• Tartalom

237/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet

237/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet

a villamosenergia-ellátás folyamatos biztosítása érdekében szükséges rendszerbiztonsági szolgáltató kijelöléséről

2025.08.01.

[1] A Kormány az átviteli hálózat biztonságos, stabil üzemállapotának fenntartása, valamint Észak-Magyarország villamosenergia ellátásbiztonságának biztosítása érdekében rendszerbiztonsági szolgáltató kijelöléséről gondoskodik annak érdekében, hogy a veszélyhelyzet megszűnését követően is rendelkezésre álljon a tárgyévekre vonatkozóan szükséges villamosenergia-mennyiség.

[2] A Kormány a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 23. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A Kormány Észak-Magyarország villamosenergia ellátásbiztonságának biztosítása érdekében 2026. december 31-ig kijelöli az MVM Mátra Energia Zártkörűen Működő Részvénytársaságot a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. § 49c. pontja szerinti rendszerbiztonsági szolgáltatóvá (a továbbiakban: rendszerbiztonsági szolgáltató) annak érdekében, hogy a Mátrai Erőmű III., IV. és V. blokkjaiban közszolgáltatás keretében a 3. § (1) bekezdésében hivatkozott szerződés szerinti villamosenergia-mennyiséget megtermelje.

2. § (1) A rendszerbiztonsági szolgáltató az 1. § szerinti betáplálást mint az átviteli hálózat biztonságos, stabil üzemállapotának fenntartása érdekében szükséges rendszerbiztonsági szolgáltatást (a továbbiakban: szolgáltatás) teljesíti.

(2) A rendszerbiztonsági szolgáltató a szolgáltatás teljesítéséért ellentételezésre jogosult.

(3) Az ellentételezés fedezi, de nem haladja meg a szolgáltatás nyújtására vonatkozó szolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges, az értékcsökkenést is magában foglaló, a bevétellel nem fedezett, nettó költséget. Az ellentételezés ugyanakkor kevesebb sem lehet, mint a ténylegesen megtermelt villamos energia mennyiség szolgáltatásához kapcsolódóan szükséges, az értékcsökkenést is magában foglaló, bevétellel nem fedezett nettó költség. Az 1. §, valamint a 3. § szerint elvárt és a ténylegesen megtermelt villamosenergia-mennyiség összehasonlításánál figyelembe kell venni a technológiai, üzembiztonsági és gazdaságossági szempontokat. Az ellentételezés nem tartalmazza a szolgáltatáson kívül eső egyéb gazdasági tevékenységhez kapcsolódó költség vagy ráfordítás fedezetét. Ha valamely, szolgáltatás nyújtásával érintett év tekintetében az üzleti terven alapuló vagy tény nettó költségre a tervezett bevétel fedezetet nyújt, ez esetben az erre az évre benyújtható ellentételezési igény tervezett vagy tény összege nulla.

3. § (1) A szolgáltatás ellátására az energiapolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a rendszerbiztonsági szolgáltatóval szerződést köt, vagy azt módosítja a tárgyévet megelőző év szeptember 30-ig (a továbbiakban: szerződés), amely tartalmazza

a) a szolgáltatási kötelezettségek tartalmát, területi és időbeli hatályát,

b) a tárgyévi kifizetendő ellentételezés összege – 5. § (5) bekezdése szerinti – megállapításának formai követelményeit, valamint

c) a rendszerbiztonsági szolgáltatónak biztosított kizárólagos vagy speciális jogok meghatározását.

(2) Az ellentételezés meghatározására vonatkozó módszertant és az ellentételezés meghatározása során elszámolható költségek meghatározásának módját az 1. melléklet tartalmazza.

(3) A szolgáltatáshoz kapcsolódó nettó költséget a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges elszámolható költség és a szolgáltatáshoz kapcsolódó összes bevétel különbsége alapján kell meghatározni.

4. § (1) A rendszerbiztonsági szolgáltató a tárgyévre vonatkozó ellentételezés megállapítása iránti kérelmét a tárgyév május 15. napjáig benyújtja a miniszternek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem tartalmazza

a) az érvényesíteni kívánt igény jogcímét,

b) a tárgyévi szolgáltatáshoz kapcsolódó nettó költség értékét az 1. mellékletben meghatározottak alapján dokumentációval alátámasztva, az elfogadott üzleti terv alapján,

c) a tárgyévet megelőző évben a szolgáltatáshoz kapcsolódó nettó költség tény értékét a 2. § (3) bekezdése figyelembevételével,

d) a tárgyévet megelőző évben a szolgáltatáshoz kapcsolódó nettó költség tény értékét és

e) a tárgyévet megelőző évben folyósított ellentételezés összegét.

(3) A rendszerbiztonsági szolgáltató az ellentételezés megállapítása iránti kérelemhez csatolja

a) a tárgyévre vonatkozó üzleti terv alapján készült eredmény-kimutatás tervezetét, amely tartalmazza a szolgáltatás érdekében és az ezen kívül végzett tevékenység alapján megállapított társasági eredmény tervezett összegét,

b) a tárgyévet megelőző évre vonatkozó auditált beszámoló és a kapcsolódó főkönyvi kimutatást és az az alapján készült eredménykimutatást, ha a tárgyévet megelőző évben a rendszerbiztonsági szolgáltató részére ellentételezés került kifizetésre vagy megállapításra,

c) részletes szöveges magyarázatot a kérelmet alátámasztó számításhoz, alkalmazott modellhez és allokációs módszertanhoz,

d) a tárgyévet megelőző év végéig a szolgáltatás nyújtásával érintett időszak kezdete óta ténylegesen folyósított ellentételezési igény, valamint az ugyanezen időszakra a b) pont szerint kimutatott tény ellentételezési igény egyenlegét, amely a 7. § (4) bekezdése szerinti pénzügyi elszámolás alapját képezi.

5. § (1) A miniszter a szolgáltatás ellentételezésének megállapítása iránti kérelmet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) bevonásával vizsgálja meg.

(2) A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálat keretében a rendszerbiztonsági szolgáltató által benyújtott kérelemben és annak mellékleteiben foglaltak e rendeletnek való megfelelőségét vizsgálja, és javaslatot tesz a miniszternek a tárgyévi kifizetendő ellentételezés összegére, figyelemmel a támogatásra nem javasolt költségelemekre és azok összegére, valamint a tárgyévet megelőző év nettó költség tény értéke és a folyósított ellentételezés összegének különbözetére. A Hivatal a javaslatát legkésőbb tárgyév június 30. napjáig megküldi a miniszternek.

(3) Ha a kérelmet a rendszerbiztonsági szolgáltató hiányosan nyújtotta be, a Hivatal határidő tűzésével felhívja a rendszerbiztonsági szolgáltatót, hogy a kérelmet az e rendeletben meghatározott feltételek szerint nyújtsa be.

(4) A Hivatal a kérelemben és annak mellékleteiben foglaltak megfelelőségének vizsgálatához – határidő tűzésével – a rendszerbiztonsági szolgáltatótól felvilágosítást, továbbá adatszolgáltatást kérhet.

(5) Ha a kérelemben és a mellékleteiben foglaltak megfelelnek az e rendeletben meghatározott feltételeknek, a miniszter – a Hivatal javaslatának figyelembevételével – a szerződésben meghatározott formában, tárgyév július 15. napjáig megállapítja a tárgyévi kifizetendő ellentételezés összegét és a kifizetés módját. Az ellentételezést legkésőbb a szolgáltatási kötelezettség megszűnését követő év július 30-ig kell kifizetni.

(6) A szolgáltatás ellentételezésének kifizetése elkülönített költségvetési forrásból történik. A kifizetés történhet egy összegben vagy részletekben.

(7) A miniszter a tárgyévi szolgáltatás teljesítésének elismerését és az ellentételezés összegének megállapítását megküldi a rendszerbiztonsági szolgáltató, továbbá az államháztartásért felelős miniszter részére.

6. § A szerződés aláírásának évében a miniszter a rendszerbiztonsági szolgáltató részéről benyújtott kérelem alapján, a Hivatal javaslatát figyelembe véve, tárgyév december 31-ig gondoskodik az ellentételezés tárgyévi összege rendszerbiztonsági szolgáltató részére történő kifizetéséről, a 7. §-ban meghatározottak szerinti utólagos elszámolás mellett.

7. § (1) Ha a tárgyévet megelőző évre megállapított ellentételezés nettó összege és – a 4. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok alapján – a tényleges nettó költség összegének tény értéke eltér, és az eltérés a rendszerbiztonsági szolgáltató

a) javára többletet mutat, a rendszerbiztonsági szolgáltató a tárgyévet követő évben benyújtott kérelmében köteles a következő tárgyévre vonatkozó igényét a többlettel csökkentett összegben megadni, vagy

b) hátrányára hiányt mutat, a rendszerbiztonsági szolgáltató a tárgyévet követő évben benyújtott kérelmében jogosult a következő tárgyévre vonatkozó igényét a többlettel növelt összegben megadni.

(2) A miniszter az (1) bekezdésben meghatározott különbözetnek a csökkentett vagy többlettel növelt összege figyelembevételével – a Hivatal 5. § (2) bekezdése szerinti javaslatának a figyelembevételével – állapítja meg a szolgáltatás ellentételezésének a tárgyévi összegét a rendszerbiztonsági szolgáltató részére.

(3) A rendszerbiztonsági szolgáltató az utolsó szolgáltatási kötelezettséggel érintett tárgyévet követő évben a 4. § (1) bekezdésében meghatározott határidőben a tárgyévben megállapított ellentételezés nettó összege és a tárgyév tényleges nettó költség összegének tény értéke különbözetének az elszámolását benyújtja a miniszternek. A miniszter az elszámolást a Hivatal bevonásával vizsgálja meg, és – az 5. § (5) bekezdésében meghatározott határidőig – határozza meg a megállapított ellentételezés nettó összege és ténylegesen járó ellentételezés értéke esetleges eltérését.

(4) Ha a 4. § (3) bekezdés d) pontja alapján az utolsó szolgáltatási kötelezettséggel érintett tárgyév végéig ténylegesen folyósított ellentételezés nettó összege és – a 4. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok alapján valamennyi szolgáltatással érintett év tekintetében – a ténylegesen járó ellentételezés tény értéke eltér, és az eltérés a rendszerbiztonsági szolgáltató

a) javára többletet mutat, akkor a rendszerbiztonsági szolgáltató a tárgyévet követő év július 30-ig a különbözetet visszafizeti, vagy

b) hátrányára hiányt mutat, akkor a miniszter legkésőbb a szolgáltatási kötelezettség megszűnését követő év július 30-ig gondoskodik a különbözetnek a rendszerbiztonsági szolgáltató részére történő megfizetéséről.

8. § (1) A rendszerbiztonsági szolgáltató a számviteli nyilvántartásában a szolgáltatás teljesítéséhez kapcsolódó költségeit – a szolgáltatással nem összefüggő, egyéb gazdasági tevékenységeivel kapcsolatos költségeitől elkülönítetten – külön vezeti és mutatja ki.

(2) A kimutatás tartalmazza

a) az 1. mellékletben meghatározott elszámolható költségeket és bevételeket minden olyan évben, amikor a rendszerbiztonsági szolgáltató ellentételezésben részesül,

b) a rendszerbiztonsági szolgáltató mint a 2006/111/EK irányelv szerinti közvállalkozás belső pénzügyi és szervezeti felépítésére vonatkozó adatokat, az általa végzett egyes tevékenységekre vonatkozó elkülönített és hiteles elszámolásokat, valamint

c) az egyes tevékenységekhez kapcsolódó költségeket és bevételeket, valamint a költségek és bevételek kijelölésének és megosztásának módszereit.

9. § E rendelet alkalmazásában üzleti terv jelenti:

a) a 4. § (1) bekezdése szerinti kérelem tekintetében a rendszerbiztonsági szolgáltató részére elfogadott tárgyévi üzleti tervet,

b) a 6. §-ban meghatározott kérelem tekintetében az ún. 2021 FC9 üzleti tervet, amely az év 1–9. hónapja tekintetében a tényadatokat és a 10–12. hónap tekintetében a tervszámokat tartalmazza.

10. § Ez a rendelet 2025. augusztus 1-jén lép hatályba.

11. § Az ellentételezés elszámolására az e rendeletben foglalt előírásokat kell alkalmazni.

1. melléklet a 237/2025. (VII. 31.) Korm. rendelethez

Az ellentételezés meghatározása során elszámolható költség

1. A 2. § szerinti ellentételezést a következő képlet alapján kell meghatározni:

Kt = NKt + KTt

1.1. ahol

1.1.1. Kt az ellentételezés mértéke t évben

1.1.2. Nettó költség (NKt) képlete ():

NKt = VKt + ÁKt + ÉCSt + TAt – VEÁBt – EBt – PEt
ahol

1.1.2.1. VKt (Változó költségek) a közszolgáltatási kötelezettséggel megtermelt villamos energiához kapcsolódóan t évi tervezett változó költségek forintban denominálva; melynek számítási módja:

VKt = KTA,t + KCO2,t

1.1.2.1.1. ahol

1.1.2.1.1.1. KTA,t (Költség, Tüzelőanyag) kizárólag azok a gazdasági szempontból észszerűen felmerülő tervezett költségek és egyéb ráfordítások, amelyek szén, gázolaj, földgáz, biomassza és egyéb tüzelőanyagok beszerzésével kapcsolatban merülnek fel t évben, beleértve a rendszerbiztonsági szolgáltatás kezdete előtt megképzett bányabezárási, rekultivációs és erőművi környezetvédelmi céltartalékok a szolgáltatás nyújtása alatti inflációs követését, valamint műszaki változások miatti többlet-céltartalékképzést. Az MVM Mátra Energia Zrt. esetén a villamosenergia-termelés nem vásárolt, hanem saját előállítású lignit tüzelőanyagon alapul, amit a visontai és a bükkábrányi bányákban termelnek ki. A lignithez kapcsolódó költségek tehát nem vásárolt tüzelőanyag-költségként, hanem a bányák önköltségeként merülnek fel, ami teljes egészében (az értékcsökkenést is beleértve) villamosenergia-termeléshez kapcsolódó változó költségként kerül figyelembevételre – ideértve az aktív jövesztéssel felhagyott bányaterületek tájrendezési, rekultivációs költségeit is –, függetlenül attól, hogy az közvetlen vagy közvetett költség. A változó és az állandó költségek megbontásához a villamosenergia-termelőn belül a termelő területek, azaz (i) az erőmű, (ii) a Visontai Bánya és (iii) Bükkábrányi Bánya, valamint (iv) a nem termelő területek, összefoglaló néven „az irányító szervezet” külön egységként kerülnek nyilvántartásra.

1.1.2.1.1.1.1. A változó költségek közé kerültek besorolásra ennek megfelelően a következők:

1.1.2.1.1.1.1.1. Bányák esetében a közszolgáltatási kötelezettséggel termelt villamos energiához kapcsolódó összes költség és egyéb ráfordítás, beleértve a rendszerbiztonsági szolgáltatás kezdete előtt megképzett bányabezárási, rekultivációs céltartalékok a szolgáltatás nyújtása alatti inflációs követését, valamint műszaki változások miatti többlet-céltartalékképzést, valamint a bányákra jutó értékcsökkenést is az általános érdekű gazdasági szolgáltatás érdekében termelt villamos energiához kapcsolódó mértékben.

1.1.2.1.1.1.1.2. Erőmű és irányító szervezet esetében a közszolgáltatási kötelezettséggel termelt villamos energiához kapcsolódó vásárolt tüzelőanyag és a termeléshez szorosan kapcsolódó segédanyag: vásárolt tüzelőanyagok költsége (földgáz, gázolaj és biomassza beszerzésének költsége), valamint a villamosenergia-termeléshez kapcsolódó segédanyag (pl. mészkőliszt, mészhidrát) költsége.

1.1.2.1.1.1.1.3. A rendszerbiztonsági szolgáltatás kezdete előtt megképzett erőművi környezetvédelmi céltartalékok a szolgáltatás nyújtása alatti inflációs követését, valamint műszaki változások és kockázatértékelés változása miatti többlet-céltartalékképzést.

1.1.2.1.1.2. KCO2,t (Költség, Szén-dioxid) a szén-dioxid kibocsátásából eredően, gazdasági szempontból észszerűen felmerülő tervezett költségek, az ETS-rendszerben kereskedett, kötelező CO2-kvóta beszerzés költsége.

1.1.2.2. ÁK (Állandó költségek) a közszolgáltatási kötelezettséggel megtermelt villamos energiához kapcsolódóan t évi észszerűen tervezett fix költségek forintban denominálva, a következő szempontok figyelembevételével: Az erőműnél és az irányító szervezetnél a közszolgáltatási kötelezettséggel megtermelt villamos energiához kapcsolódó összes költség, az alábbi tételek kiszűrése után:

1.1.2.2.1. Egyszeri tételek;

1.1.2.2.2. Az 1.1.2.1. alpontban változó költségként definiált elemek;

1.1.2.2.3. Az erőmű és az irányító szervezet értékcsökkenése, amely külön tényezőként került figyelembevételre [lásd 1.1.2.3. alpont].

1.1.2.3. ÉCSt (Értékcsökkenés) az erőművi és az irányítószervezeti eszközök közszolgáltatási kötelezettséggel megtermelt villamosenergiához kapcsolódó t évi tervezett értékcsökkenése forintban denominálva.

1.1.2.4. TAt (Társasági Adó) a közszolgáltatási megbízás keretében értékesített villamos energiához kapcsolódó t évi tervezett társasági adófizetési kötelezettség értéke forintban denominálva.

1.1.2.1.5. VEÁBt (Villamosenergia-árbevétel) a közszolgáltatási megbízás keretében értékesített villamos energiához kapcsolódó t évi tervezett árbevétel forintban denominálva, az alábbi képlet szerint:

VEÁBt = VETÁBt + VEKÁBt + VESTKAt + VESEEAt
ahol

a) VETÁBt (VE Termelés Árbevétele) a t évi közszolgáltatási kötelezettséggel megtermelt villamos energiából származó árbevétel forintban,

b) VEKÁBt (VE Kereskedelem Árbevétele) a t évi közszolgáltatási kötelezettség keretében villamosenergia-kereskedelemből származó árbevétel forintban,

c) VESTKAt (VE Saját Termelésű Készletek Állományváltozása) a t évi közszolgáltatási kötelezettséggel megtermelt villamosenergiához kapcsolódó saját termelésű készletek állományváltozása forintban,

d) VESEEAt (VE Saját Előállítású Eszközök Aktiválásának értéke) a t évi közszolgáltatási kötelezettséggel megtermelt villamos energiához kapcsolódó saját előállítású eszközök aktiválásának értéke forintban.

1.1.2.6. EBt (Egyéb bevétel) a t évi tervezett egyéb bevétel forintban denominálva,

a) beleértve a kapott barna és zöld prémium támogatást, a bányabezárási, rekultivációs és erőművi környezetvédelmicéltartalék-feloldást, valamint a közszolgáltatási kötelezettséggel megtermelt villamos energiához kapcsolódó egyéb céltartalék-feloldást, azzal, hogy a bányabezárási, rekultivációs céltartalék-feloldás tekintetében legfeljebb csak akkora mértékű feloldás vehető figyelembe, amekkora mértékű ugyanilyen tárgyú céltartalékképzés is elszámolásra került a rendszerbiztonsági szolgáltatás nyújtása alatti időszak kezdetét követően, az 1.1.2.1. alpont szerint;

b) nem beleértve az egyszeri tételeket és egyéb olyan bevételeket, amelyek nem a közszolgáltatás keretében végzett villamosenergia-értékesítéshez köthetők.

1.1.2.7. PEt (Pénzügyi Eredmény) a t évben az MVM Mátra Energia Zrt. által a közszolgáltatási megbízás keretében értékesített villamos energiához kapcsolódó tervezett pénzügyi eredmény értéke forintban denominálva. A pénzügyi eredmény a pénzügyi bevételek (például kapott osztalék) és pénzügyi ráfordítások (például devizaszármazékos ügylet valós értékének vesztesége) különbségének értéke forintban denominálva. A túlzott ellentételezés elkerülésre érdekében az MVM Mátra Energia Zrt. leányvállalataitól kapott osztalék bevételnövelő (és így ellentételezést csökkentő) elemként került figyelembevételre, ezzel is követve a szabályozási gyakorlatot („belső haszon” kezelése).

1.1.3. KTt (Korrekciós tényező) a villamosenergia-termelés költségeinek és bevételeinek korrekciós tényezője t évre vonatkozóan, az alábbi képlet szerint:

KTt = TVKt-1 – VKt-1 + TÁKt-1 – ÁKt-1 + TÉCSt-1 – ÉCSt-1 + TTAt-1 – TAt-1 – (TVEÁBt-1 – VEÁBt-1) – (TEBt-1 – EBt-1) – (TPEt-1 – PEt-1)
ahol

1.1.3.1. TVKt-1 (Tényleges Változó Költség) a közszolgáltatási kötelezettséggel termelt villamosenergia t-1 évre vonatkozó tényleges változó költségei forintban, beleértve a szén-dioxid-kibocsátási kvótáknak az EU Kibocsátási Kvóta t-1 január 1. és december 31. közötti tényleges kibocsátás alapján elszámolt mennyisége tényleges beszerzési áron történő beszerzését.

1.1.3.2. VKt-1 a közszolgáltatási kötelezettséggel termelt villamos energia tervezett, jóváhagyott vagy meghatározott változó költségei forintban a t-1 évben.

1.1.3.3. TÁKt-1 (Tényleges Állandó Költség) a közszolgáltatási kötelezettséggel termelt villamos energia tényleges állandó költségei forintban a t-1 évben.

1.1.3.4. ÁKt-1 a közszolgáltatási kötelezettséggel termelt villamos energia tervezett, jóváhagyott vagy meghatározott állandó költségei forintban a t-1 évben.

1.1.3.5. TÉCSt-1 (Tényleges Értékcsökkenés) az erőművi és az irányítószervezeti eszközök közszolgáltatási kötelezettséggel megtermelt villamos energiához kapcsolódó t-1 évre vonatkozó tényleges értékcsökkenése forintban.

1.1.3.6. ÉCSt-1 az erőművi és az irányítószervezeti eszközök közszolgáltatási kötelezettséggel megtermelt villamos energiához kapcsolódó t-1 évre tervezett, jóváhagyott vagy meghatározott értékcsökkenése forintban.

1.1.3.7. TTAt-1 a közszolgáltatási megbízás keretében értékesített villamos energiához kapcsolódó t-1 évi tényleges társasági adófizetési kötelezettség értéke forintban.

1.1.3.8. TAt-1 a közszolgáltatási megbízás keretében értékesített villamos energiához kapcsolódó t-1 évi tervezett társasági adófizetési kötelezettség értéke forintban.

1.1.3.9. TVEÁBt-1 (Tény Villamosenergia-árbevétel) a közszolgáltatási kötelezettséggel előállított villamosenergia-termelésből származó tényleges bevétel forintban, a t-1 évben.

1.1.3.10. VEÁBt-1 a közszolgáltatási kötelezettséggel előállított villamosenergia-termelésből származó tervezett bevételek forintban, a t-1 évben.

1.1.3.11. TEBt-1 (Tény Egyéb Bevétel) a közszolgáltatási kötelezettséggel összefüggő, az erőműben t-1 évben ténylegesen felmerült egyéb bevétel forintban, beleértve a kapott barna és zöld prémium támogatás összegét, a bányabezárási, rekultivációs és erőművi környezetvédelmi céltartalék-feloldást, valamint a közszolgáltatási kötelezettséggel megtermelt villamos energiához kapcsolódó egyéb céltartalék-feloldást, azzal, hogy a bányabezárási, rekultivációs céltartalék-feloldás tekintetében legfeljebb csak akkora mértékű feloldás vehető figyelembe, amekkora mértékű ugyanilyen tárgyú céltartalékképzés is elszámolásra került a rendszerbiztonsági szolgáltatás nyújtása alatti időszak kezdetét követően, az 1.1.2.1. alpont szerint.

1.1.3.12. EBt-1 (Egyéb Bevétel) a közszolgáltatási kötelezettséggel összefüggő, az erőműben t-1 évben tervezetten felmerülő egyéb bevétel forintban, beleértve a kapott barna és zöld prémium támogatás összegét, a bányabezárási, rekultivációs és erőművi környezetvédelmi céltartalék-feloldást, valamint a közszolgáltatási kötelezettséggel megtermelt villamos energiához kapcsolódó egyéb céltartalék-feloldást, azzal, hogy a bányabezárási, rekultivációs céltartalék-feloldás tekintetében legfeljebb csak akkora mértékű feloldás vehető figyelembe, amekkora mértékű ugyanilyen tárgyú céltartalékképzés is elszámolásra került a rendszerbiztonsági szolgáltatás nyújtása alatti időszak kezdetét követően, az 1.1.2.1. alpont szerint.

1.1.3.13. TPEt-1 a t-1 évben az MVM Mátra Energia Zrt. által elért tényleges pénzügyi eredmény értéke forintban.

1.1.3.14. PEt-1 a t-1 évben az MVM Mátra Energia Zrt. által tervezett pénzügyi eredmény értéke.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére