2025. évi XXV. törvény indokolás
2025. évi XXV. törvény indokolás
az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2025. évi XXV. törvényhez
2025.06.12.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, továbbá a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ehat.) módosítása az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerben (a továbbiakban: EKR) azonosított gazdaságélénkítő potenciál és a tagállami energiamegtakarítási céljaink elérése miatt indokolt.
Magyarország a Nemzeti Energia- és Klímatervben 2030-ra vállalt 336 PJ halmozott végsőenergia megtakarítást alternatív szakpolitikai intézkedésekkel és az EKR-rel tervezi elérni.
A módosítások a Nemzeti Energia- és Klímatervben 2030-ra vállalt halmozott végsőenergia megtakarítási cél elérését segítik elő az EKR kötelezettség mértékének emelése, a hosszabb élettartamú intézkedésekből származó megtakarítások ösztönzése, valamint a rövid élettartamú intézkedésből származó energiamegtakarítások visszaszorítása révén. Jelenleg az EKR kötelezettek rövid és hosszú élettartamú intézkedésekből származó energiamegtakarítással is teljesíthetik energiamegtakarítási kötelezettségüket, amely oda vezetett, hogy az elmúlt időszakban a rövid élettartamú intézkedésekből származó energiamegtakarítással történő teljesítés megnőtt, a teljesítési arány nagymértékben eltolódott a hosszú élettartamú intézkedésekből származó energiamegtakarítások hátrányára.
Annak érdekében, hogy a hosszú élettartamú intézkedésekből származó energiamegtakarításokat ösztönözzük és a rövid élettartamú intézkedésből származó energiamegtakarításokat visszaszorítsuk, valamint kiaknázzuk az EKR-ben rejlő gazdaságélénkítési potenciált, az alábbi rendelkezéseket vezetjük be:
Az EKR kötelezettek energiamegtakarítási kötelezettségének emelése, valamint a kötelezettségi időszak meghosszabbítása 2035-ig.
A már bejegyzett rövid élettartamú intézkedésekből származó hitelesített energiamegtakarításokat el lehet számolni EKR kötelezettség teljesítésére időkorlát nélkül a kötelezettség alapjának 0,5%-ig, azonban új 6 évnél rövidebb megtakarítást nem lehet bejegyezni a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásába, leszámítva az arányosítva újonnan bejegyzetteket 2025. december 31-ig. Ezen felül minimum 6 éves élettartamú intézkedésből származó hitelesített energiamegtakarítással történő teljesítést írunk elő, kötelező lakóépület-felújítási aránnyal.
A nem elszámolható rövid élettartamú víztakarékossági intézkedések köre kiegészül. A perlátorok mellett a víztakarékos zuhanyfej és különböző víztakarékossági szemléletformálási intézkedések (például fürdőkád vízszint jelző felszerelése) is bekerültek az EKR által nem támogatható intézkedések közé. Ezeknek az intézkedéseknek a megtakarítása nem méréssel, csak becsléssel történt és a jogalkotó szándékánál rövidebb élettartamú, nehezen mérhető energiamegtakarítást eredményeznek. A perlátor mellett megjelenő egyéb víztakarékossági intézkedés típusokat a piaci szereplők igyekeznek a kötött részarányú lakossági intézkedésként elismertetni, ami ellentétes a jogalkotó szándékával.
A rövid élettartamú intézkedésekből származó hitelesített energiamegtakarítások arányosítása.
Szorzók törlése a beruházási volumen növelése érdekében.
Az egyes energiahatékonysági intézkedésekből vagy beruházásokból származó energiamegtakarítás mértékét meghatározó jegyzék felülvizsgálata az energiapolitikáért felelős miniszterhez kerül, a jegyzék használata az energiamegtakarítási kötelezettség alapjának 0,5%-os mértéke felett kötelező lesz.
A hitelesített energiamegtakarítások szervezett piacon történő értékesítésének ösztönzése a kétoldalú megállapodás keretében bevezetendő tranzakciós díjjal.
A hitelesített energiamegtakarítások forgalomképességének bővítése gazdálkodó szervezetekre, ami az EKR költségek áthárításának mérséklését is elősegíti, élénkíti a piacot.
A végső felhasználó által átengedett hitelesített energiamegtakarítás esetén az EKR kötelezettnek a hitelesített energiamegtakarítás értékével megegyező ellenszolgáltatást kell teljesítenie, biztosítva a végső felhasználó jogos érdekét az értékarányos teljesítéshez és szolgáltatás nyújtásához.
Hitelesítések, ellenőrzések megerősítése.
A törvény egyéb, technikai jellegű módosításai szövegszerű pontosításokra, egyértelműsítésekre, meglévő szabályozás átdolgozására irányulnak, vagy jogtechnikai módosítások (felhatalmazó rendelkezések, átmeneti rendelkezések).
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
A jelenlegi számítások alapján az EKR-től 2030-ig elvárt 88 PJ halmozott végsőenergia megtakarítás a jelenlegi kötelezettség mérték mellett nem fog teljesülni. Ahhoz, hogy elérjük a 88 PJ-t, emelni kell a kötelezettséget. A kötelezettség emelése és a kötelezettségi időszak meghosszabbítása 2035-ig keresletet teremt.
Az üzemanyag áremelkedés megelőzésének és az árszint stabilizálásának érdekében a közlekedési célú üzemanyagot végső felhasználók részére értékesítő gazdálkodó szervezet kötelezett felek mentesítésre kerültek a kötelezettség emelés alól, a kötelezettségük nem változik.
Az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítése keretében elszámolható hitelesített energiamegtakarítások körében a legalább 6 éves élettartamot elérő intézkedésekből származó energiamegtakarítások lesznek preferáltak. Ez segít megelőzni a korábban az EKR-be bejelentésre került, csekély mértékű megtakarítást eredményező rövid élettartamú intézkedésekből származó megtakarítások térnyerését, illetve ösztönzően hat a hosszú élettartamú energiamegtakarítási beruházásokra, különös tekintettel a lakó- és középület felújításokra.
A már bejegyzett rövid élettartamú intézkedésekből származó hitelesített energiamegtakarításokat el lehet számolni EKR kötelezettség teljesítésére időkorlát nélkül a kötelezettség alapjának 0,5%-ig, azonban új 6 évnél rövidebb megtakarítást nem lehet bejegyezni a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásába, leszámítva az arányosítva újonnan bejegyzetteket 2025. december 31-ig. Ez biztosítja, hogy a már felhalmozott megtakarítások ne vesszenek kárba, de továbbra is érvényre juttatja a jogalkotói szándékot.
Meghatározásra kerül továbbá, hogy az energiamegtakarításoknak az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott százalékos arányának lakóépületek energiahatékonyságát javító egyéni fellépésből kell származnia, amely ezzel támogatja az épületek felújítását és az élénkíti az építőipart. Az építési kulcstermékek beépítése 2026-tól megkezdett intézkedésekre kötelező.
2. §
Az egyes energiahatékonysági intézkedésekből vagy beruházásokból származó energiamegtakarítás mértékét meghatározó jegyzék kötelező alkalmazásának előírása az energiamegtakarítási kötelezettség alapjának 0,5%-a feletti kötelezettségi részre az energiamegtakarítások kiszámítására. A 0,5%-os mérték alatt egyedi audit is lehetséges. A jegyzék tartalmazza az egyszerűsített mérnöki módszertan alapján, becsléssel megállapítható energiamegtakarítást eredményező egyéni fellépést, valamint az így elért energiamegtakarítás kiszámításának módszereit és elveit, egységes számítási alapot ad a hitelesített energiamegtakarítások megállapítására. A jegyzék felülvizsgálata és kiadása az energiapolitikáért felelős miniszterhez kerül.
A hitelesítési jogosultság feltétele bővül azzal, hogy az energetikai auditáló szervezeteknek legalább három energetikai auditot kell elvégeznie (önállóan vagy vállalkozáscsoportban), vagy 200 000 GJ energiamegtakarítást kell hitelesítenie.
Az Ehat. 15/B. § (7) bekezdése szerinti tranzakciós díjhoz kapcsolódóan módosul az Ehat. 15/A. § (4b) bekezdése is.
A Hivatal általi ellenőrzések megerősítése érdekében előírásra kerül, hogy ha a Hivatal rendelkezésére bocsátott dokumentáció alapján nem megállapítható, hogy az energiamegtakarítás megfelelően került-e megállapításra, a hitelesítő szervezet ellenkező bizonyításáig azt kell vélelmezni, hogy az energiamegtakarítás megállapítására nem megfelelően került sor.
3. §
A hitelesített energiamegtakarítások forgalomképességének kiterjesztése a gazdálkodó szervezetekre, és a magyar állam megjelenése a vevői oldalon. Az állam az általa megvásárolt energiamegtakarítással teljesíthet kötelezettséget, így az EKR kötelezetteknél létrejött, a kötelezettségükön felüli energiamegtakarítás az időarányos megtakarítási céljuktól jelentősen elmaradó alternatív szakpolitikák eredményének kiegészítésére is lehetőséget nyújt. A kiterjesztés folytán gazdálkodó szervezetek és természetes személyek is részt vehetnek a szervezett piacon történő kereskedésben. A természetes személyeknek közvetítők segítségével úgynevezett „on behalf” kereskedéssel nyílik lehetősége.
Az energiamegtakarítás első jogosultját kijelölő, az egyéni fellépéssel érintett végső felhasználó és a lényeges hozzájárulást kifejtő személy közötti írásbeli megállapodásban a végső felhasználó által átengedett hitelesített energiamegtakarítás esetén elő kell írni, hogy az EKR kötelezettnek a hitelesített energiamegtakarítás értékével egyező ellenszolgáltatást kell teljesítenie.
A kétoldalú megállapodással, a szervezett piacon kívül történő hitelesített energiamegtakarítás átruházásakor a vevő tranzakciós díjat köteles fizetni vállakozáscsoporton kívüli átruházás esetén. A tranzakciós díj ösztönzi a szervezett piacon való átruházást, aminek számos előnye van. A szervezett piac hatékony, egyszerű és átlátható platformja a kereskedésnek. Az átláthatóságának köszönhetően jelentős árindikációs funkcióval bír, valamint az adminisztrációt is csökkenti.
4. §
A hitelesített megtakarítás módosításának korlátozása az ellenőrzés lezárultáig, ezzel elősegítve az ellenőrzés sikeres lefolytatását.
Az adott évi energiamegtakarítási kötelezettség teljesítésén felüli többletmegtakarítás esetén alkalmazandó szorzók kivezetésre kerülnek, mivel jelentős mértékben csökkentik a beruházási volument.
Az energiamegtakarítási kötelezettség nem teljesítésének minősül az is, ha a kötelezett az adott évben elérendő lakóépület felújítási arányt, vagy új megtakarítási arányt nem teljesíti.
A részben vagy egészben energiahatékonysági járulék megfizetését választó kötelezett felek listáját a Hivatal a tárgyévet követő év április 30-ig az energiahatékonysági tájékoztató honlapon közzéteszi annak érdekében, hogy a nem energiamegtakarítással teljesítő kötelezettek listája nyilvános legyen.
5. §
Amennyiben az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott lakóépületek energiahatékonyságának javítását célzó beruházásokból származó energiamegtakarítások százalékos aránya nem teljesül, vagy az adott évben elérendő új megtakarítási arány, úgy a Hivatal bírságot szab ki a mulasztó kötelezett féllel szemben.
6. §
Technikai módosítás.
7. §
A tárgyévet megelőző évben 15 000 000 GJ energiaértékesítést meghaladó nagyvállalatok, saját maguk, vagy a vállalkozáscsoportjukba tartozó gazdálkodó szervezeten keresztül kötelesek ügyfélszolgálatukon és honlapjukon az energiahatékonysággal kapcsolatos olyan tájékoztatást és technikai, adminisztratív, pénzügyi tanácsadást nyújtani az energiafogyasztók számára, amely segíti az energiafogyasztók tudatos energiafogyasztási szemléletének kialakítását, és ahol lehetőségük van tájékozódni az EKR keresztfinanszírozáson keresztül létrejövő programokról, annak érdekében, hogy a végső felhasználó könnyebben tájékozódjon az energiamegtakarítási lehetőségekről. A hatályos szabályozás szerint a kiskereskedelmi energiaértékesítő vállalatoknak vannak ilyen feladatai, így a kör szűkül.
8. §
Az Ehat. módosításával összefüggésben indokolttá vált a Kormány számára adott felhatalmazó rendelkezések kiegészítése, pontosítása.
9. §
Az Ehat. módosításával összefüggésben indokolttá vált az energiapolitikáért felelős miniszter számára adott felhatalmazó rendelkezések kiegészítése.
10. §
Az Ehat. módosításával összefüggésben indokolttá vált a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke számára adott felhatalmazó rendelkezések kiegészítése, módosítása.
11. §
A kötelezett fél és vállalkozáscsoportjába tartozó gazdálkodó szervezet közötti átruházás esetére szóló kivétel a tranzakciós díj fizetési kötelezettség alól.
A megtakarítások újrahitelesítésére vonatkozó szabály előírása az egységes jogalkalmazás érdekében.
2025. évre és azt követően nem lehet szorzót igénybe venni.
Építési kulcstermékek beépítésére vonatkozó szabályhoz kapcsolódó kiegészítés.
Átmeneti rendelkezések a hatálybalépésre tekintettel 2025. évre alkalmazandó eltérő határidőkre, valamint bizonyos típusú megtakarítások elszámolhatóságára.
12. §
Technikai jellegű szövegpontosítások.
13. §
Hatályon kívül helyező rendelkezések.
14. §
Hatályba léptető rendelkezés.
15. §
Jogharmonizációs záradék.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás