26/2025. (VIII. 28.) EM rendelet
26/2025. (VIII. 28.) EM rendelet
a vízügyi igazgatási szervek kezelésében álló lakások és helyiségek használatának, valamint a vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatottak munkaköri besorolási és illetményrendszerének szabályairól
[1] A rendelet célja, hogy egységes és átlátható szabályokat állapítson meg a vízügyi igazgatási szerv rendelkezése alatt álló lakások és helyiségek használatára, bérbeadására és elidegenítésére vonatkozóan, biztosítva a közvagyon felelős és célszerű hasznosítását. A világos eljárási szabályok elősegítik a méltányos és jogszerű lakáshasználatot.
[2] A lakbér, lakáshasználati díj meghatározására vonatkozó rendelkezések az állami vagyonhasznosítás gazdaságosságát, a díjak arányosságát, valamint a költségek igazságos megosztását célozzák.
[3] A lakások és helyiségek elidegenítésére, valamint a bérlőkijelölési vagy -kiválasztási jog alapján történő értékesítésre vonatkozó szabályok célja az állami tulajdon védelme.
[4] A vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatottak munkaköreinek, besorolási rendjének és illetményrendszerének meghatározása e rendeletben egységes szerkezetben történik, elősegítve a szervezeti működés hatékonyságát, a munkaköri követelmények átláthatóságát, valamint a jogszerű és arányos illetményrendszer kialakítását.
[5] A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 87. § (1) bekezdésében,
a II. fejezet tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (8) bekezdés a) pontjában, továbbá 45. § (8a) bekezdés c) és d) pontjában
kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 160. § 11. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva következőket rendelem el:
A VÍZÜGYI IGAZGATÁSI SZERVEK KEZELÉSÉBEN ÁLLÓ LAKÁSOK ÉS HELYISÉGEK HASZNÁLATA
1. Általános rendelkezések
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a vízügyi igazgatási szervek rendelkezése alatt álló lakások (a továbbiakban: lakás) és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek (a továbbiakban: helyiség) bérletére, használatára és elidegenítésére.
(2) A vízügyi igazgatási szerv rendelkezése alatt áll a lakás és a helyiség, ha az
a) a Magyar Állam tulajdonában és a vízügyi igazgatási szerv vagyonkezelésében lévő lakás, helyiség,
b) olyan lakás és helyiség, amelyre a vízügyi igazgatási szervnek bérlőkiválasztási vagy bérlőkijelölési joga áll fenn, valamint
c) a munkaköri szolgálati lakás.
(3) Munkaköri szolgálati lakás a vízügyi igazgatási szerv vagyonkezelésében álló olyan lakás, amelyet a lakásügyi szerv a vízügyi igazgatási szervvel közalkalmazotti vagy munkaviszonyban álló természetes személy részére – a munkaköri feladatok ellátásának elősegítése céljából – jelen rendeletben szabályozott eljárással és feltételekkel életvitelszerű ottlakásra bérbe ad.
2. § (1) A lakásügyi szerv a lakások nyilvántartásával, hasznosításával, a bérbeadásra jogosult személyek kijelölésével, a bérleti jogviszony létrehozásával, feltételeinek meghatározásával, a bérleti díj és egyéb fizetési kötelezettségek megállapításával, valamint a bérleti jogviszony megszűnésével kapcsolatos ügyek intézésére kijelölt szerv.
(2) A vízügyi igazgatási szerv kijelölt lakásügyi szervei:
a) az Országos Vízügyi Főigazgatóság a saját foglalkoztatotti állománya vonatkozásában,
b) a vízügyi igazgatóságok a saját foglalkoztatotti állományuk vonatkozásában.
3. § (1) E rendelet alkalmazásában önálló lakásnak kell tekinteni a kérelmező vagy a házastársa, élettársa vagy a kérelmezővel együtt élő kiskorú gyermek tulajdonában álló és általuk használt vagy használatba vehető lakást, ha a tulajdoni hányaduk együttesen eléri az 50%-ot, továbbá az általuk bérlőként, bérlőtársként használt bérlakást, ha a lakással állami vagy önkormányzati szerv rendelkezik. Használatba vehetőnek kell tekinteni a lakást akkor is, ha annak használatát a kérelmező vagy a házastársa vagy élettársa bérleti szerződéssel vagy egyéb módon másnak átengedte.
(2) Nem lehet önálló lakásnak tekinteni a nem megállapodáson alapuló haszonélvezettel terhelt lakást, ha arra a haszonélvezeti jog jogosultja igényt tart. A más szerv szolgálati lakásában jogcím nélküli lakáshasználóként lakó dolgozó lakása akkor tekinthető önálló lakásnak, ha a lakással rendelkező szervet elhelyezési kötelezettség terheli.
(3) E rendelet alkalmazásában foglalkoztatási helynek minősül a vízügyi igazgatási szerv székhelye szerinti vármegye, budapesti székhely esetén Budapest és Pest vármegye. Abban az esetben, ha a munkavégzés helye a vízügyi igazgatási szerv telephelye, működési területe vagy annak meghatározott része, foglalkoztatási helynek minősül az a vármegye, amely területén a telephely működik, továbbá amelynek területét a működési terület vagy annak része érinti.
(4) E rendelet alkalmazása szempontjából a vízügyi igazgatási szervnél és azok jogelődjeinél vagy a vízügyi igazgatási szerv irányító szervénél folyamatosan, közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban vagy egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyban (a továbbiakban együtt: foglalkoztatási jogviszony) állók esetében a foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött időt lehet figyelembe venni. A foglalkoztatási jogviszony időtartamának a megállapításakor az illetékes személyügyi szerv által kiadott, a jogviszony keletkezését, időtartamát tanúsító okmány az irányadó.
2. A lakásbérlet és az eljárás szabályai
4. § (1) Lakás – írásbeli kérelmére – bérbe adható annak, aki
a) a vízügyi igazgatási szervvel foglalkoztatási jogviszonyban áll,
b) foglalkoztatási helyén önálló lakással nem rendelkezik, kivéve, ha az általa használt lakás nem éri el az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló kormányrendelet által meghatározott hasznos alapterület alsó határát az együtt költözőkre tekintettel, és e lakást a vízügyi igazgatási szerv hasznosíthatja, és
c) a vízügyi igazgatási szerv vagyonkezelésében lévő lakás esetében hozzájárul a lakásbérleti vagy lakáshasználati díj és a külön szolgáltatások díjának foglalkoztatási jogviszony alapján járó juttatásból történő levonásához.
(2) Amennyiben a vízügyi igazgatási szervvel foglalkoztatási jogviszonyban álló személynek állandó jelleggel a foglalkoztatási helyén kell tartózkodnia, részére a munkaköri szolgálati lakás abban az esetben is bérbe adható, ha a munkahelyén, foglalkoztatási helyén önálló lakással rendelkezik.
(3) Nem adható bérbe lakás annak,
a) akinek házastársa, élettársa vagy a vele közös háztartásban élő gyermeke tulajdonában van a foglalkoztatási helyén lévő lakás, kivéve a (2) bekezdésben meghatározott esetet,
b) aki foglalkoztatási helyén kívül vízügyi igazgatási szerv rendelkezése alatt álló lakás bérleti jogviszonyával rendelkezik, kivéve a (2) bekezdésben meghatározott esetet,
c) aki a foglalkoztatási helyén fekvő, korábban tulajdonában álló önálló lakását a lakás bérbeadása iránti kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül elajándékozta vagy elidegenítette, kivéve, ha az elidegenítés időpontjában nem állt a jelenlegi foglalkoztatási helyen foglalkoztatási jogviszonyban,
d) aki bérlakásának bérleti jogviszonyáról a vízügyi igazgatási szerv lakásgazdálkodási körén kívül eső személy vagy szerv javára lemondott, kivéve, ha erre áthelyezés miatt került sor,
e) aki lakásbérleti jogviszonyáról vízügyi igazgatási szerv javára pénzbeli térítés ellenében lemondott, vagy a bérleti szerződés közös megegyezéssel történt megszüntetéséért pénzbeli térítést kapott,
f) akinek e rendelet hatálybalépése előtt kérelmére a korábbi vízügyi igazgatási szerv rendelkezése alatt álló bérlakása rendelkezési jogának megszüntetésére sor került, és a lakás megvásárlásához a vízügyi igazgatási szerv hozzájárult,
g) aki foglalkoztatási helyén lakásépítéshez vagy -vásárláshoz 5 éven belül munkáltatói kölcsönben részesült, vagy
h) aki korábban lakásban jogcím nélküli lakáshasználót hagyott vissza.
(4) Nem adható bérbe ugyanaz a lakás annak, aki az adott lakást korábban már bérelte, és bérleti jogviszonya az 5. § (1) bekezdés b) pontja vagy az 5. § (2) bekezdése szerint meghatározott időtartam lejártával szűnt meg.
(5) A vízügyi igazgatási szerv vezetője a (3) bekezdés a)–g) pontjában foglaltaktól eltérést engedélyezhet, ha azt kivételes foglalkoztatási érdek vagy rendkívüli egyéni körülmények indokolják.
(6) A lakás bérbeadását az 1. mellékletben meghatározott adatlap benyújtásával kell kérelmezni.
3. A bérleti szerződés tartalma
5. § (1) A bérleti szerződés az e rendeletben foglalt kivételekkel
a) a dolgozó foglalkoztatási helye szerinti közvetlen vezető által meghatározott munkakör betöltéséig vagy
b) meghatározott időtartamra, de legfeljebb 10 évre
köthető.
(2) A vízügyi igazgatási szerv vezetője előzetes engedélyével az (1) bekezdés b) pontjában foglalt idő lejárta előtt a meghatározott időtartamú lakásbérleti szerződés egy alkalommal legfeljebb 3 évvel meghosszabbítható, ha azt kivételes foglalkoztatási érdek vagy rendkívüli egyéni körülmények indokolják.
(3) A lakásra a bérlővel a bérleti szerződést a bérbeadói jogokat gyakorló vízügyi igazgatási szerv köti meg.
(4) Ha a lakást meghatározott munkakör ellátásához adták bérbe, ezt a tényt a bérleti szerződésben fel kell tüntetni.
4. A bérlő jogai és kötelezettségei
6. § (1) A bérlő a lakásba a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Ltv.) meghatározott személyeken kívül más személyt csak az illetékes lakásügyi szerv előzetes írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. A vízügyi igazgatási szerv vagyonkezelésben lévő lakás esetén a lakásügyi szerv a befogadásról a bérbeadót értesíti.
(2) Az (1) bekezdésben említett hozzájárulás meghatározott időtartamra vagy feltételhez kötötten adható, amely a bérlő írásbeli kérelmére indokolt esetben meghosszabbítható.
(3) A meghatározott idő lejártakor, a feltétel bekövetkezésekor vagy a bérlő bérleti jogviszonyának megszűnésekor a befogadott személy köteles a lakást elhagyni, és a lakásra vonatkozóan bejelentett lakcímének vagy tartózkodási helyének megszűnését az illetékes hatóságnál bejelenteni.
(4) A bérlő a lakást vagy a lakás egy részét albérletbe nem adhatja, a lakásra bérlőtársi jogviszonyt nem létesíthet, és a bérleti jog folytatására tartási szerződést nem köthet.
(5) A bérlő vállalja, hogy a lakásban életvitelszerűen lakik, valamint a beköltözést követő 3 munkanapon belül intézkedik lakóhelyként vagy tartózkodási helyként történő bejelentéséről.
7. § (1) A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban bejelenteni a bérbeadónak, valamint ezzel egyidejűleg az illetékes lakásügyi szervnek.
(2) A bérlő által bejelentett egészségügyi ok vagy tanulmányok folytatása miatti távolléte alatt, erre hivatkozással a bérleti szerződést megszüntetni nem lehet.
5. A lakáscsere feltétele
8. § (1) A lakások bérlői bérleti jogukat az illetékes lakásügyi szervek, valamint a bérbeadók előzetes hozzájárulása alapján egymással elcserélhetik.
(2) A lakásügyi szerv a bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási joggal érintett lakás cseréjéhez hozzájárulhat, ha a cserével érintett lakásra bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jogot megszerzi.
(3) A munkakör fennállásáig, illetve a meghatározott időtartamra szóló lakásbérleti szerződés esetén a lakáscserével megszerzett másik lakásra is a munkakör fennállásáig, illetve meghatározott időtartamra szóló szerződést kell kötni, azonban a meghatározott időtartamra szóló szerződés esetében a korábbi bérleti szerződés már kitöltött időtartama beszámít az új bérleti szerződés időtartamába.
(4) A lakásügyi szerv megtagadja a vízügyi igazgatási szerv vagyonkezelésében lévő lakás cseréjéhez történő hozzájárulását, ha
a) a másik lakás bérlője nem áll a vízügyi igazgatási szervvel foglalkoztatási jogviszonyban, vagy
b) az sérti a vízügyi igazgatási szerv lakásgazdálkodási érdekét.
(5) A lakásügyi szerv a hozzájárulás megtagadásának indokait részletezve, írásban értesíti a kérelmezőt.
(6) E § rendelkezéseit nem kell alkalmazni a vízügyi igazgatási szerv vagyonkezelésében lévő munkaköri szolgálati lakásokra.
6. Az elhelyezés vállalása
9. § (1) Az 5. § alapján bérbe adott lakások bérlője a bérleti jogviszony megszűnését követően – az (5), (6), valamint a (9) bekezdést kivéve – elhelyezésre, pénzbeli térítésre nem tarthat igényt.
(2) A meghatározott időtartamú bérleti jogviszonnyal rendelkező bérlő halálát követően az elhunyt bérlő özvegye, élettársa vagy gyermeke részére – a rendelkezési jog fenntartása mellett – a lakás legfeljebb öt évre bérbe adható, ha az özvegy, élettárs vagy a gyermek a bérlő halálának időpontjában állandó jelleggel, életvitelszerűen a lakásban lakott. Ezen időtartam lejártával az özvegy, az élettárs vagy a gyermek elhelyezési igény nélkül köteles a lakást elhagyni. Abban az esetben, ha a bérlő halálát megelőzően határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal rendelkezett, a bérleti jogviszony folytatására jogosult személlyel is határozatlan időre szóló szerződést kell kötni.
(3) A vízügyi igazgatási szerv vezetője a (2) bekezdésben meghatározott időtartam lejárta előtt rendkívüli méltánylást érdemlő egyedi esetben a lakásbérleti szerződés további legfeljebb három évvel történő meghosszabbítását engedélyezheti, ha a kivételes egyéni körülmények nem ellentétesek a lakásgazdálkodási érdekekkel.
(4) A vízügyi igazgatási szerv vezetője a (2) bekezdésben meghatározott időtartam lejárta előtt a bérlő kérésére a lakásbérleti szerződés további legfeljebb egy évvel történő meghosszabbítását engedélyezi, ha a lakásban lakó gyermek a bérleti jogviszony megszűnésének időpontjában kiskorú.
(5) A lakás bérleti jogviszonyának megszűnése után a volt bérlő másik lakás bérbeadására tarthat igényt, ha a lakásba költözésekor vagy azt megelőzően – térítés nélkül – nem a vízügyi igazgatási szerv rendelkezése alatt álló lakást bocsátott a vízügyi igazgatási szerv rendelkezésére.
(6) A vízügyi igazgatási szerv vagyonkezelésében lévő lakás épületgondnoki feladatokat ellátó bérlője, ha foglalkoztatási jogviszonya önhibáján kívüli okból bekövetkezett egészségi, fizikai, pszichológiai állapota alapján alkalmatlanság, továbbá átszervezés, létszámcsökkentés miatt szűnik meg, és az adott lakásban legalább tíz éve életvitelszerűen lakik, a lakás bérleti jogviszonyának megszűnése után – a lakásügyi szerv döntése alapján – elhelyezésre vagy térítésre tarthat igényt.
(7) Az (1)–(6) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni a vízügyi igazgatási szerv vagyonkezelésében lévő munkaköri szolgálati lakásokra.
(8) A bérlő házastársa elhelyezésre, pénzbeli térítésre nem tarthat igényt.
(9) A lakásra kötött bérleti szerződés megszűnése esetén, amennyiben a lakásügyi szervet elhelyezési kötelezettség terheli, e kötelezettségét az addig bérelt lakás határozatlan idejű bérbeadásával is teljesítheti, ha a bérbeadás nem sért lakásgazdálkodási érdeket.
7. Az állami tulajdonú, vízügyi igazgatási szerv vagyonkezelésében lévő lakás lakbére
10. § (1) A lakbér mértékét és a lakbér megállapításának szempontjait a 2. melléklet tartalmazza.
(2) A havi lakbér mértékét – a lakások egyedi jellemzőiben megnyilvánuló eltérések kiegyenlítésére – a 2. melléklet 3. és 4. pontjában meghatározottak szerint kell a bérbeadónak növelnie vagy csökkentenie.
(3) Az emelés mértéke több növelő tényező figyelembevétele esetén legfeljebb 50%, a csökkentés mértéke több csökkentő tényező figyelembevétele esetén legfeljebb 50% lehet.
(4) Ha a bérlő a lakást saját költségén – a bérbeadóval kötött megállapodás alapján és a költségek megtérítése nélkül – úgy alakítja át vagy korszerűsíti, hogy a lakás alapterülete vagy komfortfokozata megváltozik, a lakbér összege a lakásbérleti jogviszony megszűnéséig e jogcímeken nem módosítható.
(5) A bérlő a 2. melléklet 5. pontja szerinti külön szolgáltatásokért a bérleti szerződésben meghatározott díjat köteles megfizetni.
8. A lakáshasználati díj
11. § Az Ltv. 20. § (1) bekezdésében szabályozott jogcím nélküli használat esetén a lakáshasználati díjat a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltével – ha a jogcím nélküli lakáshasználó másik lakásra nem tarthat igényt – a kétszeresére, újabb két hónap elteltével a háromszorosára kell emelni. A lakáshasználati díj összegének emelésére a bérbeadó szerv intézkedik.
9. Vízügyi igazgatási szerv rendelkezése alatt álló személygépkocsi-tároló céljára szolgáló helyiségek bérleti szabályai
12. § (1) A vízügyi igazgatási szerv rendelkezése alatt álló személygépkocsi-tároló helyiségek bérletére e rendeletnek a lakások bérletére vonatkozó szabályait az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A két vagy több férőhelyes személygépkocsi-tároló helyiséget azonosító jellel meghatározott állóhellyel kell bérbe adni.
(3) A lakóingatlanban vagy az ahhoz tartozó területen lévő gépkocsitároló helyiség, valamint az azonosító jellel meghatározott beállóhely (a továbbiakban együtt: tároló) bérbeadásánál az épületben lakó és közúti közlekedésre alkalmas személygépkocsival rendelkező bérlőt kell előnyben részesíteni.
(4) A tároló bérleti díjának mértékét a 3. melléklet tartalmazza.
13. § (1) A bérlő a tárolót kizárólag a saját vagy a vele állandó jelleggel együtt lakó házastársa, élettársa, gyermeke tulajdonában vagy használatában lévő személygépkocsi tárolására használhatja, használatát másnak át nem engedheti.
(2) A tárolóra bérlőtársi szerződés nem köthető.
(3) A vízügyi igazgatási szerv rendelkezése alatt álló tároló bérleti joga nem ruházható át.
(4) A vízügyi igazgatási szerv rendelkezése alatt álló személygépkocsi-tároló helyiségek bérleti joga a lakásügyi szerv hozzájárulásával csak vízügyi igazgatási szerv rendelkezése alatt álló személygépkocsi-tároló helyiség bérleti jogára cserélhető.
10. Az állami tulajdonú, vízügyi igazgatási szerv vagyonkezelésében lévő lakás elidegenítéséhez történő hozzájárulás általános feltételei
14. § (1) Az állami tulajdonú, vízügyi igazgatási szerv vagyonkezelésében lévő lakás bérlő részére történő elidegenítéséhez történő hozzájárulás – az e rendeletben foglalt kivételekkel – a következő feltételek együttes fennállása esetén kezdeményezhető:
a) a bérlő legalább tízéves foglalkoztatási jogviszonnyal rendelkezik, vagy a lakásban legalább tíz éve életvitelszerűen lakik,
b) az elidegenítés nem ellentétes a foglalkoztatási vagy lakásgazdálkodási érdekekkel,
c) az épület és a hozzá tartozó földterület vagy az önálló ingatlannak minősülő lakás az ingatlan-nyilvántartásban rendezett,
d) a lakás, lakóépület használatbavételi engedélyének jogerőre emelkedésétől vagy vásárlásától vagy a teljes felújítástól számított tíz év már eltelt, és
e) a bérlő vállalja a 11. alcímben foglaltak szerint megállapított vételár megfizetését.
(2) A vízügyi igazgatási szerv vezetője az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feltételtől eltekinthet, ha a méltányolható egyéni körülmények nem ellentétesek a lakásgazdálkodási érdekekkel.
15. § (1) Az állami tulajdonú, vízügyi igazgatási szerv vagyonkezelésében lévő lakás elidegenítéséhez történő hozzájárulást a lakásügyi szerv kezdeményezi.
(2) A lakásügyi szerv gazdasági vezetője a lakás elidegenítésére vonatkozó, bérbeadóval egyeztetett javaslatát – az állami vagyonról szóló törvény, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendelet szabályai szerinti dokumentációval ellátva – terjeszti fel a vízügyi igazgatási szerv vezetője részére.
(3) A vízügyi igazgatási szerv vezetőjének előzetes jóváhagyásával rendelkező elidegenítési javaslatot – az értékesítésre és az értékesítési eljárás lebonyolítására vonatkozó döntés kiadása érdekében – meg kell küldeni a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) részére. Az elidegenítési eljárás lefolytatására az MNV Zrt. döntésének megfelelően kerül sor.
16. § (1) Nem kezdeményezhető elidegenítése a lakóépületnek vagy az önálló ingatlannak minősülő lakásnak, ha
a) a lakás településrendezési eszközökben meghatározott cél érdekében elbontásra fog kerülni, vagy ha annak teljes felújításáról, átalakításáról vagy bontásáról az illetékes szerv már döntött,
b) a műemlékvédelmi hatóság műemlékké nyilvánította, és az elidegenítéshez nem járul hozzá,
c) az életvédelem céljait szolgáló helyiség elidegenítéséhez az illetékes katasztrófavédelmi szerv nem járul hozzá,
d) azt a bérlő határozott időtartamra bérli, vagy meghatározott munkakör ellátásáig adták bérbe,
e) a bérlő az általa vagy házastársa, élettársa által korábban bérelt, állami tulajdonban lévő lakást a maga vagy más személy részére megvásárolta, vagy a lakás megvásárlásához házastársa, élettársa, egyenes ági rokona javára hozzájárult, továbbá javára korábban bérelt önkormányzati bérlakása belügyi szervet megillető bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jogáról lemondtak,
f) az munkakörhöz kötött lakásnak minősül, vagy
g) azt a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter el nem idegeníthetővé nyilvánította.
(2) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott tilalomtól rendkívüli méltánylást igénylő egyedi esetben a főigazgató vagy az igazgató a gazdasági vezető egyetértésével eltekinthet, ha az nem jár a lakásügyi szerv lakásgazdálkodási érdekeinek sérelmével, és a lakást a lakásügyi szerv javaslatára elidegenítésre kijelölheti. Az eljárás során a 15. § (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.
11. Az állami tulajdonú, a vízügyi igazgatási szerv vagyonkezelésében álló lakások vételárának megállapítása és megfizetése
17. § (1) Az állami tulajdonú, a vízügyi igazgatási szerv vagyonkezelésében álló lakás vételára az Ltv. 52. §-ának figyelembevételével megállapított üres és beköltözhető lakás (a továbbiakban: üres lakás) forgalmi értékéhez viszonyítva a következőképpen alakul: ha a forgalmi érték
a) 10 000 000 Ft vagy annál alacsonyabb, akkor a forgalmi érték 70%-a,
b) 10 000 001–15 000 000 Ft között van, akkor 7 000 000 Ft és a 10 000 000 Ft-on felüli rész 75%-a,
c) 15 000 001–20 000 000 Ft között van, akkor 10 750 000 Ft és a 15 000 000 Ft-on felüli rész 80%-a,
d) 20 000 001–30 000 000 Ft között van, akkor 14 750 000 Ft és a 20 000 000 Ft-on felüli rész 85%-a,
e) 30 000 001 Ft fölött van, akkor 23 250 000 Ft és a 30 000 000 Ft felüli rész 100%-a.
(2) Ha a bérlő a lakást a 16. § (2) bekezdésében foglalt egyedi döntés alkalmazásával vásárolja meg, a lakás vételára az Ltv. 52. §-ának figyelembevételével megállapított üres lakás forgalmi értékéhez viszonyítva a következőképpen alakul: ha a forgalmi érték
a) 10 000 000 Ft vagy annál alacsonyabb, akkor a forgalmi érték 90%-a,
b) 10 000 001 Ft fölött van, akkor 9 000 000 Ft és a 10 000 000 Ft-on felüli rész 100%-a.
(3) A vételár megállapításakor az üres lakás forgalmi értékéből le kell vonni a bérlőnek a bérbeadó által előzetesen jóváhagyott – számlával igazolt – lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásainak értékét. A vételár megállapításának alapjául szolgáló forgalmi értéket hiteles, független értékbecslés alapján kell meghatározni. A kedvezménnyel csökkentett vételár nem haladhatja meg a bérlő által igazolt értéknövelő beruházásokkal csökkentett forgalmi értéket, illetve az Ltv. 60. §-ában foglalt forgalmi értéket.
(4) A vételár megállapításakor a bérlő folyamatosan eltöltött foglalkoztatási jogviszonyának ideje alapján, az (1) és (2) bekezdés szerinti összegekből 5 évenként hatvanezer forintot, de legfeljebb háromszázezer forintot le kell vonni.
(5) Az üresen vagy a harmadik személy részére lakottan értékesítésre kerülő lakást pályázat útján kell értékesíteni. Ennek során a lakás vételára a helyi forgalmi értéket meghaladhatja.
18. § (1) Az állami tulajdonú, a vízügyi igazgatási szerv vagyonkezelésében álló lakás megvásárlása esetén, a jogosult kérelmére részletfizetési kedvezmény állapítható meg az Ltv.-ben meghatározott fizetési feltétekkel.
(2) Részletfizetés esetén a vételár fennmaradó hátralékára vonatkozó kamat mértéke a szerződés megkötésekor hatályos jegybanki alapkamat mértékével megegyezik.
(3) Ha a vásárlás részletfizetési kedvezménnyel történik, akkor a teljes vételár kifizetéséig a Polgári Törvénykönyv szerinti tulajdonjog-fenntartásra vonatkozó szabályokat alkalmazni kell.
19. § (1) Ha a vevő az adásvételi szerződés megkötésekor a vételárat egy összegben megfizeti, a vételár teljes összege után 20% árengedmény illeti meg.
(2) Ha a vevő a szerződés megkötésétől számított öt éven belül a fennmaradó vételárhátralékot egy összegben megfizeti, a fennálló tartozásból 20% engedményt kell adni.
(3) Ha a vevő a szerződés megkötésétől számított öt év eltelte után a vételárhátralékot egy összegben megfizeti, a fennálló tartozásból részére 10% engedményt kell adni.
20. § A 17. § (2) bekezdése szerint értékesítésre kerülő lakás vevőjét a 19. §-ban, az üres, valamint a harmadik személy részére lakottan értékesítésre kerülő lakás vevőjét a 17–19. §-ban meghatározott kedvezmények nem illetik meg.
21. § A törlesztési határidő elmulasztása esetén a vevőt új, legalább 30 és legfeljebb 90 napos teljesítési határidő kitűzésével, írásban kell felszólítani a kötelezettsége teljesítésére. Ha az adós a felszólításra sem teljesít, a részletfizetési kedvezményt meg kell vonni, és a vételárhátralék megtérítése egy összegben esedékessé válik.
12. Az állami tulajdonú, a vízügyi igazgatási szerv vagyonkezelésében álló személygépkocsi-tároló céljára szolgáló helyiségek elidegenítése
22. § A személygépkocsi-tároló céljára szolgáló helyiségek elidegenítésekor a rendeletnek a lakások elidegenítésére vonatkozó szabályait ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
23. § (1) Ha a személygépkocsi-tárolót annak bérlője vásárolja meg, a vételár a forgalmi érték 90%-a, amelyből a szerződés megkötésekor 50% vételárrészt köteles egy összegben megfizetni. A vételárhátralék megfizetésére legfeljebb ötévi részletfizetés engedélyezhető.
(2) Részletfizetés esetén a vételár fennmaradó hátralékára vonatkozó kamat mértéke a szerződés megkötésekor hatályos jegybanki alapkamat mértékével megegyezik.
13. A vízügyi igazgatási szerv bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jogával érintett lakás megvásárlásához történő hozzájárulás megadásának feltételei
24. § (1) A vízügyi igazgatási szerv bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jogával érintett lakás elidegenítéséhez a lakásügyi szerv hozzájárulhat, ha a lakás bérlője legalább tízéves foglalkoztatási jogviszonnyal rendelkezik, vagy a bérlő a lakásban legalább tíz éve életvitelszerűen lakik.
(2) A lakásügyi szerv megtagadja a hozzájárulását, ha
a) a lakást meghatározott munkakör ellátásához vagy határozott időtartamra adták bérbe,
b) a hozzájárulás megadása foglalkoztatási vagy lakásgazdálkodási érdeket sért,
c) a bérlő az általa vagy házastársa, élettársa által korábban bérelt állami tulajdonú, vízügyi igazgatási szerv vagyonkezelésében álló lakást a maga vagy más személy részére megvásárolta, vagy a lakás megvásárlásához házastársa, egyenes ági rokona javára hozzájárult, vagy javára a korábban bérelt önkormányzati bérlakásának vízügyi igazgatási szervet megillető bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jogáról lemondtak.
(3) A lakásügyi szerv a hozzájárulás megtagadását köteles írásban részletesen megindokolni.
(4) A vízügyi igazgatási szerv vezetője az (1) bekezdésben meghatározott feltételtől eltekinthet, ha a méltányolható egyéni körülmények nem ellentétesek a lakásgazdálkodási érdekekkel.
(5) Ha a lakás bérlője, használója tekintetében az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak, a vízügyi igazgatási szerv vezetője mentesítést adhat a (2) bekezdés a) pontjában foglaltak alól.
(6) Más szerv, szervezet, személy tulajdonában álló lakás esetén a lakásügyi szerv és a másik szerv, szervezet vagy személy között létrejött megállapodásban kell rendelkezni az elidegenítés lehetőségéről és módjáról, valamint a vízügyi igazgatási szervet az elidegenítéshez való hozzájárulása alapján megillető ellenértékről.
(7) A vízügyi igazgatási szerv gazdasági vezetője az (5) bekezdésben foglalt egyedi döntéshez a részletes indoklással ellátott javaslatát a vízügyi igazgatási szerv vezetőjéhez terjeszti fel.
A FOGLALKOZTATOTTAK MUNKAKÖRI, BESOROLÁSI ÉS ILLETMÉNYRENDSZERI SZABÁLYAIRÓL
14. A vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatottak által betölthető munkaköri kategóriák és munkakörök
25. § (1) A vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatott közalkalmazott által betölthető munkaköri kategóriákat és munkaköröket, valamint a munkakörök betöltéséhez szükséges iskolai végzettséget, szakképesítést, szakképzettséget a 4. melléklet tartalmazza.
(2) Az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója határozza meg az Országos Vízügyi Főigazgatóságon és a vízügyi igazgatóságon betölthető munkakörökhöz tartozó szakképesítést.
(3) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 22. § (1) és (2) bekezdése alkalmazásakor a munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakörnek minősülnek a 4. melléklet C) pontjában meghatározott, felsőfokú végzettséget igénylő munkakörök.
26. § A vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottak által betölthető vezetői munkaköri kategóriákat és vezetői munkaköröket az 5. melléklet tartalmazza.
15. A vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatottak besorolása és illetményrendszere
27. § (1) A közalkalmazott besorolása a munkakör betöltéséhez meghatározott képesítési követelmény figyelembevételével történik. A vezetői munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott besorolása esetén figyelembe kell venni azt is, hogy mely vízügyi igazgatási szerv a foglalkoztató.
(2) A vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatott közalkalmazott munkaköre és iskolai végzettsége szerinti illetmények alsó és felső határait a 6. melléklet tartalmazza.
28. § (1) Ha a közalkalmazott a besorolásakor nem rendelkezik a munkakör betöltéséhez előírt képesítéssel, indokolt esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója át nem ruházható jogkörében mentesítést adhat, ha
a) a közalkalmazott a képesítési követelmény teljesítése érdekében tanulmányait megkezdte, vagy
b) a munkáltató nem foglalkoztat olyan, a képesítési követelményeknek megfelelő közalkalmazottat, aki az adott munkakörbe kinevezhető lenne.
(2) A mentesítéssel egyidejűleg elő kell írni a szükséges képesítés legfeljebb öt éven belüli megszerzését. A közalkalmazott kinevezési okmányában fel kell tüntetni a mentesítés időtartamát.
(3) Nem adható mentesítés az alapfokú végzettséget igénylő munkakört betöltő közalkalmazott részére.
(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója a képesítési követelmények teljesítése alól a határozott időre kinevezett közalkalmazottat a kinevezés időtartamára mentesítheti.
(5) A (2) bekezdés szerinti mentesítés időtartamának eredménytelen letelte esetén a közalkalmazottat a meglévő iskolai végzettségének megfelelő munkaköri kategóriába és munkakörbe kell besorolni, illetményét ennek megfelelően kell megállapítani.
29. § A közalkalmazott 6. melléklet 5. és 7. táblázata szerinti kiemelt munkaköri kategóriába sorolásának feltétele
a) legalább hároméves szakmai gyakorlat, valamint
b) a tárgyévet megelőző évre vonatkozó, a vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának különös szabályairól szóló kormányrendelet szerinti, legalább „jó” teljesítményfokozatú teljesítményértékelés és minősítés.
30. § A főigazgató a 29. §-ban meghatározott feltételek alól mentesítést engedélyezhet a 6. melléklet 7. táblázata szerinti kiemelt munkaköri kategóriába sorolás esetében, ha a közalkalmazott mérnöki végzettséggel betölthető munkakörbe kerül besorolásra.
31. § A vízügyi szakigazgatási szervnél a közalkalmazotti jogviszony létesítésének feltétele a magyarnyelv-tudás, a vezetői munkakörök esetében a szakirányú felsőfokú végzettség és hároméves szakmai gyakorlat.
32. § A főigazgató az e rendelet szerinti képesítési követelmények teljesítése alól véglegesen mentesíti a 2018. január 1-jén a vízügyi igazgatási szervnél foglalkoztatott közalkalmazottat, ha 2017. december 31. napjáig
a) az ötvenedik életévét betöltötte, és
b) a munkakörében legalább tizenöt év szakmai gyakorlattal rendelkezik.
33. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 13/N. §-ában meghatározott rendelkezésre állási pótlék mértéke havi húszezer forint.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
34. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
35. § Az e rendeletben foglalt rendelkezéseket az e rendelet hatálybalépése napjáig már benyújtott, de még el nem bírált lakáshasználat iránti kérelmekre is alkalmazni kell.
2. melléklet a 26/2025. (VIII. 28.) EM rendelethez
1. A vízügyi igazgatóságok vagyonkezelésében lévő munkaköri szolgálati lakások havi lakbérének mértéke a lakás alapterülete és komfortfokozata után:
a) összkomfortos lakás esetén 48 Ft/m2;
b) komfortos lakás esetén 35 Ft/m2;
c) félkomfortos lakás esetén 15 Ft/m2;
d) komfortnélküli lakás esetén 10 Ft/m2.
2. A gát-, csatornaőrházak, szivattyútelepi gépészlakások, meder-őrtelepek, védelmi központok esetében a lakbérszámítás alapját kizárólag a lakás célra használt helyiség alapterületének mértéke képezi. Az előbbiekhez tartozó, azonos helyrajzi számon szereplő udvar, kert, egyéb zöldterület a munkavégzés ellátásához szükséges, amely a lakbér mértékét nem befolyásolja.
3. A lakbér mértékét növelő tényezők:
a) zöldövezet;
b) ha a lakás olyan, 1–4 lakásos lakóépületben van, melyhez legalább 150 m2 nagyságú udvar vagy kert tartozik.
4. A lakbér mértékét csökkentő tényezők:
a) az ipari terület vagy az ipari üzem kedvezőtlen környezetének lehatárolható része;
b) a kijelölt zajártalmas terület;
c) a lakás alagsorban van (a lakószoba padlószintje legalább 15 cm-rel a terepszint alatt);
d) a lakás három- vagy többszintes lakóépület földszintjén vagy első emeletén van, és lakószobáinak ablaka az épület zárt udvarára néz;
e) a lakás országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától mért 50 m vagy autópálya bevezető szakaszának szélétől mért 15 m távolságon belül fekvő épületben van, és legalább egy lakószobájának ablaka a vasútvonalra, illetve az autópályára néz;
f) a lakás felvonó nélküli épület IV. vagy ennél magasabb emeletén van;
g) külterületen elhelyezkedő lakás.
5. A bérbeadó által a bérlő részére nyújtott külön szolgáltatásnak minősül, különösen:
a) beépítettbútor-használat;
b) vízellátás és csatornahasználat biztosítása;
c) felvonóhasználat biztosítása;
d) kapunyitás biztosítása;
e) központi fűtés és melegvízellátás;
f) a közös használatra szolgáló helyiségekben lévő olyan berendezések használata, amelyeknek egyedi fogyasztása mérhető;
g) rádió- és televízióadók vételének biztosítása;
h) szemétszállítás;
i) egyéb, külön meghatározott szolgáltatás.
3. melléklet a 26/2025. (VIII. 28.) EM rendelethez
A személygépkocsi-tároló havi bérleti díjának mértéke:
a) zárt egy férőhelyes tároló esetén 200 Ft/m2,
b) zárt két vagy több férőhelyes tároló esetén 150 Ft/m2,
c) azonosító jellel meghatározott beállóhely esetén 100 Ft/m2.
4. melléklet a 26/2025. (VIII. 28.) EM rendelethez
A) Középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget nem igénylő munkaköri kategóriák és munkakörök
|
A |
B |
C |
|
|---|---|---|---|
|
1 |
Munkaköri kategória |
Munkakör |
A munkakör betöltéséhez szakma vagy szakképesítés szükséges |
|
2 |
Kisegítő személyzet |
Hivatali kisegítő 1 |
|
|
3 |
Létesítményüzemeltető 1 |
||
|
4 |
Vízügyi üzemeltető I. |
Folyami szakszemélyzet 1 |
|
|
5 |
Gépkezelő 1 |
X |
|
|
6 |
Gépkocsivezető 1 |
||
|
7 |
Gondnok 1 |
||
|
8 |
Hajógép-kezelő 1 |
||
|
9 |
Matróz 1 |
||
|
10 |
Raktáros 1 |
||
|
11 |
Szerelőipari szakmunkás 1 |
X |
|
|
12 |
Szivattyútelep-kezelő 1 |
X |
|
|
13 |
Vízépítőipari szakmunkás 1 |
X |
|
|
14 |
Vízilétesítmény üzemeltető 1 |
X |
|
|
15 |
Vízrajzi üzemeltető 1 |
X |
|
|
16 |
Vízügyi üzemeltető II. |
Hajóvezető 1 |
|
|
17 |
Speciális gépjárművezető 1 |
||
|
18 |
Szivattyútelepi főgépész 1 |
X |
|
|
19 |
Kiemelt gépkezelő 1 |
X |
|
|
20 |
Vízügyi őrszemélyzet I. |
Csatornaőr 1 |
X |
|
21 |
Gát- és csatornaőr 1 |
X |
|
|
22 |
Gátőr 1 |
X |
|
|
23 |
Mederőr 1 |
X |
|
|
24 |
Tározóőr 1 |
X |
|
|
25 |
Vízügyi őrszemélyzet II. |
Gátbiztos 1 |
X |
|
26 |
Meder- és csatornabiztos 1 |
X |
B) Középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkaköri kategóriák és munkakörök
|
A |
B |
C |
|
|---|---|---|---|
|
1 |
Munkaköri kategória |
Munkakör |
A munkakör betöltéséhez szakma, illetve szakképesítés szükséges |
|
2 |
Kisegítő személyzet |
Hivatali kisegítő 2 |
|
|
3 |
Létesítményüzemeltető 2 |
||
|
4 |
Vízügyi üzemeltető I. |
Folyami szakszemélyzet 2 |
|
|
5 |
Gépkezelő 2 |
||
|
6 |
Gépkocsivezető 2 |
||
|
7 |
Gondnok 2 |
||
|
8 |
Hajógép-kezelő 2 |
||
|
9 |
Matróz 2 |
||
|
10 |
Raktáros 2 |
||
|
11 |
Szerelőipari szakmunkás 2 |
||
|
12 |
Szivattyútelep-kezelő 2 |
||
|
13 |
Vízépítőipari szakmunkás 2 |
||
|
14 |
Vízilétesítmény üzemeltető 2 |
||
|
15 |
Vízrajzi üzemeltető 2 |
||
|
16 |
Vízügyi üzemeltető II. |
Adminisztrátor |
|
|
17 |
Géptiszt 1 |
||
|
18 |
Hajóvezető 2 |
||
|
19 |
Laboráns 1 |
X |
|
|
20 |
Művezető 1 |
X |
|
|
21 |
Raktárvezető |
X |
|
|
22 |
Speciális gépjárművezető 2 |
||
|
23 |
Szivattyútelepi főgépész 2 |
||
|
24 |
Kiemelt gépkezelő 2 |
||
|
25 |
Vízügyi őrszemélyzet I. |
Csatornaőr 2 |
|
|
26 |
Gát- és csatornaőr 2 |
||
|
27 |
Gátőr 2 |
||
|
28 |
Mederőr 2 |
||
|
29 |
Tározóőr 2 |
||
|
30 |
Vízügyi őrszemélyzet II. |
Gátbiztos 2 |
|
|
31 |
Meder- és csatornabiztos 2 |
||
|
32 |
Funkcionális ügyintéző I. |
Anyag- és fogyóeszköz gazdálkodó |
|
|
33 |
Bér- és munkaügyi ügyintéző |
X |
|
|
34 |
Humánpolitikai ügyintéző |
X |
|
|
35 |
Igazgatási ügyintéző |
X |
|
|
36 |
Jogi ügyintéző |
||
|
37 |
Közbeszerzési ügyintéző |
X |
|
|
38 |
Közfoglalkoztatási ügyintéző |
X |
|
|
39 |
Múzeumi adattáros |
||
|
40 |
Nemzetközi ügyintéző |
||
|
41 |
Pénzügyi ügyintéző |
X |
|
|
42 |
PR munkatárs 1 |
||
|
43 |
Projekt ügyintéző |
||
|
44 |
Számviteli ügyintéző |
X |
|
|
45 |
Titkárnő |
||
|
46 |
Üzemfenntartási ügyintéző |
||
|
47 |
Oktatási, képzési ügyintéző |
||
|
48 |
Vadőr, vadász 1 |
||
|
49 |
Műszaki ügyintéző I. |
Adattári rendszerfelelős 1 |
X |
|
50 |
Árvízvédelmi ügyintéző 1 |
X |
|
|
51 |
Energetikai ügyintéző 1 |
X |
|
|
52 |
Erdészeti ügyintéző 1 |
X |
|
|
53 |
Felszín alatti vízkészlet-gazdálkodási ügyintéző 1 |
X |
|
|
54 |
Felszíni vízkészlet-gazdálkodási ügyintéző 1 |
X |
|
|
55 |
Folyó- és tógazdálkodási |
X |
|
|
56 |
Geodéziai és térinformatikai ügyintéző 1 |
X |
|
|
57 |
Gépészeti ügyintéző 1 |
X |
|
|
58 |
Informatikai és hírközlési |
X |
|
|
59 |
Levéltári kezelő |
X |
|
|
60 |
Magasépítési ügyintéző 1 |
X |
|
|
61 |
Munka- és tűzvédelmi ügyintéző 1 |
X |
|
|
62 |
Területi műszaki ügyintéző 1 |
X |
|
|
63 |
Vízhasznosítási ügyintéző 1 |
X |
|
|
64 |
Víziközmű ügyintéző 1 |
X |
|
|
65 |
Vízminőség-védelmi ügyintéző 1 |
X |
|
|
66 |
Vízrajzi ügyintéző 1 |
X |
|
|
67 |
Vízrendezési ügyintéző 1 |
X |
|
|
68 |
Szakterületi irányító I. |
Csoportirányító 1 |
X |
|
69 |
Főgépész 1 |
X |
|
|
70 |
Kirendeltség irányító 1 |
||
|
71 |
Kitűzési szolgálatvezető 1 |
||
|
72 |
Területi felügyelő 1 |
X |
|
|
73 |
Hajózási üzemeltetési vezető 1 |
X |
|
|
74 |
Kiemelt ügyintéző I. |
Kiemelt funkcionális ügyintéző |
X |
|
75 |
Kiemelt műszaki ügyintéző |
X |
C) Felsőfokú végzettséget igénylő munkaköri kategóriák és munkakörök
|
A |
B |
C |
|
|---|---|---|---|
|
1 |
Munkaköri kategória |
Munkakör |
Egyéb képesítési követelmény |
|
2 |
Vízügyi üzemeltető II. |
Géptiszt 2 |
|
|
3 |
Laboráns 2 |
||
|
4 |
Művezető 2 |
||
|
5 |
Funkcionális ügyintéző I. |
Ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadó |
|
|
6 |
PR munkatárs 2 |
||
|
7 |
Vadőr, vadász 2 |
||
|
8 |
Funkcionális ügyintéző II. |
Belső ellenőr |
|
|
9 |
Humánpolitikai referens |
||
|
10 |
Igazgatási referens |
||
|
11 |
Jogi referens |
||
|
12 |
Kamarai jogtanácsos |
jogi szakvizsga |
|
|
13 |
Közbeszerzési referens |
||
|
14 |
Közfoglalkoztatási referens |
||
|
15 |
Nemzetközi referens |
||
|
16 |
Pénzügyi referens |
||
|
17 |
PR referens |
||
|
18 |
Projekt referens |
||
|
19 |
Revizor |
||
|
20 |
Számviteli referens |
||
|
21 |
Szóvivő |
||
|
22 |
Üzemfenntartási referens |
||
|
23 |
Restaurátor |
||
|
24 |
Oktatási, képzési referens |
||
|
25 |
Műszaki ügyintéző I. |
Adattári rendszerfelelős 2 |
|
|
26 |
Energetikai ügyintéző 2 |
||
|
27 |
Múzeumpedagógus |
||
|
28 |
Vízrajzi ügyintéző 2 |
||
|
29 |
Műszaki ügyintéző II. |
Adattári referens |
|
|
30 |
Árvízvédelmi referens |
||
|
31 |
Erdészeti referens |
||
|
32 |
Felszín alatti vízkészlet-gazdálkodási referens |
||
|
33 |
Felszíni vízkészlet-gazdálkodási referens |
||
|
34 |
Folyó- és tógazdálkodási referens |
||
|
35 |
Főenergetikus |
||
|
36 |
Geodéziai és térinformatikai referens |
||
|
37 |
Gépészeti referens |
||
|
38 |
Hajózási referens |
||
|
39 |
Informatikai és hírközlési referens |
||
|
40 |
Levéltáros |
||
|
41 |
Magasépítési referens |
||
|
42 |
Monitoring referens |
||
|
43 |
Munka- és tűzvédelmi referens |
||
|
44 |
Muzeológus |
||
|
45 |
Területi műszaki referens |
||
|
46 |
Vízhasznosítási referens |
||
|
47 |
Víziközmű referens |
||
|
48 |
Vízminőség-védelmi referens |
||
|
49 |
Vízrendezési referens |
||
|
50 |
Szakterületi irányító II. |
Csoportirányító 2 |
|
|
51 |
Főgépész 2 |
||
|
52 |
IT Biztonságtechnikai felelős |
||
|
53 |
Kirendeltség irányító 2 |
||
|
54 |
Kitűzési szolgálatvezető 2 |
||
|
55 |
Minőségirányítási szakértő |
||
|
56 |
Műszaki titkár |
||
|
57 |
Projektvezető |
||
|
58 |
Területi felügyelő 2 |
||
|
59 |
Hajózási üzemeltetési vezető 2 |
||
|
60 |
Szakterületi szakértő |
Szakágazati vezető |
|
|
61 |
Szakaszmérnök-helyettes |
||
|
62 |
Szakmai főtanácsadó |
||
|
63 |
Vezető kamarai jogtanácsos |
jogi szakvizsga |
|
|
64 |
Kiemelt ügyintéző II. |
Kiemelt funkcionális referens |
|
|
65 |
Kiemelt műszaki referens |
5. melléklet a 26/2025. (VIII. 28.) EM rendelethez
A) Az Országos Vízügyi Főigazgatóságon betölthető vezetői munkakörök
|
A |
B |
|
|---|---|---|
|
1 |
Munkaköri kategória |
Munkakör |
|
2 |
Vízügyi ágazati vezető |
Főigazgató |
|
3 |
Műszaki főigazgató-helyettes |
|
|
4 |
Gazdasági főigazgató-helyettes |
|
|
5 |
Vízügyi szervezet vezető |
Főosztályvezető |
|
6 |
Szakterületi vezető |
Főosztályvezető-helyettes |
|
7 |
Osztályvezető |
|
|
8 |
Levéltárvezető |
|
|
9 |
Múzeumvezető |
B) A vízügyi igazgatóságokon betölthető vezetői munkakörök
|
A |
B |
|
|---|---|---|
|
1 |
Munkaköri kategória |
Munkakör |
|
2 |
Vízügyi szervezet vezető |
Igazgató |
|
3 |
Műszaki igazgató-helyettes |
|
|
4 |
Gazdasági igazgató-helyettes |
|
|
5 |
Szakterületi vezető |
Osztályvezető |
|
6 |
Szakaszmérnök |
|
|
7 |
Laborvezető |
|
|
8 |
Szolgálatvezető |
6. melléklet a 26/2025. (VIII. 28.) EM rendelethez
1. Az illetmény felső határát a 3. pont esetében a kötelező legkisebb munkabér táblázatban foglalt szorzójának alkalmazásával kell megállapítani.
2. Az illetmény felső határát a 4–9. pont esetében a garantált bérminimum egyes táblázatokban foglalt szorzójának alkalmazásával kell megállapítani.
3. Középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget nem igénylő munkakör
|
A |
B |
|
|---|---|---|
|
1 |
Alsó határ |
Felső határ szorzója |
|
2 |
kötelező legkisebb munkabér |
2,10 |
4. Középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakör
|
A |
B |
|
|---|---|---|
|
1 |
Alsó határ |
Felső határ szorzója |
|
2 |
garantált bérminimum |
2,20 |
5. Középfokú végzettséghez kötött, kiemelt munkakör
|
A |
B |
|
|---|---|---|
|
1 |
Alsó határ |
Felső határ szorzója |
|
2 |
garantált bérminimum |
2,40 |
6. Felsőfokú végzettséghez kötött munkakör
|
A |
B |
|
|---|---|---|
|
1 |
Alsó határ |
Felső határ szorzója |
|
2 |
garantált bérminimum |
2,80 |
7. Felsőfokú végzettséghez kötött, kiemelt munkakör
|
A |
B |
|
|---|---|---|
|
1 |
Alsó határ (Ft) |
Felső határ szorzója |
|
2 |
400 000 |
3,40 |
8. Az Országos Vízügyi Főigazgatóságon betölthető vezetői munkakör
|
A |
B |
C |
|
|---|---|---|---|
|
1 |
Munkakör |
Alsó határ (Ft) |
Felső határ szorzója |
|
2 |
Főigazgató |
850 000 |
6,7 |
|
3 |
Főigazgató-helyettes |
800 000 |
6,1 |
|
4 |
Főosztályvezető |
530 000 |
5,3 |
|
5 |
Főosztályvezető-helyettes |
470 000 |
4,9 |
|
6 |
Osztályvezető |
420 000 |
4,4 |
9. A vízügyi igazgatóságokon betölthető vezetői munkakör
|
A |
B |
C |
|
|---|---|---|---|
|
1 |
Munkakör |
Alsó határ (Ft) |
Felső határ szorzója |
|
2 |
Igazgató |
750 000 |
5,7 |
|
3 |
Igazgató-helyettes |
530 000 |
5,3 |
|
4 |
Osztályvezető, szakaszmérnök, szolgálatvezető |
420 000 |
4,0 |
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás