23/2025. (VII. 31.) ÉKM rendelet

1. § E rendelet hatálya az állami építési beruházások építtetőire, az állami építési beruházás előkészítésében és megvalósításában részt vevőkre, az állami építési beruházás vagyonkezelőire és üzemeltetőire terjed ki.

2. § E rendelet alkalmazásában

3. § (1) Az építtető az építmény megvalósításához előírt, az árazatlan költségvetési kiírásban vagy ennek hiányában a közbeszerzési műszaki leírásban vagy tervben szereplő termék, szerkezet vagy technológia tekintetében egyenértékűség szempontjából irányadó, a műszakilag egyenértékű kiváltásnál vizsgálandó lényeges tulajdonságokat, szempontokat, elvárt teljesítményt határozhat meg a közbeszerzési dokumentumokban, szintek, osztályok meghatározásával vagy ezek hiányában leírással.

(2) Amennyiben az építtető a termék vagy technológia teljesítményét az (1) bekezdés szerint meghatározza, köteles minden olyan lényeges tulajdonságot megjelölni, amely az építmény tervezett rendeltetésszerű használatát, az építmény tekintetében előírt, tervezett funkcionalitást, használati értéket, energiahatékonyságot, tartósságot és a karbantartási szükségleteket befolyásolja.

(3) A technológiák műszaki egyenértékűsége tekintetében a tervezéskor – ennek hiányában a kivitelezés során, amennyiben műszakilag egyenértékű kiváltási javaslat érkezik – e rendelet szerint meg kell határozni, hogy

(4) A műszakilag egyenértékű kiváltás alkalmazható az építményinformációs modell (BIM) alapú tervezésre tekintettel a kiviteli tervekben meghatározott konkrét termék vagy technológia megjelölése esetén is.

(5) A műszakilag egyenértékű kiváltás az akadálymentesítési követelmények teljesítését nem befolyásolhatja hátrányosan.

(6) A tervező a tervezés során – a műszaki egyenértékűségi (a továbbiakban: egyenértékűségi) szempontokra is figyelemmel – valamennyi szakági tervre kiterjedően nyilatkozik arról, hogy az általa tervezett építményrészek, szerkezetek vagy rendszerek vonatkozásában a betervezett termékek és technológiák milyen mérhető vagy leírható funkcionális, használati és üzemeltetési igényt elégítenek ki.

(7) A (6) bekezdés szerinti nyilatkozatot – az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Ábtv.) 42. § (4) bekezdése alapján – az építtető beszerzi és véleményezés céljából megküldi az üzemeltető és a vagyonkezelő részére. Az üzemeltető üzemeltetésre vonatkozó észrevételei vagy javaslatai esetén a tervező – az építtetővel történt egyeztetés alapján – átvezeti a kivitelezési dokumentáción az üzemeltető és a vagyonkezelő építtető által jóváhagyott észrevételeinek és javaslatainak megfelelő változtatásokat.

4. § (1) A termékekre vonatkozó, az egyenértékűség meghatározására alkalmazott előírások a technológiákra is megfelelően alkalmazandók, ha azok műszaki jellemzői vagy egyéb tulajdonságai előírt értékkel megadhatóak.

(2) Ha az építtető a közbeszerzési eljárás során bármely terméket vagy technológiát a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet] 46. § (3) bekezdése szerint határoz meg a beszerzés tárgyát képező építmény műszaki tartalmának részeként, abban az esetben meg kell jelölni, hogy az adott termék vagy technológia mely tulajdonságait minősíti egyenértékűség szempontjából lényeges tulajdonságnak. Ennek hiányában csak az adott termékre vagy technológiára vonatkozó valamennyi, a teljesítménynyilatkozatban, műszaki leírásban vagy a kivitelezési dokumentációban meghatározott lényeges tulajdonság tekintetében legalább azonos vagy jobb tulajdonságokkal és jellemzőkkel rendelkező termék felel meg az egyenértékűség követelményének.

5. § (1) A terméket vagy technológiát meghatározó lényeges tulajdonságokat, egyéb paramétereket, jellemzőket úgy kell megállapítani, hogy azoknak több, egymástól független gyártó által előállított, illetve forgalmazó által forgalmazott termék vagy technológia megfeleljen.

(2) A tervezőt terheli a felelősség azért, hogy a betervezett termék vagy technológia kapcsán az egyenértékűséghez kapcsolódóan meghatározott lényeges tulajdonság tekintetében a műszaki leírás megfeleljen a kitűzött célok eléréséhez az arányosság és a szükségesség követelményének. Az egyenértékűség szempontjából kiválasztott lényeges tulajdonságok meghatározása nem részesítheti előnyben indokolatlanul egy gyártó termékeit úgy, hogy az versenykorlátozó módon sértse az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetésmentesség és az átláthatóság elvét.

(3) Az építtető az (1) bekezdésben foglaltaktól a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 46. § (3) bekezdésében foglalt esetben térhet el.

6. § (1) A kivitelezés során a kivitelező vagy az építtető indítványozhat műszakilag egyenértékű kiváltási javaslatot. A tervező és a műszaki ellenőr a műszakilag egyenértékű kiváltási javaslatról – az Ábtv. 49. § (2) bekezdése alapján – meghozza a 11. § (1) bekezdése szerinti döntését.

(2) A kivitelező a műszakilag egyenértékű kiváltásra vonatkozó javaslatát az Ábtv. 49. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően írásban terjeszti elő az építtetőnél. A javaslatot olyan időpontban kell előterjeszteni, hogy az a kivitelezés határidőben történő befejezését ne veszélyeztesse, és elegendő idő álljon rendelkezésre az egyenértékűség vizsgálatának elvégzésére. Az építtető a kiváltási javaslatot megküldi a tervező és a műszaki ellenőr részére.

(3) A kiváltási javaslatnak tartalmaznia kell

(4) A tervező és a műszaki ellenőr a kiváltási javaslat kézhezvételétől számított három munkanapon belül megküldik észrevételeiket az építtető részére a kiváltási javaslat esetleges hiányosságairól.

(5) A (4) bekezdés szerinti észrevételek kézhezvételét követő két munkanapon belül az építtető felszólítja a kivitelezőt a kiváltási javaslatnak az észrevételek alapján történő kiegészítésére. Ha az ismételten benyújtott kiváltási javaslatot a kivitelező nem egészíti ki a kiegészítésre vagy hiánypótlásra irányuló felszólításban foglaltaknak megfelelően, a tervező és a műszaki ellenőr a kiváltási javaslatot elutasítja.

(6) A hiánytalan és az (5) bekezdésnek megfelelően kiegészített kiváltási javaslatra vonatkozóan a tervező és a műszaki ellenőr legfeljebb tizenöt munkanapon belül lefolytatja az egyenértékűségi vizsgálatot. Amennyiben a vizsgálat lefolytatásának időigénye meghaladja a tizenöt munkanapot, a tervező és a műszaki ellenőr a határidő megjelölésével nyilatkoztatja a kivitelezőt, hogy ennek ismeretében is fenntartja-e kiváltási javaslatát. A kiváltási javaslat fenntartása esetében a tervező és a műszaki ellenőr gondoskodik a kiváltási vizsgálat megadott határidőn belüli lefolytatásáról, és közli annak eredményét a kivitelezővel.

(7) A kiváltási javaslat írásban foglalt elfogadásáig a kivitelező szerződés szerinti kötelezettsége teljesítésének elmulasztása, illetve késedelem esetén a kiváltási javaslat benyújtására és annak elbírálására kimentésként nem hivatkozhat.

(8) A tervező és a műszaki ellenőr a kivitelező műszakilag egyenértékű kiváltásra irányuló javaslatát nem fogadja el, ha az a kivitelezési szerződésben meghatározott műszaki tartalomhoz képest műszaki, funkcionális, gazdasági, energiahatékonysági vagy üzemeltetési szempontból az egyenértékűség szempontjából megjelölt lényeges tulajdonság tekintetében hátrányosabb.

(9) Amennyiben a tervező és a műszaki ellenőr álláspontja a javasolt kiváltás egyenértékűségével kapcsolatban eltérő, és ennek eredményeként a vitás kiváltási javaslat az egyenértékűség szempontjából lényeges tulajdonság tekintetében meghatározott érték vagy más objektív szempont vizsgálatával nem dönthető el, és nem az esztétikai szempontú megfelelőség körébe esik, a kiváltási javaslat megfelelőségét elutasító fél köteles írásban nyilatkozni arról, hogy a kiváltási javaslatot milyen szakmai okokból ellenzi.

(10) A kiváltási javaslat egyenértékűségi vizsgálatának eredményét az építtető – a lebonyolító, a műszaki ellenőr, a tervező és szükség esetén a tervellenőr bevonásával – jegyzőkönyvben rögzíti, összehasonlítható módon részletezve a szerződés szerinti, és a kiváltásként javasolt termék, szerkezet vagy technológia egyenértékűség szempontjából meghatározott tulajdonságait, a kiváltást vagy annak elutasítását megalapozó okokat. A kiváltást jóváhagyó tervezői és műszaki ellenőri döntést írásba kell foglalni, és fel kell tölteni az e-építési naplóba.

(11) Az építtető által kezdeményezett műszakilag egyenértékű kiváltási javaslat elbírálására e § rendelkezései megfelelően irányadóak, azzal, hogy arról a kivitelezőt a tervezővel és a műszaki ellenőrrel egyidejűleg értesíteni kell, aki a javaslatra észrevételt tehet.

7. § (1) Az egyenértékűség vizsgálható

(2) Az (1) bekezdés szerinti egyenértékűség vizsgálata során a 3. § (1) bekezdése szerinti műszaki tartalom az irányadó.

8. § (1) Az egyenértékűség vizsgálata során a paraméterekkel rendelkező termék, szerkezet vagy technológia egyenértékűségének szempontjából lényeges tulajdonságai tekintetében az előírt értéket kell a vizsgálat alapjául venni, és ezek alapján a kiváltandó és a kiváltó terméket vagy technológiát egymással összevetni.

(2) A kiváltani javasolt termék vagy technológia, valamint a javasolt kiváltás szerinti termék vagy technológia megfelelő összehasonlítását a tervező által meghatározott lényeges tulajdonságok mérőszámos műszaki összevetésével, funkcionális és – amennyiben a közbeszerzési dokumentációban az üzemeltetéssel kapcsolatos gazdasági, energiahatékonysági és karbantartási szempontok megjelölésre kerültek – gazdasági, teljes élettartam alatti üzemeltetési, energiahatékonysági és karbantartási jellemzőinek részletes egybevetésével kell elvégezni. A vizsgálat eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni, amelyet az e-építési naplóba fel kell tölteni.

(3) Nem tekinthető egyenértékűnek a kiváltás, ha korlátozza az építmény vagy annak érintett részének a műszaki leírásban vagy a tervdokumentációban megkövetelt bővíthetőségét, fejleszthetőségét, továbbá működtetése, üzemeltetése, karbantartása költségeit és körülményeit terhesebbé teszi.

9. § (1) Egy adott termék, technológia vagy építményrész kiváltása esetén az egyenértékűség szempontjából ezekre meghatározott lényeges tulajdonság vagy teljesítmény mellett nem kell ezek összetevőire vagy alkotóelemeire külön-külön is meghatározni és vizsgálni a lényeges tulajdonságot vagy teljesítményt.

(2) Amennyiben az építtető az épület-technológiai rendszerek, komplex berendezések esetén az előírt értékeket a rendszer vagy berendezés egészére határozza meg, annak egyes elemei kiváltása esetén az egyenértékűség szempontjából vizsgálandó, hogy a kiváltással érintett elem vagy rész mennyiben befolyásolja az egész rendszer vagy berendezés lényeges tulajdonságait.

(3) Amennyiben az építtető a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem az egyenértékűségi kiváltással érintett épület-technológiai rendszer, komplex berendezés egészére határozta meg az előírt értékeket, az építtető előírhatja, hogy a kiváltási javaslatnak részletesen tartalmaznia kell a kiváltó termék vagy berendezés kiváltással érintett, és az ahhoz kapcsolódó egyéb épület-technológiai rendszer vagy komplex berendezés egészére gyakorolt hatását.

10. § (1) Az építtető által kezdeményezett, a tervező és a műszaki ellenőr vizsgálata alapján műszakilag egyenértékű kiváltás akkor rendelhető el, ha a kivitelező észrevételében nem jelezte, hogy a javaslat szerinti termék vagy technológia beszerzése számára a szerződésben kikötöttnél aránytalanul drágább vagy terhesebb lenne.

(2) Amennyiben a kiváltásra vonatkozó javaslat a szerződésben foglalt ellenérték változásával jár, az építtető javaslatát a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 141. §-ával összhangban szerződésmódosításra irányuló javaslatként kell kezelni.

(3) A kivitelező által kezdeményezett egyenértékűségi kiváltás nem eredményezheti a szerződésben foglalt ellenérték változását, azaz a kivitelezőt megillető ellenszolgáltatás növekedését vagy az őt terhelő kötelezettségek csökkenését.

11. § (1) A tervező és a műszaki ellenőr az egyenértékűségi vizsgálat eredményeként a műszakilag egyenértékű kiváltásra vonatkozó javaslatot együttesen elfogadja vagy elutasítja.

(2) A kiváltásra tett javaslat elfogadásának feltétele, hogy az Ábtv. és az e rendelet szabályai szerint lefolytatott egyenértékűségi vizsgálat alapján megállapítást nyerjen a kiváltás egyenértékűsége, és a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja alapján tartalmazza a műszakilag egyenértékű kiváltás alkalmazásának lehetőségét.

(3) Amennyiben az egyenértékűségi vizsgálat eredményeként a kiváltásra tett javaslat elutasításra kerül, és az eredeti műszaki tartalom sem valósítható meg, a felek a 6. alcím szerinti helyettesítést alkalmazhatnak, a szerződés módosításával.

12. § (1) Ha a 3–5. alcímben foglalt egyenértékűségi vizsgálat eredményeként nem állapítható meg a műszaki egyenértékűség, az ezen alcím szerinti helyettesítő termék felhasználására kerülhet sor.

(2) A helyettesíthetőség vizsgálata során az egyenértékűségi vizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket az ezen alcímben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(3) A műszaki szempontú helyettesítés az akadálymentesítési követelmények teljesítését nem befolyásolhatja hátrányosan.

13. § (1) A költségszakértő és a tervező együtt vagy – ha költségszakértő nem kerül bevonásra az állami építési beruházás előkészítésébe és megvalósításába – a tervező önállóan, javaslatot tesz az építtető részére a helyettesítés esetén alkalmazandó értékcsökkentés mértékére és számítási módjára.

(2) Ha a kivitelező által kiváltani javasolt termék vagy technológia valamely lényeges jellemzője vonatkozásában az előírt értéknek megfelelő értékkel rendelkező kiváltó termék nem beszerezhető, a tervező és a műszaki ellenőr vizsgálja ki és bírálja el a kivitelezőnek a helyettesítésre vonatkozó, e rendelet szerint készített, részletes leírást és indokolást tartalmazó javaslatát.

14. § (1) A helyettesítésre irányuló kiváltási javaslat esetén a 8. § (1) bekezdésében meghatározott műszaki tartalomhoz képest vizsgálandó változtatás lehet műszaki vagy esztétikai szempontú.

(2) A műszaki szempontú változtatás helyettesítési és az esztétikai szempontú változtatás megfelelőségi vizsgálata összevontan nem végezhető el.

(3) Az esztétikai szempontú megfelelőség csak

15. § (1) A műszaki helyettesíthetőségi vizsgálat eredménye lehet

(2) Ha a kivitelező által tett kiváltási javaslat vizsgálata alapján megállapítható, hogy a javasolt termék vagy technológia műszakilag nem egyenértékű a szerződésben előírttal, de az egyenértékűség szempontjából lényeges tulajdonságai tekintetében paraméterei a rendeltetésszerű használatot nem gátolják vagy akadályozzák, a javasolt terméket vagy technológiát a felek az Ábtv. és az e rendelet szabályai szerint helyettesítésként elfogadhatják.

(3) A helyettesíthetőségi vizsgálat során a paraméterekkel nem rendelkező lényeges tulajdonságok esetén, vagy olyan esetben, amikor paraméterekkel rendelkező lényeges tulajdonságot és paraméterekkel nem rendelkező lényeges tulajdonságot is össze kell hasonlítani, és erre vonatkozó előírásokat az adott termék vagy technológia tekintetében a közbeszerzési dokumentáció nem tartalmaz, a tervező és a műszaki ellenőr együttes döntése meghatározza az összehasonlítás szempontját, valamint a helyettesítés elfogadhatóságának szempontjait.

16. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

17. § E rendeletet a hatálybalépését követően indított közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződéseknél kell alkalmazni.