2025. évi XXI. törvény
2025. évi XXI. törvény
a közpénzek szabályozásával összefüggő egyes törvények, valamint a számvitelről szóló törvény módosításáról1
[1] A vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében, összhangban az (EU) 2022/2464 európai parlamenti és tanácsi irányelv előírásaival, indokolt az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentést készítő anyavállalatot mentesíteni az egyedi fenntarthatósági jelentés készítése alól, tekintettel arra, hogy az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés az anyavállalat adatait is megfelelően tartalmazza.
[2] Az önkormányzatok és gazdasági társaságaik gazdálkodásának figyelemmel kísérése, a helyben zajló pénzügyi, gazdasági folyamatok nyomon követése – és szükség esetén intézkedés kezdeményezése – kiemelten fontos a települések közszolgáltatási feladatainak biztonságos ellátása érdekében.
[3] Ennek egyik eszköze az önkormányzatok gazdálkodását ellenőrizni hivatott költségvetési felügyelői, költségvetési biztosi és önkormányzati csődbiztosi rendszer összehangolt működtetése, az ellenőrzési feladataik szinkronizálásával.
[4] Közérdek, hogy az önkormányzatok, illetve gazdasági társaságaik súlyos, romló pénzügyi, gazdasági helyzete esetén kötelező legyen a költségvetési biztos kirendelése a Magyar Államkincstár elnöke által, a költségvetési biztos pedig jogosult legyen az elnök előzetes jóváhagyásával a kormányhivatal, illetve az Állami Számvevőszék eljárását kezdeményezni, illetve javaslatot tenni az Állami Számvevőszék gazdálkodás ellenőrzésére irányuló eljárására, amelyre a költségvetési felügyelő is jogosultságot kap.
[5] Indokolt bővíteni a költségvetési biztos jogosultságait is azzal, hogy amennyiben az a tevékenysége elvégzéséhez feltétlen szükséges, külső szakértőket vonhasson be. Továbbá cél, hogy a költségvetési biztos munkája során előálló megállapítások, jelentések és egyéb dokumentumok – az adatvédelmi szabályokat is figyelembe véve – a nyilvánosság számára megismerhetőek lehessenek.
[6] A szabályozás az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében megerősíti, hogy – működési, fejlesztési és beruházási támogatások esetén – a megvalósítási időszak alatt, de a támogatói okirat kiadását megelőzően tárgyévben keletkezett, a támogatott tevékenységgel összefüggő költségek is elszámolhatóak a támogatási jogviszonyban.
[7] A szabályozás szerint a nem magánszektorba sorolt meghatározott kedvezményezetteknek nyújtott támogatási előlegek esetén a kincstári számlavezetés csak az újonnan kapott támogatásoknál lesz kötelező.
[8] A nemzeti vagyonról szóló törvény módosításának célja egyrészt a kiemelt nemzetgazdasági beruházásnak minősített vasúti ingatlanfejlesztések megvalósításához szükséges állami vagyon rendelkezésre bocsátása, másrészt az állami vagyonnal való gazdálkodás hatékonyságának növelése és az erőforrásokkal történő gazdálkodás célszerűségének biztosítása az állami feladatok minél magasabb szinten történő ellátása érdekében, továbbá a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő, műemléki védelem alatt álló építmények körének bővítése.
[9] Az átlátható gazdálkodás és a költségvetés indokolatlan terheinek csökkentése kiemelt jelentőséggel bír, amelynek biztosítása a hatékonyabb pénzeszközkezelést, valamint a helyi lakosok közösségének pénzügyi érdekeit is hangsúlyosabban szolgálja. Mindezek érdekében kerül sor az önkormányzati számlavezetés megújítására.
[10] Az Országgyűlés az államháztartás egyensúlyának és a közpénzekkel való áttekinthető, hatékony, ellenőrizhető gazdálkodás garanciáinak megteremtése céljából a következő törvényt alkotja:
1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
1. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 95/F. §-a a következő (11) és (12) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A VI/C. Fejezet szerinti összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentést készítő anyavállalatot úgy kell tekinteni, hogy teljesítette a 95/E. § (1)–(11) és (13) bekezdése szerinti fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségét, valamint a 95. § (3) bekezdésében foglalt követelményt.
(12) A (11) bekezdés akkor alkalmazható, ha a mentesülő anyavállalat üzleti jelentése tartalmazza
a) az általa készített összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés és a 134/L. § (1) bekezdése szerinti bizonyossági vélemény közzétételének helyét, valamint
b) a (11) bekezdés szerinti mentesség tényét.”
2. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 177. §-a a következő (111) bekezdéssel egészül ki:
„(111) E törvénynek a közpénzek szabályozásával összefüggő egyes törvények, valamint a számvitelről szóló törvény módosításáról szóló 2025. évi XXI. törvénnyel megállapított 95/B. § (2a) bekezdése, valamint 95/F. § (11) és (12) bekezdése a 2024. évben induló üzleti évre is alkalmazható.”
3. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 95/B. § (2a) bekezdésében a „fenntarthatósági jelentése” szövegrész helyébe a „fenntarthatósági jelentése, a 95/F. § (11) bekezdése szerinti anyavállalat esetében az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentése” szöveg lép.
2. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása
4. § (1) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 111. § (4e) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal vezetője a helyi önkormányzat jogszerű gazdálkodásának helyreállításáig, de legfeljebb az önkormányzat tárgyévi költségvetésének végrehajtásáról szóló rendeletének elfogadásáig törvényességi felhívás kibocsátása nélkül önkormányzati csődbiztost jelölhet ki, ha)
(2) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 111. § (4e) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal vezetője a helyi önkormányzat jogszerű gazdálkodásának helyreállításáig, de legfeljebb az önkormányzat tárgyévi költségvetésének végrehajtásáról szóló rendeletének elfogadásáig törvényességi felhívás kibocsátása nélkül önkormányzati csődbiztost jelölhet ki, ha)
5. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
1. 111. § (4c) bekezdésében a „támogatási összeg” szövegrész helyébe a „támogatási összeg fedezetéül szolgáló” szöveg, és
2. 143. § (1) bekezdés i) pontjában az „eljárására díjazására” szövegrész helyébe az „eljárására és díjazására”
lép.
3. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása
6. §2
4. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása
7. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(A helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza)
(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A költségvetési rendelet 34. § (4) bekezdése szerinti módosítása részletesen bemutatja a tárgyévet megelőző év rendelkezésre álló tényadatának feltüntetése mellett azonos szerkezetben, átlátható módon és észszerű részletezettséggel a tárgyévi előirányzat-módosítások, előirányzat-átcsoportosítások összegszerű változásait, valamint annak – szükségességének oka szerinti – indokait és tervezett hatását is.”
8. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A jegyző által a (2) bekezdés szerint előkészített költségvetési rendelettervezetet a polgármester február 15-éig, ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek. A költségvetési rendelettervezet képviselő-testületnek való benyújtása nem előzheti meg a központi költségvetésről szóló törvény Országgyűlés általi elfogadását.”
9. §3
10. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 34. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A képviselő-testület a (2) és (3) bekezdés szerinti előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként – az első negyedév kivételével – negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-i hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét a 23. § (5) bekezdésében meghatározottakra is figyelemmel. Ha év közben az Országgyűlés – a helyi önkormányzatot érintő módon – a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetben meghatározott támogatások költségvetési kiadási előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.”
11. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 39. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A feladattal érintett helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, országos nemzetiségi önkormányzat, társulás, területfejlesztési önkormányzati társulás, térségi fejlesztési tanács vezetője által előzetesen elfogadottak szerint vagy ezek kérésére az államháztartásért felelős miniszter költségvetési felügyelőt rendelhet ki a költségvetés végrehajtásának és a gazdálkodást érintő egyéb feladat ellátásának ellenőrzésére. A költségvetési felügyelő feladatellátása kiterjedhet a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat, az országos nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács által irányított költségvetési szerv, testület, legalább többségi tulajdonukban álló gazdasági társaság, valamint az ilyen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság tevékenységére.”
(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 39. § (9) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A költségvetési felügyelő jogosult – a feladatellátásával összefüggésben –)
12. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 39/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kincstár elnöke – amennyiben a helyi önkormányzat kedvezőtlen gazdálkodási helyzete ezt indokolttá teszi –, a helyi önkormányzat gazdasági stabilitásának megteremtése érdekében a helyi önkormányzathoz költségvetési biztost jelölhet ki
a) 12 hónap időtartamra, ha a helyi önkormányzat a költségvetési év hatodik hónapjáról, a kilencedik hónapjáról és a tizenkettedik hónapjáról szóló időközi költségvetési jelentés közül kettőt a jogszabályi határidőt követő 30 napon belül nem teljesít, vagy az időközi mérlegjelentés alapján a 90 napon túl lejárt kötelezettségek összege meghaladja a helyi önkormányzat tárgyévet megelőző évi költségvetési bevételének 30%-át, vagy
b) 12 hónap időtartamra, a helyi önkormányzat képviselő-testülete felhatalmazása alapján a polgármester megkeresésére, továbbá
c) 12 hónap időtartamra, ha a helyi önkormányzat vagy annak legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társasága, vagy az ilyen gazdasági társaság legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társasága előzetes kormányzati engedélyhez kötött működési célú adósságot keletkeztető ügyletet keletkeztet.”
(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 39/A. §-a a következő (1a)–(1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A kincstár elnöke a helyi önkormányzat gazdasági stabilitásának megteremtése érdekében költségvetési biztost jelöl ki
a) a helyi önkormányzathoz az adósságrendezési eljárás jogerős befejezését követő 24 hónap időtartamra, vagy
b) 12 hónap időtartamra, ha a 20 000 főt meghaladó lakosságszámú települési önkormányzat költségvetési szerveivel együtt vizsgált pénzeszközei és állampapírban tartott forrásainak együttes összege a legutóbbi elfogadott, költségvetési szerveivel együtt vizsgált beszámolójának adatait és az azt megelőző negyedik év végi adatokat vizsgálva legalább 75%-kal mérséklődött, és ezen források összegének aránya kisebb, mint az önkormányzat legutóbbi elfogadott, költségvetési szerveivel együtt vizsgált beszámolójának adatai szerinti költségvetési kiadási összegének 4%-a
[a b) pont e § alkalmazásában: súlyos, romló pénzügyi, gazdasági helyzet].
(1b) A kincstár elnöke az (1a) bekezdés b) pontja szerinti esetben a költségvetési biztos kijelölésének időtartamát egy alkalommal, legfeljebb 12 hónap időtartammal meghosszabbíthatja. Erről a költségvetési biztos kijelölésének lejárta előtt 10 nappal tájékoztatja az érintett helyi önkormányzatot.
(1c) Az (1a) bekezdés b) pontja alkalmazása során a lakosságszám tekintetében a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium – tárgyévet megelőző év január 1-jei állapotnak megfelelő – adatait kell figyelembe venni azzal, hogy a Budapest Főváros lakosságszámaként a fővárosi kerületek és a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület együttes lakosságszámát kell figyelembe venni.”
(3) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 39/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kincstár elnöke által megbízott költségvetési biztos a helyi önkormányzat gazdasági stabilitásának megteremtése érdekében – a Kormány rendeletében meghatározott – intézkedéseket foganatosíthat –, amit a kijelöléssel érintett önkormányzat az (1) bekezdés a)–c) pontja, az (1a) bekezdés a) és b) pontja, valamint az (1b) bekezdés szerint meghatározott időtartam alatt tűrni köteles.”
(4) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 39/A. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A költségvetési biztos – a kincstár költségére – szakértőt is bevonhat, ha a (3) bekezdésben meghatározott tevékenysége során különleges szakértelmet igénylő kérdés merül fel.
(3b) A költségvetési biztos a kincstár elnökének előzetes jóváhagyásával az (1a) bekezdésben meghatározott feladatai ellátása érdekében kezdeményezheti a fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal Mötv. 111. § (4e) bekezdés f) pontja szerinti eljárását, illetve javaslatot tehet az Állami Számvevőszék gazdálkodás ellenőrzésére irányuló eljárására.”
(5) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 39/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A költségvetési biztos a 39. § (10) és (11) bekezdésében meghatározottak szerinti adatok megismerésére és kezelésére is jogosult. A költségvetési biztos a 39. § (10) és (11) bekezdésében meghatározottak kivételével a működése során tett véleményeit, javaslatait, ajánlásait, megállapításait és egyéb, a működése során készített dokumentumait nyilvánosságra hozhatja a különleges adatok, a minősített adatok, a személyes adatok és a törvény által védett egyéb adótitkok kivételével.”
13. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 53/A. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) Nem terheli a (2) bekezdés szerinti ügyleti kamatfizetési kötelezettség a kedvezményezettet az általa fel nem használt támogatási összeg visszafizetése során, ha a kedvezményezett a támogatott tevékenységet a rendelkezésére bocsátott támogatási összeg kisebb mértékű felhasználásával és teljes mértékben valósította meg a támogatott tevékenység időtartamán belül.”
(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 53/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Nemteljesítés esetén a visszafizetési kötelezettség érvényesítése elsősorban a biztosíték érvényesítésével történik. Ennek eredménytelensége esetén, ha a visszafizetendő összeg eléri vagy meghaladja az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 106. § (1) bekezdésében meghatározott összeget, akkor a visszafizetendő összeget és annak kamatait az állami adóhatóság a támogató megkeresésére adók módjára behajtandó köztartozásként, – a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetből nyújtott költségvetési támogatás esetén a visszafizetendő összegre tekintet nélkül – a 60/A. § (2) bekezdésében meghatározott módon hajtja be. Ha a nem természetes személy kedvezményezett jogszabály alapján mentesül a biztosíték nyújtása vagy választása szerint az önrész rendelkezésre állásának igazolása alól, és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatással összefüggésben keletkező visszafizetési kötelezettségét a támogató által meghatározott határnapig nem teljesíti, illetve annak részletekben történő teljesítése esetén a részletfizetési kötelezettségét elmulasztja, és a visszafizetendő összeget nem lehet tőle behajtani, a támogató kezdeményezése alapján az állami adóhatóság a kedvezményezett és a kedvezményezettben többségi befolyással rendelkező szervezet adószámát törli.”
14. §4
15. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 107. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács a legalább 10%-os tulajdoni hányadában álló gazdasági társaságára kiterjedően a Kormány rendeletében meghatározott adatszolgáltatásokat teljesít.”
16. §5
17. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdése a következő 21a. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
18. § (1)6
(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 111. §-a a következő (47)–(49) bekezdéssel egészül ki:
„(47) E törvénynek a közpénzek szabályozásával összefüggő egyes törvények, valamint a számvitelről szóló törvény módosításáról szóló 2025. évi XXI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv5.) megállapított 51/A. § (1) bekezdését, 53/A. § (2b) és (3) bekezdését a Módtv5. hatálybalépésekor folyamatban lévő támogatási jogviszonyokban is alkalmazni kell.
(48) A 2025. január 1-jét megelőzően a Közvetlen uniós programok támogatása előirányzat terhére létrejött támogatási jogviszonyokra, a központi költségvetésről szóló törvény uniós fejlesztések fejezetébe sorolt központi kezelésű és fejezeti kezelésű előirányzatokra a Kormány rendeletében meghatározott, e jogviszonyok létrejöttekor hatályos előleg-elszámolási szabályokat kell alkalmazni.
(49) A 2025. január 1-je és a Módtv5. hatálybalépése közötti időszakban az 51. § (4b) bekezdése szerinti szervek és szervezeteknek a nem a kincstárnál vezetett fizetési számláján lévő, de a kincstár által vezetett fizetési számlára átutalt támogatási összeget a kincstár a kedvezményezett részére visszatéríti.”
(3)7
19. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
1. 23. § (2a) bekezdés záró szövegrészében az „előző évi” szövegrész helyébe a „legutóbbi” szöveg,
2.8
3.9
4.10
5.11
6. 51/A. § (1) bekezdésében a „kedvezményezett támogatott tevékenységének megkezdéséhez – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint –” szövegrész helyébe a „kedvezményezettnek a Kormány rendeletében meghatározottak szerint” szöveg,
7.12
8.13
lép.
20. § Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
1.14
2.15
3.16
4.17
5. 111. § (45) bekezdése.
5. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosítása
21. § A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 6. § (3h) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3h) A Kormány kiemelt nemzetgazdasági érdekből egyedi határozatban dönthet a 4. § (1) bekezdés h) pontja szerinti vagyon tekintetében földhasználati jog alapításáról, illetve osztott tulajdon létesítéséről, valamint osztatlan közös tulajdon létrehozása, valamint annak megszüntetése érdekében e vagyon elidegenítéséről azzal a feltétellel, hogy az elidegenítés e vagyon állam általi működtetését, valamint a műemléki védelem alatt álló építmények és építményegyüttesek esetében a műemlék fenntartását nem veszélyeztetheti (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban együtt: garanciális feltételek). A Kormány abban az esetben is dönthet földhasználati jog alapításáról, illetve osztott tulajdon létesítéséről, valamint osztatlan közös tulajdon létrehozása, valamint annak megszüntetése érdekében e vagyon elidegenítéséről – a garanciális feltételek fennállása esetén –, ha a 4. § (1) bekezdés h) pontja szerinti vagyon valamely része a 4. § (1) bekezdés d)–g) pontja szerinti kizárólagos állami vagyonba tartozik, illetve a 2. melléklet III. pontja szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősül.”
22. § A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. §-a a következő (13a) bekezdéssel egészül ki:
„(13a) Állami tulajdonban álló nemzeti vagyon használatát a tulajdonosi joggyakorló jogszabályban előírt állami feladatot ellátó többségi állami tulajdonú gazdasági társaság részére, székhelyként történő használat céljából ingyenesen biztosíthatja, ha az ingyenes használat biztosítása az egyéb állami feladatok ellátását nem veszélyezteti.”
23. § A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
24. § A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény
1. 6. § (4) bekezdésében az „a 14. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe az „a (3h) bekezdésben és a 14. § (1) bekezdésében” szöveg,
2. 11. § (13) bekezdésében az „ingyenesen kizárólag” szövegrész helyébe az „ingyenesen – a (13a) bekezdésben foglalt kivétellel – kizárólag” szöveg
lép.
6. A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény módosítása
25. §18
7. A Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvény módosítása
26. § A Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvény 251. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ezen alcím rendelkezéseit a központi költségvetésről szóló törvény Országgyűlés fejezet Országgyűlés Hivatala és fejezeti kezelésű előirányzatok címeiből finanszírozott építési beruházás esetén nem kell alkalmazni.”
27. §19
28. §20
29. § A Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvény 253. § (3) bekezdésében az „(a továbbiakban: miniszter)” szövegrész helyébe az „(ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter)” szöveg lép.
30. §21
8. Hatályba léptető rendelkezések
31. § (1) Ez a törvény – a (2)–(7) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 9. §, a 19. § 3. és 4. pontja, a 27. §, a 28. § és a 2. melléklet 2025. június 1-jén lép hatályba.
(3) A 14. §, a 16. § és a 18. § (1) és (3) bekezdése 2025. július 1-jén lép hatályba.
(5) A 19. § 2. és 5. pontja, a 20. § 1–4. pontja és a 30. § 2026. január 1-jén lép hatályba.
(6) A 19. § 7. pontja 2027. január 1-jén lép hatályba.
(7) A 19. § 8. pontja 2028. január 1-jén lép hatályba.
9. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
32. § E törvény 5. alcíme és az 1. melléklete az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
10. Az Európai Unió jogának való megfelelés
33. § E törvény 1. alcíme az 537/2014/EU rendeletnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és 2013/34/EU irányelvnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2464 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
1. melléklet a 2025. évi XXI. törvényhez
1. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. melléklet III. pont 18. alpontjában foglalt táblázat 18.1–18.6. sora helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő, műemléki védelem alatt álló építmények és építményegyüttesek)
(Veszprém vármegye)
|
18.1. |
ALSÓÖRS |
gótikus ház, ún. török adószedőház |
|
18.2. |
BADACSONYTOMAJ |
Szegedy Róza háza, udvarán présház és vincellérház |
|
18.3. |
BADACSONYTOMAJ |
Kisfaludy Sándor présháza |
|
18.4. |
BAKONYBÉL |
tájház |
|
18.5. |
CSESZNEK |
várrom |
|
18.6. |
CSOPAK |
vízimalom |
2. melléklet a 2025. évi XXI. törvényhez22
A törvényt az Országgyűlés a 2025. április 29-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2025. május 12.
A 6. § a 31. § (4) bekezdése alapján 2025. október 1-jén lép hatályba.
A 9. § a 31. § (2) bekezdése alapján 2025. június 1-jén lép hatályba.
A 14. § a 31. § (3) bekezdése alapján 2025. július 1-jén lép hatályba.
A 16. § a 31. § (3) bekezdése alapján 2025. július 1-jén lép hatályba.
A 18. § (1) bekezdése a 31. § (3) bekezdése alapján 2025. július 1-jén lép hatályba.
A 18. § (3) bekezdése a 31. § (3) bekezdése alapján 2025. július 1-jén lép hatályba.
A 19. § 2. pontja a 31. § (5) bekezdése alapján 2026. január 1-jén lép hatályba.
A 19. § 3. pontja a 31. § (2) bekezdése alapján 2025. június 1-jén lép hatályba.
A 19. § 4. pontja a 31. § (2) bekezdése alapján 2025. június 1-jén lép hatályba.
A 19. § 5. pontja a 31. § (5) bekezdése alapján 2026. január 1-jén lép hatályba.
A 19. § 7. pontja a 31. § (6) bekezdése alapján 2027. január 1-jén lép hatályba.
A 19. § 8. pontja a 31. § (7) bekezdése alapján 2028. január 1-jén lép hatályba.
A 20. § 1. pontja a 31. § (5) bekezdése alapján 2026. január 1-jén lép hatályba.
A 20. § 2. pontja a 31. § (5) bekezdése alapján 2026. január 1-jén lép hatályba.
A 20. § 3. pontja a 31. § (5) bekezdése alapján 2026. január 1-jén lép hatályba.
A 20. § 4. pontja a 31. § (5) bekezdése alapján 2026. január 1-jén lép hatályba.
A 25. § a 31. § (4) bekezdése alapján 2025. október 1-jén lép hatályba.
A 27. § a 31. § (2) bekezdése alapján 2025. június 1-jén lép hatályba.
A 28. § a 31. § (2) bekezdése alapján 2025. június 1-jén lép hatályba.
A 30. § a 31. § (5) bekezdése alapján 2026. január 1-jén lép hatályba.
A 2. melléklet a 31. § (2) bekezdése alapján 2025. június 1-jén lép hatályba.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás