PÜ BH 2025/268

[1] A felperes 2023. december 19-én az alperesnek megküldött adatigénylésében kérte a 2010. május 29-ét követően meghozott valamennyi 2000-es és 4000-es Korm. határozat, továbbá az említett Korm. határozatok részét képező, vagy azokhoz kapcsolódó mellékletek, függelékek, valamint az elnevezéstől függetlenül a Korm. határozatokhoz tartozó valamennyi egyéb irat elektronikus, kereshető formában történő kiadását.

[2] Az alperes – a határidő meghosszabbítását követően – 2024. január 24-i válaszában közölte, hogy a Kormány 2010. május 29-ét követően 14, 2011-ben 19, 2012-ben 10, 2013-ban 21, 2014-ben 33, 2015-ben 43, 2016-ban 74, 2017-ben 117, 2018-ban 142, 2019-ben 187, 2020-ban 385, 2021-ben 679, 2022-ben 470, 2023-ban az adatigénylés időpontjáig 561 darab 2000-es Korm. határozatot hozott. A Kormány az adatigényléssel érintett időszakban 2019-ben 140, 2020-ban 165, 2021-ben 162, 2022-ben 111, 2023-ban az adatigénylés időpontjáig 100 darab 4000-es Korm. határozatot hozott. Felajánlotta az iratokba történő betekintést a 2010. május 29. és 2013. december 31. között meghozott valamennyi, továbbá a korábban már nyilvánosságra hozott 2000-es Korm. határozatok esetében, ezt meghaladóan a 2019-től 2021-ig meghozott 134, 2022-ben meghozott 109 és a 2023-ban meghozott 65 darab 4000-es Korm. határozatba. A felperes további adatigénylésének teljesítését megtagadta.

[3] A felperes az iratokba történő betekintés útján az alperes adatszolgáltatását nem fogadta el.

[4] A felperes keresetében az adatigénylésben megjelölt Korm. határozatok és mellékletei, függelékei kiadására kérte az alperes kötelezését. A keresete jogalapjaként az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdését, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 3. § 5. pontját, 26. § (1) bekezdését jelölte meg.

[5] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a felperes adatigénylése eredetileg 3433 darab, terjedelmében több ezer oldalnyi terjedelmű Korm. határozatban foglalt adatok kiadására irányult. A kért adatok terjedelmére tekintettel az alperestől nem várható el az Infotv. 29. §-a által meghatározott szoros határidőn belül a megtagadás okainak az adatelvnek megfelelő, részletes kimunkálása és a szükséges érdekmérlegelés elvégezése. Ezért a felperes több mint 6000 oldal terjedelmű adat kiadására irányuló igényének egy perben történő érvényesítése a jogszabály céljával ellentétes, nem felel meg a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alanyi jog társadalmi rendeltetésének, ekként a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 1:5. § (1) bekezdése szerint joggal való visszaélésként minősíthető.

[6] Az alperes megtagadási okként eltérő jogszabályi hivatkozást jelölt meg az egyes Korm. határozatok tárgyában. Egyrészt hivatkozott arra, hogy az Infotv. 27. § (5) bekezdése alapján a felperes által kért egyes adatok döntés megalapozását szolgáló adatok, amelyek a keletkezésüktől számított tíz évig nem nyilvánosak. Ezen adatok megismerését – az adat megismeréséhez és a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek súlyának mérlegelésével – az azt kezelő szerv vezetője engedélyezheti. Csatolta a Belügyminisztérium, a Külgazdasági és Külügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium állásfoglalását, amely tartalmazza az érintett szerv nyilatkozatát.

[7] Az alperes érvelése szerint a további adatok az Infotv. 27. § (6) bekezdésében foglaltak alapján nem ismerhetők meg, mert az adat további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálják, továbbá megismerésük a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné.

[8] Az alperes az Infotv. 27. § (2) bekezdése egyes pontjai alapján megtagadási okként azt is megjelölte, hogy egyes Korm. határozatok megismerését kizárja a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 15. § (3) bekezdése, a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 80/A. § (1) bekezdése, a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 24. § (1) bekezdése, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 165. § (1) és (2) bekezdése, a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Külképv. tv.) 57/A. § (1) bekezdés b) pontja; a Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról szóló 2020. évi XXIX. törvény 2. § (2) és (3) bekezdése; a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény 5. §-a.

[9] Az alperes érdekében beavatkozó ellenkérelmében a 2062/2016., a 2038/2018., a 2206/2019., a 2159/2022., és a 2469/2022. számú Korm. határozatok kiadása iránti kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a Hvt. 15. § (3) és (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a honvédelmi miniszter nyilatkozatot tett, amelyben az adatok megismerését nem engedélyezte, mert az Magyarország biztonságát veszélyeztetné. A honvédelmi miniszter mérlegelési jogkörben meghozott döntését a perben felülvizsgálni nem lehet.

[10] Az elsőfokú bíróság a P.18-I. és a P.23-I. sorszámú, első fokon jogerőre emelkedett végzéseivel az eljárást – a felperes elállására tekintettel – részben megszüntette.

[11] Az elsőfokú bíróság kijavított ítéletével az alperest kötelezte a 2010. május 29-étől 2023. december 19-ig meghozott valamennyi 4000-es Korm. határozat és valamennyi melléklete kiadására. Kötelezte az alperest a 2267/2022, és a az 14/F/12. számú mellékletben a 2001/2014. számtól kezdődően a 2661/2023. számú Korm. határozatig felsorolt – a 23-I. sorszámú végzéssel és az elutasító rendelkezéssel nem érintett – 2000-es Korm. határozatok és mellékletei kiadására azzal, hogy feljogosította az alperest a 2674/2021. Korm. határozat 2. d) pontja; a 2036/2022. Korm. határozat 1–4. pontja; a 2181/2022. Korm. határozat 5. pontja; a 2231/2022. Korm. határozat 2. pontja; a 2465/2022. Korm. határozat 1. c) pontja, és az 1. számú melléklete; a 2084/2023. határozat 10. pontja; a 2587/2023. Korm. határozat 2. pontja; a 2159/2023. határozat 1. b) és c) pontja és az 1. számú melléklete; a 2224/2023. Korm. határozat 4. és 5. pontjában foglalt adatok felismerhetetlenné tételére. Kötelezte az alperest a 14/F/12. számú mellékletben a 2029/2014. Korm. határozattól a 2629/2023. számig terjedő Korm. határozatok kiadására azzal, hogy az alperest feljogosította a 2155/2022., 2384/2022., 2406/2022., 2030/2023., 2278/2023., 2399/2023., 2577/2023. és a 2584/2023. Korm. határozatokban megjelölt valamennyi ügyfél neve és az ügylet összegét tartalmazó adatok felismerhetetlenné tételére. Kötelezte az alperest a 2038/2018. és a 2159/2022. Korm. határozat kiadására azzal, hogy annak 2., 3. pontja és a 2. számú mellékletet az alperes jogosult felismerhetetlenné tenni. Kötelezte az alperest a 2469/2022. Korm. határozat kiadására azzal, hogy annak 2. 3., és 4. pontját jogosult az alperes felismerhetetlenné tenni. Kötelezte az alperest a 2241/2022. Korm. határozat, a 2007/2013., a 2066/2019., a 2272/2020., és a 2010/2022. Korm. határozatok, a 2225/2021. és 2215/2022. Korm. határozatok, valamint a 14/F/12. számú mellékletben 2001/2013. számtól a 2559/2023. számig terjedő Korm. határozatok kiadására. A 2475/2022., 2216/2023., 2369/2023., 2422/2023., 2447/2023., 2062/2016., 2206/2019., 2072/2020., 2110/2021., 2180/2021., 2367/2021., 2094/2022., 2158/2023., 2145/2023. Korm. határozatok kiadása iránti keresetet elutasította.

[12] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokai szerint a több ezres nagyságrendű Korm. határozat kiadása iránti igény nem minősíthető rendeltetésellenes joggyakorlásként, nem minősül a Ptk. 1:5. §-ában meghatározott joggal való visszaélésnek, mivel az alperes az érdekmérlegelést az adatok nagy száma ellenére elvégezte, a közfeladat ellátásának veszélyeztetésére maga sem hivatkozott.

[13] A 4000-es Korm. határozatok kiadására az alperest azért kötelezte, mert az alperes a perben e Korm. határozatokkal összefüggésben nem adott elő megtagadási okot.

[14] Az elsőfokú bíróság az alperes által zárt iratként csatolt 2000-es Korm. határozatokat – elsősorban a tartalmuk és a Kormány feladatköréhez kapcsolódóan – csoportosította és az alperes által megjelölt különböző megtagadási okokat ennek figyelembevételével vizsgálta és ítélte meg.

[15] Az elsőfokú bíróság rámutatott, hogy az Infotv. 27. § (5) bekezdésében foglalt megtagadási okra az alperes alaptalanul hivatkozott azon Korm. határozatok esetén, amelyek időpontjától az ítélet meghozataláig a 10 éves határidő lejárt. Az alperes a 14/F/12. számú beadványban felsorolt, 2024/2014-től 2661/2023-ig terjedően felsorolt Korm. határozatok kiadására azért köteles, mert a védekezésében figyelmen kívül hagyta az adatelvet, az ellenkérelmében csupán az általánosság szintjén hivatkozott arra, hogy az adatok a további döntések megalapozását szolgálják. A további Korm. határozatokat tartalmi szempontból csoportosítva az említett megtagadási ok felülvizsgálatára pedig azért nem volt érdemben lehetőség, mert az alperes nem jelölte meg: az adott Korm. határozat mely pontjában foglalt mely adat, mely későbbi döntéseket készíti elő, azt az adat nyilvánosságra kerülése miként és mi okból veszélyeztetné.

[16] Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint abból a tényből, hogy egy Korm. határozatban megjelölt program még folyamatban van, nem következik, hogy az abban foglalt valamennyi adat további döntést készítene elő. Nem minősül minden további indok nélkül döntést előkészítő adatnak az egyes Korm. határozatok általános felhatalmazó, feljogosító rendelkezése sem.

[17] Az elsőfokú bíróság jogértelmezése szerint a tárgyuknál fogva összefüggő Korm. határozatok vizsgálata alapján az a következtetés vonható le, hogy a források, beruházások összegének nyilvánosságra kerülése a fejlesztések megvalósulását nem veszélyeztetné, ha a program megvalósítási időszaka már eltelt. A közpénz felhasználásával megvalósuló beruházások átláthatóságára tekintettel azon Korm. határozatok nyilvánosságra hozatala sem tagadható meg, amely kizárólag támogatási célokat és ahhoz rendelt pénzösszegeket tartalmaznak. Más Korm. határozatok tárgyát képező események pedig már megvalósultak és a meghozott döntések köztudomásúak, ezért a határozatoknak nincs olyan adattartalma, amely további döntések előkészítését szolgálná. Nem szolgálhatnak további döntés megalapozásául azon Korm. határozatok sem, amelyeket a Kormány utóbb más Korm. határozattal visszavont.

[18] Az elsőfokú bíróság érvelése szerint nem alapos az alperes védekezése azon Korm. határozatok esetén sem, amelyeknél nem jelölt meg olyan adatot, ami az egyenként is terjedelmes Korm. határozatban a mérlegelés érdemi szempontjait vizsgálhatóvá tette volna. Az alperes kizárólag azoknak az adatoknak a felismerhetetlenné tételére jogosult, amelyek esetén kétséget kizáróan megállapítható, hogy további döntések megalapozását szolgálják, ezáltal az alperes alappal hivatkozott az Infotv. 27. § (6) bekezdésében meghatározott okra.

[19] Az elsőfokú bíróság ítéletének további indokai szerint az alperes nem jelölte meg, hogy mely adat tartalmából mely minősített adatra lehetne következtetni, ezért alaptalan az Infotv. 27. § (1) bekezdésére alapított védekezése.

[20] Az alperes több Korm. határozat esetében hivatkozott az Infotv. 27. § (2) bekezdésére is, ez a megtagadási ok azonban nem volt vizsgálható azon Korm. határozatok esetében, amelyeknél az alperes nem jelölte meg azt a konkrét törvényt, amelynek rendelkezései az adat nyilvánosságát kizárja.

[21] Az elsőfokú bíróság megítélése szerint alaptalanul hivatkozott az alperes arra is, hogy egyes adatok banktitoknak minősülnek, mert az ügyfél neve és az ügylet összege esetén ezen megtagadási ok fennállását kifejezetten kizárja a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 24. § (2) bekezdése, és a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 10/A. § (1) bekezdése.

[22] Az elsőfokú bíróság kiemelte, hogy az Infotv. 27. § (2) bekezdés g) pontjából és a Hvt. 15. § (3) és (4) bekezdéséből következően a honvédelmi minisztérium mérlegelési jogkörben meghozott nyilatkozata a bíróság által a közérdekű adat kiadása iránti perben vizsgálható, az nem eredményezheti automatikusan az adatok bírói kontroll nélküli nyilvánosság előli elzárását. A beavatkozó 376-81/2024. számú nyilatkozata alapján egyes adatokkal összefüggésben valóban megállapítható, hogy a hazai védelmi, ipari kapacitásokkal függenek össze és érintik a honvédelem szervezetét, ezért az alperes alappal tagadta meg ezeknek az adatoknak a kiadását. Az utóbb visszavont Korm. határozatban foglalt adatok nyilvánossága azonban erre a megtagadási okra hivatkozással nem korlátozható.

[23] Az elsőfokú bíróság vizsgálta a Külgazdasági és Külügyminisztérium KKM/17707/2024/Adm. számú tájékoztatójában foglaltakat abból a szempontból, hogy az Infotv. 27. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott megtagadási ok fennállását az egyes adatok tekintetében megalapozza-e: az adatok megismerése Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekét veszélyeztetné-e, illetve a Külképv. tv. 57/A. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt adatként minősíthető-e. Amely adatok esetében az alperes nem igazolta, hogy diplomáciai kapcsoltok jövőbeli kialakítását, módosítását, megszüntetését befolyásolná, az adatok nyilvánossága nem korlátozható.

[24] Az elsőfokú bíróság egyenként vizsgálta Rtv. 80/A. § (1) és (2) bekezdésében foglalt megtagadási ok fennállását. Mivel az alperes az egyes Korm. határozatok esetén nem tett tényállítást arra vonatkozóan, hogy mely adattal összefüggésben állítja a megtagadási ok fennállását, ezért a 2225/2021. és a 2215/2022. számú Korm. határozatoknál az érdemi vizsgálat nem végezhető el.

[25] Alaptalan az alperesnek az a hivatkozása is, hogy a Korm. határozatban foglalt üzleti titok indokolja a közérdekű adat kiadása iránti kereset elutasítását.

[26] Az elsőfokú bíróság rámutatott, hogy mivel a betekintés felajánlása nem minősíthető a felperes által kért teljesítési módnak, ezért az alperes a betekintés felajánlásával nem tett eleget a közérdekű adatigénylésnek.

[27] A felperes és az alperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatta, és az elsőfokú bíróság által meghatározott teljesítési időben és módon a döntésében pontosan megjelölt Korm. határozatok kiadására kötelezte.

[28] Kötelezte az alperest 2010. május 29-től 2023. december 19-ig meghozott valamennyi 4000-es Korm. határozat és mellékletei kiadására.

[29] Feljogosította az alperest a 2354/2020 Korm. határozat 1. pontjában a gazdasági társaságok neve és azonosító adatai, továbbá a 7. pont; a 2396/2020 Korm. határozat 1. és 2. melléklete, a 2035/2021 Korm. határozat 7. pontjában megjelölt gazdasági társaság neve és azonosító adatai; a 2674/2021. Korm. határozat 2.d) pont; a 2036/2022 Korm. határozat 1–4. pontjai, a 2155/2022 Korm. határozatban megjelölt valamennyi ügyfél neve és az ügylet összege; a 2159/2022 Korm. határozat 2., 3. pontja és 2. számú melléklete; 2181/2022 Korm. határozat 5. pontja; a 2231/2022 Korm. határozat 2. pontja; a 2384/2022 Korm. határozatban megjelölt valamennyi ügyfél neve és az ügylet összege; a 2388/2022 Korm. határozat 1. pontjában a gazdasági társaság neve és azonosító adatai; a 2406/2022 Korm. határozatban megjelölt valamennyi ügyfél neve és az ügylet összege; a 2465/2022 Korm. határozat 1.c) pontja és az 1. melléklete; a 2084/2023 Korm. határozat 10. pontja; a 2030/2023 Korm. határozatban megjelölt valamennyi ügyfél neve és az ügylet összege; a 2159/2023 Korm. határozat 1.b) és c) pontja, továbbá 1. melléklete; a 2224/2023. Korm. határozat 4. és 5. pontja; a 2278/2023 és a 2399/2023 Korm. határozatban megjelölt valamennyi ügyfél neve és az ügylet összege; a 2446/2023. számú Korm. határozat 1. melléklet; a 2450/2023. számú Korm. határozat 1. melléklet; a 2516/2023 Korm. határozatban a gazdasági társaságok neve és azonosító adatai; a 2577/2023 és a 2584/2023 Korm. határozatokban megjelölt valamennyi ügyfél neve és az ügylet összege; a 2587/2023 Korm. határozat 2. pont; a 2661/2023 Korm. határozatban a gazdasági társaságok neve és azonosító adatai felismerhetetlenné tételére. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

[30] A másodfokú bíróság indokolása szerint – a fellebbezés korlátaira tekintettel – nem érintette a 2469/2022. Korm. határozat közlésére kötelező, valamint a 2475/2022., 2216/2023., 2369/2023., 2422/2023., 2447/2023., 2062/2016., 2206/2019., 2180/2021., 2367/2021., 2145/2023. számú Korm. határozatok kiadására irányuló kereset elutasító rendelkezést.

[31] A másodfokú bíróság megállapítása szerint az elsőfokú bíróság ítélete nem felelt meg teljes egészében a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 346. § (3) bekezdésnek, mert az ítélet rendelkező része nem tartalmazza egyértelműen azokat a határozatokat, amelyek kiadására kötelezte az elsőfokú bíróság az alperest. Önmagában azonban ez az eljárási szabálysértés az elsőfokú eljárás megismétlését azért nem indokolta, mert a jogerős ítélet rendelkező részében a Korm. határozatok felsorolásával orvosolható volt. Mivel az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségének eleget tett és a Pp. 381. §-ában foglalt egyéb mérlegelhető hatályon kívül helyezési ok sem állt fenn, ezért az elsőfokú ítélet érdemi felülbírálatának nem volt akadálya.

[32] A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bírósággal abban a kérdésben, hogy a nagy mennyiségű adat kiadása iránti kereset előterjesztése nem minősíthető joggal való visszaélésként, mivel a felperes az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdésében biztosított alapjogát érvényesítette, ami a Ptk. 1:5. §-ában foglalt magánjogi rendelkezésekkel nem korlátozható. A nagy terjedelmű adatmennyiség léte önmagában nem minősíthető megtagadási okként, az nem befolyásolhatja az információszabadság érvényesülését. Az alperes alaptalanul hivatkozott a peres eljárásra irányadó, az Infotv. 31/A. § (3) bekezdésében meghatározott szoros határidőkre is; egyfelől ugyanis az alperes először nem a perben, hanem a pert megelőző eljárásban döntött az adatigénylés teljesítéséről, illetve annak megtagadásáról és ez utóbbi indokairól; másfelől az alperesnek az ellenkérelme előterjesztésére nem az Infotv. 31/A. § (3) bekezdésében meghatározott, hanem lényegesen hosszabb, közel öt hónap állt rendelkezésére. Az alperes által elvégzendő munka mennyiségét sem befolyásolná a nagy számú adatot tartalmazó Korm. határozat kiadása iránti adatigény párhuzamosan külön-külön perben történő érvényesítése, a felperes időben szakaszolt igényérvényesítésre szorítása pedig az információszabadság aránytalan korlátozásával járna.

[33] Alaptalan az alperes 4000-es Korm. határozatokat érintő fellebbezése is, mert az alperes e Korm. határozatokkal összefüggésben olyan okot nem adott elő, ami az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását indokolná. Megítélése szerint érdemben nem vizsgálhatók azok a 2000-es Korm. határozatok sem, amelyekkel összefüggésben az alperes a fellebbezésben részletes indokokat nem adott elő. Az elsőfokú bíróság ítélete csak azon 2000-es Korm. határozatokkal összefüggésben volt felülbírálható, amelyekkel összefüggésben az alperes a fellebbezés 3.4. pontjában az indokait részletesen kifejtette.

[34] A másodfokú bíróság jogértelmezése szerint az Infotv. 27. § (5) bekezdésében foglalt megtagadási ok azért nem állt fenn, mert e jogszabály alapján az adat nyilvánossága kizárólag a döntés meghozataláig, az erre irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat esetében korlátozható. Ezzel szemben jelen ügyben a felperes adatigénylése Korm. határozatok megismerésére irányult, amelyek önmagukban egy-egy döntést tartalmaznak. Ebből következően a döntést a Kormány már meghozta, az információszabadság Infotv. 27. § (5) bekezdésében foglalt korlátja ezért nem áll fenn.

[35] A másodfokú bíróság – elsőfokú bíróságtól eltérően – kifejtette, hogy az Infotv. 27. § (6) bekezdés második fordulatában foglalt jogszabályi feltételek fennállásáról általánosságban, „az általános élettapasztalat alapján” is állást foglalhat. Ezért a megtagadási ok fennállásának bírói felülvizsgálatát nem akadályozta az alperes adatelvnek megfelelő védekezésének hiánya. A mérlegelés során egyrészt abból kell kiindulni, hogy az Infotv. 30. § (5) bekezdése alapján a megtagadás alapját szűken kell értelmezni, másrészt – az adatelvre figyelemmel – a megtagadási ok fennállása esetén általában kizárólag az adat és nem a teljes irat felismerhetetlenné tétele indokolt. Az említett elvek szem előtt tartásával az egyes Korm. határozatokban foglalt adatok számbavételével a közérdekű adat kiadása tárgyában az elsőfokú bíróság ítélete érdemben felülbírálható volt: az információszabadság korlátozása azon Korm. határozatokban foglalt adatok esetén nem volt indokolt, amelyeknél az alperes nem jelölte meg, hogy mely adatok, mely további döntések megalapozását szolgálnák és a titokban tartásukhoz fűződő előny miért szükséges a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő joggal szemben. Mivel a Külgazdasági és Külügyminisztérium mérlegelési tevékenysége során meghozott döntésének felülmérlegelésére a bíróság nem jogosult, ezért a nyilvánosság korlátozásának Infotv. 27. § (2) bekezdés f) pontja és a Külképv. tv. 57/A. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdésében foglalt feltételei, az alperes által hivatkozott korlátozás ezen Korm. határozatok esetén megvalósult. E megtagadási ok fennállása tárgyában a bíróság mérlegelésének nincs helye, ezért az elsőfokú bíróság által lefolytatott mérlegelésre nem volt lehetőség, ezen Korm. határozatok vonatkozásában a keresetet el kell utasítani. Ezt meghaladóan az alperes nem kötelezhető azoknak a Korm. határozatoknak a kiadására sem, amelyre a kereset – a P.23-I. számú eljárást megszüntető végzésre tekintettel – nem terjedt ki.

[36] A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen azt kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet – az elsőfokú bíróság ítéletére kiterjedően – helyezze hatályon kívül, és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárásra és új határozat hozatalára. Másodlagosan kérte a jogerős ítélet – a 2155/22., 2384/22., 2406/2022., 2030/2023., 2278/2023., 2399/2023., 2577/2023., 2584/2023. Korm. határozatokat nem érintően – hatályon kívül helyezését, e körben az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltoztatását és a kereset elutasítását. Megsértett jogszabályként a Pp. 170. § (2) bekezdés a) pontját, és a 380. § c) pontját, a Ptk. 1:3. §-át, az 1:4. §-át, az 1:5. § (1) bekezdését, az Infotv. 26. § (1) bekezdését és a 27. § (5) és (6) bekezdését jelölte meg.

[37] Az elsődleges felülvizsgálati kérelem indokai szerint a jogerős ítélet azért sérti a Pp. 380. § c) pontját és a Pp. 170. § (2) bekezdés a) pontját, mert a felperes által előterjesztett kereseti kérelem nem volt határozott, ekként a keresetlevél nem felelt meg a Pp. 170. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt követelménynek. A felperes a keresetben nem jelölte meg a kiadni kért Korm. határozatokat, a beadvány mellékletére utalással a kereseti kérelem hiányossága nem pótolható. Az elsőfokú bíróság nem észlelte a kereseti kérelem e hiányosságát, ebből következően az elsőfokú ítélet rendelkező részének perbeli beadványra utaló rendelkezése sem felelt meg az ítélettel szemben támasztott követelményeknek. Érvelése szerint az elsőfokú bíróság ítélete ekként olyan orvosolhatatlan hiányosságban szenved, amely miatt érdemi felülbírálatra alkalmatlan volt, ezért a másodfokú bíróság a Pp. 380. § c) pontját megsértésével mellőzte a kötelező hatályon kívül helyezési ok alkalmazását.

[38] Állította, hogy a másodfokú eljárás további szabálytalansága, hogy a másodfokú bíróság a felperest az alkalmazott jogszabály megjelölése nélkül hívta fel a határozott kereset előterjesztésére, holott az eljárási jogszabályok nem teszik lehetővé a másodfokú eljárás során a kereseti kérelem úgynevezett „pontosítását”, a másodfokú eljárás során nem orvosolható az elsőfokú bíróság ítéletének az a hiányossága, hogy a bíróság érdemi elbírálásra alkalmatlan keresetről határozott. Az eljárási szabálysértés miatt meg kell ismételni az eljárást a perfelvételi szaktól és a felperest fel kell hívni a határozott kereseti kérelem előterjesztésére. A másodfokú eljárás során a felperes a bíróság felhívásának sem tett eleget, mert nem előkészítő iratban, hanem egy mellékletre utalással adta elő a kereseti kérelmet, amely a fentiek alapján még mindig nem felel meg a Pp. 170. § (2) bekezdés a) pontjának

[39] A másodlagos felülvizsgálati kérelem indokai szerint a jogerős ítélet azért sérti a Ptk. 1:3. §-át, az 1:4. §-át és a 1:5. § (1) bekezdését, mert a felperes 3433 darab Korm. határozat kiadására irányuló igényérvényesítése a joggal való visszaélés tilalmába ütközik. Az eljárt bíróságok kötelezték a megtagadási okok részletes indokolására, ebből következően a kötelessége volt az adatok tételes, adatfajták szerint csoportosítása, feldolgozása, a védekezés irányainak meghatározása, a tények alapján a jogi érvelés kimunkálása, ami jóhiszemű pervitel mellett nem lehetséges. Ennek ellenére az eljárt bíróságok az alperes terhére értékelték a nem kellően részletezettnek minősített védekezése előterjesztését. A közérdekű adatigény teljesítése iránti per speciális eljárási szabályait betartva, ekkora adatmennyiséget érintően nem lehetséges a kormányzati döntési mechanizmus összefüggéseit, a Korm. határozatok egymással való logikai kapcsolatát feltárni és bemutatni, ezért a felperes perindítása joggal visszaélésnek minősül.

[40] Hangsúlyozta, hogy a felperes indok nélkül, kirívóan nagy mennyiségű adat kiadása érdekében kényszerítette egyetlen perbe, annak érdekékben, hogy észszerű és elvárt módon ne legyen képes a perjogi korlatok között védekezni. A felperes dömpingszerű, több ezer adatot érintő egyetlen adatigénylése az eljárási alapelveket sértette, a felek jóhiszeműségére épülő egyensúlyt felborította, az eljárási jogai gyakorlásának ellehetetlenítésével érvényesített alanyi jog pedig a felperes joggyakorlását jogellenessé teszi, amely joggyakorlatra az Alkotmánybíróság által kimunkált jóhiszemű joggyakorlást feltételező joggyakorlat sem alkalmazható.

[41] A másodlagos felülvizsgálati álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Infotv. 26. § (1) bekezdését és a 27. § (5) és (6) bekezdését, amelynek részletes, az 1434 Korm. határozatra vonatkozó egyedi indokait táblázat tartalmazza. Az eljárt bíróságok az Alkotmánybíróság 3070/2019. (IV. 10.) AB határozatban kimunkált úgynevezett „négylépcsős tesztet” tévesen, a megjelölt jogszabályokat megsértve alkalmazta. A zártan csatolt iratok alapján ugyanis megállapítható, hogy a négylépcsős teszt elemei megvalósultak: a Kormány valamennyi Korm. határozatot konkrét döntés megalapozása érdekében fogadta el, konkrét döntéshozatali eljárás során keletkeztek és ahhoz közvetlenül kapcsolódtak, a Korm. határozatok tartalmi egységei egymástól nem különíthetők el, kényelmi szempontokra pedig e megtagadási oknál nem hivatkozott. A teszt negyedik elemével összefüggésben – az Alkotmánybíróág gyakorlatát figyelembe véve – egyes Korm. határozatokra vonatkozó önálló érvelését táblázatban fejtette ki, amelyek alapján megállapítható, hogy az egyes Korm. határozatok kiadása alkalmas lehet a Kormány törvényes működési rendje megzavarására, illetve még folyamatban lévő döntéshozatali eljárások illetéktelen befolyásolására.

[42] A felperes a felülvizsgálati ellenkérelemben kérte a jogerős ítéletet hatályában fenntartását.

[44] A Kúria a Pp. 423. § (1) bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelem keretei között eljárva, a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezése – eljárási jogszabálysértés miatt – az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő, nem alkalmas érdemi felülbírálatra a következők miatt.

[45] Az elsőfokú bíróság helytállóan indult ki abból, hogy az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése értelmében mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez és hívta fel az Alkotmánybíróságnak ehhez kapcsolódó iránymutatását. A döntés megalapozását szolgáló adatok megismerése körében utalt az Alkotmánybíróság által kialakított ún. négylépcsős teszt alkalmazására (3070/2019. (IV. 10.) AB határozat [37]–[45]). A megtagadási okok körében helytállóan emelte ki, hogy jelentősége van annak is, hogy az információszabadság korlátozása nem lehetséges formai alapokon, vagyis bizonyítani kell, hogy a kért adat nyilvánossága – ténylegesen – sértené az alkotmányosan elismerhető korlátozási kategóriákat {4/2021. (I. 22.) határozat, Indokolás [46]–[48], megerősítve: 3/2023. (IV. 17.) AB határozat, Indokolás [57]}. Ennek ellenére a szükséges érdekmérlegelést – az alperes ellenkérelmének hiányos indokolására hivatkozással – nem minden határozatnál végezte el (elsőfokú ítélet [43]–[44])

[46] A másodfokú bíróság – bár az alperes már a fellebbezésében is állította a felperes keresetének hiányosságát – kifejtette az ítélete indokolásában, hogy az Alkotmánybíróság által meghatározott szempontrendszert és az ún. négylépcsős tesztet azért nem alkalmazta, mert hiányos volt az alperes érdemi védekezése. Egyrészt az Infotv. 27. § (5) bekezdése szerinti korlátozás már nem áll fenn, ha a döntés megszületett, illetve a visszavont döntéseknél is hiányos az alperes védekezése, másrészt „egyediesített indokát kell adni annak, hogy miért erősebb a titokban maradáshoz való érdek a nyilvánosság megismeréshez való jogánál, milyen további, jövőbeli döntés megalapozását is szolgálják a megismerni kívánt adatok. Amennyiben az alperes ennek megfelelő tartalommal előadását nem teszi meg, a bíróság bár áttanulmányozza az akár több ezer oldalnyi zárt iratot, de a releváns és vizsgálandó információ hiányában nincs abban a helyzetben, hogy felismerhesse azt, hogy a megismerni kívánt adatok ténylegesen milyen további döntések megalapozását szolgálják, szolgálhatják” (jogerős ítélet [25], [28]–[29]).

[47] Ennek azért van jelentősége, mert az alperes felülvizsgálati kérelmében eljárási jogszabálysértésként hivatkozott a kereset(ek) hiányosságára, ennek következményeként a védekezéshez való joga ellehetetlenülésére, emiatt a kereset(ek) érdemi elbírálásra alkalmatlanságára. Állította, hogy a felperes egy perben nem érvényesítheti ezt az igényét, emiatt (is) kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Felülvizsgálati álláspontja szerint a jóhiszemű joggyakorlás elvének megsértése miatt nem tudta a perjogi szabályok mellett az Infotv.-ben biztosított határidőn belül a védekezéshez fűződő jogait megfelelően gyakorolni a többezer Korm. határozat egy perben való megismerése iránti igény tárgyában.

[48] A Kúria megállapítása szerint az alperes helytállóan hivatkozott arra, hogy a felülvizsgálati eljárás tárgyát képező Korm. határozatok tekintetében a felperes keresete nem felel meg teljeskörűen a Pp. 170. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek, ami akadályozza a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálását, az anyagi jogi jogszabálysértés megítélését. A felperes a másodfokú bíróság által elrendelt hiánypótlásra a keresettel érintett határozatok tárgyában az alperes által készített táblázatot csatolta, ugyanakkor az abban feltüntetett határozatokhoz kapcsolódóan a Pp. 170. § (2) bekezdésében meghatározott tartalmat nem tüntette fel.

[49] Ennek azért van jelentősége, mert az Alkotmánybíróság által az alapjogok érvényesítése körében meghatározott értelmezési tartomány alkotmányos keretei a hiányos kereset miatt nem vizsgálhatók. A felperes másodfokú bíróság felhívására pontosított keresete – amely több ezer adatot érintett, a Kormány több mint 13 éves működésének teljeskörűen csupán egy szempont (2000-es vagy 4000-es számú Korm. határozat) megismerésre vonatkozó adatigénylése – nem tartalmazta az érvényesíteni kívánt joghoz kapcsolódó tényállításokat, ezért teljeskörűen nem felel meg a Pp. 170. § (2) bekezdésében és a Pp. 173. § (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek, holott az alperes érdemi védekezésének és az azt vitató és cáfoló nyilatkozatának a megfelelő tartalmú keresetre kell kiterjednie.

[50] Az Alaptörvény 28. cikke alapján a bíróságoknak a jogszabály alkalmazása során az Alaptörvényben biztosított jogok alkotmányos tartalmát érvényre kell juttatniuk. Ha a bíróság az előtte fekvő, alapjogilag releváns ügy alapjogi érintettségére tekintet nélkül jár el, és az általa kialakított jogértelmezés nem áll összhangban e jog alkotmányos tartalmával, akkor a meghozott bírói döntés alaptörvény-ellenes.

[51] Az Alkotmánybíróság a bírói döntések jogi megalapozásával kapcsolatosan az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében szabályozott tisztességes bírósági eljáráshoz való jog részjogosítványaként határozta meg az indokolt bírói döntéshez való jogot. Ennek tartalmát az elvi jelentőségű 7/2013. (III. 1.) AB határozatban úgy foglalta össze, hogy a belőle fakadó, a bíróságot terhelő indokolási kötelezettség a bírói döntés „abszolút korlátját jelenti”, melynek értelmében a bíróság döntésének indokairól az eljárási törvényeknek megfelelően köteles számot adni. E számadási kötelezettség magában foglalja azt a „minimális elvárást”, hogy „a bíróság az eljárásban szereplő feleknek az ügy lényegi részeire vonatkozó észrevételeit kellő alapossággal megvizsgálja, és ennek értékeléséről határozatában számot adjon” (7/2013. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [34], megerősítve: 3417/2024. (XI. 28.) AB határozat, Indokolás [39]). Az Alkotmánybíróság emellett figyelemmel van az irányadó eljárásjogi keretekre. Ezek körén belül azonban a tisztességes eljárásból fakadó elvárás a jogalkalmazó felé – „a jogállami keretek között működő bíróságok feladata” – az, hogy az eljárási szabályokat az Alaptörvénynek megfelelően alkalmazza (7/2013. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [34], 3417/2024. (XI. 28.) AB határozat, Indokolás [48]). Ezért a Kúria az eljárt bíróságok által alkalmazott eljárási szabályokat az Alkotmánybíróság által meghatározott keretek között vizsgálta.

[52] Az Infotv. 31. § (1) bekezdése értelmében a közérdekű adat megismerésére irányuló igénnyel összefüggésben indított perben a Pp. rendelkezéseit a 21/A. alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2022. évi XL. törvény (a továbbiakban: Módtv.) meghatározta azon lex specialis jelleggel alkalmazandó eljárásjogi szabályokat, amelyek kifejezetten az Infotv. 31. § (1) bekezdése szerint indítható perek tekintetében alkalmazandóak. A Módtv. 2. §-ával kiegészített Infotv. 31/A–31/C. §-a e perek gyorsításának, hatékonyságának növelése érdekében 3 napos tárgyalási időközt, az alperes érdemi védekezésére 8 napos határidőt határoz meg a perfelvételi szakban. Ha pedig a perfelvételi tárgyalást az alperes elmulasztotta és írásbeli védekezést sem terjesztett elő, azt is kimondja, hogy a keresetet nem vitatottnak kell tekinteni és a bíróság a perfelvétel lezárását követően ítéletével marasztalja az alperest, kivéve, ha az eljárás megszüntetésének van helye.

[53] A Pp. preambuluma szerint a bíróságok a perrendtartás szabályait a magánjogi jogviták tisztességes eljárás elvén nyugvó rendezése és az anyagi jogok hatékony érvényre juttatása érdekében alkalmazzák. A Pp. rendelkezéseit az Infotv.-be beiktatott rendelkezések mellett kell alkalmazni.

[54] A Kúria megállapítása szerint az alperesnek a jóhiszemű joggyakorlás körében előadott védekezését – tekintettel arra, hogy abban tartalma szerint a tisztességes eljáráshoz való joga megsértését állította – nem a Ptk.1:5. §-a alapján kell vizsgálni; helyette azt kell megítélni, hogy a felperes joggyakorlása biztosítja-e az alperes számára az Alaptörvény XXVIII. cikkében írt tisztességes eljáráshoz való jogot. Ennek vizsgálatához az eljárási jogszabályokból és az Infotv. rendelkezéseiből kell kiindulni. Az alperes védekezésében a kereset(ek) hiányosságát állította és a felperes adatigénylésének egy perben való érvényesítését sérelmezte.

[55] Az elsőfokú bíróság – ugyan észlelte a kereset(ek) tartalmi hiányosságát – azonban a felperes helyett, részben „csoportosította” a 2000-s Korm. határozatokat elsősorban a tartalmuk alapján és az összefüggő jogviszonyokra ehhez kapcsolódó indokok alapján bírálta el a kereseteket, az alperes ellenkérelmében megjelölt megtagadási okokra is tekintettel. Ennek körében azonban nem észlelte, hogy a felperes keresete nem felel meg a Pp. 170. § (2) bekezdésében írt rendelkezéseknek, az tartalma szerint nem egy keresetet tartalmaz és nem vizsgálta, hogy a fenntartott kereset nem ütközik-e a Pp. 173. § (1) bekezdésének a valódi tárgyi keresethalmazat előterjesztéséről szóló rendelkezésébe. Az Infotv. ugyanis nem zárja ki ennek a perrendi szabálynak az alkalmazhatóságát, ezért a közérdekű adatigénylés iránti perekben is jelentősége van annak, hogy a kereset tárgyát képező igények egy perben érvényesíthetők-e, figyelemmel az Infotv.-nek a szigorú eljárási rendet és az alperes mulasztása esetén alkalmazandó vélelmet előíró rendelkezésére is. A másodfokú bíróság ugyan elrendelte a keresetek tárgyában a hiánypótlást, de az a meg nem engedett keresethalmazat megszüntetésére nem terjedt ki.

[56] A Pp. 173. § (1) bekezdése a valódi tárgyi keresethalmazat előterjesztését ahhoz a feltételhez köti, hogy a keresetek ugyanabból, vagy – ténybeli és jogi alapon – összefüggő jogviszonyból eredjenek. A kereset ugyanis egy anyagi jogi jogszabály által biztosított valamely alanyi jog érvényesítését jelenti. A valódi tárgyi keresethalmazat jellemzője, hogy a halmazatban álló egyes keresetek önállóan is elbírálhatóak, létezésük és eldöntésük nem függ egymástól. A másik feltételnek, az eljáró bíróság szempontjából való korlátozásnak a vizsgált jogkérdésnél nincs jelentősége. A kereset – a Pp. által szabályozott háromtagú pertárgyfogalomnak megfelelően – tartalmazza az érvényesített alanyi jogot (az azt létrehozó jogi norma megjelölésével), az ebből eredő követelésre vonatkozó kereseti kérelmet, valamint a jogot és a kereseti kérelmet megalapozó konkrét (történeti) tényeket [Pp. 170. § (2) bekezdés a), b), c) pont, T-11900. számú törvényjavaslat 325.].

[57] A közérdekű adatigénylés tárgyában ennek a feltételnek az érvényesülése annyiban speciális, hogy a pert megelőző kötelező előzetes adatigénylés tárgyát önmagában az Infotv. nem korlátozza. Az ehhez kapcsolódóan indított peres eljárásban előterjesztett keresettel szemben azonban már irányadó az a feltétel, hogy ténybeli és jogi alapon (ez alatt nem az előzetes adatigénylés értendő) is összefüggjenek a kereset tárgyát képező igények, az ezzel ellentétes jogértelmezés ellentétes az Alaptörvény 28. cikkében meghatározott józan ész követelményével, a hatályos eljárási szabályok mellett nem biztosított a magánjogi jogvita tisztességes eljárásban való elbírálása.

[58] A Kúria kiemeli, hogy a hatályos perrendtartást megelőzően a polgári perrendtartásról rendelkező 1952. évi III. törvény nem tartalmazott a tárgyi keresethalmazatra vonatkozó rendelkezéseket. A Pp. 173. § (1) bekezdésében szabályozott rendelkezések célja a T-11900. számú törvényjavaslat indokolása szerint az, hogy a bár a keresethalmazatok létezését perökonómiai szempontok indokolják, a jogvita általában egy összességében gyorsabban, kevesebb költség mellett dönthető el egy perben, azok egyre szélesebb körben való elterjedése és ezekkel összefüggésben felmerült jogalkalmazási problémák azonban azt mutatják, hogy a keresethalmazat korlátlansága az egyes perek hatékonyságát jelentősen rontja, ezért észszerű korlátok felállítására volt szükség.

[59] A Kúriának ebben a jogkérdésben korábban még nem kellett állást foglalnia, ugyanis azokban az ügyekben, amelyeket nagy mennyiségű adat megismerése iránt indítottak, a Pp. alkalmazása körében elbírált keresetek önmagukban emiatt nem ütköztek a meg nem engedett keresethalmazat tilalmába [pl. az adatigénylés egy vállalkozási keretszerződésekhez kapcsolódó, de jelentős mennyiségű adatot érintett (Kúria Pfv.IV.20.302/2025/7.), a 2021., 2022. és 2023. években ténylegesen végzett kormányzati ellenőrzésekhez (Kúria Pfv.IV.20.254/2025/6.) kapcsolódott]. A másodfokú bíróság által felhívott, az Alkotmánybíróság által vizsgált ügyek tárgya sem ilyen tartalmú volt, ezért ezekben a keresethalmazat megengedhetőségének vizsgálata nem merült fel.

[60] A Kúria jogértelmezése szerint a Pp. 173. § (1) bekezdésének a keresethalmazatra vonatkozó rendelkezéseit – az Infotv. 31. § (1) bekezdésének utaló szabálya miatt – a közérdekű adat megismerése iránti perekben is alkalmazni kell. Ennek hiányában ugyanis azok az eljárási határidők és törvényi garanciák, amelyek az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdésében szabályozott információszabadság biztosításához tartoznak, illetve az Alaptörvény XXVIII. cikkében meghatározott tisztességes eljáráshoz fűződő jog érvényesülését szolgálják, a peres felek számára más módon nem biztosíthatóak. A bíróságoknak mindig egyedileg kell azt megvizsgálniuk és megítélniük, hogy a felperes közérdekű adatigénylése tárgyában a Pp. 173. § (1) bekezdésében meghatározott feltétel fennáll-e.

[61] Ennek során arra is figyelemmel kell lenni, hogy a Pp. 173. § (1) bekezdésében meghatározott valódi tárgyi keresethalmazat fogalom azon elemének, amely az „ugyanabból vagy – ténybeli és jogi alapon – összefüggő jogviszonyból eredő több igény érvényesítését kívánja meg”, nem feleltethető meg az az eset, ha a felperes keresetében több ezer, eltérő tartalmú, egymással nem összefüggő, más szervek(érintettek) részére más-más feladatot kijelölő határozat kiadásának a teljesítését kéri. A felperes által megjelölt 2000-s Korm. határozatok több önálló, eltérő megítélés alá eső, egymástól független jogviszonyt keletkeztettek, a tartalmuk (ténybeli alapjuk), a meghozataluk időpontja eltérő, önmagában a jogalapok hasonlósága a valódi tárgyi keresethalmazat megengedhetőségét nem indokolja (Kúria Pfv.II.20.089/2024/5., Pfv.V.21.081/2024/4.)

[62] A felperes által egységesen, kizárólag az előzetes adatigénylésre alapított közérdekű adat megismerése iránti keresetek mögött különböző érintettnek közvetlenül megküldött, eltérő feladatot kijelölő, elvileg pénzügyi kötelezettségvállalással nem járó egyedi, eltérő szabályok szerint minősülő, ennek megfelelően eltérő bizonyítást és jogi megítélést (megtagadási ok/okok vizsgálatát) igénylő adat megismerése iránti igény áll, ezért az egy perben való érvényesítésük nem felel meg a Pp. 173. §-a alapján a valódi tárgyi keresethalmazattal szemben támasztott követelményeknek.

[63] A meg nem engedett keresethalmazatot a bíróság hivatalból veszi figyelembe, a Pp. 240. § (1) bekezdés a) pontja szerint a bíróság az eljárást – a g) pont szerinti kivétellel annak bármely szakaszában – hivatalból megszünteti, ha a keresetlevelet, többek között a 176. § (2) bekezdés a)–c) pontja alapján vissza kellett volna utasítani. A Pp. 176. § (2) bekezdés c) pontja értelmében a bíróság visszautasítja a keresetlevelet, ha hiánypótlási felhívás ellenére a felperes nem nyújtott be – törvény által meg nem engedett keresethalmazatot vagy pertársaságot tartalmazó keresetlevél esetén – e törvény rendelkezéseinek megfelelő keresetlevelet.

[64] A keresethalmazat megengedhetőségének megítélése, így a halmazati szabályok betartásának a biztosítása hivatalból is a bíróság feladata, így a meg nem engedett keresethalmazat észlelése és ennek esetén az ezzel kapcsolatos bírói felhívás kiadása a Pp. 176. § (2) bekezdés c) pontja értelmében nem mellőzhető (Kúria Pfv.V.20.539/2023/7.). A Pp. 176. § (2) bekezdés c) pontja a keresetlevél visszautasításának okaként a hiánypótlás ellenére a törvény által meg nem engedett keresethalmazatot tartalmazó keresetlevél benyújtását jelöli meg, míg a Pp. 240. § (1) bekezdés a) pontja szerint e perakadály fennállása esetén a bíróságnak az eljárást – annak bármely szakaszában – hivatalból meg kell szüntetnie.

[65] A kötelező hiánypótlás elmulasztása azonban nem járhat azzal a következménnyel, hogy a bíróság hiánypótlási felhívás nélkül, hivatalból megszüntetheti az eljárást, erre a felülvizsgálati eljárásban sincs lehetőség.

[66] A kifejtettek miatt a jogerős ítélet az eljárási szabályok megsértése miatt az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő, ezért a Kúria a jogerős ítéletet – az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően – hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.