26/2025. (VIII. 21.) ÉKM rendelet
26/2025. (VIII. 21.) ÉKM rendelet
az állami építési beruházásokban részt vevők szakmai továbbképzésének formáiról és feltételeiről
[1] E rendelet célja, hogy az állami építési beruházásokban részt vevők számára olyan állami, kamarai és piaci továbbképzés keretében megvalósuló szakmai továbbképzési feltételrendszert határozzon meg, amelyben az állami építési beruházásokban részt vevők hatékony és komplex szakmai képességeket szereznek, a beruházási folyamatokat készség szinten megértik, és megszerzik az építőipar területén folyamatosan bekövetkező technológiai, pénzügyi, elméleti és gyakorlati projektszervezési ismereteket.
[2] Az állami építési beruházásokban részt vevők szakmai továbbképzése formáinak, feltételeinek meghatározásával olyan továbbképzési kínálat jön létre, amely biztosítja az állami építési beruházások magas minőségű, jól előkészített, átgondolt, költséghatékony megvalósítását, üzemeltetését.
[3] Az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény 59. § (2) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 95. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya kiterjed az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvényben (a továbbiakban: Ábtv.) meghatározott állami építési beruházások előkészítésébe és megvalósításába bevont szereplők közül a beruházás-lebonyolítói, valamint a költségszakértői szakmai továbbképzésekre, amelyek biztosítják a szakmagyakorlók számára a szakmagyakorláshoz szükséges szakmai kompetenciák megszerzését.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában
1. beruházás-lebonyolító: az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szakgyr.) 15/B. §-a szerinti szakmagyakorló;
2. költségszakértő: a Szakgyr. 15/C. §-a szerinti szakmagyakorló;
3. minősített továbbképzési program: az építésgazdaságért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) honlapján közzétett minősítési szempontok alapján felülvizsgált, elfogadott továbbképzési program;
4. szakmagyakorló: a Szakgyr. 2. § 8. pontja szerinti, szakmagyakorlási tevékenységet folytató, jogosultsággal rendelkező személy;
5. tanúsítvány: a továbbképzés eredményes elvégzését igazoló, az Fktv. 13/B. §-a szerinti, a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében kiállított tanúsítvány;
6. továbbképzést nyújtó szervezet: a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 2/A. §-a szerinti, nyilvántartási számmal és az e rendelet szerinti szervezet által minősített továbbképzési programmal rendelkező felnőttképző szervezet.
3. Az oktatási szervezet
3. § A beruházás-lebonyolítói, valamint a költségszakértői szakmai továbbképzések esetében a továbbképzést nyújtó szervezet az Fktv. 1. § (2) bekezdése alapján bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettséget teljesít.
4. § (1) A továbbképzési programok minősítési szempontjait a minisztérium a honlapján közzéteszi. A továbbképzési programokat a minisztérium vagy az általa megbízott, a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: minősítő szerv) minősíti a minisztérium honlapján közzétett minősítési szempontok alapján.
(2) A továbbképzést nyújtó szervezetek listáját a minisztérium a honlapján közzéteszi a szervezet
a) nevének,
b) székhelycímének,
c) elérhetőségének – postacím, telefonszám, e-mail, weboldal – és
d) továbbképzési szakterületének
megjelölésével, azzal, hogy a listát legalább félévente aktualizálja.
4. A beruházás-lebonyolítói szakmai továbbképzés
5. § (1) A beruházás-lebonyolító köteles teljesíteni az általános, a beruházási folyamatokat ismertető, valamint a saját szakterületnek megfelelő, a beruházás-lebonyolítói szerepkör megfelelő ellátásához szükséges minősített továbbképzést.
(2) A továbbképzést nyújtó szervezet az 1. melléklet 1. és 2. pontja szerinti szakmai tartalomnak megfelelően, az Ábtv. és a végrehajtására kiadott rendeletek, a Szakgyr., valamint a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara által a Szakgyr. 15/E. §-a alapján egyeztetett és összehangolt szabályzatban rögzített előírások alapján továbbképzési programot állít össze, és azt a minősítő szerv által minősítteti.
(3) A beruházás-lebonyolítói szakmai továbbképzésnek az általános, a beruházási folyamatokat ismertető továbbképzési rész témaköreit az 1. melléklet 1. pontja, valamint az egyes, az állami beruházási folyamatokban betöltött, a beruházás-lebonyolító szerepkörre vonatkozó szakterület specifikus továbbképzési rész témaköreit az 1. melléklet 2. pontja tartalmazza.
(4) A továbbképzés keretében megszerzett ismeretek számonkérésének módját és módszertanát – a (2) és (3) bekezdés, valamint a minősítési szempontok, a továbbképzési program tartalma és követelményei figyelembevételével – a továbbképzést nyújtó szervezet határozza meg.
(5) A továbbképzés időtartama minimum 90 óra, maximum 100 óra.
(6) Az 1. melléklet 1. pontja szerinti témakör időtartama a továbbképzés időtartamának 40%-a, valamint az 1. melléklet 2. pontja szerinti témakör időtartama a továbbképzés időtartamának 60%-a.
(7) A továbbképzés megvalósulhat az Fktv. 2. § 8. pontja szerinti kontaktórás, az Fktv. 2. § 11. pontja szerinti távoktatás vagy az Fktv. 2. § 12. pontja szerinti zárt rendszerű elektronikus távoktatás formában is.
6. § A beruházás-lebonyolítói szakmai továbbképzés sikeres befejezésekor a szakmagyakorló részére a továbbképzést nyújtó szervezet a továbbképzésnek megfelelően beruházás-lebonyolítói tanúsítványt állít ki.
5. A költségszakértői szakmai továbbképzés
7. § (1) A költségszakértő köteles teljesíteni az általános, a beruházási folyamatokat ismertető, valamint a saját szakterületnek megfelelő, a költségszakértői szerepkör megfelelő ellátásához szükséges minősített szakmai továbbképzést.
(2) A továbbképzést nyújtó szervezet az 1. melléklet 1. és 3. pontja szerinti szakmai tartalomnak megfelelően, az Ábtv. és a végrehajtására kiadott rendeletek, a Szakgyr., valamint a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara által a Szakgyr. 15/E. §-a alapján egyeztetett és összehangolt szabályzatban rögzített előírások alapján továbbképzési programot állít össze, és azt a minősítő szerv által minősítteti.
(3) A költségszakértő továbbképzésnek az általános, a beruházási folyamatokat ismertető továbbképzés résztémaköreit az 1. melléklet 1. pontja, valamint az egyes, az állami beruházási folyamatokban betöltött, a költségszakértői szerepkörre vonatkozó szakterület specifikus továbbképzési rész témaköreit az 1. melléklet 3. pontja tartalmazza.
(4) A továbbképzés keretében megszerzett ismeretek számonkérésének módját és módszertanát – a (2) és (3) bekezdés, valamint a minősítési szempontok, a továbbképzési program tartalma és követelményei figyelembevételével – a továbbképzést nyújtó szervezet határozza meg.
(5) A továbbképzés időtartama minimum 90 óra, maximum 100 óra.
(6) Az 1. melléklet 1. pontja szerinti témakör időtartama a továbbképzés időtartamának 40%-a, valamint az 1. melléklet 3. pontja szerinti témakör időtartama a továbbképzés időtartamának 60%-a.
(7) A továbbképzés megvalósulhat az Fktv. 2. § 8. pontja szerinti kontaktórás, az Fktv. 2. § 11. pontja szerinti távoktatás vagy az Fktv. 2. § 12. pontja szerinti zárt rendszerű elektronikus távoktatás formában is.
8. § A költségszakértői szakmai továbbképzés sikeres befejezésekor a szakmagyakorlók részére a továbbképzést nyújtó szervezet a továbbképzésnek megfelelően költségszakértői tanúsítványt állít ki.
6. Záró rendelkezések
9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
10. § Az e rendelet szerinti beruházás-lebonyolítói, valamint költségszakértői szakmai továbbképzés alól mentesül, aki rendelkezik az e rendelet hatálybalépését megelőzően kiállított beruházás-lebonyolítói, valamint költségszakértői továbbképzést igazoló tanúsítvánnyal.
Lázár János s. k.,
építési és közlekedési miniszter
1. melléklet a 26/2025. (VIII. 21.) ÉKM rendelethez
1. Általános beruházási szakmai továbbképzés témakörei
1.1. jelölése: ÁLT: minden szereplő számára kötelező továbbképzési rész
1.2. Általános beruházási ismeretek – ÁLT
1.2.1. Az építési folyamatok alapvető ismereteit az alábbi szempontok alapján kidolgozott továbbképzési szerkezetben kell megvalósítani:
1.2.1.1. Az építési piac általános jellemzői, különös tekintettel annak pénzügyi folyamataira, műszaki és technológiai fejlődésre, munkaerőpiaci változásokra:
1.2.1.1.1. Az építési piac szereplői, az egyes szereplők helye az építési folyamatok rendszerében
1.2.1.1.2. Az állami építési beruházás résztvevőinek, szakmagyakorlóinak működési környezete az előkészítés, végrehajtás és üzemeltetésbe adás szakaszaiban
1.2.1.1.3. Az építési piac nemzetgazdasági helye a globális nemzetgazdaságban
1.2.1.1.4. A más ágazatokra gyakorolt hatások vizsgálata
1.2.1.1.5. Pénzügy, energia, alapanyaggyártás, humán erőforrás, képzés és oktatás
1.2.1.1.6. Az időbeli folyamatok és a gazdasági hatások kapcsolata
1.2.1.1.7. A piac összetétele
1.2.1.1.8. Állami és magánberuházások, az egyes ágazatok eltérő sajátosságai
1.2.1.1.9. A piaci trendek ismertetése a múltbeli folyamatok bemutatásával
1.2.1.2. A nemzetközi építéspiaci tendenciák – különös tekintettel annak pénzügyi folyamataira, műszaki és technológiai fejlődésre:
1.2.1.2.1. A határokon túlnyúló piaci hatások, gazdasági folyamatok jellemzői
1.2.1.2.2. Az építési piac fő szereplőinek bemutatása – európai, globális szereplők helye, helyzete, ereje és hatásuk a gazdasági folyamatokra
1.2.1.3. Az általános jogi, szabályozási környezet:
1.2.1.3.1. A gazdasági folyamatokra vonatkozó általános jogi és szabályozási környezet ismertetése
1.2.1.4. A magyar építésjogi környezet:
1.2.1.4.1. Az építőipari ágazatra vonatkozó szabályozási környezet részletei
1.2.1.4.2. A gazdasági környezetre, szerződéses környezetre, a folyamatokra vonatkozó előírások és szabályozási elemek, a működés alapfeltételeinek szabályrendje
1.2.1.5. Az állami építési beruházások jogi környezete
1.2.1.6. A közbeszerzési szabályok rendszere, közbeszerzési eljárások lebonyolítása, közbeszerzés tárgya szerinti szakmagyakorlók szerepe
1.2.1.7. Szerződéses szokványok, szerződéses konstrukciók:
1.2.1.7.1. Az építőipari ágazatban jellemző szerződéses rendszerek és szerződéskötési elvek
1.2.1.7.2. Az egyes nemzetközi szabályrendek szerinti szerződéses rendszerek
1.2.1.8. Szabványosítás, termék- és teljesítménynyilatkozatok rendszere
1.2.1.9. Az alkalmazható minőségirányítási rendszerek, műszaki előírások, CE jelölés
1.2.1.10. A vonatkozó európai uniós jogi szabályozás rendszere
1.2.1.11. Általános pénzügyi és gazdasági ismeretek
1.2.1.12. Számviteli és adójogszabályi ismeretek
1.2.1.13. BIM alapismeretek és szemléletmód
1.2.1.14. Költségbecslés, költségszámítások és a beruházásokhoz kapcsolódó számítások
1.2.1.15. Projektzárás feladatai és követelményei
1.2.1.16. Üzemeltetésbe adás feladatai
2. Beruházás-lebonyolítói szerepkörre vonatkozó szakmai ismeretek témakörei
2.1. jelölése: BLB: Beruházás-lebonyolító számára kötelező továbbképzési rész
2.2. Beruházás-lebonyolító – BLB
2.2.1. A beruházás-lebonyolító az általános beruházási ismeretek mellett az alábbi szakmai ismeretek elsajátításával szerzi meg tudását:
2.2.1.1. Projektmenedzsment és minőségirányítási ismeretek
2.2.1.2. A beruházás-lebonyolító működési környezete
2.2.1.3. A beruházási folyamatok rendszere, különös tekintettel a beruházás-lebonyolító szerepére, felelősségére, összefüggésrendszerére
2.2.1.4. A beruházás-lebonyolító működésének szakmai és jogi háttere
2.2.1.5. A beruházási, építési projekt pénzügyi felépítése, az általános és a pénzügyi projektmenedzsment fogalma
2.2.1.6. Az üzleti terv és pénzügyi terv bemutatása, a pénzügyi modellezés célja, folyamata, eredményei, a Cash Flow fogalma, a Cash Flow tervezése
2.2.1.7. PM-szervezet, projektszervezési struktúrák, a projekt-menedzsment felépítése
2.2.1.8. Az egyes projektszakaszok, -fázisok ismérvei
2.2.1.9. Kockázatmenedzsment, a projektkockázatok és kezelésük a projekt különböző fázisaiban
2.2.1.10. Időtervezés, műszaki és pénzügyi ütemtervek készítése, ütemezési technikák
2.2.1.11. Az Európai Unió támogatási rendszerében megvalósuló beruházások
2.2.1.12. Az építési beruházások fenntarthatósága, klímavédelem
2.2.1.13. A projekt megalapozása, beruházási program, tervezési program, organizáció
2.2.1.14. Az építési beruházásokhoz szükséges területek és engedélyek megszerzése
2.2.1.15. A kivitelező kiválasztása, a versenyeztetési eljárások
2.2.1.16. A projektzárás és az azt követő feladatok
2.2.1.17. A beruházás-lebonyolító feladatai a szavatossági, jótállási időszakban
2.2.1.18. A szervizkönyv vezetésének ismerete
2.2.1.19. Részvétel a beruházás utóértékelésében
3. Költségszakértői szerepkörre vonatkozó szakmai ismeretek témakörei
3.1. jelölése: KTSG: Költségszakértő számára kötelező továbbképzési rész
3.2. Költségszakértő – KTSG
3.2.1. A költségszakértőnek az általános beruházási ismeretek mellett az alábbi ismeretek elsajátításával kell a speciális ismereteket megszereznie:
3.2.1.1. Számviteli ismeretek
3.2.1.2. Gazdálkodási és pénzügyi alapfogalmak
3.2.1.3. Árképzési ismeretek, fogalmak és költségbecslési eljárások
3.2.1.4. A beruházási, építési projekt pénzügyi felépítése, az általános és a pénzügyi projektmenedzsment fogalma
3.2.1.5. Az építőipari vállalkozói árképzés és az abból származtatható különféle ár- és költségbecslések
3.2.1.6. Pénzügyi tervezés és a beruházási költségvetések kialakításának keretei
3.2.1.7. Az önköltségszámítás
3.2.1.8. Projektkontrolling ismeretek
3.2.1.9. Speciális BIM ismeretek
3.2.1.10. Az üzleti terv és pénzügyi terv bemutatása, a pénzügyi modellezés célja, folyamata, eredményei, a Cash Flow fogalma, a Cash Flow tervezése
3.2.1.11. A műszaki ütemterven alapuló pénzügyi ütemtervezés
3.2.1.12. A teljesítésigazolásra és a számlázásra vonatkozó előírások
3.2.1.13. Az adózásra vonatkozó általános követelmények, előírások
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás