2025. évi XXIX. törvény indokolás

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdésében és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 20. § (1)–(2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel törvényjavaslat esetében a végső előterjesztői indokolás az Indokolások Tárában közzétételre kerül.

Az 1980-as években a labdarúgó-mérkőzéseken előforduló számos erőszakos cselekmény és rendzavarás rámutatott arra, hogy az úgynevezett „futballhuliganizmus” olyan, Európa-szerte megnyilvánuló jelenség, amely európai szintű intézményi választ követel meg az Európa Tanácstól. A fentiekre figyelemmel készült el a sporteseményeken, különösen a labdarúgó mérkőzéseken megnyilvánuló nézői erőszakról és nem megfelelő viselkedésről szóló egyezmény (a továbbiakban: 120. számú egyezmény), amit 1985. augusztus 19-én nyitottak meg aláírásra. A 120. számú egyezmény 1985. november 1-jén lépett hatályba, és 42 részes állam ratifikálta azt. A 120. számú egyezményhez hazánk 1990. április 18-án csatlakozott, az Magyarország vonatkozásában 1990. június 1-jén lépett hatályba. A 120. számú egyezményt a 2003. évi LXIII. törvény hirdette ki.

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 2013 decemberében határozott a 120. számú egyezmény felülvizsgálatáról. A felülvizsgálat eredményeként készült el az Európa Tanács labdarúgó-mérkőzések és egyéb sportrendezvények biztonságához, biztosításához és az ott nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódó integrált megközelítésről szóló Egyezménye (a továbbiakban: Egyezmény), amely 2016. július 3-án nyílt meg aláírásra. Az Egyezmény célja annak lehetővé tétele, hogy a labdarúgó- és egyéb sportrendezvények védett, biztonságos és kellemes környezetet nyújtsanak minden egyén számára. E cél elérése érdekében az Egyezmény a labdarúgó- és más sportrendezvényekre vonatkozó, egymáshoz kapcsolódó intézkedések kidolgozásában részt vevő valamennyi szervezet közötti partnerség és együttműködés kialakításának szükségességére helyezi a hangsúlyt. Az Egyezmény tartalma jellemzően nem előíró jellegű, hanem inkább az alapvető elveket lefektető keretdokumentumként szolgál. Az Egyezmény 16. cikke értelmében az Egyezmény a 120. számú egyezmény helyébe lép, ezért annak felmondása, és a 120. számú egyezményt kihirdető törvény hatályon kívül helyezése is szükséges.

Az Európa Tanács labdarúgó-mérkőzések és egyéb sportrendezvények biztonságához, biztosításához és az ott nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódó integrált megközelítésről szóló Egyezménye szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról szóló 1025/2021. (II. 2.) Korm. határozat alapján az Egyezményt Magyarország 2021. június 2-án aláírta.

A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 7. § (1) bekezdés a) pontja alapján az Országgyűlés adhat felhatalmazást az Egyezmény kötelező hatályának elismerésére és a 120. számú egyezmény felmondására.

Az Nsztv. 7. § (2) bekezdése és 9. § (1) bekezdése szerint az Egyezmény kihirdetése az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.

Az Nsztv. 10. § (1) bekezdés b) pontjában, illetve a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a törvény mellékletei az Egyezmény hiteles angol nyelvű szövegét és annak hivatalos magyar nyelvű fordítását tartalmazzák.

Az Egyezmény hatálya a hivatásos versenyrendszerben részt vevő labdarúgó-sportszervezetek és nemzeti válogatottak részvételével játszott labdarúgó-mérkőzésekre és bajnokságokra terjed ki, de annak előírásait a csatlakozó államok szélesebb körben is alkalmazhatják. Az Egyezmény célja, hogy biztonságos és barátságos környezetet biztosítson a labdarúgó-mérkőzéseken és más sportrendezvényeken. A célok eléréséhez pedig szükség van a biztonsághoz, biztosításhoz és a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó integrált megközelítésre.

Az Egyezmény javasolja nemzeti és helyi koordinációs megállapodások megkötését a biztonsághoz, biztosításhoz és a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó, több szervezetet érintő integrált megközelítés nemzeti és helyi szinten történő kidolgozásának céljából, a kockázatok azonosítása, elemzése és értékelése érdekében. A megállapodások – lehetőség szerint – ki kell, hogy terjedjenek a fenti területekért felelős valamennyi kulcsfontosságú állami- és magánszervezetre.

Az Egyezmény kiemeli annak fontosságát, hogy a nemzeti jogi, szabályozási vagy igazgatási keretek pontosan határozzák meg az egyes érintett szervezetek szerepeit és feladatait.

Az Egyezmény kitér továbbá arra is, hogy a stadionengedélyezési eljárásoknak, tanúsítási rendszereknek és a stadionok működtetési szabályainak a biztonsági szempontokra is figyelemmel kell lenniük. A stadionoknak befogadó és kellemes, barátságos környezetet kell biztosítaniuk mindenki részére.

Az Egyezmény részes államainak a biztonsági szabályzatukban szerepeltetniük kell a pirotechnikai eszközök használatára, az erőszakos vagy tiltott viselkedésre és bármilyen rasszista vagy egyéb megkülönböztető magatartásra vonatkozó szabályokat.

Az Egyezmény a játékosokra, az edzőkre és a csapatok egyéb képviselőire vonatkozóan is megfogalmazza a sport alapvető elveinek, így a tolerancia, a tisztelet és a tisztességes játék elve tiszteletben tartását.

Az Egyezmény a kockázatértékelés és a megelőző intézkedések kidolgozása, valamint a védett, biztonságos és kellemes környezet kialakítása szempontjából hangsúlyozza a szervezők és valamennyi érdekelt fél – így a települési önkormányzatok, a rendőrség, a helyi közösségek és vállalkozások, a szurkolók képviselői, a labdarúgó sportszervezetek és nemzeti szövetségek – együttműködésének szükségességét. Emellett kiemeli a szurkolók képviselőivel és a helyi közösségekkel való proaktív és rendszeres kommunikációt támogató politika kidolgozásának és alkalmazásának fontosságát.

Az Egyezmény alapján a rendőrségi stratégiáknak összhangban kell állniuk a biztonsághoz, a biztosításhoz és a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó tágabb, integrált megközelítéssel, emellett gondoskodni kell ezen stratégiák rendszeres értékeléséről és szükség szerinti módosításáról a nemzeti és nemzetközi tapasztalatok és bevált gyakorlatok figyelembevételével.

Az Egyezmény szankciókat is megfogalmaz a tiltott magatartások megelőzésére és adott esetben büntetésére. Rendelkezik a kizárási, kitiltási intézkedések szükségességéről, a külföldi jogsértők megbüntetéséről és az erőszakos vagy más módon rendzavaró cselekményeket elkövetők külföldi sportrendezvényre történő utazásának lehetőség szerinti korlátozásáról.

A nemzetközi együttműködés keretében a részes feleknek rendőri szervük keretein belül nemzeti futballinformációs pontot kell létrehozniuk vagy kijelölniük. Létrejön a Sportrendezvények Biztonságával és Biztosításával Foglalkozó Bizottság, amelynek feladata az Egyezmény rendelkezéseinek figyelemmel kísérése, egyeztetések lefolytatása, információ-csere és ajánlások megfogalmazása.

A § a törvény hatálybalépéséről rendelkezik. Az Egyezmény 2017. november 1-jén nemzetközi jogilag hatályba lépett. Az Egyezményhez ezt követően csatlakozó állam vonatkozásában az Egyezmény azon időpontot követő egy hónapos időszak lejárta utáni hónap első napján lép hatályba, amikor a megerősítési, elfogadási vagy jóváhagyási okirat letétbe helyezése megtörtént.

Az Nsztv. 10. § (4) bekezdésére figyelemmel az Egyezmény hatálybalépésének, valamint a 120. számú egyezmény felmondásának naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter – annak ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.

Az Nsztv. 10. § (1) bekezdés f) pontja alapján a törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a sportpolitikáért felelős, valamint a rendészetért felelős miniszter gondoskodik.

A 120. számú egyezmény felmondására és az Egyezményhez való csatlakozásra figyelemmel hatályon kívül kell helyezni az Európa Tanács keretében, Strasbourgban, 1985. augusztus 19-én létrejött, a sporteseményeken, különösen a labdarúgó-mérkőzéseken megnyilvánuló nézői erőszakról és nem megfelelő viselkedésről szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló 2003. évi LXIII. törvényt.

Az Nsztv. 10. § (1) bekezdés b) pontjában, illetve a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a törvény mellékletei az Egyezmény hiteles angol nyelvű szövegét és annak hivatalos magyar nyelvű fordítását tartalmazzák.

Az Egyezmény hatálya a hivatásos versenyrendszerben részt vevő labdarúgó-sportszervezetek és nemzeti válogatottak részvételével játszott labdarúgó-mérkőzésekre és bajnokságokra terjed ki, de annak előírásait a csatlakozó államok szélesebb körben is alkalmazhatják. Az Egyezmény célja, hogy biztonságos és barátságos környezetet biztosítson a labdarúgó-mérkőzéseken és más sportrendezvényeken. A célok eléréséhez pedig szükség van a biztonsághoz, biztosításhoz és a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó integrált megközelítésre.

Az Egyezmény javasolja nemzeti és helyi koordinációs megállapodások megkötését a biztonsághoz, biztosításhoz és a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó, több szervezetet érintő integrált megközelítés nemzeti és helyi szinten történő kidolgozásának céljából, a kockázatok azonosítása, elemzése és értékelése érdekében. A megállapodások – lehetőség szerint – ki kell, hogy terjedjenek a fenti területekért felelős valamennyi kulcsfontosságú állami- és magánszervezetre.

Az Egyezmény kiemeli annak fontosságát, hogy a nemzeti jogi, szabályozási vagy igazgatási keretek pontosan határozzák meg az egyes érintett szervezetek szerepeit és feladatait.

Az Egyezmény kitér továbbá arra is, hogy a stadionengedélyezési eljárásoknak, tanúsítási rendszereknek és a stadionok működtetési szabályainak a biztonsági szempontokra is figyelemmel kell lenniük. A stadionoknak befogadó és kellemes, barátságos környezetet kell biztosítaniuk mindenki részére.

Az Egyezmény részes államainak a biztonsági szabályzatukban szerepeltetniük kell a pirotechnikai eszközök használatára, az erőszakos vagy tiltott viselkedésre és bármilyen rasszista vagy egyéb megkülönböztető magatartásra vonatkozó szabályokat.

Az Egyezmény a játékosokra, az edzőkre és a csapatok egyéb képviselőire vonatkozóan is megfogalmazza a sport alapvető elveinek, így a tolerancia, a tisztelet és a tisztességes játék elve tiszteletben tartását.

Az Egyezmény a kockázatértékelés és a megelőző intézkedések kidolgozása, valamint a védett, biztonságos és kellemes környezet kialakítása szempontjából hangsúlyozza a szervezők és valamennyi érdekelt fél – így a települési önkormányzatok, a rendőrség, a helyi közösségek és vállalkozások, a szurkolók képviselői, a labdarúgó sportszervezetek és nemzeti szövetségek – együttműködésének szükségességét. Emellett kiemeli a szurkolók képviselőivel és a helyi közösségekkel való proaktív és rendszeres kommunikációt támogató politika kidolgozásának és alkalmazásának fontosságát.

Az Egyezmény alapján a rendőrségi stratégiáknak összhangban kell állniuk a biztonsághoz, a biztosításhoz és a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó tágabb, integrált megközelítéssel, emellett gondoskodni kell ezen stratégiák rendszeres értékeléséről és szükség szerinti módosításáról a nemzeti és nemzetközi tapasztalatok és bevált gyakorlatok figyelembevételével.

Az Egyezmény szankciókat is megfogalmaz a tiltott magatartások megelőzésére és adott esetben büntetésére. Rendelkezik a kizárási, kitiltási intézkedések szükségességéről, a külföldi jogsértők megbüntetéséről és az erőszakos vagy más módon rendzavaró cselekményeket elkövetők külföldi sportrendezvényre történő utazásának lehetőség szerinti korlátozásáról.

A nemzetközi együttműködés keretében a részes feleknek rendőri szervük keretein belül nemzeti futballinformációs pontot kell létrehozniuk vagy kijelölniük. Létrejön a Sportrendezvények Biztonságával és Biztosításával Foglalkozó Bizottság, amelynek feladata az Egyezmény rendelkezéseinek figyelemmel kísérése, egyeztetések lefolytatása, információ-csere és ajánlások megfogalmazása.

Az Nsztv. 10. § (1) bekezdés b) pontjában, illetve a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a törvény mellékletei az Egyezmény hiteles angol nyelvű szövegét és annak hivatalos magyar nyelvű fordítását tartalmazzák.

Az Egyezmény hatálya a hivatásos versenyrendszerben részt vevő labdarúgó-sportszervezetek és nemzeti válogatottak részvételével játszott labdarúgó-mérkőzésekre és bajnokságokra terjed ki, de annak előírásait a csatlakozó államok szélesebb körben is alkalmazhatják. Az Egyezmény célja, hogy biztonságos és barátságos környezetet biztosítson a labdarúgó-mérkőzéseken és más sportrendezvényeken. A célok eléréséhez pedig szükség van a biztonsághoz, biztosításhoz és a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó integrált megközelítésre.

Az Egyezmény javasolja nemzeti és helyi koordinációs megállapodások megkötését a biztonsághoz, biztosításhoz és a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó, több szervezetet érintő integrált megközelítés nemzeti és helyi szinten történő kidolgozásának céljából, a kockázatok azonosítása, elemzése és értékelése érdekében. A megállapodások – lehetőség szerint – ki kell, hogy terjedjenek a fenti területekért felelős valamennyi kulcsfontosságú állami- és magánszervezetre.

Az Egyezmény kiemeli annak fontosságát, hogy a nemzeti jogi, szabályozási vagy igazgatási keretek pontosan határozzák meg az egyes érintett szervezetek szerepeit és feladatait.

Az Egyezmény kitér továbbá arra is, hogy a stadionengedélyezési eljárásoknak, tanúsítási rendszereknek és a stadionok működtetési szabályainak a biztonsági szempontokra is figyelemmel kell lenniük. A stadionoknak befogadó és kellemes, barátságos környezetet kell biztosítaniuk mindenki részére.

Az Egyezmény részes államainak a biztonsági szabályzatukban szerepeltetniük kell a pirotechnikai eszközök használatára, az erőszakos vagy tiltott viselkedésre és bármilyen rasszista vagy egyéb megkülönböztető magatartásra vonatkozó szabályokat.

Az Egyezmény a játékosokra, az edzőkre és a csapatok egyéb képviselőire vonatkozóan is megfogalmazza a sport alapvető elveinek, így a tolerancia, a tisztelet és a tisztességes játék elve tiszteletben tartását.

Az Egyezmény a kockázatértékelés és a megelőző intézkedések kidolgozása, valamint a védett, biztonságos és kellemes környezet kialakítása szempontjából hangsúlyozza a szervezők és valamennyi érdekelt fél – így a települési önkormányzatok, a rendőrség, a helyi közösségek és vállalkozások, a szurkolók képviselői, a labdarúgó sportszervezetek és nemzeti szövetségek – együttműködésének szükségességét. Emellett kiemeli a szurkolók képviselőivel és a helyi közösségekkel való proaktív és rendszeres kommunikációt támogató politika kidolgozásának és alkalmazásának fontosságát.

Az Egyezmény alapján a rendőrségi stratégiáknak összhangban kell állniuk a biztonsághoz, a biztosításhoz és a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó tágabb, integrált megközelítéssel, emellett gondoskodni kell ezen stratégiák rendszeres értékeléséről és szükség szerinti módosításáról a nemzeti és nemzetközi tapasztalatok és bevált gyakorlatok figyelembevételével.

Az Egyezmény szankciókat is megfogalmaz a tiltott magatartások megelőzésére és adott esetben büntetésére. Rendelkezik a kizárási, kitiltási intézkedések szükségességéről, a külföldi jogsértők megbüntetéséről és az erőszakos vagy más módon rendzavaró cselekményeket elkövetők külföldi sportrendezvényre történő utazásának lehetőség szerinti korlátozásáról.

A nemzetközi együttműködés keretében a részes feleknek rendőri szervük keretein belül nemzeti futballinformációs pontot kell létrehozniuk vagy kijelölniük. Létrejön a Sportrendezvények Biztonságával és Biztosításával Foglalkozó Bizottság, amelynek feladata az Egyezmény rendelkezéseinek figyelemmel kísérése, egyeztetések lefolytatása, információ-csere és ajánlások megfogalmazása.