2/2025. (IV. 30.) OBH utasítás
2/2025. (IV. 30.) OBH utasítás
a bírósági vezetők vezetői tevékenységének vizsgálatáról
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés d) pontjában és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 137. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a bírósági vezetők vezetői tevékenysége vizsgálatának részletes szempontjairól és eljárásáról a következő normatív utasítást adom ki:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A szabályzat célja
1. § Az utasítás (a továbbiakban: szabályzat) célja, hogy a bírósági szervezet működése hatékonyságának előmozdítása és szervezeti kultúrájának építése érdekében meghatározza a bírósági vezetők igazgatási feladatellátására és személyes kompetenciájára kiterjedő vizsgálat szempontjait, eljárási szabályait, valamint biztosítsa a pártatlan vizsgálat lefolytatásának garanciális követelményeit.
2. A szabályzat hatálya
2. § (1) A szabályzat személyi hatálya az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnökének, valamint az ítélőtábla és a törvényszék elnökének kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezetőkre, a vezetői vizsgálatot végző bírókra, valamint a vezetői vizsgálatban közreműködő bírókra és igazságügyi alkalmazottakra terjed ki.
(2) A szabályzat tárgyi hatálya a bírósági vezetők rendes és rendkívüli vezetői vizsgálatára, valamint vezetői utóvizsgálatára terjed ki.
3. A vezetői vizsgálat típusai
3. § A vezetői vizsgálat lehet
a) rendes vezetői vizsgálat,
b) rendkívüli vezetői vizsgálat,
c) vezetői utóvizsgálat.
4. § (1) Rendes vezetői vizsgálat a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 136. § (1)–(2) bekezdése szerinti vizsgálat.
(2) Rendkívüli vezetői vizsgálat a Bszi. 136. § (3)–(4) bekezdése szerinti vizsgálat.
(3) A vezetői utóvizsgálat a rendes vagy rendkívüli vezetői vizsgálat során feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére tett felszólítás, javaslat, ajánlás végrehajtásának ellenőrzése érdekében elrendelt vizsgálat.
A RENDES VEZETŐI VIZSGÁLAT
4. A vizsgálat tervezése
5. § (1) Az OBH, az ítélőtábla és a törvényszék elnöke (a továbbiakban együtt: a vizsgálat elrendelője) a kinevezési jogkörébe tartozó vezetők rendes vezetői vizsgálatát (jelen fejezet alkalmazásában a továbbiakban: vizsgálat) és a hónap megjelölésével annak várható kezdő időpontját a munkatervben megtervezi.
(2) A tervezéskor figyelemmel kell lenni a vezetői értekezlet ütemezett időpontjára.
5. A vizsgálat elrendelése, elhalasztása
6. § (1) A vizsgálat elrendelője a vizsgálatot írásban rendeli el.
(2) A vizsgálat elrendelője a vizsgálat elrendelésével egyidejűleg értesíti a vizsgálót és a vizsgált vezetőt a vizsgálat elrendeléséről.
(3) A vizsgálatot elrendelő intézkedés tartalmazza
a) a vizsgálat kezdő időpontját,
b) a vizsgálat alapjául szolgáló jogszabály, illetve közjogi szervezetszabályozó eszköz rendelkezéseinek pontos megjelölését,
c) a vizsgált időszakot,
d) a vizsgálat befejezésének időpontját,
e) a vizsgáló nevét, vizsgáló tanács kijelölése esetén a tanács elnökének és tagjainak nevét,
f) szükség esetén a 15. § (2) bekezdése és a 20. § (1) bekezdés a) pontja szerinti döntést,
g) a vizsgálat elrendelője által fontosnak tartott további információkat.
7. § (1) A vizsgálat elrendelője a vizsgálat elrendelését munkaszervezési vagy más fontos okból egy alkalommal legfeljebb hat hónapra elhalaszthatja.
(2) A vizsgálat elrendelője a már elrendelt vizsgálat kezdő időpontját a vizsgált vezető kérelmére méltánylást érdemlő körülmény fennállása esetén legfeljebb hat hónapra, a vizsgálat kezdő időpontjának meghatározásával elhalaszthatja. Méltánylást érdemlő körülmény lehet különösen a vizsgált vezető vagy közeli hozzátartozójának súlyos egészségi állapota.
(3) Halasztás esetén a vizsgálat időpontját a Bszi. 136. § (1) bekezdésében és a szabályzat 5. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell meghatározni.
6. A vizsgáló kijelölése és összeférhetetlensége
8. § A vizsgálatra három főből álló vizsgáló tanácsot kell kijelölni. A törvényszék székhelye szerinti járásbíróság elnöke és elnökhelyettese kivételével a járásbíróság és a kerületi bíróság (a továbbiakban együtt: járásbíróság) elnökének és elnökhelyettesének, valamint a Bszi. 118. (1) bekezdés c)–f) pontja szerinti vezetőnek a vizsgálatára vizsgáló is kijelölhető. A továbbiakban a vizsgálóra vonatkozó rendelkezéseket a vizsgáló tanácsra és annak tagjaira is alkalmazni kell.
9. § (1) A vizsgálót a vizsgálat elrendelője jelöli ki.
(2) Nem jelölhető ki vizsgálónak
a) az, aki nem rendelkezik legalább 3 éves tényleges vezetői gyakorlattal,
b) az, akinek a rendes vezetői vizsgálatában a vizsgált vezető vizsgálóként közreműködött.
(3) A vizsgálat elrendelője vizsgálónak, vizsgáló tanács eljárása esetén a tanács elnökének a kinevezési jogkörébe tartozó, a vizsgált vezetővel legalább azonos beosztású, azonos beosztás esetén nála hosszabb vezetői gyakorlattal rendelkező bírósági vezetőt jelöl ki.
(4) Ha nincs a (3) bekezdés szerint kijelölhető vizsgáló, akkor a vizsgálat elrendelője az OBH elnökének kinevezési jogkörébe tartozó vezetőt jelöl ki vizsgálónak.
(5) Az OBH elnöke – a (2)–(3) bekezdéstől eltérően – vizsgálónak az OBH-ba határozatlan időre beosztott bírót is kijelölhet.
10. § (1) Nem jelölhető ki vizsgálónak
a) az OBH elnökének, elnökhelyettesének,
b) a vizsgált bírósági vezető tekintetében kinevezési jogkört gyakorló ítélőtábla vagy törvényszéki elnöknek,
c) a vizsgált bírósági vezető szolgálati helye szerinti ítélőtábla vagy törvényszék elnökhelyettesének, kollégiumvezetőjének, kollégiumvezető-helyettesének,
d) a vizsgált bírósági vezető szolgálati helye szerinti járásbíróság elnökének, elnökhelyettesének,
e) a vizsgált bírósági vezetőnek
a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 71/A. § (1) bekezdése szerinti hozzátartozója.
(2) Nem jelölhető ki vizsgálónak, akitől a vizsgálat tárgyilagos lefolytatása nem várható el.
11. § (1) A vizsgálat elrendelője az összeférhetetlenség fennállását a vizsgálat alatt folyamatosan vizsgálja.
(2) A vizsgáló köteles haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel.
(3) Összeférhetetlenségi okot a vizsgált vezető is bejelenthet. A vizsgált vezető az összeférhetetlenségi okot köteles a tudomásszerzést követően haladéktalanul bejelenteni.
(4) A vizsgálat elrendelője a bejelentést 3 munkanapon belül elbírálja. Amennyiben a vizsgálat elrendelője a bejelentésnek helyt ad, vagy saját maga észlel összeférhetetlenséget, másik vizsgálót jelöl ki.
(5) Nem lehet elutasítani a vizsgálónak azt a bejelentését, mely szerint tőle a vizsgálat tárgyilagos lefolytatása nem várható el.
7. A vizsgálatban részt vevők jogai és kötelezettségei
12. § A vizsgáló tanács elnöke vezeti és koordinálja a vizsgáló tanács tevékenységét.
13. § (1) A vizsgáló a tevékenysége során
a) a vizsgálattal kapcsolatos iratokba, dokumentumokba, nyilvántartásokba, adatbázisokba – törvényi korlátozások figyelembevételével – betekinthet,
b) a vizsgálattal kapcsolatos iratokról – törvény kizáró rendelkezése hiányában – másolatot, kivonatot készíthet,
c) a vizsgált vezető által használt épületekbe, helyiségekbe beléphet,
d) a vizsgálat elrendelőjétől, a vizsgált vezető szolgálati helye szerinti bíróság elnökétől nyilatkozatot, adatszolgáltatást vagy okirat bemutatását kérheti.
(2) A vizsgáló a tevékenysége során befolyástól és elfogultságtól mentesen jár el.
(3) A vizsgáló részére a vizsgálat időtartamára a törvényszék, illetve az ítélőtábla elnöke hozzáférést biztosít a vizsgált vezető által irányított vagy igazgatott szervezeti egység elektronikus nyilvántartásaihoz és adatbázisaihoz.
(4) A vizsgált vezető szolgálati helye szerinti bíróság elnöke köteles
a) biztosítani a vizsgálat végrehajtásához szükséges feltételeket,
b) megadni a vizsgáló számára a szükséges tájékoztatásokat,
c) elősegíteni a vizsgáló és a vizsgált vezető együttműködését.
(5) Az (1) bekezdés d) pontjában foglalt személy köteles a vizsgálónak a szükséges tájékoztatást, nyilatkozatot és adatszolgáltatást megadni, valamint a kért okiratot bemutatni.
(6) Az (1) bekezdés d) pontjában felsorolt személy, valamint a vizsgáló a vizsgálat során együttműködni kötelesek.
8. A vizsgálat módszerei
14. § A vizsgálat módszerei:
a) iratvizsgálat,
b) elektronikus információs rendszer adatainak vizsgálata,
c) személyes megbeszélés,
d) részvétel a vizsgált vezető által tartott értekezleten,
e) interjú,
f) kérdőív,
g) helyszíni bejárás.
15. § (1) A 21. § szerinti kapcsolatfelvételt követően a vizsgált vezető a vizsgáló részére haladéktalanul megküldi
a) a vezetői pályaművét,
b) amennyiben beszámoló készítésére kötelezett, a vizsgált időszakban készült éves beszámolóit,
c) a magas színvonalú és időszerű ítélkezés érdekében hozott vezetői intézkedést tartalmazó két, általa választott iratot,
d) egy releváns probléma megoldására szolgáló iratot.
(2) A vizsgálat elrendelője a vizsgálatot elrendelő intézkedésében az (1) bekezdésben meghatározottakon túl további iratok megküldését is előírhatja.
(3) A vizsgáló további iratok bemutatását is kérheti, és betekinthet az elektronikus informatikai rendszer adataiba.
16. § (1) A vizsgáló személyes megbeszélést folytat a vizsgált vezetővel a vizsgálat tárgyát képező témakörökről.
(2) A személyes megbeszélés során a vizsgált vezető is javasolhat a vezetői tevékenységét érintő témákat.
(3) A személyes megbeszélésen elhangzottakról a vizsgáló feljegyzést készít.
17. § (1) A vizsgáló bírósági elnök vizsgálata esetén vezetői értekezleten, kollégiumvezető vizsgálata esetén kollégiumi ülésen, csoportvezető vizsgálata esetén csoportértekezleten vesz részt, ahol meggyőződik a vizsgált vezető kommunikációs, lényeglátási és problémakezelési képességéről.
(2) Az értekezleten tapasztaltakról a vizsgáló feljegyzés készít.
(3) Amennyiben a vizsgálat ideje alatt a vizsgált vezető nem tart értekezletet, illetve ülést, a vizsgáló bekéri a legutóbbi értekezlet, illetve ülés jegyzőkönyvét, emlékeztetőjét.
18. § A vizsgáló interjút készít
a) ítélőtáblai, törvényszéki elnök vizsgálata esetén a bírói tanács elnökével, a gazdasági hivatal vezetőjével, valamint az ítélőtábla vagy a törvényszék kollégiumvezetőivel;
b) ítélőtáblai és törvényszéki elnökhelyettes vizsgálata esetén az ítélőtábla vagy a törvényszék elnökével, valamint az ítélőtábla vagy a törvényszék kollégiumvezetőivel;
c) kollégiumvezető vizsgálata esetén az ítélőtábla vagy a törvényszék elnökével, valamint amennyiben van, akkor a kollégiumvezető-helyettessel;
d) járásbírósági elnök vizsgálata esetén a törvényszék kollégiumvezetőivel;
e) járásbírósági elnökhelyettes, kollégiumvezető-helyettes, csoportvezető, csoportvezető-helyettes vizsgálata esetén a vizsgált vezető közvetlen felettes vezetőjével.
19. § A törvényszéki és ítélőtáblai elnök vizsgálata esetén a vizsgáló tanács elnöke az OBH főosztályvezetőit felkéri az 1. melléklet szerinti kérdőív kitöltésére.
20. § (1) A vizsgáló helyszíni bejárást végez, ha azt
a) a vizsgálat elrendelője a vizsgálatot elrendelő intézkedésében előírja,
b) a vizsgálat szempontjából lényegesnek ítélt körülmény megállapításához szükségesnek tartja,
c) a vizsgált vezető kéri.
(2) A vizsgáló a helyszíni bejárás során megvizsgálja
a) a vizsgált vezető közvetlen munkakörnyezetét,
b) az épületek állapotát,
c) az irodák, a tárgyalótermek és egyéb helyiségek állapotát,
d) az ügyfélforgalom előtt nyitva álló helyiségek állapotát és megközelíthetőségét,
e) az eligazodást segítő információs és tájékoztató táblákat, feliratokat,
f) a munkatársak irodai elhelyezését, az irodák felszereltségét, állapotát,
g) az informatikai eszközökkel való felszereltséget.
9. A vizsgálat szempontjai és lefolytatása
21. § (1) A vizsgáló a 6. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott időpont elteltét követően haladéktalanul írásban vagy elektronikus úton felveszi a kapcsolatot a vizsgált vezetővel, és intézkedik a vizsgálathoz szükséges iratok beszerzése, valamint az elektronikus információs rendszerekhez való hozzáférések engedélyezése iránt.
(2) A vizsgáló a kapcsolat felvételekor tájékoztatja a vizsgált vezetőt a vizsgálat menetéről, módszereiről, és egyezteti vele a személyes megbeszélés, továbbá a vezetői értekezleten való részvétel időpontját.
22. § (1) A vizsgálat során a vizsgáló megvizsgálja
a) a jogszabályban, az OBH elnökének utasításában, határozatában, a bíróság szervezeti és működési szabályzatában, valamint a kinevezési jogkör gyakorlójának és felettes vezetőjének intézkedésében meghatározott feladatok végrehajtását;
b) a pályaműben szereplő tervek megvalósítását, az abban kitűzött célok és intézkedések végrehajtását;
c) a vezetői kompetenciák körében
ca) a kommunikációs, kapcsolattartási és konfliktuskezelési képességet,
cb) a stratégiai gondolkodás képességét,
cc) a változáskezelési, szervezetirányítási képességet és tevékenységet,
cd) a saját motiváltság jellemzőit és a munkatársak motiválásának képességét.
(2) Bírósági elnök vizsgálata esetén az (1) bekezdésben foglaltak mellett a vizsgáló megvizsgálja
a) a magas színvonalú és időszerű ítélkezés érdekében tett intézkedéseket, azok eredményességét az ítélkezés minőségi mutatói és időszerűsége alapján;
b) az ítélkezés személyi feltételeinek biztosítása körében
ba) az optimális létszámgazdálkodás és arányos munkateher kialakítása érdekében tett intézkedéseket,
bb) az egyenlő bánásmód elvének érvényesülését különösen az előmenetel, az illetményen kívüli juttatások és az egyéb, dolgozóknak biztosított kedvezmények tekintetében,
bc) a foglalkoztatásra vonatkozó szabályok alkalmazásának, a munkáltatói jogkörök gyakorlásának jogszerűségét, a méltányossági döntési jogkör gyakorlását, a nyilvántartások vezetését;
c) az ítélkezés tárgyi feltételeinek biztosítása körében
ca) az észszerű és költséghatékony gazdálkodás megvalósulását,
cb) a létesítmény- és eszközgazdálkodás körében tett intézkedéseket,
cc) a munkakörülmények javítása érdekében tett intézkedéseket,
cd) az informatikai biztonság érdekében tett intézkedéseket.
(3) Elnökhelyettes vizsgálata esetén az (1) bekezdésben foglaltak mellett a vizsgáló a (2) bekezdésben foglaltakat is megvizsgálja, ha a vizsgált időszakban a bíróság elnökét annak akadályoztatása miatt – ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nem volt betöltve – helyettesítette.
(4) A kollégiumvezető és a kollégiumvezető-helyettes vizsgálata esetén az (1) bekezdésben foglaltak mellett a vizsgáló megvizsgálja a kollégium munkájának szervezését és e körben a magas színvonalú és időszerű ítélkezés érdekében tett intézkedéseket, azok eredményességét az ítélkezés minőségi mutatói és időszerűsége alapján.
(5) A csoportvezető és a csoportvezető-helyettes vizsgálata esetén az (1) bekezdésben foglaltak mellett a vizsgáló megvizsgálja a csoport munkájának szervezését.
23. § A vizsgáló a tevékenysége során a vizsgálati szempontok teljes körű és a 14. § szerinti vizsgálati módszerekkel alátámasztott kielemzésére törekszik.
24. § (1) A vizsgáló a vizsgálat kezdő időpontjától számított 45 napon belül a vizsgálat tapasztalatairól vizsgálati jelentést és értékelési javaslatot készít. A vizsgálati jelentés határidőben történő elkészítéséért és annak tartalmáért a vizsgáló felelős.
(2) Vizsgáló tanács eljárása esetén a tanács tagjai a vizsgálat tapasztalatait megvitatják, és megállapításaikat részjelentésekben rögzítik. A vizsgálati jelentést és az értékelési javaslatot a vizsgáló tanács elnöke készíti el.
(3) A vizsgálati jelentés tartalmazza a vizsgálat során tapasztalt tényeket, körülményeket, rögzíti az ezeket megalapozó iratokat, a vizsgáló megállapításait. A jelentésben ki kell térni arra, hogy a vizsgált vezető a vezetői feladatait mennyiben teljesíti, ezek ellátásához szükséges kompetenciákkal rendelkezik-e, vezetői munkájának melyek az erősségei és a fejlesztendő területei. A vizsgáló a vizsgálati jelentésben a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére intézkedési javaslatot tehet.
(4) A vizsgáló a vizsgálatot elrendelő és a vizsgált vezető részére megküldi a vizsgálati jelentést, az értékelési javaslatot és a vizsgálat során keletkezett valamennyi iratot.
(5) A vizsgálati jelentést alátámasztó egyéb iratot a vizsgált vezető vagy a vizsgálat elrendelőjének kérésére kell megküldeni.
(6) A vizsgált vezető a vizsgálati jelentésre és az értékelési javaslatra annak kézhezvételét követő 8 napon belül a vizsgálónál és a vizsgálat elrendelőjénél írásban észrevételt tehet.
25. § (1) A vizsgálat elrendelője kitűzi a szóbeli értékelés időpontját, amelyről a vizsgált vezetőt, valamint a vizsgálót és amennyiben a vizsgált vezető felettes vezetője nem azonos a vizsgálat elrendelőjével, akkor a felettes vezetőjét írásban értesíti.
(2) A szóbeli értékelésen a vizsgálat elrendelője, az (1) bekezdés szerint értesített személy és a jegyzőkönyvvezető lehet jelen. A szóbeli értékelésről jegyzőkönyv készül.
(3) A vizsgálat elrendelője a szóbeli értékelésen megállapítja a vizsgálat eredményét.
(4) Az értékelés eredményeként a vizsgált vezető alkalmas vagy nem alkalmas értékelést kaphat.
(5) A vizsgálatot elrendelő az értékelésben a vizsgált vezetőt határidő tűzésével felszólíthatja a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére, részére javaslatot, ajánlást tehet.
(6) A vizsgálatot elrendelő az írásba foglalt értékelést és a jegyzőkönyvet a szóbeli értékelést követő 5 munkanapon belül megküldi a vizsgált vezetőnek.
26. § Az értékeléssel szemben a Bjt. 80. §-a és 85. § (4) bekezdése, valamint a Bszi. 140. §-a szerint van helye jogorvoslatnak.
10. A tanácselnök vizsgálata
27. § (1) A II. Fejezet rendelkezéseit nem kell alkalmazni a tanácselnök vizsgálatára.
(2) A tanácselnök vezetői tevékenységét lehetőleg a rendszeres bírói értékelés alkalmával kell megvizsgálni.
A RENDKÍVÜLI VEZETŐI VIZSGÁLAT
28. § (1) A vizsgálatot elrendelő intézkedésben a 6. § (3) bekezdésében foglaltak mellett meg kell határozni a vizsgálatra okot adó körülményeket és a vizsgálat szempontjait.
(2) A Bszi. 136. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a vizsgálat elrendelője a felmentés kezdeményezésének kézhezvételétől számított 30 napon belül elrendeli a vizsgálatot.
(3) A vizsgáló a 14. §-ban meghatározott vizsgálati módszereket szabadon megválaszthatja és alkalmazhatja.
(4) A vizsgáló az eljárása során kizárólag a 28. § (1) bekezdésében meghatározott szempontokat vizsgálhatja.
(5) A rendkívüli vezetői vizsgálatra – az 5. §, a 7. §, a 9. § (2) bekezdés b) pontja, a 15–20. §, a 22. § és a 27. § kivételével – egyebekben a II. Fejezet rendelkezéseit is alkalmazni kell.
A VEZETŐI UTÓVIZSGÁLAT
29. § (1) Ha a vizsgálat elrendelője az értékelésben határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére szólította fel a vizsgált vezetőt, a határidő elteltét követő 30 napon belül a végrehajtás ellenőrzésére vizsgálatot rendel el.
(2) A vezetői utóvizsgálatra egyebekben a 28. § (1) és (3)–(5) bekezdése rendelkezéseit kell alkalmazni.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
11. Hatályba léptető rendelkezések
30. § Ez az utasítás 2025. június 15. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően elrendelt vezetői vizsgálatokra kell alkalmazni.
12. Módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések
31. §1
32. §2
1. melléklet a 2/2025. (IV. 30.) OBH utasításhoz
vezetői vizsgálatához
A 31. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 32. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás