BÜ BH 2025/204

[1] A törvényszék ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki emberölés bűntettének kísérletében [Btk. 160. § (1) bek. és (2) bek. a), d), f), i) és j) pontjai], ezért 8 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a terhelt nem bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, az eljárás során lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről.

[2] Kétirányú fellebbezések alapján eljárva az ítélőtábla mint másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a szabadságvesztést és a közügyektől eltiltás mellékbüntetést egyaránt 10 évre súlyosította. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a terhelt lakcímének és a bűnügyi felügyelet beszámításának pontosításával helybenhagyta.

[3] A bíróság által megállapított tényállás lényege a következő.

A terhelt az 1. számú sértettel – utóbbi élettársa, 2. számú sértett tudtán kívül – 2017-től 2021. július elejéig szerelmi viszonyban állt, rendszeres kapcsolatot tartottak egymással. A terhelt a sértettek szomszédságában, családi házban élt a szüleivel.

Az 1. számú sértett az élettársával, annak az előző kapcsolatából született gyermekével, valamint közös gyermekükkel a 2. számú sértett tulajdonában álló családi házban éltek.

Az 1. számú és 2. számú sértett 2021. július 17. napján házasságot kívántak kötni, amiről a terhelt is tudomással bírt. A terhelt és 1. számú sértett kapcsolata 2021 nyarára szexuális aktusokra és ezek időpontjának egyeztetésére korlátozódott. 1. számú sértett 2021. július 2. napját követően nem kereste a terheltet, az üzeneteire nem válaszolt, amit a terhelt nehezményezett, ennek SMS és levél formájában is hangot adott.

A terhelt úgy tudta, hogy a 2021. július 15-ére virradó éjjel 2. számú sértett kivételével valamennyi sértett otthon tartózkodik az ingatlanban, de valójában 2. számú sértett is otthon volt ekkor, mindannyian aludtak.

A terhelt – az 1. számú sértettel megszakadni látszó, testiségre korlátozódott, kiüresedett kapcsolata, a közelgő esküvő és a benne felgyülemlett sérelmek miatt – 2021. július 15. napjára virradó éjjel 01 óra körüli időben a sértettek házához ment, hogy azt felgyújtsa.

Ezt előre megtervezte, ezért a tűzgyújtáshoz szükséges eszközöket és az égés gyorsítására alkalmas folyadékot vitt magával, valamint arcát szájmaszkkal, fejét csuklyával álcázta. A fenti időben bement a ház nyitott kapuján az udvarra egy utazótáskával és textil bevásárlótáskával.

A terhelt az utazótáskában egy kalapácsot, egy gáztűzhelygyújtót, egy pár kesztyűt, több gyerekruhát, 3 gázolajjal töltött palackot, egy motorbenzinnel teli szórófejes palackot, valamint a saját kulcscsomóját, míg a textil bevásárlótáskában 2 darab öngyújtót, egy zseblámpát, egy szikét, egy gyufásdobozt és egy gázolaj és motorbenzin keverékével teli palackot vitt magával.

Az udvaron néhány ruhadarabot az égésgyorsító folyadékkal átitatott, egy fémfejű lombseprűre helyezte, és meggyújtotta az épület hátsó sarkánál a tető fa takarólécét, aminek következtében az 70 cm hosszan megégett, az épület középső részénél a ház bejárati ajtaja feletti faléc felső szélét, ami 10 cm hosszan megégett, valamint a mosdóablaknál lévő fa tetőlécet, ami 1 m x 10 cm szélességben átégett.

Miközben a terhelt megpróbálta lángra gyújtani a ház mosdó feletti tetőlécét, 2. számú sértett – lámpagyújtás nélkül – kiment a fürdőszobába, és ekkor észlelte, hogy kívülről az ablaknál lángok csapnak fel. Miután a bejárati ajtót kinyitva látta, hogy egy alak bújt le az udvaron álló személygépkocsi mögé, kiabált élettársának, aki kiment az udvarra. A sértettek felszólították a gépjármű mögött rejtőző terheltet, hogy jöjjön elő, aki a nála lévő lombseprűt a ház irányába dobta, majd a nyitott kapun keresztül kifutott az utcára. 2. számú és 1. számú sértettek a terhelt után futottak, őt az utcán elfogták és a rendőrök helyszínre érkezéséig visszatartották.

A terhelt a tűzgyújtással 30 000 forint rongálási kárt okozott, a sértettek nem terjesztettek elő polgári jogi igényt.

A terhelt a ház tetőszerkezetének felgyújtását három helyen kísérelte meg, aminek következtében a tetőlécek és az előtető tartóléce parázslással égtek, azonban az izzások maguktól kialudtak. A terhelt magatartása következtében a tetőszerkezet rövid időn belül lángra kaphatott és az égés az épület egészére kiterjedhetett volna, amit 2. számú sértett szerencsés véletlennek köszönhető felébredése és közbeavatkozása akadályozott meg.

A terheltnél – sem vizsgálatakor, sem a cselekmény elkövetésére vonatkozóan – nem volt megállapítható az elmeműködés olyan kóros állapota, amely korlátozta volna abban, vagy képtelenné tette volna arra, hogy a cselekménye következményeit felismerje, és hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék.

[4] A felülvizsgálati ügyekben követett töretlen ítélkezési gyakorlat alapján az alapítéletekben foglalt tényálláshoz tartoznak mindazok a történeti tények, melyek az ítéletben megállapításra kerültek, függetlenül attól, hogy ítéletszerkesztési hiba folytán esetlegesen nem a történeti tényállásban kerültek leírásra, hanem az indokolás más részében, így a bizonyítékok értékelése vagy a jogi indokolás körében (BH 2016.163.).

[5] A Kúria ekként a történeti tényállás részének tekinti az elsőfokú bíróság ítélete [74] bekezdésének tudati tényre vonatkozó megállapítását, mely szerint a terhelt tudata átfogta, hogy a keletkező tűz a házban alvó sértettek halálát is okozhatja, valamint az ezt helyesbítő, a másodfokú ítélet [25] bekezdésében foglaltakat, azt, hogy a törvényszék megállapításával szemben a terhelt magatartása céltudatosan a sértettek (biztos) halálának okozására irányult.

[6] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt – a Be. 649. § (1) bekezdés a) pontjára alapítottan – elsődlegesen a terhelt felmentése, másodlagosan enyhébben minősülő bűncselekmény megállapítása és enyhébb büntetés kiszabása érdekében.

[7] Indokai szerint a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor, és a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt a bíróság törvénysértő büntetést szabott ki.

[8] Kifejtette, hogy a terhelt nem követett el bűncselekményt, csak rongálást, ami – az okozott kár értékére figyelemmel – legfeljebb szabálysértés lehet, az azonban már a másodfokú ítélet meghozatalának idejére elévült. Amennyiben a terhelt mégis bűncselekményt követett el, az nem emberölés bűntettének kísérlete, hanem egy annál jóval enyhébb súlyú – konkrétan meg nem jelölt – bűncselekmény, ami miatt enyhébb büntetést kellett volna vele szemben kiszabni.

[9] Sérelmezte, hogy az eljárt bíróságok a 3/2013. Büntető jogegységi határozatot nem megfelelő módon értelmezték, valamint a bűncselekmény minősítése körében figyelmen kívül hagyták a szándékos veszélyeztetési, ezen belül a limitált veszélyeztetési szándékkal összefüggésben kidolgozott jogalkalmazói gyakorlatot. Álláspontja szerint a terhelt szándéka legfeljebb rongálásra vagy ijesztgetésre terjedt ki, de semmilyen bizonyíték nem támasztja alá, hogy a szándék – többszörösen minősülő – emberölésre irányult volna, hiszen a tényállásban leírt cselekménynek nem volt szükségszerű, elháríthatatlan vagy feltétlen következménye a ház kigyulladása, de a sértettek halála vagy megsérülése sem. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a kísérlet távoli volt.

[10] Indítványában részletesen elemezte az emberölés alanyi és tárgyi körülményeit, majd tanúvallomásokat idézett, amiken keresztül a tényállás megalapozottságát vitatta.

[11] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta.

[12] Kifejtette, hogy a közelgő esküvőt mint indítékot tanúvallomásokkal cáfolni kívánó érvelés a jogerős ítélettel megállapított tényállást támadja, ezért e körben az indítvány törvényben kizárt. A terhelt előre megtervezett szándékú cselekményére a magával vitt égésgyorsító anyagból és egyéb tárgyakból lehet következtetni, szándéka túlmutatott azon, hogy – az éjszakai órákban – ténylegesen csak három helyen sikerült meggyújtania a tetőszerkezetet, emellett tette folytatását 2. számú sértett észlelése akadályozta meg. Ugyanakkor a kísérlet távoli volta a szándék megállapítása szempontjából közömbös.

[13] Alaptalan az ügyészi álláspont szerint a cselekmény célja tekintetében a rongálási, ijesztgetési szándékra hivatkozás, mivel nem lehet a tényállásból olyan következtetést levonni, hogy a terhelt cselekményével felhagyott volna, vagy az eredmény bekövetkezését bármilyen módon korlátozni akarta. Épp ellenkezőleg, a kitartó, egyenes szándékra lehetett következtetést levonni.

[14] Indokai szerint a bíróságok a tényállásból helytálló következtetést vontak a terhelt bűnösségére, cselekményét a büntető anyagi jog szabályainak megfelelően minősítették és a vele szemben kiszabott büntetés is megfelel a büntető anyagi jog szabályainak.

[15] Mindezek alapján a megtámadott jogerős ügydöntő határozat hatályában tartását indítványozta.

[16] A védő felülvizsgálati indítványa nem alapos.

[17] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szembeni jogi – és nem ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető.

[18] A Be. 650. § (2) bekezdése szerint felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. A Be. 659. § (1) bekezdése alapján pedig a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó.

[19] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések – így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának – helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható.

[20] A védői indítvány több tanú vallomásának elemzésével a jogerős ítélet megállapításait kívánta cáfolni, a jogerős ítéleti tényállás megváltoztatását célozva, vagyis az irányadó tényállás megalapozottságát, a bíróság bizonyítékértékelő tevékenységét vitatta. E körben a felülvizsgálati indítvány törvényben kizárt.

[21] A Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét, míg a b) pont ba) alpontja szerint, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályainak megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést.

[22] Nem sértett törvényt az eljárt bíróság, amikor a terhelt bűnösségét emberölés bűntettének kísérletében [Btk. 160. § (1) bek., (2) bek. a), d), f), i) és j) pont] megállapította.

[23] A Btk. 160. § (1) bekezdése szerint, aki mást megöl, emberölés bűntette miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A (2) bekezdés a), d), f), i) és j) pontjai értelmében a büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést előre kitervelten, különös kegyetlenséggel, több ember sérelmére, tizennegyedik életévét be nem töltött, valamint védekezésre képtelen személy sérelmére követik el.

[24] Az emberölés nyitott törvényi tényállás, megállapításához az alanyi oldal hiánytalan megvalósulása, az elkövetői magatartás és az eredmény között okozati összefüggés fennállása szükséges.

[25] Felülvizsgálatban a felülbírálatnak egyaránt tárgya a tényállásszerűség és a bűnösség kérdése.

[26] A tényállásszerűség az úgynevezett tárgyi okozatosság, a bűnösség pedig az úgynevezett alanyi okozatosság. A kettő együtt adja ki, hogy az elkövető tehet arról, amit a terhére róttak, amivel vádolják, mert van olyan külvilágbéli magatartása (viselkedése), amely a büntetőtörvényi tényállás szerint elkövetői magatartás (mint szükséges ismérv a tárgyi oldalon); és mert tehet az ilyen magatartás tanúsításáról. Ez utóbbi az anyagi jogi bűnösség elengedhetetlen alapja, ami az alany tudati/gondolati világával függ össze (és mint ilyen, szükséges ismérv az alanyi oldalon). A bűncselekmény hiánya pedig ezek hiányát jelenti.

[27] A felülvizsgálati indítvány szerint a bűnösség megállapítása és a cselekmény minősítése azért nem felel meg az emberölés törvényi tényállásának, mert a terhelt szándéka a sértettek halálára még eshetőleges jelleggel sem terjedt ki, ekként az indítvány a megállapított tényekből való jogkövetkeztetés helyességét vitatja.

[28] Az irányadó tényállás egyértelműen rögzíti, hogy

– a terhelt éjjel azért ment a sértettek házához, hogy azt felgyújtsa;

– tudva azt (úgy tudva), hogy három sértett a házban tartózkodik;

– ezt előre meg is tervezte, hiszen kalapácsot, gáztűzhelygyújtót és öngyújtókat, kesztyűt, gyerekruhákat, 3 gázolajjal töltött palackot, egy motorbenzinnel teli szórófejes palackot, zseblámpát, szikét, gyufásdobozt és egy gázolaj és motorbenzin keverékével teli palackot is magával vitt;

– arcát szájmaszkkal, fejét csuklyával álcázta;

– néhány ruhadarabot az égésgyorsító folyadékkal átitatva meggyújtott, majd azokkal az épület hátsó sarkánál, középső részénél, valamint a mosdóablaknál lévő fa tetőszerkezetet meggyújtotta.

[29] A terhelt irányadó tényállás szerinti magatartása egyértelműen céltudatos, az adott körülményeknek megfelelő, a ház fa tetőszerkezetének lángba borítását célzó magatartás volt.

[30] Nem foghatott helyt az a védői álláspont, hogy a terhelti szándék csak veszélyeztetésre, avagy ijesztgetésre irányult. Épp ellenkezőleg. A terhelt a szeretőjét és az általa is tudottan vele egy házban tartózkodó sértett kiskorúakat meg akarta ölni, a cselekmény véghezviteléhez szükséges eszközöket magával vitte. Nem kétséges, hogy a terhelti szándék határozott, sőt eltökélt volt, hiszen egymást szorosan követően három helyen is megkísérelte felgyújtani a házat.

[31] A Kúria egyetértett a másodfokú bíróságnak a terhelt egyenes ölési szándékára vont következtetésével, az erre vonatkozó megállapításával és jogi érvelésével, a terhelt tudata átfogta, hogy amennyiben cselekménye sikerül, úgy az a sértettek halálát okozza. A terhelt szándéka nem csupán egyenes, de kitartó is volt.

[32] A védő által hivatkozott limitált veszélyeztetési szándék jelen esetben fel sem merülhet, hiszen alapesetben a szándékos veszélyeztetési bűncselekményeknél a szándék kizárólag a veszélyhelyzetre terjed ki. A terhelt ezzel ellentétben a halálos eredmény bekövetkezése érdekében mindent megtett, cselekményével nem hagyott fel, az elkövetés körülményeiből megállapítható terhelti szándékkal okozati összefüggésben álló eredmény (a sértettek halálának) elmaradása kizárólag a puszta véletlennek, 2. számú sértett észlelésének volt köszönhető, így a védő e körben tett hivatkozása alaptalan.

[33] Az elkövetés körülményei nyilvánvalóan nem adnak alapot más bűncselekmény megállapítására, így a cselekmény – mivel az eredmény a terhelten kívül fennálló körülmény miatt elmaradt – emberölés bűntette kísérleteként minősül.

[34] A terhelt élet elleni cselekményének védő által vitatott minősítő körülményeit illetően a Kúria az alábbiakat emeli ki.

[35] Nem tévedett az eljárt bíróság, amikor a terhelt cselekményét előre kitervelten elkövetettnek minősítette [Btk. 160. § (2) bek. a) pont].

[36] A 3/2012. BJE határozatban kifejtett szempontok alapján az emberölés előre kitervelten történő elkövetése feltételezi, hogy az elkövető az ölési cselekmény véghezvitelének helyét, idejét és módját átgondolja, a végrehajtást akadályozó vagy segítő tényezőket felmérje, és a lényeges előkészületi, elkövetési és az elkövetés utáni mozzanatokat figyelembe vegye.

[37] Az előre kiterveltséget a tervszerű és céltudatos magatartás jellemzi, ami az ölési cselekmény részleteinek átgondolását, annak fontolgatását, a cselekmény elkövetési mozzanatainak mérlegelését jelenti. Ez a céltudatos törekvés ugyanakkor csak – mint jelen esetben is – az egyenes szándék meglétét tételezi fel, kizárt az, ha az elkövető ölési szándéka csak eshetőleges.

[38] Ez a minősítés megállapítható már akkor is, ha a terhelt csak döntő vonásaiban gondolja át, alakítja ki a végrehajtási módot, ami nem csupán tervszerűségi, gyakorlati, hanem tudati, szándékoldali vizsgálatot is igényel. Ennek elemei, hogy

– az ölési szándék megvan, az ölési tudat adott, és az lesz céltudatos, ami a véghezvitelig tartó eltökélt magatartásba torkollik;

– ehhez képest már nincs vívódás, latolgatás; az ölési tudat már nem csupán indító, hanem célképzet is;

– a kezdő és végpont között – az ölési alapszándék kialakulásától a véghezvitelig terjedő időszakban – a terhelti magatartás célt követő; és

– a köztes idő legalább annyi, hogy nem lehet rögtönösnek tekinteni a végrehajtást.

[39] Előre kiterveltség esetén megvan az ölési alapszándék, amivel összefüggésben a véghezvitel biztonsága, eredményessége is jelentőséget kap, amit jól mutat az, hogy a terhelt nemcsak a tűzgyújtáshoz szükséges eszközt vitt magával, hanem égésgyorsító folyadékot, valamint több ruhadarabot is, hogy azokat a folyadékkal átitatva biztos eredményt érhessen el. Az előre kiterveltség az ölési szándék átgondolásánál többet, a véghezvitel előre átgondolását jelenti, ami által e szándék eltökéltté válik, és éppen ebben van a veszélyessége (EBH 2013.B.7.).

[40] A terhelt cselekményének különös kegyetlenséggel elkövetettként való minősítése is törvényes [Btk. 160. § (2) bek. d) pont].

[41] A 3/2013. BJE határozat szerint a különös kegyetlenség fogalma alá az átlagosat lényegesen meghaladó szenvedéssel járó (amilyen például a tűzhalál, az élve eltemetés stb.), rendkívüli embertelenséggel, brutalitással, gátlástalanul, az emberi méltóság mély megalázásával vagy az elkövető emberi mivoltából kivetkőzve véghez vitt ölési cselekmények vonhatók.

[42] Kétségkívül, ha az emberölés – ahogy a konkrét ügyben is – kísérleti szakban reked, akkor a bekövetkezett halál mikéntje nem lehet a minősítés alapja, ezért ilyen esetben azt kell megvizsgálni, hogy a terhelt szándéka szerinti ölési mód – sikere esetén – olyan módon eredményezte volna-e a sértettek halálát, ami a különös kegyetlenség fenti ismérveit kimeríti, vagy sem.

[43] A tűzhalál közismerten nagy szenvedéssel járó halálnem, ezért az ítélkezési gyakorlat e minősítés alá vonja azokat az eseteket, amikor az elkövető abba belenyugodva gyújtotta fel a házat, hogy az ott lakók tűzhalált szenvedhetnek (BJD 10.030).

[44] Jelen esetben nem kétséges, hogy a terhelt tűz előidézésével kívánta a sértettek halálát okozni, ezért a különös kegyetlenséggel való elkövetés megállapítása szintén törvényes.

[45] A Btk. 160. § (2) bekezdés f) pontja alá tartozó, több ember sérelmére elkövetett emberölés törvényi egység, ún. összefoglalt bűncselekmény. Megállapításának akkor van helye, ha az elkövető akár egyetlen akaratelhatározásból fakadóan, egyidőben, illetőleg egymást követően, akár különböző időpontokban és eltérő akaratelhatározásból hajtja végre vagy kísérli meg több ember megölését.

[46] Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérletéről van szó akkor, amikor a két vagy több sértett ellen megkísérelt ölési cselekmény során halálos eredmény nem következett be, valamint, ha legalább két személy vonatkozásában elkövetett cselekményt egy eljárásban bírálnak el. Ezek a feltételek jelen ügyben teljesültek, hiszen a tényállás tartalmazza, hogy a terhelt úgy tudta, hogy (egy kivételével) valamennyi sértett otthon tartózkodik, így nem kétséges, hogy a terhelt szándéka legalább három személy megölésére irányult. Ekként a több ember sérelmére történő elkövetés megállapítása szintén törvényes.

[47] A Btk. 160. § (2) bekezdés i) pontja akkor valósul meg, ha az emberölést tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el. A megállapított tényállás rögzíti a gyermekek születési dátumát, a terhelt tudta, hogy a két gyermek otthon tartózkodik, így mind az első-, mind a másodfokú bíróság helytállóan állapította meg e minősítő körülményt is.

[48] A Btk. 459. § (1) bekezdés 29. pontja szerint védekezésre képtelennek kell tekinteni, aki helyzeténél vagy állapotánál fogva ideiglenesen vagy véglegesen nem képes ellenállás kifejtésére.

[49] A következetes ítélkezési gyakorlat szerint az alvó személy védekezésre képtelennek minősül (BH 2014.325., BH 2014.6.). Nyilvánvaló, hogy az alvó személy nem észleli a közelében történéseket, ezért nincs abban a helyzetben, hogy az ellen védekezzen. Közömbös, hogy az alvó sértett bármikor felébredhet, ugyanis a terhelt éppen a sértettek ezen állapotát használta ki cselekménye véghezvitele érdekében. Jelen esetben az irányadó tényállás rögzítette, hogy a terheltnek tudomása volt arról, hogy a házban többen is alszanak, és ezt a védekezésre képtelen állapotot kihasználva követte el cselekményét [Btk. 160. § (2) bek. j) pont].

[50] Ekként a terhelt élet elleni cselekményének a Btk. 160. § (1) bekezdése és (2) bekezdés a), d), f), i) és j) pontjai szerinti emberölés bűntette kísérletekénti minősítése törvényes, az irányadó büntetési tételkeret alsó határát – a Btk. 82. § (2) bekezdés a) pontjának alkalmazásával – jelentő 8 év szabadságvesztés pedig nem törvénysértő.

[51] A Kúria a Be. 649. § (2) bekezdése szerinti olyan további felülvizsgálati okot, melynek vizsgálatára a Be. 659. § (6) bekezdése alapján hivatalból köteles, nem észlelt.

[52] Ekként a Kúria a megtámadott határozatot a Be. 660. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 662. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.