2025. évi XX. törvény indokolás

A törvényjavaslat célja, hogy biztosítsa az európai parlamenti képviselők elszámoltathatóságát és vagyoni helyzetük átláthatóságát. Tekintettel arra, hogy a magyar vagyonnyilatkozat-tételi szabályok szigorúbbak az uniós szabályoknál, a javaslat az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény rendelkezéseit egészíti ki egy olyan vagyonnyilatkozati szabályrendszerrel, amely az országgyűlési képviselők esetében már alkalmazandó. A javaslat összhangban van 1976. szeptember 20-i 76/787/ESZAK, EGK, Euratom tanácsi határozathoz csatolt, az Európai Parlament tagjainak közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány 13. cikk (3) bekezdésével, amely lehetőséget biztosít a tagállamok számára, hogy nemzeti jogukban az európai parlamenti képviselő mandátumának visszavonásáról, a megbízatás megszűnéséről saját hatáskörben állapítsanak meg szabályokat. Ilyen esetben az említett okmány alapján nem az Európai Parlament dönt a képviselő mandátumának megszűnéséről – e jogkör a tagállamot illeti meg −, hanem az illetékes nemzeti hatóságok a megszűnéséről tájékoztatják az Európai Parlamentet.

Fontos kiemelni, hogy a módosítás nem érinti az Európai Parlament által előírt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget, attól független tagállami szabályozásként kerül bevezetésre. A szabályozás az uniós normák tiszteletben tartása mellett tagállami hatáskörben meghatározott eljárást alkalmaz a transzparencia erősítése érdekében.

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (5) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A javaslat az 1976. szeptember 20-i 76/787/ESZAK, EGK, Euratom tanácsi határozathoz csatolt, az Európai Parlament tagjainak közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány 13. cikk (3) bekezdésével összhangban tagállami jogszabályban meghatározott megszűnési okként rögzíti a vagyonnyilatkozat-tételi előírások e törvény szerinti megsértését, illetve annak megállapítását.

A javaslat egyértelműsíti, hogy az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásával kapcsolatos kérdésekben az Európai Unió joga szerinti tagállami illetékes hatóságnak a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) minősül.

Az európai parlamenti képviselők részére előírt uniós vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségtől független, a magyar országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozat önálló eljárási szabályok szerinti megtételének követelményét rögzít a javaslat. Az e törvény szerinti vagyonnyilatkozatot az európai parlamenti választásokat követően az Európai Parlament első plenáris ülésének végéig, vagy – amennyiben az európai parlamenti képviselő a munkáját ezt követően kezdi meg – a képviselő mandátumának Európai Parlament általi igazolását követő 30 napon belül, majd évente és a megbízatás megszűnését követően kell megtenni. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megsértése esetén a Bizottság dönt a képviselő megbízatásának megszűnéséről. A záró vagyonnyilatkozat megtételének elmulasztása esetén pedig a Nemzeti Választási Bizottság bírságot szab ki.

A javaslat rögzíti a jogorvoslattal kapcsolatos szabályokat. Az európai parlamenti képviselő a Bizottság döntésével szemben annak közlésétől számított 15 napon belül felülvizsgálati kérelmet nyújthat be a Kúriához. Az európai parlamenti képviselő megbízatásának a megszűnéséről a Bizottság elnöke tájékoztatja az Európai Parlament elnökét.

Az átmeneti rendelkezés értelmében a jelenlegi európai parlamenti képviselők is kötelesek az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatot tenni e törvény hatályba lépését követő 44 napon belül. E határidő leteltét követően indítható velük szemben vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás. Ezen határidők, valamint a törvény hatályba léptető rendelkezései a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 38/B. § (5) bekezdése, valamint a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 103. § (4b) bekezdésére tekintettel kerültek megállapításra.

Jogtechnikai pontosítás.

Tekintettel arra, hogy az európai parlamenti képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást a Bizottság – az eljárás sajátosságaira tekintettel – zárt ülésen folytatja le és a Nemzeti Választási Bizottság ülései főszabály szerint nyilvánosak, indokolt a zárt ülés szabályairól rendelkezni.

A javaslat a Kúria működésében beállt változásokra figyelemmel rögzíti, hogy a választási eljárásban a Kúria ötfős tanácsban jár el.

Sarkalatossági záradék.