23/2025. (VII. 31.) ÉKM rendelet indokolás

Az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékletét képező Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A rendelettervezet az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény 59. § (2) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján az állami építési beruházási folyamatban a műszakilag egyenértékű kiváltás szabályait állapítja meg.

A rendelettervezet célja, hogy az állami építési beruházások során meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek alapján egy termék vagy technológia műszakilag egyenértékűnek tekinthető egy másikkal. A tervezet részletesen szabályozza a műszaki egyenértékűség megállapításának folyamatát és szempontjait, elősegítve a költséghatékony megvalósítást a minőség fenntartása mellett. A tervezet definiálja a műszaki egyenértékű kiváltás fogalmát, meghatározza az egyenértékű kritériumrendszer tervezésének szabályait, az egyenértékű kiváltási javaslat előterjesztésének folyamatát, valamint az egyenértékűség vizsgálatának szempontjait. A cél, hogy átláthatóvá és egységessé tegye az egyenértékűség megítélését, elősegítve ezzel a költséghatékony megvalósítást a minőség fenntartása mellett. Az egyenértékűség kérdése gyakran felmerül az építési projektek során, hiszen a tervezett megoldások helyett sok esetben azonos műszaki paraméterekkel rendelkező, de kedvezőbb árú alternatívák is elérhetőek. A kritériumrendszer alkalmazása biztosítja, hogy ezek a döntések objektív szempontok alapján, az építmény funkciójának és élettartamának veszélyeztetése nélkül szülessenek meg.

A műszaki egyenértékű kiváltás szabályainak rögzítésével a beruházások objektív feltételek esetén az állami építési beruházás a felelős költségvetési gazdálkodás követelményére és a legkisebb költség elvére figyelemmel alacsonyabb mértékű központi költségvetési forrás felhasználásával vagy egyébként kedvezőbb pénzügyi feltételek mentén, gyorsabban valósulhatnak meg.