2025. évi XXI. törvény indokolás

A törvény célja a helyi önkormányzatok pénzügyi-gazdasági helyzetét ellenőrző állami intézményrendszer megerősítése, valamint további az államháztartást érintő törvények módosítása.

Ez az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, továbbá a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

Az 537/2014/EU rendeletnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és 2013/34/EU irányelvnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2464 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: CSRD) rendelkezéseit átültető, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 95/E. §-a határozza meg az egyedi fenntarthatósági jelentés készítésére kötelezett vállalkozók körét, míg a számviteli törvény 134/I. §-a az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés készítésére kötelezett anyavállalatok körét. Az egyedi fenntarthatósági jelentés készítése alóli mentesülés szabályait a számviteli törvény 95/F. § (1)–(3) bekezdése tartalmazza.

A hivatkozott rendelkezések alapján – meghatározott feltételek teljesítése mellett – jelenleg csak a leányvállalatok mentesülhetnek az egyedi fenntarthatósági jelentés készítése alól. A (leányvállalatnak nem minősülő) anyavállalatok tekintetében nincs arra lehetőség, hogy az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés készítésére tekintettel mentesüljenek az egyedi fenntarthatósági jelentés készítése alól. Ugyanakkor a CSRD 29a. cikkének (7) bekezdése alapján az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentést készítő anyavállalatot úgy kell tekinteni, hogy teljesítette az egyedi fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségét is. A törvény értelmében a CSRD rendelkezéseivel összhangban, a számviteli törvény módosításával az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentést készítő anyavállalat mentesül az egyedi fenntarthatósági jelentés készítése alól.

A törvény az egyedi fenntarthatósági jelentés készítése alól mentesülő anyavállalat számára előírja, hogy az üzleti jelentése tartalmazza az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés, valamint a bizonyossági vélemény közzétételének helyét, továbbá a mentesség tényét.

Az átmeneti szabály értelmében az az anyavállalat, amely a 2024. üzleti év tekintetében elkészíti és közzéteszi az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentését, már a 2024. üzleti év vonatkozásában is mentesül az egyedi fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettség alól.

A törvény értelmében kötelező a költségvetési biztos kirendelése az önkormányzatok, illetve gazdasági társaságaik súlyos, romló pénzügyi, gazdasági helyzete esetén. A költségvetési biztos jogosult a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) elnökének előzetes jóváhagyásával a fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal, illetve az Állami Számvevőszék eljárását kezdeményezni. Ez alapján a fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal vezetője akár a csődbiztost is kirendelheti az önkormányzathoz.

A jövőben a Kincstár elnöke abban az esetben is kirendelheti a költségvetési biztost, ha azt a helyi önkormányzat képviselő-testülete felhatalmazása alapján a polgármester kéri, vagy ha az önkormányzat vagy annak legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társasága előzetes kormányzati engedélyhez kötött működési célú adósságot keletkeztető ügyletet keletkeztet.

A módosítás azt is lehetővé teszi, hogy a költségvetési biztos külső szakértőket vonjon be, amennyiben azok megállapításai a tevékenysége elvégzéséhez feltétlen szükségesek.

A jövőben a költségvetési biztos munkája során előálló megállapítások, jelentések és egyéb dokumentumok – az adatvédelmi szabályokat is figyelembe véve – a nyilvánosság számára megismerhetőek lesznek a javasolt módosítások alapján.

A § jogértelmezést segítő szövegpontosításokat tartalmaz.

A törvény az Államadósság Kezelő Központ Zrt. számára lehetővé teszi, hogy az állampapír kínálatában piaci kamatozású, kizárólag helyi önkormányzatok által megvásárolható államkötvényt biztosítson.

A törvény értelmében a helyi önkormányzat költségvetésének tartalmaznia kell a helyi önkormányzat és az általa alapított költségvetési szervek költségvetési évre vonatkozó, jogviszonyonkénti tervezett létszámadatait.

A törvény alapján a költségvetési rendelet módosításának be kell mutatnia az előző évi tényadatok mellett, azzal azonos szerkezetben, átlátható módon a tárgyévi előirányzat-módosítások, előirányzat-átcsoportosítások összegszerű változásait, valamint annak indokait és tervezett hatását is.

A törvény szerint a költségvetési rendelet-tervezet képviselő-testületnek való benyújtása nem előzheti meg a központi költségvetésről szóló törvény Országgyűlés általi elfogadását, mivel az megalapozatlan önkormányzati költségvetés készítéséhez vezetne.

A módosítás – az egyes, a Kormány irányítása alá tartozó fejezetekre vonatkozó ágazat-specifikus eltérésekre figyelemmel, és lépcsőzetes hatálybaléptetéssel – az államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulásához köti a Kormány irányítása alá tartozó fejezet esetében a fejezetet irányító szerv az általa irányított fejezetbe sorolt kiadási előirányzatok terhére történő, fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosításokat.

A módosítással kiszámíthatóbb és fegyelmezettebb előirányzat-gazdálkodás lép hatályba már a 2025. költségvetési év során.

A törvény alapján a képviselő-testület az előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként az első negyedév kivételével negyedévenként, legkésőbb december 31-i hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét a 23. § (5) bekezdésében meghatározottakra is figyelemmel.

A törvény értelmében az államháztartásért felelős miniszter a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat, az országos nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a területfejlesztési önkormányzati társulás, illetve a térségi fejlesztési tanács vezetője kérésére is kirendelheti a költségvetési felügyelőt az önkormányzathoz a költségvetés végrehajtásának és a gazdálkodást érintő egyéb feladat ellátásának ellenőrzésére.

A törvény szerint, ha a kedvezményezett a támogatási jogviszonyt létrehozó okiratban meghatározott célokat a részére rendelkezésre bocsátott támogatási összegnél kedvezőbb áron és maradéktalanul megvalósította, akkor a kedvezményezettet a fennmaradt összeg után – annak visszafizetésén kívül – ügyleti kamatfizetési kötelezettség nem terheli. A módosítással a kedvezményezett érdekeltté válhat a részére rendelkezésre bocsátott támogatási összeg hatékonyabb felhasználására.

Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a törvény megteremti az összhangot az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény szerinti adók módjára behajtandó köztartozásokra vonatkozó szabályokkal. A módosítás nyomán az egyes támogatások visszafizetésének önkéntes alapon történő nemteljesítése esetén a támogatóknak csak az aránytalan adminisztrációs költségekkel nem járó követeléseket (tartozásokat) kell behajtásra átadniuk az állami adóhatóság részére.

A törvény a helyi önkormányzatok működéséhez, feladatellátásához ideiglenesen nem szükséges források kincstári számlára való utalását írja elő. Ezzel a Kincstári Egységes Számla likviditásának növelése, a központi költségvetés nettó finanszírozási igénye, valamint az államadósság csökkentése költség-hatékony módon valósul meg. A Kincstár a beutalási határ forintban kifejezett összegéről határozatot hoz, amelyet az érintett önkormányzat oszthat fel a számlái és intézményei számlái között.

A helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács legalább 10%-os tulajdoni hányadában álló gazdasági társaságok tárgyévet megelőző, lezárt két üzleti évének számviteli beszámoló szerinti adatain túl a tárgyévet megelőző üzleti évének féléves és tárgyévi üzleti évének féléves adatairól szóló adatszolgáltatás teljesítése érdekében szükséges a módosítás.

A módosítás az adatszolgáltatásra kötelezett helyi önkormányzatok egyenlegbecslésére irányadó határidők későbbi teljesítését teszi lehetővé.

A § felhatalmazó rendelkezést fogalmaz meg a kincstári számlára való átutalás, annak rendszeressége, eljárási, technikai kérdései, időbelisége, kapcsolódó információk kezelése és előállítása, a források nyilvántartása, a kincstári számláról a kereskedelmi banki számlára való utalás és az ezekről való önkormányzati rendelkezés és a költségvetési biztos kötelező kirendelési feltételei részletszabályainak megalkotására.

A törvény rögzíti, hogy az érintett önkormányzatok előrejelzéséhez kapcsolódó bírság kiszabására vonatkozó szabályokat első alkalommal a 2026. évben kell alkalmazni, ami 2027-ben jelenthet fizetési kötelezettséget.

Továbbá a támogatásokkal összefüggésben az ügyleti kamatmentességre vonatkozó rendelkezéseket és a támogatás vissza nem fizetése esetén végső soron alkalmazandó adók módjára való behajtásra vonatkozó könnyített szabályokat a folyamatban lévő támogatási jogviszonyok esetében is alkalmazni kell.

A törvény fokozatosan írja elő a helyi önkormányzatok működéséhez, feladatellátásához ideiglenesen nem szükséges források kincstári számlára való utalását. Első lépésben 49 önkormányzat (a megyei jogú városok, a főváros és a kerületek) 2025. október 1-jével, második lépésben a fennmaradó városok 2027. január 1-jével, harmadik lépésben pedig a községek 2028. január 1-jével kerülnek a rendszerbe. A rendszer fokozatos bevezetése biztosítja a kisebb önkormányzatok számára a nagyobb felkészülési időt, ugyanakkor a nagyobb önkormányzatok korábbi bevonása már hatékonyan szolgálja a jogintézmény bevezetésével elérni kívánt célokat.

A törvény a joggyakorlat egységesítésére irányuló módosítást tartalmaz, amelynek célja az idei évtől már hatályos, szigorúbb előlegnyújtási szabályok betartásának megkönnyítse a jogalkalmazók körében. A módosítás eredményeképp a támogatási előlegek a kedvezményezettek részére nem kizárólag utófinanszírozás keretében bocsáthatóak rendelkezésre.

A módosítás átmeneti rendelkezésként rögzíti, hogy ezen rendelkezést a folyamatban lévő támogatási jogviszonyokban is alkalmazni kell.

A törvény rögzíti, hogy a 2025. január 1-je és az Áht. 111. § (45) bekezdésének hatályon kívül helyezése közötti időszakban ezen rendelkezés alapján kincstári fizetési számlára beutalt támogatási összegeket a Kincstár a kedvezményezettek részére visszatéríti. Emellett a § szövegpontosítást tartalmaz.

A törvény a Kormány irányítása alá tartozó fejezetekre vonatkozó előirányzat-átcsoportosításra vonatkozó szabályokat 2026. január 1-jével egységesíti, így – ha a költségvetésről szóló törvény eltérően nem rendelkezik – az egyes, a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek egységes szabályok alapján hajthatnak végre előirányzat-átcsoportosításokat.

A törvény hatályon kívül helyezi azt a szabályt, ami alapján a nem a magánszektorba sorolt kedvezményezett szervek és szervezetek a nem kincstári fizetési számlán lévő támogatási összegeket 2025. március 31-éig a Magyar Államkincstárnál (a továbbiakban: Kincstár) vezetett fizetési számlájuk javára átutalják.

A törvény a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 6. § (3h) bekezdését egészíti ki azzal az esettel, amikor kizárólagos állami vagyonba tartozó vasúti ingatlanon nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlék épület található. Az ingatlan így nem csak a kizárólagos vagyonba tartozás miatt, hanem a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyoni minősítés miatt is forgalomképtelen, így mindkét forgalomképtelenségi ok alóli mentesítés szükséges. A forgalomképtelen vagyon megterhelése és elidegenítése esetére garanciális feltételek kerülnek előírásra azzal, hogy e kategóriába tartozó vagyonelemek megterhelése és elidegenítése sem veszélyeztetheti a vagyon állam általi működtetését, a vagyon használatával végzett állami feladatok ellátását, továbbá a műemléki védelem alatt álló építmények és építményegyüttesek esetében a műemlékek fenntartását. Emellett a vasúti infrastruktúra fejlesztések tekintetében mind a hasznosítás, mind az elidegenítés tekintetében alkalmazni kell a nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó hatályos szabályozásba foglalt garanciális szabályokat, így az átláthatóság és az értékarányosságra vonatkozó sarkalatos előírásokat is.

A törvény a nemzeti vagyonról szóló törvény jelenleg is hatályos hasznosítási szabályaihoz illeszkedve (pl.: versenyeztetés mellőzésére vonatkozó szabályozás) lehetőséget teremt a tulajdonosi joggyakorló részére, hogy a részben vagy egészben jogszabályban előírt állami feladatot is ellátó többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok székhelyének (központi ügyviteli helyének) elhelyezését az állam vagyongazdálkodás lehetőségeihez igazodva, a célszerűség és a gazdaságosság szempontjait figyelembevéve biztosítsa. A használatot biztosító megállapodást a tulajdonosi joggyakorló a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás, a nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó sarkalatos törvényi előírásokra figyelemmel (pl. átláthatóság biztosítása) köti meg.

Kisfaludy Sándor költő részére építtetett présház Badacsonytomaj Város Önkormányzata tulajdonában álló műemlék ingatlant – a vele szemben található a magyar állam tulajdonában álló és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősített Szegedy Róza házzal azonos módon – indokolt nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősíteni. Erre tekintettel a törvény az Nvtv. 2. melléklet III. pontját egészíti ki azzal, hogy Kisfaludy Sándor költő részére építtetett présházat is felveszi a „Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő, műemléki védelem alatt álló építmények és építményegyüttesek” közé.

Szövegcserés módosítás.

Az Nvtv. 6. § (4) bekezdése került kiegészítésre, további kivételi szabályként megjelölve a (3h) bekezdést.

Az Nvtv. 11. § (13) bekezdése kiegészítése szükséges kivételi szabályként megjelölve az új (13a) bekezdést.

A módosítás lehetővé teszi a számlavezető pénzintézet és a Kincstár, valamint az önkormányzat és költségvetési szervei közötti, jogszabályon alapuló tranzakciók illetékmentességét.

A módosítás az állami beruházásokkal kapcsolatos szerződéskötések eljárási rendjének eltérő szabályainak alkalmazása alól ad felmentést az Országgyűlés Hivatala, valamint a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. által bonyolított építési beruházások esetében.

A törvény alapján a Kormány vagy miniszter irányítása, felügyelete vagy tulajdonosi joggyakorlása alatt álló szervezet által magyarországi ingatlanra vonatkozóan az 1. mellékletben meghatározott üzemeltetési szolgáltatások beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárás kizárólag olyan feltételes közbeszerzési eljárás keretében folytatható le, valamint a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 15. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nemzeti értékhatárt meghaladó összegű, a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) és i) pontjában meghatározottak szerint előkészített, az alárendelt szervezettel megkötendő szerződés (in-house szerződések) akkor köthető meg, ha azokkal kapcsolatosan az államháztartásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) egyetértő véleményt ad.

A törvény pontosan meghatározza, hogy milyen közcélok esetén nem kell a törvényt alkalmazni, amelyek esetében honvédelmi, nemzetbiztonsági, központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdek, külügyi kapcsolatokkal, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokkal összefüggő diplomáciai érdek alapozza meg a kivételi körbe sorolást a törvény tekintetében. Ezen közérdekekből fakadóan a Kbt. 9. § (1) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott esetekben, a nemzetbiztonsági szolgálatok beszerzéseire, a külpolitikáért felelős miniszter által irányított minisztérium vagyonkezelésében álló egyes ingatlanok (így különösen a külképviseleti ingatlanok) beszerzései vonatkozásában, a honvédelmi ingatlanokra, a nem kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek körébe tartozó szervezetek beszerzéseire, közszolgáltató tevékenység esetén, a közszolgáltató ajánlatkérő és a közszolgáltatást nyújtó ajánlatkérők leányvállalatai által lefolytatott beszerzésekre, valamint az atomenergia alkalmazására szolgáló építménnyel kapcsolatos beszerzésekre nem kell a törvényt alkalmazni.

Tekintettel arra, hogy a törvény kizárólag a Kormány vagy miniszter irányítása, felügyelete vagy tulajdonosi joggyakorlása alatt álló szervezetek beszerzéseit szabályozza, ezért a § lehetőséget ad a Kormánynak arra, hogy ha valamely beszerzésnél kiemelt nemzeti érdek, vagy az adott szolgáltatás biztonságos ellátásának kiemelt fontossága indokolja, akkor egyedi határozatban rendelkezhessen arról, hogy a tekintetben a törvényt nem kell alkalmazni.

A miniszter a költségellenőrzéssel kapcsolatos véleményének megadását megelőzően egy ellenőrzési eljárást folytat le, amelybe a kormányrendeletben kijelölt szervet is bevonja. A miniszter a költségellenőrzés során ellenőrzi a beszerzési eljárás során érkezett ajánlati árak megalapozottságát, azok összhangját a műszaki tartalommal és a piaci árakkal.

A törvény rögzíti, hogy a költségellenőrzési eljárás lefolytatásához szükséges dokumentumokat az ajánlatkérőnek elektronikusan kell benyújtania.

A törvény alapján a költségellenőrzési eljárás legfontosabb szabályai törvényi szinten, a részletes szabályok pedig kormányrendeleti szinten kerülnek szabályozásra.

A törvény garanciális jelleggel meghatározza az adatkezeléssel kapcsolatos rendelkezéseket, így megállapításra kerül az adatkezelés jogalapja, célja, a kezelt személyes adatok köre, illetve időtartama.

A törvény felhatalmazást ad a törvény végrehajtásához kapcsolódó kormányrendeleti szabályozás megalkotására.

A törvény átmeneti rendelkezést állapít meg a törvény hatálybalépését követően indult közbeszerzési eljárásokra, valamint a hatálybalépését követően megkötendő (in-house) szerződésekre.

A törvény – a 27. § szerinti módosítással összefüggésben – a Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvényt egészíti ki a 2. melléklet szerinti 26. melléklettel.

A § szövegpontosítást tartalmaz.

A 16. §-ban foglaltakra tekintettel a § az érintett rendelkezés hatályba nem lépéséről rendelkezik.

A § a törvény hatálybalépéséhez szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

A 19. § 7. és 8. pontja kapcsán a törvény fokozatosan írja elő a helyi önkormányzatok működéséhez, feladatellátásához ideiglenesen nem szükséges források kincstári számlára való utalását, amely által a hatékonyság fokozható és a kisebb önkormányzati érintettek számára hosszabb felkészülési idő biztosítható.

A § az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelést szolgálja.

A § jogharmonizációs záradékot fogalmaz meg.