20/2025. (XII. 22.) MEKH rendelet indokolás

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 170. § (5) bekezdés 1. pontja felhatalmazza a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökét, hogy rendeletben állapítsa meg a villamos energia rendszerhasználati díjak alkalmazásának szabályait.

A Vet. és a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 2025. szeptember 1-jével hatályba lépett módosítása miatt a társasházi energiaközösségek esetében a villamos energia rendszerhasználati díjak elszámolásával összefüggő, új szabályok megalkotása vált szükségessé. A rendeletmódosítás ennek tesz eleget.

A Vet. 66/B. § (9) bekezdése alapján a társasházi energiaközösség két speciális módszer közül választhat a helyben termelt és elfogyasztott villamos energia elszámolásához kapcsolódóan, amennyiben az egyes módszerekhez szükséges (negyedórás mérési adatok rögzítésére képes) fogyasztásmérők biztosítottak.

Az egyik lehetőség a diszkontált forgalomarányos rendszerhasználati díjvisszatérítés. Ebben az esetben a társasház tagjai fogyasztásuk után továbbra is a megszokott módon fizetik meg a rendszerhasználati díjakat, ugyanakkor a helyben termelt és el is fogyasztott energia után számított díjösszegre a társasház utólagosan díjvisszatérítést kap.

A visszatéríthető összeget a helyben termelt és elfogyasztott energia, valamint a diszkontált forgalomarányos rendszerhasználati díjvisszatérítési mérték szorzata határozza meg. A visszatérítés összegét csökkenti, ha a tagoknak lejárt számlatartozása van. Az így visszatartott összeg a tartozás megfizetését követően fizethető ki.

A visszatérítés mennyiségi alapját a Vhr. 39/D. § (3) bekezdésében villamosenergia-termeléssel egyidejűleg elfogyasztott mennyiségnek minősített energia képezi. Ezt a mennyiséget a társasház összekötő berendezéshez (Vet. 3. § 49. pontjában meghatározott belső vezetékhálózatához) csatlakoztatva üzemelő háztartási méretű kiserőmű fogyasztásmérője által betáplált és a társasház csatlakozási pontján keresztül a közcélú elosztó hálózatba betáplált (helyben el nem fogyasztott) villamosenergia-mennyiség különbözete alapján kell meghatározni, a mért adatok alapján minden egyes negyedórára külön-külön. Tehát ez a modell lehetővé teszi, hogy negyedórás mérési adatok rögzítésére nem képes (hagyományos) mérőkkel rendelkező felhasználók esetében is megvalósulhasson a negyedórás méréseken alapuló elszámolás.

A visszatérítés egységárát a forgalomarányos átviteli díj és a társasház belső hálózatára csatlakozó felhasználók által fizetett legalacsonyabb elosztói forgalmi díj egységárának nettó összegéből kell kiszámítani a Hivatal által meghatározott százalékos mérték alkalmazásával. Ezen százalékos érték – kiinduláskor – 99 százalék, amely a 2027. december 31. napjáig üzembe helyezett háztartási méretű kiserőmű esetében 120 hónapig változatlan.

Diszkontált forgalomarányos rendszerhasználati díjvisszatérítés módszer igénybevétele esetében a társasháznak az elosztói alapdíjat a társasház csatlakozási pontján keresztül a közcélú elosztó hálózatba történő betáplálást mérő (Vhr. szerinti elszámolást segítő fogyasztásmérő) után meg kell fizetnie, egyebekben ezen mérő tekintetében rendszerhasználati díj elszámolása nem történik, annak funkciója a visszatérítés alapjául szolgáló villamosenergia-mennyiség meghatározása.

A másik elszámolási mód a Vet. 3. § 69b. pontjában meghatározott megosztási hozzárendelésen alapuló elszámolás, amelynek elengedhetetlen feltétele, hogy a megosztásban részt vevő felhasználók negyedórás mérési adatok rögzítésére alkalmas (pl. okos)mérővel rendelkezzenek. Ebben az esetben az adott negyedórában helyben termelt és el is fogyasztott energia már egyénileg, a felhasználó tagok számlájában figyelembevételre kerül úgy, hogy a helyben termelt és elfogyasztott (társasházon belül megosztott) villamos energia mennyisége után forgalomarányos rendszerhasználati díjat nem kell fizetni.

A megfizetendő forgalomarányos rendszerhasználati díj összegét a felhasználó tag által adott negyedórában vételezett és ugyanazon negyedórában a helyben termelt, vele megosztott villamosenergia-mennyiségek különbözete alapján kell meghatározni, a mindenkor aktuális rendszerhasználati díjak alkalmazásával.

A megosztott mennyiség meghatározásának alapja az összekötő berendezésre (társasház belső hálózatára) táplált villamos energia, amelyet a társasházi energiaközösség megállapodása szerint kell a felhasználó tagok között megosztani. Az egyes tagokra osztott energia mennyisége nem haladhatja meg az adott tag fogyasztását. A villamosenergia-mennyiség meghatározása ebben az esetben is a negyedórás mérési adatokon alapul, a mérők adottságaira tekintettel ezzel modellezve a termelés és a fogyasztás egyidejűségét.

Ezen módszer esetében helyben elfogyasztott energiának az egyes tagokra osztott mennyiségek összege minősül. A rendelet egyértelműsíti, hogy a megosztásban nem vehető figyelembe az összekötő berendezésre tápláló rendszerhasználó vételezése (azaz a háztartási méretű kiserőmű mérője által mért vételezés). Ennek indoka, hogy ez esetben már természetszerűleg kezelve van a helyben fogyasztás figyelembevétele, hiszen a helyben fogyasztás fizikailag megtörténik a mérés helyét megelőzően. Ezen mérési pontok tekintetében tehát változás nincs, az így elfogyasztott villamos energia után eddig sem kellett rendszerhasználati díjat fizetni.

Mivel a Vet. 66/B. § (7) bekezdés b) pontjában is megfogalmazódik az az energetikapolitikai cél, hogy a háztartási méretű kiserőmű által termelt villamos energiát elsődlegesen a társasház közös fogyasztására, valamint a társasházi energiaközösség tagjainak fogyasztására használják fel, így mindkét elszámolás során – a jelen szabályozás bevezetésekor – figyelmen kívül kell hagyni azt a negyedórás időszakot, amelyben a helyben fogyasztás az összekötő berendezésre táplált mennyiség negyedét sem éri el.

A jogszabály indokolásának az Indokolások Tárában történő közzététele – a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján – szükséges.