288/2025. (VIII. 28.) Korm. rendelet indokolás

A szabályozás jellegére figyelemmel – a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján – az indokolás közzétételre kerül.

1–2. A módosításokban foglaltak finanszírozási eszközökkel segítik elő a már jelenleg is kötelező elektronikus beutaló használatát.

A módosítás lényeges eleme, hogy az e-beutaló elmaradása esetén negatív finanszírozási következményeket ír elő, a következők szerint:

– háziorvosok esetében a finanszírozási szankció az indikátorrendszeren keresztül,

– járóbeteg-szakellátók esetében – mind a beutaló, mind a fogadó oldalon – a teljesítményfinanszírozáson keresztül. A megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében a szankciókra vonatkozó szabályokat csak a 2026. év júniusára vonatkozó teljesítménydíjazás megállapítása esetén kell alkalmazni, háziorvosok esetében eddig az időpontig az egészségbiztosító külön megállapítja és megküldi a tájékoztatást arról a díjazásról, amelyet a szankció alkalmazása esetén utalna.

A módosítás megteremti továbbá annak jogi és informatikai megoldását, hogy az egészségbiztosító tudja ellenőrizni, hogy megtörtént-e az e-beutaló kiállítása az adott ellátás vonatkozásában.

A hatályos szabályozás szerint abban az esetben, ha a kezelőorvos visszarendeli a beteget, nem kerül kiállításra új beutaló. A visszarendelés – a szakrendelés típusától függően – többféle lehet, lehet olyan, amikor a beteg átlagosan minimum 2 alkalommal kerül visszahívásra, ugyanakkor vannak olyan ellátások, ahol rendszeres heti, havi vizsgálatokra kerül sor (pl. diabetológia). Erre tekintettel a visszarendelések (kontrollvizsgálatok) kapcsán is szükséges előírni az új beutaló kiállítását, kivéve azokban az esetekben, amikor az ismételt ellátás során közvetlen orvosi beavatkozás, vizsgálat, közreműködés nem szükséges, hiszen ilyen esetekben orvos hiányában beutaló sem állítható ki. Jelzendő, hogy az e-beutalóban meg lehet adni a beutaló érvényességi idejét, a visszahívás időpontjához igazodóan. A szabályozási környezet módosításával tovább fog növekedni a kiállított e-beutalók aránya, illetve áttekinthetőbbé válnak az ellátások, az ún. „belső időpontok” rendszere helyét a betegek általi időpontfoglalások veszik át. Ez ugyanakkor az egészségügyi szolgáltatók számára is átláthatóbb helyzetet jelent.

A szabályozás változása érdemi többletterhet nem okoz az orvosok esetében, mivel a visszarendelés tényét, a kontrollvizsgálat szükségességét és idejét eddig is fel kellett vezetni az ambuláns lapra. A betegek számára a változás azért előnyös, mert a kontrollvizsgálaton adott időponthoz képest – a beutaló birtokában – tudnak másik időpontot foglalni, akár másik intézménybe is. A beteg tájékoztatása érdekében előírásra kerül az is, hogy az orvos köteles tájékoztatni arról a beteget, hogy egészségszakmai okokból (pl. egy gyógyszer hatásának vizsgálatára) legkorábban milyen időpontot vehet igénybe.

A módosítás továbbá egységesíti és egyértelműsíti a digitális előjegyzést használó, közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatók tájékoztatási kötelezettségét a digitális időpontfoglalási lehetőségekkel kapcsolatban. A módosítás eredményeként kötelező, jól látható és tartalmában egységes tájékoztatás jelenik meg az érintett szolgáltatók internetes felületein. Ez elősegíti a digitális előjegyzési rendszerek – különösen az EgészségAblak mobilalkalmazás és a 1812-es Egészségvonal – egységes, nyomon követhető és széles körben elérhető használatát. A szabályozás hozzájárul a betegutak átláthatóságának erősítéséhez, a szolgáltatási rend követhetőségéhez, valamint a lakosság számára nyújtott egészségügyi tájékoztatás kiszámíthatóságához és egyértelműségéhez.

A módosítás egyebekben terminológiai pontosítást tartalmaz a köznevelési területen történt változások okán.

3. A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Ftv.) a műszaki jellemzőikre visszavezethető veszélyességük alapján különböző kategóriába sorolja a polgári célú felhasználásra szánt lőfegyvereket és lőszereket, az „A – Tiltott” besorolást a közbiztonságra nézve fennálló veszélyességük okán a legszigorúbb hatósági felügyeletet igénylő eszközök számára fenntartva.

E jogszabály, valamint a végrehajtására szolgáló, a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fegyverjogi Kormányrendelet) irányadó rendelkezései ez idáig nem tették lehetővé az „A” kategóriába tartozó tűzfegyverek és az ezekhez tartozó hangtompítók személy- és vagyonvédelmi célra történő hatósági engedélyezését, illetve a szóban forgó eszközök ugyanilyen célú tartását és használatát.

A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 2. § 3. pontja szerinti – a külképviselet személyzete és a személyzet családtagjai életének, testi épségének és egészségének a védelmére, a külképviselet működőképességének a fenntartására, valamint a külképviselet vagyonának a megóvására és biztonságának a védelmére kiterjedő – biztonsági szolgálati feladatokat (a továbbiakban együtt: külképviseleti biztonsági tevékenység) ugyanakkor egyes esetekben a magyar állam által megbízott, vagyonvédelmi feladatokat ellátó gazdálkodó szervezet látja el. A külképviseleti biztonsági tevékenység ellátása – a különböző helyszínek biztonsági helyzetének a függvényében – a vagyonvédelmi szolgáltatóktól is megkövetelheti az „A” kategóriájú tűzfegyvereknek és az ezekhez tartozó hangtompítóknak a szóban forgó tevékenységi körben megvalósuló tartását és igénybevételét.

Az ehhez szükséges jogszabályi keretek megteremtése érdekében a Fegyverjogi Kormányrendelet módosítása a külképviseleti biztonsági tevékenységet ellátó magánbiztonsági szolgáltató szervezetek számára is megnyitja az Ftv. 1. melléklet 1. pontja szerinti „A” kategória 1. alkategóriájába tartozó automata tűzfegyverek és az ezekhez tartozó hangtompítók személy- és vagyonvédelmi célú tartásának a lehetőségét abban az esetben, ha rendelkeznek a szóban forgó tevékenység végzésére való jogosultsággal.

Az ilyen normatív tartalmú szabályozás nem ütközik az Európai Unió joga által támasztott egységes fegyverjogi követelményekbe, a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló, 2021. március 24-i (EU) 2021/555 európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezés ugyanis többek között a kritikus infrastruktúra, a kereskedelmi rakományok, a nagy értékű konvojok és a fontos ingatlanok biztonsága, illetve védelme körében kifejezetten felhatalmazza a tagállamokat az „A” kategóriába sorolt tűzfegyverek birtoklását is lehetővé tevő nemzeti szabályozás megalkotására.

A jelen módosítás mindemellett a külképviseleti biztonsági tevékenység végzésére rendelt eszközök hatósági engedélyezését és felügyeletét övező biztonsági, illetve adminisztratív rendszabályok rendeletbe iktatásáról is gondoskodik, ennek során a jellemzően Magyarországon kívüli felhasználásból származó sajátos szabályozási igényeket is a legmesszebbmenőkig szem előtt tartva.

4. A nem természetes halállal kapcsolatos eljárások racionalizálása körében – a kegyeleti jogok tiszteletben tartásával és az eljárások gyorsítását szem előtt tartva – a módosítás lehetőséget biztosít arra, hogy a hatósági vagy igazságügyi boncolás mellőzésre kerüljön, ha az az eljárás érdekében nem szükséges.

Az Elektronikus Halottvizsgálati Bizonyítványt Kiállító Rendszer bevezetését követően tapasztaltak alapján a halottvizsgálati bizonyítvány lezárásáig számos esetben módosításra kerülnek a halottvizsgálati bizonyítvány kitöltője által megadott adatok. A módosítás célja a haláleset bejelentése során az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás informatikai rendszerének megküldendő adatok megbízhatóságának növelése.

5. A termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/882 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Irányelv) 2019. június 27-én lépett hatályba. Az Irányelv implementációs kötelezettséget ró a tagállamokra a benne foglalt rendelkezések végrehajtására, ezért a tagállamoknak 2022. június 28-áig ki kellett hirdetniük azokat a jogszabályi rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az Irányelvben foglalt akadálymentesítési követelményeknek megfeleljenek. Az Irányelvnek való megfeleléshez megalkotott nemzeti szabályozó eszközökben foglalt rendelkezések – főszabály szerint – a tagállamokban 2025. június 28-tól alkalmazandók.

Az Irányelv átültetését biztosító kerettörvényt a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek való megfelelés általános szabályairól szóló 2022. évi XVII. törvényt (a továbbiakban: Aktv.) az Országgyűlés 2022. július 19-én elfogadta, és 2022. július 22-én, a Magyar Közlöny 123. számában kihirdetésre is került.

Az Aktv. alapján a Kormány felhatalmazást kapott, hogy rendeletben jelölje ki az ellenőrző hatóságot, továbbá állapítsa meg az ellenőrzésre és végrehajtásra vonatkozó részletes szabályokat. A felhatalmazás kiterjed a közigazgatási szankció megállapításának szempontrendszerére, valamint a közigazgatási bírság megfizetésének módjára és összegére vonatkozó részletes szabályok megállapítására is.

A termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek való megfelelés általános szabályairól szóló 2022. évi XVII. törvény végrehajtásáról szóló 605/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) alapján a hatósági feladatokat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, a légiközlekedési hatóság, az autóbuszos piacfelügyeleti és utasjogi hatóság, a vasúti igazgatási szerv, a hajózási hatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a fogyasztóvédelmi hatóság látja el.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló 2025. évi XLVII. törvénnyel a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB törvény) 39. §-a 2025. június 19-ével kiegészült egy új (5) bekezdéssel, amely alapján a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) ellenőrző hatóságként jár el több olyan termék és szolgáltatás vonatkozásában, melyre a Rendelet a fogyasztóvédelmi hatóságot jelölte ki.

A módosítás célja az MNB – az MNB törvényben jogszabály-módosítással rögzített – meghatározott termékek és szolgáltatások vonatkozásában ellenőrző hatósági feladatellátásának a Rendelet normaszövegén történő átvezetése.

6. A módosítás célja a pedagógus-továbbképzés rendszeréről szóló kormányrendelet technikai pontosítása.