2025. évi XXI. törvény

[1] A vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében, összhangban az (EU) 2022/2464 európai parlamenti és tanácsi irányelv előírásaival, indokolt az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentést készítő anyavállalatot mentesíteni az egyedi fenntarthatósági jelentés készítése alól, tekintettel arra, hogy az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés az anyavállalat adatait is megfelelően tartalmazza.

[2] Az önkormányzatok és gazdasági társaságaik gazdálkodásának figyelemmel kísérése, a helyben zajló pénzügyi, gazdasági folyamatok nyomon követése – és szükség esetén intézkedés kezdeményezése – kiemelten fontos a települések közszolgáltatási feladatainak biztonságos ellátása érdekében.

[3] Ennek egyik eszköze az önkormányzatok gazdálkodását ellenőrizni hivatott költségvetési felügyelői, költségvetési biztosi és önkormányzati csődbiztosi rendszer összehangolt működtetése, az ellenőrzési feladataik szinkronizálásával.

[4] Közérdek, hogy az önkormányzatok, illetve gazdasági társaságaik súlyos, romló pénzügyi, gazdasági helyzete esetén kötelező legyen a költségvetési biztos kirendelése a Magyar Államkincstár elnöke által, a költségvetési biztos pedig jogosult legyen az elnök előzetes jóváhagyásával a kormányhivatal, illetve az Állami Számvevőszék eljárását kezdeményezni, illetve javaslatot tenni az Állami Számvevőszék gazdálkodás ellenőrzésére irányuló eljárására, amelyre a költségvetési felügyelő is jogosultságot kap.

[5] Indokolt bővíteni a költségvetési biztos jogosultságait is azzal, hogy amennyiben az a tevékenysége elvégzéséhez feltétlen szükséges, külső szakértőket vonhasson be. Továbbá cél, hogy a költségvetési biztos munkája során előálló megállapítások, jelentések és egyéb dokumentumok – az adatvédelmi szabályokat is figyelembe véve – a nyilvánosság számára megismerhetőek lehessenek.

[6] A szabályozás az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében megerősíti, hogy – működési, fejlesztési és beruházási támogatások esetén – a megvalósítási időszak alatt, de a támogatói okirat kiadását megelőzően tárgyévben keletkezett, a támogatott tevékenységgel összefüggő költségek is elszámolhatóak a támogatási jogviszonyban.

[7] A szabályozás szerint a nem magánszektorba sorolt meghatározott kedvezményezetteknek nyújtott támogatási előlegek esetén a kincstári számlavezetés csak az újonnan kapott támogatásoknál lesz kötelező.

[8] A nemzeti vagyonról szóló törvény módosításának célja egyrészt a kiemelt nemzetgazdasági beruházásnak minősített vasúti ingatlanfejlesztések megvalósításához szükséges állami vagyon rendelkezésre bocsátása, másrészt az állami vagyonnal való gazdálkodás hatékonyságának növelése és az erőforrásokkal történő gazdálkodás célszerűségének biztosítása az állami feladatok minél magasabb szinten történő ellátása érdekében, továbbá a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő, műemléki védelem alatt álló építmények körének bővítése.

[9] Az átlátható gazdálkodás és a költségvetés indokolatlan terheinek csökkentése kiemelt jelentőséggel bír, amelynek biztosítása a hatékonyabb pénzeszközkezelést, valamint a helyi lakosok közösségének pénzügyi érdekeit is hangsúlyosabban szolgálja. Mindezek érdekében kerül sor az önkormányzati számlavezetés megújítására.

[10] Az Országgyűlés az államháztartás egyensúlyának és a közpénzekkel való áttekinthető, hatékony, ellenőrizhető gazdálkodás garanciáinak megteremtése céljából a következő törvényt alkotja: