2025. évi XXV. törvény

„(1a) A közlekedési célú üzemanyagot végső felhasználók részére – ideértve a saját célra történő felhasználást is – értékesítő gazdálkodó szervezet kötelezett fél a 2025–2035. években az egyes éveket megelőző második évben általa végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, szállított, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,5%-ának megfelelő mértékű éves energiamegtakarítást köteles elérni a végső felhasználók körében.”

„(2a) Az energiamegtakarítási kötelezettség alapjának 0,5%-áig az adott évi energiamegtakarítási kötelezettséget legalább 30%-ban a tárgyévben megvalósított, legalább 6 éves élettartamot elérő egyéni fellépésből származó hitelesített energiamegtakarítással kell teljesíteni. Ezt meghaladóan az energiamegtakarítási kötelezettség alapjának 0,5%-áig az adott évi energiamegtakarítási kötelezettség a tárgyévben, valamint az adott kötelezettségi időszakon belül bármely korábbi évben megvalósított egyéni fellépésből származó, energiamegtakarítási kötelezettség teljesítésére korábban el nem számolt hitelesített energiamegtakarítással teljesíthető, figyelemmel az (5)–(5b) bekezdésben foglaltakra.

(2b) Az energiamegtakarítási kötelezettség alapjának 0,5%-a felett az adott évi energiamegtakarítási kötelezettség a tárgyévben, valamint az adott kötelezettségi időszakon belül bármely korábbi évben megvalósított, az energiapolitikáért felelős miniszter e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott jegyzékben (a továbbiakban: jegyzék) szereplő, a jegyzék szerint számított és hitelesített, legalább 6 éves élettartamot elérő egyéni fellépésből származó, energiamegtakarítási kötelezettség teljesítésére korábban el nem számolt hitelesített energiamegtakarítással teljesíthető – figyelemmel az (5)–(5b) bekezdésben foglaltakra – azzal, hogy az adott évi energiamegtakarítási kötelezettség e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott százalékos arányának lakóépületek energiahatékonyságát javító egyéni fellépésből kell származnia.”

„(2c) A lakóépületek energiahatékonyságát javító beruházás kivitelezése során az adott beruházás típusától függően az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben szereplő építési kulcstermékeket kell beépíteni, amelyeknek rendelkeznie kell az ÉMI Nonprofit Kft. által kiadott egyszerűsített környezeti minősítéssel, valamint a környezeti pontszámuk minimum értékének el kell érnie a 8-at.

(2d) Nem hitelesíthető az energiamegtakarítás, amennyiben nem felel meg a (2c) bekezdésben meghatározott követelménynek.

(2e) A saját jogon eljáró felhasználó részére szerződés keretében földgázt szállíttató fél és a közlekedési célú üzemanyagot végső felhasználók részére értékesítő egyesület először a 2024. évben köteles energiamegtakarítási kötelezettséget teljesíteni.”

„(3) A kötelezett fél az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítését a (4a) bekezdés szerinti esetben a 13. § (1) bekezdés b)–g) pontja szerinti olyan alternatív szakpolitikai intézkedésekkel is kombinálhatja, amelyekhez a kötelezett fél – vagy hitelesített energiamegtakarítás átruházása esetén bármely személy – részéről lényeges hozzájárulás történt. Ha a kötelezett fél az elért energiamegtakarítást ilyen alternatív szakpolitikai intézkedések igénybevételével éri el, az elért energiamegtakarításból a kötelezett félnek és a végső felhasználónak nyújtott vissza nem térítendő állami támogatás és adókedvezmény részaránya – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – az alternatív szakpolitikai intézkedés keretében, az egyéni fellépés további elszámolható költségének részaránya pedig kötelezetti energiamegtakarításként számolható el.”

„(4a) Az alternatív szakpolitikai intézkedés végrehajtó hatósága az energiapolitikáért felelős miniszter bevonásával az adott alternatív szakpolitikai intézkedés igénybevételére vonatkozó feltételek meghatározásával egyező formában meghatározza, hogy az adott alternatív szakpolitikai intézkedés mely feltételek fennállása esetén vehető igénybe energiamegtakarítási kötelezettség teljesítésére, amely esetben az elszámolásra a (3) és (4) bekezdés szerinti arány alkalmazandó. Ha az alternatív szakpolitikai intézkedés végrehajtó hatósága az adott alternatív szakpolitikai intézkedés igénybevételére vonatkozó feltételeket nem határoz meg, az adott alternatív szakpolitikai intézkedés nem vehető igénybe energiamegtakarítási kötelezettség teljesítésére. Az így keletkező megtakarítást a végrehajtó hatóság a 14. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja, a Hivatal a 13. § (5) bekezdése szerinti adatszolgáltatásában külön feltünteti.”

„(5a) Az (5b) bekezdésben foglalt kivételekkel nem vezethető fel a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásába a 6 évnél rövidebb élettartamú egyéni fellépésből származó energiamegtakarítás, valamint az intézkedés élettartamától függetlenül

„(5b) Azon 2025. június 30-ig megkezdett egyéni fellépésekből származó megtakarításokat, amelyek nem az (5a) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott intézkedésből származnak és amelyeknél az intézkedés élettartama nem éri el a második kötelezettségi időszak végét, a hitelesítő szervezet a második kötelezettségi időszak végéhez arányosítva, csökkentett értékkel felvezeti a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásába legkésőbb 2025. december 31-ig.”

„(1) Az egyéni fellépésekből származó energiamegtakarítást az energiamegtakarítási kötelezettség alapjának 0,5%-áig a jegyzék alapján, vagy energetikai auditor, energetikai auditáló szervezet által kiállított energetikai audit alapján, az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti átváltási tényezők, valamint számítási módszerek és elvek alkalmazásával kell megállapítani. Az energiamegtakarítás megállapítása céljából készített energetikai audit kiegészítő kötelező tartalmi elemeit a Hivatal elnöke az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében határozza meg.”

„(1a) Az egyéni fellépésekből származó energiamegtakarítást az energiamegtakarítási kötelezettség alapjának 0,5%-a felett a jegyzék alapján, az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti átváltási tényezők, valamint számítási módszerek és elvek alkalmazásával kell megállapítani.”

„(2) A jegyzék tartalmazza az egyszerűsített mérnöki módszertan alapján, becsléssel megállapítható energiamegtakarítást eredményező egyéni fellépést, valamint az így elért energiamegtakarítás kiszámításának módszereit és elveit. A jegyzéket az energiapolitikáért felelős miniszter évente felülvizsgálja.”

„(4) Az egyéni fellépésekből származó, energiamegtakarítási kötelezettségként elszámolni vagy átruházni kívánt energiamegtakarítást a Hivatal által névjegyzékbe vett – kötelezett félnek nem minősülő – energetikai auditáló szervezet (a továbbiakban: hitelesítő szervezet) hitelesíti. A hitelesítési jogosultság feltétele, hogy az energetikai auditáló szervezet a hitelesítést megelőzően saját maga, vagy vállalkozáscsoportjába tartozó energetikai auditáló szervezetekkel összesen legalább három, a VIII. Fejezet szerinti kötelező energetikai auditot elvégzett vagy saját maga legalább 200 000 GJ mennyiségű energiamegtakarítást hitelesített. A hitelesítési jogosultság feltételét képező energetikai auditok számát, valamint a hitelesített energiamegtakarítások mennyiségét a Hivatal ellenőrzi. A Hivatal az energetikai auditáló szervezetek névjegyzékében megjelöli a hitelesítési jogosultsággal rendelkező energetikai auditáló szervezeteket. Az egyéni fellépésekből származó energiamegtakarítás az intézkedés megvalósulását követő 14 hónap elteltével nem hitelesíthető, kivéve a technológiai fejlesztéseket létrehozó egyéni fellépéseket, amelyek esetében az energiamegtakarítás az intézkedés megvalósulását követő 18 hónapig hitelesíthető. A hitelesítő szervezet nem válhat a saját maga által hitelesített energiamegtakarítás első jogosultjává. Hitelesítés nélküli energiamegtakarítás a Hivatalhoz nem jelenthető be és a Hivatal részéről nem számolható el energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként.”

„(4b) A hitelesített energiamegtakarítás jogosultjának személyében bekövetkező változást az átruházó köteles haladéktalanul bejelenteni a (4a) bekezdés szerinti online felületen. A hitelesített energiamegtakarítás átruházásához a jogosult személyében bekövetkezett változásnak a nyilvántartásba való bejegyzése szükséges, az átruházás a (4a) bekezdés szerinti online felületen történő bejelentéssel válik hatályossá. A hitelesített energiamegtakarítás kétoldalú megállapodás keretében történő átruházása esetén a hitelesített energiamegtakarítás jogosultjának személyében bekövetkező változást a 15/B. § (7) bekezdése szerinti tranzakciós díj megfizetését igazoló átutalási igazolás vevő általi, a (4a) bekezdés szerinti online felületre történő feltöltését követően lehet bejegyezni. A Hivatal szúrópróbaszerűen ellenőrzi a tranzakciós díj megfizetését, és amennyiben megállapítja, hogy a tranzakciós díj nem megfelelő összegben került megfizetésre, a meg nem fizetett összeg tízszereséig terjedő bírságot szab ki. A bírságot kiszabó eljárásban figyelmeztetés közigazgatási szankció nem alkalmazható.”

„(5) A hitelesítő szervezet hitelesítésével igazolja az egyéni fellépés tényleges megvalósulását, a vásárolt termékekről és szolgáltatásokról kiállított számla hitelesítő szervezet részére történő bemutatását, valamint azt, hogy az energiamegtakarítás megállapítása során megfelelően vették figyelembe az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti átváltási tényezőket, számítási módszereket és elveket, a lényeges hozzájárulás meglétét, továbbá az energiamegtakarítás addicionális mértékét a tárgyévre és az azt követő évekre egyaránt.”

„(9) A hitelesítő szervezet és az első jogosult a hitelesített energiamegtakarítás Hivatal általi ellenőrizhetősége érdekében gondoskodik az energiamegtakarítás létrejötte, hitelesítése, a hitelesített energiamegtakarítást átruházás útján megszerző személy pedig az energiamegtakarítás megszerzése során birtokába került dokumentációnak az adott kötelezettségi időszakot követő 5 évig történő megőrzéséről. Ha a Hivatal rendelkezésére bocsátott dokumentáció alapján nem megállapítható kétséget kizáróan, hogy az energiamegtakarítás megfelelően került megállapításra, a hitelesítő szervezet ellenkező bizonyításáig azt kell vélelmezni, hogy az energiamegtakarítás megállapítására nem megfelelően került sor.”

„(3) A hitelesített energiamegtakarítás korlátozottan forgalomképes vagyoni értékű jog, amely kötelezett fél, a 15/D. § (9) bekezdése szerinti eset kivételével hitelesítő szervezetnek nem minősülő gazdálkodó szervezet, és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint a magyar állam részére átruházható. A nem hitelesített energiamegtakarítás átruházása – a 15/D. § (9) bekezdése szerinti eset kivételével – az energiamegtakarítás nem e törvény szerint vételre jogosult vevő részére történő átruházása, valamint a Hivatal által energiamegtakarítási kötelezettség teljesítésére elszámolt energiamegtakarítás átruházása semmis. A hitelesített energiamegtakarítás felosztható és többször átruházható.

(4) Az energiamegtakarítás első jogosultját az egyéni fellépéssel érintett végső felhasználó és a lényeges hozzájárulást kifejtő személy közötti írásbeli megállapodásban – ideértve az elektronikus úton kötött megállapodást is – kell megjelölni. E megállapodást az egyéni fellépés kezdete előtt kell megkötni, több egyéni fellépés megvalósítására irányuló cselekmény közül a legkorábbit kell figyelembe venni. A megállapodás tartalmazza a lényeges hozzájárulás módját és mértékét, valamint rögzíti azt a tényt, hogy a hozzájárulás lényeges hatással volt a végső felhasználó egyéni fellépése érdekében hozott döntésére. Lakóépület energiahatékonyságát javító egyéni fellépés esetén a végső felhasználó által átengedett energiamegtakarítással megegyező mértékű ellenszolgáltatást kell nyújtani. Lakóépület energiahatékonyságát javító egyéni fellépés esetén a megállapodásra vonatkozó részletszabályokat és kiegészítő tartalmi elemeket az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet rögzíti. E megállapodás hiányában az energiamegtakarítás nem hitelesíthető, kivéve, ha az adott energiamegtakarítás olyan energiamegtakarítást eredményező intézkedésből származik, amely tekintetében bármely személy részéről korábban lényeges hozzájárulás történt. Több első jogosult esetén a megállapodásban az egyéni fellépésből származó teljes energiamegtakarítás mértékére vonatkozóan egyértelműen fel kell tüntetni az energiamegtakarítás jogosultak közötti felosztását.”

„(6) Nem kötelező a (4) bekezdés szerinti megállapodás megkötése, ha a kötelezett saját eszközein, vagy saját tevékenységét érintően hajt végre egyéni fellépést és kizárólag maga válik az egyéni fellépésből származó energiamegtakarítás első jogosultjává.

(7) A hitelesített energiamegtakarítás kétoldalú megállapodás keretében vagy szervezett piacon ruházható át. Ha a hitelesített energiamegtakarítás átruházására kétoldalú megállapodás keretében kerül sor, a vevő köteles átruházásonként tranzakciós díjat fizetni az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott módon. A tranzakciós díj a kétoldalú megállapodás megkötésének napján hatályos, a szervezett piacon történő kereskedés után a szervezett piac működtetője által meghatározott legmagasabb tranzakciós díjtétel 100 Ft/GJ-lal növelt összege. A tranzakciós díj megfizetését igazoló átutalási igazolást a vevő a 15/A. § (4a) bekezdése szerinti online felületre feltölti a hitelesített energiamegtakarítás jogosultjának személyében bekövetkező változás bejegyzése érdekében. A tranzakciós díjból származó bevételeket az energiahatékonysági járulékkal egyező módon és célra kell felhasználni. A szervezett piac működtetője a Hivatal által vezetett hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásához jogosult hozzáférni a hitelesített energiamegtakarítás szervezett piacon történő átruházása érdekében. A hitelesített energiamegtakarítás szervezett piacon történő átruházásának alapelveit az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet határozza meg, mely tartalmazza a szervezett piacot működtető szervezet kijelölését is.”

„(1d) Ha a Hivatal a hitelesített energiamegtakarítás 15/A. § (4a) bekezdése szerinti felvezetését követő 10 napon belül az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer eredményét befolyásoló kockázatot azonosít, a hitelesített energiamegtakarítást a (7) bekezdés alapján ellenőrzés alá vonja. Ebben az esetben a hitelesített energiamegtakarítás az ellenőrzés lezárásáig – ideértve a hatósági ellenőrzés alapján indított hivatalbóli eljárás időtartamát is – nem jelenik meg a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásában. A hitelesített energiamegtakarítás ellenőrzés alá vonás esetén az ellenőrzés lezárultáig nem módosítható. Az ellenőrzés megkezdéséről a Hivatal haladéktalanul értesíti az első jogosultat és a hitelesítő szervezetet.”

„(4) A kötelezett fél a tárgyévet követő év március 31-ig nyilatkozik arról, hogy a számára az adott évre előírt kötelezettség teljesítésén felüli energiamegtakarításból mennyit kíván a korábbi évekre visszamenőlegesen elszámolni. A korábbi évekre el nem számolt, adott évre előírt kötelezettség teljesítésén felüli energiamegtakarítást a Hivatal a következő évek energiamegtakarítási kötelezettsége teljesítéseként veszi figyelembe.

(5) Ha a kötelezett fél az adott évre számára előírt energiamegtakarítási kötelezettséget nem éri el, – ideértve azt is, ha nem éri el az adott évi energiamegtakarítási kötelezettség körében teljesítendő lakóépületek energiahatékonyságát javító egyéni fellépés e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott %-os arányát, valamint a 15. § (2a) bekezdése szerinti %-os arányt – a tárgyévet követő év március 31-ig nyilatkozik, hogy kötelezettségét részben vagy egészben a 15/E. § (1) bekezdésében meghatározott energiahatékonysági járulék megfizetésével teljesíti, vagy a következő két év egyikében fogja azt teljesíteni a (3) bekezdés szerinti csökkentés figyelembevételével. Az adott évi energiamegtakarítási kötelezettség körében teljesítendő lakóépületek energiahatékonyságát javító egyéni fellépés e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott %-os arányát, valamint a 15. § (2a) bekezdése szerinti %-os arányt a tárgyévben kell teljesíteni. A Hivatal a tárgyévet követő év január 31-ig írásbeli emlékeztetőt küld a kötelezett feleknek a járulékfizetés lehetőségéről és a nyilatkozattételi határidőről, amely tartalmazza a nyilatkozattételi határidő elmulasztása, valamint a járulék 15/E. § (1) bekezdése szerinti határidőre történő megfizetésének elmulasztása esetére alkalmazandó jogkövetkezményeket. A részben vagy egészben energiahatékonysági járulék megfizetését választó kötelezett felek listáját a Hivatal a tárgyévet követő év április 30-ig az energiahatékonysági tájékoztató honlapon közzéteszi. Ha a kötelezett fél a fenti határidőn belül a hiányzó kötelezettség tekintetében nem nyilatkozik, vagy a járulék megfizetésére a 15/E. § (1) bekezdése szerinti határidőn belül nem, vagy csak részben kerül sor, az a kötelezett fél 15/F. § (1) bekezdése szerinti nemteljesítésének minősül.”

„(7) A tárgyévet megelőző évben hitelesített energiamegtakarítások reprezentatív módon kiválasztott, statisztikailag jelentős részének megfelelőségét a Hivatal ellenőrzi, függetlenül attól, hogy azt a kötelezett fél az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként az (1) bekezdés alapján elszámolásra bejelentette-e. A statisztikailag jelentős hányadot a Hivatal éves ellenőrzési tervben határozza meg. A Hivatal a hitelesítő szervezet által hitelesített energiamegtakarításokat akkor is ellenőrizheti, valamint a hitelesítést elvégző szervezettel szemben a hitelesítő szervezetekkel szemben alkalmazható jogkövetkezményeket akkor is alkalmazhatja, ha a hitelesítést elvégző szervezet már bármely okból nem szerepel az energetikai auditáló szervezetek nyilvántartásában. A hitelesített energiamegtakarítás ellenőrzés alá vonás esetén az ellenőrzés lezárultáig nem módosítható. A Hivatal a tárgyévben ellenőrzésre kiválasztott hitelesített energiamegtakarítások listáját és az ellenőrzésekkel érintett hitelesítő szervezetek nevét a tárgyévet követő év március 31-ig az energiahatékonysági tájékoztató honlapon közzéteszi. Ha a Hivatal eltérő hitelesítői gyakorlatot tapasztal azonos típusú intézkedések energiamegtakarításának kiszámításánál, konzultációt tart a hitelesítő szervezetekkel az ellenőrzések tapasztalatainak megosztása és a helyes gyakorlat alkalmazása érdekében.”

„(1) A Hivatal ellenőrzi a 15. § (1) és (1a) bekezdése szerinti energiamegtakarítási kötelezettség teljesítését. A kötelezettség nemteljesítése – ideértve azt is, ha a kötelezett fél nem éri el az adott évi energiamegtakarítási kötelezettség körében teljesítendő lakóépületek energiahatékonyságát javító egyéni fellépés e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott %-os arányát és a 15. § (2a) bekezdése szerinti %-os arányt –, valamint a 15/E. § (1) bekezdése szerinti határidőn belül be nem fizetett járulék esetén a Hivatal minden nem teljesített 1 GJ/év energiamegtakarítás után 70 000 forint bírságot szab ki.

(1a) A bírságot kiszabó eljárásban figyelmeztetés közigazgatási szankció nem alkalmazható. A 15/C. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatás elmulasztása esetén a Hivatal a rendelkezésére álló adatok alapján határozza meg a nem teljesített kötelezettség mértékét. A bírságot az adott tárgyévi teljesítéssel kapcsolatban a Hivatal akkor szabja ki, amikor a tárgyévet követő évek energiamegtakarításaiból történő tárgyévi beszámításra már nincs lehetőség, vagy a kötelezett fél elmulasztotta a 15/D. § (5) bekezdése szerinti nyilatkozatételi határidőt.”

„(1) Az a nagyvállalat, amelynek a tárgyévet megelőző évben a végső felhasználók részére történő energiaértékesítése meghaladja a 15 000 000 GJ-t, saját maga, vagy a vállalkozáscsoportjába tartozó gazdálkodó szervezeten keresztül köteles ügyfélszolgálatán és honlapján az energiahatékonysággal kapcsolatos olyan tájékoztatást és technikai, adminisztratív, pénzügyi tanácsadást nyújtani az energiafogyasztók számára, amely segíti az energiafogyasztók tudatos energiafogyasztási szemléletének kialakítását. A nagyvállalat, illetve a vállalkozáscsoportjába tartozó gazdálkodó szervezet által nyújtott tájékoztatásnak gyakorlatias és hasznos információkat kell tartalmaznia az egyes fogyasztói célcsoportok által kivitelezhető energiamegtakarítási lehetőségekről és az energiamegtakarítási beruházásokhoz elérhető támogatási konstrukciókról, projektekről, a beruházás megvalósításához képesítéssel rendelkező energetikai szakemberekről és elérhetőségükről, továbbá az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer finanszírozásában vagy társfinanszírozásában megvalósuló lakossági energiahatékonysági intézkedésekhez történő hozzáférés lehetőségéről.”

„(3) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztató honlapon fel kell tüntetni az energiahatékonysági tájékoztató honlapra mutató hivatkozást.”

„(13) A 15/B. § (7) bekezdésében megállapított tranzakciósdíj-fizetési kötelezettséget nem kell alkalmazni a kötelezett fél és a vállalkozáscsoportjába tartozó gazdálkodó szervezet közötti átruházás esetén.”

„(15) A Hivatal a 2025. évben esedékes energiamegtakarítási kötelezettség mértékét 2025. július 1-ig kiigazítja.”

„(23) A 15. § (5a) bekezdése szerinti tiltást nem kell alkalmazni a 15. § (5a) bekezdés a)–d) pontjában szereplő, 2025. január 1-jét megelőzően – víztakarékos zuhanyfej felszereléséből vagy cseréjéből, víztakarékossági szemléletformálásból származó energiamegtakarítás esetén az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2025. évi XXV. törvény hatálybalépését megelőzően – megkezdett intézkedésekre, ha az intézkedésből származó energiamegtakarítást 2025. március 31-ig – víztakarékos zuhanyfej felszereléséből vagy cseréjéből, víztakarékossági szemléletformálásból származó energiamegtakarítás esetén 2025. május 31-ig – felvezetik a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásába.

(24) Az energiamegtakarítási kötelezettség alapjának 0,5%-a feletti kötelezettségi részbe a Hivatal elnökének rendelete szerinti jegyzék, vagy egyedi audit alapján számított és hitelesített, a 15. § (2b) bekezdésben meghatározott miniszteri rendeletben meghatározott jegyzékben is szereplő intézkedésből származó energiamegtakarítás abban az esetben számítható be, ha az energiamegtakarítás számítására és hitelesítésére a 15. § (2b) bekezdésben meghatározott miniszteri rendeletben meghatározott jegyzékkel megegyezően került sor, vagy amennyiben azt a 15. § (2b) bekezdésben meghatározott miniszteri rendeletben meghatározott jegyzék szerint újra kiszámították és újrahitelesítették. Az újrahitelesítésre a 15/A. § (4) bekezdésében a hitelesítésre meghatározott időkorlát vonatkozik.”

„(26) Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerben a 2025. évre és azt követően nem lehet szorzót igénybe venni.

(27) A 15. § (2c) és (2d) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni a 2026. január 1-jét megelőzően megkezdett intézkedésekre. Lakóépületek energiahatékonyságát javító beruházás megvalósításának európai uniós forrásból finanszírozott alternatív szakpolitikai intézkedéssel történő kombinálása esetén a 15. § (2c) abban az esetben alkalmazandó, ha az adott alternatív szakpolitikai intézkedésre vonatkozó pályázati felhívás a kulcstermékek beépítését kifejezetten előírja.

(28) A Hivatal a 15/D. § (5) bekezdése szerinti, részben vagy egészben energiahatékonysági járulék megfizetését választó kötelezett felek listáját a 2025. évben az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2025. évi XXV. törvény hatálybalépését követő 15 napon belül teszi közzé.”