2025. évi XX. törvény

7/B. § (1) Amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásával kapcsolatos kérdésekben az Európai Unió joga szerinti tagállami illetékes hatóságnak a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) minősül.

(2) A Bizottságot (1) bekezdés szerinti hatáskörének gyakorlásával összefüggésben annak elnöke, az elnök akadályoztatása esetén a Bizottság elnökhelyettese képviseli.

(3) A Bizottság (1) bekezdés szerinti hatáskörének gyakorlásával kapcsolatos adminisztratív feladatokat a Nemzeti Választási Iroda látja el.”

9/A. § (1) Az európai parlamenti képviselő az európai parlamenti választásokat követően az Európai Parlament első plenáris ülésének végéig, vagy – amennyiben az európai parlamenti képviselő a munkáját ezt követően kezdi meg – a parlamenti ciklus során mandátumának megállapítását követő 30 napon belül – a mandátum megállapításának napján fennálló állapot szerint –, majd azt követően minden évben január 31-ig az előző év december 31. napján fennálló állapot szerint, valamint a megbízatásának megszűnését követő 30 napon belül – a megbízatás megszűnésének napján fennálló állapot szerint – vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozat formájára és tartalmára az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Az európai parlamenti képviselő a vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, továbbá gyermekének (a továbbiakban együtt: családtag) a képviselő vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát. Az e törvény szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség független az Európai Parlament által az európai parlamenti képviselők részére előírt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségtől.

(2) A vagyonnyilatkozatokat a Bizottság őrzi, illetve a vagyonnyilatkozatokról a nyilvántartást vezeti.

(3) A családtag vagyonnyilatkozata kivételével a vagyonnyilatkozat nyilvános, oldalhű másolatát – a családtag személyes adatai kivételével – a Nemzeti Választási Iroda által működtetett honlapon haladéktalanul közzé kell tenni. A vagyonnyilatkozat a honlapról az európai parlamenti képviselő megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével távolítható el.

(4) A családtag vagyonnyilatkozatába csak a Bizottság tagjai tekinthetnek be az európai parlamenti képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során. A volt európai parlamenti képviselő családtagja vagyonnyilatkozatát a Bizottság a képviselő megbízatásának megszűnését követő egy évig őrzi.

(5) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítését a Bizottság ellenőrzi, és e kötelezettség elmulasztása esetén hivatalból vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást indít.

(6) Az európai parlamenti képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást a Bizottság elnökénél bárki kezdeményezheti a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó olyan tényállítással, amely pontosan megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell a bejelentő személyazonosító adatait, kapcsolattartási adatait (lakcím, elektronikus levelezési cím) és aláírását.

(7) Ha a kezdeményezés nem felel meg a (6) bekezdésben foglalt követelményeknek, nyilvánvalóan alaptalan, vagy az ismételten benyújtott kezdeményezés új tényállítást vagy adatot nem tartalmaz, a Bizottság elnöke a kezdeményezést nem terjeszti a Bizottság elé, és erről haladéktalanul tájékoztatja a kezdeményezőt, a Bizottságot és az érintett európai parlamenti képviselőt.

(8) A Bizottság elnöke az európai parlamenti képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás megindítását megelőzően felhívja az európai parlamenti képviselőt, hogy a felhívás kézhezvételét követő nyolc napon belül javítsa ki a vagyonnyilatkozat kifogásolt tartalmát, nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatosan, illetve – a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elmulasztása esetén – teljesítse vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét. A Bizottság elnöke a felhívás eredményéről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot.

(9) A Bizottság nem indítja meg az európai parlamenti képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást, amennyiben az európai parlamenti képviselő a Bizottság elnökének a felhívására a (8) bekezdés szerinti határidőn belül teljesíti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét, kijavítja a vagyonnyilatkozat kifogásolt tartalmát, illetve a Bizottság az érintett képviselőtől kapott válasz alapján – további adatbeszerzés nélkül is – meg tudja állapítani, hogy a vagyonnyilatkozat kifogásolt tartalma a valóságnak nyilvánvalóan megfelel. Ha a Bizottság a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást nem indítja meg, a Bizottság elnöke erről haladéktalanul tájékoztatja a kezdeményezőt és az érintett európai parlamenti képviselőt.

(10) Ha a Bizottság megindítja a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást, erről az érintett képviselőt haladéktalanul tájékoztatja. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Bizottság – az európai parlamenti képviselő (9) bekezdés szerinti válaszának kézhezvételétől számított, vagy a (8) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltét követő – 30 napon belül lefolytatja. E határidő számításánál a (11) bekezdés szerinti adatszolgáltatás időtartamát figyelmen kívül kell hagyni. A Bizottság eljárására megfelelően alkalmazni kell a választási eljárásról szóló törvénynek a Bizottság összehívására, az ülés határozatképességére és a döntéshozatalra vonatkozó szabályait.

(11) A vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát a Bizottság ellenőrzi. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Bizottság elnökének a felhívására az európai parlamenti képviselő köteles a saját, illetve családtagja vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és gazdasági érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat haladéktalanul, írásban bejelenteni. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Bizottság által kért adatokat minden állami szerv haladéktalanul köteles a Bizottság rendelkezésére bocsátani. Az adatokba csak a Bizottság tagjai tekinthetnek be. A Bizottság tagjai a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során tudomásukra jutott és a Bizottság által nyilvánosságra nem hozott adatot, tényt vagy körülményt bizottsági tagságuk fennállása alatt, és annak megszűnését követően jogosulatlanul nem tehetik közzé, nem hasznosíthatják, és nem hozhatják harmadik fél tudomására.

(12) A (11) bekezdés alapján a Bizottság rendelkezésére bocsátott adatokat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lezárultát követő harmincadik napot követő első munkanapon meg kell semmisíteni.

(13) Ha a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Bizottság azt állapítja meg, hogy az európai parlamenti képviselő

(14) A Bizottság elnöke és a Bizottság az európai parlamenti képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárásában az európai parlamenti képviselőhöz intézett felhívást, a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindításáról vagy lezárásáról szóló tájékoztatást, valamint a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásban hozott határozatot hivatalos iratként vagy a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvényben meghatározott elektronikus úton kézbesíti. Hirdetményi közlésnek és közhírré tételnek helye nincs.

(15) A nem elektronikusan közölt iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt sikertelen, mert az a címzett a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő lakcíméről a Bizottsághoz

(16) Ha a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Bizottság jegyzőkönyvi döntéssel azt állapítja meg, hogy a képviselő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét nem mulasztotta el szándékosan, a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt nem közölt szándékosan valótlanul, a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a Bizottság elnöke tájékoztatja az érintett képviselőt, valamint a kezdeményezőt, és a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megszűnik.

(17) Az európai parlamenti képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást a Bizottság zárt ülésen folytatja le. A Bizottság elnöke az ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről az érintett európai parlamenti képviselőt értesíti. Ha az európai parlamenti képviselő az ülésen megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, de a Bizottság ülésén egyébként nem lehet jelen.”

„9/B. § (1) Az európai parlamenti képviselő a Bizottság 9/A. § (13) bekezdése szerinti döntésével szemben annak közlésétől számított 15 napon belül felülvizsgálati kérelmet nyújthat be a Kúriához. A bírósági felülvizsgálati kérelmet a Kúria a benyújtást követően 30 napon belül, közigazgatási nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban bírálja el. A Kúria a Bizottság döntését nem változtathatja meg.

(2) A 9/A. § (13) bekezdés a) pontja szerinti esetben, ha a Bizottság döntése ellen

32. § Az európai parlamenti képviselő az e törvénynek az európai parlamenti képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi XX. törvénnyel (a továbbiakban: 2025. évi XX. törvény) megállapított 9/A. § (1) bekezdése szerinti tartalommal és formában először – a vagyonnyilatkozat-tétel napján fennálló állapot szerint – a 2025. évi XX. törvény hatálybalépését követő 44 napon belül tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a családtagjának az európai parlamenti képviselő vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát is. Az európai parlamenti képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás a 2025. évi XX. törvény hatálybalépését követő 45. naptól kezdeményezhető és indítható meg.”

41/A. § (1) Törvényben meghatározott esetekben a Nemzeti Választási Bizottság zárt ülést tart. Egy vagy több napirendi pont tárgyalása céljából zárt üléssé nyilvánítható a nyilvános ülés egy része is. Zárt ülés elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével nem tartható.

(2) A zárt ülésen a Nemzeti Választási Bizottság tagjain kívül csak a Nemzeti Választási Iroda elnöke, elnökhelyettese, törvényben meghatározott személy, − adminisztratív feladatok ellátása céljából − a Nemzeti Választási Iroda munkatársa, valamint a Nemzeti Választási Bizottság elnöke által meghívott személy vehet részt.

(3) A Nemzeti Választási Bizottság által zárt ülésen meghozott határozatok nem nyilvánosak, törvény eltérő rendelkezése hiányában a zárt ülésen hozott döntést írásbeli kapcsolattartás esetén hivatalos iratként vagy a Dáptv.-ben meghatározott elektronikus úton kell kézbesíteni annak számára, akinek a döntés jogát vagy jogos érdekét érinti.

(4) A Nemzeti Választási Bizottság a zárt ülést követően haladéktalanul a zárt ülésen meghozott határozat számát, a rendelkező részét és az indokolás lényegét tartalmazó összefoglalót hoz nyilvánosságra.

41/B. § (1) A zárt ülésen tárgyalt egy vagy több napirendi pontról napirendi pontonként külön jegyzőkönyv készül.

(2) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe történő betekintésre a Nemzeti Választási Bizottság elnökének engedélye alapján van lehetőség.

(3) Engedély nélkül tekintheti meg a jegyzőkönyvet, aki a Nemzeti Választási Bizottság zárt ülésén részt vehet és írásbeli nyilatkozata szerint a jegyzőkönyv megtekintése állami vagy közfeladat ellátása érdekében indokolt.

(4) A betekintést írásban kell engedélyezni. Az engedélyt, valamint a (3) bekezdés szerinti nyilatkozatot a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell. A betekintő személy a betekintés tényét és idejét a jegyzőkönyvre rávezeti és aláírásával igazolja.”