26/2025. (XI. 20.) BVOP utasítás
26/2025. (XI. 20.) BVOP utasítás
a büntetés-végrehajtási szervezet műveleti egységeinek működéséről
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Az utasítás hatálya a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: BVOP) és a büntetés-végrehajtási intézetek (a továbbiakban: bv. intézetek) érintett személyi állományára terjed ki.
2. A magas biztonsági kockázattal járó feladatokat – az eredményesség, a hatékonyság és a szakszerűség érdekében – az erre speciálisan képzett állomány bevonásával indokolt végrehajtani.
3. A BVOP Biztonsági Szolgálat Központi Támogató Főosztályon (a továbbiakban: főosztály) központi műveleti osztályt (a továbbiakban: KMO), az agglomerációs központokban műveleti osztályt (a továbbiakban: műveleti osztály), az agglomerációs központnak nem minősülő bv. intézetekben műveleti csoportokat (a továbbiakban: műveleti csoport) (a KMO, a műveleti osztály és a műveleti csoport a továbbiakban együtt: műveleti egység) kell működtetni.
A MŰVELETI EGYSÉGEK FELADATAI
4. A műveleti egységeknek az alábbi speciális feladatokat kell végrehajtaniuk:
a) kiemelten veszélyes és/vagy veszélyeztetett fogvatartott szállítása, előállítása bírósági tárgyalásra, ügyészi meghallgatásra, egészségügyi vizsgálatra, közeli hozzátartozó temetésére, súlyos beteg közeli hozzátartozó meglátogatására, illetve egyéb célból,
b) helyszíni tárgyalás biztosítása,
c) magas biztonsági kockázatú fogvatartotti rendezvények biztosítása,
d) polgári egészségügyi intézménybe kihelyezett fogvatartott őrzése,
e) azonnali beavatkozást igénylő csapattevékenységben való részvétel,
f) terrorcselekmény megszakítása, felszámolása, elkövetők elfogása halaszthatatlan esetben történő végrehajtás során,
g) fogolyzendülés megszakítása és felszámolása,
h) zárkatorlasz felszámolása,
i) kitörési kísérlet megakadályozása,
j) megszökött fogvatartott felkutatása, elfogása,
k) fogvatartott erőszakos kiszabadításának megakadályozása,
l) a személyi állomány képzésében való részvétel,
m) központosított szállítás végrehajtása,
n) együttműködés és kapcsolattartás a társ rendvédelmi szervek műveleti feladatot ellátó különleges egységeivel,
o) a BVOP Biztonsági Szolgálat vezetője (a továbbiakban: szolgálatvezető) által meghatározott egyéb speciális feladatok és sajátos felkészültséget nem igénylő biztonsági alapfeladatok végrehajtása.
5. A központosított szállítási feladatok végrehajtásába – tekintettel a nagy fogvatartotti létszámokra és távolságokra – a lehető legnagyobb létszámú műveleti állományt kell bevonni. Ennek érdekében a szállítást végrehajtóknak részben vagy egészben a műveleti egységek állományát kell kijelölni. Indokolt esetben a központosított szállítás indításához vagy fogadásához a bv. intézetekben további műveleti állományt kell biztosítani a feladatok végrehajtásához.
6. A műveleti feladatok, valamint a műveleti tevékenységek és taktikai eljárások gyakorlati módszertani végrehajtását a KMO és a bv. intézetek intézkedéstaktikai instruktorai a VI. fejezet szerinti képzési-továbbképzési rendszerben oktatják.
7. Amennyiben az előállítás vagy szállítás végrehajtásához páncélozott gépjármű alkalmazása szükséges, vagy azt megkülönböztető jelzés alkalmazásával történő felvezetéssel indokolt végrehajtani, – halasztást nem tűrő eset kivételével – az kizárólag a KMO igénybevételével végezhető.
8. A fogvatartottak célszállítását a KMO indokolt esetben a szolgálatvezető engedélyével nem erre a célra speciálisan kialakított, elválasztó biztonsági fülke nélküli szolgálati gépjárművel is végrehajthatja.
A MŰVELETI EGYSÉGEK JOGÁLLÁSA
9. A KMO rendszeresített beosztásait és álláshelyeinek számát (műveleti egység létszáma) a BVOP állománytáblázata, a műveleti osztályokét és a műveleti csoportokét pedig az érintett bv. intézet állománytáblázata tartalmazza.
10. A KMO és a műveleti osztályok önálló szervezeti elemként, a műveleti csoportok a biztonsági vagy a biztonsági és fogvatartási osztályok részeként működnek.
11. A műveleti osztályvezetők az agglomerációs központ szakirányításért felelős parancsnokhelyettesének, a műveleti csoportok vezetői a biztonsági vagy a biztonsági és fogvatartási osztályvezető alárendeltségében teljesítenek szolgálatot.
12. Az agglomerációs központ műveleti osztályvezetőjének munkaköri leírásban kijelölt szervezetszerű helyettese a napi feladatellátás gördülékenysége, az információáramlás és a folyamatos szakmai felügyelet érdekében az osztályvezető döntése alapján készenléti szolgálatot lát el, csak kivételes esetben vonható el egyéb, kötött szolgálati feladat végrehajtására.
13. A műveleti egység tagjai a műveleti feladatok ellátása során közvetlenül a központi műveleti osztályvezetőnek, a műveleti osztályvezetőnek, a biztonsági vagy a biztonsági és fogvatartási osztályvezetőnek, a biztonsági alosztályvezetőnek vagy a műveleti egység általuk kijelölt csoportparancsnokának vannak alárendelve.
14. A műveleti egység tagja intézettámogatási biztonsági alapfeladatok végrehajtása során a támogatott bv. intézet parancsnokának alárendeltségében végzi tevékenységét a támogatott bv. intézet biztonsági vagy biztonsági és fogvatartási osztályvezetőjének eligazítása alapján.
15. Azonos vagy eltérő agglomerációba tartozó bv. intézeteket érintő közös feladat-végrehajtás során az erők és az eszközök összevonhatóak, csoportosan is bevethetőek, amennyiben a bekövetkezett esemény azt indokolttá teszi.
16. A műveleti egységek agglomeráción belüli alkalmazására az agglomerációs központ vezetője, több agglomerációt érintő vagy országos szinten összevont alkalmazás esetén az országos parancsnok biztonsági és fogvatartási helyettese, akadályoztatása esetén a szolgálatvezető engedélye alapján kerülhet sor.
17. A 4. pontban foglalt feladatok végrehajtása során, különösen a rendkívüli események megelőzése vagy felszámolása esetén, a helyszínen tartózkodó műveleti egységek közül a kijelölt műveleti egység csoportparancsnoka felelős az átvett intézkedés irányításáért.
18. A biztonsági szakfeladatok végrehajtásának tervezése és szervezése során a műveleti egység tagjait – a szolgálatszervezés egyéb szempontjainak figyelembevételével – a végrehajtandó napi feladatok függvényében a biztonsági szempontból legmagasabb kockázattal járó biztonsági alap- vagy műveleti feladat végrehajtására kell kijelölni. A műveleti egység tagja beosztásához és munkaköréhez nem tartozó más feladatra csak kivételes esetben – a szolgálatvezető vagy a parancsnok engedélyével – szervezhető.
19. A műveleti egységek tagjainak munkarendjét úgy kell szervezni, hogy a feladatok ellátásához hivatali időben és a hivatali időn kívüli időszakokban is megfelelő létszámban rendelkezésre álljanak, ezért a BVOP központi készenléti szolgálatot működtet, az agglomerációs központok agglomerációs műveleti készenléti szolgálatot működtetnek.
20. Az műveleti egységek tagjainak szolgálati feladatait és a rájuk vonatkozó speciális követelményeket a munkaköri leírásban kell részletesen rögzíteni. A beosztásból eredő munkaköri feladatok mellett rögzíteni kell azon kapcsolódó többletfeladatokat, melyeket a műveleti egység tagja státusza vagy képzettsége alapján ellát (csoportvezető, lövészetvezető, lőgyakorlat-vezető, pilóta nélküli légi jármű vezetője, kutyavezető, prison medic, intézkedéstaktikai instruktor, sportszakember).
21. A műveleti egységek feladatainak tervezését, szervezését és a végrehajtott szolgálati feladatokat, valamint a képzéseket, oktatásokat, továbbképzéseket a RobotZsaru integrált ügyviteli, ügyfeldolgozó és elektronikus iratkezelő rendszer (a továbbiakban: RobotZsaru rendszer) Szolgálatvezénylési modulban kell rögzíteni, a képzések, oktatások, továbbképzések végrehajtását – a napi szinten tartó képzés kivételével – a Haladási Naplóban is kell dokumentálni.
22. A műveleti osztály vezetője szakmai felügyeletet gyakorol az agglomerációs központ alárendeltségébe tartozó bv. intézetek műveleti egységeinek feladatellátása felett, melynek során
a) önállóan vagy az agglomerációs ellenőrzési osztállyal közösen ellenőrzi az agglomerációba tartozó műveleti egységek működését, önálló ellenőrzés esetén az ellenőrzés megállapításait a RobotZsaru rendszerben rögzíti;
b) szakirányítói feladatokat lát az agglomeráción belüli műveleti feladatok magas színvonalú, egységes és szakszerű ellátása érdekében;
c) havi ütemezéssel szervezi az agglomerációs készenléti szolgálatot;
d) a bv. intézetek kimutatásai alapján havi nyilvántartást vezet az agglomerációs műveleti egységek elrendelt túlszolgálati óraszámáról, az előállítások, a fogvatartottak polgári egészségügyi intézményben őrzése, valamint a biztonsági vizsgálatok, illetve az agglomeráción belüli együttműködés keretében nyújtott támogatási feladatok óraszámairól;
e) szervezi az agglomerációs műveleti egységek közös továbbképzését, a 65. pont b) alpontjában meghatározott havi összevont képzéseket;
f) szervezi és végrehajtja az agglomerációba tartozó műveleti egységek összevont éves komplex szakmai vizsgáztatását, fizikai szintfelmérését;
g) koordinálja, szervezi az agglomerációba tartozó műveleti egységek időszakos fizikai alkalmasságvizsgálatát;
h) részt vesz a műveleti egységekbe jelentkezők vagy pályázók kiválasztásában;
i) koordinálja, szervezi és végrehajtja az agglomerációba tartozó műveleti egységek szinten tartó, vizsga- és különleges lövészeteit.
23. A műveleti egységek értesítési rendjét a szervezeti egység értesítési és készenlétbe helyezési terve szabályozza. Annak érdekében, hogy indokolt esetben a tagok együttesen és haladéktalanul berendelhetők legyenek, az értesítési rendszeren belül önálló „műveleti értesítési csoportot” kell létrehozni.
24. Más bv. intézet műveleti egységét a KMO-val történő közös feladat-végrehajtása során minden esetben a KMO kijelölt csoportparancsnoka irányítja.
A KMO TÁMOGATÁSI TEVÉKENYSÉGE
25. A KMO működésének elsődleges feladata, hogy a bv. intézeteket – a speciális felkészültséget igénylő feladatok átvállalásával – tehermentesítse a magas biztonsági kockázatú feladatok végrehajtása alól.
26. A KMO a magas biztonsági kockázatú feladatok végrehajtását országos szinten koordinálja, továbbá a rendkívüli eseményeket megelőzi, vagy azokat felszámolja.
27. Az igénybevételt a biztonsági vagy biztonsági és fogvatartási osztályvezető a bv. intézet parancsnokán keresztül – az agglomerációs parancsnok egyidejű értesítésével – köteles összesítve, minden naptári hét csütörtöki napjával bezárólag – rendkívüli esetben azonnal – írásban a RobotZsaru rendszeren és e-mail útján a feladat konkrét megnevezésével, időpontjával felterjeszteni a Központi Támogató Főosztály főosztályvezetőjének (a továbbiakban: főosztályvezető). A főosztályvezető – az osztályvezetővel történt egyeztetést követően – dönt a végrehajtásról, amelyről tájékoztatja az igénybejelentő bv. intézeteket.
28. A KMO támogatási tevékenységének mértéke lehet teljes vagy részleges szintű.
29. A megkeresések összesítését követően a KMO osztályvezetője elkészíti a következő hétre szóló tervezetet. Azon napokra, amikor megkeresés nem érkezik, a KMO osztályvezetője – egyeztetést követően – javaslatot tesz a sajátos felkészültséget nem igénylő alapfeladatok (pl. biztonsági vizsgálat, motozás, biztosítás, kísérés), képzések végrehajtására.
30. A támogatási kérelmek elbírálásánál a főosztályvezető és a KMO osztályvezetője a következő prioritási alapelveket veszi figyelembe:
a) a támogatási feladattal érintett fogvatartott a büntetés-végrehajtási szervezet ügyeleti tevékenységéről és a jelentések rendjéről, valamint a különleges figyelmet igénylő fogvatartottakkal összefüggő eljárásrendről szóló 18/2022. (VII. 13.) BVOP utasítás alapján szerepel a kiemelt figyelmet igénylő fogvatartottak nyilvántartásában,
b) a támogatási feladattal érintett fogvatartott nem szerepel a kiemelt figyelmet igénylő fogvatartottak nyilvántartásában, de egyedi biztonsági előírással rendelkezik, tudatosan szembehelyezkedik a bv. intézet rendjével, fogvatartása során több esetben követett el súlyosabb, rendkívüli eseményt,
c) fogvatartása során szökött, szökést kísérelt meg, vagy a felügyeletre támadt,
d) megerősített információk alapján a fogvatartott a bv. intézeten kívül történő előállítása során nagy létszámú, nem együttműködő, provokatívan viselkedő hozzátartozói csoport megjelenése várható.
31. Az azonnali intézkedést igénylő rendkívüli események felszámolása érdekében – a feladatok függvényében – a beosztott állomány tagjai indokolt esetben a szolgálatvezető engedélyével átcsoportosíthatók.
32. A bv. intézetektől átvett feladatokat a KMO beosztott tagjai, amennyiben lehetőség van rá, a támogatott bv. intézet állományába tartozó 1 fő műveleti főfelügyelővel közösen hajtják végre, az egységes és a speciális helyi eljárásrend betartása érdekében.
33. A KMO által támogatott bv. intézetben történő feladat-végrehajtást megelőzően az osztályvezető által kijelölt személy megtartja az általános eligazítást. A feladattal kapcsolatban a speciális eligazítást a támogatott bv. intézet biztonsági vagy biztonsági és fogvatartási osztályvezetője vagy az általa megbízott személy hajtja végre, amit az e célra rendszeresített okmányban dokumentálni kell.
34. A bv. intézetekkel közös feladat-végrehajtás során, a meghatározott részfeladatok esetében a KMO kijelölt csoportparancsnoka felelős a feladat koordinálásáért és annak eredményes végrehajtásáért.
35. A fogvatartottak előállítása esetén a KMO által támogatott bv. intézet az érintett szakterületek bevonásával hiánytalanul kitölti az előállítási utasítást. A feladat végrehajtása során történő kapcsolatfelvétel megkönnyítése céljából az előállítási utasítást kitöltő személy nevét és elérhetőségét minden esetben fel kell tüntetni az előállítási utasításon.
36. A célszállítások alkalmával a szállítási terv és az ülésrend elkészítéséről, továbbá a szállítás útvonalának megtervezéséről, az esetleges műszaki/egészségügyi pihenők helyszínének kijelöléséről a támogatott bv. intézet gondoskodik, melyet a célszállítás megkezdését megelőzően átad a szállítmányvezető részére. A szállítás végrehajtását követően a dokumentumokat a célintézet biztonsági tisztjénél kell leadni.
37. A célszállítások alkalmával beiktatott egészségügyi pihenők vagy a bírósági tárgyaláson elrendelt és a bv. intézetben eltöltött pihenők idején az adott bv. intézet biztonsági vagy biztonsági és fogvatartási osztályvezetője a fogvatartott elhelyezéséért, a KMO állományából 1 fő a meghatározott időszakokban történő ellenőrzéséért, kivételes esetekben a felügyeletéért felelős.
38. A bv. intézetek támogatása alkalmával történő feladatok végrehajtása (szállítás, előállítás, biztonsági vizsgálat stb.) során észlelt fegyelmi vétségekről az érintett állományi tag részletes, a körülményeket feltáró jelentést készít, fegyelmi lapot állít ki, majd a támogatott bv. intézet személyi állományi tagjával együttműködve rögzíti azt a fogvatartotti nyilvántartásban.
A MŰVELETI EGYSÉGEKBE TÖRTÉNŐ FELVÉTEL KRITÉRIUMAI
39. A műveleti egységek betöltetlen státuszaiba pályázat vagy a belső utánpótlás keretében kiválasztás (a továbbiakban együtt: pályázat) útján lehet felvételt nyerni.
40. A pályázó vagy jelentkező személynek rendelkeznie kell
a) hivatásos állományban eltöltött legalább 4 év büntetés-végrehajtási szakmai gyakorlattal,
b) a beosztáshoz előírt középfokú iskolai végzettséggel, továbbá középfokú bv. szakmai képzettséggel,
c) felhasználói szintű számítógépes ismeretekkel,
d) átlagon felüli kommunikációs képességgel,
e) átlagon felüli fizikai állapottal,
f) „B” kategóriára érvényes vezetői engedéllyel.
41. A pályázat elbírálásánál előnyt jelent a beosztással kapcsolatos speciális képzettség, küzdősportban, intézkedéstaktikai eljárásokban való jártasság, a beosztáshoz meghatározott érvényes alkalmas minősítés, speciális szakmai tudás vagy képzettség.
42. A pályázat megszervezéséért, annak eredményes végrehajtásáért az adott bv. intézet parancsnoka, a KMO tekintetében a főosztályvezető a felelős.
43. A pályázati eljárásban a pályázónak – a belügyminiszter irányítása alatt álló egyes rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél foglalkoztatott hivatásos állomány és rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állomány alkalmasságvizsgálatáról szóló 45/2020. (XII. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) alapján – a műveleti egység szolgálati beosztásába helyezés előtti alkalmassági vizsgálatot (fizikai, egészségi és pszichológiai) kell végezni.
44. A műveleti egységek vezetőinek kiválasztása során kiemelt figyelmet kell fordítani a 40. pontban foglalt felvételi kritériumokon túl az alábbiakra:
a) kiemelkedő szervező- és koordinálókészség,
b) felelős gondolkodás,
c) kiemelkedő kommunikációs készség,
d) gyors és eredményes döntéshozatalra való alkalmasság.
45. A 40. pont a) alpontja szerinti szolgálati időtől és a 40. pont b) alpontja szerinti szakmai képzettségtől eltérni csak a pályázó vagy jelentkező egyéni adottságainak, szakmai tudásának mérlegélését követően, az adott bv. intézet parancsnokának vagy a KMO vezetőjének felterjesztése alapján, a szolgálatvezető engedélyével lehet.
46. A műveleti egységbe pályázó állományi tagot – a jogszabályi feltételek fennállása esetén – a beosztásba kinevezni a műveleti alapképzés eredményes teljesítését követően lehet, addig a beosztást csak megbízással töltheti be. A műveleti alapképzés megszerzéséig a műveleti beosztásba helyezett speciális (műveleti) feladatot nem, vagy csak kivételes esetben, kinevezett és kijelölt intézkedéstaktikai instruktor műveleti állományi tag felügyelete és irányítása mellett láthat el.
A MŰVELETI EGYSÉGEK KIKÉPZÉSE ÉS OKTATÁSA
47. A speciális feladatok, a műveleti tevékenységek és taktikai eljárások végrehajtása magas szintű jogszabályi ismereteket, szakmai, taktikai és fizikai képzettséget és kiemelkedő konfliktuskezelő és kommunikációs képességet kíván. Ennek elérése érdekében a műveleti egységek minden tagjának – a beosztásba kerülést követően egy éven belül – el kell végeznie az alapkiképzést, valamint szinten tartása érdekében részt kell vennie a szinten tartó képzéseken és a továbbképzéseken.
1. Alapkiképzés
48. Az alapkiképzés időtartama 10 munkanap.
49. Az alapkiképzés a következő elemekből épül fel:
a) elméleti alapismeretek,
b) gyakorlati alapképzés.
50. A bv. intézet parancsnoka és a főosztályvezető a műveleti egységbe felvételt nyert állományi tag alapkiképzésével kapcsolatos szándékáról írásban tájékoztatja a szolgálatvezetőt, aki az alapkiképzés koordinálására intézkedik. Az alapkiképzés megszervezéséért és végrehajtásáért a KMO vezetője felelős.
51. Az alapkiképzést a KMO vezetője által kijelölt kiképző instruktorok végzik.
52. Az alapkiképzés vizsgáztatással zárul. Az elméleti részvizsga a vonatkozó jogszabályok és központi szabályozók anyagát, a gyakorlati részvizsga pedig a műveleti egységek tagjainak összeállított, 1. melléklet szerinti törzsanyagban és vizsgaanyagban meghatározottakat és a 2. mellékletben meghatározott speciális fizikai állapotfelmérést tartalmazza. A sikeres vizsgáról a szolgálatvezető oklevelet állít ki, melynek másolatát a személyianyag-gyűjtőbe kell elhelyezni.
2. Intézkedéstaktikai instruktori képzés
53. Az intézkedéstaktikai instruktor képzések elsődleges célja, hogy a műveleti egységek beosztott állományának összevont területi továbbképzése és a műveleti csoportok vezetőinek éves központi továbbképzése a helyi intézkedéstaktikai kiképző instruktorok (a továbbiakban: kiképző instruktorok) vezetésével kerüljön végrehajtásra intézeti szinten, továbbá biztosítsa a bv. intézetek biztonsági szakfeladatot ellátó személyi állománya részére a feladataik ellátásához szükséges intézkedéstaktikai ismeretek elsajátítását.
54. Az intézkedéstaktikai instruktorok kiképzése és továbbképzése félévente 1 hetes ciklusokban kerül végrehajtásra a KMO szervezésében. Az így kialakított képzési tematika évi 10 nap képzést biztosít a kiképző instruktorok számára, amely központosított képzési helyen kerül megrendezésre.
55. A kiképző instruktorokat az adott bv. intézet műveleti osztályából/csoportjából kell kijelölni, akik a bv. intézet műveleti osztályvezetője, a biztonsági vagy a biztonsági és fogvatartási osztályvezetője vagy a bv. intézet parancsnoka által kijelölt személy alárendeltségében teljesítenek szolgálatot. Amennyiben a műveleti csoportvezető személye nem azonos a kiképző instruktor személyével, a kiképző instruktor a műveleti csoportvezető alárendeltségébe tartozik. Az instruktorok szakmai irányítása és felügyelete a KMO alá tartozik.
56. Bv. intézetenként 2 fő, több objektumos bv. intézetek esetében objektumonként legalább 1 fő kiképző instruktort kell biztosítani. A hatékonyság és a gyakorlatok bemutatása, illetve ellenőrzése és javítása miatt a kiképzőket mindig párban kell képzési feladatra beosztani.
57. A kiképző instruktorok a KMO vezetőjének javaslata alapján a szolgálatvezető jóváhagyását követően kerülnek kiválasztásra. Amennyiben a kiválasztott kiképző instruktorok nem teljesítik az elvárt szakmai-elméleti és gyakorlati-fizikai szintet, a KMO vezetője kezdeményezi az érintett személy helyett másik kiképző instruktor kijelölését a szolgálatvezetőnél.
58. Kiképző instruktornak olyan személy jelentkezhet, aki kellőképpen elkötelezett, rendelkezik megfelelő szakmai tapasztalattal, jogszabályi és módszertani ismeretekkel, jó kommunikációs képességgel és pedagógiai érzékkel bír.
59. A kiképző instruktorok által a bv. intézetekben történő képzések végrehajtását az e célra rendszeresített okmányban – Haladási Naplóban – dokumentálni kell.
60. A Biztonsági Szolgálat minden év december 15-ig elkészíti a következő évre vonatkozóan az instruktori képzés ütemtervét, melyet az országos parancsnok biztonsági és fogvatartási helyettese hagy jóvá. A jóváhagyott ütemterv december 31-ig megküldésre kerül az agglomerációs központok részére.
3. Szinten tartó (helyi) képzés
61. A szinten tartó (helyi) képzések megszervezéséért és végrehajtásáért a KMO, illetve a műveleti osztály tekintetében az osztályvezető, a műveleti csoportok esetében a bv. intézet biztonsági vagy a biztonsági és fogvatartási osztályvezetője vagy a bv. intézet parancsnoka által kijelölt személy a felelős.
62. A műveleti egységek vezetőinek féléves képzési tervet kell készíteni, amit a KMO esetében a főosztályvezető, a műveleti osztály esetében az illetékes parancsnokhelyettes, a műveleti csoportok esetében a biztonsági vagy a biztonsági és fogvatartási osztályvezető hagy jóvá, és ellenőrzi annak végrehajtását.
63. A képzések végrehajtását – a 65. pont a) alpontjában írt napi fizikai felkészülés kivételével – a Haladási Naplóban rögzíteni kell, a képzések megvalósulása az agglomerációs központ vezetőjének felelőssége.
64. A képzések anyagát úgy kell összeállítani, hogy a vonatkozó jogszabályok, központi és helyi szabályozók tartalmát kötelezően magában kell foglalnia, valamint abba a kommunikációt fejlesztő tréningeket és konfliktuskezelő foglalkozásokat is rendszeresen be kell építeni.
65. A szinten tartó (helyi) képzés fajtái:
a) Napi fizikai felkészülés: állomány fizikai (erőnléti) állapotának szinten tartása, fejlesztése érdekében, valamint a vizsgára való felkészülés céljából szolgálatonként 1 óra képzést kell engedélyezni a műveleti állomány tagjai számára önállóan vagy csoportosan, amennyiben azt a napi szolgálati feladatok lehetővé teszik.
b) Havi összevont képzés: a féléves képzési tervben meghatározott oktatási anyagban előírtak végrehajtása, illetve a taktikai eljárások gyakorlása céljából havi egyszer 8 óra vagy kétszer 4 óra időtartamban a műveleti egység összes tagjának bevonásával összevont képzést kell tartani. A havi összevont képzés a társ fegyveres rendvédelmi szervek hasonló jellegű különleges egységeivel együttműködve is végrehajtásra kerülhet.
66. Az oktatási és képzési feladatok végrehajtásáért, illetve a taktikai eljárások gyakoroltatásáért a kiképző instruktorok, a műveleti egységek vezetői és szolgálati elöljáróik felelősek, a féléves képzési tervben meghatározottak szerint.
4. Továbbképzés
67. A műveleti osztályok vezetői részére félévente központi szakmai (konzultációs) napot kell tartani, melynek koordinálásáért, megszervezéséért és végrehajtásáért a KMO vezetője a felelős.
68. A KMO a beosztotti állomány továbbképzését évente saját hatáskörben hajtja végre a kiképző instruktorok irányításával. A bv. intézetek műveleti osztályai és csoportjai beosztott állományának továbbképzését évente agglomerációs szinten kell végrehajtani, melynek koordinálásáért és megszervezéséért az agglomerációs központ műveleti osztályvezetője, végrehajtásáért a kiképző instruktorok felelősek. A továbbképzés nem helyettesíthető a helyi szinten tartó (havi összevont) képzéssel, de azzal – képzési tárgykörének egyezősége alapján – összevonható, ez esetben a szinten tartó képzés a továbbképzés részét képezi.
69. A műveleti egységek tagjai számára félévente 2 továbbképzési napot kell biztosítani, mely napokon egyéb feladatokkal az egység tagjait megbízni nem lehet. A képzési napokat úgy kell megszervezni, hogy az egymásra épülő taktikai eljárások miatt két egymást követő képzési nap biztosítva legyen.
5. Éves vizsga
70. A műveleti egységek tagjainak minden évben 1 alkalommal – elméleti és gyakorlati feladatokból álló – komplex vizsgát (a továbbiakban: éves vizsga) kell tenni.
71. Az éves vizsga fizikai szintfelmérés vizsgálatához felhasználható a műveleti egység tagjának beosztási kategóriára vonatkozó érvényes fizikai alkalmasságvizsgálati minősítése alapját adó speciális fizikai szintfelmérés megfelelt időeredménye. Amennyiben ez nem áll rendelkezésre, az időszakos fizikai alkalmasságvizsgálatot – a BM rendelet és a végrehajtásáról szóló BVOP utasítás előírásai szerint – az éves vizsgával egyidejűleg kell végrehajtani, melyen sportszakember részvétele kötelező.
72. Az éves vizsga az alapkiképzés, a továbbképzések, valamint a vonatkozó jogszabályok és központi szabályozók ismeretanyagát tartalmazza.
73. A KMO beosztott tagjainak, valamint a bv. intézetek kiképző instruktorainak éves vizsgáztatását a KMO osztályvezetője és kiképző instruktoraiból, a bv. intézetek műveleti osztályai és csoportjai beosztott állománya vonatkozásában az adott bv. intézetek műveleti vagy biztonsági vagy biztonsági és fogvatartási osztályvezetői és kiképző instruktoraiból álló vizsgabizottság végzi.
74. A műveleti egységek tagjainak az alábbi részvizsgákon és vizsgálatokon kell megfelelni:
a) fizikai szintfelmérés,
b) elméleti szintfelmérés,
c) intézkedéstaktikai alapismeretek,
d) műveleti tevékenység és taktikai eljárások, kommunikáció,
e) lövészet.
75. A vizsgaeredményeket a 3. melléklet szerinti Egyéni értékelő lapon – a 2. melléklet III. pontjában meghatározott teljesítményszintre figyelemmel – kell feltüntetni.
76. Az értékelt állományi tag vizsgaeredményét sikertelennek kell tekinteni, amennyiben
a) valamelyik gyakorlatát nem megfelelőre minősítették,
b) a továbbképzések vagy a 74. pontban felsorolt részvizsgák, vizsgálatok valamelyikén nem vett részt.
77. Az értékelt állományi tag számára sikertelen vizsga esetén újabb vizsgaidőpontot kell kijelölni legkorábban 30 nap elteltével, legkésőbb 90 napon belül. Az elmulasztott továbbképzések, részvizsgák, vizsgálatok pótlására egyéni elbírálást követően van lehetőség. Az érintett személyi állományi tag a sikeres vizsgáig műveleti feladatot nem láthat el.
78. Indokolt távollét (pl. betegség) esetén a műveleti egység vezetője és a vizsgáztatásért felelős személy egyeztet a vizsga pótlásának lehetőségéről (helyszín és időpont megjelölésével).
79. A feladatsor vizsgafeladatait, az elméleti szintfelmérő kérdéssorát és annak értékelését a műveleti egységek tagjai számára a KMO készíti el, és a főosztályvezető hagyja jóvá.
80. A 74. pontban felsorolt részvizsgák és vizsgálatok értékelése során a „Megfelelt” vagy a „Nem megfelelt” minősítési lehetőségeket kell alkalmazni.
81. A lövészet részvizsga során végrehajtandó feladatokat és azok értékelését a Biztonsági Szolgálat által kiadott éves lőgyakorlatok alapján, a műveleti egység különleges lövészetének végrehajtására elkészített lövészeti dokumentumban kell meghatározni.
6. Személyi állomány intézkedéstaktikai képzése
82. A helyi intézkedéstaktikai instruktorok a büntetés-végrehajtási szervezetben alkalmazandó intézkedéstaktikai eljárásokról és a kényszerítő eszközök alkalmazásának rendjéről rendszeres időközönként és időtartamban, a megadott tematika szerint intézkedéstaktikai és kényszerítőeszköz-alkalmazási képzést tartanak, melyről a bv. intézet éves képzési tervében kell rendelkezni.
83. Az alapfokú büntetés-végrehajtási szakmai képzésben részt vevő személyi állomány részére az intézkedéstaktikai képzést, kiemelten a kényszerítő eszközök jogszerű és szakszerű alkalmazásának gyakorlati módszertani oktatását a Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási, Továbbképzési és Rehabilitációs Központja intézkedéstaktikai instruktorai hajtják végre.
A MŰVELETI EGYSÉGEK RUHÁZATA, FELSZERELÉSE ÉS FEGYVERZETE
84. A műveleti egységek tagjainak a beosztásba kerüléskor a munka- és védőruházatot, az egyéni felszerelések és védőeszközök elemeit, valamint a kiegészítő felszereléseket, a később elhasználódott ruházat és felszerelés pótlását a Büntetés-végrehajtás Gazdasági Ellátó Intézete biztosítja.
85. A munkaruházatot, az egyéni felszereléseket és védőeszközöket, illetve a kiegészítő felszereléseket a 4. melléklet tartalmazza.
86. A ruházati és egyéb felszereléseket elsősorban a bv. szervezet gazdasági társaságai által gyártott termékek közül kell beszerezni, amennyiben azok a speciális követelményeknek megfelelnek.
87. A műveleti egységek tagjai a 4. mellékletben rendszeresített, fekete színű munkaruházatot kötelesek viselni biztonsági alap- és a műveleti feladatok végrehajtása során, a szolgálatvezető által engedélyezett eltérő színű és mintázatú munkaruházat a műveleti feladatellátás, képzés, kiképzés vagy lövészet, társszervekkel történő együttműködés, valamint egyéb esetben a szolgálatvezető egyedi utasítása esetén viselhető. A képzés-oktatás során a kiképzés vezetőjének döntése szerint civil vagy sportruházat viselése engedélyezett.
88. A kámzsa a munkaruházat részét képezi, védi a műveleti állomány anonimitását, elsősorban a szervezett bűnözői körökhöz tartozó személyek és a sajtó nyilvánossága előtt. A bv. intézeten kívül végzett műveleti feladatok végrehajtása során (pl. kiemelten veszélyes és/vagy veszélyeztetett fogvatartott előállítása) azt a tagoknak a munkaruházattal együtt kell viselniük. A bv. intézeten belül és a sajátos felkészültséget nem igénylő biztonsági alapfeladatok végrehajtása során azt csak indokolt esetben – a bv. intézet parancsnokának meghatározása alapján – lehet hordani. Ez alól kivételt képez a KMO, amely esetében a kámzsa viseléséről a főosztályvezető egyetértésével a központi műveleti osztályvezető dönt.
89. Az egyes műveleti egységek, továbbá a műveleti egységek speciális képzettséggel rendelkező tagjai (például prison medic, kutyavezetők, lövészetvezetők) részére egyedi karjelvény viselése engedélyezhető. Az egyedi karjelvények engedélyezéséről a szolgálatvezető dönt. Az egyedi karjelvény a munkaruházat részét képezi, és csak azon viselhető, a bv. szervezet karjelvényével szimmetrikusan, a felsőruházaton, a jobb felkaron. Mérete megegyezik a rendszeresített karjelvény méretével, annak grafikai elemei csak a bv. szervezethez méltó megjelenítést tartalmazhatnak.
90. A műveleti egységek tagjai a vonatkozó jogszabályoknak és egyéb szabályozóknak megfelelően minden esetben kötelesek a ruházaton jól láthatóan viselni az egyedi azonosító számukat, a rendfokozati jelzésüket, a bv. karjelvényt és az adott egység karjelvényét vagy a speciális képzettségre utaló karjelvényt.
91. A tagok egységen belüli azonosítása érdekében – különösen a több műveleti egység közös feladat-végrehajtása során – a 4. melléklet 6. pontjában meghatározott típusú és méretű (műveleti) azonosító szám országosan egységes meghatározását az 5. melléklet tartalmazza.
92. A műveleti egységek tagjainak ruházatát, felszerelését a képzések és a feladatok végrehajtása során csak a bv. szervezetnél rendszeresített lőfegyverek, kényszerítő eszközök és a 4. mellékletben szereplő termékek képezhetik. Ezek ellenőrzéséért a feladat-végrehajtás előtt eligazítást tartó személy a felelős.
93. A műveleti egységek tagjainak a kényszerítő- és híradástechnikai eszközöket – lehetőség szerint – személyi felszerelésként kell biztosítani és kiadni.
94. A több bv. intézet műveleti állománya által végrehajtott közös feladat során az egységes öltözetet, megjelenést biztosítani kell.
JELENTÉSI ÉS ADATSZOLGÁLTATÁSI REND
95. A műveleti egységek vezetői a 6. melléklet szerinti tartalommal jelentést készítenek a műveleti egység időszakos létszámhelyzetéről és az elvégzett képzésekről, valamint a következő féléves (havi szinten tartó) képzések tervezetéről (féléves képzési terv), melyet megküldenek az agglomerációs központ részére.
96. A megküldött intézeti jelentéseket és terveket az agglomerációs központ műveleti osztályvezetője a következő féléves összevont agglomerációs továbbképzés tervezetével együtt minden év január 10-éig, illetve július 10-éig felterjeszti a szolgálatvezető részére.
97. Amennyiben a műveleti egység létszámát érintően változás következik be, vagy annak működését jelentősen befolyásoló egyéb körülmény merül fel, arról a szolgálatvezetőt – az agglomerációs központon keresztül – haladéktalanul tájékoztatni kell.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
98. Ez az utasítás 2025. december 1-jén lép hatályba.
99.1
1. melléklet a 26/2025. (XI. 20.) BVOP utasításhoz
1. Védekezés ütés és rúgás támadásokkal szemben:
a) egyenes ütés védése, befejezés elvezetéssel,
b) köríves ütés védése, befejezés elvezetéssel,
c) egyenes és köríves rúgások hárítása.
2. Elvezető fogások:
a) hátsó és mellső karbölcső,
b) hátsó karkulcs,
c) karfeszítés.
3. Rögzítések:
a) hátsó alkaros fojtás,
b) talajon rögzítés karfeszítéssel,
c) talajon rögzítés csuklófeszítéssel,
d) lábkulcs.
4. Védekezés eszközös támadásokkal szemben:
a) védekezés puszta kézzel,
b) védekezés kényszerítő eszközök alkalmazásával.
5. Gumibot, tonfa alkalmazásának módjai:
a) gumibot, tonfa alkalmazási lehetőségének megteremtése,
b) védekezések,
c) támadások,
d) elvezetések.
6. Bilincs alkalmazása:
a) bilincselési testhelyzetek megteremtése,
b) bilincselés állva,
c) bilincselés térdelő helyzetben,
d) bilincselés fekvő helyzetben.
7. Védekezés lőfegyverrel történő fenyegetéssel szemben:
a) szemből történő fenyegetés elhárítása,
b) oldalról történő fenyegetés elhárítása,
c) hátulról történő fenyegetés elhárítása.
8. Lőfegyverekkel kapcsolatos ismeretek:
a) töltetlenség ellenőrzése, töltés-ürítés végrehajtása,
b) akadály- és hibaelhárítás,
c) lőfegyver szét- és összeszerelés, -karbantartás,
d) lőfegyver alkalmazására a lehetőség megteremtése.
9. Feladat-végrehajtás során alkalmazható kommunikációs eljárások:
a) intézkedés előtti és közbeni kommunikáció,
b) konfliktuskezelés, problémamegoldás, agressziókezelés.
10. Elsősegélynyújtás:
a) bekövetkezett sérülések felismerése,
b) halaszthatatlan intézkedések elvégzése.
2. melléklet a 26/2025. (XI. 20.) BVOP utasításhoz
Teljesen kinyújtott karú függésből húzódzkodás, amíg az áll a rúd fölé nem kerül. A kipping technika megengedett. A végrehajtást több alkalommal is meg lehet szakítani, ekkor a feladatot végrehajtó elengedheti a rudat, és tetszőleges ideig pihenhet. A pihenőidőt követően, amikor a felmért személy folytatni kívánja a gyakorlatot, újra a kiinduló pozícióból kell kezdenie a húzódzkodást, tehát felugorva lendületet venni nem lehet.
A kétkezes rúd a talajon, a feladatot végrehajtó a kijelölt helyen áll. A rudat két kézzel kell elemelni a talajtól az egyénileg előre kijelölt és jelzett mértékig, de legalább a test függőleges helyzetéig, nyújtott csípőízületig. Pihenéskor a rudat a talajra vissza lehet tenni. A rúd felemás fogása megengedett.
A feladatot végrehajtó a kijelölt helyen, vállszélességű, nyújtott karú mellső fekvőtámaszban helyezkedik el. Lábak zárva. A kiinduló helyzetből karhajlítás, amíg a mellkas nem érinti a jelzőberendezést, majd karnyújtás a kiinduló pontban jelölt magasságig. Pihenés során fel lehet állni, azonban a gyakorlat folytatásához újból fel kell vennie a kiinduló helyzetet.
A feladatot végrehajtó a kijelölt helyen áll, majd páros lábbal kell felugrania a 60 cm magas dobogóra. A felugráskor a felmért személynek térd- és csípőízületét ki kell nyújtania, valamint valamelyik kezével meg kell érintenie az előzetesen kijelölt jelzőberendezést. Pihenni kizárólag a kiindulási helyzet kijelölt keretében állva lehet.
A feladatot végrehajtó a talajon hanyatt fekvésben fekszik, miközben a 60 kg súlyú rudat nyújtott karokkal a kezében tartja. Lábai zártan, a jobb- és baloldalt elhelyezett zsámolyok valamelyikén. A zsámolyokat 25–25-ször kell megérintenie a lábának boka alatti részével. Pihenés során a rudat visszateheti az állványra a végrehajtó, azonban a gyakorlat folytatásához újból fel kell vennie a kiinduló helyzetet.
A felmért személy a kijelölt keretben foglal helyet, a 16 kg-os kettlebellt / egykezes kézi súlyzót egy kézzel elemeli a talajról, majd a feje fölé nyomja, amíg karja nyújtott állapotba kerül, az előzetesen kijelölt pontig. A kettlebellnek / egykezes kézi súlyzónak minden ismétlésnél érintenie kell a talajt a kijelölt keretben. 25 ismétlés után a feladatot végrehajtónak kezet kell váltania, és a másik kezével is el kell érnie a 25 ismétlésszámot. Pihenéskor az eszközt leteheti a végrehajtó. Kézváltás kizárólag a szabályos 25 ismétlést követően lehetséges.
Teljesen kinyújtott karú függésből húzódzkodás, amíg az áll a rúd fölé nem kerül. A kipping technika megengedett. A végrehajtást több alkalommal is meg lehet szakítani, ekkor a felmért személy elengedheti a rudat, és tetszőleges ideig pihenhet. A pihenőidőt követően, amikor a feladatot végrehajtó folytatni kívánja a gyakorlatot, újra a kiinduló pozícióból kell kezdenie a húzódzkodást, tehát felugorva lendületet venni nem lehet.
Női állománytagok számára a húzódzkodás 15 ismétléssel, a felhúzás és az „ablaktörlő” 30 kg-mal, emelés-kinyomás egy kézzel 12 kg-os kettlebell-lel / egykezes kézi súlyzóval, a karhajlítás és -nyújtás mellső fekvőtámaszban 30 ismétléssel kerül végrehajtásra.
4. melléklet a 26/2025. (XI. 20.) BVOP utasításhoz
A 99. pont a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás
