági őrizet megszűnik, ha
a) a kezelőorvos arról nyilatkozik, hogy az érintett a továbbiakban egészségügyi ellátást nem igényel,
b) a szabálysértési eljárás vagy a büntetőeljárás keretében foganatosított kényszerintézkedés elrendelésére kerül sor, vagy
c) az elrendelésétől számított 72 óra eltelt.
(4) A (3) bekezdés a), illetve c) pontja szerinti esetben az érintettet haladéktalanul szabadon kell bocsátani.
38/B. § A közbiztonsági őrizetre – ha a 38/A. § előírásaiból más nem következik – a Bv. tv. őrizet végrehajtására vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a rendelkezési jogkör gyakorlója az őrizetet elrendelő rendőri szerv vezetője, továbbá az őrizetbe vett személy befogadásáról és szabadításáról az őrizetet elrendelő rendőri szervet, pártfogó felügyelet alatt álló személy esetében pedig a pártfogó felügyelőt vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt is értesíteni kell. Ha a 38/A. § (1) bekezdése alapján elrendelt közbiztonsági őrizetet kijózanító állomáson vagy egészségügyi intézetben hajtják végre, a rendőrség az intézményekkel és az egészségügyi személyzettel együttműködve biztosítani köteles a rend fenntartását és az érintett személy őrizetét. A rendőrség a rend fenntartásával össze nem függő kérdésben nem tehet javaslatot és nem hozhat döntést.”
4. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény
a) 38. § (3) bekezdésében az „A közbiztonsági” szövegrész helyébe az „Az (1) vagy a (2) bekezdés alapján elrendelt közbiztonsági” szöveg,
b) 38. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az „A közbiztonsági” szövegrész helyébe az „Az (1) vagy a (2) bekezdés alapján elrendelt közbiztonsági” szöveg
lép.
5. § Hatályát veszti a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 38. § (5) bekezdése.
2. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása
6. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 24. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A kezelőorvos haladéktalanul értesíti a kiskorú személy törvényes képviselőjét arról, ha az általa kezelt kiskorú személy kábítószer hatása alatt áll. Ilyen esetben az Eütv. 16. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezés nem alkalmazható.”
3. A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény módosítása
7. § (1) A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) közbiztonsági érdekből – az ügyészség, a nyomozó hatóság, illetve a szabálysértési hatóság kezdeményezésére –
a) a büntető- vagy a szabálysértési eljárás befejezéséig, de legfeljebb egy évi időtartamra az üzletet ideiglenesen bezárathatja, ha megállapítja, hogy az üzlet működésével összefüggésben
aa) 2013. június 30-ig hatályban volt emberrablás (1978. évi IV. törvény 175/A. §), emberkereskedelem (1978. évi IV. törvény 175/B. §), üzletszerű kéjelgés elősegítése (1978. évi IV. törvény 205. §), kitartottság (1978. évi 206. §), kerítés (1978. évi IV. törvény 207. §), embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §), önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), visszaélés kábítószerrel (1978. évi IV. törvény 282–282/B), csalás (1978. évi IV. törvény 318. §), rablás (1978. évi IV. törvény 321. §), kifosztás (1978. évi IV. törvény 322. §), zsarolás (1978. évi IV. törvény 323. §) elkövetése miatt büntetőeljárás indult,
ab) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 176. §-a szerinti kábítószer-kereskedelem, 182. §-a szerinti kábítószer készítésének elősegítése, 184. §-a szerinti tudatmódosító anyaggal visszaélés, 185. §-a szerinti teljesítményfokozó szerrel visszaélés, 190. §-a szerint emberrablás, 192. §-a szerinti emberkereskedelem és kényszermunka, 200. §-a szerinti kerítés, 201. §-a szerinti prostitúció elősegítése, 202. §-a szerinti kitartottság, 353. §-a szerinti embercsempészés, 365. §-a szerinti rablás, 366. §-a szerinti kifosztás, 367. §-a szerinti zsarolás, 368. §-a szerinti önbíráskodás, illetve 373. §-a szerinti csalás bűncselekmény elkövetése miatt büntetőeljárás indult és a b) pont alkalmazásának nincs helye,
ac) a 2012. április 15-ig hatályban volt tiltott kéjelgés [a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: 1999. évi LXIX. törvény) 143. §], valamint a szexuális szolgáltatásra való felhívás tilalma (1999. évi LXIX. törvény 144. §) elkövetése miatt szabálysértési eljárás indult, vagy
ad) a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 172. §-a szerinti tiltott prostitúció, illetve 184. §-a szerinti szexuális szolgáltatásra való felhívás tilalma szabálysértés miatt szabálysértési eljárás indult, vagy
b) legalább hat hónapnyi, de legfeljebb egy évi időtartamra az üzletet ideiglenesen bezárja, ha megállapítja, hogy az üzlet működésével összefüggésben egy éven belül legalább második alkalommal a Btk. 176. §-a szerinti kábítószer-kereskedelem, 182. §-a szerinti kábítószer készítésének elősegítése, illetve 184. §-a szerinti tudatmódosító anyaggal visszaélés bűncselekmény elkövetése miatt büntetőeljárás indult.”
(2) A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 5. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az üzlet közforgalmú bejáratainak mindegyikén – kívülről is jól látható, valamint az illetéktelen személyek által hozzáférhetetlen módon – el kell helyezni az ideiglenes bezárás tényét és az erre okot adó bűncselekmény megjelölését tartalmazó írásos tájékoztatót, amely az ideiglenes bezárás tartama alatt nem távolítható el.”
4. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása
8. § Hatályát veszti a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 153/B. alcíme.
5. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása
9. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 38. § (4) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Nem bocsátható feltételes szabadságra)
10. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 72. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha az (1) bekezdés alapján nem esik elkobzás alá, el lehet kobozni
a) a kábítószer termesztése vagy előállítása esetén a kábítószer tárolására, feldolgozására, elrejtésére, termesztésére vagy előállítására használt ingatlant, illetve
b) kábítószer-kereskedelem esetén a kábítószer szállításához, tárolásához használt járművet.”
11. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 160. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést
a) előre kitervelten követik el,
b) nyereségvágyból követik el,
c) aljas indokból vagy célból követik el,
d) különös kegyetlenséggel követik el,
e) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy sérelmére, hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt, közfeladatot ellátó személy sérelmére, e feladatának teljesítése során, továbbá a hivatalos, a külföldi hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy sérelmére követik el,
f) több ember sérelmére követik el,
g) több ember életét veszélyeztetve követik el,
h) különös visszaesőként követik el,
i) tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el,
j) védekezésre képtelen személy sérelmére követik el,
k) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el,
l) az elkövetővel szemben emberölés miatt történt vádemelés után követik el, vagy
m) úgy követik el, hogy az elkövető a cselekményt megelőzően – annak elkövetésével összefüggésbe hozható módon – kábítószert fogyasztott.”
12. § (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 164. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a könnyű testi sértést
a) aljas indokból vagy célból követik el,
b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére követik el,
c) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el, vagy
d) úgy követik el, hogy az elkövető a cselekményt megelőzően – annak elkövetésével összefüggésbe hozható módon – kábítószert fogyasztott.”
(2) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 164. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a súlyos testi sértést
a) aljas indokból vagy célból követik el,
b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére követik el,
c) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el,
d) maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okozva követik el,
e) különös kegyetlenséggel követik el, vagy
f) úgy követik el, hogy az elkövető a cselekményt megelőzően – annak elkövetésével összefüggésbe hozható módon – kábítószert fogyasztott.”
13. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény „Kábítószer-kereskedelem” alcíme a következő 177/A. §-sal egészül ki:
„177/A. § A kábítószer-kereskedelem bűncselekmény elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.”
14. § (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 178. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az ország területére történő behozatal céljából megrendel, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés
a) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
aa) üzletszerűen,
ab) bűnszövetségben,
ac) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva,
b) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha jelentős mennyiségű kábítószerre,
c) öt évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha különösen jelentős mennyiségű kábítószerre
követik el a bűncselekményt.”
(2) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 178. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Aki kábítószert fogyaszt, illetve csekély mennyiségű kábítószert fogyasztás céljából megszerez, tart vagy az ország területére történő behozatal céljából megrendel, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
15. § (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 179. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére, illetve felhasználásával, vagy
b) oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület területén, illetve annak közvetlen környezetében
kábítószert termeszt, előállít, megszerez vagy tart, bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére, illetve felhasználásával kábítószert az ország területére történő behozatal céljából megrendel, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít.
(3) A büntetés
a) öt évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha
aa) bűnszövetségben,
ab) üzletszerűen,
ac) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva,
ad) jelentős mennyiségű kábítószerre,
b) öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha különösen jelentős mennyiségű kábítószerre
követik el a bűncselekményt.”
(2) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 179. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre követik el, a büntetés bűntett miatt
a) az (1), illetve a (2) bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig,
b) a (3) bekezdés a) pont ab), illetve ac) alpontjában meghatározott esetben két évtől nyolc évig
terjedő szabadságvesztés.”
16. § (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 180. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Nem büntethető, aki csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít, megszerez, tart vagy az ország területére történő behozatal céljából megrendel, illetve aki kábítószert fogyaszt, ha
a) a bűncselekmény elkövetését beismeri,
b) az elsőfokú ügydöntő határozat meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt, és
c) a vádemelésig az elkövetés körülményeit feltárja, illetve lehetővé teszi a kábítószert értékesítő személy kilétének a megállapítását.”
(2) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 180. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az (1) bekezdés nem alkalmazható akkor sem, ha az elkövető az (1) bekezdés b) pontja szerinti lehetőséget már két alkalommal igénybe vette.”
17. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény „Új pszichoaktív anyaggal visszaélés” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„Tudatmódosító anyaggal visszaélés”
18. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 184. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„184. § (1) Aki, abból a célból, hogy a kóros élvezetéhez másnak segítséget nyújtson, kábítószert kínál, átad, ha más bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés az (1) bekezdés esetén bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény elkövetésével a kábítószer több mint tíz személy számára válik hozzáférhetővé.
(3) Aki abból a célból, hogy a kóros élvezetéhez másnak segítséget nyújtson, kábítószert forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, ha más bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
19. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 339. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha a cselekményt úgy követi el, hogy a cselekményt megelőzően – annak elkövetésével összefüggésbe hozható módon – kábítószert fogyasztott.”
20. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 340. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a (2) bekezdés szerinti cselekményt úgy követi el, hogy a cselekményt megelőzően – annak elkövetésével összefüggésbe hozható módon – kábítószert fogyasztott.”
21. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 365. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást)
(követik el.)
22. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 366. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a kifosztást)
(követik el.)
23. § (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 370. § (2) bekezdés b) pontja a következő bj) alponttal egészül ki:
(A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha
a szabálysértési értékre elkövetett lopást)
„bj) kábítószer vásárlásához szükséges anyagi javak megszerzése érdekében”
(követik el.)
(2) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 370. § (3) bekezdés b) pont be) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a kisebb értékre elkövetett lopást)
„be) nemesfémre,”
(követik el.)
(3) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 370. § (3) bekezdés b) pontja a következő bf) alponttal egészül ki:
(A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a kisebb értékre elkövetett lopást)
„bf) kábítószer vásárlásához szükséges anyagi javak megszerzése érdekében, vagy”
(követik el.)
24. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 371. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, ha)
25. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 380. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott cselekményt úgy követi el, hogy a cselekményt megelőzően – annak elkövetésével összefüggésbe hozható módon – kábítószert fogyasztott.”
26. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) E törvény alkalmazásában kábítószer a 78/2022. (XII. 28.) BM rendelet 1. mellékletében a kábítószerek 1. vagy 2. jegyzékén szereplő anyag, 2. mellékletében a pszichotróp anyagok 1. vagy 2. jegyzékén szereplő anyag, valamint 3. mellékletében meghatározott anyag. A 160. §, a 164. §, a 184. §, a 339. §, a 340. §, a 365. §, a 366. §, a 370. §, a 371. § és a 380. § alkalmazása szempontjából kábítószernek minősül továbbá a bódult állapot előidézésére alkalmas, nem emberi fogyasztásra szánt anyag, ideértve a más szer hozzáadásával vagy szerkezete átalakításával előállított anyagokat, illetve a más tudatmódosító szereket is.”
27. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 461. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„461. § (1) E törvény alkalmazásában a kábítószer csekély mennyiségű, ha
a) annak bázis formában megadott tiszta hatóanyag-tartalma
aa) LSD esetén a 0,001 gramm,
ab) pszilocibin esetén a 0,1 gramm,
ac) pszilocin esetén a 0,2 gramm,
ad) amfetamin, metamfetamin, MDPV és alfa-PVP esetén a 0,5 gramm,
ae) dihidrokodein esetén a 0,8 gramm,
af) heroin esetén a 0,6 gramm,
ag) morfin esetén a 0,9 gramm,
ah) ketamin, kodein, MDA, MDMA, N-etil-MDA (MDE), MBDB, 1-PEA, N-metil-1-PEA, mCPP, metadon, 4-fluoramfetamin és petidin esetén az 1 gramm,
ai) mefedron, metilon és 4-MEC esetén az 1,5 gramm,
aj) kokain esetén a 2 gramm,
ak) BZP esetén a 3 gramm,
al) pentedron esetén a 0,4 gramm,
b) GHB esetén annak sav formában megadott tiszta hatóanyag-tartalma a 7,5 gramm,
c) tetrahidro-kannabinol (THC) esetén a tiszta és savformában együttesen jelen levő THC-tartalom (totál-THC) a 6 gramm,
d) annak tiszta hatóanyag-tartalma
da) GBL esetén a 6,2 gramm,
db) AB–CHMINACA, MDMB–CHMICA, AM–2201, AB–PINACA, AB–FUBINACA, és ADB–FUBINACA esetén a 0,05 gramm
mennyiséget nem haladja meg.
(2) E törvény alkalmazásában a kábítószer csekély mennyiségű, ha kannabisz növény esetén a növényegyedek száma legfeljebb öt.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti kábítószer e törvény alkalmazásában
a) jelentős mennyiségű, ha az adott kábítószerre meghatározott csekély mennyiség felső határának hússzoros,
b) különösen jelentős mennyiségű, ha az adott kábítószerre meghatározott csekély mennyiség felső határának kétszázszoros
mértékét meghaladja.
(4) A 78/2022. (XII. 28.) BM rendelet 1. mellékletében a kábítószerek 1. vagy 2. jegyzékén, 2. mellékletében a pszichotróp anyagok 1. vagy 2. jegyzékén szereplő, azonban az (1) vagy a (2) bekezdésben nem szereplő kábítószer e törvény alkalmazásában
a) csekély mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagjának hétszeres mértékét nem haladja meg,
b) jelentős mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagjának száznegyvenszeres mértékét meghaladja,
c) különösen jelentős mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagjának ezernégyszázszoros mértékét meghaladja.
(5) E törvény alkalmazásában a kábítószer csekély mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a 78/2022. (XII. 28.) BM rendelet 3. mellékletében szereplő jegyzék
a) 1. pontja szerinti vegyületcsoport esetében a 0,5 gramm,
b) 2. pontja szerinti vegyületcsoport esetében az 1,5 gramm,
c) 3. pontja szerinti vegyületcsoport esetében a 2 gramm,
d) 4. pontja szerinti vegyületcsoport esetében az 1 gramm,
e) 5. pontja szerinti vegyületcsoport esetében a 0,1 gramm,
f) 6. pontja szerinti anyagok esetében a 2 gramm
mennyiséget nem haladja meg.
(6) E törvény alkalmazásában az (5) bekezdés szerinti kábítószer jelentős mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a csekély mennyiség felső határának húszszoros mértékét meghaladja.
(7) E törvény alkalmazásában az (5) bekezdés szerinti kábítószer különösen jelentős mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a csekély mennyiség felső határának kétszázszoros mértékét meghaladja.
(8) E törvény alkalmazásában só formában előforduló vegyületek esetén tiszta hatóanyag-tartalom alatt a bázis formában megadott hatóanyag-tartalmat kell érteni.”
28. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény
a) 72. § (3) bekezdésében a „pontja esetében” szövegrész helyébe a „pontja, illetve a (2a) bekezdés szerinti esetben” szöveg,
b) 72. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az „elkobzást akkor is el kell rendelni” szövegrész helyébe az „elkobzásnak abban az esetben is helye van” szöveg,
c) 177. § (1) bekezdés b) pontjában a „személy felhasználásával” szövegrész helyébe a „személy részére, illetve felhasználásával” szöveg,
d) 370. § (2) bekezdés b) pont bh) alpontjában a „sérelmére vagy” szövegrész helyébe a „sérelmére,” szöveg,
e) 370. § (2) bekezdés b) pont bi) alpontjában a „fakivágással” szövegrész helyébe a „fakivágással vagy” szöveg
lép.
29. § Hatályát veszti a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény
b) 184/A–184/C. §-a,
6. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása
30. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 133. § (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(Az elítélt köteles – különösen –)
31. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény a következő 135/A. §-sal egészül ki:
„135/A. § (1) Az elítélt, ha szándékos bűncselekmény elkövetése miatt ítélték szabadságvesztésre, a büntetés végrehajtása alatt köteles a bv. intézet által kijelölt települési önkormányzat területén, a település tisztántartását vagy a településen működő költségvetési intézmény karbantartását célzó – az érintett települési önkormányzattal egyeztetett – közösségi jóvátételi programban díjazás nélkül részt venni.
(2) A közösségi jóvátételi programban való részvételre a 135. § (2) bekezdését, valamint a 135. § (4) és (5) bekezdését kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a munka jellegétől függően az elítéltet munka- és balesetvédelmi oktatásban is részesíteni kell.
(3) A közösségi jóvátételi programban való részvétel ideje a napi négy órát, egy évben a hatvan órát nem haladhatja meg, amely tartamba a munkavégzés helyszínére és az onnan történő visszaszállítás időtartama nem számít be. A bv. orvos a munkavégzés idejét az elítélt egészségi és fizikai állapotára vagy életkorára tekintettel csökkentheti.
(4) Ha az elítélt a közösségi jóvátételi programban önhibájából nem vesz részt, az adott elszámolási időszakban a reintegrációs programban való részvételére kreditpont csak kivételes méltánylást érdemlő esetben adható.
(5) A közösségi jóvátételi programba való részvételre az elítéltet a BFB jelöli ki, a kijelölés iránt kérelem nem nyújtható be.”
7. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítása
32. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 234. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök a három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, szándékosan elkövetett következő bűncselekmények esetén is alkalmazhatók:)
33. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 272. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés)
34. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény a következő Fejezettel egészül ki:
BŰNMEGELŐZÉSI CÉLÚ FELÜGYELET
295/A. § A bűnmegelőzési célú felügyelet a további kábítószerfogyasztás megelőzése érdekében a terhelt cselekvési szabadságát korlátozza.
295/B. § (1) Az ügyészség a kábítószer-kereskedelem vagy a kábítószer birtoklása elkövetésének a megalapozott gyanúja miatt a gyanúsítottal szemben folyamatban lévő eljárásban a gyanúsított bűnmegelőzési célú felügyeletét rendeli, ha
a) a gyanúsítottal szemben személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelésére nem került sor, és
b) a gyanúsított megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy a kábítószer birtoklását kábítószer fogyasztásával vagy kábítószer fogyasztás céljából történő tartásával követte el.
(2) A bűnmegelőzési célú felügyelet elrendelése különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető.
295/C. § (1) A bűnmegelőzési célú felügyelet megszűnik, ha
a) a tartama meghosszabbítás nélkül lejárt,
b) a nyomozás határideje lejárt,
c) a nyomozást befejezték vagy
d) az eljárást felfüggesztették.
(2) A bűnmegelőzési célú felügyeletet meg kell szüntetni, ha
a) az elrendelésének oka megszűnt,
b) a gyanúsítottal szemben személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedést rendeltek el,
c) más ügyben a gyanúsított letartóztatását vagy előzetes kényszergyógykezelését rendelték el vagy
d) a gyanúsított szabadságvesztést, elzárást vagy javítóintézeti nevelést tölt.
295/D. § Bűnmegelőzési célú felügyelet elrendelése esetén az ügyészség előírja, hogy a gyanúsított
a) meghatározott időközönként és módon a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervénél jelentkezzen, és
b) működjön közre a rendőrség kábítószer-fogyasztást ellenőrző vizsgálatában.
295/E. § A bűnmegelőzési célú felügyelet három hónapig tart, amelyet az ügyészség egy alkalommal, három hónappal meghosszabbíthat.
295/F. § (1) Ha a bűnmegelőzési célú felügyelet tartama alatt a gyanúsított életkörülményeiben olyan lényeges változás következik be, amely miatt
a) az előírt magatartási szabályoktól történő ideiglenes eltérés vagy azok ideiglenes felfüggesztése szükséges, az ügyészség a bűnmegelőzési célú felügyelet magatartási szabályait hivatalból, illetve a terhelt vagy a védő indítványára részlegesen feloldja, vagy
b) az előírt magatartási szabályok tartós vagy végleges módosítása szükséges, a bűnmegelőzési célú felügyelet magatartási szabályait az ügyészség a gyanúsított vagy a védő indítványára módosítja.
(2) A bűnmegelőzési célú felügyelet indítvánnyal egyező részleges feloldása, illetve módosítása ellen nincs helye jogorvoslatnak.
(3) A bűnmegelőzési célú felügyelet alatt álló gyanúsított a bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, más hatóság vagy szakértő idézésével kapcsolatos megjelenési kötelezettségének teljesítése, illetve ilyen értesítéssel kapcsolatos megjelenési jogának gyakorlása érdekében az ahhoz szükséges időtartamra és mértékben bűnmegelőzési célú felügyelet magatartási szabályaitól külön engedély nélkül is eltérhet.
(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a gyanúsított köteles
a) az idézésről vagy az értesítésről legkésőbb annak kézhezvételételét követő munkanapon az idézés vagy értesítés megismerésének biztosításával együtt a magatartási szabályok megtartását ellenőrző hatóságot tájékoztatni,
b) az idézést vagy értesítést kibocsátó hatóság előtt történt megjelenését és annak időtartamát, a megjelenését követő három munkanapon belül igazolni.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott tájékoztatási és igazolási kötelezettség elmulasztása a magatartási szabályok megszegésének minősül.
295/G. § (1) Ha a gyanúsított a bűnmegelőzési célú felügyelet magatartási szabályait megszegi, a gyanúsítottat az ügyészség rendbírsággal sújthatja.
(2) A magatartási szabályok ismételt vagy súlyos megszegése esetén a gyanúsított őrizete rendelhető el.”
35. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 374. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felülbírálati indítvány terjeszthető elő)
36. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény a következő alcímmel egészül ki:
„A bűnmegelőzési célú felügyelet alkalmazása fiatalkorúval szemben
689/A. § Fiatalkorúval szemben bűnmegelőzési célú felügyelet nem rendelhető el, ha
a) a fiatalkorú megelőző párfogását rendelték el, vagy
b) a fiatalkorú helyes irányú fejlődése érdekében nem indokolt.”
37. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 705. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Katonával szemben bűnmegelőzési célú felügyelet nem rendelhető el.”
38. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény
a) 272. § (2) bekezdés e) pontjában a „kényszerintézkedés].” szövegrész helyébe a „kényszerintézkedés], valamint” szöveg,
b) 866. § (2) bekezdés 14. pontjában a „felügyelet és a távoltartás végrehajtásának” szövegrész helyébe a „felügyelet, a távoltartás és a bűnmegelőzési célú felügyelet végrehajtásának” szöveg
lép.
39. § Hatályát veszti a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 272. § (2) bekezdés d) pontjában az „és” szövegrész.
8. Záró rendelkezések
40. § Ez a törvény 2025. június 15-én lép hatályba.
41. § A 2–5. § az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
|
Dr. Sulyok Tamás s. k., |
Dr. Latorcai János s. k., |
A törvényt az Országgyűlés a 2025. április 29-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2025. május 12.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás