23/2025. (II. 27.) Korm. rendelet

1. § (1) E rendelet hatálya a polgári nemzetbiztonsági szolgálat hivatásos állománya (a továbbiakban: nemzetbiztonsági állomány) tagjára terjed ki.

(2) A 2. § 1. és 2. pontját, valamint a 2. alcímet a polgári nemzetbiztonsági szolgálat nemzetbiztonsági alkalmazotti állomány (a továbbiakban: nemzetbiztonsági alkalmazotti állomány) tagjára is megfelelően alkalmazni kell.

(3) A főigazgató ellátja a polgári nemzetbiztonsági szolgálat központi szerve vezetőjének jogszabályban meghatározott feladatait.

2. § E rendelet alkalmazásában

3. § (1) A személyi állomány tagjának a Pnbjt. 73. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyba történő áthelyezése (a továbbiakban: áthelyezés) a személyi állomány tagja, az átadó szerv vagy az átvevő szerv kezdeményezésére történik.

(2) Ha az áthelyezést a személyi állomány tagja kezdeményezi, a kérelmét az átvevő szerv vezetőjéhez címezve, szolgálati úton terjeszti elő. Az átvevő szervnek a kérelem teljesíthetőségére vonatkozó nyilatkozatáig az áthelyezéssel kapcsolatos intézkedéseket nem lehet megkezdeni. A kérelem teljesíthetőségére vonatkozó nyilatkozat beszerzése érdekében az átadó szerv az áthelyezési kérelem benyújtásától számított 15 napon belül megkeresi az átvevő szervet.

4. § (1) Az áthelyezésről a Pnbjt. 73. §-a szerinti személyek háromoldalú megállapodást kötnek.

(2) Az áthelyezésről szóló megállapodást az átadó szervvel folytatott egyeztetés alapján az átvevő szerv készíti elő.

(3) Az átadó szerv kérelmére, szolgálati érdekből az áthelyezést a felek – az átvevő szervnek a kérelem teljesíthetőségére vonatkozó nyilatkozatában megjelölt, az áthelyezést kérő fogadására meghatározott kezdő időponttól számított – legfeljebb 3 hónapra elhalasztják.

(4) A személyi anyaggyűjtőnek a Pnbjt. 175. § (4) bekezdése szerinti betekintésre történő átadásáról az átadó szerv az átvevő szerv kérelme esetén intézkedik. A személyi állomány tagjának írásbeli hozzájárulását az átadó szerv szerzi be.

5. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagjának áthelyezését az erről szóló megállapodásban foglaltak alapján a főigazgató – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – parancsban rendeli el.

(2) A nemzetbiztonsági alkalmazotti állomány tagjának áthelyezését az erről szóló megállapodásban foglaltak alapján a főigazgató határozatban rendeli el.

(3) Az áthelyezési parancsot vagy az áthelyezési határozatot az átvevő szerv részére meg kell küldeni.

6. § Az áthelyezés időpontjával a személyi állomány tagjának az átadó szerv által, a lakhatás támogatásának céljából nyújtott munkáltatói támogatásra való jogosultsága az áthelyezett új jogviszonyára vonatkozó szabály eltérő rendelkezése hiányában megszűnik. Az átadó szerv és az átvevő szerv megállapodhat az áthelyezett számára nyújtott támogatás átvállalásában vagy annak egymás közötti elszámolásában, ha az áthelyezéssel létrejövő foglalkoztatási jogviszony alapján az érintett támogatás nyújtására lehetőség van.

7. § Az áthelyezés az új szolgálati beosztás vagy munkakör ellátásához szükséges szakismeretek elsajátításához és jogszabályban meghatározott egyéb feltételekhez köthető. Ilyen feltétel előírása esetén a feltételekről az átvevő szerv az átadó szervet a 3. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatban, valamint a nyilatkozat megtételével egyidejűleg a személyi állomány tagját írásban tájékoztatja.

8. § (1) A Pnbjt. 45. § (1) bekezdése szerinti megállapodás (a továbbiakban: vezénylési megállapodás) a Pnbjt. 45. § (2) és (3) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazza

(2) A vezénylési megállapodással érintett felek a vezénylő szerv, a fogadó szerv és a vezényelt.

(3) A vezénylési megállapodást a vezénylő szervvel folytatott egyeztetés alapján a fogadó szerv vezetője készíti elő.

(4) A vezénylési megállapodás a más szervhez vezénylés tartama alatt a vezénylési megállapodást aláíró felek által módosítható.

9. § (1) A más szervhez vezénylést a vezénylő szerv főigazgatója rendeli el állományparancsban (a továbbiakban: vezénylésről szóló parancs).

(2) A vezénylési megállapodás a vezénylésről szóló parancs mellékletét képezi. A vezénylésről szóló parancsot akkor lehet kiadmányozni, ha a vezénylési megállapodást már valamennyi fél aláírta.

10. § (1) A más szervhez vezénylés kezdeményezésére a fogadó szerv vezetője – saját döntése vagy a vezénylő szerv megkeresése alapján – jogosult.

(2) A fogadó szerv vezetője a kezdeményezésről a más szervhez vezénylés tervezett időpontjának, céljának és az ellátandó munkakörnek vagy feladatnak a megjelölésével legalább a más szervhez vezénylés tervezett kezdő időpontját 30 nappal megelőzően értesíti a vezénylő szerv főigazgatóját. A vezénylő szerv hozzájárulásával a kezdeményezés ennél rövidebb határidővel is elfogadható.

(3) Ha a nemzetbiztonsági állomány más szervhez vezénylésre jelölt tagjának szolgálati elöljárója szolgálati érdekre hivatkozva a más szervhez vezénylés mellőzését vagy elhalasztását kéri, a vezénylő szerv főigazgatója a kezdeményezővel történő egyeztetést követően dönt a más szervhez vezénylés mellőzéséről vagy a más szervhez vezénylés kezdő időpontjának módosításáról.

11. § A fogadó szerv vezetője a vezénylésről szóló parancs és a mellékletét képező megállapodás kézhezvételét követő 15 napon belül intézkedik

12. § (1) Ha a más szervhez vezénylésre határozott időtartamra került sor, akkor a vezénylés a vezénylési megállapodásban és a vezénylésről szóló parancsban meghatározott határidő letelte napján a törvény erejénél fogva megszűnik.

(2) A fogadó szerv vezetője a más szervhez vezénylés megszüntetésére irányuló kezdeményezésben megjelöli a más szervhez vezénylés megszüntetésének a Pnbjt. 48. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján meghatározott okát és az azt alátámasztó indokokat. A kezdeményezés alapján a vezénylő szerv főigazgatója szünteti meg a vezénylést.

(3) A más szervhez vezénylés megszüntetésére irányuló kérelmét a vezényelt a fogadó szerv vezetőjéhez nyújtja be, és azt a fogadó szerv vezetője haladéktalanul továbbítja a vezénylő szerv főigazgatója részére. A vezénylő szerv főigazgatója a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül megszünteti a más szervhez vezénylést.

(4) A Pnbjt. 48. § (1) bekezdés b) pontja alapján a vezénylő szerv kezdeményezheti a más szervhez vezénylés megszüntetését, különösen akkor, ha

(5) A vezénylő szerv főigazgatója a más szervhez vezénylést – a Pnbjt. 48. § (2) bekezdése szerinti halasztás esetét kivéve – a megszüntetés kezdeményezésekor megjelölt naptól kezdődően, ennek hiányában azonnali hatállyal szünteti meg, és az érintetteteket a megszüntetésről egyidejűleg értesíti.

(6) A más szervhez vezénylés megszüntetéséről szóló állományparancsban meg kell határozni a vezénylés megszüntetésének napját.

13. § (1) A vezénylési megállapodás módosítását a fogadó szerv vezetője – a nemzetbiztonsági állomány tagjának beleegyezésével – a 8. § (1) bekezdés a) pontja alapján meghatározott időpont leteltét megelőző két hónappal a vezénylő szerv főigazgatójánál kezdeményezi.

(2) A más szervhez vezénylés meghosszabbítása során a 9. §-ban, a 11. §-ban és a 12. § (2)–(6) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.

14. § (1) A más szervhez vezényeltnek – a szolgálati viszonyából eredően – a más szervhez vezénylésének időtartama alatt is meg kell felelnie a szolgálati viszonnyal összefüggő egészségi és pszichológiai alkalmassági feltételeknek, amely érdekében köteles részt venni az egészségi és pszichológiai alkalmassági feltételekkel összefüggő alkalmasságvizsgálaton.

(2) Ha a vezénylési megállapodás alapján a más szervhez vezényeltet a vezénylés időtartama alatt a Pnbjt. szabályai alapján terheli továbbképzési kötelezettség, akkor azt a vezénylést megelőzően betöltött szolgálati beosztás alapján meghatározott kötelezettség szerint teljesíti. Ha a más szervhez vezénylés időtartama alatt a nemzetbiztonsági állomány tagja a közszolgálati tisztviselők továbbképzésére vonatkozó szabályoknak megfelelő továbbképzésen vesz részt, a közszolgálati tisztviselők továbbképzésére vonatkozó szabályok szerint megállapított továbbképzési pontokat a szolgálati viszonyon alapuló továbbképzési kötelezettség teljesítésekor be kell számítani.

(3) A fogadó szerv vezetője köteles a más szervhez vezényelt részére biztosítani az (1) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítéséhez szükséges szabadidőt.

15. § (1) A más szervhez vezényeltet – a szolgálati viszonyból eredően – a Pnbjt.-ben meghatározott jogosultságokon túl a más szervhez vezénylésének tartama alatt is megilleti a nemzetbiztonsági állomány tagját megillető egészségügyi ellátás.

(2) A más szervhez vezényeltet a fogadó szervnél a vezénylési megállapodásban meghatározott jogosultságokon túl megilletik a más szervhez vezényléssel – így különösen az utazással, költözéssel, szállás biztosításával – kapcsolatos költségek megtérítése.

(3) A vezénylési megállapodásban a felek megállapodhatnak abban, hogy a más szervhez vezénylés tartamára a vezényelt részére megállapított illetményt egymás közötti elszámolás alapján, megosztva fizeti a vezénylő és a fogadó szerv.

16. § (1) A Pnbjt. 45. § (1) bekezdése szerinti szervhez vezénylés esetében szolgálati beosztásnak az a munkakör minősíthető, amely

(2) A szolgálati beosztásra vezényeltek esetében a 12. § (2) bekezdésében foglaltakkal ellentétben a vezénylés megszüntetésének okát és indokát a kezdeményezésben nem kell megjelölni.

(3) A szolgálati beosztásba történő vezénylés érdekében a miniszter meghatározhatja a minisztériumban és a miniszter irányítása alá tartozó személy vagy szervezet tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságnál vagy annak leányvállalatánál vezényléssel betölthető szolgálati beosztások számát.

17. § A Pnbjt. 45. § (1) bekezdésében meghatározott szervhez szolgálati beosztásba történő vezénylés a nemzetbiztonsági állomány tagja szolgálati viszonyából fakadó kötelezettségeit és jogosultságait nem érinti.

18. § (1) A szakdiplomataként történő kihelyezés érdekében történő külszolgálatra vezénylésre a 10. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a fogadó szerv vezetőjének formális kezdeményezése nélkül is – a vezénylő szerv megkeresésére vagy hivatalból, a vezénylési megállapodás alapján – sor kerülhet.

(2) A külszolgálatra vezénylés során a 9. §-ban, a 11. §-ban, a 12. §-ban és a 15. §-ban foglaltakat alkalmazni kell.

19. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagjának a Pnbjt. 50. § (1) bekezdése alapján történő külföldre vezénylését a vezénylő szerv főigazgatója a szolgálati elöljáró véleményének bekérését követően rendeli el. A szolgálati elöljáró véleménye nem köti a vezénylő szerv főigazgatóját.

(2) A külföldre vezényléshez történő beleegyezésről, valamint a Pnbjt. 50. § (4) bekezdésében meghatározott tájékoztatás tudomásulvételéről a nemzetbiztonsági állomány tagja a vezénylést megelőzően írásban nyilatkozik.

(3) A nemzetbiztonsági állomány tagja a külföldre vezényléssel járó, jogszabályban meghatározottakon túli pénzbeli és természetbeni ellátásra

20. § (1) A Pnbjt. 50. § (1) bekezdés b) pontja szerinti külföldre vezénylés esetében a vezénylő szerv főigazgatója a pályázat támogathatóságáról

(2) A Pnbjt. 50. § (1) bekezdés c) pontja alapján a külföldre vezénylés akkor rendelhető el, ha a nemzetbiztonsági állomány tagja

(3) A Pnbjt. 50. § (1) bekezdés d) pontja alapján külföldi feladatellátásra vagy külföldi képzésben történő részvételre történő külföldre vezénylés a (2) bekezdés a)–c) pontjában foglalt feltételek, valamint – ha a felkészítés szükséges – a külföldi feladatellátásra történő felkészítésen való részvétel esetén rendelhető el.

(4) A külföldre vezénylésről szóló parancs tartalmazza minden esetben azt, hogy a Pnbjt. 50. § (1) bekezdésének mely pontján alapul a külföldre vezénylés elrendelése.

21. § (1) A külföldre vezényeltet megillető juttatások, költségtérítések és ellátások fedezetét – jogszabály vagy megállapodás eltérő rendelkezése hiányában – a külföldre vezényelt szolgálati helye szerinti polgári nemzetbiztonsági szolgálat költségvetéséből kell biztosítani.

(2) A külföldre vezénylés helye szerinti pénzügyi viszonyokra tekintettel az euróban megállapított juttatás, költségtérítés a kiutaláskor érvényes Magyar Nemzeti Bank deviza-középárfolyamának megfelelő összegben a külföldre vezénylés helye szerinti pénznemben vagy amerikai dollárban is folyósítható.

(3) A Pnbjt. 50. § (1) bekezdés b)–d) pontja alapján külföldre vezényelt részére, kérelmére legfeljebb 1000 euró összeghatárig illetményelőleg biztosítható a rendelkezési állományra megállapított hazai illetménye terhére. Az illetményelőleg törlesztése érdekében a polgári nemzetbiztonsági szolgálat a külföldre vezénylés kezdő időpontját követő hónaptól a külföldre vezényelt illetményéből havi 200 euró értékben a követelését levonhatja, a levonáskor érvényes árfolyam figyelembevételével.

22. § (1) A Pnbjt. 50. § (1) bekezdés b) pontja alapján külföldre vezényelt a pályázaton elnyert pozíció betöltésének ideje alatt – a rendelkezési állományra megállapított illetményének folyósításán kívül – az alábbi ellátásra jogosult a polgári nemzetbiztonsági szolgálattól:

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti egészségbiztosítás összegét a külföldre vezényelt részére a polgári nemzetbiztonsági szolgálat megelőlegezi. Több biztosító igénybevételének lehetősége esetén az alapvető ellátások szempontjából legkedvezőbb költséggel járó lehetőséget kell igénybe venni.

(3) Az (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti ellátásra a külföldre vezényelt akkor jogosult, ha az érintett ellátását a pályázatot kiíró nemzetközi szervezet a pályázati kiírás értelmében nem biztosítja, valamint a külföldre vezényelt részére a pályázatot kiíró nemzetközi szervezet által megállapított illetmény egy napra eső összege vagy napidíj a 60 eurót nem haladja meg.

(4) A Pnbjt. 50. § (1) bekezdés b) pontja alapján külföldre vezényelt részére kiutazási költségelőleg fizethető, ha a pályázatot kiíró nemzetközi szervezet a kiutazáshoz szükséges menetjegyet, járművet vagy költségtérítést előzetesen nem biztosította, de a költség viselését a pályázatot kiíró nemzetközi szervezet számára a pályázat vagy a pályázatot kiíró nemzetközi szervezet pozícióra vonatkozó szabályai előírták. A kiutazási költségelőleggel a külföldre vezényeltnek az első alkalommal történő hazatérésekor a polgári nemzetbiztonsági szolgálat felé el kell számolnia.

(5) A Pnbjt. 50. § (1) bekezdés b) pontja alapján külföldre vezényelt részére a külföldi szolgálatteljesítési helyen várható megélhetési költségekre vagy a szolgálat ellátását befolyásoló körülményekre tekintettel a vezénylő szerv főigazgatója legfeljebb napi 80 euró összegig napidíj-kiegészítést állapíthat meg, a külföldi szervtől kapott juttatások összegére tekintettel.

23. § (1) A Pnbjt. 50. § (1) bekezdés c) pontja alapján külföldre vezényelt – a rendelkezési állományra megállapított illetményének folyósításán kívül – az alábbi ellátásra jogosult:

(2) Az (1) bekezdés a)–e) pontja szerinti ellátásra a polgári nemzetbiztonsági szolgálattól a külföldre vezényelt akkor jogosult, ha az érintett ellátást a missziót létrehozó nemzetközi szervezet vagy nemzetközi megállapodás nem vagy csak részben biztosítja.

(3) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti egészségbiztosítására a 22. § (2) bekezdését kell alkalmazni.

24. § (1) Ha a missziót létrehozó nemzetközi megállapodás vagy a misszióban való részvételről szóló döntésben az Országgyűlés vagy a Kormány másképpen nem rendelkezik, a Pnbjt. 50. § (1) bekezdés c) pontja alapján külföldre vezényelt a külföldre vezénylés tartamára a 23. § (1) bekezdés a) pontja szerinti külszolgálati ellátmányra a (2)–(7) bekezdésben foglaltak szerint jogosult.

(2) A külszolgálati ellátmány

(3) Az alapellátmány a misszióban való részvétel – így különösen létfenntartás, közlekedés – fedezetére szolgáló juttatás, mértékét a külföldi szolgálatteljesítési hely, valamint a rendfokozati állománycsoporthoz tartozás függvényében az 1. melléklet tartalmazza.

(4) Az alapellátmány-kiegészítés a misszióban ellátandó feladat kockázatainak, valamint az éghajlati viszonyokból adódó megterhelés ellensúlyozását szolgáló juttatás, mértékét a kockázati szint, valamint az éghajlati viszonyok figyelembevételével az 1. melléklet tartalmazza. Az ellátandó feladat kockázataként kell figyelembe venni a misszió tevékenységi helye szerinti országban vagy országon belüli térségben fennálló

(5) A beosztási pótlék a misszióban betöltött beosztás szintjének megfelelően megállapított juttatás, mértékét az 1. melléklet tartalmazza. Ha a tervezett beosztás szintje az 1. mellékletben foglaltak alapján nem azonosítható, akkor a beosztás szintjének meghatározásához a missziót létrehozó nemzetközi szervezettől kell állásfoglalást kérni.

(6) Ha a Pnbjt. 50. § (1) bekezdés c) pontja alapján külföldre vezényelt a feladatait a Magyar Honvédség alárendeltségébe tartozó kontingens tagjaként látja el, a külföldre vezénylést elrendelő missziós kiegészítést állapíthat meg. A missziós kiegészítés egy hónapra számított mértékét úgy kell megállapítani, hogy azzal együtt a külszolgálati ellátmány bruttó mértéke legfeljebb a Magyar Honvédségnek az azonos misszióban részt vevő, azonos beosztást betöltő tagját megillető, a külföldi szolgálatot teljesítők járandóságaira vonatkozó jogszabályban meghatározottak szerint bruttósított külszolgálati ellátmány összegéig terjedhet.

(7) Nem jár külszolgálati ellátmány a külföldre vezényelt részére az ideiglenes hazatérés időtartamára, kivéve, ha az ideiglenes hazatérés szolgálati érdekből történik, vagy ha a külföldre vezényelt a misszió működési szabályai alapján kiadott szabadságot vesz igénybe. Nem jár továbbá külszolgálati ellátmány arra az időtartamra sem, amely alatt a külföldre vezényelt betegség, baleseti sérülés miatti szolgálatképtelenség miatt, gyógyítás, gyógyulás céljából Magyarországon tartózkodik, kivéve, ha a betegség, a baleseti sérülés a misszióban ellátott szolgálata során, neki fel nem róható okból következett be, és a misszióban való további részvétele a felgyógyulását követően folytatható.

25. § Ha a Pnbjt. 50. § (1) bekezdés c) pontja alapján külföldre vezényelt a misszió feladat- és hatáskörrel rendelkező vezetőjének rendelkezése alapján a misszió működési területén kívül köteles szolgálati feladatot ellátni, és ha e kiküldetés költségei részére nem kerülnek megtérítésre vagy természetben biztosításra, a külföldre vezényelt kiküldetési díjként napi 20 euróra jogosult. Az igénybe vett kiküldetési díj havonta a 200 eurót nem haladhatja meg.

26. § (1) A Pnbjt. 50. § (1) bekezdés c) pontja alapján külföldre vezényelt részére a külföldi szolgálatteljesítési helyen – jogszabály vagy a misszióra vonatkozó nemzetközi megállapodás eltérő rendelkezése hiányában – a polgári nemzetbiztonsági szolgálat köteles a külföldre vezényelt feladatkörének és a külföldi szolgálatteljesítési hely körülményeinek megfelelő elhelyezést biztosítani, a külföldre vezényelt által a saját nevében megkötött bérleti szerződés útján. Az elhelyezés során a külföldre vezényelt részére biztosítani kell a folyamatosan, megfelelően karbantartott, berendezett lakást vagy az annak biztosításához szükséges költségtérítést.

(2) A külföldre vezényelt részére a lakásnak a polgári nemzetbiztonsági szolgálat által történő rendelkezésre bocsátásánál a lakásbérletről szóló jogszabályban meghatározott méltányolható lakásigény mértékét a szolgálati követelményeket, gazdaságossági szempontokat, továbbá a külföldi szolgálatteljesítési helyen érvényesülő sajátosságokat kell figyelembe venni. Ha a külföldre vezényelt a méltányolható lakásigényt meghaladó méretű lakást bérel, igényel, az ebből eredő költségkülönbözet őt terheli.

(3) A lakásbérlet kapcsán felmerülő ingatlanközvetítési díj a polgári nemzetbiztonsági szolgálatot terheli.

(4) A lakás berendezési tárgyainak cseréjéről vagy az ennek megfelelő költségtérítésről a polgári nemzetbiztonsági szolgálat gondoskodik.

(5) A lakásbérleti díjat, továbbá a lakásban elhelyezett, a polgári nemzetbiztonsági szolgálat tulajdonát képező berendezési és felszerelési vagyontárgyak, valamint az ingóságok biztosítási díját, a lakásbérletnél kifizetett letét összegét, továbbá – ha az a rendeltetésszerű használat ellenére szükségessé vált – a lakásberendezés javításának és cseréjének költségeit a polgári nemzetbiztonsági szolgálat megtéríti.

(6) A magántulajdonú vagyontárgyak biztosításának díja a külföldre vezényeltet terheli.

(7) A lakáshoz kapcsolódó külön szolgáltatások – így különösen a villany-, gáz-, víz- és csatornaszolgáltatás, fűtés, hűtés, szemétszállítás – díja a külföldre vezényeltet terhelik.

27. § (1) A Pnbjt. 50. § (1) bekezdés c) pontja alapján külföldre vezényelt esetében, ha a missziót létrehozó nemzetközi megállapodásból, továbbá az Országgyűlésnek vagy a Kormánynak a misszióban való részvételről szóló döntéséből más nem következik, a külföldi szolgálatteljesítési helyre történő kiutaztatást és hazatérést a polgári nemzetbiztonsági szolgálat vagy – a polgári nemzetbiztonsági szolgálat és a Magyar Honvédség, vagy az ezen szerveket irányító miniszterek erre vonatkozó megállapodása alapján – a Magyar Honvédség biztosítja.

(2) A Pnbjt. 50. § (1) bekezdés c) pontja alapján külföldre vezényelt esetében a szolgálati érdekből történő hazarendelés, baleseti sérülés vagy betegség miatti ideiglenes hazatéréshez az utazást vagy annak költségeit a polgári nemzetbiztonsági szolgálat biztosítja vagy megtéríti.

(3) Az (1) bekezdés szerinti esetben – feltéve, hogy a hazatérés nem fegyelmi, érdemtelenségi vagy büntetőeljárásra tekintettel történik – a polgári nemzetbiztonsági szolgálat a szárazföldi közlekedési eszköz esetén legfeljebb 200 kg, repülővel történő utazás esetén 50 kg személyes csomag szállítását biztosítja. Ha az utazás a Magyar Honvédség szállítóeszközein történik, a szállítható személyes csomag méretére és tömegére vonatkozó korlátozásokra a Magyar Honvédség állományára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. E rendelkezés alkalmazásában személyes csomagnak a külföldre vezényelt személyes használati eszközeit és ruházatát, továbbá a részére kiadott, rendszeresített egyenruházati terméket kell tekinteni. Nem tekinthető személyes csomagnak a külföldi szolgálat ellátásához a polgári nemzetbiztonsági szolgálat által biztosított lőfegyver, védőfelszerelés és más technikai eszköz.

28. § (1) A Pnbjt. 50. § (1) bekezdés d) pontja alapján külföldi feladatellátásra vagy külföldi képzésben történő részvételre történő külföldre vezényelt, ha nemzetközi kötelezettségvállalásból vagy megállapodásból más nem következik, – a rendelkezési állományra megállapított illetményének folyósításán kívül – az alábbi ellátásra jogosult a polgári nemzetbiztonsági szolgálattól:

(2) A Pnbjt. 50. § (1) bekezdés d) pontja alapján külföldre vezényelt a külföldi szolgálatteljesítési hely, valamint a rendfokozati állománycsoporthoz tartozás függvényében az 1. mellékletben meghatározottak szerinti mértékű kiküldetési ellátmányra jogosult.

(3) Az (1) bekezdés b)–d) pontja szerinti ellátásra a 25–27. §-t, az (1) bekezdés e) pontja szerinti egészségbiztosításra a 22. § (2) bekezdését kell alkalmazni.

(4) A Pnbjt. 50. § (1) bekezdés d) pontja alapján szolgálati érdekből tanulmányok folytatására külföldre vezényelt képzéssel kapcsolatos költségeit, a tandíjat, valamint a tanulmányok folytatásához szükséges, az oktatási intézmény által előírt eszközöket – így különösen a tankönyvet, taneszközöket, elektronikus eszközöket, internetet –, ha azokat a képzésről szóló megállapodás szerint a fogadó külföldi szerv vagy oktatási intézmény nem biztosítja térítésmentesen, a polgári nemzetbiztonsági szolgálat számla vagy az oktatási intézmény igazolása alapján megtéríti. A tanulmányok folytatásához szükséges eszközök céljából biztosítható költségtérítés mértéke oktatási félévenként a 300 eurót nem haladhatja meg, ettől a korlátozástól indokolt esetben a vezénylő szerv főigazgatója eltérhet.

(5) Ha a Pnbjt. 50. § (1) bekezdés d) pontja szerinti külföldre vezénylésre nemzetbiztonsági műveleti célból kerül sor, a vezénylő szerv főigazgatója elrendelheti az (1) bekezdés a) pontja szerinti kiküldetési ellátmány helyett a 23. § (1) bekezdés a) pontja szerinti külszolgálati ellátmány alkalmazását.

29. § Ezen alcím alkalmazásában

30. § Az összekötő tiszti szolgálat teljesítésére irányuló tartós külszolgálat céljából a nemzetbiztonsági állomány azon tiszti, főtiszti vagy tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozó tagját lehet külföldre vezényelni,

31. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagjának összekötő tiszti szolgálat teljesítése céljából tartós külszolgálatra történő külföldre vezénylésére a szolgálati elöljáró tesz javaslatot.

(2) A javaslat tartalmazza

32. § (1) Az összekötő tiszti szolgálat teljesítése céljából tartós külszolgálatra történő vezénylésről a kihelyező elöljáró a kihelyező okiratban rendelkezik. A kihelyező okiratnak tartalmaznia kell a tartós külszolgálat ellátásával kapcsolatos minden lényeges kérdést, így különösen

(2) A kihelyező okirathoz csatolni kell az összekötő tiszt részletes munkaköri leírását.

(3) A kihelyező okiratot a javasolt személy írásos beleegyező nyilatkozatával együtt kell felterjeszteni a külföldre vezénylés elrendelésére hatáskörrel rendelkező kihelyező elöljárónak.

(4) Az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha a külföldre vezénylés alatt a nemzetbiztonsági állomány tagjának más külföldi állomáshelyre történő áthelyezése miatt a külföldre vezénylés módosítása szükséges. Ebben az esetben a külföldre vezénylést módosító okiratban az (1) bekezdés 4. pontja szerinti, a tartós külszolgálat kezdő időpontja mellett a más külföldi állomáshelyre történő áthelyezés napját is fel kell tüntetni.

33. § (1) Az összekötő tisztet a tartós külszolgálat időtartamára összekötő tanácsos vagy összekötő főtanácsos munkakörbe kell besorolni, az összekötő tiszt munkaköri feladatainak megfelelően.

(2) A külföldre vezénylést megelőzően vezetői beosztást betöltő összekötő tisztet összekötő főtanácsos munkakörbe kell besorolni.

(3) Az összekötő tanácsos és az összekötő főtanácsos részére megállapítható szorzószámok kereteit a 2. melléklet tartalmazza.

(4) A szorzószámot a 2. mellékletben meghatározott keretek között a külföldi állomáshely sajátosságainak, valamint az összekötő tiszt munkaköri feladatainak megfelelően kell megállapítani, melyek változása esetén a szorzószám a tartós külszolgálat időtartama alatt módosítható.

34. § (1) Ha a kihelyező okiratban a 32. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti időtartam vagy 12. pontja szerinti feltétel meghatározásra kerül, akkor az összekötő tiszti szolgálat teljesítésére irányuló tartós külszolgálat céljából történő külföldre vezénylés a meghatározott időtartam lejártáig vagy feltétel bekövetkeztéig tart.

(2) A szolgálati viszony megszűnése vagy megszüntetése esetén a kihelyező elöljáró intézkedik az összekötő tiszti szolgálat teljesítésére irányuló tartós külszolgálat céljából történő külföldre vezénylés megszüntetése iránt is.

(3) A külföldre vezénylés Pnbjt. 48. § (1) bekezdés a) és b) pontja alapján történő megszüntetéséhez az összekötő tiszt egyetértése nem szükséges.

(4) A külföldre vezénylés megszűnéséről vagy megszüntetéséről a kihelyező elöljáró állományparancsban rendelkezik.

35. § (1) A kihelyező szerv a Pnbjt. 48. § (1) bekezdés a) pontja alapján kezdeményezheti a kihelyező elöljárójánál a kihelyezés visszavonását különösen akkor, ha

(2) A külföldre vezénylésnek a kihelyezés visszavonásával történő megszüntetését a kihelyező szerv vezetője kezdeményezi a kihelyező elöljárónál.

36. § (1) Más külföldi állomáshelyre történő áthelyezés esetén a tartós külszolgálatot folyamatosnak kell tekinteni.

(2) A más külföldi állomáshelyre történő áthelyezéshez az összekötő tiszt egyetértése szükséges.

(3) A más külföldi állomáshelyre történő áthelyezésről a kihelyező elöljáró állományparancsban dönt.

37. § A kihelyező szerv a külföldre vezénylés megszűnéséről, megszüntetéséről, valamint a más külföldi állomáshelyre történő áthelyezésről – amennyiben annak bekövetkezése előre látható – a tervezett időpontot legalább három hónappal megelőzően az összekötő tisztet írásban értesíti.

38. § (1) Az összekötő tiszt a tartós külszolgálat időtartama alatt a nemzetbiztonsági állomány jutalmazási rendszerében előírtak szerint jutalmazható.

(2) A tartós külszolgálat tartalma alatt az összekötő tisztet – illetményén felül – a maga és a családtagi pótlékra jogosító hozzátartozói külföldi létfenntartásával, valamint a tartós külszolgálati tevékenységgel kapcsolatos költségeinek fedezésére szolgáló devizaellátmány, devizaellátmány-pótlék, valamint az e rendeletben meghatározott egyéb juttatások illetik meg.

39. § (1) Az összekötő tiszt a tartós külszolgálat időtartamára devizaellátmányra jogosult.

(2) Az összekötő tiszt devizaellátmányának havi összege

(3) Az összekötő tiszt részére a devizaellátmány a tartós külszolgálat megkezdése napjától a tartós külszolgálat megszűnésének vagy megszüntetésének napjáig jár. A töredékhavi ellátmány kiszámításánál a tárgyhó naptári napjainak számát kell alapul venni.

(4) Az összekötő tiszt külföldi állomáshelyén részmunkaidőben foglalkoztatott családtagja is jogosult devizaellátmányra, melynek összegét a foglalkoztatás időtartamának figyelembevételével kell a 2. melléklet szerint meghatározott szorzószám alapján megállapítani.

(5) A devizaellátmányt a KüM R. szerinti devizában úgy kell átutalni, hogy az az összekötő tiszt devizaszámláján legkésőbb a tárgyhót követő hónap ötödik napján megjelenjen. A tartós külszolgálat megszűnése vagy megszüntetése esetén a devizaellátmány a hazautazást megelőző öt munkanappal korábban is kifizethető.

40. § (1) A KüM R. 2. mellékletében felsorolt állomáshelyeken tartós külszolgálatot teljesítő összekötő tiszt devizaellátmány-pótlékra jogosult. A devizaellátmány-pótlék állomáshelyenkénti összegét a KüM R. 2. mellékletében meghatározott kiegészítő pótléknak megfelelő mértékben kell megállapítani.

(2) A töredékhavi devizaellátmány-pótlék kiszámítására, valamint a devizaellátmány-pótlék átutalására a devizaellátmányra vonatkozó szabályok az irányadók.

(3) A devizaellátmány-pótlék nem képezi alapját a családtagi pótléknak és a devizaellátmány-előlegnek, egyebekben azonban a devizaellátmánnyal esik egy tekintet alá.

41. § (1) Az összekötő tiszt részére a devizaellátmányon felül a kihelyező okiratban családtagi pótlékra jogosító hozzátartozóként szerepeltetett családtag után a családtag tényleges kiutazásától a végleges hazautazásáig – a (2) és (5) bekezdésben foglaltak kivételével – családtagi pótlék jár.

(2) Nem jár családtagi pótlék az után a hozzátartozó után, aki

(3) A (2) bekezdés a) pontjában szereplő jövedelem megszerzését az összekötő tiszt írásban köteles bejelenteni.

(4) A családtagi pótlék összege

(5) Az összekötő tiszt nem jogosult családtagi pótlékra, amennyiben a családtagi pótlékra jogosító hozzátartozó a külföldi állomáshelyet évi 90 napot meghaladóan elhagyja. Többszöri távollét esetén a részidőket – az évi alap- és pótszabadság időtartama kivételével – évente össze kell számítani. A házastárs vagy élettárs szülés miatti távolléte esetén a kihelyező szerv vezetője ezen időszak összeszámításától – legfeljebb évi hatvan napig – eltekinthet. A családtagi pótlékra jogosító hozzátartozó külföldi állomáshelyről történő eltávozását az összekötő tiszt az elutazás előtt három munkanappal a kihelyező szerv vezetőjének köteles írásban bejelenteni.

(6) Ha a családtagi pótlékra jogosító hozzátartozó a keresőképtelenség ideje alatt a külföldi állomáshelyen tartózkodik, a családtagi pótlékot változatlan összegben kell folyósítani.

(7) Ha a családtagi pótlékra jogosító hozzátartozó kiutazására az összekötő tiszt kihelyezését követően kerül sor, a kihelyezési okiratot módosítani kell. A módosításnak tartalmaznia kell az érintett családtag kiutazásának dátumát.

42. § (1) Az összekötő tiszt és a családtagi pótlékra jogosító hozzátartozói számára a kihelyező szerv köteles – az összekötő tiszt feladatkörének, a család összetételének, létszámának és a külföldi állomáshely körülményeinek megfelelő – elhelyezést biztosítani, az összekötő tiszt által a saját nevében megkötött bérleti szerződés útján. Az elhelyezés során az összekötő tiszt és családja részére biztosítani kell a folyamatosan, megfelelően karbantartott, berendezett lakást, az összekötő tiszt részére megfelelő munkakörülményeket nyújtó irodát vagy az ezek biztosításához szükséges költségtérítést.

(2) Az összekötő tiszt részére a lakásnak a kihelyező szerv által történő rendelkezésre bocsátásánál a lakásbérletről szóló jogszabályban meghatározott méltányolható lakásigény mértékét a szolgálati követelményeket, protokolláris kötelezettségeket, gazdaságossági szempontokat, továbbá a külföldi állomáshelyen érvényesülő sajátosságokat kell figyelembe venni. Amennyiben az összekötő tiszt a méltányolható lakásigényt meghaladó méretű lakást bérel, igényel, az ebből eredő költségkülönbözet őt terheli.

(3) A lakás- és garázsbérlet kapcsán felmerülő ingatlanközvetítési díj a kihelyező szervet terheli.

(4) A lakás- és irodaberendezési tárgyak cseréjéről – amennyiben az irodaberendezési tárgyakat a külföldi állomáshely nem biztosítja – vagy az ennek megfelelő költségtérítésről a kihelyező szerv gondoskodik.

43. § (1) A lakás- és a garázsbérlet bérleti díját, továbbá a lakásban elhelyezett, a kihelyező szerv tulajdonát képező berendezési és felszerelési vagyontárgyak, valamint az ingóságok és a garázs biztosítási díját, a lakás- és garázsbérletnél kifizetett letét összegét, továbbá – ha az a rendeltetésszerű használat ellenére szükségessé vált – a lakásberendezés javításának és cseréjének költségeit a kihelyező szerv megtéríti.

(2) A magántulajdonú vagyontárgyak biztosításának díja az összekötő tisztet terheli.

(3) A lakáshoz kapcsolódó külön szolgáltatások – így különösen a villany-, gáz-, víz- és csatornaszolgáltatás, fűtés, hűtés, szemétszállítás – díja az összekötő tisztet terhelik. Amennyiben ezek együttes összege egy-egy naptári éven belül meghaladja az összekötő tiszt devizaellátmánya, devizaellátmány-pótléka és családtagi pótléka együttes nettó összegének (a továbbiakban együtt: összellátmány) 10%-át, az ezt meghaladó részt a kihelyező szerv átvállalja.

(4) Amennyiben a lakbér a külön szolgáltatások alapdíját is magában foglalja, úgy a szolgáltatások díjául az összekötő tiszt összellátmányának 5%-át kitevő összeget kell megállapítani, amellyel a kihelyező szerv a lakbértérítés összegét csökkenti. Ennél kisebb mértékű díj megállapítása csak akkor engedélyezhető, ha a lakbérként térítendő összeg nem éri el az összekötő tiszt összellátmányának 10%-át. Együtt élő házastársak, élettársak egyazon állomáshelyre történő kihelyezése esetén a devizaellátmányuk együttes összegét kell alapul venni.

(5) A kihelyező szerv egy mobiltelefon és internet beszerzési költségét, valamint – részletes számla vagy egyéb nyilvántartás alapján – a szolgálati beszélgetések és kommunikáció díját megtéríti.

44. § (1) Az ideiglenes szállodai elhelyezés költségeit a kihelyező szerv viseli.

(2) A szállás vagy a szálloda kategóriáját a kihelyező szerv által meghatározott szempontok alapján kell megválasztani.

45. § (1) Ha az összekötő tiszt családtagi pótlékra jogosító gyermeke a fogadó ország jogszabályai szerint a kihelyezést követően válik tankötelessé vagy óvodai nevelésben való részvételre kötelezetté, a kihelyezési okiratot módosítani kell. A kihelyezési okirat módosítását az összekötő tiszt a kihelyező szervnél kezdeményezi.

(2) Ha a költségkeret felhasználásának engedélyezése a kihelyező elöljáró külön jóváhagyásához kötött, úgy az erre irányuló előterjesztést a szolgálati elöljáró terjeszti fel. Az iskoláztatási, óvodai költség a befizetést igazoló számla alapján számolható el.

(3) Az összekötő tisztnek a családtagi pótlékra jogosító hozzátartozónak tekintendő gyermeke után az átlagos képzési követelményeknek megfelelő és átlagos költségszintű alap- és középfokú oktatási intézményben felmerülő tandíjköltséget vagy az óvodai nevelésben való részvétel költségét – a (4) bekezdésben foglalt összeghatárig – meg kell téríteni, ha egészségügyi vagy más okból a helyi állami iskolarendszer nem vehető igénybe, vagy az is tandíjköteles.

(4) A (3) bekezdés szerinti, az óvodai nevelési költségtérítés vagy tandíjköltség-térítés legmagasabb összege gyermekenként és tanévenként az adott országra a KüM R.-ben meghatározott alapellátmány háromszorosáig terjedhet. Ennél nagyobb költségtérítés csak a kihelyező elöljáró külön engedélye alapján folyósítható. A költségtérítés összegét gyermekenként kell megállapítani és folyósítani. A tandíj vagy az óvodai nevelési költség az éves vagy féléves tandíjat és a beiratkozás díját foglalja magában. Nem lehet megtéríteni az oktatási intézmény által szervezett kirándulás, szabadidős programok, külön nyelvórák, iskolabusz költségeit.

46. § (1) A kihelyező szerv által meghatározott feltételekkel

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott gépjármű kötelező biztosításának, a külföldi állomáshely szerinti országban való forgalomba helyezésének költségeit a kihelyező szerv megtéríti.

47. § A 42–46. §-ban meghatározott költségeket, valamint díjak felmerülését az összekötő tiszt igazolni köteles.

48. § A kihelyező szerv az összekötő tiszt részére a protokolláris kötelezettségei ellátása érdekében költségkeretet engedélyezhet.

49. § (1) Az összekötő tiszt részére tartós külszolgálata megkezdése alkalmával a kihelyező szerv vezetője a minimálbér ötszörösének összegéig terjedő illetményelőleg folyósítását engedélyezheti legfeljebb 6 havi törlesztéssel.

(2) Az összekötő tiszt kérelmére, a tartós külszolgálat megkezdésekor, egyszeri alkalommal devizaellátmány-előleget kell folyósítani, melynek összege nem haladhatja meg a 2,5 szorzószámmal számított 3 havi devizaellátmány összegét.

(3) A kihelyező szerv az összekötő tiszt kérelmére – kizárólag gépkocsi vásárlása céljából – a (2) bekezdésben meghatározottakon felül, 2,5 szorzószámmal számított további 6 havi devizaellátmány-előleg folyósítását engedélyezheti, amelynek összege nem haladhatja meg a gépkocsi vételárát.

(4) Az összekötő tiszt a devizaellátmány-előleg felhasználásával vásárolt gépkocsira – a devizaellátmány-előleg törlesztésének időtartamára – köteles a vásárlással egyidejűleg CASCO vagy annak megfelelő egyéb biztosítást kötni.

(5) A devizaellátmány-előleg kiszámításánál a családtagi pótlékot nem lehet figyelembe venni.

(6) A (2) bekezdés szerinti előleg törlesztése legfeljebb 10, a (3) bekezdés szerinti pedig legfeljebb 36 havi részletre, ha a tartós külszolgálat tervezett időtartama ennél rövidebb, annak végéig engedélyezhető. A devizaellátmány-előleg törlesztését a felvételét követő 4. hónapban kell megkezdeni, a törlesztésnek a hazatérés napjáig be kell fejeződnie.

(7) Amennyiben a tartós külszolgálat – előre nem látható okok miatt – a devizaellátmány-előleg visszafizetése előtt fejeződik be, az összekötő tiszt az előleg fennmaradó részét állomáshelyén egy összegben a felvétel pénznemében vagy belföldön legkésőbb a tartós külszolgálat befejezésétől számított 30 napon belül a hazatérés időpontjában érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott devizaeladási árfolyamon számítva, forintban köteles visszafizetni.

(8) Ha az összekötő tiszt a devizaellátmány-előleget a tartós külszolgálat befejezésétől számított 30 napon belül nem fizeti vissza, a kihelyező szerv jogosult a késedelmes napokra a Polgári Törvénykönyv szerinti késedelmi kamatot felszámítani. Amennyiben a tartós külszolgálat az összekötő tisztnek fel nem róhatóan a devizaellátmány-előleg visszafizetése előtt fejeződik be, a törlesztésre a kihelyező szerv a (6) és (7) bekezdésben foglaltaknál kedvezőbb feltételeket állapíthat meg.

(9) Az 1 évet meg nem haladó időtartamú tartós külszolgálat esetén devizaellátmány-előleg nem adható.

50. § (1) Együtt élő házastársak, élettársak egyazon külföldi állomáshelyre történő kihelyezése esetén a családtagi pótlék, az iskoláztatási költség és a költözés költsége csak az egyiküket illeti meg.

(2) Az összekötő tiszt az ellátmánnyal kapcsolatos túlfizetésből eredő, valamint a külföldön felmerült egyéb tartozását abban a pénznemben köteles megfizetni, amelyben a tartozás fennáll.

(3) A devizaellátmány, devizaellátmány-pótlék és a családtagi pótlék havi kifizetése a nemzetbiztonsági állomány tagja részére a külföldi állomáshely országában nyitott fizetési számlára való átutalással történik. Azokon az állomáshelyeken, ahol a fogadó ország gazdasága, pénzügyi rendszere fejletlen vagy – akár átmenetileg – működése súlyos zavarokkal küzd, és ennek következtében bankrendszerének működése nem megbízható, a kifizetés készpénzben is történhet.

(4) A külföldi szolgálat ideje alatt teljesített külföldi kiküldetés napidíjának kifizetése készpénzben vagy a nemzetbiztonsági állomány tagja által megjelölt fizetési számlára való átutalással történik.

51. § (1) A kihelyező szerv köteles az utazási költséget megtéríteni

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a kihelyező szerv indokolt esetben az összekötő tiszt egyéb utazási költségeihez is hozzájárulhat.

(3) Az összekötő tiszt és a családtagi pótlékra jogosító hozzátartozó hazai egészségügyi kivizsgálásra vagy gyógykezelésre való utazását, illetve kísérő igénybevételének szükségességét a kihelyező szerv egészségügyi szolgálatának a vezetője igazolja.

(4) Az utazásnál igénybe vehető szállítási eszközt a kihelyező szerv határozza meg.

52. § (1) Ha az összekötő tiszt külföldi szolgálata alatt kiküldetést teljesít, költségtérítésre és – a (2)–(5) bekezdésben foglaltak szerint – külföldi napidíjra jogosult.

(2) Az (1) bekezdés szerinti költségtérítés és külföldi napidíj szempontjából külföldi szolgálatnak kell tekinteni azt is, ha az összekötő tiszt a külföldi állomáshely országában teljesít kiküldetést.

(3) Ha az összekötő tiszt az (1) bekezdés szerinti kiküldetést teljesít, a külföldi napidíj összege a KüM R.-ben meghatározott külföldi napidíjnak a 25%-a. Nem számolható el napidíj, ha a kiküldetés időtartama a 4 órát nem éri el. A napidíj fele jár, ha a kiküldetés időtartama a 8 órát nem éri el.

(4) Az összekötő tiszt részére szállásköltség csak a naptári naponként 8 órát meghaladó távollét esetén jár.

(5) Az összekötő tisztet magyarországi szolgálati útja alkalmával a Magyarországon töltött időre a belföldi kiküldetésre vonatkozó szabályok szerinti térítések illetik meg.

53. § (1) Az összekötő tiszt és a vele együtt élő családtagi pótlékra jogosító hozzátartozói legszükségesebb ingóságai kiszállításának indokolt és számlával igazolt költségeit a külföldi állomáshelyre történő kiutazás és végleges hazautazás alkalmával a kihelyező szerv viseli.

(2) Ha az összekötő tiszt az első kiutazásához, valamint az ideiglenes vagy végleges hazatéréséhez szolgálati gépjárművet vesz igénybe, részére és a vele együtt utazó, családtagi pótlékra jogosító hozzátartozói részére csak az utazással összefüggésben ténylegesen felmerült, számlával igazolt költségek – így különösen az üzemanyag, szállás, parkolás, autópálya díja – téríthetők, egyéb költségtérítésre nem jogosultak.

(3) Az összekötő tiszt részére saját gépjárművel történő utazása esetén az ideiglenes külföldi szolgálatot teljesítőkre vonatkozó szabályok szerinti költségtérítés jár.

(4) Gépjárművel történő utazás esetén az utazás időtartamát és útvonalát a kihelyező szervnek kell meghatározni.

54. § Az összekötő tisztet tárgyévi alap- és pótszabadsága vagy bármely okból történő ideiglenes hazatérése alatt – a betegség miatti hazatérés kivételével – a devizaellátmány változatlan összegben megilleti.

55. § (1) Az összekötő tiszt és családtagi pótlékra jogosító családtagja javára – a külföldön eltöltött időre – a kihelyező szerv a külföldi állomáshely szerinti ország egészségügyi ellátásának igénybevételére jogosító biztosítást köt, vagy ilyen biztosításnak a kihelyező költségén történő megkötését engedélyezi, amennyiben a külföldi állomáshely szerinti ország és Magyarország között az egészségügyi szolgáltatások kölcsönös igénybevételéről kétoldalú megállapodás vagy kötelezően alkalmazandó európai uniós jogszabály nincs.

(2) Az (1) bekezdés hatályán kívül eső esetekben a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak az irányadók.

56. § (1) Az összekötő tiszt külföldön történő elhalálozása esetén a vele a külföldi állomáshelyen egy háztartásban élő családtagja részére az elhalálozást követő 30 napra az elhalálozott devizaellátmányát, devizaellátmány-pótlékát és családtagi pótlékát ki kell fizetni.

(2) A családtagi pótlékra jogosító családtag külföldön történő elhalálozása esetén az összekötő tiszt részére az elhalálozást követő 30 napra az elhalálozott után járó családtagi pótlékot ki kell fizetni.

(3) Az összekötő tiszt külföldön történt elhalálozása esetén a hazaszállításról és a temetésről a kihelyező szerv gondoskodik. Az összekötő tiszt kérelmére a kihelyező szerv saját költségén gondoskodik az összekötő tiszt külföldön elhunyt, az (1) bekezdés szerinti családtagja hazaszállításáról és temetéséről.

(4) Az összekötő tiszt elhalálozása esetén az általa felvett illetményelőlegnek és devizaellátmány-előlegnek az elhalálozást követően esedékes, egyébként visszafizetendő részét a kihelyező szervnek visszafizetni nem kell. Az (1) bekezdés szerinti devizaellátmány-előleg levonással nem terhelhető.

57. § (1) A szolgálati viszony szüneteltetése iránt a munkáltatói jogkört gyakorló intézkedik

(2) A szolgálati viszony szüneteltetéséről szóló parancs tartalmazza a szünetelés okát és a szünetelés kezdő napját.

(3) Ezen alcím alkalmazásában

58. § (1) Azt, akinek szünetel a szolgálati viszonya, a munkáltatói jogkört gyakorló a szünetelés kezdő napjától köteles mentesíteni a szolgálati kötelezettség teljesítése alól.

(2) A nemzetbiztonsági állomány tagjától a szünetelés időtartamára az egyéni szolgálati fegyverzetét és a lőszerkészletét be kell vonni, továbbá intézkedni kell a szolgálati igazolvánnyal és a szolgálati jelvénnyel kapcsolatosan meghatározott személyügyi intézkedések végrehajtására.

59. § A szolgálati viszony szünetelésének időtartama a szolgálati viszony folyamatosságát nem érinti.

60. § (1) A Pnbjt. 53. §-a szerinti esetben az államtitkári vagy szakmai felsővezetői megbízás megszűnéséről a minisztérium személyügyi feladatokat ellátó szervezeti egysége értesíti a nemzetbiztonsági állomány tagját foglalkoztató polgári nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatóját.

(2) A szolgálati viszony szüneteltetésének megszüntetése iránt a munkáltatói jogkört gyakorló intézkedik

(3) A Pnbjt. 52. § (4) bekezdése szerinti esetben a nemzetbiztonsági állomány tagja részére a megállapított illetményt a szünetelés befejező napjától számítva kell folyósítani.

61. § Ez a rendelet 2025. március 1-jén lép hatályba.

62. § (1) A 2025. március 1-jét megelőzően a külföldre vezényelt részére megállapított juttatásokat és költségtérítéseket az e rendelet hatálybalépése – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – nem érinti.

(2) Az e rendelet hatálybalépésekor a külföldre vezényelt részére megállapított juttatásokat és költségtérítéseket a külföldre vezénylésnek 2025. március 1-jét követő időszakára e rendelet szerint módosítani kell, ha az a nemzetbiztonsági állomány tagja számára kedvezőbb.

63. § Az 55. § (2) bekezdése a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.