21/2025. (VII. 3.) ÉKM rendelet
21/2025. (VII. 3.) ÉKM rendelet
egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, védettségének módosításáról, illetve műemléki védettségének megszüntetéséről
[1] A műemlékvédelem feladata a műemléki értékeket tartalmazó épített örökség utókor számára történő megmentése, ezzel összefüggésben a kulturális örökség megőrzésére irányuló tevékenységet szabályozó jogszabályi környezet olyan kialakítása, amelyben a műemlékek a kulturális örökség védett elemeiként értéket képviselnek, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a társadalom tagjai megélhessék múltunk történeti, kulturális, gazdasági erejét.
[2] A nemzeti emléknek minősülő műemlékké nyilvánítás célja a meglévő műemléki értékek fokozottabb védelmének biztosítása, ezzel a kulturális örökség megőrzése és a nemzet építészeti értékeinek láthatóvá tétele a jövő nemzedékek számára.
[3] A műemlékké nyilvánítás céljának már nem megfelelő, menthetetlenné vált, elpusztult, a műemlék, műemléki sajátos helyszín áthelyezése vagy telekalakítása következtében műemléki értéket már nem képviselő ingatlanok műemléki védettségének fenntartása nem indokolt.
[4] A jogbiztonság érdekében a védetté nyilvánítás és a védettség megszüntetése ugyanolyan eljárási keretek között, a magyar építészetről szóló törvény és a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendelet keretei között folytatható le.
[5] A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (5) bekezdés 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 95. § 7. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § (1) Nemzeti emléknek minősülő műemlékké nyilvánítom a Budapest I. kerület, Kapucinus utca 18. szám alatti, belterület 14297 helyrajzi számú ingatlant és a rajta álló lakóépületet.
(2) Műemléki környezetként a Budapest I. kerület, belterület 14290/1, 14290/2, 14292/1, 14292/2, 14296, 14298/1, 14299, 14300 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 14294 helyrajzi számú közterület érintett szakaszát jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a védett műemléket a II. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja az (1) bekezdésben megjelölt ingatlanon álló, középkori előzményekre a 17–18. században épült, majd a 19. században bővített, 20. században átalakított lakóház történeti és építészeti értékeinek megőrzése. A műemlék nevesített műemléki értékei:
a) az épület városképi elhelyezkedése, várostörténeti jelentősége, jellegadó beépítési módja, tömege, történeti épületszerkezetei,
b) utcai homlokzatának íves hajlása és ablak-fal arányai,
c) feltételezhető középkori falszakaszai, valamint
d) földszintjének 17–18. századi csehboltozatos terei és az első emeleti 19. századi ráépítés.
2. § (1) Nemzeti emléknek minősülő műemlékké nyilvánítom a Budapest VIII. kerület, Rigó utca 3. szám alatti, belterület 35228/3 helyrajzi számú ingatlant és a rajta álló irodaházat.
(2) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket a II. kategóriába sorolom.
(3) A védetté nyilvánítás célja az (1) bekezdésben megjelölt ingatlanon álló, a Pénzügyminisztérium által, Reischl Károly terve szerint 1872-ben építtetett irodaház történeti értékeinek és főhomlokzata építészeti értékeinek megőrzése. A műemlék nevesített műemléki értékei:
a) településképi szerepe, beépítés módja, tömegalakítása, valamint
b) utcai főhomlokzata és megmaradt oldalhomlokzatai, azok tagolása, architektonikus képzése, díszítése.
(4) A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) 120. § (3) bekezdésétől eltérően, a Méptv. 120. § (4) bekezdése alapján műemléki környezetet nem jelölök ki.
3. § (1) Nemzeti emléknek minősülő műemlékké nyilvánítom a Budapest X. kerület, Kozma utca 8–10. szám alatti, belterület 42536/1 helyrajzi számú ingatlan nyugati határán álló bejárati épületegyüttes három épületét, valamint az építmények között, a keleti és nyugati falsíkok meghosszabbításával lehatárolt területet.
(2) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket a II. kategóriába sorolom.
(3) A védetté nyilvánítás célja az (1) bekezdésben megjelölt ingatlanon álló, Hegedüs Ármin terve szerint 1906-ban épült bejárati épületegyüttes történeti és építészeti értékeinek megőrzése. A műemlék nevesített műemléki értékei:
a) történeti, településképi és utcaképi megjelenés,
b) a három épület tömegformája és homlokzatai,
c) a két kocsibejáró és a négy gyalogbejáró kovácsoltvas kapui,
d) a három épület főhomlokzatának képzőművészeti alkotásai: Atyaisten szobra, Krisztus sírba tétele, Krisztus feltámadása mozaikok,
e) a három épület eredeti nyílászárói, valamint
f) a két lakóépület lépcsőháza, annak padlóburkolatai és a torony csigalépcsője.
(4) A Méptv. 120. § (3) bekezdésétől eltérően, a Méptv. 120. § (4) bekezdése alapján műemléki környezetet nem jelölök ki.
4. § (1) Nemzeti emléknek minősülő műemlékké nyilvánítom a Budapest XII. kerület, belterület 7712 helyrajzi számú ingatlanon álló Turul szobrot.
(2) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket a II. kategóriába sorolom.
(3) A védetté nyilvánítás célja az (1) bekezdésben megjelölt ingatlanon található Turul szobor képzőművészeti értékeinek megőrzése.
(4) A Méptv. 120. § (3) bekezdésétől eltérően, a Méptv. 120. § (4) bekezdése alapján műemléki környezetet nem jelölök ki.
5. § (1) Nemzeti emléknek minősülő műemlékké nyilvánítom a Füzér (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye), Petőfi Sándor utca, Köztemető területén található, belterület 84/2/A helyrajzi számú ingatlanon álló ravatalozót.
(2) Műemléki környezetként a Füzér, belterület 84/1 és 84/2 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket a II. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja az (1) bekezdésben megjelölt ingatlanon álló, Csete György tervei szerint 1985–1986-ban épült füzéri ravatalozó építészeti értékeinek megőrzése. A műemlék nevesített műemléki értékei:
a) elhelyezkedése, beépítési módja,
b) tömegformája,
c) anyaghasználata és
d) felületképzése.
6. § (1) Nemzeti emléknek minősülő műemlékké nyilvánítom a Miskolc (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye), Pazár István sétány 1. szám alatti, belterület 46294/1 helyrajzi számú ingatlanon található kagyló-medencét és az azt lefedő héjszerkezetet.
(2) Műemléki környezetként a Miskolc, Pazár István sétány 1. szám alatti, belterület 46294/1 helyrajzi számú ingatlan fennmaradó területét jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket a II. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja az (1) bekezdésben megjelölt ingatlanon álló, Zsuffa András tervei szerint 1970-ben épült vasbeton csonkakúp héjszerkezet és az ezzel egy időben létesült kagyló-medence történeti és építészeti értékeinek megőrzése. A műemlék nevesített műemléki értékei:
a) a vasbeton héjszerkezet tájképi szerepe, környezetbe illeszkedése és feltárulása,
b) a vasbeton héjszerkezet tömegformája,
c) a vasbeton héjszerkezet szerkezete, műszaki megoldásai,
d) a vasbeton héjszerkezet anyaghasználata,
e) a vasbeton héjszerkezet felületképzése,
f) a kagyló-medence elhelyezkedése,
g) a kagyló-medence héjszerkezettel való kapcsolata és
h) a kagyló-medence megformálása.
7. § (1) Nemzeti emléknek minősülő műemlékké nyilvánítom a Nagylózs (Győr-Moson-Sopron vármegye), belterület 314/2 helyrajzi számú ingatlant és a rajta álló Búsuló Krisztus-szobrot.
(2) Műemléki környezetként a Nagylózs, 314/1 helyrajzi számú ingatlant, a 308 helyrajzi számú közterületet, valamint a 357 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket a II. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja az (1) bekezdésben megjelölt ingatlanon található, 1650-ben készült, kora barokk stílusú kőszobor és talapzata történeti és képzőművészeti értékeinek megőrzése. A műemlék nevesített műemléki értékei:
a) a szobor elhelyezkedése, tömege,
b) az 1650-es évszámmal ellátott négyszöghasáb tartóoszlop,
c) a kőből faragott talplemez és
d) a kőből faragott Búsuló Krisztus-szobor.
8. § (1) Nemzeti emléknek minősülő műemlékké nyilvánítom a Pinnye (Győr-Moson-Sopron vármegye), külterület 0145/7 helyrajzi számú ingatlanon álló Magyarok Nagyasszonya-szobrot.
(2) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket a II. kategóriába sorolom.
(3) A védetté nyilvánítás célja az (1) bekezdésben megjelölt ingatlanon található, 1905-ben készült kőszobor és talapzata történeti és képzőművészeti értékeinek megőrzése.
(4) A Méptv. 120. § (3) bekezdésétől eltérően, a Méptv. 120. § (4) bekezdése alapján műemléki környezetet nem jelölök ki.
9. § (1) Nemzeti emléknek minősülő műemlékké nyilvánítom a Sarród (Győr-Moson-Sopron vármegye), külterület 026 helyrajzi számú ingatlanon álló Magyarok Nagyasszonya-szobrot.
(2) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket a II. kategóriába sorolom.
(3) A védetté nyilvánítás célja az (1) bekezdésben megjelölt ingatlanon található, 1884-ben készült kőszobor és talapzata történeti és képzőművészeti értékeinek megőrzése.
(4) A Méptv. 120. § (3) bekezdésétől eltérően, a Méptv. 120. § (4) bekezdése alapján műemléki környezetet nem jelölök ki.
10. § (1) Nemzeti emléknek minősülő műemlékké nyilvánítom a Soltvadkert (Bács-Kiskun vármegye), Mátyás király utca 6. szám alatti, belterület 744 helyrajzi számú ingatlant és a rajta álló lakóházat.
(2) Műemléki környezetként a Soltvadkert, belterület 743/1, 743/2, 745, 1045/43, 1089 és 1092 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 857 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket a II. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja az (1) bekezdésben megjelölt ingatlanon álló, 1900 körül épült szárazkapus mezővárosi lakóház történeti és építészeti értékeinek megőrzése. A műemlék nevesített műemléki értékei:
a) településképi és utcaképi szerepe, beépítési módja, tömege, tetőformája, arányai és tagolása,
b) a szárazkapus bejárati rész a kapualj fölé kiépített fedélszékkel,
c) főhomlokzati kialakítása, architektúrája és építéskori nyílászárói,
d) a belsőben lévő építéskori deszkapadlók, ajtószerkezetek és belső spalettákkal ellátott ablakszerkezetek, valamint
e) a pince dongaboltozatos és borított deszkafödémes lefedése.
11. § (1) Nemzeti emléknek minősülő műemlékké nyilvánítom a Szolnok (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye), Tabán utca 24. szám alatti, belterület 1385 helyrajzi számú ingatlant és a rajta álló népi lakóépületet.
(2) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket a II. kategóriába sorolom.
(3) A védetté nyilvánítás célja az (1) bekezdésben megjelölt ingatlanon álló népi lakóépület településképi, építészeti és néprajzi értékeinek megőrzése. A műemlék nevesített műemléki értékei:
a) elhelyezkedése, beépítési módja,
b) tömegformája,
c) alaprajzi rendszere és
d) történeti épületszerkezetei.
12. § A 07759/1977. számú OMF hatósági határozattal védetté nyilvánított, Budapest XIX. kerület, Nádasdy utca 28. szám alatti, belterület 161219 helyrajzi számú ingatlanon álló, a közhiteles műemléki nyilvántartásban 15798 törzsszámon és 1272 azonosító számon nyilvántartott lakóház műemléki védettségét – tekintettel arra, hogy a műemlékké nyilvánítás céljának nem felel meg – megszüntetem.
13. § (1) A 22509/1958. ÉM – 120344/1958. MM miniszteri döntéssel védetté nyilvánított Debrecen (Hajdú-Bihar vármegye), Böszörményi út 1. szám alatti Hortobágy szélmalom telekalakítás után kialakult ingatlanai közül a Debrecen, belterület 20120/1 és 20120/3 helyrajzi számú ingatlanok műemléki védettségét – tekintettel arra, hogy telekalakítás következtében az ingatlanokon védett érték nem található – megszüntetem.
(2) A Debrecen, Böszörményi út 1. szám alatti, belterület 20120/2 helyrajzi számú ingatlan, a közhiteles műemléki nyilvántartásban 1770 törzsszámon és 5221 azonosító számon nyilvántartott Hortobágy szélmalom műemléki védettségét – tekintettel fennálló műemléki értékeire – fenntartom.
14. § (1) A 6699/1985. OMF hatósági határozattal védetté nyilvánított Székesfehérvár (Fejér vármegye), Sörház tér 1. szám alatti Vízimalom és serfőző telekalakítás után kialakult ingatlanai közül a Székesfehérvár, belterület 4255/6 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét – tekintettel arra, hogy telekalakítás következtében az ingatlanon védett érték nem található – megszüntetem.
(2) A Székesfehérvár, Sörház tér 1. szám alatti, belterület 4255/5, 4255/7 és 4255/8 helyrajzi számú ingatlanok a közhiteles műemléki nyilvántartásban 9825 törzsszámon és 3892 azonosító számon nyilvántartott Vízimalom és serfőző együttese (Vízimalom, Molnárház, Serfőző-ház, Hochstetter-ház) műemléki védettségét – tekintettel fennálló műemléki értékeire – fenntartom.
15. § Az egyes ingatlanok műemlékké, valamint műemléki jelentőségű területté nyilvánításáról, illetve műemléki védettségének megszüntetéséről szóló 14/2005. (IV. 5.) NKÖM rendelettel védetté nyilvánított, Budapest XI. kerület, belterület 4938 és 5094 helyrajzi számú ingatlanok, a közhiteles műemléki nyilvántartásban 16151 törzsszámon és 16201 azonosító számon nyilvántartott Kertészeti Tanintézet arborétuma műemléki védettségét történeti kertnek minősülő műemléki sajátos helyszínre módosítom.
16. § (1) A 22509/1958. ÉM – 120344/1958. MM miniszteri döntéssel védetté nyilvánított, korábban Süttő (Komárom-Esztergom vármegye), Vásártér 19. szám alatti, belterület 817 helyrajzi számú ingatlanon található Királykút 16066 azonosító számon nyilvántartott műemléki védettségét – tekintettel arra, hogy áthelyezésre került – a (2)–(4) bekezdésben foglaltak szerint módosítom.
(2) Nemzeti emléknek minősülő műemlékké nyilvánítom az Esztergom (Komárom-Esztergom vármegye), Szent István tér, belterület 16238/1 helyrajzi számú ingatlant.
(3) A védetté nyilvánítás célja a (2) bekezdésben megjelölt ingatlanon található klasszicista Királykút történeti és művészeti értékeinek megőrzése.
(4) A klasszicista stílusú Királykút nevesített műemléki értékei:
a) településképi szerepe,
b) architektonikus elemei,
c) kútszerkezetének részei és
d) anyaga, felületképzése.
(5) A Méptv. 120. § (3) bekezdésétől eltérően, a Méptv. 120. § (4) bekezdése alapján műemléki környezetet nem jelölök ki.
(6) A Süttő, Vásártér 17. és 19. szám alatti, belterület 816 és 817 helyrajzi számú ingatlanok, a közhiteles műemléki nyilvántartásban 2523 törzsszámon, 6368 azonosító számon nyilvántartott Giacinto Jakab kőfaragó háza műemléki védettségét – tekintettel fennálló műemléki értékeire – fenntartom.
17. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Lázár János s. k.,
építési és közlekedési miniszter
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás