2025. évi XXVIII. törvény

a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségének megőrzéséről és fenntartható hasznosításáról szóló, az ENSZ Tengerjogi Egyezménye keretében létrejövő Megállapodás kihirdetéséről¹

2026.01.17.

[1] Az ENSZ Tengerjogi Egyezménye meghatározza a világ óceánjainak és tengereinek jogrendjét, megállapítva az óceánok és erőforrásaik hasznosításának szabályait.

[2] A Tengerjogi Egyezmény keretében jött létre a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségének megőrzéséről és fenntartható hasznosításáról szóló Megállapodás. A Megállapodás kiterjed a tengeri genetikai erőforrásokkal kapcsolatos kérdésekre, ideértve az előnyök megosztását, az olyan intézkedéseket, mint a területalapú gazdálkodási eszközök, a környezeti hatásvizsgálatok, valamint a kapacitásépítés és a tengeri technológia átadása.

[3] A Megállapodás hozzájárul a biológiai sokféleségre vonatkozó globális szinten meghatározott célok eléréséhez, különös tekintettel arra a célkitűzésre, hogy 2030-ra gondoskodni kell arról, hogy a világ szárazföldi területeinek, szárazföldi vizeinek, part menti területeinek és óceánjainak legalább 30%-a esetében biztosítva legyen a hatékony védelem és gazdálkodás.

[4] Hazánk elkötelezetten támogatja a biológiai sokféleség fenntartását szolgáló nemzetközi erőfeszítéseket, ezért a Megállapodás aláírására 2023. szeptember 21-én Magyarország részéről is sor került.

[5] A Megállapodást – a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény értelmében – a belső jog részévé kell tenni, így az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségének megőrzéséről és fenntartható hasznosításáról szóló, az ENSZ Tengerjogi Egyezménye keretében létrejövő Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére.

2. § Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti.

3. § (1) A Megállapodás hivatalos magyar nyelvű fordítását az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A Megállapodás hiteles angol nyelvű szövegét a 2. melléklet tartalmazza.

4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 2. § és a 3. §, valamint az 1. melléklet és a 2. melléklet a Megállapodás 68. Cikk 1. bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.²

(3) A Megállapodás, a 2. §, a 3. §, valamint az 1. melléklet és a 2. melléklet hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter – annak ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.³

5. § Az e törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a természetvédelemért felelős miniszter, a környezetvédelemért felelős miniszterrel és a vízvédelemért felelős miniszterrel együttesen gondoskodik.

1. melléklet a 2025. évi XXVIII. törvényhez

A nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségének megőrzéséről és fenntartható hasznosításáról szóló, az ENSZ Tengerjogi Egyezménye keretében létrejövő Megállapodás

PREAMBULUM

E Megállapodás Felei,
emlékeztetve az Egyesült Nemzetek Szervezete 1982. december 10-i tengerjogi egyezményének vonatkozó rendelkezéseire, ezen belül a tengeri környezet védelmének és megőrzésének kötelezettségére,
nyomatékosítva az Egyezményben meghatározott jogok, kötelezettségek és érdekek közötti egyensúly tiszteletben tartásának szükségességét,
elismerve, hogy koherensen és együttműködve kell kezelni a biológiai sokféleség csökkenését és az óceánok ökoszisztémáinak különösen az éghajlatváltozás tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatásai, például a felmelegedés és az óceánok oxigénszintjének csökkenése, valamint az óceánok savasodása és szennyezése – ezen belül a műanyagszennyezés és a nem fenntartható hasznosítás – miatti állapotromlását,
tudatában annak, hogy szükség van az Egyezmény szerinti átfogó globális rendszerre ahhoz, hogy megfelelőbben lehessen kezelni a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségének megőrzését és fenntartható hasznosítását,
elismerve, hogy fontos hozzájárulni egy olyan igazságos és méltányos nemzetközi gazdasági rendszer megvalósításához, amely figyelembe veszi az emberiség egészének érdekeit, különösen a parti vagy tengerparttal nem rendelkező fejlődő országok sajátos érdekeit és szükségleteit,
elismerve továbbá, hogy a fejlődő állam Felek kapacitásépítés, valamint a tengeri technológia fejlesztése és átadása révén történő támogatása alapvető eleme a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségének megőrzésére és fenntartható hasznosítására vonatkozó célkitűzések megvalósításának,
emlékeztetve az Egyesült Nemzetek Szervezetének az őslakos népek jogairól szóló nyilatkozatára,
megerősítve, hogy e Megállapodásban semmi sem értelmezhető az őslakos népek – vagy adott esetben a helyi közösségek – meglévő jogainak csorbításaként vagy megszüntetéseként, beleértve az Egyesült Nemzetek őslakos népek jogairól szóló nyilatkozatában foglaltakat,
elismerve az Egyezményben meghatározott azon kötelezettséget, hogy – a gyakorlatilag megvalósítható mértékben – értékelni kell az egyes államok joghatósága vagy ellenőrzése alá tartozó tevékenységek tengeri környezetre gyakorolt lehetséges hatásait, ha az adott állam alapos okkal feltételezi, hogy az említett tevékenységek jelentős szennyezést vagy jelentős és káros változást okozhatnak a tengeri környezetben,
figyelembe véve az Egyezményben meghatározott azon kötelezettséget, hogy minden szükséges intézkedést meg kell tenni annak biztosítására, hogy az eseményekből vagy tevékenységekből származó szennyezés ne terjedjen túl azon területeken, amelyen az Egyezménnyel összhangban szuverén jogokat gyakorolnak,
attól az óhajtól vezérelve, hogy a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken – a tengeri környezet védelme, gondozása és felelősségteljes használatának biztosítása, az óceáni ökoszisztémák integritásának megőrzése és a nemzeti joghatóságon kívül eső területek biológiai sokfélesége jelentette eredendő érték megőrzése révén – a jelen és a jövő nemzedékei nevében az óceánok gondnokaként járjunk el,
elismerve, hogy a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásaira vonatkozó digitális szekvenciainformációk előállítása, az azokhoz való hozzáférés és azok felhasználása, valamint a felhasználásból származó hasznok igazságos és méltányos megosztása hozzájárul a kutatáshoz és az innovációhoz, valamint e Megállapodás általános célkitűzéséhez,
tiszteletben tartva valamennyi állam szuverenitását, területi integritását és politikai függetlenségét,
felidézve, hogy az Egyezményben vagy bármely más kapcsolódó megállapodásban nem részes felek jogállására a szerződések jogának szabályai irányadók,
felidézve továbbá, hogy az Egyezményben foglaltak szerint az államok felelnek a tengeri környezet védelmére és megőrzésére vonatkozó nemzetközi kötelezettségeik teljesítéséért, és a nemzetközi joggal összhangban felelősségre vonhatók,
elkötelezetten a fenntartható fejlődés elérése mellett,
törekedve az egyetemes részvétel elérésére,
a következőkben állapodtak meg:

I. RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk
Fogalmak használata

E Megállapodás alkalmazásában:

1. „területalapú gazdálkodási eszköz”: egy földrajzilag meghatározott területre vonatkozó olyan eszköz, beleértve a védett tengeri területeket is, amelyen keresztül e Megállapodással összhangban konkrét védelmi és fenntartható hasznosítási célkitűzések elérése érdekében egy vagy több ágazatot vagy tevékenységet együtt kezelnek;

2. „nemzeti joghatóságon kívül eső területek”: a nyílt tenger és a Terület;

3. „biotechnológia”: minden olyan technológiai alkalmazás, amely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy ezek származékát használja fel termékek vagy eljárások meghatározott felhasználásra történő létrehozására, illetőleg módosítására;

4. „helyszíni gyűjtés”: a tengeri genetikai erőforrásokkal kapcsolatban a tengeri genetikai erőforrások nemzeti joghatóságon kívül eső területeken történő gyűjtése vagy mintavétele;

5. „Egyezmény”: az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1982. december 10-i tengerjogi egyezménye;

6. „halmozott hatások”: a különböző tevékenységekből – ideértve az ismert múltbeli és jelenlegi és észszerűen előrelátható tevékenységekből –, vagy hasonló tevékenységek idők során történő ismétlődéséből, valamint az éghajlatváltozás, az óceánok elsavasodása és a kapcsolódó hatások következményeiből eredő együttes és növekvő hatások;

7. „környezeti hatásvizsgálat”: egy tevékenység lehetséges hatásainak azonosítására és értékelésére szolgáló, a döntéshozatalt megalapozó eljárás;

8. „tengeri genetikai erőforrások”: minden, tényleges vagy potenciális értékű funkcionális öröklődési egységeket tartalmazó tengeri növényi, állati, mikrobiális vagy más eredetű anyag;

9. „védett tengeri terület”: a biológiai sokféleség hosszú távú megőrzésére vonatkozó konkrét célok elérése érdekében kijelölt és kezelt, földrajzilag meghatározott tengeri terület, amely adott esetben lehetővé teheti a fenntartható hasznosítást, amennyiben az összhangban áll a védelmi célkitűzésekkel;

10. „tengeri technológia”: magában foglalja többek között a következőket: a tengertudományokkal és a kapcsolódó tengeri műveletekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos, felhasználóbarát formában megadott információk és adatok; kézikönyvek, útmutatók, kritériumok, szabványok és referenciaanyagok; mintavételi és módszertani berendezések; megfigyelő létesítmények és felszerelések helyszíni és laboratóriumi megfigyeléshez, elemzéshez és kísérletekhez; számítógépek és számítógépes szoftverek, beleértve a modelleket és modellezési technikákat; a kapcsolódó biotechnológia; valamint a tengeri biológiai sokféleség megőrzéséhez és fenntartható hasznosításához kapcsolódó szakértelem, tudás, készségek, műszaki, tudományos és jogi know-how és elemzési módszerek;

11. „Fél”: olyan állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet, amely magára nézve kötelezőnek ismeri el a Megállapodást, és amelyre nézve a Megállapodás hatályos;

12. „regionális gazdasági integrációs szervezet”: valamely térség szuverén államai által alkotott olyan szervezet, amelyre tagállamai átruházták hatáskörüket az e Megállapodás által szabályozott kérdések tekintetében, és amely belső eljárásainak megfelelő kellő felhatalmazással rendelkezik arra, hogy aláírja, megerősítse, jóváhagyja, elfogadja ezt a Megállapodást vagy csatlakozzon ahhoz;

13. „fenntartható hasznosítás”: a biológiai sokféleség alkotóelemeinek olyan módon és olyan mértékben történő hasznosítása, amely nem vezet a biológiai sokféleség hosszú távú hanyatlásához, és ezáltal az továbbra is alkalmas marad arra, hogy kielégítse a jelen és a jövő generációinak szükségleteit és elvárásait;

14. „tengeri genetikai erőforrások hasznosítása”: a tengeri genetikai erőforrások genetikai és/vagy biokémiai összetételével kapcsolatos kutatás és fejlesztés, beleértve a fenti 3. bekezdésben meghatározott biotechnológia alkalmazását.

2. cikk
Általános célkitűzés

E Megállapodás célja – az Egyezmény vonatkozó rendelkezéseinek eredményes végrehajtása, valamint további nemzetközi együttműködés és koordináció révén – a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségét megőrizni és annak fenntartható hasznosítását biztosítani a jelenben és hosszú távon.

3. cikk
Hatály

Ez a Megállapodás a nemzeti joghatóságon kívül eső területekre vonatkozik.

4. cikk
Kivételek

Ez a Megállapodás nem vonatkozik hadihajókra, katonai repülőgépekre vagy haditengerészeti segédeszközökre. A II. rész kivételével ez a Megállapodás nem vonatkozik a Felek tulajdonában lévő vagy általuk üzemeltetett egyéb hajókra vagy légi járművekre, amelyeket jelenleg csak kormányzati és nem kereskedelmi szolgálatra használnak. Ugyanakkor minden Fél – ilyen jellegű hajóinak vagy légi járműveinek az üzemeltetését vagy üzemképességét nem veszélyeztető, megfelelő intézkedések meghozatalával – biztosítja, hogy az említett hajók vagy légi járművek az észszerűség és a gyakorlati megvalósíthatóság határain belül e Megállapodással összhangban járjanak el.

5. cikk
E Megállapodás és az Egyezmény, valamint a vonatkozó jogi eszközök és keretrendszerek, valamint a vonatkozó globális, regionális, szubregionális és ágazati testületek kapcsolata

1. E Megállapodás az Egyezmény szövegösszefüggésében és annak megfelelően alkalmazandó. E Megállapodás egyetlen rendelkezése sem sérti az államok Egyezmény szerinti jogait, joghatóságát és kötelezettségeit, többek között a kizárólagos gazdasági övezet és a 200 tengeri mérföldön belüli és azon túli kontinentális talapzat tekintetében.

2. Ezt a Megállapodást úgy kell értelmezni és alkalmazni, hogy az ne gyengítse a vonatkozó jogi eszközöket és keretrendszereket, valamint a vonatkozó globális, regionális, szubregionális és ágazati testületeket, és elősegítse az ezekkel az eszközökkel, keretrendszerekkel és testületekkel való koherenciát és koordinációt.

3. Ez a Megállapodás nem érinti az Egyezményben vagy bármely más kapcsolódó megállapodásban nem részes felek jogállását az említett eszközök tekintetében.

6. cikk
A Megállapodás által nem érintett területek

Ez a Megállapodás – beleértve a Felek Konferenciájának vagy bármely kisegítő testületének bármely döntését vagy ajánlását, valamint az ezek alapján hozott bármely cselekményt, intézkedést vagy tevékenységet – nem érinti a szuverenitásra, szuverén jogokra vagy joghatóságra vonatkozó igények érvényesítését vagy megtagadását, beleértve az ezekkel kapcsolatos vitákat is, és arra e tekintetben nem lehet hivatkozni.

7. cikk
Általános elvek és megközelítések

E Megállapodás céljainak elérése érdekében a Feleket a következő elvek és megközelítések vezérlik:

(a) „a szennyező fizet” elve;

(b) az emberiség közös örökségének az Egyezményben rögzített elve;

(d) a méltányosság elve és a haszon igazságos és méltányos megosztása;

(e) adott esetben az elővigyázatosság elve vagy az elővigyázatossági megközelítés;

(f) az ökoszisztéma megközelítés;

(g) az óceángazdálkodás integrált megközelítése;

(h) az ökoszisztémák – többek között az éghajlatváltozás és az óceánok elsavasodásának káros hatásaival szembeni – rezilienciájának növelésére irányuló megközelítés, amelynek célja továbbá fenntartani és helyreállítani az ökoszisztéma integritását, beleértve az óceán éghajlatban betöltött szerepét alátámasztó szénkörforgás-szolgáltatásokat is;

(i) az elérhető legjobb tudományos ismeretek és tudományos információk felhasználása;

(j) az őslakos népek és a helyi közösségek releváns hagyományos ismereteinek felhasználása, amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak;

(k) a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségének megőrzésére és fenntartható hasznosítására irányuló intézkedések során az őslakos népek vagy adott esetben a helyi közösségek jogaival kapcsolatos kötelezettségeik tiszteletben tartása, előmozdítása és figyelembevétele;

(l) a tengeri környezet szennyezésének megelőzésére, csökkentésére és ellenőrzésére irányuló intézkedések meghozatala során tartózkodás a károk vagy veszélyek egyik területről a másikra való közvetlen vagy közvetett átvitelétől, valamint egy adott típusú szennyezés más típusú szennyezéssé történő átalakításától;

(m) a fejlődő kis szigetállamok és a legkevésbé fejlett országok sajátos körülményeinek teljes körű elismerése;

(n) a tengerparttal nem rendelkező fejlődő országok különleges érdekeinek és szükségleteinek elismerése.

8. cikk
Nemzetközi együttműködés

1. A Felek e Megállapodás értelmében együttműködnek a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségének megőrzése és fenntartható hasznosítása érdekében, többek között a vonatkozó jogi eszközökkel és keretrendszerekkel, valamint a vonatkozó globális, regionális, szubregionális és ágazati testületekkel való együttműködés, valamint az ezek közötti együttműködés előmozdítása révén, e Megállapodás célkitűzéseinek megvalósítása érdekében.

2. A Felek adott esetben a más vonatkozó jogi eszközök, keretrendszerek vagy globális, regionális, szubregionális vagy ágazati testületek keretében megvalósuló döntéshozatalban való részvételkor törekednek e Megállapodás célkitűzéseinek előmozdítására.

3. A Felek e Megállapodás célkitűzéseinek támogatása érdekében előmozdítják a nemzetközi együttműködést a tengeri tudományos kutatás, valamint az egyezménnyel összhangban álló tengeri technológia fejlesztése és átadása terén.

II. RÉSZ
TENGERI GENETIKAI ERŐFORRÁSOK, BELEÉRTVE A HASZNOK IGAZSÁGOS ÉS MÉLTÁNYOS MEGOSZTÁSÁT

9. cikk
Célkitűzések

E rész célkitűzései a következők:

(a) a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásaival és a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációkkal kapcsolatos tevékenységekből származó hasznok igazságos és méltányos megosztása a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségének megőrzése és fenntartható hasznosítása érdekében;

(b) a Felek – különösen a fejlődő állam Felek, a legkevésbé fejlett országok, a tengerparttal nem rendelkező fejlődő országok, a földrajzilag hátrányos helyzetű államok, a fejlődő kis szigetállamok, a part menti afrikai államok, a szigetcsoporton elhelyezkedő államok és a fejlődő, közepes jövedelmű országok – kapacitásának kiépítése és fejlesztése a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásaival és a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációkkal kapcsolatos tevékenységek ellátása érdekében;

(c) az e Megállapodás végrehajtásához való alapvető hozzájárulásként a tudás, a tudományos megértés és a technológiai innováció létrehozása, tengeri tudományos kutatások fejlesztése és lebonyolítása révén is;

(d) a tengeri technológia fejlesztése és átadása e Megállapodással összhangban.

10. cikk
Alkalmazás

1. E Megállapodás rendelkezéseit a nemzeti joghatóságon kívül eső területek azon tengeri genetikai erőforrásaival, illetve a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó azon digitális szekvenciainformációkat érintő tevékenységekre kell alkalmazni, amelyeket e megállapodásnak az adott Félre történő hatálybalépése után gyűjtöttek, illetve hoztak létre. E Megállapodás rendelkezéseinek alkalmazása kiterjed a nemzeti joghatóságon kívül eső területek azon tengeri genetikai erőforrásainak, illetve a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó azon digitális szekvenciainformációknak a felhasználására, amelyeket a hatálybalépés előtt gyűjtöttek, illetve hoztak létre, kivéve, ha valamelyik Fél e Megállapodás aláírásakor, megerősítésekor, jóváhagyásakor, elfogadásakor vagy az ahhoz való csatlakozáskor írásban kifogást tesz a 70. cikk szerint.

2. E fejezet rendelkezései nem vonatkoznak az alábbiakra:

(a) a vonatkozó nemzetközi jogban szabályozott halászat és halászattal kapcsolatos tevékenységek; vagy

(b) a halászat és a halászattal kapcsolatos tevékenységek során ismerten a nemzeti joghatóságon kívül eső területekről fogott halak vagy más élő tengeri erőforrások, kivéve, ha az említett halak vagy más élő tengeri erőforrások e rész értelmében hasznosításként kerültek szabályozásra.

3. Az e részben foglalt kötelezettségek nem vonatkoznak a Felek katonai tevékenységeire, ideértve a nem kereskedelmi szolgálatban a kormányzati hajók és légi járművek által végzett katonai tevékenységet is. A Felek nem katonai tevékenységeire vonatkoznak a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásainak és a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációknak a felhasználására vonatkozó, e részben foglalt kötelezettségek.

11. cikk
A nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásaival kapcsolatos tevékenységek

1. A nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásaival, valamint a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációkkal kapcsolatos tevékenységeket földrajzi helyszínüktől függetlenül bármely Fél, valamint a Felek joghatósága alá tartozó bármely természetes vagy jogi személy végezheti. Az említett tevékenységeket e Megállapodásnak megfelelően kell végezni.

2. A Felek elősegítik az együttműködést a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásaival, valamint tengeri genetikai erőforrásaira vonatkozó digitális szekvenciainformációkkal kapcsolatos valamennyi tevékenység tekintetében.

3. A nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásainak helyszíni gyűjtését a nemzeti joghatóságuk alá tartozó területeken a parti államok, valamint a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken más államok érdekeinek, jogainak és jogos érdekeinek kellő figyelembevételével kell végrehajtani, az Egyezménynek megfelelően. E célból a Felek – e Megállapodás végrehajtása érdekében – adott esetben törekednek az együttműködésre, többek között a Logisztikai Koordinációs Mechanizmus működésére vonatkozó, az 51. cikkben meghatározott különleges módozatok révén.

4. Egyetlen állam sem igényelhet és gyakorolhat szuverenitást vagy szuverén jogokat a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásai felett. Ilyen igény, illetőleg a szuverenitás vagy szuverén jogok gyakorlása nem ismerhető el.

5. A nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásainak helyszíni gyűjtése nem képez jogalapot a tengeri környezetre vagy az ott található erőforrások bármely részére vonatkozó igényhez.

6. A nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásaival, valamint a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációkkal kapcsolatos tevékenységek minden állam érdekét és az egész emberiség javát szolgálják, különösen az emberiség tudományos ismereteinek fejlesztése, valamint a tengeri biológiai sokféleség megőrzésének és fenntartható hasznosításának előmozdítása érdekében, figyelembe véve különösen a fejlődő államok érdekeit és szükségleteit.

7. A nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásaival, valamint a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációkkal kapcsolatos tevékenységek kizárólag békés célokból folytathatók.

12. cikk
A nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásaival és a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációkkal kapcsolatos tevékenységek bejelentése

1. A Felek meghozzák a szükséges törvényi, közigazgatási vagy szakpolitikai intézkedéseket annak biztosítására, hogy az információkat e résszel összhangban bejelentsék a Logisztikai Koordinációs Mechanizmusnak.

2. A nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásainak helyszíni gyűjtése előtt hat hónappal vagy a lehető legkorábban a következő információkat kell bejelenteni a Logisztikai Koordinációs Mechanizmusnak:

(a) a gyűjtés jellege és céljai, beleértve adott esetben minden olyan programot, amelynek az részét képezi;

(b) a kutatás tárgya vagy – ha ismert – azon tengeri genetikai erőforrások, amelyekre a kutatás irányul vagy amelyeket gyűjteni kívánnak, valamint az ilyen erőforrások gyűjtésének céljai;

(d) a gyűjtéshez használt módszer és eszközök összegzése, beleértve a hajók nevét, tonnatartalmát, típusát és osztályát, az alkalmazott tudományos felszerelést és/vagy vizsgálati módszereket;

(e) a javasolt főbb programokhoz való bármely egyéb hozzájárulásra vonatkozó információk;

(f) a kutatóhajók első megérkezésének és végső távozásának vagy adott esetben a felszerelés felállításának vagy leszerelésének várható időpontja;

(g) annak az intézménynek a neve, amelynek támogatásával a projekt megvalósul, és a projektért felelős személy neve;

(h) a valamennyi állam tudósai, különösen a fejlődő államok tudósai számára a projektben való részvételre vagy az ahhoz való társulásra biztosított lehetőségek;

(i) az, hogy az esetlegesen technikai segítségre szoruló és azt kérő államok – különösen a fejlődő államok – számára mennyiben kell a projektben való részvétel vagy képviselet lehetőségét biztosítani;

(j) a nyílt és felelős adatkezelésnek megfelelően az aktuális nemzetközi gyakorlat figyelembevételével elkészített adatkezelési terv.

3. A fenti 2. bekezdésben említett bejelentést követően a Logisztikai Koordinációs Mechanizmus automatikusan generál egy „BBNJ” szabványos kötegazonosítót.

4. Ha a Logisztikai Koordinációs Mechanizmusnak a tervezett gyűjtést megelőzően megadott információkban lényeges változás következik be, a frissített információkat észszerű időn belül, de legkésőbb a helyszíni gyűjtés megkezdéséig be kell jelenteni a Logisztikai Koordinációs Mechanizmusnak, amennyiben ez megvalósítható.

5. A Felek gondoskodnak arról, hogy a következő információkat a „BBNJ” szabványos kötegazonosítóval együtt, ez utóbbi elérhetővé válásakor, de legkésőbb a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásainak helyszíni gyűjtésétől számított egy éven belül bejelentsék a Logisztikai Koordinációs Mechanizmusnak:

(a) az az adattár vagy adatbázis, amelyben a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációkat elhelyezik vagy el fogják helyezni;

(b) a helyszínen gyűjtött összes tengeri genetikai erőforrás elhelyezésének vagy tárolásának helye;

(c) jelentés, amely bemutatja azt a földrajzi területet, ahonnan a tengeri genetikai erőforrásokat gyűjtötték, beleértve a gyűjtés helyének földrajzi szélességére, hosszúságára és mélységére vonatkozó információkat, valamint – a rendelkezésre álló mértékig – az elvégzett tevékenység eredményeit;

(d) a fenti 2. bekezdés (j) pontja szerinti adatkezelési terv minden szükséges frissítése.

6. A Felek biztosítják, hogy a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásainak azon mintáit és tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó azon digitális szekvenciainformációkat, amelyek a joghatóságuk alá tartozó adattárakban vagy adatbázisokban találhatóak, az aktuális nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a nemzeti joghatóságon kívül eső területekről származóként lehessen azonosítani, amennyire az megvalósítható.

7. A Felek biztosítják, hogy – amennyire megvalósítható – a joghatóságuk alá tartozó adattárak és adatbázisok kétévente készítsenek összesített jelentést a „BBNJ” szabványos kötegazonosítójukhoz kapcsolt tengeri genetikai erőforrásokhoz és digitális szekvenciainformációkhoz való hozzáférésről, és a jelentést bocsássák a 15. cikk alapján létrehozott, a Hozzáféréssel és a Hasznok Megosztásával Foglalkozó Bizottság rendelkezésére.

8. Amennyiben a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásait, és amennyiben ez megvalósítható, az említett erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációkat a joghatóságuk alá tartozó természetes vagy jogi személyek felhasználhatják, ideértve a piaci hasznosítást is, a Felek biztosítják, hogy a következő információkat – köztük a „BBNJ” szabványos kötegazonosítót, ha rendelkezésre áll – bejelentsék a Logisztikai Koordinációs Mechanizmusnak, amint az ilyen információ elérhetővé válik:

(a) arra vonatkozó információk, hogy hol találhatók a hasznosítás eredményei, például publikációk, adott esetben és lehetőség szerint a megadott szabadalmak, és a kifejlesztett termékek;

(b) amennyiben rendelkezésre állnak, a hasznosítás tárgyát képező tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó, a Logisztikai Koordinációs Mechanizmushoz intézett, gyűjtés utáni bejelentés részletei;

(d) a hasznosított tengeri genetikai erőforrásokhoz és a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációkhoz való hozzáférés tervezett módozatai, valamint az ezekre vonatkozó adatkezelési terv;

(e) a forgalomba hozatalt követően a vonatkozó termékek értékesítésére és minden további fejlesztésre vonatkozó információk, ha rendelkezésre állnak.

13. cikk
Az őslakos népek és a helyi közösségek birtokában lévő, a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásaihoz kapcsolódó hagyományos ismeretek

A Felek adott esetben törvényi, közigazgatási vagy szakpolitikai intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy az őslakos népek és a helyi közösségek birtokában lévő, a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásaival kapcsolatos hagyományos ismeretekhez csak ezen őslakos népek és helyi közösségek szabad, előzetes és tájékoztatáson alapuló beleegyezésével vagy jóváhagyásával és részvételével lehessen hozzáférni. Az őslakos népek ilyen hagyományos ismereteihez való hozzáférést a Logisztikai Koordinációs Mechanizmus is segítheti. Az őslakos népek ilyen hagyományos ismereteihez való hozzáférés és azok felhasználása kölcsönösen elfogadott feltételek mellett történhet.

14. cikk
A hasznok igazságos és méltányos megosztása

1. A nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásaival és a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációkkal kapcsolatos tevékenységekből származó hasznokat e résszel összhangban tisztességes és méltányos módon kell megosztani, hozzájárulva a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségének megőrzéséhez és fenntartható hasznosításához.

2. A nem pénzbeli hasznokat e Megállapodással összhangban többek között az alábbi formában kell megosztani:

(a) hozzáférés a mintákhoz és mintagyűjteményekhez az aktuális nemzetközi gyakorlatnak megfelelően;

(b) hozzáférés a digitális szekvenciainformációkhoz az aktuális nemzetközi gyakorlatnak megfelelően;

(c) nyílt hozzáférés a kereshető, hozzáférhető, interoperábilis és újrafelhasználható (FAIR) tudományos adatokhoz az aktuális nemzetközi gyakorlatnak és a nyílt és felelős adatkezelésnek megfelelően;

(d) az értesítésekben szereplő információk, valamint a 12. cikk szerinti „BBNJ” szabványos kötegazonosítók nyilvánosan kereshető és hozzáférhető formában;

(e) a tengeri technológia átadása az e Megállapodás V. részében meghatározott megfelelő módozatokkal összhangban;

(f) kapacitásépítés, többek között – különösen a közvetlenül kapcsolódó és jelentős – kutatási programok és partnerségi lehetőségek finanszírozása révén a kutatási projektek tudósai és kutatói számára, valamint célzott kezdeményezések, különösen a fejlődő államok számára, figyelembe véve a fejlődő kis szigetállamok és a legkevésbé fejlett országok sajátos körülményeit;

(g) fokozott műszaki és tudományos együttműködés, különösen a fejlődő államok tudósaival és tudományos intézményeivel;

(h) a Felek Konferenciája által meghatározott egyéb hasznok, figyelembe véve a 15. cikk alapján létrehozott, a Hozzáféréssel és a Hasznok Megosztásával Foglalkozó Bizottság ajánlásait.

3. A Felek meghozzák a szükséges törvényi, közigazgatási vagy szakpolitikai intézkedéseket annak biztosítására, hogy a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásait és a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációkat a „BBNJ” szabványos kötegazonosítóikkal együtt – a joghatóságuk alá tartozó természetes vagy jogi személyei általi használatra tekintettel – a mindenkori nemzetközi gyakorlat figyelembevételével a felhasználás megkezdésétől számított három éven belül, vagy azok elérhetővé válásától nyilvánosan hozzáférhető, nemzeti vagy nemzetközi szinten fenntartott adattárakban és adatbázisokban helyezzék el.

4. A nemzeti joghatóságon kívül eső területek azon tengeri genetikai erőforrásaihoz és a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó azon digitális szekvenciainformációkhoz való hozzáférés, amelyek a Felek joghatósága alá tartozó adattárakban és adatbázisokban találhatók, észszerű feltételekhez köthető, az alábbiak szerint:

(a) a tengeri genetikai erőforrások fizikai épsége megőrzésének szükségessége;

(b) a mintát, adatokat vagy információkat tároló vonatkozó génbank, biorepozitórium vagy adatbázis fenntartásával kapcsolatos észszerű költségek;

(c) a tengeri genetikai erőforrásokhoz, adatokhoz vagy információkhoz való hozzáférés biztosításával kapcsolatos észszerű költségek;

(d) egyéb, az e Megállapodás célkitűzéseivel összhangban álló, észszerű feltételek; és a fejlődő államok kutatói és kutatóintézetei számára tisztességes és minél kedvezőbb feltételek – akár kedvezményes és elsőbbségi feltételek – melletti hozzáférési lehetőségek biztosítása.

5. A nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásainak és a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációknak a hasznosításából – beleértve a piaci hasznosítást is – származó pénzbeli hasznot a nemzeti joghatóságon kívül eső területek biológiai sokféleségének megőrzése és fenntartható hasznosítása érdekében igazságosan és méltányosan kell megosztani az 52. cikk szerint létrehozott pénzügyi mechanizmuson keresztül.

6. E Megállapodás hatálybalépését követően a fejlett Felek éves hozzájárulást fizetnek az 52. cikkben említett különleges alapba. A Felek hozzájárulásának mértéke a Felek Konferenciája által a 47. cikk 6. bekezdésének (e) pontja alapján elfogadott költségvetéshez való becsült hozzájárulás 50 százaléka. Ezt a befizetés addig kell teljesíteni, amíg a Felek Konferenciája nem hoz döntést az alábbi 7. bekezdés szerint.

7. A Felek Konferenciája dönt a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásainak hasznosításából származó pénzbeli hasznok és a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációk megosztásának módozatairól, figyelembe véve a 15. cikk alapján létrehozott, a Hozzáféréssel és a Hasznok Megosztásával Foglalkozó Bizottság ajánlásait. Amennyiben a konszenzus elérése érdekében tett minden erőfeszítés kudarcot vall, az érdemi kérdésekkel kapcsolatos döntéseket a jelen lévő és szavazó Felek háromnegyedes többségével hozzák meg. A fizetéseket az 52. cikk szerint létrehozott különleges alap révén kell teljesíteni. A módozatok körébe tartozhatnak az alábbiak:

(a) részteljesítési fizetések;

(b) termékek piaci hasznosításához kapcsolódó fizetések vagy hozzájárulások, beleértve a termékek értékesítéséből származó bevétel bizonyos százalékának befizetését;

(c) rendszeresen fizetett, többszintű díj, amelynek alapját a Fél tevékenységeinek összesített szintjét mérő, diverzifikált mutatók képezik;

(d) a Felek Konferenciája által meghatározott egyéb formák, figyelembe véve a Hozzáféréssel és a Hasznok Megosztásával Foglalkozó Bizottság ajánlásait.

8. A Fél a módozatok Felek Konferenciája általi elfogadásakor nyilatkozatot tehet, amelyben kijelenti, hogy ezek a módozatok legfeljebb négy évig nem lépnek hatályba az adott Fél vonatkozásában, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a végrehajtáshoz. Az említett nyilatkozatot tevő Fél az új módozatok hatálybalépéséig folytatja a fenti 6. bekezdésben meghatározott fizetés teljesítését.

9. A Felek Konferenciája a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásaira vonatkozó digitális szekvenciainformációk felhasználásából származó pénzbeli hasznok megosztásának módozatairól való, a fenti 7. bekezdés szerinti döntéshozatalkor figyelembe veszi a Hozzáféréssel és a Hasznok Megosztásával Foglalkozó Bizottság ajánlásait, elismerve, hogy az említett módozatoknak kölcsönösen támogatniuk kell egymást, és más hozzáférési és haszonmegosztási eszközökhöz hozzáigazíthatóaknak kell lenniük.

10. A Felek Konferenciája – figyelembe véve a 15. cikk alapján létrehozott hozzáférési és haszonmegosztási bizottság ajánlásait – kétévente felülvizsgálja és értékeli a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásainak és a tengeri genetikai erőforrásokkal kapcsolatos digitális szekvenciainformációknak a felhasználásából származó pénzbeli hasznot. Az első ilyen vizsgálatra legkésőbb ezen Megállapodás hatálybalépését követő öt éven belül sor kerül. A felülvizsgálat magában foglalja a fenti 6. bekezdésben említett éves hozzájárulások mérlegelését.

11. A Felek adott esetben meghozzák a szükséges jogalkotási, közigazgatási vagy szakpolitikai intézkedéseket annak biztosítására, hogy a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásaival és a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációkkal kapcsolatos tevékenységekből származó hasznoknak a joghatóságuk alá tartozó természetes vagy jogi személyek általi megosztása e Megállapodásnak megfelelően történjen.

15. cikk
A Hozzáféréssel és a Hasznok Megosztásával Foglalkozó Bizottság

1. Létrejön a Hozzáféréssel és a Hasznok Megosztásával Foglalkozó Bizottság. A Bizottság többek között eszközként szolgál a hasznok megosztására vonatkozó iránymutatások meghatározásához a 14. cikkel összhangban, biztosítva az átláthatóságot, valamint a pénzbeli és nem pénzbeli hasznok igazságos és méltányos megosztását.

2. A Hozzáféréssel és a Hasznok Megosztásával Foglalkozó Bizottság 15 tagból áll, akik a Bizottság feladatainak hatékony ellátása érdekében megfelelő szakképesítéssel rendelkeznek a kapcsolódó területeken. A tagokat a Felek jelölik ki, és a Felek Konferenciája választja meg, figyelembe véve a nemek közötti egyensúlyt és az egyenlő földrajzi eloszlást, valamint biztosítva a bizottságban a fejlődő államok – köztük a legkevésbé fejlett országok, a fejlődő kis szigetállamok és tengerparttal nem rendelkező fejlődő országok – képviseletét. A Bizottság feladatkörét és működésének módozatait a Felek Konferenciája határozza meg.

3. A Bizottság ajánlásokat tehet a Felek Konferenciája számára az e részhez kapcsolódó kérdésekben, beleértve a következő kérdéseket:

(b) az e résszel összhangban hozott döntések végrehajtására irányuló intézkedések;

(d) az e résszel kapcsolatos ügyek a Logisztikai Koordinációs Mechanizmussal kapcsolatban;

(e) az e résszel kapcsolatos ügyek az 52. cikk alapján létrehozott pénzügyi mechanizmussal kapcsolatban;

(f) bármely egyéb, az e Részhez kapcsolódó ügy, amelynek tárgyalására a Felek Konferenciája felkérheti a Hozzáféréssel és a Hasznok Megosztásával Foglalkozó Bizottságot.

4. Mindegyik Fél a Logisztikai Koordinációs Mechanizmuson keresztül a Hozzáféréssel és a Hasznok Megosztásával Foglalkozó Bizottság rendelkezésére bocsátja az e Megállapodásban előírt információkat, amelyek körébe a következők tartoznak:

(a) a hozzáféréssel és a hasznok megosztásával kapcsolatos jogi, igazgatási és szakpolitikai intézkedések;

(b) a nemzeti kapcsolattartó pontok kapcsolattartási adatai és a rájuk vonatkozó egyéb információk;

5. A Hozzáféréssel és a Hasznok Megosztásával Foglalkozó Bizottság konzultálhat és elősegítheti az információcserét a vonatkozó jogi eszközökkel és keretrendszerekkel, valamint az érintett globális, regionális, szubregionális és ágazati testületekkel a megbízatása alá tartozó tevékenységekről, ezen belül a haszon megosztásáról, a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációk felhasználásáról, a bevált módszerekről, eszközökről és módszertanokól, az adatkezelésről és a levont tanulságokról.

6. A Hozzáféréssel és a Hasznok Megosztásával Foglalkozó Bizottság ajánlásokat tehet a Felek Konferenciája számára a fenti 5. bekezdés alapján kapott információkkal kapcsolatban.

16. cikk
Nyomon követés és átláthatóság

1. A nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásaival és a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációkkal kapcsolatos tevékenységek nyomon követését és átláthatóságát a Logisztikai Koordinációs Mechanizmushoz intézett bejelentéssel, az e résznek megfelelő „BBNJ” szabványos kötegazonosítók használatával és a Felek Konferenciája által a Hozzáféréssel és a Hasznok Megosztásával Foglalkozó Bizottság ajánlása szerint elfogadott eljárások szerint kell megvalósítani.

2. A Felek e résznek megfelelően, rendszeres időközönként jelentéseket nyújtanak be a Hozzáféréssel és a Hasznok Megosztásával Foglalkozó Bizottságnak az e részben foglalt, a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásaival és a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációkkal kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó rendelkezések végrehajtásáról, valamint az említett tevékenységekből származó hasznok megosztásáról.

3. A Hozzáféréssel és a Hasznok Megosztásával Foglalkozó Bizottság a Logisztikai Koordinációs Mechanizmuson keresztül kapott információk alapján jelentést készít, és azt elérhetővé teszi a Felek számára, amelyek észrevételeket nyújthatnak be. A Hozzáféréssel és a Hasznok Megosztásával Foglalkozó Bizottság a jelentést a kapott észrevételekkel együtt benyújtja megvitatásra a Felek Konferenciájának. A Felek Konferenciája – figyelembe véve a Hozzáféréssel és a Hasznok Megosztásával Foglalkozó Bizottság ajánlását – megfelelő iránymutatásokat határozhat meg e cikk végrehajtásához, amelyeknek figyelembe kell venniük a Felek nemzeti képességeit és körülményeit.

III. RÉSZ
TERÜLETALAPÚ GAZDÁLKODÁSI ESZKÖZÖK, BELEÉRTVE A VÉDETT TENGERI TERÜLETEKET

17. cikk
Célkitűzések

E rész célkitűzései a következők:

(a) a védelmet igénylő területek megőrzése és fenntartható hasznosítása, többek között a területalapú gazdálkodási eszközök átfogó rendszerének, és a védett tengeri területek ökológiailag reprezentatív és jól összekapcsolt hálózatainak létrehozása révén;

(b) a területalapú gazdálkodási eszközök – ezen belül a védett tengeri területek – használatában az államok, a vonatkozó jogi eszközök és keretrendszerek, valamint a vonatkozó globális, regionális, szubregionális és ágazati testületek közötti együttműködés és koordináció megerősítése;

(c) a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme, megőrzése, helyreállítása és fenntartása, többek között termelékenységük és egészségük javítása céljából, valamint a stresszhatásokkal – ezen belül az éghajlatváltozáshoz, az óceánok elsavasodásához és a tengerszennyezéshez kapcsolódókkal – szembeni reziliencia erősítése;

(d) az élelmezésbiztonság és más társadalmi-gazdasági célkitűzések támogatása, beleértve a kulturális értékek védelmét;

(e) a fejlődő állam Felek – különösen a legkevésbé fejlett országok, a tengerparttal nem rendelkező fejlődő országok, a földrajzilag hátrányos helyzetű államok, a fejlődő kis szigetállamok, a tengerparti afrikai államok, a szigetcsoporton elhelyezkedő államok és a közepes jövedelmű fejlődő országok – támogatása, figyelembe véve a fejlődő kis szigetállamok sajátos körülményeit, kapacitásépítés, valamint a területalapú gazdálkodási eszközök – többek között a védett tengeri területek – fejlesztése, végrehajtása, nyomon követése, kezelése és érvényre juttatása terén a tengeri technológia fejlesztése és átadása révén.

18. cikk
Alkalmazási terület

A területalapú gazdálkodási eszközök – beleértve a védett tengeri területeket – létrehozása nem terjedhet ki a nemzeti joghatóság alá tartozó területekre, és nem lehet azokra hivatkozni a szuverenitásra, szuverén jogokra vagy joghatóságra vonatkozó igények érvényesítése vagy megtagadása jogalapjaként, sem bármely ezzel kapcsolatos vita során. A Felek Konferenciája nem veszi fel döntéshozatalra az ilyen területalapú gazdálkodási eszközök – beleértve a védett tengeri területeket – létrehozására irányuló javaslatokat, és az említett javaslatok semmilyen esetben sem értelmezhetők a szuverenitásra, szuverén jogokra vagy joghatóságra vonatkozó igények elismeréseként vagy megtagadásaként.

19. cikk
Javaslatok

1. Az e rész szerinti területalapú gazdálkodási eszközök – beleértve a védett tengeri területeket – létrehozására vonatkozó javaslatokat a Feleknek a Titkársághoz egyénileg vagy együttesen kell benyújtaniuk.

2. A Felek a javaslatok kidolgozása érdekében az ebben a részben meghatározottak szerint együttműködnek és adott esetben konzultálnak az érintett érdekelt felekkel, beleértve az államokat és a globális, regionális, szubregionális és ágazati testületeket, valamint a civil társadalmat, a tudományos közösséget, a magánszektort, az őslakos népeket és a helyi közösségeket.

3. A javaslatokat a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismeretek és tudományos információk, valamint – amennyiben rendelkezésre állnak – az őslakos népek és a helyi közösségek releváns hagyományos ismeretei alapján kell megfogalmazni, figyelembe véve az elővigyázatossági megközelítést és az ökoszisztéma-megközelítést.

4. Az azonosított területekre vonatkozó javaslatoknak a következő kulcselemeket kell tartalmazniuk:

(a) a javaslat tárgyát képező terület földrajzi vagy térbeli leírása az I. mellékletben meghatározott indikatív kritériumoknak megfelelően;

(b) az I. mellékletben meghatározott kritériumok bármelyikére vonatkozó információk, valamint minden olyan kritérium, amely a terület azonosítása terén az alábbi 5. bekezdéssel összhangban továbbfejleszthető és felülvizsgálható;

(c) a területen folyó emberi tevékenységek, beleértve az őslakos népek és a helyi közösségek általi felhasználást, és ezek lehetséges hatásai, ha vannak ilyenek;

(d) az azonosított területen a tengeri környezet és a biológiai sokféleség állapotának leírása;

(e) a területen alkalmazandó védelmi és adott esetben fenntartható hasznosítási célok leírása;

(f) a javasolt intézkedéseket magában foglaló gazdálkodási terv tervezete, amely felvázolja a meghatározott célok elérése érdekében javasolt nyomon követési, kutatási és felülvizsgálati tevékenységeket;

(g) a javasolt terület időtartama és intézkedések, ha vannak;

(h) információ az államokkal folytatott konzultációkról, beleértve a szomszédos parti államokat és/vagy a megfelelő globális, regionális, szubregionális és ágazati testületeket, ha vannak ilyenek;

(i) tájékoztatás azokról a területalapú gazdálkodási eszközökről – beleértve a védett tengeri területeket –, amelyeket a vonatkozó jogi eszközök és keretrendszerek, valamint a vonatkozó globális, regionális, szubregionális és ágazati testületek alapján hajtanak végre;

(j) releváns tudományos bemeneti anyagok, és amennyiben elérhető, az őslakos népek és a helyi közösségek hagyományos ismeretei.

5. Az ilyen területek meghatározására vonatkozó indikatív kritériumok között szerepelnek az I. mellékletben meghatározottak, és szükség esetén azokat a Tudományos és Műszaki Testület továbbfejlesztheti és felülvizsgálhatja a Felek Konferenciája általi megfontolás és elfogadás céljából.

6. A pályázatok tartalmára vonatkozó további követelményeket – ideértve a fenti 5. bekezdésben meghatározott indikatív kritériumok alkalmazásának módozatait, valamint a fenti 4. bekezdés (b) pontjában meghatározott javaslatokra vonatkozó útmutatást – szükség szerint a Tudományos és Műszaki Testület dolgozza ki, a Felek Konferenciája általi megfontolás és elfogadás céljából.

20. cikk
A pályázatok nyilvánossága és előzetes felülvizsgálata

Az írásbeli javaslat kézhezvételét követően a Titkárság a javaslatot nyilvánosan elérhetővé teszi, és előzetes felülvizsgálat céljából továbbítja a Tudományos és Műszaki Testületnek. Az előzetes felülvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a javaslat tartalmazza-e a 19. cikkben előírt információkat, ideértve az ebben a részben és az I. mellékletben ismertetett indikatív kritériumokat is. A felülvizsgálat eredményét nyilvánosan elérhetővé kell tenni, és a javaslattevőnek továbbítania kell a Titkársághoz. Az előterjesztő a javaslatot a Tudományos és Műszaki Testület általi előzetes felülvizsgálat figyelembevétele után újból továbbítja a Titkársághoz. A Titkárság értesíti a Feleket, és nyilvánosan elérhetővé teszi az újból továbbított javaslatot, és elősegíti a 21. cikk szerinti konzultációkat.

21. cikk
Konzultációk és pályázatok értékelése

1. A 19. cikk alapján benyújtott javaslatokról folytatott konzultációknak átfogónak, átláthatónak és minden érdekelt fél előtt nyitottnak kell lenniük, beleértve az államokat és a globális, regionális, szubregionális és ágazati testületeket, valamint a civil társadalmat, a tudományos közösséget, az őslakos népeket és a helyi közösségeket.

2. A Titkárság elősegíti a konzultációkat és összegyűjti a bemeneti anyagokat az alábbiak szerint:

(a) az államokat, különösen a szomszédos parti államokat értesíteni kell, és fel kell kérni, hogy nyújtsák be többek között a következőket:

(i) a javaslat érdemére és földrajzi hatályára vonatkozó álláspontok;

(ii) bármilyen egyéb releváns tudományos bemeneti anyag;

(iii) információ a nemzeti joghatóságon belüli és a nemzeti joghatóságon kívüli szomszédos vagy kapcsolódó területeken létező intézkedésekről vagy tevékenységekről;

(iv) álláspontok a javaslat nemzeti joghatóság alá tartozó területekre gyakorolt lehetséges hatásairól;

(v) minden más vonatkozó információ;

(b) értesíteni kell a vonatkozó jogi eszközök és keretrendszerek testületeit, valamint az érintett globális, regionális, szubregionális és ágazati testületeket, és fel kell azokat kérni többek között a következők benyújtására:

(i) a javaslat érdemére vonatkozó álláspontok;

(ii) bármilyen egyéb releváns tudományos bemeneti anyag;

(iii) információk az adott eszköz, keretrendszer vagy testület által az érintett területre vagy a szomszédos területekre vonatkozóan elfogadott, meglévő intézkedésekről;

(iv) álláspontok a gazdálkodási terv tervezetének javaslatban megjelölt intézkedéseinek és egyéb elemeinek bármely olyan vetületéről, amelyek az adott szerv hatáskörébe tartoznak;

(v) álláspontok az adott eszköz, keretrendszer vagy szerv hatáskörébe tartozó további vonatkozó intézkedésekről;

(vi) minden más vonatkozó információ;

(c) a releváns hagyományos ismeretekkel rendelkező őslakos népeket és helyi közösségeket, a tudományos közösséget, a civil társadalmat és más érdekelt feleket fel kell kérni többek között az alábbiak benyújtására:

(i) a javaslat érdemére vonatkozó álláspontok;

(ii) bármilyen egyéb releváns tudományos bemeneti anyag;

(iii) az őslakos népek és a helyi közösségek bármely releváns hagyományos ismerete;

(iv) minden egyéb releváns információ.

3. A fenti 2. bekezdés szerint kapott hozzászólásokat a Titkárság nyilvánosan elérhetővé teszi.

4. Azokban az esetekben, amikor a javasolt intézkedés olyan területeket érint, amelyeket bizonyos államok kizárólagos gazdasági övezete teljes egészében körülvesz, az előterjesztők feladata a következő:

(a) célzott és proaktív konzultációk folytatása az említett államokkal, beleértve az előzetes bejelentést is;

(b) az említett államok javasolt intézkedéssel kapcsolatos álláspontjának és észrevételeinek megfontolása, és kifejezetten az említett álláspontok és észrevételek írásbeli megválaszolása, és adott esetben a javasolt intézkedés ennek megfelelően történő módosítása.

5. Az előterjesztőnek figyelembe kell vennie a konzultációs időszak során kapott hozzászólásokat, valamint a Tudományos és Műszaki Testület által adott álláspontot és tájékoztatást, és adott esetben ennek megfelelően felül kell vizsgálnia a javaslatot, illetve meg kell válaszolnia a javaslatban figyelembe nem vett érdemi hozzászólásokat.

6. A konzultációs időszak határidőhöz kötött.

7. A felülvizsgált javaslatot a Tudományos és Műszaki Testülethez kell benyújtani, amely értékeli a javaslatot, és ajánlásokat tesz a Felek Konferenciája számára.

8. A konzultációs és értékelési eljárás módozatait – ideértve az időtartamot is – a Tudományos és Műszaki Testület szükség szerint az első ülésén részletesebben kidolgozza a Felek Konferenciája általi megfontolásra és elfogadásra, figyelembe véve a fejlődő kis szigetországok sajátos körülményeit.

22. cikk
Területalapú gazdálkodási eszközök létrehozása, beleértve a védett tengeri területeket

1. A Felek Konferenciája a végleges javaslat és a gazdálkodási terv tervezete alapján, az e rész alapján létrehozott konzultációs eljárás során kapott hozzájárulásoknak és tudományos bemeneti anyagoknak, valamint a Tudományos és Műszaki Testület tudományos tanácsainak és ajánlásainak figyelembe vételével:

(a) döntést hoz a területalapú gazdálkodási eszközök – beleértve a védett tengeri területeket – létrehozásáról és a kapcsolódó intézkedésekről;

(b) döntéseket hozhat a vonatkozó jogi eszközök és keretrendszerek, valamint a vonatkozó globális, regionális, szubregionális és ágazati testületek által elfogadott intézkedésekkel összeegyeztethető intézkedésekről, az említett eszközökkel, keretrendszerekkel és testületekkel együttműködve és velük összehangoltan;

(c) amennyiben egyes javasolt intézkedések más globális, regionális, szubregionális vagy ágazati testületek hatáskörébe tartoznak, ajánlásokat tehet az e Megállapodás Feleinek és a globális, regionális, szubregionális és ágazati testületeknek, hogy elősegítse a vonatkozó intézkedések említett eszközökön, keretrendszereken és testületeken keresztüli, saját mandátumuknak megfelelő elfogadását.

2. Az e cikk szerinti döntések meghozatalakor a Felek Konferenciája tiszteletben tartja a vonatkozó jogi eszközök és keretrendszerek, valamint a vonatkozó globális, regionális, szubregionális és ágazati testületek hatáskörét, és nem csorbíthatja azt.

3. A Felek Konferenciája gondoskodik a vonatkozó jogi eszközökkel és keretrendszerekkel, valamint az érintett globális, regionális, szubregionális és ágazati testületekkel a területalapú gazdálkodási eszközök – ezen belül a védett tengeri területek – tekintetében folytatott rendszeres konzultációkról az együttműködés és a koordináció fokozása érdekében, valamint az ilyen eszközök és keretrendszerek alapján, valamint az ilyen szervek által elfogadott kapcsolódó intézkedések koordinációjáról.

4. Amennyiben e rész célkitűzéseinek elérése és végrehajtása megkívánja, a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségének megőrzése és fenntartható hasznosítása tekintetében a nemzetközi együttműködés és koordináció további fokozása érdekében a Felek Konferenciája mérlegelheti a vonatkozó jogi eszközök és keretrendszerek vagy a vonatkozó globális, regionális, szubregionális vagy ágazati testületek által elfogadott meglévő területalapú gazdálkodási eszközökre – ideértve a védett tengeri területeket is – vonatkozó mechanizmus kidolgozását, és – figyelemmel a fenti 1. és 2. bekezdésben foglaltakra – erről határozhat.

5. A Felek Konferenciája által e résszel összhangban elfogadott döntések és ajánlások nem ronthatják a nemzeti joghatóság alá tartozó területek tekintetében elfogadott intézkedések eredményességét, és azokat valamennyi állam jogainak és kötelezettségeinek kellő figyelembevételével kell meghozni, az egyezménnyel összhangban. Azokban az esetekben, amikor az e rész alapján javasolt intézkedések érintenék vagy észszerűen várhatóan érintenék a tengerfenék feletti vízréteget és azon tenger alatti területek altalaját, amelyek felett egy parti állam az egyezménnyel összhangban szuverén jogokat gyakorol, az említett intézkedéseknek megfelelően figyelembe kell venniük az ilyen parti államok szuverén jogait. E célból e rész rendelkezéseivel összhangban konzultációkat kell folytatni.

6. Azokban az esetekben, amikor az e rész alapján létrehozott területalapú gazdálkodási eszköz, beleértve a védett tengeri területet, a későbbiekben részben vagy egészben egy parti állam nemzeti joghatósága alá kerül, a nemzeti joghatóság alá tartozó rész haladéktalanul hatályát veszti. A nemzeti joghatóságon kívül eső területeken maradó rész mindaddig érvényben marad, amíg a Felek Konferenciája a következő ülésén át nem tekinti a területalapú gazdálkodási eszközt – beleértve a védett tengeri területet is – és azt szükség szerint nem módosítja vagy vissza nem vonja.

7. Egy vonatkozó jogi eszköz vagy keretrendszer vagy egy vonatkozó globális, regionális, szubregionális vagy ágazati szerv létrehozását vagy hatáskörének módosítását követően a Felek Konferenciája által e rész alapján elfogadott bármely olyan területalapú gazdálkodási eszköz – beleértve a védett tengeri területet – vagy kapcsolódó intézkedés, amely később egészben vagy részben az adott eszköz, keretrendszer vagy testület hatáskörébe tartozik, mindaddig hatályban marad, amíg a Felek Konferenciája felül nem vizsgálja és nem dönt a területalapú gazdálkodási eszköz – beleértve a védett tengeri területet – és a kapcsolódó intézkedések fenntartásáról, módosításáról vagy visszavonásáról, az adott eszközzel, kerettel vagy testülettel szoros együttműködésben és azzal összehangoltan.

23. cikk
Döntéshozatal

1. Általános szabályként az e rész szerinti döntéseket és ajánlásokat konszenzussal kell meghozni.

2. Ha nem születik konszenzus, az e rész szerinti döntéseket és ajánlásokat a jelenlévő és szavazó Felek háromnegyedes többségével hozzák meg, amely előtt a Felek Konferenciája a jelenlévő és szavazó Felek kétharmados többségével dönt arról, hogy a konszenzus elérésére minden eszközt kimerítettek.

3. Az e rész alapján hozott döntések 120 nappal a Felek Konferenciájának azon ülését követően lépnek hatályba, amelyen azokat meghozták, és minden Félre kötelező érvényűek.

4. A fenti 3. bekezdésben meghatározott 120 napos időszak alatt bármelyik Fél kifogást emelhet az e rész alapján elfogadott döntés ellen a Titkársághoz intézett írásbeli értesítéssel, és ez a döntés nem lesz kötelező érvényű az adott Félre nézve. A döntés elleni kifogás a Titkársághoz intézett írásbeli értesítéssel bármikor visszavonható, és ezt követően a döntés a kifogás visszavonásáról szóló értesítés keltétől számított 90 napon belül lesz kötelező érvényű az adott Félre nézve.

5. A fenti 4. bekezdés alapján kifogást emelő Félnek a kifogás benyújtásakor írásban ki kell fejtenie a Titkárságnak kifogásának indokait, amelyek az alábbi indokok közül egyen vagy többen alapulhatnak:

(a) a döntés nem egyeztethető össze e Megállapodással vagy a kifogást emelő Fél Egyezmény értelmében fennálló jogaival és kötelezettségeivel;

(b) az intézkedés ténybeli vagy jogi alapon indokolatlanul diszkriminatív a kifogást benyújtó Féllel szemben;

(c) a Fél a tiltakozás időpontjában a döntésnek minden észszerű erőfeszítés ennek érdekében történő megtétele után gyakorlatilag nem tud eleget tenni.

6. A fenti 4. bekezdés alapján kifogást emelő Fél – amennyire megvalósítható – olyan alternatív intézkedéseket vagy megközelítéseket fogad el, amelyek hatásukban egyenértékűek azzal a döntéssel, amely ellen kifogást emelt, és nem fogadhat el és nem tehet olyan intézkedéseket, amelyek csorbítják azon döntés hatásosságát, amely ellen kifogást emelt, kivéve, ha ezek az intézkedések vagy cselekmények elengedhetetlenek a kifogást emelő Fél jogainak és kötelezettségeinek az egyezménnyel összhangban történő gyakorlásához.

7. A kifogást emelő Fél a 26. cikk szerinti ellenőrzéshez és felülvizsgálathoz történő információszolgáltatás céljából a fenti 6. bekezdés végrehajtásáról jelentést tesz a Felek Konferenciájának a fenti 4. bekezdés szerinti értesítést követő rendes ülésén, és ezt követően rendszeresen.

8. A döntés ellen a fenti 4. bekezdés szerint tett kifogás, ha a kifogást emelő Fél azt továbbra is szükségesnek tartja, csak a döntés hatálybalépését követően háromévente újítható meg, a Titkársághoz intézett írásbeli értesítéssel. Az említett írásbeli értesítésnek tartalmaznia kell az eredeti kifogás indokainak magyarázatát.

9. Ha a fenti 8. bekezdés szerinti megújításról nem érkezik értesítés, a kifogást automatikusan visszavontnak kell tekinteni, és ezt követően a döntés a kifogás automatikus visszavonását követő 120 nappal kötelező érvényű lesz az adott Félre nézve. A Titkárság a Felet 60 nappal a kifogás automatikus visszavonásának időpontja előtt értesíti.

10. A Felek Konferenciájának e rész alapján elfogadott döntéseit és az ezekkel szembeni kifogásokat a Titkárság nyilvánosan elérhetővé teszi, és továbbítja az összes államnak és a vonatkozó jogi eszközöknek és keretrendszereknek, valamint a vonatkozó globális, regionális, szubregionális és ágazati testületeknek.

24. cikk
Vészhelyzeti intézkedések

1. Amennyiben egy természeti jelenség vagy emberi eredetű katasztrófa a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségére ténylegesen vagy valószínűleg súlyos vagy visszafordíthatatlan károsodást okoz, a súlyos vagy visszafordíthatatlan károk súlyosbodásának megelőzésére a Felek Konferenciája döntéseket hoz a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken olyan intézkedések elfogadásáról, amelyeket szükség esetén sürgősségi alapon kell alkalmazni.

2. Az e cikk alapján elfogadott intézkedések csak akkor minősülnek szükségesnek, ha a vonatkozó jogi eszközökkel vagy keretrendszerekkel, vagy a megfelelő globális, regionális, szubregionális vagy ágazati testületekkel folytatott konzultációt követően a súlyos vagy visszafordíthatatlan kár e Megállapodás többi cikkének alkalmazásával, vagy egy vonatkozó jogi eszköz vagy keretrendszer, vagy egy megfelelő globális, regionális, szubregionális vagy ágazati testület révén nem kezelhető kellő időben.

3. A sürgősségi alapon elfogadott intézkedéseknek a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismereteken és tudományos információkon, valamint adott esetben az őslakos népek és a helyi közösségek releváns hagyományos ismeretein kell alapulniuk, és figyelembe kell venniük az elővigyázatossági megközelítést. Az említett intézkedésekre a Felek javaslatot vagy a Tudományos és Műszaki Testület ajánlást tehet, és azokat az ülésszakok között is el lehet fogadni. Az intézkedések csak ideiglenesek lehetnek, és a Felek Konferenciájának az elfogadásukat követő ülésén döntés céljából újra meg kell fontolnia őket.

4. Az intézkedések hatálybalépésük után két évvel hatályukat vesztik, vagy azokat a Felek Konferenciája korábban megszünteti, ha azokat az e rész szerint meghatározott területalapú gazdálkodási eszközökkel – ideértve a védett tengeri területeket –, vagy a vonatkozó jogi eszköz vagy keret, vagy vonatkozó globális, regionális, szubregionális vagy ágazati testület által elfogadott kapcsolódó intézkedésekkel, vagy – az intézkedést szükségessé tevő körülmények megszűntével – a Felek Konferenciájának döntésével váltják fel.

5. A sürgősségi intézkedések megállapítására vonatkozó eljárásokat és útmutatást, beleértve a konzultációs eljárásokat is, a Tudományos és Műszaki Testület szükség szerint dolgozza ki a Felek Konferenciája általi a lehető legkorábban történő megfontolásra és elfogadásra. Az említett eljárásoknak inkluzívnak és átláthatónak kell lenniük.

25. cikk
Végrehajtás

1. A Felek biztosítják, hogy a joghatóságuk vagy ellenőrzésük alá tartozó, a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken folyó tevékenységeket az e rész alapján elfogadott döntésekkel összhangban hajtsák végre.

2. E Megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg a Feleket abban, hogy a nemzetközi joggal összhangban és a Megállapodás célkitűzéseinek támogatása érdekében az e rész alapján elfogadottakon túlmenően szigorúbb intézkedéseket fogadjanak el állampolgáraik és hajóik, illetve a joghatóságuk vagy ellenőrzésük alá tartozó tevékenységek tekintetében.

3. Az e rész alapján elfogadott intézkedések végrehajtása sem közvetlenül, sem közvetve nem róhat aránytalan terhet a fejlődő kis szigetállamnak vagy legkevésbé fejlett országnak minősülő Felekre.

4. A Felek a Felek Konferenciája által e rész alapján hozott döntések és ajánlások végrehajtásának támogatása érdekében a vonatkozó jogi eszközökön és keretrendszereken, valamint azokon a globális, regionális, szubregionális és ágazati testületeken belül, amelyeknek tagjai, szükség szerint előmozdítják intézkedések elfogadását.

5. A Felek ösztönzik az e Megállapodásban Félként való részvételre jogosult államokat – különösen azokat, amelyek tevékenységei, hajói vagy állampolgárai olyan területen tevékenykednek, amely egy meghatározott területalapú gazdálkodási eszköz hatálya alá tartozik, beleértve a védett tengeri területeket is –, hogy fogadjanak el a Felek Konferenciájának az e rész alapján létrehozott területalapú gazdálkodási eszközökre – többek között a védett tengeri területekre – vonatkozó döntéseit és ajánlásait támogató intézkedéseket.

6. Az a Fél, amely nem részese vagy résztvevője valamely vonatkozó jogi eszköznek vagy keretrendszernek, vagy nem tagja valamely vonatkozó globális, regionális, szubregionális vagy ágazati testületnek, és amely egyébként nem járul hozzá az ilyen eszközök és keretrendszerek alapján és az ilyen testületek által megállapított intézkedések alkalmazásához, nem mentesül az egyezménnyel és e Megállapodással összhangban való együttműködés kötelezettsége alól a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségének megőrzését és fenntartható hasznosítását illetően.

26. cikk
Nyomon követés és felülvizsgálat

1. A Felek egyénileg vagy együttesen jelentést tesznek a Felek Konferenciájának az e rész alapján létrehozott területalapú gazdálkodási eszközök – beleértve a védett tengeri területeket – és a kapcsolódó intézkedések végrehajtásáról. Az említett jelentéseket, valamint az alábbi 2. és 3. bekezdésben említett információkat és felülvizsgálatot a Titkárság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi.

2. A vonatkozó jogi eszközöket és keretrendszereket, valamint az érintett globális, regionális, szubregionális és ágazati testületeket felkérik, hogy nyújtsanak tájékoztatást a Felek Konferenciájának azon intézkedések végrehajtásáról, amelyeket a területalapú gazdálkodási eszközök – beleértve a védett tengeri területeket – céljainak elérése érdekében fogadtak el e rész alapján.

3. Az e rész alapján létrehozott területalapú gazdálkodási eszközöket – köztük a védett tengeri területeket – és a kapcsolódó intézkedéseket, a Tudományos és Műszaki Testületnek nyomon kell követnie és rendszeresen felül kell vizsgálnia, figyelembe véve a fenti 1., illetve 2. bekezdésben említett jelentéseket és tájékoztatást.

4. A Tudományos és Műszaki Testület a fenti 3. bekezdésben említett felülvizsgálat során értékeli az e rész alapján létrehozott területalapú gazdálkodási eszközök – beleértve a védett tengeri területeket – hatékonyságát, ideértve a kapcsolódó intézkedéseket és a célkitűzéseik elérésében tett előrehaladást, és tanácsokat és ajánlásokat ad a Felek Konferenciájának.

5. A felülvizsgálatot követően a Felek Konferenciája szükség szerint döntéseket hoz a területalapú gazdálkodási eszközök – beleértve a védett tengeri területeket is – valamint a Felek Konferenciája által elfogadott bármely kapcsolódó intézkedés módosításáról, kiterjesztéséről vagy visszavonásáról, vagy erre ajánlásokat tesz a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismeretek és tudományos információk, valamint – amennyiben rendelkezésre állnak – az őslakos népek és a helyi közösségek releváns hagyományos ismeretei alapján, figyelembe véve az elővigyázatossági megközelítést és az ökoszisztéma-megközelítést.

IV. RÉSZ
KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT

27. cikk
Célkitűzések

E rész célkitűzései a következők:

(a) az Egyezmény környezeti hatásvizsgálatról szóló rendelkezéseinek a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken való működőképessé tétele azáltal, hogy eljárásokat, küszöbértékeket és egyéb követelményeket állapít meg a Felek által végzett értékelések elvégzésére és jelentésére vonatkozóan;

(b) annak biztosítása, hogy az e rész hatálya alá tartozó tevékenységeket a tengeri környezet védelme és megőrzése céljából értékeljék és hajtsák végre a jelentős káros hatások megelőzése, mérséklése és kezelése érdekében;

(d) stratégiai környezeti vizsgálatok elvégzése;

(e) egy koherens környezeti hatásvizsgálati keretrendszer kialakítása a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken végzett tevékenységekre vonatkozóan;

(f) a Felek, különösen a fejlődő államok – különösen a legkevésbé fejlett országok, a tengerparttal nem rendelkező fejlődő országok, a földrajzilag hátrányos helyzetű államok, a fejlődő kis szigetállamok, a part menti afrikai államok, a szigetcsoporton elhelyezkedő államok és a fejlődő, közepes jövedelmű országok – kapacitásának kiépítése és megerősítése a környezeti hatásvizsgálatok és a stratégiai környezeti vizsgálatok e Megállapodás célkitűzéseinek támogatása érdekében történő elvégzésére és értékelésére való felkészülés érdekében.

28. cikk
Környezeti hatásvizsgálat elvégzésének kötelezettsége

1. A Felek gondoskodnak arról, hogy a joghatóságuk vagy ellenőrzésük alá tartozó, a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken tervezett tevékenységek tengeri környezetre gyakorolt lehetséges hatásait azok engedélyezése előtt az e részben meghatározottak szerint értékeljék.

2. Ha a nemzeti joghatóság alá tartozó tengeri területeken végzendő tervezett tevékenység felett joghatóságot vagy ellenőrzést gyakorló Fél úgy ítéli meg, hogy a tevékenység a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken a tengeri környezet jelentős szennyezését vagy jelentős és káros változásait okozhatja, az adott Fél biztosítja, hogy e résszel összhangban elvégezzék az említett tevékenység környezeti hatásvizsgálatát, vagy a Fél nemzeti eljárása szerint végezzenek környezeti hatásvizsgálatot. Az említett értékelést nemzeti eljárása keretében végző Félnek:

(a) a nemzeti eljárás során a vonatkozó információkat a Logisztikai Koordinációs Mechanizmuson keresztül kellő időben elérhetővé kell tennie;

(b) gondoskodnia kell arról, hogy a tevékenységet a nemzeti eljárás követelményeivel összhangban nyomon kövessék;

(c) gondoskodnia kell arról, hogy a környezeti hatásvizsgálati jelentések és minden vonatkozó nyomonkövetési jelentés elérhető legyen az e Megállapodásban meghatározott Logisztikai Koordinációs Mechanizmuson keresztül.

3. A Tudományos és Műszaki Testület a fenti 2. bekezdés (a) pontjában említett információk kézhezvételét követően észrevételeket tehet a tervezett tevékenység felett joghatóságot vagy ellenőrzést gyakorló Félnek.

29. cikk
E Megállapodás és a vonatkozó jogi eszközök és keretrendszerek alapján, valamint a vonatkozó globális, regionális, szubregionális és ágazati testületek keretében történő környezeti hatásvizsgálati eljárások közötti kapcsolat

1. A Felek előmozdítják a környezeti hatásvizsgálatok alkalmazását, valamint a 38. cikk alapján kidolgozott szabványok és/vagy iránymutatások elfogadását és végrehajtását a vonatkozó jogi eszközökben és keretrendszerekben, valamint azokban a globális, regionális, szubregionális és ágazati testületekben, amelyeknek tagjai.

2. A Felek Konferenciája e rész értelmében mechanizmusokat dolgoz ki a Tudományos és Műszaki Testület számára azon vonatkozó jogi eszközökkel és keretrendszerekkel, valamint a vonatkozó globális, regionális, szubregionális és ágazati testületekkel való együttműködésre, amelyek szabályozzák a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken folyó tevékenységeket vagy védik a tengeri környezetet.

3. Az e Megállapodás Felei által a 38. cikk értelmében a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken végzett tevékenységek környezeti hatásvizsgálatainak elvégzésére vonatkozó szabványok vagy iránymutatások kidolgozásakor vagy frissítésekor a Tudományos és Műszaki Testület adott esetben együttműködik a vonatkozó jogi eszközökkel és keretrendszerekkel, valamint a vonatkozó globális, regionális, szubregionális és ágazati testületekkel.

4. A nemzeti joghatóságon kívül eső területeken nem szükséges a tervezett tevékenység átvilágítását vagy környezeti hatásvizsgálatát elvégezni, feltéve, hogy a tervezett tevékenység felett joghatóságot vagy ellenőrzést gyakorló Fél megállapítja az alábbiakat:

(a) a tervezett tevékenység vagy tevékenységkategória lehetséges hatásait más vonatkozó jogi eszközök vagy keretrendszerek követelményeivel összhangban, vagy az érintett globális, regionális, szubregionális vagy ágazati testületek értékelték;

(b) hogy:

(i) a tervezett tevékenységre vonatkozóan már elvégzett értékelés egyenértékű az e részben előírttal, és az értékelés eredményeit figyelembe veszik; vagy

(ii) a vonatkozó jogi eszközök vagy keretrendszerek vagy vonatkozó globális, regionális, szubregionális vagy ágazati testületek értékelésből származó előírásai vagy szabványai az e rész szerinti környezeti hatásvizsgálatok küszöbértéke alatti lehetséges hatások megelőzésére, mérséklésére vagy kezelésére készültek, és azokat betartják.

5. Ha a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken tervezett tevékenység környezeti hatásvizsgálatát egy vonatkozó jogi eszköz vagy keret, vagy egy megfelelő globális, regionális, szubregionális vagy ágazati testület alapján végezték el, az érintett Fél biztosítja, hogy a környezeti hatásvizsgálati jelentést a Logisztikai Koordinációs Mechanizmuson keresztül közzétegyék.

6. Amennyiben a 4. bekezdés (b) pontjának (i) alpontjában meghatározott kritériumoknak megfelelő tervezett tevékenységek nem tartoznak a megfelelő jogi eszköz vagy keretrendszer vagy a megfelelő globális, regionális, szubregionális vagy ágazati testület alapján történő nyomon követés és felülvizsgálat körébe, a Felek a tevékenységeket nyomon követik és felülvizsgálják, és gondoskodnak arról, hogy a monitoring és felülvizsgálati jelentéseket a Logisztikai Koordinációs Mechanizmuson keresztül közzétegyék.

30. cikk
A környezeti hatásvizsgálatok elvégzésének küszöbértékei és tényezői

1. Ha valamely tervezett tevékenység nem csupán kisebb vagy átmeneti hatásokkal járhat a tengeri környezetre, vagy a tevékenység hatásai nem vagy kevéssé ismertek, a tevékenység felett joghatóságot vagy ellenőrzést gyakorló Fél a tevékenységet a 31. cikk szerint átvilágítja, az alábbi 2. bekezdésben meghatározott tényezők felhasználásával, és:

(a) az átvilágításnak kellően részletesnek kell lennie ahhoz, hogy a Fél felmérhesse, van-e alapos ok annak feltételezésére, hogy a tervezett tevékenység jelentős szennyezést vagy jelentős és káros változásokat okozhat a tengeri környezetben, és annak magában kell foglalnia az alábbiakat:

(i) a tervezett tevékenység leírása, beleértve annak célját, helyét, időtartamát és intenzitását; valamint

(ii) a lehetséges hatások kezdeti elemzése, beleértve a kumulatív hatásoknak és adott esetben a tervezett tevékenység alternatíváinak figyelembevételét;

(b) ha az átvilágítás alapján megállapítást nyer, hogy a Fél alapos okkal feltételezi, hogy a tevékenység a tengeri környezet jelentős szennyezését vagy jelentős és káros változásait okozhatja, e rész rendelkezéseinek megfelelően környezeti hatásvizsgálatot kell végezni.

2. Annak meghatározásakor, hogy a joghatóságuk vagy ellenőrzésük alá tartozó tervezett tevékenységek elérik-e a fenti 1. bekezdésben meghatározott küszöbértéket, a Felek figyelembe veszik a következő, nem kimerítően felsorolt tényezőket:

(a) a tevékenység típusa és technológiája, valamint annak végrehajtásának módja;

(b) a tevékenység folytatásának időtartama;

(d) a helyszín jellemzői és ökoszisztémája (beleértve a különleges ökológiai vagy biológiai jelentőségű vagy sérülékeny területeket);

(e) a tevékenység lehetséges hatásai, beleértve a lehetséges kumulatív hatásokat és a nemzeti joghatóság alá tartozó területeken jelentkező lehetséges hatásokat;

(f) az, hogy a tevékenység hatásai milyen mértékben nem vagy kevéssé ismertek;

(g) egyéb vonatkozó ökológiai vagy biológiai kritériumok.

31. cikk
Környezeti hatásvizsgálati eljárás

1. A Felek biztosítják, hogy az e rész szerinti környezeti hatásvizsgálat elvégzésének eljárása a következő lépéseket tartalmazza:

(a) Átvilágítás. A Felek kellő időben átvilágítást végeznek annak megállapítására, hogy a joghatóságuk vagy ellenőrzésük alá tartozó tervezett tevékenység tekintetében a 30. cikkel összhangban szükség van-e környezeti hatásvizsgálatra, és ezt a megállapítást nyilvánosan hozzáférhetővé teszik:

(i) ha valamely Fél megállapítja, hogy a joghatósága vagy ellenőrzése alá tartozó tervezett tevékenységhez nincs szükség környezeti hatásvizsgálatra, a vonatkozó információkat, ezen belül a 30. cikk 1. bekezdésének (a) pontja szerintieket, nyilvánosan elérhetővé teszi az e Megállapodás szerinti Logisztikai Koordinációs Mechanizmuson keresztül;

(ii) a Felek a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismeretek és tudományos információk, valamint – amennyiben rendelkezésre állnak – az őslakos népek és a helyi közösségek releváns hagyományos ismeretei alapján – a közzétételt követő 40 napon belül – ismertethetik álláspontjukat a döntést meghozó Féllel és a Tudományos és Műszaki Testülettel bármely olyan tervezett tevékenység lehetséges hatásairól, amelyekről a fenti (a) pont (i) alpontjával összhangban határoztak;

(iii) ha az álláspontját rögzítő Fél aggályait fejezte ki egy olyan tervezett tevékenység lehetséges hatásaival kapcsolatban, amelyre vonatkozóan a döntést meghozták, a döntést hozó Fél mérlegeli ezeket az aggályokat, és felülvizsgálhatja döntését;

(iv) a valamely Fél által a fenti (a) pont (ii) alpontja szerint rögzített aggályok mérlegelésekor a Tudományos és Műszaki Testület mérlegeli és értékelheti a tervezett tevékenység lehetséges hatásait a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismeretek és tudományos információk, és – amennyiben rendelkezésre áll – az őslakos népek és a helyi közösségek releváns hagyományos ismeretei alapján, és adott esetben ajánlásokat tehet a döntést hozó Félnek, miután lehetőséget adott neki, hogy válaszoljon a rögzített aggályokra, és figyelembe veszi az említett választ;

(v) a fenti (a) pont (i) alpontja szerint döntést hozó félnek a Tudományos és Műszaki Testület minden ajánlását figyelembe kell vennie;

(vi) a Tudományos és Műszaki Testület álláspontjainak és ajánlásainak nyilvántartását nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni, többek között a Logisztikai Koordinációs Mechanizmuson keresztül is.

(b) Tárgykijelölés. A Felek biztosítják, hogy a kulcsfontosságú környezeti és bármely kapcsolódó hatások, például gazdasági, társadalmi, kulturális és emberi egészségre gyakorolt hatások, beleértve a lehetséges halmozott hatásokat és a nemzeti joghatóság alá tartozó területeken jelentkező hatásokat, valamint a tervezett tevékenység alternatívái – ha vannak – az e rész alapján elvégzendő környezeti hatásvizsgálatokban szerepeljenek. A tárgykijelölést a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismeretek és tudományos információk, valamint – amennyiben rendelkezésre áll – az őslakos népek és a helyi közösségek releváns hagyományos ismeretei alapján kell meghatározni.

(c) Hatásvizsgálat és értékelés. A Felek biztosítják, hogy a tervezett tevékenységek hatásait, beleértve a halmozott hatásokat és a nemzeti joghatóság alá tartozó területekre gyakorolt hatásokat, a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismeretek és tudományos információk, valamint – amennyiben rendelkezésre állnak – az őslakos népek és a helyi közösségek releváns hagyományos ismeretei alapján mérjék fel és értékeljék.

(d) A lehetséges káros hatások megelőzése, mérséklése és kezelése. A Felek biztosítják az alábbiakat:

(i) a jelentős káros hatások elkerülése érdekében a joghatóságuk vagy ellenőrzésük alá tartozó tervezett tevékenységek lehetséges káros hatásainak megelőzésére, mérséklésére és kezelésére irányuló intézkedések azonosítása és elemzése. Az említett intézkedések körébe tartozhat a joghatóságuk vagy ellenőrzésük alá tartozó tervezett tevékenység alternatíváinak mérlegelése;

(ii) adott esetben ezen intézkedések beépítése egy környezetgazdálkodási tervbe;

(e) a Felek a 32. cikkel összhangban biztosítják a nyilvános bejelentést és konzultációt;

(f) a Felek gondoskodnak a környezeti hatásvizsgálati jelentés 33. cikkel összhangban történő elkészítéséről és közzétételéről.

2. A Felek közös környezeti hatásvizsgálatokat végezhetnek, különösen a fejlődő kis szigetállamok joghatósága vagy ellenőrzése alá tartozó tervezett tevékenységek tekintetében.

3. A Tudományos és Műszaki Testület keretében szakértői jegyzéket kell létrehozni. A kapacitáskorlátokkal küzdő Felek tanácsot és segítséget kérhetnek e szakértőktől a joghatóságuk vagy ellenőrzésük alá tartozó tervezett tevékenységre vonatkozó átvilágítások és környezeti hatásvizsgálatok elvégzéséhez és értékeléséhez. A szakértők nem jelölhetők ki ugyanazon tevékenység környezeti hatásvizsgálati eljárásának más részébe. A tanácsot és segítséget kérő Fél biztosítja, hogy az említett környezeti hatásvizsgálatokat felülvizsgálat és döntéshozatal céljából hozzá benyújtsák.

32. cikk
Nyilvános bejelentés és konzultáció

1. A Felek gondoskodnak a tervezett tevékenység időben történő nyilvános bejelentéséről, ideértve a Logisztikai Koordinációs Mechanizmuson és a Titkárságon keresztül történő közzétételt, valamint a gyakorlatilag megvalósítható mértékben tervezett és tényleges, határidőhöz kötött lehetőséget biztosítanak valamennyi állam, különösen a szomszédos parti államok és a tevékenységgel szomszédos bármely más állam – amennyiben azok a potenciálisan leginkább érintett államok –, valamint az érdekelt felek számára a környezeti hatásvizsgálati eljárásban való részvételre. A bejelentés és a részvétel – többek között észrevételek benyújtása révén történő – lehetőségét a környezeti hatásvizsgálati eljárás során szükség szerint végig biztosítani kell, többek között a környezeti hatásvizsgálat tárgyának a 31. cikk 1. bekezdésének (b) pontja szerinti kijelölésekor, valamint a tevékenység engedélyezéséről szóló döntés meghozatala előtt a 33. cikk szerinti környezeti hatásvizsgálati jelentéstervezet elkészítésekor.

2. A potenciálisan leginkább érintett államokat a tervezett tevékenység jellegének és a tengeri környezetre gyakorolt lehetséges hatásainak figyelembevételével kell meghatározni, és ezen államok közé a következőknek kell tartozniuk:

(a) azok a tengerparti államok, amelyek esetében megalapozottan feltételezhető, hogy a természeti erőforrások feltárása, kiaknázása, megőrzése vagy azokkal való gazdálkodás alkalmazásában a tevékenység érinti szuverén jogaik gyakorlását;

(b) azok az államok, amelyek a tervezett tevékenység területén olyan emberi tevékenységeket folytatnak – beleértve a gazdasági tevékenységeket is –, amelyeket az észszerűen feltételezhetően érinteni fog.

3. Ezen eljárás érdekelt felei közé tartoznak a releváns hagyományos ismeretekkel rendelkező őslakos népek és helyi közösségek, az érintett globális, regionális, szubregionális és ágazati testületek, a civil társadalom, a tudományos közösség és a lakosság.

4. A nyilvános bejelentésnek és konzultációnak a 48. cikk 3. bekezdésével összhangban átfogónak és átláthatónak kell lennie, azt kellő időben kell lefolytatni, valamint a fejlődő kis szigetállamok érintettsége esetén célzottnak és proaktívnak kell lennie.

5. A Felek figyelembe veszik a konzultációs eljárás során kapott érdemi észrevételeket, ezen belül a szomszédos parti államoktól és – amennyiben ezek a potenciálisan leginkább érintett államok – a tervezett tevékenységgel szomszédos bármely más államtól kapott észrevételeket, illetve foglalkoznak velük. A Felek különös figyelmet fordítanak a nemzeti joghatóság alá tartozó területeken esetlegesen jelentkező hatásokra vonatkozó észrevételekre, és adott esetben írásos választ adnak, amely kifejezetten az említett észrevételekkel foglalkozik, beleértve az e lehetséges hatások kezelésére irányuló további intézkedéseket is. A Felek nyilvánosságra hozzák a beérkezett észrevételeket és a válaszokat, illetve a rendezés módjának ismertetését.

6. Ha valamely tervezett tevékenység olyan nyílt tengeri területeket érint, amelyek teljes egészében az államok kizárólagos gazdasági övezeteiben találhatók, a Felek feladata a következő:

(a) célzott és proaktív konzultációk folytatása a környező államokkal, beleértve az előzetes értesítést is;

(b) a környező államok tervezett tevékenységgel kapcsolatos álláspontjának és észrevételeinek megfontolása, és kifejezetten az említett álláspontok és észrevételek írásbeli megválaszolása, és adott esetben a tervezett tevékenység ennek megfelelően történő módosítása.

7. A Felek hozzáférést biztosítanak az e Megállapodás szerinti környezeti hatásvizsgálati eljárással kapcsolatos információkhoz. Ettől függetlenül a Felek nem kötelesek bizalmas vagy védett információkat felfedni. A bizalmas vagy védett információk fennállásának tényét a nyilvános dokumentumokban fel kell tüntetni.

33. cikk
Környezeti hatásvizsgálati jelentés

1. A Felek biztosítják, hogy az e rész alapján végzett minden ilyen vizsgálatról környezeti hatásvizsgálati jelentés készüljön.

2. A környezeti hatásvizsgálati jelentés legalább az alábbi információkat tartalmazza: a tervezett tevékenység leírása, beleértve annak helyszínét is; a tárgykijelölési folyamat eredményeinek leírása; a valószínűleg érintett tengeri környezet kiinduló értékelése; a lehetséges hatások leírása, beleértve a lehetséges kumulatív hatásokat és a nemzeti joghatóság alá tartozó területeken jelentkező bármely hatást; a lehetséges megelőző, kockázatcsökkentő és gazdálkodási intézkedések leírása; a bizonytalanságok és a tudásbeli hiányosságok leírása; tájékoztatás a nyilvános konzultációs eljárásról; a tervezett tevékenység mérlegelt észszerű alternatíváinak leírása; a nyomonkövetési intézkedések leírása, beleértve a környezetgazdálkodási tervet is; és egy nem műszaki jellegű összefoglaló.

3. A Fél a környezeti hatásvizsgálati jelentés tervezetét a nyilvános konzultáció során a Logisztikai Koordinációs Mechanizmuson keresztül elérhetővé teszi, hogy lehetőséget biztosítson a Tudományos és Műszaki Testület számára a jelentés mérlegelésére és értékelésére.

4. A Tudományos és Műszaki Testület adott esetben és kellő időben észrevételeket tehet a Félnek a környezeti hatásvizsgálati jelentés tervezetével kapcsolatban. A Félnek a Tudományos és Műszaki Testület minden észrevételét figyelembe kell vennie.

5. A Felek a környezeti hatásvizsgálatokról készült jelentéseket – többek között a Logisztikai Koordinációs Mechanizmuson keresztül – közzéteszik. A Titkárság gondoskodik arról, hogy valamennyi Felet kellő időben értesítsenek a jelentések Logisztikai Koordinációs Mechanizmuson keresztüli közzétételéről.

6. A Tudományos és Műszaki Testület iránymutatások kidolgozása és ezen belül a bevált módszerek azonosítása céljából, az e Megállapodás szerinti vonatkozó gyakorlatok, eljárások és ismeretek alapján mérlegeli a végleges környezeti hatásvizsgálati jelentéseket.

7. A Tudományos és Műszaki Testület mérlegeli és felülvizsgálja az átvilágítási eljárás során a környezeti hatásvizsgálat elvégzéséről történő döntéshez a 30. és 31. cikkel összhangban felhasznált, közzétett, válogatott információkat, az e Megállapodás szerinti vonatkozó gyakorlatok, eljárások és ismeretek alapján iránymutatások kidolgozása, és ezen belül a bevált módszerek azonosítása céljából.

34. cikk
Döntéshozatal

1. Annak eldöntése, hogy egy tervezett tevékenység folytatható-e, annak a Félnek a feladata, amelynek joghatósága vagy ellenőrzése alá a tevékenység tartozik.

2. Annak meghatározásakor, hogy a tervezett tevékenység e rész alapján folytatható-e, teljes mértékben figyelembe kell venni az e rész szerint végzett környezeti hatásvizsgálatot. A Felek valamelyikének joghatósága vagy ellenőrzése alá tartozó tervezett tevékenység engedélyezéséről csak akkor lehet döntést hozni, ha a kockázatcsökkentő vagy gazdálkodási intézkedéseket figyelembe véve a Fél megállapította, hogy minden észszerű erőfeszítést megtett annak biztosítására, hogy a tevékenységet egy adott területen olyan módon lehessen folytatni, amely összeegyeztethető a tengeri környezetre gyakorolt jelentős káros hatások megelőzésével.

3. A döntéssel kapcsolatos dokumentumokban egyértelműen fel kell vázolni a kockázatcsökkentő intézkedésekkel kapcsolatos jóváhagyás feltételeit és a nyomonkövetési követelményeket. A döntéssel kapcsolatos dokumentumokat – többek között a Logisztikai Koordinációs Mechanizmuson keresztül – nyilvánosságra kell hozni.

4. Valamely Fél kérésére a Felek Konferenciája tanácsot és segítséget nyújthat az adott Félnek annak eldöntésében, hogy a joghatósága vagy ellenőrzése alá tartozó tervezett tevékenység folytatható-e.

35. cikk
Az engedélyezett tevékenységek hatásainak nyomon követése

A Felek a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismeretek és tudományos információk, valamint – amennyiben rendelkezésre állnak – az őslakos népek és a helyi közösségek releváns hagyományos ismereteinek felhasználásával folyamatosan felügyelik a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken végzett, általuk engedélyezett vagy részvételükkel folyó tevékenységek hatásait annak meghatározása érdekében, hogy ezek a tevékenységek vélhetőleg szennyezik-e a tengeri környezetet, illetve gyakorolnak-e rá káros hatást. Mindegyik Fél nyomon követi különösen a joghatósága vagy ellenőrzése alá tartozó engedélyezett tevékenység környezeti és bármely kapcsolódó – például gazdasági, társadalmi, kulturális és emberi egészségre gyakorolt – hatását, a tevékenység jóváhagyásában meghatározott feltételekkel összhangban.

36. cikk
Jelentés az engedélyezett tevékenységek hatásairól

1. A Felek – akár egyénileg, akár közösen járnak el – rendszeres időközönként jelentést tesznek az engedélyezett tevékenység hatásairól és a 35. cikkben előírt ellenőrzés eredményeiről.

2. A nyomonkövetési jelentéseket többek között a Logisztikai Koordinációs Mechanizmuson keresztül nyilvánosságra kell hozni, és a nyomonkövetési jelentéseket a Tudományos és Műszaki Testület megvizsgálhatja és értékelheti.

3. A Tudományos és Műszaki Testület – az engedélyezett tevékenységek hatásainak nyomon követésére vonatkozó iránymutatások kidolgozása és többek között a bevált módszerek azonosítása céljából – az e Megállapodás szerinti vonatkozó gyakorlatok, eljárások és ismeretek alapján megvizsgálja a nyomonkövetési jelentéseket.

37. cikk
Az engedélyezett tevékenységek és hatásuk áttekintése

1. A Felek gondoskodnak arról, hogy a 35. cikk szerint nyomon követett, engedélyezett tevékenység hatásait felülvizsgálják.

2. Ha a tevékenység felett joghatóságot vagy ellenőrzést gyakorló Fél olyan jelentős káros hatásokat észlel, amelyek jellegét vagy súlyosságát a környezeti hatástanulmány nem vetítette előre, vagy amelyek a tevékenység jóváhagyásában meghatározott feltételek valamelyikének megsértéséből erednek, a Fél felülvizsgálja a tevékenységet engedélyező döntését, – többek között a Logisztikai Koordinációs Mechanizmuson keresztül – értesíti a Felek Konferenciáját, a többi Felet és a lakosságot, és:

(a) megköveteli, hogy tegyenek javaslatot és hajtsanak végre intézkedéseket e hatások megelőzésére, mérséklésére és/vagy kezelésére, vagy bármely más szükséges intézkedés megtételére és/vagy szükség szerint a tevékenység leállítására; valamint

(b) időben értékeli a fenti (a) pont értelmében végrehajtott intézkedéseket vagy megtett intézkedéseket.

3. A 36. cikk alapján kapott jelentések alapján a Tudományos és Műszaki Testület értesítheti a tevékenységet engedélyező Felet, ha úgy ítéli meg, hogy a tevékenységnek olyan jelentős káros hatásai lehetnek, amelyeket a környezeti hatásvizsgálat nem vetített előre, vagy amelyek az engedélyezett tevékenység valamely jóváhagyási feltételének megsértéséből erednek, és adott esetben ajánlásokat tehet a Félnek.

4. (a) a Fél a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismeretek és tudományos információk, valamint – amennyiben rendelkezésre állnak – az őslakos népek és a helyi közösségek releváns hagyományos ismeretei alapján a tevékenységet engedélyező Félnél és a Tudományos és Műszaki Testületnél jelezheti azon aggályait, hogy az engedélyezett tevékenységnek olyan jelentős káros hatásai lehetnek, amelyek jellegét vagy súlyosságát a környezeti hatásvizsgálatban nem vetítették előre, vagy amelyek az engedélyezett tevékenység valamely jóváhagyási feltételének megsértéséből erednek;

(b) a tevékenységet engedélyező Fél köteles megfontolni az említett aggályokat;

(c) a valamely Fél által rögzített aggályok mérlegelésekor a Tudományos és Műszaki Testület a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismeretek és tudományos információk, valamint – amennyiben rendelkezésre állnak – az őslakos népek és helyi közösségek releváns hagyományos ismeretei alapján mérlegeli és értékelheti az ügyet, és értesítheti a tevékenységet engedélyező Felet, ha úgy ítéli meg, hogy az említett tevékenységnek olyan jelentős káros hatásai lehetnek, amelyeket a környezeti hatásvizsgálat nem vetített előre, vagy amelyek az engedélyezett tevékenység engedélyezési feltételének megsértéséből erednek, és azt követően, hogy a rögzített aggályok kapcsán lehetőséget biztosított a Félnek a válaszadásra, és a válasz figyelembevételével adott esetben ajánlásokat tehet a tevékenységet engedélyező Félnek, és;

(d) az aggályok rögzítését, a kiadott értesítéseket és a Tudományos és Műszaki Testület által tett ajánlásokat nyilvánosan – többek között a Logisztikai Koordinációs Mechanizmuson keresztül – elérhetővé kell tenni;

(e) a tevékenységet engedélyező Fél figyelembe veszi a Tudományos és Műszaki Testület által kiadott értesítéseket és ajánlásokat.

5. Valamennyi államot, különösen a szomszédos parti államokat és a tevékenységgel szomszédos bármely más államot, ha azok potenciálisan leginkább érintett államok, valamint az érdekelt feleket folyamatosan tájékoztatni kell a Logisztikai Koordinációs Mechanizmuson keresztül, és konzultálni kell velük az e Megállapodás alapján engedélyezett tevékenységre vonatkozó nyomonkövetési, jelentéstételi és felülvizsgálati eljárások során.

6. A Felek – többek között a Logisztikai Koordinációs Mechanizmuson keresztül – közzéteszik az alábbiakat:

(a) az engedélyezett tevékenység hatásainak felülvizsgálatáról szóló jelentések;

(b) döntéssel kapcsolatos dokumentumok, beleértve a Fél döntésének indokolását, ha valamelyik Fél megváltoztatta a tevékenységet engedélyező döntését.

38. cikk
A Tudományos és Műszaki Testület által a környezeti hatásvizsgálatokkal kapcsolatban kidolgozandó szabványok és/vagy iránymutatások

1. A Tudományos és Műszaki Testület a Felek Konferenciája általi megfontolás és elfogadás céljából az alábbiak kapcsán szabványokat vagy iránymutatásokat dolgoz ki:

(a) annak meghatározása, hogy a tervezett tevékenységek esetében – többek között az említett cikk 2. bekezdésében meghatározott, nem tételesen felsorolt tényezők alapján – elérik vagy túllépik-e a 30. cikk szerinti átvilágítás, vagy környezeti hatásvizsgálat elvégzésére vonatkozó küszöbértékeket;

(b) a halmozott hatások értékelése a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken, és hogy miként kell ezeket a hatásokat figyelembe venni a környezeti hatásvizsgálati eljárásban;

(c) a nemzeti joghatóság alá tartozó területeken tervezett tevékenységek nemzeti joghatóságon kívül eső területeken jelentkező hatásainak értékelése, valamint az, hogy ezeket a hatásokat miként kell figyelembe venni a környezeti hatásvizsgálati eljárásban;

(d) a 32. cikk szerinti nyilvános értesítési és konzultációs eljárás, beleértve annak meghatározását, hogy mi minősül bizalmas vagy védett információnak;

(e) a környezeti hatásvizsgálati jelentések és a 33. cikk szerinti átvilágítási eljárásban felhasznált közzétett információk kötelező tartalma, beleértve a bevált módszereket;

(f) a 35. és 36. cikkben meghatározott engedélyezett tevékenységek hatásainak nyomon követése és jelentéstétel, beleértve a bevált módszerek azonosítását;

(g) stratégiai környezeti vizsgálat lefolytatása.

2. A Tudományos és Műszaki Testület szabványokat és iránymutatásokat is kidolgozhat a Felek Konferenciája általi megfontolásra és elfogadásra, többek között a következőkről:

(a) a környezeti hatásvizsgálatot igénylő vagy nem igénylő tevékenységek tájékoztató jellegű, nem tételes listája, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó kritériumok, amelyeket rendszeresen frissíteni kell;

(b) Az e Megállapodás Felei által végzett környezeti hatásvizsgálatok olyan területeken, amelyek védelmet vagy kiemelt figyelmet igényelnek.

3. Minden szabványt e Megállapodás mellékletében kell meghatározni, a 74. cikkel összhangban.

39. cikk
Stratégiai környezeti vizsgálat

1. A Felek egyénileg vagy más Felekkel együttműködve mérlegelik, hogy a joghatóságuk vagy ellenőrzésük alá tartozó olyan tevékenységekhez kapcsolódó tervek és programok esetében, amelyeket nemzeti joghatóságon kívül eső területeken kívánnak végezni, stratégiai környezeti vizsgálatot készítsenek, az ilyen tervek vagy programok, illetve az alternatívák által a tengeri környezetre gyakorolt lehetséges hatások felmérése érdekében.

2. A Felek Konferenciája a területről vagy régióról elérhető legjobb információk összegyűjtése és szintetizálása, a jelenlegi és lehetséges jövőbeli hatások értékelése, és az adathiányok és a kutatási prioritások azonosítása céljából egy terület vagy régió tekintetében stratégiai környezeti vizsgálatot végezhet.

3. Környezeti hatásvizsgálat e rész alapján történő végzésekor a Felek figyelembe veszik a fenti 1. és 2. bekezdés szerint elvégzett vonatkozó stratégiai környezeti vizsgálat eredményeit, amennyiben azok rendelkezésre állnak.

4. A Felek Konferenciája iránymutatást dolgoz ki az e cikkben leírt stratégiai környezeti vizsgálat minden egyes kategóriájának elvégzésére vonatkozóan.

V. RÉSZ
KAPACITÁSÉPÍTÉS ÉS A TENGERI TECHNOLÓGIA ÁTADÁSA

40. cikk
Célkitűzések

E rész célkitűzései a következők:

(a) a Felek, különösen a fejlődő állam Felek támogatása e Megállapodás rendelkezéseinek végrehajtásában, az abban foglalt célok elérése érdekében;

(b) az inkluzív, méltányos és tényleges együttműködés és részvétel lehetővé tétele az e Megállapodás alapján felvállalt tevékenységekben;

(c) a Felek, különösen a fejlődő állam Felek tengeri tudományos és technológiai – többek között kutatási – kapacitásának fejlesztése a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken a tengeri biológiai sokféleség megőrzése és fenntartható hasznosítása tekintetében, többek között a fejlődő állam Felek részére a tengeri technológiához való hozzáférés biztosítása és a tengeri technológia átadása révén;

(d) a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségének megőrzésére és fenntartható hasznosítására vonatkozó ismeretek bővítése, terjesztése és megosztása;

(e) konkrétabban a fejlődő állam Felek, különösen a legkevésbé fejlett országok, a tengerparttal nem rendelkező fejlődő országok, a földrajzilag hátrányos helyzetű államok, a fejlődő kis szigetállamok, a tengerparti afrikai államok, a szigetcsoporton elhelyezkedő államok és a fejlődő, közepes jövedelmű országok támogatása kapacitásépítés, valamint a tengeri technológia e Megállapodás szerinti fejlesztése és átadása révén a következőkkel kapcsolatos célok elérése érdekében:

(i) tengeri genetikai erőforrások, beleértve a hasznok megosztását, a 9. cikkben foglaltak szerint;

(ii) intézkedések, területalapú gazdálkodási eszközök – beleértve a védett tengeri területeket, a 17. cikkben foglaltak szerint;

(iii) környezeti hatásvizsgálatok. a 27. cikkben foglaltak szerint.

41. cikk
Együttműködés a kapacitásépítés és a tengeri technológia átadása terén

1. A Felek közvetlenül, illetve a vonatkozó jogi eszközökön és keretrendszereken, valamint a vonatkozó globális, regionális, szubregionális és ágazati testületeken keresztül együttműködnek annak érdekében, hogy kapacitásépítés, valamint a tengertudomány és a tengeri technológia fejlesztése és átadása révén a Feleket – különösen a fejlődő állam Feleket – segítsék e Megállapodás céljainak megvalósításában.

2. A kapacitásépítés és a tengeri technológia e Megállapodás szerinti átadása során a Felek minden szinten és minden formában együttműködnek, többek között az összes érintett érdekelt fél – mint például adott esetben a magánszektor, a civil társadalom, és őslakos népek és helyi közösségek mint az őslakos népek hagyományos ismereteinek letéteményesei, és a vonatkozó jogi eszközök és keretrendszerek – bevonásával kialakított és azokat bevonó partnerségek, valamint a vonatkozó globális, regionális, szubregionális és ágazati testületek közötti együttműködés és koordináció megerősítése révén.

3. E rész végrehajtása során a Felek teljes mértékben elismerik a fejlődő állam Felek, különösen a legkevésbé fejlett országok, a tengerparttal nem rendelkező fejlődő országok, a földrajzilag hátrányos helyzetű államok, a fejlődő kis szigetállamok, a tengerparti afrikai államok, a szigetcsoporton elhelyezkedő államok és a fejlődő közepes jövedelmű országok sajátos igényeit. A Felek biztosítják, hogy a kapacitásépítés és a tengeri technológia átadása ne legyen megterhelő jelentéstételi követelményekhez kötve.

42. cikk
A kapacitásépítés és a tengeri technológia átadásának módozatai

1. A Felek képességeik keretein belül biztosítják a fejlődő állam Felek tekintetében a kapacitásépítést, és együttműködnek a tengeri technológia átadása érdekében, különösen azon fejlődő állam Felek esetében, amelyeknek szükségük van arra és azt kérik, figyelembe véve a fejlődő kis szigetállamok és a legkevésbé fejlett országok sajátos körülményeit, e Megállapodás rendelkezéseivel összhangban.

2. A Felek lehetőségeik szerint biztosítanak forrásokat az említett kapacitásépítésnek, valamint a tengeri technológia fejlesztésének és átadásának a támogatására, valamint az egyéb támogatási forrásokhoz való hozzáférés megkönnyítésére, figyelembe véve nemzeti szakpolitikáikat, prioritásaikat, terveiket és programjaikat.

3. A kapacitásépítésnek és a tengeri technológia átadásának országvezérelt, átlátható, hathatós és ismételt folyamatnak kell lennie, amely részvételen alapul, több területet átfog és érvényesíti a nemek közötti egyenlőség szempontját. Adott esetben építeni kell a meglévő programokra, nem pedig megkettőzni azokat, és a programokat a tanulságoknak – ezen belül a vonatkozó jogi eszközök és keretrendszerek, valamint a vonatkozó globális, regionális, szubregionális és ágazati testületek keretében végzett kapacitásépítési és tengeri technológiaátadási tevékenységekből származó tanulságoknak – kell vezérelniük. A hatékonyság és az eredmények maximalizálása érdekében a lehetőségekhez képest figyelembe kell venni ezeket a tevékenységeket.

4. A kapacitásépítést és a tengeri technológia átadását a fejlődő állam Felek szükségleteire és prioritásaira kell alapozni, és annak ezekre kell reagálnia, figyelembe véve a fejlődő kis szigetállamok és a legkevésbé fejlett országok esetileg, szubregionális vagy regionális alapon egyéni igényfelméréssel azonosított sajátos körülményeit. Az ilyen igények és prioritások tekintetében önértékelés végezhető, vagy azok érvényre jutása elősegíthető a tengeri technológiával foglalkozó bizottság és a Logisztikai Koordinációs Mechanizmus keretében zajló kapacitásépítés és -átadás révén.

43. cikk
A tengeri technológia átadásának további módozatai

1. A Felek hosszú távú elképzelései közösek abban, hogy az e Megállapodás keretében végzett tevékenységekben való inkluzív, méltányos és eredményes együttműködés és részvétel, valamint a Megállapodás célkitűzéseinek teljes körű megvalósítása szempontjából fontos a technológiafejlesztés és -átadás teljes körű megvalósítása.

2. A tengeri technológia e Megállapodás alapján vállalt átadására méltányos és a lehető legkedvezőbb feltételekkel – ideértve a kedvezményes és elsőbbségi feltételeket is –, valamint kölcsönösen elfogadott feltételek mellett és e Megállapodás célkitűzéseivel összhangban kerül sor.

3. A Felek előmozdítják és ösztönzik a tengeri technológia átadásának gazdasági és jogi feltételeit a fejlődő állam Felek számára, figyelembe véve a fejlődő kis szigetállamok és a legkevésbé fejlett országok sajátos körülményeit, ami magában foglalhatja a vállalkozások és intézmények számára nyújtott ösztönzőket.

4. A tengeri technológia átadása során figyelembe kell venni az említett technológiákkal kapcsolatos minden jogot, minden jogos érdek kellő tiszteletben tartásával, ideértve többek között a tengeri technológia birtokosainak, beszállítóinak és címzettjeinek jogait és kötelezettségeit, különösen mérlegelve a fejlődő államok e Megállapodás céljainak eléréséhez fűződő érdekeit és szükségleteit.

5. Az e rész alapján átadott tengeri technológiának megfelelőnek, relevánsnak és lehetőség szerint megbízhatónak, megfizethetőnek, korszerűnek, környezetvédelmi szempontból megfelelőnek, és a fejlődő állam Felek számára hozzáférhető formában elérhetőnek kell lennie, figyelembe véve a fejlődő kis szigetállamok és a legkevésbé fejlett országok sajátos körülményeit.

44. cikk
A kapacitásépítés és a tengeri technológia átadásának típusai

1. A 40. cikkben meghatározott célkitűzések támogatása érdekében a kapacitásépítés és a tengeri technológia átadásának típusai közé tartozhat többek között a Felek humán, pénzügyi irányítási, tudományos, technológiai, szervezeti, intézményi és egyéb erőforrásokkal kapcsolatos képességeinek kiépítéséhez, illetve bővítéséhez nyújtott támogatás, így például:

(a) a releváns adatok, információk, ismeretek és kutatási eredmények megosztása és felhasználása;

(b) az információterjesztés és a figyelemfelkeltés, beleértve az őslakos népek és a helyi közösségek releváns hagyományos ismeretei tekintetében is, ezen őslakos népek és adott esetben a helyi közösségek szabad, előzetes és tájékozott hozzájárulásának megfelelően;

(c) a vonatkozó infrastruktúra fejlesztése és megerősítése, beleértve a felszerelést és a személyzet annak használatára és karbantartására vonatkozó képességét;

(d) az intézményi kapacitás és a nemzeti szabályozási keretrendszerek vagy mechanizmusok fejlesztése és megerősítése;

(e) a humán-és pénzügyi irányítási erőforrások képességeinek, valamint a műszaki szakértelemnek a fejlesztése és megerősítése szakembercserék, kutatási együttműködés, műszaki támogatás, oktatás és képzés, valamint a tengeri technológia átadása révén;

(f) kézikönyvek, útmutatók és szabványok kidolgozása és megosztása;

(g) műszaki, tudományos és kutatási és fejlesztési programok kidolgozása;

(h) az e Megállapodás hatálya alá tartozó tevékenységek hathatós nyomon követéséhez, ellenőrzéséhez és felügyeletéhez szükséges kapacitások és technológiai eszközök fejlesztése és megerősítése.

2. A kapacitásépítés és a tengeri technológia átadásának e cikkben meghatározott típusaira vonatkozó további részleteket a II. melléklet tartalmazza.

3. A Felek Konferenciája, figyelembe véve a Kapacitásépítéssel és a Tengeri Technológia Átadásával Foglalkozó Bizottság ajánlásait, szükség szerint időszakosan felülvizsgálja, értékeli és továbbfejleszti a kapacitásépítés és a tengeri technológia átadása típusainak II. mellékletben kidolgozott indikatív és nem tételes listáját, valamint azzal kapcsolatban útmutatást ad a technológiai fejlődés és az innováció tükrözése, valamint az államok, alrégiók és régiók változó igényeinek kielégítése és az azokhoz való alkalmazkodás érdekében.

45. cikk
Nyomon követés és felülvizsgálat

1. Az e rész rendelkezéseivel összhangban végrehajtott kapacitásépítést és a tengeri technológia átadását rendszeresen nyomon kell követni és felül kell vizsgálni.

2. A fenti 1. bekezdésben említett nyomon követést és felülvizsgálatot a Felek Konferenciájának felügyelete alá tartozó, a Kapacitásépítéssel és a Tengeri Technológia Átadásával Foglalkozó Bizottság végzi, és annak céljai az alábbiak:

(a) a fejlődő állam Felek igényeinek és prioritásainak felmérése és felülvizsgálata a kapacitásépítés és a tengeri technológia átadása tekintetében, különös figyelmet fordítva a fejlődő állam Felek sajátos igényeire, valamint a fejlődő kis szigetállamok és a legkevésbé fejlett országok sajátos körülményeire a 42. cikk 4. bekezdésével összhangban;

(b) a szükséges, nyújtott és mozgósított támogatás, valamint a fejlődő állam Felek e Megállapodással kapcsolatos szükségleteinek kielégítésében mutatkozó hiányosságok felülvizsgálata;

(c) az 52. cikk alapján létrehozott pénzügyi mechanizmus keretében pénzeszközök azonosítása és mozgósítása a kapacitásépítés és a tengeri technológia átadásának fejlesztése és végrehajtása, és többek között a szükségletek felmérése céljából;

(d) a teljesítmény mérése elfogadott mutatók alapján és az eredményalapú elemzések felülvizsgálata, többek között az e Megállapodás szerinti kapacitásépítés és tengeri technológia átadása terén elért teljesítmény, eredmények, előrehaladás és hatékonyság, valamint a sikerek és a kihívások tekintetében;

(e) javaslatok megfogalmazása a nyomonkövetési tevékenységekre, többek között arra vonatkozóan, hogy miként lehetne tovább fokozni a kapacitásépítést és a tengeri technológia átadását annak érdekében, hogy a fejlődő állam Felek – figyelembe véve a fejlődő kis szigetállamok és a legkevésbé fejlett országok sajátos körülményeit – megerősíthessék a Megállapodás általuk történő végrehajtását, annak céljai elérése érdekében.

3. A kapacitásépítés és a tengeri technológia átadása tekintetében a nyomon követés és a felülvizsgálat elősegítése során a Felek jelentéseket nyújtanak be a Kapacitásépítéssel és a Tengeri Technológia Átadásával Foglalkozó Bizottságnak. Ezeket a jelentéseket a Felek Konferenciája által meghatározott formátumban és időközönként kell elkészíteni, figyelembe véve a Kapacitásépítéssel és a Tengeri Technológia Átadásával Foglalkozó Bizottság ajánlásait. Jelentéseik benyújtásakor a Felek adott esetben figyelembe veszik a regionális és szubregionális szervektől származó, a kapacitásépítéssel és a tengeri technológia átadásával kapcsolatos bemeneti anyagokat. A Felek által benyújtott jelentéseket, valamint a regionális és szubregionális szervektől a kapacitásépítéssel és a tengeri technológia átadásával kapcsolatos bemeneti anyagokat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. A Felek Konferenciája gondoskodik a jelentéstételi követelmények egyszerűsítéséről, valamint arról, hogy azok ne legyenek – költségeket és időigényt is beleértve – megterhelőek, különösen a fejlődő állam Felek számára.

46. cikk
Kapacitásépítéssel és Tengeri Technológia Átadásával Foglalkozó Bizottság

1. Létrejön a Kapacitásépítéssel és a Tengeri Technológia Átadásával Foglalkozó Bizottság.

2. A Bizottság megfelelő képesítéssel és szakértelemmel rendelkező, a Megállapodás érdekeit legjobban, objektíven szolgáló tagokból áll, akiket a Felek jelölnek ki és a Felek Konferenciája választ meg, figyelembe véve a nemek közötti egyensúlyt és a méltányos földrajzi eloszlást, és biztosítva a legkevésbé fejlett országok, a fejlődő kis szigetállamok és a tengerparttal nem rendelkező fejlődő országok képviseletét a Bizottságban. A Bizottság feladatmeghatározásáról és működésének módozataitól a Felek Konferenciája határoz az első ülésén.

3. A Bizottság jelentéseket és ajánlásokat nyújt be, amelyeket a Felek Konferenciája megfontol, és szükség szerint intézkedik.

VI. RÉSZ
INTÉZMÉNYI ELŐÍRÁSOK

47. cikk
A Felek Konferenciája

1. Létrejön a Felek Konferenciája.

2. A Felek Konferenciájának első ülését az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkára hívja össze legkésőbb e Megállapodás hatálybalépését követő egy éven belül. Ezt követően a Felek Konferenciájának rendes ülését a Konferencia által meghatározandó szabályos időközönként kell megtartani. A Felek Konferenciájának rendkívüli üléseit az eljárási szabályzatnak megfelelően más időpontban is meg lehet tartani.

3. A Felek Konferenciája rendes üléseit a Titkárság székhelyén vagy az Egyesült Nemzetek Szervezetének székhelyén tartja.

4. A Felek Konferenciája az első ülésén konszenzussal elfogadja saját maga és kisegítő szervei eljárási szabályzatát, a saját finanszírozására, valamint a Titkárság és bármely kisegítő testület finanszírozására vonatkozó pénzügyi szabályokat, majd ezt követően bármely további, általa létrehozott kisegítő testület eljárási szabályzatát és pénzügyi szabályzatát. Az eljárási szabályzat elfogadásáig az ENSZ tengerjogi egyezménye szerinti, a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségének megőrzéséről és fenntartható hasznosításáról szóló, jogilag kötelező erejű nemzetközi okmányról szóló kormányközi konferencia eljárási szabályzatát kell alkalmazni.

5. A Felek Konferenciája mindent megtesz annak érdekében, hogy döntéseit és ajánlásait konszenzussal fogadja el. E Megállapodás eltérő rendelkezése hiányában, ha a konszenzus elérésére minden eszközt kimerítettek, a Felek Konferenciája a lényegi kérdésekben hozott döntéseit és ajánlásait a jelenlévő és szavazó Felek kétharmados többségével fogadja el, az eljárási kérdéseket pedig a jelenlévő és szavazó Felek többségével kell elfogadni.

6. A Felek Konferenciája folyamatosan felülvizsgálja és értékeli e Megállapodás végrehajtását, és e célból az alábbiakat teszi:

(a) döntések és ajánlások elfogadása e Megállapodás végrehajtásával kapcsolatban;

(b) a Felek között az e Megállapodás végrehajtása szempontjából releváns információcsere felülvizsgálata és elősegítése;

(c) a vonatkozó jogi eszközökkel és keretrendszerekkel, valamint a vonatkozó globális, regionális, szubregionális és ágazati testületekkel való, illetve az azok közötti együttműködés és koordináció előmozdítása – többek között megfelelő eljárások létrehozásával – a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségének megőrzésére és fenntartható hasznosítására irányuló erőfeszítések közötti koherencia előmozdítása érdekében;

(d) az e Megállapodás végrehajtásához szükségesnek ítélt kisegítő testületek létrehozása;

(e) az általa meghatározott gyakorisággal és pénzügyi időszakra költségvetés elfogadása a jelenlévő és szavazó Felek háromnegyedes többségével, ha a konszenzus elérésére minden eszközt kimerítettek;

(f) egyéb, az e Megállapodásban meghatározott vagy a végrehajtásához szükséges feladatok ellátása.

7. A Felek Konferenciája dönthet úgy, hogy felkéri a Nemzetközi Tengerjogi Bíróságot, hogy a hatáskörébe tartozó bármely kérdésben a Felek Konferenciája elé terjesztett javaslatok kapcsán adjon tanácsadó véleményt az e Megállapodásnak való megfeleléssel kapcsolatos jogi kérdésben. Nem lehet tanácsadó véleményt kérni olyan ügyben, amely más globális, regionális, szubregionális vagy ágazati testületek hatáskörébe tartozik, vagy olyan ügyben, amely szükségszerűen magában foglalja a kontinentális vagy szigeti területek feletti szuverenitással vagy más joggal vagy arra vonatkozó igénnyel vagy valamely terület nemzeti joghatóság alá tartozásával kapcsolatos jogviták egyidejű mérlegelését. A megkeresésben fel kell tüntetni annak a jogi kérdésnek a hatókörét, amelyre vonatkozóan a tanácsadó véleményt kérik. A Felek Konferenciája kérheti e vélemény sürgős meghozatalát.

8. A Felek Konferenciája az e Megállapodás hatálybalépésétől számított öt éven belül, majd az általa meghatározott időközönként értékeli és felülvizsgálja e Megállapodás rendelkezéseinek megfelelőségét és eredményességét, és szükség esetén javaslatot tesz a Megállapodásban foglalt rendelkezések végrehajtásának megerősítését szolgáló eszközökre, a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokfélesége megőrzésének és fenntartható hasznosításának megfelelőbb rendezése érdekében.

48. cikk
Átláthatóság

1. A Felek Konferenciája előmozdítja a döntéshozatali eljárások és az e Megállapodás keretében végrehajtott egyéb tevékenységek átláthatóságát.

2. A Felek Konferenciájának és kisegítő szerveinek minden ülése – a Felek Konferenciájának eltérő határozata hiányában – az eljárási szabályzatnak megfelelően nyitva áll a megfigyelők előtt. A Felek Konferenciája döntéseit közzéteszi és azokról nyilvános nyilvántartást vezet.

3. A Felek Konferenciája adott esetben és e Megállapodás rendelkezéseivel összhangban előmozdítja e Megállapodás végrehajtásának átláthatóságát, beleértve az információk nyilvános terjesztését, valamint az érintett globális, regionális, szubregionális és ágazati testületek, a releváns hagyományos ismeretekkel rendelkező őslakos népek és helyi közösségek, a tudományos közösség, a civil társadalom és az egyéb érdekelt felek részvételének és a velük való konzultációnak az elősegítését.

4. A Felek Konferenciájának és kisegítő szerveinek ülésein a megfigyelőként való részvételt kérhetik az e Megállapodásban nem részes államok képviselői, az érintett globális, regionális, szubregionális és ágazati testületek, a releváns hagyományos ismeretekkel rendelkező őslakos népek és helyi közösségek, a tudományos közösség, a civil társadalom és más olyan érdekelt felek képviselői, amelyeknek érdekük fűződik a konferencia elé tartozó kérdésekhez. E részvétel módozatairól a Felek Konferenciájának eljárási szabályzata rendelkezik, és e tekintetben az indokolatlanul nem korlátozható. Az eljárási szabályzat rendelkezik továbbá arról, hogy az említett képviselők kellő időben hozzáférjenek valamennyi vonatkozó információhoz.

49. cikk
Tudományos és Műszaki Testület

1. Létrejön a Tudományos és Műszaki Testület.

2. A Tudományos és Műszaki Testület tagjait, akik megfelelő szakképesítéssel rendelkeznek és szakértői minőségükben és a Megállapodás érdekeit legjobban szolgáló módon járnak el, a Felek jelölik és a Felek Konferenciája választja meg, figyelembe véve a multidiszciplináris szakértelem szükségességét – amelybe beletartozik a megfelelő tudományos és műszaki szakértelem, valamint az őslakos népek és a helyi közösségek releváns hagyományos ismereteivel kapcsolatos szakértelem-, valamint a nemek közötti egyensúlyt és a méltányos földrajzi képviseletet. A Felek Konferenciája első ülésén meghatározza a Tudományos és Műszaki Testület feladatmeghatározását és működésének módozatait, beleértve a kiválasztási eljárást és a tagok megbízatásának feltételeit.

3. A Tudományos és Műszaki Testület szükség esetén igénybe veheti a vonatkozó jogi eszközökből és keretrendszerekből, valamint a vonatkozó globális, regionális, szubregionális és ágazati testületektől, valamint más tudományos munkatársaktól és szakértőktől származó, megfelelő tanácsadást.

4. A Felek Konferenciájának felhatalmazása és irányítása mellett, valamint a fenti 2. bekezdésben hivatkozott multidiszciplináris szakértelem figyelembevételével a Tudományos és Műszaki Testület tudományos és műszaki tanácsokat nyújt a Felek Konferenciájának, ellátja az e Megállapodással rábízott feladatokat és a Felek Konferenciája által meghatározott egyéb funkciókat, valamint munkájáról jelentéseket készít a Felek Konferenciájának.

50. cikk
Titkárság

1. Létrejön a Titkárság. A Felek Konferenciája első ülésén intézkedik a Titkárság működése érdekében, beleértve a székhelyéről szóló döntést is.

2. A Titkárság feladatainak megkezdéséig az e Megállapodás szerinti titkársági feladatokat az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkára látja el az ENSZ Titkársága Jogi Ügyek Hivatalának Óceánügyi és Tengerjogi Osztályán keresztül.

3. A Titkárság és a fogadó állam székhely-megállapodást köthet. A Titkárság a fogadó állam területén jogképességgel rendelkezik, és a fogadó állam biztosítja számára a feladatai ellátásához szükséges kiváltságokat és mentességeket.

4. A Titkárság feladatai:

(a) igazgatási és logisztikai támogatás nyújtása a Felek Konferenciája és kisegítő szervei számára e Megállapodás végrehajtása céljából;

(b) a Felek Konferenciájának és az e Megállapodás vagy a Felek Konferenciája által esetlegesen létrehozott egyéb testületek üléseinek megszervezése és kiszolgálása;

(c) az e Megállapodás végrehajtásával kapcsolatos információk időben történő terjesztése, beleértve a Felek Konferenciája által hozott döntések nyilvánosan elérhetővé tételét és az összes Félhez, a vonatkozó jogi eszközökhöz és keretrendszerekhez, valamint a vonatkozó globális, regionális, szubregionális és ágazati testületekhez történő továbbítását;

(d) adott esetben más érintett nemzetközi testületek titkárságával való együttműködés és a koordináció elősegítése, és különösen a Felek Konferenciájának jóváhagyásával olyan igazgatási és szerződéses megállapodások megkötése, amelyek e célból és funkciói hatékony ellátásához szükségesek;

(e) jelentések készítése az e Megállapodás keretében végzett tevékenységéről, és azoknak a Felek Konferenciája elé terjesztése;

(f) segítség nyújtása e Megállapodás végrehajtásához, és a Felek Konferenciája által meghatározott vagy az e Megállapodás alapján ráruházott egyéb feladatok ellátása.

51. cikk
Logisztikai Koordinációs Mechanizmus

1. Létrejön a Logisztikai Koordinációs Mechanizmus.

2. A Logisztikai Koordinációs Mechanizmus elsősorban egy nyílt hozzáférésű platformból áll. A Logisztikai Koordinációs Mechanizmus működésének konkrét módozatait a Felek Konferenciája határozza meg.

3. A Logisztikai Koordinációs Mechanizmus funkciói:

(a) olyan központi platformként szolgál, amely lehetővé teszi a Felek számára, hogy az e Megállapodás rendelkezései szerint zajló tevékenységekkel kapcsolatos információkhoz hozzáférjenek, azokat megadják és terjesszék, beleértve a következőkre vonatkozó információkat:

(i) a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásai, az e Megállapodás II. részében meghatározottak szerint;

(ii) területalapú gazdálkodási eszközök – beleértve a védett tengeri területeket – létrehozása és végrehajtása;

(iii) környezeti hatásvizsgálatok;

(iv) a kapacitásépítésre és a tengeri technológia átadására vonatkozó kérések és az ezzel kapcsolatos lehetőségek, beleértve a kutatási együttműködési és képzési lehetőségeket, a tengeri technológia átadásához szükséges technológiai információk és adatok forrásaira és elérhetőségére vonatkozó információkat, a tengeri technológiához való könnyebb hozzáférés lehetőségeit és a finanszírozás elérhetőségét;

(b) a kapacitásépítési igényeknek a rendelkezésre álló támogatással és a tengeri technológia átadását végző szolgáltatókkal – köztük az adományozóként a tengeri technológia átadásában érdekelt kormányzati, nem kormányzati vagy magánszervezetekkel – való összepárosításának elősegítése, és a kapcsolódó tudáshoz, know-how-hoz és szakértelemhez való hozzáférés elősegítése;

(c) hivatkozások megadása a vonatkozó globális, regionális, szubregionális, nemzeti és ágazati Logisztikai Koordinációs Mechanizmusokhoz és más génbankokhoz, adattárakhoz és adatbázisokhoz, beleértve azokat is, amelyek az őslakos népek és helyi közösségek releváns hagyományos ismereteihez kapcsolódnak, és lehetőség szerint a nyilvánosan elérhető magán és nem kormányzati platformokkal való kapcsolatok előmozdítása, információcsere céljából;

(d) a globális mechanizmus keretében regionális és szubregionális mechanizmusok létrehozásakor adott esetben globális, regionális és szubregionális Logisztikai Koordinációs Mechanizmusokra való támaszkodás;

(e) a fokozott átláthatóság előmozdítása, többek között a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségének megőrzésére és fenntartható hasznosítására vonatkozó környezeti alapadatok és információk Felek és más érintett felek közötti megosztásának megkönnyítése révén;

(f) a nemzetközi együttműködés és együttműködés elősegítése, beleértve a tudományos és műszaki együttműködést és közös munkát;

(g) a Felek Konferenciája által meghatározott vagy az e Megállapodás alapján ráruházott egyéb feladatok ellátása.

4. A Logisztikai Koordinációs Mechanizmust a Titkárság irányítja, az egyéb vonatkozó jogi eszközökkel és keretrendszerekkel, valamint a Felek Konferenciája által meghatározott globális, regionális, szubregionális és ágazati testületekkel – köztük az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetének Kormányközi Oceanográfiai Bizottságával, a Nemzetközi Tengerfenék Hatósággal, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezettel és az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetével – való lehetséges együttműködés sérelme nélkül.

5. A Logisztikai Koordinációs Mechanizmus irányítása során teljes mértékben el kell ismerni a fejlődő állam Felek sajátos igényeit, valamint a fejlődő kis szigetállam Felek sajátos körülményeit, és meg kell könnyíteni a mechanizmushoz való hozzáférésüket, hogy ezen államoknak lehetőségük legyen annak indokolatlan akadályok és közigazgatási terhek nélküli hasznosítására. Tájékoztatást kell tartalmaznia az ezekben az államokban történő, illetve ezen államokkal való információ-megosztást, figyelemfelkeltést és információterjesztést népszerűsítő tevékenységekről, valamint az ezen államoknak szóló konkrét programokat biztosító tevékenységekről.

6. Tiszteletben kell tartani az e Megállapodás alapján biztosított információk bizalmas jellegét és az azokhoz fűződő jogokat. E Megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy megkövetelné olyan információk megosztását, amelyek a Felek nemzeti joga vagy más alkalmazandó jog értelmében a közzététel ellen védettek.

VII. RÉSZ
PÉNZÜGYI FORRÁSOK ÉS MECHANIZMUSOK

52. cikk
Finanszírozás

1. Mindegyik Fél a képességei által megszabott határokon belül és nemzeti szakpolitikái, prioritásai, tervei és programjai figyelembe vételével biztosít erőforrásokat a Megállapodás megvalósítását szolgáló nemzeti tevékenységekhez.

2. Az e Megállapodás alapján létrehozott intézmények finanszírozása a Felek becsült hozzájárulásaiból történik.

3. Létrejön az e Megállapodás szerinti megfelelő, hozzáférhető, új, kiegészítő és kiszámítható pénzügyi források biztosítására szolgáló mechanizmus. A mechanizmus segíti a fejlődő állam Feleket e Megállapodás végrehajtásában, többek között a kapacitásépítést és a tengeri technológia átadását támogató finanszírozás révén, valamint a tengeri biológiai sokféleség megőrzése és fenntartható hasznosítása érdekében az e cikkben meghatározott egyéb funkciókat is ellátja.

4. A mechanizmus a következőket tartalmazza:

(a) a Felek Konferenciája által létrehozott önkéntes alap, amelynek célja a fejlődő állam Felek, különösen a legkevésbé fejlett országok, a tengerparttal nem rendelkező fejlődő országok és a fejlődő kis szigetállamok képviselőinek az e Megállapodás alapján létrehozott testületek ülésein való részvételének megkönnyítése;

(b) egy különleges alap, amelyet a következő forrásokból finanszíroznak:

(i) éves hozzájárulások a 14. cikk 6. bekezdésével összhangban;

(ii) befizetések a 14. cikk 7. bekezdésével összhangban;

(iii) további hozzájárulások a Felek és olyan magánjogi jogalanyok részéről, amelyek pénzügyi forrásokat kívánnak biztosítani a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken a tengeri biológiai sokféleség megőrzésének és fenntartható hasznosításának támogatására;

5. A Felek Konferenciája mérlegelheti annak lehetőségét, hogy a pénzügyi mechanizmus részeként további alapokat hozzon létre a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokfélesége megőrzésének és fenntartható hasznosításának támogatására, valamint a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokfélesége rehabilitációjának és ökológiai helyreállításának finanszírozására.

6. A különleges alapot és a Globális Környezetvédelmi Alap Vagyonkezelő Alapját a következők érdekében kell hasznosítani:

(a) az e Megállapodás szerinti kapacitásépítési projektek finanszírozása, beleértve a tengeri biológiai sokféleség megőrzésére és fenntartható hasznosítására vonatkozó tényleges projekteket, valamint tevékenységeket és programokat, beleértve a tengeri technológia átadásával kapcsolatos képzést is;

(b) segítség nyújtása a fejlődő állam Feleknek e Megállapodás végrehajtásához;

(c) az őslakos népek és a helyi közösségek – mint az őslakos népek hagyományos ismereteinek letéteményesei – megőrzési és fenntartható hasznosítási programjainak támogatása;

(d) nyilvános konzultációk támogatása nemzeti, szubregionális és regionális szinten;

(e) a Felek Konferenciája által meghatározott bármely egyéb tevékenység végzésének finanszírozása.

7. A pénzügyi mechanizmusnak a mechanizmuson belüli források felhasználása terén a párhuzamosságok elkerülésére, valamint a kiegészítő jelleg és a koherencia előmozdítására kell törekednie.

8. Az e Megállapodás végrehajtásának támogatására mozgósított pénzügyi források közé tartozhat a nemzeti és nemzetközi köz-és magánforrásokon keresztül nyújtott finanszírozás, ideértve a teljesség igénye nélkül az államoktól, nemzetközi pénzügyi intézményektől, a globális és regionális eszközök keretében meglévő finanszírozási mechanizmusoktól, adományozó ügynökségektől, kormányközi szervezetektől, nem kormányzati szervezetektől, valamint természetes és jogi személyektől, valamint a köz-magán társulásoktól származó hozzájárulásokat.

9. E Megállapodás alkalmazásában a mechanizmus a Felek Konferenciájának felhatalmazása és adott esetben útmutatása alapján működik, és elszámolási kötelezettséggel tartozik felé. A Felek Konferenciájának iránymutatást kell nyújtania az átfogó stratégiákról, szakpolitikákról, programprioritásokról és a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférési és felhasználási jogosultságokról.

10. A Felek Konferenciája és a Globális Környezetvédelmi Alap a Felek Konferenciájának első ülésén rögzíti a fenti bekezdések érvényre juttatását célzó rendelkezéseket.

11. Annak elismeréseként, hogy sürgősen foglalkozni kell a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségének megőrzésével és fenntartható hasznosításával, a Felek Konferenciája meghatározza a különleges alap számára a 2030-ig tartó időszakra szóló kezdeti erőforrás-mobilizálási célt minden forrásból, figyelembe véve többek között a különleges alap intézményi módozatait, valamint a kapacitásépítéssel és a tengeri technológia átadásával foglalkozó bizottságon keresztül nyújtott információkat.

12. Az e Megállapodás szerinti finanszírozás a fejlődő állam Felek előtt rászorultsági alapon áll nyitva. A különleges alapból származó finanszírozást méltányos megosztási kritériumok szerint kell elosztani, figyelembe véve a különleges követelményekkel rendelkező Felek, különösen a legkevésbé fejlett országok, a tengerparttal nem rendelkező fejlődő országok, a földrajzilag hátrányos helyzetű államok, a fejlődő kis szigetállamok és a tengerparti afrikai államok, a szigetcsoporton elhelyezkedő államok és fejlődő közepes jövedelmű országok támogatási szükségleteit, valamint figyelembe véve a fejlődő kis szigetországok és a legkevésbé fejlett országok sajátos körülményeit. A különleges alap célja a finanszírozáshoz való tényleges hozzáférés biztosítása egyszerűsített kérelmezési és jóváhagyási eljárásokon, valamint az ilyen fejlődő állam Felek támogatására való fokozott készségen keresztül.

13. A kapacitáskorlátokra figyelemmel a Felek ösztönzik a nemzetközi szervezeteket arra, hogy biztosítsanak kedvezményes elbánást a fejlődő állam Felek, különösen a legkevésbé fejlett országok, a tengerparttal nem rendelkező fejlődő országok és a fejlődő kis szigetállamok számára, és vegyék figyelembe ezek sajátos szükségleteit és sajátos követelményeit, valamint vegyék figyelembe a fejlődő kis szigetállamok és a legkevésbé fejlett országok sajátos körülményeit a megfelelő pénzeszközök és technikai segítségnyújtás elosztásakor, valamint szakosodott szolgáltatásaik hasznosítása során, a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségének megőrzése és fenntartható hasznosítása céljából.

14. A Felek Konferenciája létrehozza a pénzügyi erőforrásokkal foglalkozó Pénzügyi Bizottságot. A Bizottság megfelelő képesítéssel és szakértelemmel rendelkező tagokból áll, figyelembe véve a nemek közötti egyensúlyt és a méltányos földrajzi eloszlást. A Bizottság feladatmeghatározásáról és működési módozatairól a Felek Konferenciája dönt. A Bizottság rendszeres időközönként jelentést készít, és ajánlásokat tesz a pénzeszközöknek a mechanizmus keretében történő azonosításáról és mozgósításáról. Ezenkívül információkat gyűjt és jelentéseket készít az e Megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez közvetlenül vagy közvetve hozzájáruló egyéb mechanizmusok és eszközök alapján történő finanszírozásról. Az e cikkben foglalt megfontolások mellett a Bizottság többek között mérlegeli a következőket:

(a) a Felek, különösen a fejlődő állam Felek szükségleteinek felmérése;

(b) a pénzeszközök elérhetősége és időben történő kifizetése;

(d) a kedvezményezett fejlődő állam Felek elszámoltathatósága a pénzeszközök Megállapodás szerinti felhasználása tekintetében.

15. A Felek Konferenciája megvizsgálja a pénzügyi bizottság jelentéseit és ajánlásait, és megteszi a megfelelő intézkedéseket.

16. A Felek Konferenciája emellett rendszeresen felülvizsgálja a pénzügyi mechanizmust a pénzügyi források megfelelőségének, eredményességének és hozzáférhetőségének felmérése céljából, különösen a fejlődő állam Felek számára a kapacitásépítés és a tengeri technológia átadása teljesítése tekintetében.

VIII. RÉSZ
VÉGREHAJTÁS ÉS MEGFELELÉS

53. cikk
Végrehajtás

A Felek meghozzák az e Megállapodás végrehajtásának biztosítása érdekében szükséges jogalkotási, igazgatási vagy szakpolitikai intézkedéseket.

54. cikk
A végrehajtás nyomon követése

Mindegyik Fél nyomon követi az e Megállapodás szerinti kötelezettségeinek végrehajtását, és a Felek Konferenciája által meghatározott formában és időközönként jelentést tesz a Konferenciának az e Megállapodás végrehajtása érdekében hozott intézkedésekről.

55. cikk
Végrehajtással és Megfeleléssel Foglalkozó Bizottság

1. Létrejön egy Végrehajtással és Megfeleléssel Foglalkozó Bizottság az e Megállapodásban foglalt rendelkezések végrehajtásának támogatására és vizsgálatára, valamint azok betartásának előmozdítására. A Végrehajtással és Megfeleléssel Foglalkozó Bizottságnak segítő jellegűnek kell lennie, és átláthatóan, nem peres eszközökkel és nem szankcionáló módon kell működnie.

2. A Végrehajtással és Megfeleléssel Foglalkozó Bizottság a Felek által jelölt és a Felek Konferenciája által megválasztott, megfelelő képesítéssel és tapasztalattal rendelkező tagokból áll, kellően figyelembe véve a nemek közötti egyensúlyt és a méltányos földrajzi képviseletet.

3. A Végrehajtással és Megfeleléssel Foglalkozó Bizottság a Felek Konferenciája által az első ülésén elfogadott módozatok és eljárási szabályok szerint működik. A Végrehajtással és Megfeleléssel Foglalkozó Bizottság többek között egyéni és rendszerszinten vizsgálja a végrehajtással és a megfeleléssel kapcsolatos kérdéseket, és rendszeres időközönként jelentést tesz, valamint adott esetben és az adott nemzeti körülmények ismeretében ajánlásokat tesz a Felek Konferenciája számára.

4. A Végrehajtással és Megfeleléssel Foglalkozó Bizottság a munkája során szükség esetén támaszkodhat az e Megállapodás alapján létrehozott szervektől, valamint a vonatkozó jogi eszközöktől és keretrendszerektől, valamint a vonatkozó globális, regionális, szubregionális és ágazati testületektől származó releváns információkra.

IX. RÉSZ
VITARENDEZÉS

56. cikk
A vitás ügyek megelőzése

A Felek együttműködnek a vitás ügyek megelőzése érdekében.

57. cikk
A vitás ügyek békés úton történő rendezésének kötelezettsége

A Felek a Megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos vitás ügyeiket tárgyalás, vizsgálat, közvetítés, békéltetés, választottbíróság, bírósági rendezés, regionális szervezetek és megállapodások igénybevétele, vagy az általuk választott bármely egyéb békés eszköz útján kötelesek rendezni.

58. cikk
A viták rendezése a Felek választása szerinti békés eszközökkel

E rész egyetlen rendelkezése sem csorbítja a Megállapodásban részes Felek azon jogát, hogy az e Megállapodás értelmezése vagy alkalmazása kapcsán közöttük felmerült vitát bármikor saját választásuk szerinti békés módon rendezzék.

59. cikk
Technikai jellegű vitás ügyek

Amennyiben egy vita valamilyen technikai jellegű kérdéssel kapcsolatos, a Felek a vitás ügyben egy általuk létrehozott ad hoc szakértői testülethez fordulnak. A testület tanácskozik az érintett Felekkel, majd törekedik a vita gyors, a Megállapodás 60. cikkében a vitarendezésre előírt kötelező érvényű eljárások igénybevétele nélküli rendezésére.

60. cikk
Vitarendezési eljárások

1. Az e Megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos vitákat az Egyezmény XV. részének a vitarendezésre vonatkozó rendelkezései szerint kell rendezni.

2. Az Egyezmény XV. részének, valamint V., VI., VII. és VIII. mellékletének rendelkezéseit megismételtnek kell tekinteni azon viták rendezése alkalmazásában, amelyekben e megállapodásnak az egyezményben nem részes Fele érintett.

3. Azon Felek esetében, amelyek e Megállapodásnak és az Egyezménynek is részes felei, az Egyezmény 287. cikke szerint elfogadott eljárást kell alkalmazni a vitás ügyek e rész szerinti rendezésére, kivéve, ha az adott részes állam, az e Megállapodás aláírásának, megerősítésének vagy az ahhoz való csatlakozásának időpontjában, vagy bármikor azt követően, a 287. cikk szerint valamilyen más eljárást fogad el a vitás ügyek e rész szerinti rendezésére.

4. Az e Megállapodás és az Egyezmény valamely Fele által az Egyezmény 298. cikke szerint tett nyilatkozatot kell alkalmazni a vitás ügyek e rész szerinti rendezésére, kivéve, ha az adott Fél az e Megállapodás aláírásának, megerősítésének vagy az ahhoz való csatlakozásának időpontjában vagy bármikor azt követően a 298. cikk szerint valamilyen más nyilatkozatot tesz a vitás ügyek e rész szerinti rendezésére.

5. A fenti 2. bekezdés értelmében az e Megállapodás azon Fele, amely nem Fele az Egyezménynek, e Megállapodás aláírásakor, megerősítésekor, jóváhagyásakor, elfogadásakor vagy ahhoz való csatlakozásakor, illetve ezt követően a letéteményeshez benyújtott írásbeli nyilatkozat útján bármikor szabadon választhat az alábbi eszközök közül egyet vagy többet az e Megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos viták rendezésére:

(a) a Nemzetközi Tengerjogi Bíróság;

(b) a Nemzetközi Bíróság;

(d) a VIII. mellékletben meghatározott különleges választottbíróság az említett mellékletben meghatározott vitás ügyek kategóriái közül egy vagy több esetében.

6. E Megállapodás azon Felét, amely az Egyezménynek nem részes Fele, és nem tett nyilatkozatot, úgy kell tekinteni, hogy elfogadta a fenti 5. bekezdés (c) pontjában foglalt lehetőséget. Amennyiben a vitában részt vevő felek ugyanazt a vitarendezési eljárást fogadták el, eltérő megállapodásuk hiányában csak ezen eljárás alapján lehet a vitás ügyet rendezni. Ha a vitában részt vevő felek nem ugyanazt a vitarendezési eljárást fogadták el, eltérő megállapodásuk hiányában csak az Egyezmény VII. melléklete szerinti választottbíróság elé terjeszthetik a vitás ügyet. A fenti 5. bekezdés alapján tett nyilatkozatokra az Egyezmény 287. cikkének 6.–8. bekezdése irányadó.

7. E Megállapodás azon Fele, amely az Egyezménynek nem részes Fele, e Megállapodás aláírásakor, megerősítésekor, jóváhagyásakor, elfogadásakor vagy ahhoz való csatlakozáskor, vagy ezt követően bármikor – az e részből eredő kötelezettségek sérelme nélkül – írásban kijelentheti, hogy a vitás ügyek e rész szerinti rendezése céljából az Egyezmény 298. cikkében meghatározott vitakategóriák közül egy vagy több tekintetében nem fogadja el az Egyezmény XV. részének 2. szakaszában előírt egy vagy több eljárást. Az ilyen nyilatkozatra az Egyezmény 298. cikke irányadó.

8. E cikk rendelkezései nem érintik azokat a vitarendezési eljárásokat, amelyekben a Felek valamely vonatkozó jogi eszköz vagy keretrendszer résztvevőjeként, vagy valamely vonatkozó globális, regionális, szubregionális vagy ágazati testület tagjaként megállapodtak az említett eszközök és keretrendszerek értelmezése és alkalmazása vonatkozásában.

9. E Megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az joghatóságot ruház valamely bíróságra vagy törvényszékre olyan vitás ügyek tekintetében, amelyek szükségszerűen magukban foglalják valamely terület nemzeti joghatóság alá tartozásával vagy valamely Fél kontinentális vagy szigeti területek feletti szuverenitásával vagy más jogával vagy arra vonatkozó igényével kapcsolatos jogviták egyidejű mérlegelését, azzal, hogy e bekezdés egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az korlátozza az Egyezmény XV. részének 2. szakasza szerinti bíróságok joghatóságait.

10. A félreértések elkerülése végett az e Megállapodásban foglaltakra nem lehet hivatkozni a szárazföldi vagy tengeri területek feletti szuverenitásra, szuverén jogokra vagy joghatóságra vonatkozó igények érvényesítésének, vagy megtagadásának alapjaként, beleértve az ezekkel kapcsolatos vitákban történő hivatkozást is.

61. cikk
Ideiglenes megállapodás

Valamely vitás ügy e résszel összhangban történő rendezéséig a vitás ügyben érintett felek minden tőlük telhetőt megtesznek egy gyakorlati jellegű, ideiglenes megállapodás megkötésére.

X. RÉSZ
E MEGÁLLAPODÁSBAN NEM RÉSZES ÁLLAMOK

62. cikk
E Megállapodásban nem részes államok

A részes államok arra ösztönzik az e Megállapodásban nem részes államokat, hogy váljanak e Megállapodásban részes Féllé, és hogy az e Megállapodásban foglalt rendelkezésekkel összhangban álló jogszabályokat és rendelkezéseket fogadjanak el.

XI. RÉSZ
JÓHISZEMŰSÉG ÉS JOGGAL VALÓ VISSZAÉLÉS

63. cikk
Jóhiszeműség és joggal való visszaélés

A Felek jóhiszeműen teljesítik az e Megállapodás értelmében vállalt kötelezettségeket, továbbá a Megállapodás által biztosított jogokat oly módon gyakorolják, amely nem minősül a joggal való visszaélésnek.

XII. RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

64. cikk
Szavazati jog

1. E Megállapodás valamennyi Részes Fele egy szavazattal rendelkezik, eltekintve az alábbi 2. bekezdés rendelkezéseitől.

2. E Megállapodás azon Felei, amelyek regionális gazdasági integrációs szervezetek, azon ügyekben, amelyek saját hatáskörükbe tartoznak, annyi szavazattal gyakorolhatnak szavazati jogot, ahány tagállamuk Részes Fele e Megállapodásnak. E szervezetek nem gyakorolhatják szavazati jogukat, ha tagállamaik saját maguk élnek szavazati jogukkal, és ez fordítva is érvényesül.

65. cikk
Aláírás

Ez a Megállapodás minden állam és regionális gazdasági integrációs szervezet számára 2023. szeptember 20-án nyílik meg aláírásra, és ezt követően az Egyesült Nemzetek Szervezetének New York-i székhelyén 2025. szeptember 20-ig áll nyitva aláírásra.

66. cikk
Megerősítés, jóváhagyás, elfogadás és csatlakozás

E Megállapodást az államok és a regionális gazdasági integrációs szervezetek megerősítik, jóváhagyják vagy elfogadják. Attól az időponttól kezdve, amikor a Megállapodás aláírására szolgáló időszak lezárul, nyitva kell állnia csatlakozásra az államok és regionális gazdasági integrációs szervezetek számára. A megerősítés, jóváhagyás, elfogadás vagy csatlakozás okiratait az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkáránál helyezik letétbe.

67. cikk
A regionális gazdasági integrációs szervezetek és tagállamaik hatáskörének megosztása az e Megállapodás által szabályozott kérdésekben

1. A Megállapodásban meghatározott valamennyi kötelezettség érvényes minden olyan regionális gazdasági integrációs szervezetre, amely úgy lesz e Megállapodás részese, hogy egyik tagállama sem Fele a Megállapodásnak. Abban az esetben, ha egy ilyen szervezet egy vagy több tagállama e Megállapodásnak is Fele, a szervezet és a tagállamai kötelesek megállapodni az e Megállapodás szerinti kötelezettségek teljesítését illető felelősségükről. Ilyen esetekben a szervezet és tagállamai nem jogosultak egyidejűleg gyakorolni az e Megállapodás szerinti jogaikat.

2. A regionális gazdasági integrációs szervezeteknek megerősítési, jóváhagyási, elfogadási vagy csatlakozási okmányukban nyilatkozniuk kell a Megállapodás által szabályozott ügyekkel kapcsolatos hatáskörükről. E szervezetek hatáskörük bármilyen lényegi változásáról kötelesek a letéteményest is tájékoztatni, akinek azután tájékoztatnia kell erről a Feleket.

68. cikk
Hatálybalépés

1. Ez a Megállapodás a hatvanadik megerősítő, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmány letétbe helyezésének napját követő 120. napon lép hatályba.

2. Minden olyan állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet esetében, amely megerősíti, jóváhagyja vagy elfogadja ezt a Megállapodást, vagy ahhoz csatlakozik a hatvanadik megerősítő, jóváhagyó, elfogadó vagy csatlakozási okirat letétbe helyezése után, ez a Megállapodás a megerősítő, jóváhagyó, elfogadó vagy csatlakozási okirat letétbe helyezését követő harmincadik napon lép hatályba, a fenti 1. bekezdésre is figyelemmel.

3. A fenti 1. és 2. bekezdés alkalmazásában egy regionális gazdasági integrációs szervezet által letétbe helyezett ilyen okmány nem számít újabb okmánynak a szervezet tagállamai által letétbe helyezett okmányokhoz képest.

69. cikk
Ideiglenes alkalmazás

1. Ezt a Megállapodást ideiglenesen alkalmazhatja az az állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet, amely hozzájárul annak ideiglenes alkalmazásához azáltal, hogy erről a letéteményest írásban értesíti megerősítő, jóváhagyó, elfogadó vagy csatlakozási okiratának aláírásakor vagy letétbe helyezésekor. Az ideiglenes alkalmazás az értesítés letéteményes általi kézhezvételének időpontjától lép hatályba.

2. A Megállapodásnak valamely állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet általi ideiglenes alkalmazása akkor szűnik meg, amikor e Megállapodás az érintett állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet vonatkozásában hatályba lép, vagy amikor az adott állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet írásban értesíti a letéteményest arról, hogy az ideiglenes alkalmazást meg kívánja szüntetni.

70. cikk
Fenntartások és kivételek

Ehhez a Megállapodáshoz semmilyen fenntartást vagy kivételt nem lehet tenni, kivéve ha ezt e Megállapodás más cikkei kifejezetten meg nem engedik.

71. cikk
Nyilatkozatok

A 70. cikk nem zárja ki, hogy egy állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet a Megállapodás aláírásakor, megerősítésekor, jóváhagyásakor, elfogadásakor vagy az ahhoz történő csatlakozásakor bármilyen megfogalmazásban vagy név alatt nyilatkozatot vagy állásfoglalást tegyen többek között azzal a céllal, hogy harmonizálja saját jogszabályait és szabályozásait e Megállapodás rendelkezéseivel, feltéve, hogy az ilyen nyilatkozatok vagy állásfoglalások nem irányulnak arra, hogy kizárják vagy módosítsák e Megállapodás rendelkezéseinek joghatását az adott államra vagy regionális gazdasági integrációs szervezetre való alkalmazásukban.

72. cikk
Módosítás

1. Bármely Fél a Titkársághoz intézett írásbeli értesítéssel javaslatot tehet e Megállapodás módosítására. A Titkárság az említett közleményt valamennyi Félhez eljuttatja. Ha a közlemény kiküldésétől számított hat hónapon belül a Felek legalább fele kedvezően válaszol a kérelemre, a javasolt módosítást a Felek Konferenciájának következő ülésén meg kell vitatni.

2. A Megállapodás 47. cikkel összhangban elfogadott módosításait a letéteményes eljuttatja valamennyi Félhez megerősítésre, jóváhagyásra vagy elfogadásra.

3. E Megállapodás módosításai az azokat megerősítő, jóváhagyó vagy elfogadó Felek vonatkozásában az azt követő harmincadik napon lépnek hatályba, hogy a Megállapodás Feleinek kétharmada letétbe helyezte a módosítást megerősítő, jóváhagyó vagy elfogadó okiratokat. Ezt követően a módosítás megerősítő, jóváhagyó vagy elfogadó okiratát a szükséges számú ilyen okirat letétbe helyezése után letétbe helyező valamennyi Fél esetében a módosítás a megerősítő, jóváhagyó vagy elfogadó okiratának letétbe helyezését követő harmincadik napon lép hatályba.

4. A módosítás az elfogadásakor előírhatja, hogy a hatálybalépéshez az e cikkben előírtnál kisebb vagy nagyobb számú megerősítésre, jóváhagyásra vagy elfogadásra van szükség.

5. A fenti 3. és 4. bekezdés alkalmazásában egy regionális gazdasági integrációs szervezet által letétbe helyezett ilyen okmány nem számít újabb okmánynak a szervezet tagállamai által letétbe helyezett okmányokhoz képest.

6. Az az állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet, amely a módosítások fenti 3. bekezdéssel összhangban történő hatálybalépését követően válik e Megállapodás Felévé, az állam vagy a regionális gazdasági integrációs szervezet eltérő szándéka kifejezésének hiányában:

(a) e Megállapodás módosított változatának részeseként tekintendő;

(b) e Megállapodás módosítás nélküli változatának részeseként tekintendő azon államokkal szemben, amelyek nem fogadták el a módosítást.

73. cikk
Felmondás

1. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkárához címzett írásos értesítés útján bármely részes állam felmondhatja e Megállapodást, és megjelölheti a felmondás okait. Az okok megjelölésének elmulasztása nem érinti a felmondás érvényességét. Az értesítésben meghatározott későbbi időpont hiányában a felmondás az értesítés kézhezvételétől számított egy év elteltével lép hatályba.

2. A felmondás semmilyen módon nem érinti a Félnek az e Megállapodásban foglalt feladatok teljesítésére vonatkozó azon kötelezettségét, amely rá a nemzetközi jog értelmében e Megállapodástól függetlenül is vonatkozna.

74. cikk
Mellékletek

1. A mellékletek e Megállapodás szerves részét képezik, és kifejezett eltérő rendelkezés hiányában az e Megállapodásra vagy annak bármely részére való hivatkozás a mellékletekre való hivatkozást is jelenti.

2. A 72. cikk e Megállapodás módosítására vonatkozó rendelkezései a Megállapodás új mellékletére vonatkozó javaslatra, a melléklet elfogadására és hatálybalépésére is vonatkoznak.

3. Bármely Fél javasolhatja, hogy a Felek Konferenciájának következő ülése fontolja meg e Megállapodás bármely mellékletének módosítását. A mellékleteket a Felek Konferenciája módosíthatja. A 72. cikk rendelkezései ellenére e Megállapodás mellékleteinek módosításaira a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

(a) a javasolt módosítás szövegét legalább 150 nappal az ülés előtt közölni kell a Titkársággal. A Titkárság a javasolt módosítás szövegének kézhezvételét követően közli azt a Felekkel. A Titkárság szükség szerint konzultál a megfelelő kisegítő testületekkel, és az ülés előtt legkésőbb 30 nappal minden választ közöl minden Féllel;

(b) az ülésen elfogadott módosítások 180 nappal az ülés után lépnek hatályba valamennyi Fél vonatkozásában, kivéve azokat, amelyek az e cikk alábbi 4. bekezdése szerinti kifogást emelnek.

4. A fenti 3. bekezdés (b) pontjában meghatározott 180 napos időszak alatt bármelyik Fél a letéteményeshez intézett írásbeli értesítéssel kifogást emelhet a módosítás ellen. Ezek a kifogások a letéteményeshez intézett írásos értesítés útján bármikor visszavonhatók, és ezt követően a melléklet vagy a módosítás az adott Fél számára a kifogás visszavonását követő harmincadik napon lép hatályba.

75. cikk
Letéteményes

E Megállapodás és annak minden módosításának vagy felülvizsgálatának letéteményese az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkára.

76. cikk
Hiteles szövegek

E Megállapodás angol, arab, francia, kínai, orosz és spanyol nyelvű szövege egyaránt hiteles.

I. MELLÉKLET

Területek azonosításának indikatív kritériumai

(a) egyediség;

(b) ritkaság;

(d) az ott előforduló fajok különleges jelentősége;

(e) a fenyegetett, veszélyeztetett vagy csökkenő állományú fajok vagy élőhelyek fontossága;

(f) sebezhetőség, többek között az éghajlatváltozás és az óceánok savasodása tekintetében;

(g) instabilitás;

(h) érzékenység;

(i) biológiai sokféleség és termelékenység;

(j) reprezentativitás;

(k) függőség;

(l) természetesség;

(m) ökológiai folytonosság;

(n) az ott lezajló fontos ökológiai folyamatok;

(o) gazdasági és társadalmi tényezők;

(p) kulturális tényezők;

(q) kumulatív és határokon átnyúló hatások;

(r) lassú felépülés és reziliencia;

(s) megfelelőség és életképesség;

(t) ismétlődés;

(u) a szaporodás fenntarthatósága;

(v) állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések megléte.

II. MELLÉKLET

A kapacitásépítés és a tengeri technológia átadásának típusai

E Megállapodás értelmében a kapacitásépítésre és a tengeri technológia átadására vonatkozó kezdeményezések a teljesség igénye nélkül a következőket foglalhatják magukban:

(a) a releváns adatok, információk, ismeretek és kutatások megosztása felhasználóbarát formátumban, beleértve az alábbiakat:

(i) tengeri tudományos és technológiai ismeretek megosztása;

(ii) a nemzeti joghatóságon kívül eső területek biológiai sokféleségének megőrzésére és fenntartható hasznosítására vonatkozó információk cseréje;

(iii) kutatási és fejlesztési eredmények megosztása;

(b) információterjesztés és figyelemfelhívás, például a következők vonatkozásában:

(i) tengeri tudományos kutatás, tengertudományok és kapcsolódó tengeri műveletek és szolgáltatások;

(ii) a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken végzett kutatások során gyűjtött környezeti és biológiai információk;

(iii) őslakos népek releváns hagyományos ismeretei, az említett ismeretek birtokosainak szabad, előzetes és tájékozott hozzájárulásával;

(iv) az óceánt fenyegető tényezők, amelyek hatással vannak a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségére, beleértve az éghajlatváltozás káros hatásait, például a felmelegedést és az óceán oxigénszintjének csökkenését, valamint az óceánok savasodását;

(v) területalapú gazdálkodási eszközök, beleértve a védett tengeri területeket;

(vi) környezeti hatásvizsgálatok;

(i) a szükséges infrastruktúra fejlesztése és kialakítása;

(ii) technológia biztosítása, beleértve a mintavételi és módszertani berendezéseket (pl. víz-, geológiai, biológiai vagy vegyi mintákhoz);

(iii) a kutatási és fejlesztési képességek, ezen belül az adatkezelés támogatásához és továbbfejlesztéséhez szükséges berendezések beszerzése, a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásaival és a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációkkal kapcsolatos tevékenységek keretében, olyan intézkedések keretében, mint a területalapú irányítási eszközök – beleértve a védett tengeri területeket –, és a környezeti hatásvizsgálatok elvégzése;

(d) az intézményi kapacitás és a nemzeti szabályozási keretrendszerek vagy mechanizmusok fejlesztése és megerősítése, beleértve az alábbiakat:

(i) irányítási, szakpolitikai és jogi keretrendszerek és mechanizmusok;

(ii) segítségnyújtás nemzeti jogalkotási, közigazgatási vagy szakpolitikai intézkedések kidolgozásában, végrehajtásában és érvényre juttatásában, beleértve a kapcsolódó szabályozási, tudományos és műszaki követelményeket nemzeti, szubregionális vagy regionális szinten;

(iii) technikai támogatás e Megállapodás rendelkezéseinek végrehajtásához, az adatok nyomon követéséhez és jelentéséhez;

(iv) az információk és adatok hatékony és eredményes szakpolitikává való lefordításának képessége, beleértve a fejlődő állam Felek döntéshozóinak tájékoztatásához szükséges ismeretek elérésének és megszerzésének megkönnyítését;

(v) az érintett országos és regionális szervezetek és intézmények intézményi kapacitásának kialakítása vagy megerősítése;

(vi) országos és regionális tudományos központok, ezen belül adattárak létrehozása;

(vii) regionális kiválósági központok fejlesztése;

(viii) regionális készségfejlesztő központok kialakítása;

(ix) a regionális intézmények közötti együttműködési kapcsolatok, például észak–dél és dél–dél együttműködés, valamint a regionális tengeri szervezetek és a regionális halászati gazdálkodási szervezetek közötti együttműködés erősítése;

(e) a humán- és pénzügyi irányítási erőforrás-képességek, valamint a műszaki szakértelem fejlesztése és megerősítése szakembercserék, kutatási együttműködés, műszaki támogatás, oktatás és képzés, valamint a tengeri technológia átadása révén, mint például:

(i) együttműködés a tengertudományban, többek között adatgyűjtés, műszaki csere, tudományos kutatási projektek és programok révén, valamint közös tudományos kutatási projektek fejlesztése a fejlődő államok intézményeivel együttműködésben;

(ii) oktatás és képzés az alábbiak terén:

(a) természet-és társadalomtudományok, mind az alap, mind az alkalmazott tudományos és kutatási kapacitás fejlesztése érdekében;

(b) technológia, valamint a tengertudomány és -technológia alkalmazása a tudományos és kutatási kapacitások fejlesztése érdekében;

(d) az őslakos népek hagyományos ismereteinek relevanciája és alkalmazása;

(iii) szakértők cseréje, beleértve az őslakos népek hagyományos ismereteinek szakértőit is;

(iv) az emberi erőforrások és a műszaki szakértelem fejlesztésének finanszírozása, többek között az alábbiak révén:

(a) ösztöndíjak vagy egyéb vissza nem térítendő támogatások nyújtása a fejlődő kis szigetállamok képviselői számára műhelytalálkozókon, képzési programokon vagy egyéb vonatkozó programokon konkrét kapacitásaik fejlesztése érdekében;

(b) a környezeti hatásvizsgálatokkal kapcsolatban pénzügyi és műszaki szakértelem és források biztosítása, különösen a fejlődő kis szigetállamok számára;

(v) hálózatépítési mechanizmus létrehozása a képzett humánerőforrások körében;

(f) kézikönyvek, iránymutatások és szabványok kidolgozása és megosztása, beleértve az alábbiakat:

(i) kritériumok és referenciaanyagok;

(ii) technológiai szabványok és szabályok;

(iii) kézikönyvek és vonatkozó információk tárháza a környezeti hatásvizsgálatok végzésének módjával, a levont tanulságokkal és a bevált módszerekkel kapcsolatos ismeretek és kapacitások megosztásához;

(g) műszaki, tudományos és kutatási és fejlesztési programok kidolgozása, beleértve a biotechnológiai kutatási tevékenységeket is.

2. melléklet a 2025. évi XXVIII. törvényhez

Agreement under the United Nations Convention on the Law of the Sea on the conservation and sustainable use of marine biological diversity of areas beyond national jurisdiction

PREAMBLE

The Parties to this Agreement,
Recalling the relevant provisions of the United Nations Convention on the Law of the Sea of 10 December 1982, including the obligation to protect and preserve the marine environment,
Stressing the need to respect the balance of rights, obligations and interests set out in the Convention,
Recognizing the need to address, in a coherent and cooperative manner, biological diversity loss and degradation of ecosystems of the ocean, due, in particular, to climate change impacts on marine ecosystems, such as warming and ocean deoxygenation, as well as ocean acidification, pollution, including plastic pollution, and unsustainable use,
Conscious of the need for the comprehensive global regime under the Convention to better address the conservation and sustainable use of marine biological diversity of areas beyond national jurisdiction,
Recognizing the importance of contributing to the realization of a just and equitable international economic order which takes into account the interests and needs of humankind as a whole and, in particular, the special interests and needs of developing States, whether coastal or landlocked,
Recognizing also that support for developing States Parties through capacity-building and the development and transfer of marine technology are essential elements for the attainment of the objectives of the conservation and sustainable use of marine biological diversity of areas beyond national jurisdiction,
Recalling the United Nations Declaration on the Rights of Indigenous Peoples,
Affirming that nothing in this Agreement shall be construed as diminishing or extinguishing the existing rights of Indigenous Peoples, including as set out in the United Nations Declaration on the Rights of Indigenous Peoples, or of, as appropriate, local communities,
Recognizing the obligation set out in the Convention to assess, as far as practicable, the potential effects on the marine environment of activities under a State’s jurisdiction or control when the State has reasonable grounds for believing that such activities may cause substantial pollution of or significant and harmful changes to the marine environment,
Mindful of the obligation set out in the Convention to take all measures necessary to ensure that pollution arising from incidents or activities does not spread beyond the areas where sovereign rights are exercised in accordance with the Convention,
Desiring to act as stewards of the ocean in areas beyond national jurisdiction on behalf of present and future generations by protecting, caring for and ensuring responsible use of the marine environment, maintaining the integrity of ocean ecosystems and conserving the inherent value of biological diversity of areas beyond national jurisdiction,
Acknowledging that the generation of, access to and utilization of digital sequence information on marine genetic resources of areas beyond national jurisdiction, together with the fair and equitable sharing of benefits arising from its utilization, contribute to research and innovation and to the general objective of this Agreement,
Respecting the sovereignty, territorial integrity and political independence of all States,
Recalling that the legal status of non-parties to the Convention or any other related agreements is governed by the rules of the law of treaties,
Recalling also that, as set out in the Convention, States are responsible for the fulfilment of their international obligations concerning the protection and preservation of the marine environment and may be liable in accordance with international law,
Committed to achieving sustainable development,
Aspiring to achieve universal participation,
Have agreed as follows:

PART I
GENERAL PROVISIONS

Article 1
Use of terms

For the purposes of this Agreement:

1. “Area-based management tool” means a tool, including a marine protected area, for a geographically defined area through which one or several sectors or activities are managed with the aim of achieving particular conservation and sustainable use objectives in accordance with this Agreement.

2. “Areas beyond national jurisdiction” means the high seas and the Area.

3. “Biotechnology” means any technological application that uses biological systems, living organisms, or derivatives thereof, to make or modify products or processes for specific use.

4. “Collection in situ”, in relation to marine genetic resources, means the collection or sampling of marine genetic resources in areas beyond national jurisdiction.

5. “Convention” means the United Nations Convention on the Law of the Sea of 10 December 1982.

6. “Cumulative impacts” means the combined and incremental impacts resulting from different activities, including known past and present and reasonably foreseeable activities, or from the repetition of similar activities over time, and the consequences of climate change, ocean acidification and related impacts.

7. “Environmental impact assessment” means a process to identify and evaluate the potential impacts of an activity to inform decision-making.

8. “Marine genetic resources” means any material of marine plant, animal, microbial or other origin containing functional units of heredity of actual or potential value.

9. “Marine protected area” means a geographically defined marine area that is designated and managed to achieve specific long-term biological diversity conservation objectives and may allow, where appropriate, sustainable use provided it is consistent with the conservation objectives.

10. “Marine technology” includes, inter alia, information and data, provided in a user-friendly format, on marine sciences and related marine operations and services; manuals, guidelines, criteria, standards and reference materials; sampling and methodology equipment; observation facilities and equipment for in situ and laboratory observations, analysis and experimentation; computer and computer software, including models and modelling techniques; related biotechnology; and expertise, knowledge, skills, technical, scientific and legal know-how and analytical methods related to the conservation and sustainable use of marine biological diversity.

11. “Party” means a State or regional economic integration organization that has consented to be bound by this Agreement and for which this Agreement is in force.

12. “Regional economic integration organization” means an organization constituted by sovereign States of a given region to which its member States have transferred competence in respect of matters governed by this Agreement and which has been duly authorized, in accordance with its internal procedures, to sign, ratify, approve, accept or accede to this Agreement.

13. “Sustainable use” means the use of components of biological diversity in a way and at a rate that does not lead to a long-term decline of biological diversity, thereby maintaining its potential to meet the needs and aspirations of present and future generations.

14. “Utilization of marine genetic resources” means to conduct research and development on the genetic and/or biochemical composition of marine genetic resources, including through the application of biotechnology, as defined in paragraph 3 above.

Article 2
General objective

The objective of this Agreement is to ensure the conservation and sustainable use of marine biological diversity of areas beyond national jurisdiction, for the present and in the long term, through effective implementation of the relevant provisions of the Convention and further international cooperation and coordination.

Article 3
Scope of application

This Agreement applies to areas beyond national jurisdiction.

Article 4
Exceptions

This Agreement does not apply to any warship, military aircraft or naval auxiliary. Except for Part II, this Agreement does not apply to other vessels or aircraft owned or operated by a Party and used, for the time being, only on government non-commercial service. However, each Party shall ensure, by the adoption of appropriate measures not impairing the operations or operational capabilities of such vessels or aircraft owned or operated by it, that such vessels or aircraft act in a manner consistent, so far as is reasonable and practicable, with this Agreement.

Article 5
Relationship between this Agreement and the Convention and relevant legal instruments and frameworks and relevant global, regional, subregional and sectoral bodies

1. This Agreement shall be interpreted and applied in the context of and in a manner consistent with the Convention. Nothing in this Agreement shall prejudice the rights, jurisdiction and duties of States under the Convention, including in respect of the exclusive economic zone and the continental shelf within and beyond 200 nautical miles.

2. This Agreement shall be interpreted and applied in a manner that does not undermine relevant legal instruments and frameworks and relevant global, regional, subregional and sectoral bodies and that promotes coherence and coordination with those instruments, frameworks and bodies.

3. The legal status of non-parties to the Convention or any other related agreements with regard to those instruments is not affected by this Agreement.

Article 6
Without prejudice

This Agreement, including any decision or recommendation of the Conference of the Parties or any of its subsidiary bodies, and any acts, measures or activities undertaken on the basis thereof, shall be without prejudice to, and shall not be relied upon as a basis for asserting or denying any claims to, sovereignty, sovereign rights or jurisdiction, including in respect of any disputes relating thereto.

Article 7
General principles and approaches

In order to achieve the objectives of this Agreement, Parties shall be guided by the following principles and approaches:

(a) The polluter-pays principle;

(b) The principle of the common heritage of humankind which is set out in the Convention;

(d) The principle of equity and the fair and equitable sharing of benefits;

(e) The precautionary principle or precautionary approach, as appropriate;

(f) An ecosystem approach;

(g) An integrated approach to ocean management;

(h) An approach that builds ecosystem resilience, including to adverse effects of climate change and ocean acidification, and also maintains and restores ecosystem integrity, including the carbon cycling services that underpin the role of the ocean in climate;

(i) The use of the best available science and scientific information;

(j) The use of relevant traditional knowledge of Indigenous Peoples and local communities, where available;

(k) The respect, promotion and consideration of their respective obligations, as applicable, relating to the rights of Indigenous Peoples or of, as appropriate, local communities when taking action to address the conservation and sustainable use of marine biological diversity of areas beyond national jurisdiction;

(l) The non-transfer, directly or indirectly, of damage or hazards from one area to another and the non-transformation of one type of pollution into another in taking measures to prevent, reduce and control pollution of the marine environment;

(m) Full recognition of the special circumstances of small island developing States and of least developed countries;

(n) Acknowledgement of the special interests and needs of landlocked developing countries.

Article 8
International cooperation

1. Parties shall cooperate under this Agreement for the conservation and sustainable use of marine biological diversity of areas beyond national jurisdiction, including through strengthening and enhancing cooperation with and promoting cooperation among relevant legal instruments and frameworks and relevant global, regional, subregional and sectoral bodies in the achievement of the objectives of this Agreement.

2. Parties shall endeavour to promote, as appropriate, the objectives of this Agreement when participating in decision-making under other relevant legal instruments, frameworks, or global, regional, subregional or sectoral bodies.

3. Parties shall promote international cooperation in marine scientific research and in the development and transfer of marine technology consistent with the Convention in support of the objectives of this Agreement.

PART II
MARINE GENETIC RESOURCES, INCLUDING THE FAIR AND EQUITABLE SHARING OF BENEFITS

Article 9
Objectives

The objectives of this Part are:

(a) The fair and equitable sharing of benefits arising from activities with respect to marine genetic resources and digital sequence information on marine genetic resources of areas beyond national jurisdiction for the conservation and sustainable use of marine biological diversity of areas beyond national jurisdiction;

(b) The building and development of the capacity of Parties, particularly developing States Parties, in particular the least developed countries, landlocked developing countries, geographically disadvantaged States, small island developing States, coastal African States, archipelagic States and developing middle-income countries, to carry out activities with respect to marine genetic resources and digital sequence information on marine genetic resources of areas beyond national jurisdiction;

(c) The generation of knowledge, scientific understanding and technological innovation, including through the development and conduct of marine scientific research, as fundamental contributions to the implementation of this Agreement;

(d) The development and transfer of marine technology in accordance with this Agreement.

Article 10
Application

1. The provisions of this Agreement shall apply to activities with respect to marine genetic resources and digital sequence information on marine genetic resources of areas beyond national jurisdiction collected and generated after the entry into force of this Agreement for the respective Party. The application of the provisions of this Agreement shall extend to the utilization of marine genetic resources and digital sequence information on marine genetic resources of areas beyond national jurisdiction collected or generated before entry into force, unless a Party makes an exception in writing under article 70 when signing, ratifying, approving, accepting or acceding to this Agreement.

2. The provisions of this Part shall not apply to:

(a) Fishing regulated under relevant international law and fishing-related activities; or

(b) Fish or other living marine resources known to have been taken in fishing and fishing-related activities from areas beyond national jurisdiction, except where such fish or other living marine resources are regulated as utilization under this Part.

3. The obligations in this Part shall not apply to a Party’s military activities, including military activities by government vessels and aircraft engaged in non-commercial service. The obligations in this Part with respect to the utilization of marine genetic resources and digital sequence information on marine genetic resources of areas beyond national jurisdiction shall apply to a Party’s non-military activities.

Article 11
Activities with respect to marine genetic resources of areas beyond national jurisdiction

1. Activities with respect to marine genetic resources and digital sequence information on marine genetic resources of areas beyond national jurisdiction may be carried out by all Parties, irrespective of their geographical location, and by natural or juridical persons under the jurisdiction of the Parties. Such activities shall be carried out in accordance with this Agreement.

2. Parties shall promote cooperation in all activities with respect to marine genetic resources and digital sequence information on marine genetic resources of areas beyond national jurisdiction.

3. Collection in situ of marine genetic resources of areas beyond national jurisdiction shall be carried out with due regard for the rights and legitimate interests of coastal States in areas within their national jurisdiction and with due regard for the interests of other States in areas beyond national jurisdiction, in accordance with the Convention. To this end, Parties shall endeavour to cooperate, as appropriate, including through specific modalities for the operation of the Clearing-House Mechanism determined under article 51, with a view to implementing this Agreement.

4. No State shall claim or exercise sovereignty or sovereign rights over marine genetic resources of areas beyond national jurisdiction. No such claim or exercise of sovereignty or sovereign rights shall be recognized.

5. Collection in situ of marine genetic resources of areas beyond national jurisdiction shall not constitute the legal basis for any claim to any part of the marine environment or its resources.

6. Activities with respect to marine genetic resources and digital sequence information on marine genetic resources of areas beyond national jurisdiction are in the interests of all States and for the benefit of all humanity, particularly for the benefit of advancing the scientific knowledge of humanity and promoting the conservation and sustainable use of marine biological diversity, taking into particular consideration the interests and needs of developing States.

7. Activities with respect to marine genetic resources and digital sequence information on marine genetic resources of areas beyond national jurisdiction shall be carried out exclusively for peaceful purposes.

Article 12
Notification on activities with respect to marine genetic resources and digital sequence information on marine genetic resources of areas beyond national jurisdiction

1. Parties shall take the necessary legislative, administrative or policy measures to ensure that information is notified to the Clearing-House Mechanism in accordance with this Part.

2. The following information shall be notified to the Clearing-House Mechanism six months or as early as possible prior to the collection in situ of marine genetic resources of areas beyond national jurisdiction:

(a) The nature and objectives under which the collection is carried out, including, as appropriate, any programme(s) of which it forms part;

(b) The subject matter of the research or, if known, the marine genetic resources to be targeted or collected, and the purposes for which such resources will be collected;

(d) A summary of the method and means to be used for collection, including the name, tonnage, type and class of vessels, scientific equipment and/or study methods employed;

(e) Information concerning any other contributions to proposed major programmes;

(f) The expected date of first appearance and final departure of the research vessels, or deployment of the equipment and its removal, as appropriate;

(g) The name(s) of the sponsoring institution(s) and the person in charge of the project;

(h) Opportunities for scientists of all States, in particular scientists from developing States, to be involved in or associated with the project;

(i) The extent to which it is considered that States that may need and request technical assistance, in particular developing States, should be able to participate or to be represented in the project;

(j) A data management plan prepared according to open and responsible data governance, taking into account current international practice.

3. Upon notification referred to in paragraph 2 above, the Clearing-House Mechanism shall automatically generate a “BBNJ” standardized batch identifier.

4. Where there is a material change to the information provided to the Clearing-House Mechanism prior to the planned collection, updated information shall be notified to the Clearing-House Mechanism within a reasonable period of time and no later than the start of collection in situ, when practicable.

5. Parties shall ensure that the following information, along with the “BBNJ” standardized batch identifier, is notified to the Clearing-House Mechanism as soon as it becomes available, but no later than one year from the collection in situ of marine genetic resources of areas beyond national jurisdiction:

(a) The repository or database where digital sequence information on marine genetic resources is or will be deposited;

(b) Where all marine genetic resources collected in situ are or will be deposited or held;

(c) A report detailing the geographical area from which marine genetic resources were collected, including information on the latitude, longitude and depth of collection, and, to the extent available, the findings from the activity undertaken;

(d) Any necessary updates to the data management plan provided under paragraph (2) (j) above.

6. Parties shall ensure that samples of marine genetic resources and digital sequence information on marine genetic resources of areas beyond national jurisdiction that are in repositories or databases under their jurisdiction can be identified as originating from areas beyond national jurisdiction, in accordance with current international practice and to the extent practicable.

7. Parties shall ensure that repositories, to the extent practicable, and databases under their jurisdiction prepare, on a biennial basis, an aggregate report on access to marine genetic resources and digital sequence information linked to their “BBNJ” standardized batch identifier, and make the report available to the access and benefit-sharing committee established under article 15.

8. Where marine genetic resources of areas beyond national jurisdiction, and where practicable, the digital sequence information on such resources are subject to utilization, including commercialization, by natural or juridical persons under their jurisdiction, Parties shall ensure that the following information, including the “BBNJ” standardized batch identifier, if available, be notified to the Clearing-House Mechanism as soon as such information becomes available:

(a) Where the results of the utilization, such as publications, patents granted, if available and to the extent possible, and products developed, can be found;

(b) Where available, details of the post-collection notification to the Clearing-House Mechanism related to the marine genetic resources that were the subject of utilization;

(d) The modalities envisaged for access to marine genetic resources and digital sequence information on marine genetic resources being utilized, and a data management plan for the same;

(e) Once marketed, information, if available, on sales of relevant products and any further development.

Article 13
Traditional knowledge of Indigenous Peoples and local communities associated with marine genetic resources in areas beyond national jurisdiction

Parties shall take legislative, administrative or policy measures, where relevant and as appropriate, with the aim of ensuring that traditional knowledge associated with marine genetic resources in areas beyond national jurisdiction that is held by Indigenous Peoples and local communities shall only be accessed with the free, prior and informed consent or approval and involvement of these Indigenous Peoples and local communities. Access to such traditional knowledge may be facilitated by the Clearing-House Mechanism. Access to and use of such traditional knowledge shall be on mutually agreed terms.

Article 14
Fair and equitable sharing of benefits

1. The benefits arising from activities with respect to marine genetic resources and digital sequence information on marine genetic resources of areas beyond national jurisdiction shall be shared in a fair and equitable manner in accordance with this Part and contribute to the conservation and sustainable use of marine biological diversity of areas beyond national jurisdiction.

2. Non-monetary benefits shall be shared in accordance with this Agreement in the form of, inter alia:

(a) Access to samples and sample collections in accordance with current international practice;

(b) Access to digital sequence information in accordance with current international practice;

(c) Open access to findable, accessible, interoperable and reusable (FAIR) scientific data in accordance with current international practice and open and responsible data governance;

(d) Information contained in the notifications, along with “BBNJ” standardized batch identifiers, provided in accordance with article 12, in publicly searchable and accessible forms;

(e) Transfer of marine technology in line with relevant modalities provided under Part V of this Agreement;

(f) Capacity-building, including by financing research programmes, and partnership opportunities, particularly directly relevant and substantial ones, for scientists and researchers in research projects, as well as dedicated initiatives, in particular for developing States, taking into account the special circumstances of small island developing States and of least developed countries;

(g) Increased technical and scientific cooperation, in particular with scientists from and scientific institutions in developing States;

(h) Other forms of benefits as determined by the Conference of the Parties, taking into account recommendations of the access and benefit-sharing committee established under article 15.

3. Parties shall take the necessary legislative, administrative or policy measures to ensure that marine genetic resources and digital sequence information on marine genetic resources of areas beyond national jurisdiction, together with their “BBNJ” standardized batch identifiers, subject to utilization by natural or juridical persons under their jurisdiction are deposited in publicly accessible repositories and databases, maintained either nationally or internationally, no later than three years from the start of such utilization, or as soon as they become available, taking into account current international practice.

4. Access to marine genetic resources and digital sequence information on marine genetic resources of areas beyond national jurisdiction in the repositories and databases under a Party’s jurisdiction may be subject to reasonable conditions, as follows:

(a) The need to preserve the physical integrity of marine genetic resources;

(b) The reasonable costs associated with maintaining the relevant gene bank, biorepository or database in which the sample, data or information is held;

(d) Other reasonable conditions in line with the objectives of this Agreement;and opportunities for such access on fair and most favourable terms, including on concessional and preferential terms, may be provided to researchers and research institutions from developing States.

5. Monetary benefits from the utilization of marine genetic resources and digital sequence information on marine genetic resources of areas beyond national jurisdiction, including commercialization, shall be shared fairly and equitably, through the financial mechanism established under article 52, for the conservation and sustainable use of marine biological diversity of areas beyond national jurisdiction.

6. After the entry into force of this Agreement, developed Parties shall make annual contributions to the special fund referred to in article 52. A Party’s rate of contribution shall be 50 per cent of that Party’s assessed contribution to the budget adopted by the Conference of the Parties under article 47, paragraph 6 (e). Such payment shall continue until a decision is taken by the Conference of the Parties under paragraph 7 below.

7. The Conference of the Parties shall decide on the modalities for the sharing of monetary benefits from the utilization of marine genetic resources and digital sequence information on marine genetic resources of areas beyond national jurisdiction, taking into account the recommendations of the access and benefit-sharing committee established under article 15. If all efforts to reach consensus have been exhausted, a decision shall be adopted by a three-fourths majority of the Parties present and voting. The payments shall be made through the special fund established under article 52. The modalities may include the following:

(a) Milestone payments;

(b) Payments or contributions related to the commercialization of products, including payment of a percentage of the revenue from sales of products;

(c) A tiered fee, paid on a periodic basis, based on a diversified set of indicators measuring the aggregate level of activities by a Party;

(d) Other forms as decided by the Conference of the Parties, taking into account recommendations of the access and benefit-sharing committee.

8. A Party may make a declaration at the time the Conference of the Parties adopts the modalities stating that those modalities shall not take effect for that Party for a period of up to four years, in order to allow time for necessary implementation. A Party that makes such a declaration shall continue to make the payment set out in paragraph 6 above until the new modalities take effect.

9. In deciding on the modalities for the sharing of monetary benefits from the use of digital sequence information on marine genetic resources of areas beyond national jurisdiction under paragraph 7 above, the Conference of the Parties shall take into account the recommendations of the access and benefit-sharing committee, recognizing that such modalities should be mutually supportive of and adaptable to other access and benefit-sharing instruments.

10. The Conference of the Parties, taking into account recommendations of the access and benefit-sharing committee established under article 15, shall review and assess, on a biennial basis, the monetary benefits from the utilization of marine genetic resources and digital sequence information on marine genetic resources of areas beyond national jurisdiction. The first review shall take place no later than five years after the entry into force of this Agreement. The review shall include consideration of the annual contributions referred to in paragraph 6 above.

11. Parties shall take the necessary legislative, administrative or policy measures, as appropriate, with the aim of ensuring that benefits arising from activities with respect to marine genetic resources and digital sequence information on marine genetic resources of areas beyond national jurisdiction by natural or juridical persons under their jurisdiction are shared in accordance with this Agreement.

Article 15
Access and benefit-sharing committee

1. An access and benefit-sharing committee is hereby established. It shall serve, inter alia, as a means for establishing guidelines for benefit-sharing, in accordance with article 14, providing transparency and ensuring a fair and equitable sharing of both monetary and non-monetary benefits.

2. The access and benefit-sharing committee shall be composed of 15 members possessing appropriate qualifications in related fields, so as to ensure the effective exercise of the functions of the committee. The members shall be nominated by Parties and elected by the Conference of the Parties, taking into account gender balance and equitable geographical distribution and providing for representation on the committee from developing States, including from the least developed countries, from small island developing States and from landlocked developing countries. The terms of reference and modalities for the operation of the committee shall be determined by the Conference of the Parties.

3. The committee may make recommendations to the Conference of the Parties on matters relating to this Part, including on the following matters:

(a) Guidelines or a code of conduct for activities with respect to marine genetic resources and digital sequence information on marine genetic resources of areas beyond national jurisdiction in accordance with this Part;

(b) Measures to implement decisions taken in accordance with this Part;

(d) Matters relating to this Part in relation to the Clearing-House Mechanism;

(e) Matters relating to this Part in relation to the financial mechanism established under article 52;

(f) Any other matters relating to this Part that the Conference of the Parties may request the access and benefit-sharing committee to address.

4. Each Party shall make available to the access and benefit-sharing committee, through the Clearing-House Mechanism, the information required under this Agreement, which shall include:

(a) Legislative, administrative and policy measures on access and benefit-sharing;

(b) Contact details and other relevant information on national focal points;

5. The access and benefit-sharing committee may consult and facilitate the exchange of information with relevant legal instruments and frameworks and relevant global, regional, subregional and sectoral bodies on activities under its mandate, including benefit-sharing, the use of digital sequence information on marine genetic resources, best practices, tools and methodologies, data governance and lessons learned.

6. The access and benefit-sharing committee may make recommendations to the Conference of the Parties in relation to information obtained under paragraph 5 above.

Article 16
Monitoring and transparency

1. Monitoring and transparency of activities with respect to marine genetic resources and digital sequence information on marine genetic resources of areas beyond national jurisdiction shall be achieved through notification to the Clearing-House Mechanism, through the use of “BBNJ” standardized batch identifiers in accordance with this Part and according to procedures adopted by the Conference of the Parties as recommended by the access and benefit-sharing committee.

2. Parties shall periodically submit reports to the access and benefit-sharing committee on their implementation of the provisions in this Part on activities with respect to marine genetic resources and digital sequence information on marine genetic resources of areas beyond national jurisdiction and the sharing of benefits therefrom, in accordance with this Part.

3. The access and benefit-sharing committee shall prepare a report based on the information received through the Clearing-House Mechanism and make it available to Parties, which may submit comments. The access and benefit-sharing committee shall submit the report, including comments received, for the consideration of the Conference of the Parties. The Conference of the Parties, taking into account the recommendation of the access and benefit-sharing committee, may determine appropriate guidelines for the implementation of this article, which shall take into account the national capabilities and circumstances of Parties.

PART III
MEASURES SUCH AS AREA-BASED MANAGEMENT TOOLS, INCLUDING MARINE PROTECTED AREAS

Article 17
Objectives

The objectives of this Part are to:

(a) Conserve and sustainably use areas requiring protection, including through the establishment of a comprehensive system of area-based management tools, with ecologically representative and well-connected networks of marine protected areas;

(b) Strengthen cooperation and coordination in the use of area-based management tools, including marine protected areas, among States, relevant legal instruments and frameworks and relevant global, regional, subregional and sectoral bodies;

(c) Protect, preserve, restore and maintain biological diversity and ecosystems, including with a view to enhancing their productivity and health, and strengthen resilience to stressors, including those related to climate change, ocean acidification and marine pollution;

(d) Support food security and other socioeconomic objectives, including the protection of cultural values;

(e) Support developing States Parties, in particular the least developed countries, landlocked developing countries, geographically disadvantaged States, small island developing States, coastal African States, archipelagic States and developing middle-income countries, taking into account the special circumstances of small island developing States, through capacity-building and the development and transfer of marine technology in developing, implementing, monitoring, managing and enforcing area-based management tools, including marine protected areas.

Article 18
Area of application

The establishment of area-based management tools, including marine protected areas, shall not include any areas within national jurisdiction and shall not be relied upon as a basis for asserting or denying any claims to sovereignty, sovereign rights or jurisdiction, including in respect of any disputes relating thereto. The Conference of the Parties shall not consider for decision proposals for the establishment of such area-based management tools, including marine protected areas, and in no case shall such proposals be interpreted as recognition or non-recognition of any claims to sovereignty, sovereign rights or jurisdiction.

Article 19
Proposals

1. Proposals regarding the establishment of area-based management tools, including marine protected areas, under this Part shall be submitted by Parties, individually or collectively, to the secretariat.

2. Parties shall collaborate and consult, as appropriate, with relevant stakeholders, including States and global, regional, subregional and sectoral bodies, as well as civil society, the scientific community, the private sector, Indigenous Peoples and local communities, for the development of proposals, as set out in this Part.

3. Proposals shall be formulated on the basis of the best available science and scientific information and, where available, relevant traditional knowledge of Indigenous Peoples and local communities, taking into account the precautionary approach and an ecosystem approach.

4. Proposals with regard to identified areas shall include the following key elements:

(a) A geographic or spatial description of the area that is the subject of the proposal by reference to the indicative criteria specified in Annex I;

(b) Information on any of the criteria specified in Annex I, as well as any criteria that may be further developed and revised in accordance with paragraph 5 below applied in identifying the area;

(c) Human activities in the area, including uses by Indigenous Peoples and local communities, and their possible impact, if any;

(d) A description of the state of the marine environment and biological diversity in the identified area;

(e) A description of the conservation and, where appropriate, sustainable use objectives that are to be applied to the area;

(f) A draft management plan encompassing the proposed measures and outlining proposed monitoring, research and review activities to achieve the specified objectives;

(g) The duration of the proposed area and measures, if any;

(h) Information on any consultations undertaken with States, including adjacent coastal States and/or relevant global, regional, subregional and sectoral bodies, if any;

(i) Information on area-based management tools, including marine protected areas, implemented under relevant legal instruments and frameworks and relevant global, regional, subregional and sectoral bodies;

(j) Relevant scientific input and, where available, traditional knowledge of Indigenous Peoples and local communities.

5. Indicative criteria for the identification of such areas shall include, as relevant, those specified in Annex I and may be further developed and revised as necessary by the Scientific and Technical Body for consideration and adoption by the Conference of the Parties.

6. Further requirements regarding the contents of proposals, including the modalities for the application of indicative criteria as specified in paragraph 5 above, and guidance on proposals specified in paragraph 4 (b) above shall be elaborated by the Scientific and Technical Body, as necessary, for consideration and adoption by the Conference of the Parties.

Article 20
Publicity and preliminary review of proposals

Upon receipt of a proposal in writing, the secretariat shall make the proposal publicly available and transmit it to the Scientific and Technical Body for a preliminary review. The purpose of the review is to ascertain that the proposal contains the information required under article 19, including indicative criteria described in this Part and in Annex I. The outcome of that review shall be made publicly available and shall be conveyed to the proponent by the secretariat. The proponent shall retransmit the proposal to the secretariat, having taken into account the preliminary review by the Scientific and Technical Body. The secretariat shall notify the Parties and make that retransmitted proposal publicly available and facilitate consultations pursuant to article 21.

Article 21
Consultations on and assessment of proposals

1. Consultations on proposals submitted under article 19 shall be inclusive, transparent and open to all relevant stakeholders, including States and global, regional, subregional and sectoral bodies, as well as civil society, the scientific community, Indigenous Peoples and local communities.

2. The secretariat shall facilitate consultations and gather input as follows:

(a) States, in particular adjacent coastal States, shall be notified and invited to submit, inter alia:

(i) Views on the merits and geographic scope of the proposal;

(ii) Any other relevant scientific input;

(iii) Information regarding any existing measures or activities in adjacent or related areas within national jurisdiction and beyond national jurisdiction;

(iv) Views on the potential implications of the proposal for areas within national jurisdiction;

(v) Any other relevant information;

(b) Bodies of relevant legal instruments and frameworks and relevant global, regional, subregional and sectoral bodies shall be notified and invited to submit, inter alia:

(i) Views on the merits of the proposal;

(ii) Any other relevant scientific input;

(iii) Information regarding any existing measures adopted by that instrument, framework or body for the relevant area or for adjacent areas;

(iv) Views regarding any aspects of the measures and other elements for a draft management plan identified in the proposal that fall within the competence of that body;

(v) Views regarding any relevant additional measures that fall within the competence of that instrument, framework or body;

(vi) Any other relevant information;

(c) Indigenous Peoples and local communities with relevant traditional knowledge, the scientific community, civil society and other relevant stakeholders shall be invited to submit, inter alia:

(i) Views on the merits of the proposal;

(ii) Any other relevant scientific input;

(iii) Any relevant traditional knowledge of Indigenous Peoples and local communities;

(iv) Any other relevant information.

3. Contributions received pursuant to paragraph 2 above shall be made publicly available by the secretariat.

4. In cases where the proposed measure affects areas that are entirely surrounded by the exclusive economic zones of States, proponents shall:

(a) Undertake targeted and proactive consultations, including prior notification, with such States;

(b) Consider the views and comments of such States on the proposed measure and provide written responses specifically addressing such views and comments and, where appropriate, revise the proposed measure accordingly.

5. The proponent shall consider the contributions received during the consultation period, as well as the views of and information from the Scientific and Technical Body, and, as appropriate, revise the proposal accordingly or respond to substantive contributions not reflected in the proposal.

6. The consultation period shall be time-bound.

7. The revised proposal shall be submitted to the Scientific and Technical Body, which shall assess the proposal and make recommendations to the Conference of the Parties.

8. The modalities for the consultation and assessment process, including duration, shall be further elaborated by the Scientific and Technical Body, as necessary, at its first meeting, for consideration and adoption by the Conference of the Parties, taking into account the special circumstances of small island developing States.

Article 22
Establishment of area-based management tools, including marine protected areas

1. The Conference of the Parties, on the basis of the final proposal and the draft management plan, taking into account the contributions and scientific input received during the consultation process established under this Part, and the scientific advice and recommendations of the Scientific and Technical Body:

(a) Shall take decisions on the establishment of area-based management tools, including marine protected areas, and related measures;

(b) May take decisions on measures compatible with those adopted by relevant legal instruments and frameworks and relevant global, regional, subregional and sectoral bodies, in cooperation and coordination with those instruments, frameworks and bodies;

(c) May, where proposed measures are within the competences of other global, regional, subregional or sectoral bodies, make recommendations to Parties to this Agreement and to global, regional, subregional and sectoral bodies to promote the adoption of relevant measures through such instruments, frameworks and bodies, in accordance with their respective mandates.

2. In taking decisions under this article, the Conference of the Parties shall respect the competences of, and not undermine, relevant legal instruments and frameworks and relevant global, regional, subregional and sectoral bodies.

3. The Conference of the Parties shall make arrangements for regular consultations to enhance cooperation and coordination with and among relevant legal instruments and frameworks and relevant global, regional, subregional and sectoral bodies with regard to area-based management tools, including marine protected areas, as well as coordination with regard to related measures adopted under such instruments and frameworks and by such bodies.

4. Where the achievement of the objectives and the implementation of this Part so requires, to further international cooperation and coordination with respect to the conservation and sustainable use of marine biological diversity of areas beyond national jurisdiction, the Conference of the Parties may consider and, subject to paragraphs 1 and 2 above, may decide, as appropriate, to develop a mechanism regarding existing area-based management tools, including marine protected areas, adopted by relevant legal instruments and frameworks or relevant global, regional, subregional or sectoral bodies.

5. Decisions and recommendations adopted by the Conference of the Parties in accordance with this Part shall not undermine the effectiveness of measures adopted in respect of areas within national jurisdiction and shall be made with due regard for the rights and duties of all States, in accordance with the Convention. In cases where measures proposed under this Part would affect or could reasonably be expected to affect the superjacent water above the seabed and subsoil of submarine areas over which a coastal State exercises sovereign rights in accordance with the Convention, such measures shall have due regard to the sovereign rights of such coastal States. Consultations shall be undertaken to that end, in accordance with the provisions of this Part.

6. In cases where an area-based management tool, including a marine protected area, established under this Part subsequently falls, either wholly or in part, within the national jurisdiction of a coastal State, the part within national jurisdiction shall immediately cease to be in force. The part remaining in areas beyond national jurisdiction shall remain in force until the Conference of the Parties, at its following meeting, reviews and decides whether to amend or revoke the area-based management tool, including a marine protected area, as necessary.

7. Upon the establishment of, or amendment to the competence of, a relevant legal instrument or framework or a relevant global, regional, subregional or sectoral body, any area-based management tool, including a marine protected area, or related measures adopted by the Conference of the Parties under this Part that subsequently falls within the competence of such instrument, framework or body, either wholly or in part, shall remain in force until the Conference of the Parties reviews and decides, in close cooperation and coordination with that instrument, framework or body, to maintain, amend or revoke the area-based management tool, including a marine protected area, and related measures, as appropriate.

Article 23
Decision-making

1. As a general rule, the decisions and recommendations under this Part shall be taken by consensus.

2. If no consensus is reached, decisions and recommendations under this Part shall be taken by a three-fourths majority of the Parties present and voting, before which the Conference of the Parties shall decide, by a two-thirds majority of the Parties present and voting that all efforts to reach consensus have been exhausted.

3. Decisions taken under this Part shall enter into force 120 days after the meeting of the Conference of the Parties at which they were taken and shall be binding on all Parties.

4. During the period of 120 days provided for in paragraph 3 above, any Party may, by notification in writing to the secretariat, make an objection with respect to a decision adopted under this Part, and that decision shall not be binding on that Party. An objection to a decision may be withdrawn at any time by written notification to the secretariat and, thereupon, the decision shall be binding for that Party 90 days following the date of the notification stating that the objection is withdrawn.

5. A Party making an objection under paragraph 4 above shall provide to the secretariat, in writing, at the time of making its objection, the explanation of the grounds for its objection, which shall be based on one or more of the following grounds:

(a) The decision is inconsistent with this Agreement or the rights and duties of the objecting Party in accordance with the Convention;

(b) The decision unjustifiably discriminates in form or in fact against the objecting Party;

(c) The Party cannot practicably comply with the decision at the time of the objection after making all reasonable efforts to do so.

6. A Party making an objection under paragraph 4 above shall, to the extent practicable, adopt alternative measures or approaches that are equivalent in effect to the decision to which it has objected and shall not adopt measures nor take actions that would undermine the effectiveness of the decision to which it has objected unless such measures or actions are essential for the exercise of rights and duties of the objecting Party in accordance with the Convention.

7. The objecting Party shall report to the next ordinary meeting of the Conference of the Parties following its notification under paragraph 4 above, and periodically thereafter, on its implementation of paragraph 6 above, to inform the monitoring and review under article 26.

8. An objection to a decision made in accordance with paragraph 4 above may only be renewed if the objecting Party considers it still necessary, every three years after the entry into force of the decision, by written notification to the secretariat. Such written notification shall include an explanation of the grounds of its initial objection.

9. If no notification of renewal pursuant to paragraph 8 above is received, the objection shall be considered automatically withdrawn and, thereupon, the decision shall be binding for that Party 120 days after that objection is automatically withdrawn. The secretariat shall notify the Party 60 days prior to the date on which the objection will be automatically withdrawn.

10. Decisions of the Conference of the Parties adopted under this Part, and objections to those decisions, shall be made publicly available by the secretariat and shall be transmitted to all States and relevant legal instruments and frameworks and relevant global, regional, subregional and sectoral bodies.

Article 24
Emergency measures

1. The Conference of the Parties shall take decisions to adopt measures in areas beyond national jurisdiction, to be applied on an emergency basis, if necessary, when a natural phenomenon or human-caused disaster has caused, or is likely to cause, serious or irreversible harm to marine biological diversity of areas beyond national jurisdiction, to ensure that the serious or irreversible harm is not exacerbated.

2. Measures adopted under this article shall be considered necessary only if, following consultation with relevant legal instruments or frameworks or relevant global, regional, subregional or sectoral bodies, the serious or irreversible harm cannot be managed in a timely manner through the application of the other articles of this Agreement or by a relevant legal instrument or framework or a relevant global, regional, subregional or sectoral body.

3. Measures adopted on an emergency basis shall be based on the best available science and scientific information and, where available, relevant traditional knowledge of Indigenous Peoples and local communities and shall take into account the precautionary approach. Such measures may be proposed by Parties or recommended by the Scientific and Technical Body and may be adopted intersessionally. The measures shall be temporary and must be reconsidered for decision at the next meeting of the Conference of the Parties following their adoption.

4. The measures shall terminate two years following their entry into force or shall be terminated earlier by the Conference of the Parties upon being replaced by area-based management tools, including marine protected areas, and related measures established in accordance with this Part, or by measures adopted by a relevant legal instrument or framework or relevant global, regional, subregional or sectoral body, or by a decision of the Conference of the Parties when the circumstances that necessitated the measure cease to exist.

5. Procedures and guidance for the establishment of emergency measures, including consultation procedures, shall be elaborated by the Scientific and Technical Body, as necessary, for consideration and adoption by the Conference of the Parties at its earliest opportunity. Such procedures shall be inclusive and transparent.

Article 25
Implementation

1. Parties shall ensure that activities under their jurisdiction or control that take place in areas beyond national jurisdiction are conducted consistently with the decisions adopted under this Part.

2. Nothing in this Agreement shall prevent a Party from adopting more stringent measures with respect to its nationals and vessels or with regard to activities under its jurisdiction or control in addition to those adopted under this Part, in accordance with international law and in support of the objectives of the Agreement.

3. The implementation of the measures adopted under this Part should not impose a disproportionate burden on Parties that are small island developing States or least developed countries, directly or indirectly.

4. Parties shall promote, as appropriate, the adoption of measures within relevant legal instruments and frameworks and relevant global, regional, subregional and sectoral bodies of which they are members, to support the implementation of the decisions and recommendations made by the Conference of the Parties under this Part.

5. Parties shall encourage those States that are entitled to become Parties to this Agreement, in particular those whose activities, vessels or nationals operate in an area that is the subject of an established area-based management tool, including a marine protected area, to adopt measures supporting the decisions and recommendations of the Conference of the Parties on area-based management tools, including marine protected areas, established under this Part.

6. A Party that is not a party to or a participant in a relevant legal instrument or framework, or a member of a relevant global, regional, subregional or sectoral body, and that does not otherwise agree to apply the measures established under such instruments and frameworks and by such bodies shall not be discharged from the obligation to cooperate, in accordance with the Convention and this Agreement, in the conservation and sustainable use of marine biological diversity of areas beyond national jurisdiction.

Article 26
Monitoring and review

1. Parties shall, individually or collectively, report to the Conference of the Parties on the implementation of area-based management tools, including marine protected areas, established under this Part and related measures. Such reports, as well as the information and the review referred to in paragraphs 2 and 3 below, respectively, shall be made publicly available by the secretariat.

2. The relevant legal instruments and frameworks and relevant global, regional, subregional and sectoral bodies shall be invited to provide information to the Conference of the Parties on the implementation of measures that they have adopted to achieve the objectives of area-based management tools, including marine protected areas, established under this Part.

3. Area-based management tools, including marine protected areas, established under this Part, including related measures, shall be monitored and periodically reviewed by the Scientific and Technical Body, taking into account the reports and information referred to in paragraphs 1 and 2 above, respectively.

4. In the review referred to in paragraph 3 above, the Scientific and Technical Body shall assess the effectiveness of area-based management tools, including marine protected areas, established under this Part, including related measures and the progress made in achieving their objectives, and provide advice and recommendations to the Conference of the Parties.

5. Following the review, the Conference of the Parties shall, as necessary, take decisions or recommendations on the amendment, extension or revocation of area-based management tools, including marine protected areas, and any related measures adopted by the Conference of the Parties, on the basis of the best available science and scientific information and, where available, relevant traditional knowledge of Indigenous Peoples and local communities, taking into account the precautionary approach and an ecosystem approach.

PART IV
ENVIRONMENTAL IMPACT ASSESSMENTS

Article 27
Objectives

The objectives of this Part are to:

(a) Operationalize the provisions of the Convention on environmental impact assessment for areas beyond national jurisdiction by establishing processes, thresholds and other requirements for conducting and reporting assessments by Parties;

(b) Ensure that activities covered by this Part are assessed and conducted to prevent, mitigate and manage significant adverse impacts for the purpose of protecting and preserving the marine environment;

(d) Provide for strategic environmental assessments;

(e) Achieve a coherent environmental impact assessment framework for activities in areas beyond national jurisdiction;

(f) Build and strengthen the capacity of Parties, particularly developing States Parties, in particular the least developed countries, landlocked developing countries, geographically disadvantaged States, small island developing States, coastal African States, archipelagic States and developing middle-income countries, to prepare, conduct and evaluate environmental impact assessments and strategic environmental assessments in support of the objectives of this Agreement.

Article 28
Obligation to conduct environmental impact assessments

1. Parties shall ensure that the potential impacts on the marine environment of planned activities under their jurisdiction or control that take place in areas beyond national jurisdiction are assessed as set out in this Part before they are authorized.

2. When a Party with jurisdiction or control over a planned activity that is to be conducted in marine areas within national jurisdiction determines that the activity may cause substantial pollution of or significant and harmful changes to the marine environment in areas beyond national jurisdiction, that Party shall ensure that an environmental impact assessment of such activity is conducted in accordance with this Part or that an environmental impact assessment is conducted under the Party’s national process. A Party conducting such an assessment under its national process shall:

(a) Make relevant information available through the Clearing-House Mechanism, in a timely manner, during the national process;

(b) Ensure that the activity is monitored in a manner consistent with the requirements of its national process;

(c) Ensure that environmental impact assessment reports and any relevant monitoring reports are made available through the Clearing-House Mechanism as set out in this Agreement.

3. Upon receiving the information referred to in paragraph 2 (a) above, the Scientific and Technical Body may provide comments to the Party with jurisdiction or control over the planned activity.

Article 29
Relationship between this Agreement and environmental impact assessment processes under relevant legal instruments and frameworks and relevant global, regional, subregional and sectoral bodies

1. Parties shall promote the use of environmental impact assessments and the adoption and implementation of the standards and/or guidelines developed under article 38 in relevant legal instruments and frameworks and relevant global, regional, subregional and sectoral bodies of which they are members.

2. The Conference of the Parties shall develop mechanisms under this Part for the Scientific and Technical Body to collaborate with relevant legal instruments and frameworks and relevant global, regional, subregional and sectoral bodies that regulate activities in areas beyond national jurisdiction or protect the marine environment.

3. When developing or updating standards or guidelines for the conduct of environmental impact assessments of activities in areas beyond national jurisdiction by Parties to this Agreement under article 38, the Scientific and Technical Body shall, as appropriate, collaborate with relevant legal instruments and frameworks and relevant global, regional, subregional and sectoral bodies.

4. It is not necessary to conduct a screening or an environmental impact assessment of a planned activity in areas beyond national jurisdiction, provided that the Party with jurisdiction or control over the planned activity determines:

(a) That the potential impacts of the planned activity or category of activity have been assessed in accordance with the requirements of other relevant legal instruments or frameworks or by relevant global, regional, subregional or sectoral bodies;

(b) That:

(i) the assessment already undertaken for the planned activity is equivalent to the one required under this Part, and the results of the assessment are taken into account; or

(ii) the regulations or standards of the relevant legal instruments or frameworks or relevant global, regional, subregional or sectoral bodies arising from the assessment were designed to prevent, mitigate or manage potential impacts below the threshold for environmental impact assessments under this Part, and they have been complied with.

5. When an environmental impact assessment for a planned activity in areas beyond national jurisdiction has been conducted under a relevant legal instrument or framework or a relevant global, regional, subregional or sectoral body, the Party concerned shall ensure that the environmental impact assessment report is published through the Clearing-House Mechanism.

6. Unless the planned activities that meet the criteria set out in paragraph 4 (b) (i) above are subject to monitoring and review under a relevant legal instrument or framework or relevant global, regional, subregional or sectoral body, Parties shall monitor and review the activities and ensure that the monitoring and review reports are published through the Clearing-House Mechanism.

Article 30
Thresholds and factors for conducting environmental impact assessments

1. When a planned activity may have more than a minor or transitory effect on the marine environment, or the effects of the activity are unknown or poorly understood, the Party with jurisdiction or control of the activity shall conduct a screening of the activity under article 31, using the factors set out in paragraph 2 below, and:

(a) The screening shall be sufficiently detailed for the Party to assess whether it has reasonable grounds for believing that the planned activity may cause substantial pollution of or significant and harmful changes to the marine environment and shall include:

(i) A description of the planned activity, including its purpose, location, duration and intensity; and

(ii) An initial analysis of the potential impacts, including consideration of cumulative impacts and, as appropriate, alternatives to the planned activity;

(b) If it is determined on the basis of the screening that the Party has reasonable grounds for believing that the activity may cause substantial pollution of or significant and harmful changes to the marine environment, an environmental impact assessment shall be conducted in accordance with the provisions of this Part.

2. When determining whether planned activities under their jurisdiction or control meet the threshold set out in paragraph 1 above, Parties shall consider the following non-exhaustive factors:

(a) The type of and technology used for the activity and the manner in which it is to be conducted;

(b) The duration of the activity;

(d) The characteristics and ecosystem of the location (including areas of particular ecological or biological significance or vulnerability);

(e) The potential impacts of the activity, including the potential cumulative impacts and the potential impacts in areas within national jurisdiction;

(f) The extent to which the effects of the activity are unknown or poorly understood;

(g) Other relevant ecological or biological criteria.

Article 31
Process for environmental impact assessments

1. Parties shall ensure that the process for conducting an environmental impact assessment pursuant to this Part includes the following steps:

(a) Screening. Parties shall undertake screening, in a timely manner, to determine whether an environmental impact assessment is required in respect of a planned activity under its jurisdiction or control, in accordance with article 30, and make its determination publicly available:

(i) If a Party determines that an environmental impact assessment is not required for a planned activity under its jurisdiction or control, it shall make relevant information, including under article 30, paragraph 1 (a), publicly available through the Clearing-House Mechanism under this Agreement;

(ii) On the basis of the best available science and scientific information and, where available, relevant traditional knowledge of Indigenous Peoples and local communities, a Party may register its views on the potential impacts of a planned activity on which a determination has been made in accordance with subparagraph (a) (i) above with the Party that made the determination and the Scientific and Technical Body, within 40 days of the publication thereof;

(iii) If the Party that registered its views expressed concerns on the potential impacts of a planned activity on which the determination was made, the Party that made that determination shall give consideration to such concerns and may review its determination;

(iv) Upon consideration of the concerns registered by a Party under subparagraph (a) (ii) above, the Scientific and Technical Body shall consider and may evaluate the potential impacts of the planned activity on the basis of the best available science and scientific information and, where available, relevant traditional knowledge of Indigenous Peoples and local communities and, as appropriate, may make recommendations to the Party that made the determination after giving that Party an opportunity to respond to the concerns registered and taking into account such response;

(v) The Party that made the determination under subparagraph (a) (i) above shall give consideration to any recommendations of the Scientific and Technical Body;

(vi) The registration of views and the recommendations of the Scientific and Technical Body shall be made publicly available, including through the Clearing-House Mechanism;

(b) Scoping. Parties shall ensure that key environmental and any associated impacts, such as economic, social, cultural and human health impacts, including potential cumulative impacts and impacts in areas within national jurisdiction, as well as alternatives to the planned activity, if any, to be included in the environmental impact assessments that shall be conducted under this Part, are identified. The scope shall be defined by using the best available science and scientific information and, where available, relevant traditional knowledge of Indigenous Peoples and local communities;

(c) Impact assessment and evaluation. Parties shall ensure that the impacts of planned activities, including cumulative impacts and impacts in areas within national jurisdiction, are assessed and evaluated using the best available science and scientific information and, where available, relevant traditional knowledge of Indigenous Peoples and local communities;

(d) Prevention, mitigation and management of potential adverse effects. Parties shall ensure that:

(i) Measures to prevent, mitigate and manage potential adverse effects of the planned activities under their jurisdiction or control are identified and analysed to avoid significant adverse impacts. Such measures may include the consideration of alternatives to the planned activity under their jurisdiction or control;

(ii) Where appropriate, these measures are incorporated into an environmental management plan;

(e) Parties shall ensure public notification and consultation in accordance with article 32;

(f) Parties shall ensure the preparation and publication of an environmental impact assessment report in accordance with article 33.

2. Parties may conduct joint environmental impact assessments, in particular for planned activities under the jurisdiction or control of small island developing States.

3. A roster of experts shall be created under the Scientific and Technical Body. Parties with capacity constraints may request advice and assistance from those experts to conduct and evaluate screenings and environmental impact assessments for a planned activity under their jurisdiction or control. The experts cannot be appointed to another part of the environmental impact assessment process of the same activity. The Party that requested the advice and assistance shall ensure that such environmental impact assessments are submitted to it for review and decision-making.

Article 32
Public notification and consultation

1. Parties shall ensure timely public notification of a planned activity, including by publication through the Clearing-House Mechanism and through the secretariat, and planned and effective time-bound opportunities, as far as practicable, for participation by all States, in particular adjacent coastal States and any other States adjacent to the activity when they are potentially most affected States, and stakeholders in the environmental impact assessment process. Notification and opportunities for participation, including through the submission of comments, shall take place throughout the environmental impact assessment process, as appropriate, including when identifying the scope of an environmental impact assessment under article 31, paragraph 1 (b), and when a draft environmental impact assessment report has been prepared under article 33, before a decision is made as to whether to authorize the activity.

2. Potentially most affected States shall be determined by taking into account the nature and potential effects on the marine environment of the planned activity and shall include:

(a) Coastal States whose exercise of sovereign rights for the purpose of exploring, exploiting, conserving or managing natural resources may reasonably be believed to be affected by the activity;

(b) States that carry out, in the area of the planned activity, human activities, including economic activities, that may reasonably be believed to be affected.

3. Stakeholders in this process include Indigenous Peoples and local communities with relevant traditional knowledge, relevant global, regional, subregional and sectoral bodies, civil society, the scientific community and the public.

4. Public notification and consultation shall, in accordance with article 48, paragraph 3, be inclusive and transparent, be conducted in a timely manner and be targeted and proactive when involving small island developing States.

5. Substantive comments received during the consultation process, including from adjacent coastal States and any other States adjacent to the planned activity when they are potentially most affected States, shall be considered and responded to or addressed by Parties. Parties shall give particular regard to comments concerning potential impacts in areas within national jurisdiction and provide written responses, as appropriate, specifically addressing such comments, including regarding any additional measures meant to address those potential impacts. Parties shall make public the comments received and the responses or descriptions of the manner in which they were addressed.

6. Where a planned activity affects areas of the high seas that are entirely surrounded by the exclusive economic zones of States, Parties shall:

(a) Undertake targeted and proactive consultations, including prior notification, with such surrounding States;

(b) Consider the views and comments of those surrounding States on the planned activity and provide written responses specifically addressing such views and comments and, as appropriate, revise the planned activity accordingly.

7. Parties shall ensure access to information related to the environmental impact assessment process under this Agreement. Notwithstanding this, Parties shall not be required to disclose confidential or proprietary information. The fact that confidential or proprietary information has been redacted shall be indicated in public documents.

Article 33
Environmental impact assessment reports

1. Parties shall ensure the preparation of an environmental impact assessment report for any such assessment undertaken pursuant to this Part.

2. The environmental impact assessment report shall include, at a minimum, the following information: a description of the planned activity, including its location; a description of the results of the scoping exercise; a baseline assessment of the marine environment likely to be affected; a description of potential impacts, including potential cumulative impacts and any impacts in areas within national jurisdiction; a description of potential prevention, mitigation and management measures; a description of uncertainties and gaps in knowledge; information on the public consultation process; a description of the consideration of reasonable alternatives to the planned activity; a description of follow-up actions, including an environmental management plan; and a non-technical summary.

3. The Party shall make the draft environmental impact assessment report available through the Clearing-House Mechanism during the public consultation process, to provide an opportunity for the Scientific and Technical Body to consider and evaluate the report.

4. The Scientific and Technical Body, as appropriate and in a timely manner, may make comments to the Party on the draft environmental impact assessment report. The Party shall give consideration to any comments made by the Scientific and Technical Body.

5. Parties shall publish the reports of the environmental impact assessments, including through the Clearing-House Mechanism. The secretariat shall ensure that all Parties are notified in a timely manner when reports are published through the Clearing-House Mechanism.

6. Final environmental impact assessment reports shall be considered by the Scientific and Technical Body, on the basis of relevant practices, procedures and knowledge under this Agreement, for the purpose of developing guidelines, including the identification of best practices.

7. A selection of the published information used in the screening process to make decisions on whether to conduct an environmental impact assessment, in accordance with articles 30 and 31, shall be considered and reviewed by the Scientific and Technical Body, on the basis of relevant practices, procedures and knowledge under this Agreement, for the purpose of developing guidelines, including the identification of best practices.

Article 34
Decision-making

1. A Party under whose jurisdiction or control a planned activity falls shall be responsible for determining if it may proceed.

2. When determining whether the planned activity may proceed under this Part, full account shall be taken of an environmental impact assessment conducted in accordance with this Part. A decision to authorize the planned activity under the jurisdiction or control of a Party shall only be made when, taking into account mitigation or management measures, the Party has determined that it has made all reasonable efforts to ensure that the activity can be conducted in a manner consistent with the prevention of significant adverse impacts on the marine environment.

3. Decision documents shall clearly outline any conditions of approval related to mitigation measures and follow-up requirements. Decision documents shall be made public, including through the Clearing-House Mechanism.

4. At the request of a Party, the Conference of the Parties may provide advice and assistance to that Party when determining whether a planned activity under its jurisdiction or control may proceed.

Article 35
Monitoring of impacts of authorized activities

Parties shall, by using the best available science and scientific information and, where available, the relevant traditional knowledge of Indigenous Peoples and local communities, keep under surveillance the impacts of any activities in areas beyond national jurisdiction that they permit or in which they engage in order to determine whether these activities are likely to pollute or have adverse impacts on the marine environment. In particular, each Party shall monitor the environmental and any associated impacts, such as economic, social, cultural and human health impacts, of an authorized activity under their jurisdiction or control in accordance with the conditions set out in the approval of the activity.

Article 36
Reporting on impacts of authorized activities

1. Parties, whether acting individually or collectively, shall periodically report on the impacts of the authorized activity and the results of the monitoring required under article 35.

2. Monitoring reports shall be made public, including through the Clearing-House Mechanism, and the Scientific and Technical Body may consider and evaluate the monitoring reports.

3. Monitoring reports shall be considered by the Scientific and Technical Body, on the basis of relevant practices, procedures and knowledge under this Agreement, for the purpose of developing guidelines on the monitoring of impacts of authorized activities, including the identification of best practices.

Article 37
Review of authorized activities and their impacts

1. Parties shall ensure that the impacts of the authorized activity monitored pursuant to article 35 are reviewed.

2. Should the Party with jurisdiction or control over the activity identify significant adverse impacts that either were not foreseen in the environmental impact assessment, in nature or severity, or that arise from a breach of any of the conditions set out in the approval of the activity, the Party shall review its decision authorizing the activity, notify the Conference of the Parties, other Parties and the public, including through the Clearing-House Mechanism, and:

(a) Require that measures be proposed and implemented to prevent, mitigate and/or manage those impacts or take any other necessary action and/or halt the activity, as appropriate; and

(b) Evaluate, in a timely manner, any measures implemented or actions taken under subparagraph (a) above.

3. On the basis of the reports received under article 36, the Scientific and Technical Body may notify the Party that authorized the activity if it considers that the activity may have significant adverse impacts that were either not foreseen in the environmental impact assessment or that arise from a breach of any conditions of approval of the authorized activity and, as appropriate, may make recommendations to the Party.

4. (a) On the basis of the best available science and scientific information and, where available, relevant traditional knowledge of Indigenous Peoples and local communities, a Party may register its concerns, with the Party that authorized the activity and with the Scientific and Technical Body, that the authorized activity may have significant adverse impacts that were either not foreseen in the environmental impact assessment, in nature or severity, or that arise from a breach of any conditions of approval of the authorized activity;

(b) The Party that authorized the activity shall give consideration to such concerns;

(c) Upon consideration of the concerns registered by a Party, the Scientific and Technical Body shall consider and may evaluate the matter based on the best available science and scientific information and, where available, relevant traditional knowledge of Indigenous Peoples and local communities and may notify the Party that authorized the activity, if it considers that such activity may have significant adverse impacts that were either not foreseen in the environmental impact assessment or that arise from a breach of any conditions of approval of the authorized activity and, after giving that Party an opportunity to respond to the concerns registered and taking into account such response and as appropriate, may make recommendations to the Party that authorized the activity;

(d) The registration of concerns, any notifications issued and any recommendations made by the Scientific and Technical Body shall be made publicly available, including through the Clearing-House Mechanism;

(e) The Party that authorized the activity shall give consideration to any notifications issued and any recommendations made by the Scientific and Technical Body.

5. All States, in particular adjacent coastal States and any other States adjacent to the activity when they are potentially most affected States, and stakeholders shall be kept informed through the Clearing-House Mechanism and may be consulted in the monitoring, reporting and review processes in respect of an activity authorized under this Agreement.

6. Parties shall publish, including through the Clearing-House Mechanism:

(a) Reports on the review of the impacts of the authorized activity;

(b) Decision documents, including a record of the reasons for the decision by the Party, when a Party has changed its decision authorizing the activity.

Article 38
Standards and/or guidelines to be developed by the Scientific and Technical Body related to environmental impact assessments

1. The Scientific and Technical Body shall develop standards or guidelines for consideration and adoption by the Conference of the Parties on:

(a) The determination of whether the thresholds for the conduct of a screening or an environmental impact assessment under article 30 have been met or exceeded for planned activities, including on the basis of the non-exhaustive factors set out in paragraph 2 of that article;

(b) The assessment of cumulative impacts in areas beyond national jurisdiction and how those impacts should be taken into account in the environmental impact assessment process;

(c) The assessment of impacts, in areas within national jurisdiction, of planned activities in areas beyond national jurisdiction and how those impacts should be taken into account in the environmental impact assessment process;

(d) The public notification and consultation process under article 32, including the determination of what constitutes confidential or proprietary information;

(e) The required content of environmental impact assessment reports and published information used in the screening process pursuant to article 33, including best practices;

(f) The monitoring of and reporting on the impacts of authorized activities as set out in articles 35 and 36, including the identification of best practices;

(g) The conduct of strategic environmental assessments.

2. The Scientific and Technical Body may also develop standards and guidelines for consideration and adoption by the Conference of the Parties, including on:

(a) An indicative non-exhaustive list of activities that require or do not require an environmental impact assessment, as well as any criteria related to those activities, which shall be periodically updated;

(b) The conduct of environmental impact assessments by Parties to this Agreement in areas identified as requiring protection or special attention.

3. Any standard shall be set out in an annex to this Agreement, in accordance with article 74.

Article 39
Strategic environmental assessments

1. Parties shall, individually or in cooperation with other Parties, consider conducting strategic environmental assessments for plans and programmes relating to activities under their jurisdiction or control, to be conducted in areas beyond national jurisdiction, in order to assess the potential effects of such plans or programmes, as well as of alternatives, on the marine environment.

2. The Conference of the Parties may conduct a strategic environmental assessment of an area or region to collate and synthesize the best available information about the area or region, assess current and potential future impacts and identify data gaps and research priorities.

3. When undertaking environmental impact assessments pursuant to this Part, Parties shall take into account the results of relevant strategic environmental assessments carried out under paragraphs 1 and 2 above, where available.

4. The Conference of the Parties shall develop guidance on the conduct of each category of strategic environmental assessment described in this article.

PART V
CAPACITY-BUILDING AND THE TRANSFER OF MARINE TECHNOLOGY

Article 40
Objectives

The objectives of this Part are to:

(a) Assist Parties, in particular developing States Parties, in implementing the provisions of this Agreement, to achieve its objectives;

(b) Enable inclusive, equitable and effective cooperation and participation in the activities undertaken under this Agreement;

(c) Develop the marine scientific and technological capacity, including with respect to research, of Parties, in particular developing States Parties, with regard to the conservation and sustainable use of marine biological diversity of areas beyond national jurisdiction, including through access to marine technology by, and the transfer of marine technology to, developing States Parties;

(d) Increase, disseminate and share knowledge on the conservation and sustainable use of marine biological diversity of areas beyond national jurisdiction;

(e) More specifically, support developing States Parties, in particular the least developed countries, landlocked developing countries, geographically disadvantaged States, small island developing States, coastal African States, archipelagic States and developing middle-income countries, through capacity-building and the development and transfer of marine technology under this Agreement, in achieving the objectives relating to:

(i) Marine genetic resources, including the sharing of benefits, as reflected in article 9;

(ii) Measures such as area-based management tools, including marine protected areas, as reflected in article 17;

(iii) Environmental impact assessments, as reflected in article 27.

Article 41
Cooperation in capacity-building and the transfer of marine technology

1. Parties shall cooperate, directly or through relevant legal instruments and frameworks and relevant global, regional, subregional and sectoral bodies, to assist Parties, in particular developing States Parties, in achieving the objectives of this Agreement through capacity-building and the development and transfer of marine science and marine technology.

2. In providing capacity-building and the transfer of marine technology under this Agreement, Parties shall cooperate at all levels and in all forms, including through partnerships with and involving all relevant stakeholders, such as, where appropriate, the private sector, civil society, and Indigenous Peoples and local communities as holders of traditional knowledge, as well as through strengthening cooperation and coordination between relevant legal instruments and frameworks and relevant global, regional, subregional and sectoral bodies.

3. In giving effect to this Part, Parties shall give full recognition to the special requirements of developing States Parties, in particular the least developed countries, landlocked developing countries, geographically disadvantaged States, small island developing States, coastal African States, archipelagic States and developing middle-income countries. Parties shall ensure that the provision of capacity-building and the transfer of marine technology is not conditional on onerous reporting requirements.

Article 42
Modalities for capacity-building and for the transfer of marine technology

1. Parties, within their capabilities, shall ensure capacity-building for developing States Parties and shall cooperate to achieve the transfer of marine technology, in particular to developing States Parties that need and request it, taking into account the special circumstances of small island developing States and of least developed countries, in accordance with the provisions of this Agreement.

2. Parties shall provide, within their capabilities, resources to support such capacity-building and the development and transfer of marine technology and to facilitate access to other sources of support, taking into account their national policies, priorities, plans and programmes.

3. Capacity-building and the transfer of marine technology should be a country-driven, transparent, effective and iterative process that is participatory, cross-cutting and gender-responsive. It shall build upon, as appropriate, and not duplicate existing programmes and be guided by lessons learned, including those from capacity-building and transfer of marine technology activities under relevant legal instruments and frameworks and relevant global, regional, subregional and sectoral bodies. Insofar as possible, it shall take into account these activities with a view to maximizing efficiency and results.

4. Capacity-building and the transfer of marine technology shall be based on and be responsive to the needs and priorities of developing States Parties, taking into account the special circumstances of small island developing States and of least developed countries, identified through needs assessments on an individual case-by-case, subregional or regional basis. Such needs and priorities may be self-assessed or facilitated through the capacity-building and transfer of marine technology committee and the Clearing-House Mechanism.

Article 43
Additional modalities for the transfer of marine technology

1. Parties share a long-term vision of the importance of fully realizing technology development and transfer for inclusive, equitable and effective cooperation and participation in the activities undertaken under this Agreement and in order to fully achieve its objectives.

2. The transfer of marine technology undertaken under this Agreement shall take place on fair and most favourable terms, including on concessional and preferential terms, and in accordance with mutually agreed terms and conditions as well as the objectives of this Agreement.

3. Parties shall promote and encourage economic and legal conditions for the transfer of marine technology to developing States Parties, taking into account the special circumstances of small island developing States and of least developed countries, which may include providing incentives to enterprises and institutions.

4. The transfer of marine technology shall take into account all rights over such technologies and be carried out with due regard for all legitimate interests, including, inter alia, the rights and duties of holders, suppliers and recipients of marine technology and taking into particular consideration the interests and needs of developing States for the attainment of the objectives of this Agreement.

5. Marine technology transferred pursuant to this Part shall be appropriate, relevant and, to the extent possible, reliable, affordable, up to date, environmentally sound and available in an accessible form for developing States Parties, taking into account the special circumstances of small island developing States and of least developed countries.

Article 44
Types of capacity-building and of the transfer of marine technology

1. In support of the objectives set out in article 40, the types of capacity-building and of the transfer of marine technology may include, but are not limited to, support for the creation or enhancement of the human, financial management, scientific, technological, organizational, institutional and other resource capabilities of Parties, such as:

(a) The sharing and use of relevant data, information, knowledge and research results;

(b) Information dissemination and awareness-raising, including with respect to relevant traditional knowledge of Indigenous Peoples and local communities, in line with the free, prior and informed consent of these Indigenous Peoples and, as appropriate, local communities;

(c) The development and strengthening of relevant infrastructure, including equipment and capacity of personnel for its use and maintenance;

(d) The development and strengthening of institutional capacity and national regulatory frameworks or mechanisms;

(e) The development and strengthening of human and financial management resource capabilities and of technical expertise through exchanges, research collaboration, technical support, education and training and the transfer of marine technology;

(f) The development and sharing of manuals, guidelines and standards;

(g) The development of technical, scientific and research and development programmes;

(h) The development and strengthening of capacities and technological tools for effective monitoring, control and surveillance of activities within the scope of this Agreement.

2. Further details concerning the types of capacity-building and of the transfer of marine technology identified in this article are elaborated in Annex II.

3. The Conference of the Parties, taking account of the recommendations of the capacity-building and transfer of marine technology committee, shall periodically, as necessary, review, assess and further develop and provide guidance on the indicative and non-exhaustive list of types of capacity-building and of transfer of marine technology elaborated in Annex II, to reflect technological progress and innovation and to respond and adapt to the evolving needs of States, subregions and regions.

Article 45
Monitoring and review

1. Capacity-building and the transfer of marine technology undertaken in accordance with the provisions of this Part shall be monitored and reviewed periodically.

2. The monitoring and review referred to in paragraph 1 above shall be carried out by the capacity-building and transfer of marine technology committee under the authority of the Conference of the Parties and shall be aimed at:

(a) Assessing and reviewing the needs and priorities of developing States Parties in terms of capacity-building and the transfer of marine technology, paying particular attention to the special requirements of developing States Parties and to the special circumstances of small island developing States and of least developed countries, in accordance with article 42, paragraph 4;

(b) Reviewing the support required, provided and mobilized, as well as gaps in meeting the assessed needs of developing States Parties in relation to this Agreement;

(c) Identifying and mobilizing funds under the financial mechanism established under article 52 to develop and implement capacity-building and the transfer of marine technology, including for the conduct of needs assessments;

(d) Measuring performance on the basis of agreed indicators and reviewing results-based analyses, including on the output, outcomes, progress and effectiveness of capacity-building and transfer of marine technology under this Agreement, as well as successes and challenges;

(e) Making recommendations for follow-up activities, including on how capacity-building and the transfer of marine technology could be further enhanced to allow developing States Parties, taking into account the special circumstances of small island developing States and of least developed countries, to strengthen their implementation of the Agreement in order to achieve its objectives.

3. In supporting the monitoring and review of capacity-building and the transfer of marine technology, Parties shall submit reports to the capacity-building and transfer of marine technology committee. Those reports should be in a format and at intervals to be determined by the Conference of the Parties, taking into account the recommendations of the capacity-building and transfer of marine technology committee. In submitting their reports, Parties shall take into account, where applicable, input from regional and subregional bodies on capacity-building and the transfer of marine technology. The reports submitted by Parties, as well as any input from regional and subregional bodies on capacity-building and the transfer of marine technology, should be made publicly available. The Conference of the Parties shall ensure that reporting requirements should be streamlined and not onerous, in particular for developing States Parties, including in terms of costs and time requirements.

Article 46
Capacity-building and transfer of marine technology committee

1. A capacity-building and transfer of marine technology committee is hereby established.

2. The committee shall consist of members possessing appropriate qualifications and expertise, to serve objectively in the best interest of the Agreement, nominated by Parties and elected by the Conference of the Parties, taking into account gender balance and equitable geographical distribution and providing for representation on the committee from the least developed countries, from the small island developing States and from the landlocked developing countries. The terms of reference and modalities for the operation of the committee shall be decided by the Conference of the Parties at its first meeting.

3. The committee shall submit reports and recommendations that the Conference of the Parties shall consider and take action on as appropriate.

PART VI
INSTITUTIONAL ARRANGEMENTS

Article 47
Conference of the Parties

1. A Conference of the Parties is hereby established.

2. The first meeting of the Conference of the Parties shall be convened by the Secretary-General of the United Nations no later than one year after the entry into force of this Agreement. Thereafter, ordinary meetings of the Conference of the Parties shall be held at regular intervals to be determined by the Conference of the Parties. Extraordinary meetings of the Conference of the Parties may be held at other times, in accordance with the rules of procedure.

3. The Conference of the Parties shall ordinarily meet at the seat of the secretariat or at United Nations Headquarters.

4. The Conference of the Parties shall by consensus adopt, at its first meeting, rules of procedure for itself and its subsidiary bodies, financial rules governing its funding and the funding of the secretariat and any subsidiary bodies and, thereafter, rules of procedure and financial rules for any further subsidiary body that it may establish. Until such time as the rules of procedure have been adopted, the rules of procedure of the intergovernmental conference on an international legally binding instrument under the United Nations Convention on the Law of the Sea on the conservation and sustainable use of marine biological diversity of areas beyond national jurisdiction shall apply.

5. The Conference of the Parties shall make every effort to adopt decisions and recommendations by consensus. Except as otherwise provided in this Agreement, if all efforts to reach consensus have been exhausted, decisions and recommendations of the Conference of the Parties on questions of substance shall be adopted by a two-thirds majority of the Parties present and voting, and decisions on questions of procedure shall be adopted by a majority of the Parties present and voting.

6. The Conference of the Parties shall keep under review and evaluation the implementation of this Agreement and, for this purpose, shall:

(a) Adopt decisions and recommendations related to the implementation of this Agreement;

(b) Review and facilitate the exchange of information among Parties relevant to the implementation of this Agreement;

(c) Promote, including by establishing appropriate processes, cooperation and coordination with and among relevant legal instruments and frameworks and relevant global, regional, subregional and sectoral bodies, with a view to promoting coherence among efforts towards the conservation and sustainable use of marine biological diversity of areas beyond national jurisdiction;

(d) Establish such subsidiary bodies as deemed necessary to support the implementation of this Agreement;

(e) Adopt a budget by a three-fourths majority of the Parties present and voting if all efforts to reach consensus have been exhausted, at such frequency and for such a financial period as it may determine;

(f) Undertake other functions identified in this Agreement or as may be required for its implementation.

7. The Conference of the Parties may decide to request the International Tribunal for the Law of the Sea to give an advisory opinion on a legal question on the conformity with this Agreement of a proposal before the Conference of the Parties on any matter within its competence. A request for an advisory opinion shall not be sought on a matter within the competences of other global, regional, subregional or sectoral bodies, or on a matter that necessarily involves the concurrent consideration of any dispute concerning sovereignty or other rights over continental or insular land territory or a claim thereto, or the legal status of an area as within national jurisdiction. The request shall indicate the scope of the legal question on which the advisory opinion is sought. The Conference of the Parties may request that such opinion be given as a matter of urgency.

8. The Conference of the Parties shall, within five years of the entry into force of this Agreement and thereafter at intervals to be determined by it, assess and review the adequacy and effectiveness of the provisions of this Agreement and, if necessary, propose means of strengthening the implementation of those provisions in order to better address the conservation and sustainable use of marine biological diversity of areas beyond national jurisdiction.

Article 48
Transparency

1. The Conference of the Parties shall promote transparency in decision-making processes and other activities carried out under this Agreement.

2. All meetings of the Conference of the Parties and its subsidiary bodies shall be open to observers participating in accordance with the rules of procedure unless otherwise decided by the Conference of the Parties. The Conference of the Parties shall publish and maintain a public record of its decisions.

3. The Conference of the Parties shall promote transparency in the implementation of this Agreement, including through the public dissemination of information and the facilitation of the participation of, and consultation with, relevant global, regional, subregional and sectoral bodies, Indigenous Peoples and local communities with relevant traditional knowledge, the scientific community, civil society and other relevant stakeholders, as appropriate and in accordance with the provisions of this Agreement.

4. Representatives of States not party to this Agreement, relevant global, regional, subregional and sectoral bodies, Indigenous Peoples and local communities with relevant traditional knowledge, the scientific community, civil society and other relevant stakeholders with an interest in matters pertaining to the Conference of the Parties may request to participate as observers in the meetings of the Conference of the Parties and of its subsidiary bodies. The rules of procedure of the Conference of the Parties shall provide for modalities for such participation and shall not be unduly restrictive in this respect. The rules of procedure shall also provide for such representatives to have timely access to all relevant information.

Article 49
Scientific and Technical Body

1. A Scientific and Technical Body is hereby established.

2. The Scientific and Technical Body shall be composed of members serving in their expert capacity and in the best interest of the Agreement, nominated by Parties and elected by the Conference of the Parties, with suitable qualifications, taking into account the need for multidisciplinary expertise, including relevant scientific and technical expertise and expertise in relevant traditional knowledge of Indigenous Peoples and local communities, gender balance and equitable geographical representation. The terms of reference and modalities for the operation of the Scientific and Technical Body, including its selection process and the terms of members’ mandates, shall be determined by the Conference of the Parties at its first meeting.

3. The Scientific and Technical Body may draw on appropriate advice emanating from relevant legal instruments and frameworks and relevant global, regional, subregional and sectoral bodies, as well as from other scientists and experts, as may be required.

4. Under the authority and guidance of the Conference of the Parties, and taking into account the multidisciplinary expertise referenced in paragraph 2 above, the Scientific and Technical Body shall provide scientific and technical advice to the Conference of the Parties, perform the functions assigned to it under this Agreement and such other functions as may be determined by the Conference of the Parties and provide reports to the Conference of the Parties on its work.

Article 50
Secretariat

1. A secretariat is hereby established. The Conference of the Parties, at its first meeting, shall make arrangements for the functioning of the secretariat, including deciding on its seat.

2. Until such time as the secretariat commences its functions, the Secretary-General of the United Nations, through the Division for Ocean Affairs and the Law of the Sea of the Office of Legal Affairs of the United Nations Secretariat, shall perform the secretariat functions under this Agreement.

3. The secretariat and the host State may conclude a headquarters agreement. The secretariat shall enjoy legal capacity in the territory of the host State and be granted such privileges and immunities by the host State as are necessary for the exercise of its functions.

4. The secretariat shall:

(a) Provide administrative and logistical support to the Conference of the Parties and its subsidiary bodies for the purposes of the implementation of this Agreement;

(b) Arrange and service the meetings of the Conference of the Parties and of any other bodies as may be established under this Agreement or by the Conference of the Parties;

(c) Circulate information relating to the implementation of this Agreement in a timely manner, including making decisions of the Conference of the Parties publicly available and transmitting them to all Parties, as well as to relevant legal instruments and frameworks and relevant global, regional, subregional and sectoral bodies;

(d) Facilitate cooperation and coordination, as appropriate, with the secretariats of other relevant international bodies and, in particular, enter into such administrative and contractual arrangements as may be required for that purpose and for the effective discharge of its functions, subject to approval by the Conference of the Parties;

(e) Prepare reports on the execution of its functions under this Agreement and submit them to the Conference of the Parties;

(f) Provide assistance with the implementation of this Agreement and perform such other functions as may be determined by the Conference of the Parties or assigned to it under this Agreement.

Article 51
Clearing-House Mechanism

1. A Clearing-House Mechanism is hereby established.

2. The Clearing-House Mechanism shall consist primarily of an open-access platform. The specific modalities for the operation of the Clearing-House Mechanism shall be determined by the Conference of the Parties.

3. The Clearing-House Mechanism shall:

(a) Serve as a centralized platform to enable Parties to access, provide and disseminate information with respect to activities taking place pursuant to the provisions of this Agreement, including information relating to:

(i) Marine genetic resources of areas beyond national jurisdiction, as set out in Part II of this Agreement;

(ii) The establishment and implementation of area-based management tools, including marine protected areas;

(iii) Environmental impact assessments;

(iv) Requests for capacity-building and the transfer of marine technology and opportunities with respect thereto, including research collaboration and training opportunities, information on sources and availability of technological information and data for the transfer of marine technology, opportunities for facilitated access to marine technology and the availability of funding;

(b) Facilitate the matching of capacity-building needs with the support available and with providers for the transfer of marine technology, including governmental, non-governmental or private entities interested in participating as donors in the transfer of marine technology, and facilitate access to related know-how and expertise;

(c) Provide links to relevant global, regional, subregional, national and sectoral clearing-house mechanisms and other gene banks, repositories and databases, including those pertaining to relevant traditional knowledge of Indigenous Peoples and local communities, and promote, where possible, links with publicly available private and non-governmental platforms for the exchange of information;

(d) Build on global, regional and subregional clearing-house institutions, where applicable, when establishing regional and subregional mechanisms under the global mechanism;

(e) Foster enhanced transparency, including by facilitating the sharing of environmental baseline data and information relating to the conservation and sustainable use of marine biological diversity of areas beyond national jurisdiction between Parties and other relevant stakeholders;

(f) Facilitate international cooperation and collaboration, including scientific and technical cooperation and collaboration;

(g) Perform such other functions as may be determined by the Conference of the Parties or assigned to it under this Agreement.

4. The Clearing-House Mechanism shall be managed by the secretariat, without prejudice to possible cooperation with other relevant legal instruments and frameworks and relevant global, regional, subregional and sectoral bodies as determined by the Conference of the Parties, including the Intergovernmental Oceanographic Commission of the United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization, the International Seabed Authority, the International Maritime Organization and the Food and Agriculture Organization of the United Nations.

5. In the management of the Clearing-House Mechanism, full recognition shall be given to the special requirements of developing States Parties, as well as the special circumstances of small island developing States Parties, and their access to the mechanism shall be facilitated to enable those States to utilize it without undue obstacles or administrative burdens. Information shall be included on activities to promote information-sharing, awareness-raising and dissemination in and with those States, as well as to provide specific programmes for those States.

6. The confidentiality of information provided under this Agreement and rights thereto shall be respected. Nothing under this Agreement shall be interpreted as requiring the sharing of information that is protected from disclosure under the domestic law of a Party or other applicable law.

PART VII
FINANCIAL RESOURCES AND MECHANISM

Article 52
Funding

1. Each Party shall provide, within its capabilities, resources in respect of those activities that are intended to achieve the objectives of this Agreement, taking into account its national policies, priorities, plans and programmes.

2. The institutions established under this Agreement shall be funded through assessed contributions of the Parties.

3. A mechanism for the provision of adequate, accessible, new and additional and predictable financial resources under this Agreement is hereby established. The mechanism shall assist developing States Parties in implementing this Agreement, including through funding in support of capacity-building and the transfer of marine technology, and perform other functions as set out in this article for the conservation and sustainable use of marine biological diversity.

4. The mechanism shall include:

(a) A voluntary trust fund established by the Conference of the Parties to facilitate the participation of representatives of developing States Parties, in particular least developed countries, landlocked developing countries and small island developing States, in the meetings of the bodies established under this Agreement;

(b) A special fund that shall be funded through the following sources:

(i) Annual contributions in accordance with article 14, paragraph 6;

(ii) Payments in accordance with article 14, paragraph 7;

(iii) Additional contributions from Parties and private entities wishing to provide financial resources to support the conservation and sustainable use of marine biological diversity of areas beyond national jurisdiction;

5. The Conference of the Parties may consider the possibility of establishing additional funds, as part of the financial mechanism, to support the conservation and sustainable use of marine biological diversity of areas beyond national jurisdiction, to finance rehabilitation and ecological restoration of marine biological diversity of areas beyond national jurisdiction.

6. The special fund and the Global Environment Facility trust fund shall be utilized in order to:

(a) Fund capacity-building projects under this Agreement, including effective projects on the conservation and sustainable use of marine biological diversity and activities and programmes, including training related to the transfer of marine technology;

(b) Assist developing States Parties in implementing this Agreement;

(c) Support conservation and sustainable use programmes by Indigenous Peoples and local communities as holders of traditional knowledge;

(d) Support public consultations at the national, subregional and regional levels;

(e) Fund the undertaking of any other activities as decided by the Conference of the Parties.

7. The financial mechanism should seek to ensure that duplication is avoided, and complementarity and coherence promoted, among the utilization of the funds within the mechanism.

8. Financial resources mobilized in support of the implementation of this Agreement may include funding provided through public and private sources, both national and international, including, but not limited to, contributions from States, international financial institutions, existing funding mechanisms under global and regional instruments, donor agencies, intergovernmental organizations, non-governmental organizations and natural and juridical persons, and through public-private partnerships.

9. For the purposes of this Agreement, the mechanism shall function under the authority, where appropriate, and guidance of the Conference of the Parties and shall be accountable thereto. The Conference of the Parties shall provide guidance on overall strategies, policies, programme priorities and eligibility for access to and utilization of financial resources.

10. The Conference of the Parties and the Global Environment Facility shall agree upon arrangements to give effect to the above paragraphs at the first meeting of the Conference of the Parties.

11. In recognition of the urgency to address the conservation and sustainable use of marine biological diversity of areas beyond national jurisdiction, the Conference of the Parties shall determine an initial resource mobilization goal through 2030 for the special fund from all sources, taking into account, inter alia, the institutional modalities of the special fund and the information provided through the capacity-building and transfer of marine technology committee.

12. Eligibility for access to funding under this Agreement shall be open to developing States Parties on the basis of need. Funding under the special fund shall be distributed according to equitable sharing criteria, taking into account the needs for assistance of Parties with special requirements, in particular the least developed countries, landlocked developing countries, geographically disadvantaged States, small island developing States and coastal African States, archipelagic States and developing middle-income countries, and taking into account the special circumstances of small island developing States and of least developed countries. The special fund shall be aimed at ensuring efficient access to funding through simplified application and approval procedures and enhanced readiness of support for such developing States Parties.

13. In the light of capacity constraints, Parties shall encourage international organizations to grant preferential treatment to, and consider the specific needs and special requirements of developing States Parties, in particular the least developed countries, landlocked developing countries and small island developing States, and taking into account the special circumstances of small island developing States and of least developed countries, in the allocation of appropriate funds and technical assistance and the utilization of their specialized services for the purposes of the conservation and sustainable use of marine biological diversity of areas beyond national jurisdiction.

14. The Conference of the Parties shall establish a finance committee on financial resources. It shall be composed of members possessing appropriate qualifications and expertise, taking into account gender balance and equitable geographical distribution. The terms of reference and modalities for the operation of the committee shall be decided by the Conference of the Parties. The committee shall periodically report and make recommendations on the identification and mobilization of funds under the mechanism. It shall also collect information and report on funding under other mechanisms and instruments contributing directly or indirectly to the achievement of the objectives of this Agreement. In addition to the considerations provided in this article, the committee shall consider, inter alia:

(a) The assessment of the needs of the Parties, in particular developing States Parties;

(b) The availability and timely disbursement of funds;

(d) The accountability of the recipient developing States Parties with respect to the agreed use of funds.

15. The Conference of the Parties shall consider the reports and recommendations of the finance committee and take appropriate action.

16. The Conference of the Parties shall, in addition, undertake a periodic review of the financial mechanism to assess the adequacy, effectiveness and accessibility of financial resources, including for the delivery of capacity-building and the transfer of marine technology, in particular for developing States Parties.

PART VIII
IMPLEMENTATION AND COMPLIANCE

Article 53
Implementation

Parties shall take the necessary legislative, administrative or policy measures, as appropriate, to ensure the implementation of this Agreement.

Article 54
Monitoring of implementation

Each Party shall monitor the implementation of its obligations under this Agreement and shall, in a format and at intervals to be determined by the Conference of the Parties, report to the Conference on measures that it has taken to implement this Agreement.

Article 55
Implementation and Compliance Committee

1. An Implementation and Compliance Committee to facilitate and consider the implementation of and promote compliance with the provisions of this Agreement is hereby established. The Implementation and Compliance Committee shall be facilitative in nature and function in a manner that is transparent, non-adversarial and non-punitive.

2. The Implementation and Compliance Committee shall consist of members possessing appropriate qualifications and experience nominated by Parties and elected by the Conference of the Parties, with due consideration given to gender balance and equitable geographical representation.

3. The Implementation and Compliance Committee shall operate under the modalities and rules of procedure adopted by the Conference of the Parties at its first meeting. The Implementation and Compliance Committee shall consider issues of implementation and compliance at the individual and systemic levels, inter alia, and report periodically and make recommendations, as appropriate while cognizant of respective national circumstances, to the Conference of the Parties.

4. In the course of its work, the Implementation and Compliance Committee may draw on appropriate information from bodies established under this Agreement, as well as relevant legal instruments and frameworks and relevant global, regional, subregional and sectoral bodies, as may be required.

PART IX
SETTLEMENT OF DISPUTES

Article 56
Prevention of disputes

Parties shall cooperate in order to prevent disputes.

Article 57
Obligation to settle disputes by peaceful means

Parties have the obligation to settle their disputes concerning the interpretation or application of this Agreement by negotiation, inquiry, mediation, conciliation, arbitration, judicial settlement, resort to regional agencies or arrangements, or other peaceful means of their own choice.

Article 58
Settlement of disputes by any peaceful means chosen by the Parties

Nothing in this Part impairs the right of any Party to this Agreement to agree at any time to settle a dispute between them concerning the interpretation or application of this Agreement by any peaceful means of their own choice.

Article 59
Disputes of a technical nature

Where a dispute concerns a matter of a technical nature, the Parties concerned may refer the dispute to an ad hoc expert panel established by them. The panel shall confer with the Parties concerned and shall endeavour to resolve the dispute expeditiously without recourse to binding procedures for the settlement of disputes under article 60 of this Agreement.

Article 60
Procedures for the settlement of disputes

1. Disputes concerning the interpretation or application of this Agreement shall be settled in accordance with the provisions for the settlement of disputes provided for in Part XV of the Convention.

2. The provisions of Part XV of and Annexes V, VI, VII and VIII to the Convention shall be deemed to be replicated for the purpose of the settlement of disputes involving a Party to this Agreement that is not a Party to the Convention.

3. Any procedure accepted by a Party to this Agreement that is also a Party to the Convention pursuant to article 287 of the Convention shall apply to the settlement of disputes under this Part, unless that Party, when signing, ratifying, approving, accepting or acceding to this Agreement, or at any time thereafter, has accepted another procedure pursuant to article 287 of the Convention for the settlement of disputes under this Part.

4. Any declaration made by a Party to this Agreement that is also a Party to the Convention pursuant to article 298 of the Convention shall apply to the settlement of disputes under this Part, unless that Party, when signing, ratifying, approving, accepting or acceding to this Agreement, or at any time thereafter, has made a different declaration pursuant to article 298 of the Convention for the settlement of disputes under this Part.

5. Pursuant to paragraph 2 above, a Party to this Agreement that is not a Party to the Convention, when signing, ratifying, approving, accepting or acceding to this Agreement, or at any time thereafter, shall be free to choose, by means of a written declaration, submitted to the depositary, one or more of the following means for the settlement of disputes concerning the interpretation or application of this Agreement:

(a) The International Tribunal for the Law of the Sea;

(b) The International Court of Justice;

(d) An Annex VIII special arbitral tribunal for one or more of the categories of disputes specified in said Annex.

6. A Party to this Agreement that is not a Party to the Convention that has not issued a declaration shall be deemed to have accepted the option in paragraph 5 (c) above. If the parties to a dispute have accepted the same procedure for the settlement of the dispute, it may be submitted only to that procedure, unless the parties otherwise agree. If the parties to a dispute have not accepted the same procedure for the settlement of the dispute, it may be submitted only to arbitration under Annex VII to the Convention, unless the parties otherwise agree. Article 287, paragraphs 6 to 8, of the Convention shall apply to declarations made under paragraph 5 above.

7. A Party to this Agreement that is not a Party to the Convention may, when signing, ratifying, approving, accepting or acceding to this Agreement, or at any time thereafter, without prejudice to the obligations arising under this Part, declare in writing that it does not accept any or more of the procedures provided for in Part XV, section 2, of the Convention with respect to one or more of the categories of disputes set out in article 298 of the Convention for the settlement of disputes under this Part. Article 298 of the Convention shall apply to such a declaration.

8. The provisions of this article shall be without prejudice to the procedures on the settlement of disputes to which Parties have agreed as participants in a relevant legal instrument or framework, or as members of a relevant global, regional, subregional or sectoral body concerning the interpretation or application of such instruments and frameworks.

9. Nothing in this Agreement shall be interpreted as conferring jurisdiction upon a court or tribunal over any dispute that concerns or necessarily involves the concurrent consideration of the legal status of an area as within national jurisdiction, nor over any dispute concerning sovereignty or other rights over continental or insular land territory or a claim thereto of a Party to this Agreement, provided that nothing in this paragraph shall be interpreted as limiting the jurisdiction of a court or tribunal under Part XV, section 2, of the Convention.

10. For the avoidance of doubt, nothing in this Agreement shall be relied upon as a basis for asserting or denying any claims to sovereignty, sovereign rights or jurisdiction over land or maritime areas, including in respect to any disputes relating thereto.

Article 61
Provisional arrangements

Pending the settlement of a dispute in accordance with this Part, the parties to the dispute shall make every effort to enter into provisional arrangements of a practical nature.

PART X
NON-PARTIES TO THIS AGREEMENT

Article 62
Non-parties to this Agreement

Parties shall encourage non-parties to this Agreement to become Parties thereto and to adopt laws and regulations consistent with its provisions.

PART XI
GOOD FAITH AND ABUSE OF RIGHTS

Article 63
Good faith and abuse of rights

Parties shall fulfil in good faith the obligations assumed under this Agreement and exercise the rights recognized therein in a manner that would not constitute an abuse of right.

PART XII
FINAL PROVISIONS

Article 64
Right to vote

1. Each Party to this Agreement shall have one vote, except as provided for in paragraph 2 below.

2. A regional economic integration organization Party to this Agreement, on matters within its competence, shall exercise its right to vote with a number of votes equal to the number of its member States that are Parties to this Agreement. Such an organization shall not exercise its right to vote if any of its member States exercises its right to vote, and vice versa.

Article 65
Signature

This Agreement shall be open for signature by all States and regional economic integration organizations from 20 September 2023 and shall remain open for signature at United Nations Headquarters in New York until 20 September 2025.

Article 66
Ratification, approval, acceptance and accession

This Agreement shall be subject to ratification, approval or acceptance by States and regional economic integration organizations. It shall be open for accession by States and regional economic integration organizations from the day after the date on which the Agreement is closed for signature. Instruments of ratification, approval, acceptance and accession shall be deposited with the Secretary-General of the United Nations.

Article 67
Division of the competence of regional economic integration organizations and their member States in respect of the matters governed by this Agreement

1. Any regional economic integration organization that becomes a Party to this Agreement without any of its member States being a Party shall be bound by all the obligations under this Agreement. In the case of such organizations, one or more of whose member States is a Party to this Agreement, the organization and its member States shall decide on their respective responsibilities for the performance of their obligations under this Agreement. In such cases, the organization and the member States shall not be entitled to exercise rights under this Agreement concurrently.

2. In its instrument of ratification, approval, acceptance or accession, a regional economic integration organization shall declare the extent of its competence in respect of the matters governed by this Agreement. Any such organization shall also inform the depositary, who shall in turn inform the Parties, of any relevant modification of the extent of its competence.

Article 68
Entry into force

1. This Agreement shall enter into force 120 days after the date of deposit of the sixtieth instrument of ratification, approval, acceptance or accession.

2. For each State or regional economic integration organization that ratifies, approves or accepts this Agreement or accedes thereto after the deposit of the sixtieth instrument of ratification, approval, acceptance or accession, this Agreement shall enter into force on the thirtieth day following the deposit of its instrument of ratification, approval, acceptance or accession, subject to paragraph 1 above.

3. For the purposes of paragraphs 1 and 2 above, any instrument deposited by a regional economic integration organization shall not be counted as additional to those deposited by the member States of that organization.

Article 69
Provisional application

1. This Agreement may be applied provisionally by a State or regional economic integration organization that consents to its provisional application by so notifying the depositary in writing at the time of signature or deposit of its instrument of ratification, approval, acceptance or accession. Such provisional application shall become effective from the date of receipt of the notification by the depositary.

2. Provisional application by a State or regional economic integration organization shall terminate upon the entry into force of this Agreement for that State or regional economic integration organization or upon notification by that State or regional economic integration organization to the depositary in writing of its intention to terminate its provisional application.

Article 70
Reservations and exceptions

No reservations or exceptions may be made to this Agreement, unless expressly permitted by other articles of this Agreement.

Article 71
Declarations and statements

Article 70 does not preclude a State or regional economic integration organization, when signing, ratifying, approving, accepting or acceding to this Agreement, from making declarations or statements, however phrased or named, with a view, inter alia, to the harmonization of its laws and regulations with the provisions of this Agreement, provided that such declarations or statements do not purport to exclude or to modify the legal effect of the provisions of this Agreement in their application to that State or regional economic integration organization.

Article 72
Amendment

1. A Party may, by written communication addressed to the secretariat, propose amendments to this Agreement. The secretariat shall circulate such a communication to all Parties. If, within six months from the date of the circulation of the communication, not less than one half of the Parties reply favourably to the request, the proposed amendment shall be considered at the following meeting of the Conference of the Parties.

2. An amendment to this Agreement adopted in accordance with article 47 shall be communicated by the depositary to all Parties for ratification, approval or acceptance.

3. Amendments to this Agreement shall enter into force for the Parties ratifying, approving or accepting them on the thirtieth day following the deposit of instruments of ratification, approval or acceptance by two thirds of the number of Parties to this Agreement as at the time of adoption of the amendment. Thereafter, for each Party depositing its instrument of ratification, approval or acceptance of an amendment after the deposit of the required number of such instruments, the amendment shall enter into force on the thirtieth day following the deposit of its instrument of ratification, approval or acceptance.

4. An amendment may provide, at the time of its adoption, that a smaller or larger number of ratifications, approvals or acceptances shall be required for its entry into force than required under this article.

5. For the purposes of paragraphs 3 and 4 above, any instrument deposited by a regional economic integration organization shall not be counted as additional to those deposited by the member States of that organization.

6. A State or regional economic integration organization that becomes a Party to this Agreement after the entry into force of amendments in accordance with paragraph 3 above shall, failing an expression of a different intention by that State or regional economic integration organization:

(a) Be considered as a Party to this Agreement as so amended;

(b) Be considered as a Party to the unamended Agreement in relation to any Party not bound by the amendment.

Article 73
Denunciation

1. A Party may, by written notification addressed to the Secretary-General of the United Nations, denounce this Agreement and may indicate its reasons. Failure to indicate reasons shall not affect the validity of the denunciation. The denunciation shall take effect one year after the date of receipt of the notification, unless the notification specifies a later date.

2. The denunciation shall not in any way affect the duty of any Party to fulfil any obligation embodied in this Agreement to which it would be subject under international law independently of this Agreement.

Article 74
Annexes

1. The annexes form an integral part of this Agreement and, unless expressly provided otherwise, a reference to this Agreement or to one of its parts includes a reference to the annexes relating thereto.

2. The provisions of article 72 relating to the amendment of this Agreement shall also apply to the proposal, adoption and entry into force of a new annex to the Agreement.

3. Any Party may propose an amendment to any annex to this Agreement for consideration at the next meeting of the Conference of the Parties. The annexes may be amended by the Conference of the Parties. Notwithstanding the provisions of article 72, the following provisions shall apply in relation to amendments to annexes to this Agreement:

(a) The text of the proposed amendment shall be communicated to the secretariat at least 150 days before the meeting. The secretariat shall, upon receiving the text of the proposed amendment, communicate it to the Parties. The secretariat shall consult relevant subsidiary bodies, as required, and shall communicate any response to all Parties not later than 30 days before the meeting;

(b) Amendments adopted at a meeting shall enter into force 180 days after the close of that meeting for all Parties, except those that make an objection in accordance with paragraph 4 below.

4. During the period of 180 days provided for in paragraph 3 (b) above, any Party may, by notification in writing to the depositary, make an objection with respect to the amendment. Such objection may be withdrawn at any time by written notification to the depositary and, thereupon, the amendment to the annex shall enter into force for that Party on the thirtieth day after the date of withdrawal of the objection.

Article 75
Depositary

The Secretary-General of the United Nations shall be the depositary of this Agreement and any amendments or revisions thereto.

Article 76
Authentic texts

The Arabic, Chinese, English, French, Russian and Spanish texts of this Agreement are equally authentic.

ANNEX I

Indicative criteria for identification of areas

(a) Uniqueness;

(b) Rarity;

(d) Special importance of the species found therein;

(e) The importance for threatened, endangered or declining species or habitats;

(f) Vulnerability, including to climate change and ocean acidification;

(g) Fragility;

(h) Sensitivity;

(i) Biological diversity and productivity;

(j) Representativeness;

(k) Dependency;

(l) Naturalness;

(m) Ecological connectivity;

(n) Important ecological processes occurring therein;

(o) Economic and social factors;

(p) Cultural factors;

(q) Cumulative and transboundary impacts;

(r) Slow recovery and resilience;

(s) Adequacy and viability;

(t) Replication;

(u) Sustainability of reproduction;

(v) Existence of conservation and management measures.

ANNEX II

Types of capacity-building and of the transfer of marine technology

Under this Agreement, capacity-building and transfer of marine technology initiatives may include but are not limited to:

(a) The sharing of relevant data, information, knowledge and research, in user-friendly formats, including:

(i) The sharing of marine scientific and technological knowledge;

(ii) The exchange of information on the conservation and sustainable use of marine biological diversity of areas beyond national jurisdiction;

(iii) The sharing of research and development results;

(b) Information dissemination and awareness-raising, including with regard to:

(i) Marine scientific research, marine sciences and related marine operations and services;

(ii) Environmental and biological information collected through research conducted in areas beyond national jurisdiction;

(iii) Relevant traditional knowledge in line with the free, prior and informed consent of the holders of such knowledge;

(iv) Stressors on the ocean that affect marine biological diversity of areas beyond national jurisdiction, including the adverse effects of climate change, such as warming and ocean deoxygenation, as well as ocean acidification;

(v) Measures such as area-based management tools, including marine protected areas;

(vi) Environmental impact assessments;

(i) The development and establishment of necessary infrastructure;

(ii) The provision of technology, including sampling and methodology equipment (e.g., for water, geological, biological or chemical samples);

(iii) The acquisition of the equipment necessary to support and further develop research and development capabilities, including in data management, in the context of activities with respect to marine genetic resources and digital sequence information on marine genetic resources of areas beyond national jurisdiction, measures such as area-based management tools, including marine protected areas, and the conduct of environmental impact assessments;

(d) The development and strengthening of institutional capacity and national regulatory frameworks or mechanisms, including:

(i) Governance, policy and legal frameworks and mechanisms;

(ii) Assistance in the development, implementation and enforcement of national legislative, administrative or policy measures, including associated regulatory, scientific and technical requirements at the national, subregional or regional level;

(iii) Technical support for the implementation of the provisions of this Agreement, including for data monitoring and reporting;

(iv) Capacity to translate information and data into effective and efficient policies, including by facilitating access to and the acquisition of knowledge necessary to inform decision makers in developing States Parties;

(v) The establishment or strengthening of the institutional capacities of relevant national and regional organizations and institutions;

(vi) The establishment of national and regional scientific centres, including as data repositories;

(vii) The development of regional centres of excellence;

(viii) The development of regional centres for skills development;

(ix) Increasing cooperative links between regional institutions, for example, North-South and South-South collaboration and collaboration among regional seas organizations and regional fisheries management organizations;

(i) Collaboration and cooperation in marine science, including through data collection, technical exchange, scientific research projects and programmes, and the development of joint scientific research projects in cooperation with institutions in developing States;

(ii) Education and training in:

a. The natural and social sciences, both basic and applied, to develop scientific and research capacity;

b. Technology, and the application of marine science and technology, to develop scientific and research capacities;

c. Policy and governance;

d. The relevance and application of traditional knowledge;

(iii) The exchange of experts, including experts on traditional knowledge;

(iv) The provision of funding for the development of human resources and technical expertise, including through:

a. The provision of scholarships or other grants for representatives of small island developing States Parties in workshops, training programmes or other relevant programmes to develop their specific capacities;

b. The provision of financial and technical expertise and resources, in particular for small island developing States, concerning environmental impact assessments;

(v) The establishment of a networking mechanism among trained human resources;

(f) The development and sharing of manuals, guidelines and standards, including:

(i) Criteria and reference materials;

(ii) Technology standards and rules;

(iii) A repository for manuals and relevant information to share knowledge and capacity on how to conduct environmental impact assessments, lessons learned and best practices;

(g) The development of technical, scientific and research and development programmes, including biotechnological research activities.

A törvényt az Országgyűlés a 2025. április 29-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2025. május 12.

A 26/2025. (IX. 30.) KKM közlemény alapján a hatálybalépés időpontja 2026. január 17.

Lásd a 26/2025. (IX. 30.) KKM közleményt.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek