2025. évi XXIII. törvény indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) módosítása jogalkalmazói visszajelzések és gyakorlati tapasztalatok hasznosulását és az Üttv. koherenciájának erősítését szolgálja. A módosítások kis terjedelműek, azonban az Üttv. egészét érintik, többek között az ügyvédi tevékenység keretében végezhető kiegészítő és nem összeférhetetlen tevékenységek, az ügyvédi joggyakorlat elismerése, a fegyelmi szabályozás vagy a kamarai hatósági eljárások részletszabályai körében.

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása az Üttv. és a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosításaival összefüggésben szükséges, amikor megteremti a nyilvántartott adatokkal való egyezőség és a bemutatott okmányok érvényességének ellenőrzése érdekében a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból teljesített adatszolgáltatás jogalapját és az igényelhető adatok körét.

A módosítás a jogügyletek biztonságával összefüggésben az azonosítással érintett személy adatainak a nyilvántartott adatokkal való egyezősége és a bemutatott okmányok érvényességének ellenőrzése iránti kötelező adatigényléssel (a továbbiakban: JÜB) összefüggésben azért indokolt, mert a személyi azonosítót a JÜB rendszerben igényelt visszaigazolás minden esetben tartalmazza. Szükséges az adatigénylést kötelezően teljesítő ügyvédek és kamarai jogtanácsosok számára a visszaigazolásban minden esetben szerepelő személyi azonosító esetében az adatkezelés jogalapjának a megteremtése.

A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.) módosítása alapján abban az esetben a pártfogó ügyvédként való eljárást a fél meghatalmazása alapján nem vállalják, akkor a jogi segítségnyújtó szolgálat a fél kérelmére kirendelés útján gondoskodik a pártfogó ügyvédi képviseletről. Ehhez a hatályos szabályokhoz képeset a módosítás alapján már nem szükséges további feltételek vizsgálata, a jogi segítségnyújtó szolgálat a kirendelés iránt intézkedik, ha a fél nem tud pártfogó ügyvédet meghatalmazni és ezt kéri.

A Jst. 61. § (1) bekezdésének módosításával összefüggésben szükséges a (4) bekezdés a) pontjának módosítása is, amely az igazolásra vonatkozó rendelkezés hatályon kívül helyezésére irányul.

2024. október 1-jén lépett hatályba a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tht.) 55/A. § (2) bekezdése, amely szerint a közgyűlés által megválasztott közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke (a továbbiakban együtt: közös képviselő) a közösség ügyintézését ellátó tevékenységet csak akkor láthat el, ha a tisztség keletkezésének tényét az ingatlanügyi hatóság – az erre irányuló kérelme alapján – az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte. A Tht. közös képviselők nyilvántartását előíró rendelkezéséhez átmeneti rendelkezés is kapcsolódott, amely türelmi időt állapított meg a közös képviselők részére. A Tht. 64/A. §-a tartalmazza, hogy a közgyűlés által megválasztott közös képviselő a közösség ügyintézését ellátó tevékenységet 2025. május 1. napjáig – nyilvántartásba vételtől függetlenül – elláthatja, ha a tevékenység végzésére való jogosultságát hitelt érdemlő módon igazolja. A törvény alapján a bejegyzésnek – tehát nemcsak a kérelem benyújtásának – meg kell történnie 2025. május 1-jéig.

A gyakorlati tapasztalatok alapján sok esetben nem került sor a társasházi közös képviselői tisztség bejegyzésének kezdeményezésére, és a hátralévő idő alatt az ezzel összefüggő feladatok és eljárás időigénye lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé teszi a kötelezettség teljesítését. A módosítás alapján további másfél évig lehetőségük lesz a társasházi tisztségviselőknek a regisztráció elvégzésére. A közös képviselők továbbra is kezdeményezhetik a bejegyzést, a már bejelentkezett társasházi tisztségviselők tekintetében a nyilvántartás már működik. A módosítás alapján csupán a bejegyzés teljesítésének véghatárideje tolódik ki, azzal, hogy a módosítás kimondja, hogy a törvénymódosítás hatályba lépéséig nyilvántartásba nem vett közös képviselői, illetve intézőbizottsági elnöki tevékenység ez okból nem minősül jogszerűtlennek.

A módosítás az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) belső koherenciájának megteremtése miatt szükséges, amikor rendelkezik arról, hogy az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvételi eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amelyet a miniszter rendeletben állapít meg.

A Szaktv. felhatalmazó rendelkezésének kiegészítése megteremti annak lehetőségét, hogy a miniszter a névjegyzékbe való felvétel iránti eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat állapítson meg.

Az adatvédelmi tisztviselői tevékenység az ügyvédi tevékenységgel átfedésben lévő tevékenységet jelent, ezért nem indokolt, hogy e tevékenységet az ügyvédi tevékenységet gyakorló csak a működési körén kívül mint nem összeférhetetlen tevékenységet végezhesse. A módosítás a kiegészítő ügyvédi tevékenységek közé helyezi át az adatvédelmi tisztviselői tevékenységet, amely így az ügyvédi működés keretein belül végezhetővé válik.

A helyettes ügyvéd intézménye az Üttv. egyik garanciális szabálya, amely az ügyek folyamatos ellátását biztosítja. Az ügyvédi kamarai nyilvántartásba bejegyzett helyettes ügyvéd törlésére többek között a helyettes ügyvéd ügyvédi kamarai tagsága megszűnése, ügyvédi tevékenysége felfüggesztése, valamint szünetelése esetén kerülhet sor. Ebben az esetben a megszűnés vagy a szünetelés időpontja nem feltétlenül esik egybe a határozat véglegessé válásának napjával, így a módosítás ezt a helyzetet kezeli.

A hatályos Üttv. alapján csak akkor van lehetőség a helyettesi minőség törlésére, ha egyidejűleg új helyettes bejegyzésére is sor kerül. Abban az esetben, ha helyettes ügyvéd a helyettesítési megállapodást felmondja, a helyettesített ügyvéd ennek hatályosulását meggátolhatja azzal, hogy új helyettes ügyvédet nem jelent be a kamarai nyilvántartásba. A módosítás erre figyelemmel megteremti annak lehetőségét, hogy a helyettesítési megállapodást felmondó helyettes ügyvéd maga kérje a törlését a kamarai nyilvántartásból. A kérelemről a helyettesített ügyvédet értesíteni kell, aki természetesen új helyettest jelenthet be, azonban ha ezt nem teszi meg, akkor a területi kamara a kérelem benyújtását követő hatvanadik nappal a helyettes ügyvédet törli, és a helyettesített ügyvéd viseli annak következményeit, hogy nincs a kamarai nyilvántartásba bejegyzett helyettes ügyvédje.

A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: ESG törvény) szerinti fenntarthatósági tanácsadási szolgáltatói (a továbbiakban: ESG tanácsadó) tevékenységet a módosítás az ügyvédi tevékenységgel nem összeférhetetlen tevékenységként szabályozza. Ez alapján az ügyvédek az ügyvédi működésük keretein kívül mint nem összeférhetetlen tevékenység, az ESG törvény előírásai szerint ESG tanácsadók nyilvántartásába való bejegyzés alapján végezhetik ezt a tevékenységet. Az ESG tanácsadói tevékenység szabályozása nem érinti a jogterület vonatkozásában az ügyvédek Üttv. 2. § (1) bekezdése szerinti jogi tanácsadásra, okiratszerkesztésre és jogi képviseletre való általános jogosultságát, ugyanakkor egyértelművé teszi, hogy az ESG tanácsadói feladatok teljeskörű ellátására ügyvédek is csak akkor jogosultak, ha az ESG törvény előírásai szerinti feltételeket teljesítik és névjegyzékbevételük is megtörténik.

A módosítás a JÜB adatigényléssel összefüggésben azért indokolt, mert a személyi azonosítót a JÜB rendszerben igényelt visszaigazolás minden esetben tartalmazza.

A módosítás a kamarai jogtanácsosok azonosítási kötelezettsége körében arról rendelkezik, hogy nem szükséges az okirat ellenjegyzését megelőzően a bemutatott okmányra vonatkozó adatigénylés teljesítése a kamarai jogtanácsos ügyfelének képviseletében eljáró személyek esetében, ha az azonosítást végző személy őket ismeri, vagy a személyazonosságukat illetően kétsége nem merül fel. E feltételek teljesüléséről a kamarai jogtanácsos az okirat ellenjegyzését megelőzően köteles meggyőződni az Üttv. 44. § (8) bekezdése alapján.

A hatályos szabályok szerint az ügyvédi ellenjegyzés az egyéb feltételek teljesítése mellett formailag kétféle módon történhet papíralapon szárazbélyegző lenyomat, illetve elektronikus okirat esetén ügyvédi elektronikus aláírás elhelyezésével. A módosítás a szabályszerű ellenjegyzés módjai közé felveszi azt az esetet amikor a papíralapú okirati példányt, amelyet a fél kézzel írt alá az ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos úgy látja el ellenjegyzéssel, hogy a papír alapú példányt elektronikus okirati formába alakítja át, majd ezt követően az Üttv. 18. § (1) bekezdése szerinti ügyvédi elektronikus aláírása elhelyezésével ellenjegyzi. Ebben a folyamatban az is lehetséges, hogy az okiratot eltérő módon aláíró felek is egy okiratot írjanak alá, mivel az elektronikusan aláíró az elektronikus okirati formába átalakított okirati példányt maga is elektronikusan írhatja alá, majd az ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos ezt látja el ügyvédi elektronikus aláírásával.

A módosítás egyértelművé teszi, hogy a kamarai jogtanácsos által végzett elektronikus okirati formába alakítás során az ügyfelének minősülő szervezet kamarai szabályzatban meghatározott követelményeknek megfelelő munkavállalói is közreműködhetnek.

Az ügyvédi letétkezelés garanciális követelményeinek erősítése a közbizalom fenntartása és növelése, valamint az Alkotmánybíróság 17/2024. (VII.23.) AB határozatában foglaltak teljesítésének megkezdése érdekében szükséges. Az Alkotmánybíróság az ügyvédi letétek kifizetésének garantálása körében jogszabályalkotás elmulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg és felhívta a jogalkotót, hogy azt szüntesse meg a szükséges törvényi garanciák megteremtése útján. Ennek első lépéseként az Üttv. módosítása legalább negyvenmillió forintos káreseményenkénti fedezetet biztosító kiegészítő felelősségbiztosítás fenntartását írja elő, azon ügyvédek számára, akik negyvenmillió forintot elérő vagy meghaladó értékű letétkezelésre irányuló megbízást fogadnak el. A módosítás ezen felül többletgaranciaként bevezeti a kettős ellenjegyzés kötelezettségét a kiemelkedően magas négyszázmillió forintot elérő vagy meghaladó értékű letétek esetében. Az ilyen ügyletekben a letétkezelő mellett egy további a feddhetetlenség kritériumainak megfelelő ügyvéd is köteles közreműködni, olyan módon, hogy egyrészt a letéti szerződést ellenjegyzi, másrészt a letét kiadásához írásban járul hozzá. A közreműködő ügyvéd maga is rendelkezik az ügylet értékére tekintettel a letétkezeléssel összefüggő kötelező kiegészítő felelősségbiztosítással, legalább ötéves, már ügyvédként teljesített gyakorlattal, fegyelmi büntetés hatálya alatt nem áll és letétkezeléssel összefüggésben legfeljebb kisebb súlyú fegyelmi vétség érintette, kizárás fegyelmi büntetést sosem, pénzbírságot a megelőző öt évben letétkezeléssel összefüggésben nem alkalmaztak vele szemben. E követelmények megsértése az ügyvéddel kötött letéti szerződés érvényességét nem érinti, mivel ez az ügyfél számára lenne sérelmes, ugyanakkor a letétkezelő, illetve a közreműködő ügyvéd fegyelmi felelősségét alapozza meg a garanciális követelmények megsértése. A letétkezelő és a közreműködő ügyvéd a letét szerződésszerű kiadásáért egyetemleges felelősséggel tartozik.

A módosítás egyértelművé teszi, hogy a principálisi jogosultság bejegyzését a területi kamarák nem hivatalból végzik, a feltételeket teljesítő ügyvédeknek kérelemmel kell fordulniuk a kamarához a jogosultság bejegyzése iránt.

A módosítás a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 8. § (1) bekezdése szerinti hitelintézetek kamarai jogtanácsosainak eljárási kereteit egészíti ki. A kamarai jogtanácsosok ügyvédi tevékenységének ellátásában a munkáltatójuk kamarai szabályzatban meghatározott követelményeknek megfelelő munkavállalói meghatározott részfeladatok teljesítése körében közreműködhetnek. A hitelintézeti működés egy speciális formájában a hitelintézetek esetében az ügyfelek nem a hitelintézet alkalmazottjaival, hanem az általa alkalmazott vagy megbízott közvetítőkkel találkoznak. Ebben az esetben az ügyletkötési folyamatnak a személyes jelenlétet igénylő részei a közvetítő részvételével zajlanak, így a módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy a kamarai szabályzatban meghatározott követelményeknek megfelelő közvetítők azonos feltételek mellett végezhessenek a kamarai jogtanácsos ügyvédi tevékenységével összefüggő részfeladatokat, mint a hitelintézetek kamarai szabályzatban meghatározott követelményeknek megfelelő alkalmazottai. A hitelintézet esetében nem csak a többségi tulajdonában álló, hanem a többségi tulajdonos közvetítő vállalkozás esetében is alkalmazható az új szabály.

A fegyelmi büntetések szabályait érintő módosítás az azonos ügyben elrendelt ügyvédi tevékenység felfüggesztésének idejét naponként beszámíthatóvá teszi a később kiszabott kizárás fegyelmi büntetés időtartamába, figyelemmel arra, hogy ügyvédi tevékenység nem végezhető a felfüggesztés hatálya alatt sem. A beszámítási szabály az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultság felfüggesztésének az ingatlan-nyilvántartási ügyektől való eltiltás fegyelmi büntetésbe való beszámítása esetére is vonatkozik, emellett akkor is alkalmazni kell, ha a felfüggesztésről nem a fegyelmi tanács, hanem a hatósági jogkörében eljáró kamarai szerv döntött.

A módosítás a fegyelmi tanácsok megalakításának garanciális szabályát érinti abban az esetben, ha a fegyelmi eljárás alkalmazott ügyvéd, kamarai jogtanácsos vagy jogi előadó ellen indult. Főszabály szerint ilyenkor a fegyelmi tanácsban egy tagnak alkalmazott ügyvédnek vagy kamarai jogtanácsosnak kell lennie. Ha azonban országosan sem jelölhető ki az e feltételeknek megfelelő tag egyik regionális fegyelmi bizottságból sem, az nem válhat a fegyelmi eljárás lefolytatásának akadályává. Ilyen kivételes esetben a fegyelmi tanács ügyvéd tagokból is szabályszerűen megalakítható.

A módosítás annak a visszaélésszerű gyakorlatnak a korlátozása érdekében szükséges, hogy a fegyelmi eljárás befejezése előtt az érintett elfogultsági alapon csak a döntéshozatal meggátolása miatt él kizárási indítvánnyal, illetve olyan okra hivatkozik, amelyről az eljárás korábbi szakaszaiban is már tudomással bírt. A módosítás alapján az elfogultság miatti kizárás iránti bejelentés esetében az eljárás alá vont személynek valószínűsítenie kell, hogy a kizárási okról az előzetes vizsgálat során az eljárási cselekményeket követően, vagy a fegyelmi tárgyalás megkezdése után szerzett tudomást.

A módosítás az előzetes vizsgálat lezárásának szabályaival összhangban megteremti annak lehetőségét, hogy a fegyelmi tanács fegyelmi büntetés alkalmazása helyett írásbeli figyelmeztetés mellett szüntesse meg a fegyelmi eljárást, ha a fegyelmi felelősséget csak kisebb súlyú fegyelmi vétségben állapítja meg.

Az Üttv. alapján fegyelmi határozatot támadó közigazgatási perben a bíróság indokolt esetben kizárólag az elsőfokú fegyelmi tanácsot kötelezheti az új eljárás lefolytatására vagy az eljárás megszüntetésére. A módosítás alapján a kétfokú fegyelmi eljárással kapcsolatban a bíróság akár a határozatot hozó másodfokú, akár szükség esetén az elsőfokú fegyelmi tanácsot is kötelezheti az új eljárásra vagy az eljárás megszüntetésére. Ha a bíróság döntése alapján a határozatot hozó másodfokú tanácsnak kell az új eljárását lefolytatnia, ez a bíróság döntése ellenében továbbra sem vezethet arra az eredményre, hogy a másodfokú tanács az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezése útján végül az elsőfokú tanácsot kötelezi az eljárás megismétlésére.

A módosítás megszünteti a lemondás, mint a területi kamarával közölt egyoldalú, azonnal hatályosuló a kamarai tagság megszűnését eredményező lehetőséget. Visszaélésre adhatott okot, hogy a kamarai hatósági eljárás alá vont tagok a tagságukról egyoldalúan lemondtak, ezzel megszüntetve a kamara eljárási lehetőségét. A lemondás esetében az is nehezen kezelhető, hogy a kamara megkövetelje az immár volt tagtól, hogy a működésének befejezését és az ügyeinek lezárását vagy átadását a jogszabályoknak megfelelően teljesítse. A módosítás nem szünteti meg a tagságról való lemondás lehetőségét, azonban a tagnak a területi kamarától kell kérnie a tagság megszüntetését, így a megszüntetés törvényi feltételei, amelyek a szünetelés szabályaival azonosak, hatósági eljárásban ellenőrizhetők a tagság tényleges megszüntetése előtt.

A módosítás bővíti azon adatok körét, amelyeket a kamarai nyilvántartás közhitelesen, illetve nyilvánosan tartalmaz az ügyvédi irodák vonatkozásában. Az ügyvédi iroda jegyzett tőkéje a kamara által nyilvántartott adat, a módosítás ezzel összefüggésben egyrészt arról rendelkezik, hogy az adat közhitelesnek minősül, másrészt, hogy nyilvánosan is elérhetővé kell tenni az ügyvédkeresőben. Az ügyvédi irodák esetében az adószám is nyilvános adattá válik.

Az átmeneti rendelkezés meghatározza, hogy a kamarai nyilvántartásba már bejegyzett ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultsággal rendelkező ügyvédi tevékenységet gyakorlók kiegészítő felelősségbiztosítására vonatkozó adatokat a területi kamaráknak milyen határidővel kell a nyilvántartásba – hivatalból – bejegyezniük.

Átmeneti rendelkezés, amely alapján a letétkezelésre vonatkozó megbízások és a letéti szerződések szigorítására vonatkozó előírásokat a rendelkezések hatálybalépéstét követően megkötött szerződésekre kell alkalmazni.

Az ügyvédi kamarai nyilvántartás adatait az Üttv. 1. melléklete tartalmazza. A módosítás nyilvános közhiteles adattá teszi az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultsághoz kapcsolódó kiegészítő felelősségbiztosítás biztosítójára és a biztosítás mértékére vonatkozó adatokat.

Szövegcserés módosítások.

Az Üttv. 19. § (1) bekezdésének módosítása alapján bővül az az igazságügyi hivatásrendek közé sorolható személyi kör, akik a tevékenységük ellátása során ügyvédi joggyakorlatként elismerhető gyakorlatot szereznek. A módosítás növeli az igazságügyi hivatásrendek közötti átjárhatóságot, amikor arról rendelkezik, hogy bírósági végrehajtóként, bírósági titkárként, alügyészként, közjegyzőhelyettesként, bírósági végrehajtó-helyettesként, valamint a jogi szakvizsga megszerzését követően bírósági vagy ügyészségi fogalmazóként is szerezhető ügyvédi joggyakorlatként a kamarai tagfelvétel során elismerhető gyakorlati idő.

Az Üttv. 54. § (5) bekezdésének módosítása technikai pontosítás, amely egyértelműsíti, hogy a szünetelő ügyvédeknek legalább ötévente kérelemre kell a szünetelés meghosszabbítása iránt intézkedniük, a területi kamara a szünetelést nem hosszabbítja meg ötévenként automatikusan.

Az Üttv. 85. § (1) bekezdésének módosítása arra irányul, hogy ne csak az elhunyt ügyvédek irodája számára lehessen irodagondnok kijelölése iránt intézkedni, hanem bármely olyan esetben, amikor az ügyvédi irodának ügyvédi tevékenység ellátására jogosult tagja nem marad.

Az Üttv. 86. § (1) bekezdésében az Üttv. fogalomhasználati egységesítése miatt az ügyvédi gyakorlat kifejezést ügyvédi joggyakorlatra szükséges cserélni.

Az Üttv. 158. § (2) bekezdésének módosítása alapján az Üttv. 194/A. §-a szerinti közfeladat ellátására kötött megállapodás esetére a Magyar Ügyvédi Kamara küldöttgyűlése által az Üttv. 158. § (1) bekezdés 39. pontja alapján elfogadható szabályzat kiemelt szabályzatnak minősül, amelynek az érvényességéhez az Üttv. 201. § (2) bekezdése alapján szükséges, hogy a törvényességét a miniszter előzetesen megállapítsa.

Az Üttv. 194/B. §-ának módosítása alapján az állam által előlegezett kirendelt védői díjak kifizetésére irányuló megállapodást a miniszter a Magyar Ügyvédi Kamara mint egyedüli alapító által létesített jogi személlyel is megkötheti.

Az ügyvéd és ügyfele közötti vitás helyzetben igénybe vehető közvetítésnek nem kizárólag a megbízási jogviszony keretében ellátott ügyvédi tevékenység esetében lehet helye, az többek között például a kirendelésen alapuló esetekben is alkalmazandó. Az Üttv. 195. § (1) bekezdését érintő pontosítás alapján bármely az ügyvédi tevékenység ellátásával összefüggésben álló vita esetében alkalmazhatóak a közvetítés szabályai.

A kamarai tagságról való lemondás megszűnési ok helyett megszüntetési okká válik, így a vonatkozó rendelkezés hatályon kívül helyezése indokolt.

Hatályba léptető rendelkezés.